BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL KECSKEMÉTI JÁRÁSI HIVATALA

Átírás

1 BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL KECSKEMÉTI JÁRÁSI HIVATALA Ikt. szám: BK-05/KTF/ /2019. Ügyintéző: dr. Megyesi Dániel, Czellár Ágnes, Molnár Szabina Telefon: +36 (76) (76) Hivatali kapu: JH03KMTKTF KRID azonosító: Tárgy: eljárást lezáró döntés H A T Á R O Z A T A Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatalához előterjesztett, majd a Pest Megyei Kormányhivatal által a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatalát kijelölő döntése értelmében áttett kérelem alapján a Budapest XXI. kerület ; /1 és 21007/4 hrsz.-ú ingatlanok alatti hulladéklerakó kármentesítése, tényfeltárási záródokumentáció elbírálása iránt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t (székhely: 1133 Budapest, Pozsonyi út 56., adószám: ), valamint a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.-t (székhely: 1087 Budapest, Asztalos Sándor u. 4., adószám: ) egyetemlegesen a kármentesítési monitoring folytatására, továbbá műszaki beavatkozási terv előterjesztésére k ö t e l e z z ü k. Előírások A földtani közegre vonatkozóan: 1. A földtani közegre megállapított (D) kármentesítési célállapot határértékek, valamint (B) szennyezettségi határértékek a következők: Komponens (D) kármentesítési célállapot határérték [mg/kg] Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Jogi és Hatósági Nyilvántartó Osztály Cím: 6000 Kecskemét, Bajcsy-Zsilinszky krt. 2., Pf / , kornyezetvedelem@bacs.gov.hu Hivatali kapu: JH03KMTKTF; KRID azonosító: (B) szennyezettségi határérték [mg/kg] Ammónium [mg/kg] Antimon [mg/kg] Arzén [mg/kg] Bárium [mg/kg] Cink [mg/kg] Higany [mg/kg] 7,9 0,5 Kadmium [mg/kg] 3,9 1 Króm [mg/kg]

2 Nikkel [mg/kg] Ólom [mg/kg] Ón [mg/kg] - 30 Réz [mg/kg] Benzol [mg/kg] 5 0,2 Toluol [mg/kg] 5 0,5 Xilolok összesen [mg/kg] 3 0,5 Összes alifás szénhidrogén (TPH) [mg/kg] Összes illékony halogénezett alifás szénhidrogén [mg/kg] 0,4 0,1 Összes PAH [mg/kg] 28 1 Halogénezett aromás szénhidrogének összesen [mg/kg] 10 1 Összes klórfenol [mg/kg] 0,3 0,1 DDT/DDD/DDE [mg/kg] 10 0, A területhasználat változása esetén ismételt kockázatfelmérést kell végezni az új területhasználatok figyelembe vételével. 3. A kármentesítés bármely szakasza szükség szerint megismételhető. 4. A környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő, megelőzze a környezetszennyezést és kizárja a környezetkárosítást. 5. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 35. (1) bekezdés b) pontja szerinti, a szennyezett területek, szennyezőforrások, kármentesítések országos számbavételét szolgáló adatszolgáltatást, azaz a B1 jelű adatlapot (tényfeltárás előtti adatok adatlapja) valamint a B2 jelű adatlapot (tényfeltárás utáni adatok adatlapja) be kell nyújtani hatóságunkra az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszeren (a továbbiakban: OKIR) keresztül elektronikus formában. A beküldéssel kapcsolatos tájékoztatás, a kitöltéshez szükséges program, valamint az űrlapok a oldalon érhetőek el. Határidő: június A monitoring terv alapján elkészített féléves kármentesítési monitoring eredményeket, a mintavételt bizonylatoló jegyzőkönyvet és az állapotértékelő szakvéleményt félévente, a tárgyi félévet követő 30 napon belül kell hatóságunknak megküldeni. Az adatszolgáltatást a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 35. (1) bekezdés c) pontja szerint hatóságunk részére a 18/2007. (V. 10.) KvVM rendelet 6. melléklete szerinti Monitoring információs rendszer, környezethasználati monitoring megnevezésű adatlapon is be kell nyújtani, az OKIR rendszeren (Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer) keresztül elektronikus formában. Az első eredményeket július 31. napjáig kell megküldeni hatóságunkra. 7. A műszaki beavatkozási tervet a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 8. számú mellékletében előírtak szerint kell összeállítani. A dokumentációban is javasolt Beavatkozás B változat -ot kérjük kidolgozni, különös tekintettel a beavatkozás folyamatosságára, a felmerülő költség-, valamint a pontos időigényre. Továbbá a beavatkozási terv részeként be kell mutatni a szennyezés felszámolásának igazolására a tervezett talajmonitoringot (mintavételi pontok száma, mintavétel gyakorisága). Határidő: a határozat véglegessé válásától számított 2 hónap. 8. A kármentesítési munkálatok során észlelt bármilyen rendkívüli eseményt azonnal jelenteni kell hatóságunk irányába. 9. A kötelezett köteles a következőkben beállt változásokat, azok bekövetkezését követő 15 napon belül bejelenteni hatóságunkra: a tevékenység folytatójának változása; a tevékenység helyének változása; a tevékenység folytatásának módjában bekövetkező, a felszín alatti vízre, a földtani közegre gyakorolt hatás szempontjából lényeges változás;

3 3 a tevékenység mennyiségi jellemzőiben, folytatásának körülményeiben bekövetkező, a felszín alatti vízre, a földtani közegre gyakorolt hatás szempontjából lényeges változás; a felszín alatti víz, illetve a földtani közeg állapotában tapasztalható - trendszerű, egyirányú változás, - ugrásszerű változás, - új szennyező anyag által okozott szennyezettség észlelése, - más - az ismerten kívüli - környezeti elem szennyezettségének észlelése. Szakkérdés vizsgálata Környezet-egészségügyi szakkérdésre, így különösen a felszín alatti ivóvíz-, ásványvíz- és gyógyvízkészlet minőségét, egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények vizsgálatára kiterjedően: 1. Az esetleges jövőbeni területhasználat változás esetén a kockázatfelmérést ismételten el kell végezni és a humán egészségügyi kockázatokat felül kell vizsgálni. 2. Az esetleges jövőbeni munkálatok során a kiporzást meg kell akadályozni. A dolgozók egészségének védelmét biztosítani szükséges. 3. A szennyeződés és a környezet állapota a jövőben humán egészségügyi kockázatot nem okozhat. A szakhatóság állásfoglalása A Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály 35100/815-3/2019. ált. számú állásfoglalása: A Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (1072 Budapest, Nagy Diófa u ; a továbbiakban: Kérelmező hatóság) szakhatósági megkeresésére, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Osztálya (a továbbiakban: FKI-KHO) az alábbi szakhatósági állásfoglalást adja: Kérelmező hatóság részére a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1133 Budapest, Pozsonyi út 56., a továbbiakban: MNV Zrt.) és a Fővárosi Csatornázási Művek Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1087 Budapest, Asztalos Sándor út 4.; a továbbiakban: FCSM Zrt.) megbízásából, a Naturaqua Környezetvédelmi Tervező és Szolgáltató Kft. (1151 Budapest, Szántóföld út 4/A.; a továbbiakban: Tervező) által készített Csepel, Szigetcsúcs Nagy-Duna-sor, FCSM Zrt. - Hulladéklerakó részletes tényfeltárás folytatása - Tényfeltárási záródokumentáció és monitoring terv című, M533/2018 munkaszámú dokumentáció (a továbbiakban: Dokumentáció) elbírálásához vízügyi és vízvédelmi szakhatóságként hozzájárulok. Egyebekben a beavatkozási terv elkészítését javasolom. Jelen szakhatósági állásfoglalással szemben önálló fellebbezésnek helye nincs, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. A határozat rendelkező részében foglalt előírások teljesítésének elmulasztása esetén természetes személy esetén tízezer forinttól ötszázezer forintig, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén pedig tízezer forinttól egymillió forintig terjedő eljárási bírság szabható ki. Jelen határozat ellen a közlést követő naptól számított 15 napon belül a Pest Megyei Kormányhivatalhoz, mint országos környezetvédelmi és természetvédelmi hatósághoz címzett, de a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatalához (6000 Kecskemét, Bajcsy-Zsilinszky krt. 2., Pf. 642, Hivatali kapu: JH03KMTKTF, KRID azonosító: ), mint elsőfokú környezetvédelmi és természetvédelmi hatósághoz, csak a megtámadott döntésre vonatkozóan, tartalmilag azzal közvetlenül összefüggő okból, illetve csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre hivatkozva,

4 4 elektronikus ügyintézésre kötelezett esetén kizárólag az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton benyújtandó, elektronikus ügyintézésre kötelezettség hiányában az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton is benyújtható (pl. amennyiben ügyfélkapuval rendelkezik, az e-papír szolgáltatás igénybe vételével, a oldalon keresztül), indokolással ellátott fellebbezésnek van helye. A fellebbezésben csak olyan új tényre lehet hivatkozni, amelyről az elsőfokú eljárásban az ügyfélnek nem volt tudomása, vagy arra önhibáján kívül eső ok miatt nem hivatkozott. A jogorvoslati eljárás díja a jogszabályban meghatározott esetek kivételével a befizetett szolgáltatási díjtétel 50 %-a, azaz Ft, melyet a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Magyar Államkincstárnál vezetett előirányzat-felhasználási számú számlára kell átutalni, és a díj megfizetését igazoló bizonylatot, vagy annak másolatát hatóságunk rézére megküldeni. A befizetési bizonylat közlemény rovatában fel kell tüntetni jelen határozat számát. A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a fellebbezési jogáról lemondhat. A fellebbezési jogról történő lemondás nem vonható vissza, arra egyebekben a kérelemre vonatkozó szabályok az irányadóak. Jelen határozat a fellebbezésre nyitva álló határidő leteltét követő napon véglegessé válik. A fellebbezésről lemondás esetén, ha az ügyfél a kérelem teljesítése esetére már a döntés közlése előtt lemondott a fellebbezésről, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél, az elsőfokú döntés közlésekor, ha a fellebbezési határidő tartama alatt valamennyi fellebbezésre jogosult lemond a fellebbezésről, az utolsóként kézhez kapott lemondás hatósághoz való megérkezésének napján válik véglegessé a döntés. A kérelmező az eljárásért fizetendő Ft igazgatási szolgáltatási díjat befizette, egyéb eljárási költség nem merült fel. I N D O K O L Á S A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság december 21. napján kérelmet terjesztett elő a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatalához (a továbbiakban: Érdi Járási Hivatal), a Budapest XXI. kerület ; /1 és 21007/4 hrsz.-ú ingatlanok alatti hulladéklerakó kármentesítése, tényfeltárási záródokumentáció elbírálása iránt. Az Érdi Járási Hivatal január 10. napján kizárási okot jelentett be a Pest Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Kormányhivatal) irányába, tekintettel arra, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján megállapították: a Budapest XXI. kerület hrsz.-ú ingatlan egyik vagyonkezelője a Kormányhivatal. A Kormányhivatal a PE/KTF/557-2/2019. iktatási számú döntése értelmében a tárgyi eljárásban eljáró hatóságként a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatalát jelölte ki. Mindezek alapján január 18. napján közigazgatási hatósági eljárás indult. A kötelezettek adatai Teljes név: Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság Rövid neve: MNV Zrt. A cég székhelye: 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. KÜJ száma: Teljes név: Rövid neve: Fővárosi Csatornázási Művek Zártkörűen működő Részvénytársaság FCSM Zrt.

5 A cég székhelye: 1087 Budapest, Asztalos S. út 4. KÜJ száma: A tényfeltárást végzők adatai: A dokumentációt készítette: Név: Stang Gusztáv (NATURAQUA Kft.) Cím: 1124 Budapest, Németvölgyi út 97. Kamarai szám: Jogosultság: SZKV 1.3.; SZVV 3.9; SZVV A mintavételezést végezte: Név: NATURAQUA Kft. Cím: 1124 Budapest, Németvölgyi út 97. A NAH által NAH /2016 számon akkreditált mintavevő szervezet. A laborvizsgálatokat végezte: Név: WESSLING HUNGARY Kft. Cím: 1045 Budapest, Anonymus u. 6. A NAH által NAH /2015 számon akkreditált vizsgálólaboratórium. A szennyezéssel érintett terület 5 Helyrajzi szám (Budapest), terület nagysága, művelési ág megnevezés, terület tulajdonosa: A év júliusában elvégzett földhivatali ingatlanhatár-módosítás során a hrsz. alatti ingatlan K-i részét, m 2 -t a hrsz. alatti ingatlanhoz, míg a DK-i részét, m 2 -t hrsz. alatti földrészlethez csatolták. A fentiek következtében a lerakott csatornázási szennyvíziszap és vegyes hulladék jelenleg három ingatlant érint: Budapest /4 hrsz m 2 - besorolás: Kivett csatornázási hulladéklerakó, - tulajdonos: Budapest Főváros Önkormányzata - Hulladékkal érintett terület nagysága: m 2, azaz az ingatlan 86%-a. Budapest /1 hrsz m 2 - besorolás: kivett beépítetlen terület, - tulajdonos: MAHART Magyar Hajózási Zrt. - Hulladékkal érintett terület nagysága: m 2, azaz az ingatlan 17,9%-a. Budapest hrsz m 2 - besorolás: kivett lakóház, udvar, gazdasági épület és szállás és telephely - tulajdonos: a Magyar Állam, - kezelő: a Vízügyi Igazgatóság és a KDV-KF. - Haszonélvező: Dr. Rohoska János. - Hulladékkal érintett terület nagysága: 401 m 2, azaz az ingatlan 0,5%-a. Szennyezett felszín alatti vízkészlet az alábbi ingatlanokat is érinti: Budapest /2 hrsz m 2 - besorolás: kivett szennyvíztisztító ( m 2 ) és erdő ( m 2 ) (Az erdő az ingatlan DK-i sarkában helyezkedik el, közvetlenül a Weiss Manfréd út mellett, így a Naturaqua Kft. vizsgálatának tárgyát nem érinti.) - tulajdonos: Budapest Fővárosi Önkormányzat Budapest /3 hrsz m 2 - besorolás: saját használatú út,

6 - tulajdonos: Budapest Fővárosi Önkormányzat. Budapest /1 hrsz m 2 - besorolás: kivett töltés, - tulajdonos: Budapest Fővárosi Önkormányzat A szennyezett terület sarokponti EOV koordinátái: A hulladéklerakó (mint szennyezőforrás) területének sarokponti EOV koordinátái: A tényfeltárás során vizsgált terület sarokponti koordinátái: sarokpont X (m) Y (m) sarokpont X (m) Y (m) , ,2 I , ,0 II , ,2 III , ,1 IV , , , ,1 A szennyezett közeg: felszín alatti víz, földtani közeg. 6 A (B) szennyezettségi határérték és meghatározott (D) kármentesítési határérték feletti szennyezett talajok mennyisége, elhelyezkedésük szerint: szennyezett talaj helye (B) határérték felett (D) határérték felett hulladéktest feletti fedőréteg m m 3 hulladéktest alatti és melletti m 3 hulladéktest alatt m 3 szennyvíztisztító telepen található m 3 0 m 3 fekü m 3 0 m 3 A szennyezett terület bemutatása A Csepel sziget Budapest főváros déli részén, a Duna budapesti szakaszának Csepelnél kétféle ágazó folyószakaszai között helyezkedik el. A vizsgált terület Csepel sziget északi részén (a csepeli szigetcsúcson), a Nagy Duna-sor út és a Duna folyó közötti területen fekszik. A hulladéklerakót K-ről és D-ről a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep, É-ról a Vízügyi Igazgatóság I. Szakaszmérnökség telephelye, Ny-ról a Duna határolja. Előzmények A tárgyi terület egy korábban nyíltvizes területen helyezkedik el, amelyet az 1924-es években folytatott kavicsbányászati tevékenység hatására alakult ki. A bányagödörbe az 1930-as évektől történt hulladékszállítás, a csatornatisztítások során keletkezett csatornahulladékok, a szivattyútelepeken és tisztítótelepeken a szennyvíz mechanikai tisztításából származó homokfogó üledékek és rácsszemetek kerültek tervszerűtlenül lerakásra műszaki védelem nélkül között itt helyezték el az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepről származó (~15-20 ezer m 3 ) szennyvíziszapot is. A csatornázási hulladékok lerakása 1995-ben fejeződött be, azonban ezt követően engedély nélküli és tervszerűtlen építési törmelékek és egyéb hulladékok lerakása történt, és az egész területet vékony humusszal fedték le. A lerakó felszíne, annak magassági helyzete 1996-tól napjainkig terjedő időszakban többször is megváltozott, a legnagyobb terepváltozás illetve átalakulás a között történt, illegális hulladéklerakás következtében. A vizsgált terület 1990 előtt a Magyar Államé volt, a MAHART Rt. (Magyar Hajózási Zrt. korábbi elnevezése, a továbbiakban: MAHART Zrt.) ig volt a kezelője ben a MAHART Zrt. tulajdonába került, 2003-ban pedig tovább adták Budapest Főváros Önkormányzatának.

7 ben készült el az első rekultivációs terv, melynek alapján a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság a H /95. számú határozatával a területen vízzáró résfal építésére vonatkozóan elvi vízjogi engedélyt adott. Az elvi vízjogi engedély két évig volt érvényes, azonban a vízzáró résfalat nem építették meg. A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség (a továbbiakban: Felügyelőség) a KF: /2000. számon környezetvédelmi engedélyt adott a szomszéd területre tervezett Központi szennyvíztisztító telep létesítéséhez, mely - többek között - az alábbiakat is előírta: A korábbi szennyvíziszap lerakó rekultivációját a szennyvíztisztító létesítésével egyidőben kell végrehajtani. Megoldásként a szennyezett terület teljeskörű szigetelése és a környezetvédelmi ellenőrző rendszer kiépítése szükséges. A rekultivációs terveket külön eljárás keretében kell engedélyeztetni. Budapest Főváros Önkormányzat Főpolgármesteri Hivatala Közmű Ügyosztályának megbízására 2002-ben a MÉLYÉPTERV Kultúrmérnöki Kft. elkészítette az Észak csepeli csatornázási hulladéklerakó rekultivációja elvi vízjogi engedélyezési terv korszerűsítése" című dokumentációt, melynek keretén belül indult elvi vízjogi engedélyezési eljárásban a Felügyelőség a KF: /2003. számú levelében a hulladéklerakó rekultivációjához kapcsolódó elvi vízjogi engedély kiadásához nem járult hozzá, az eljárás során felmerült hiányosságok miatt. A MÉLYÉPTERV Kft. többszöri egyeztető tárgyalást folytatott a Felügyelőséggel, melyeknek eredményeként 2003-ban, az akkoriban hatályos, a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet szerinti tényfeltárási záródokumentációt nyújtottak be a tárgyi területre vonatkozóan, a tényfeltárásra kötelezettnek az FCSM Rt.-t nevezték meg, a szennyvíztisztítási technológiából származó hulladékok lerakása miatt. A Felügyelőség a KF: /2004. számú határozatában a benyújtott dokumentációkat elfogadta és egyben az FCSM Rt.-t kármentesítési monitoring végzésére kötelezte. A határozatban rögzítésre kerültek a hulladéklerakón kívüli területre vonatkozó, az akkor még hatályos C 2 intézkedési szennyezettségi határérték alapján meghatározásra került (D) kármentesítési célállapot határértékek is ammónium, szulfát, nitrát, króm, nikkel, higany, cink, kadmium, ólom, réz és TPH vonatkozásában. A lerakó területének kármentesítési monitoring tevékenységet a KF: /2004. számú határozatnak megfelelően az FCSM Zrt. végezte. A Legfelsőbb Bíróság január 13. napján hozott ítéletében megállapította, hogy az FCSM Zrt.- nek a szennyezésért a felelőssége fennáll. A kármentesítési monitoring tevékenység keretében végzett és 2009 évi vízvizsgálati eredmények alapján egyes komponensek (D) kármentesítési célállapot határérték felett voltak, ezért a Felügyelőség indokoltnak tartotta, hogy a lerakó területére vonatkozó aktualizáló tényfeltárás és műszaki beavatkozási terv készüljön a (D) kármentesítési célállapot határérték kockázatelemzéssel történő meghatározásával. A részletes tényfeltárás elvégzésére a Felügyelőség év decemberében kötelezést adott ki a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.-nek és a Magyar Hajózási Zrt.-nek, mint ingatlantulajdonosoknak. A KTVF: /2009 iktatószámú határozat kötelezettjei az FCSM Zrt., valamint a MAHART Zrt. (mint tulajdonos). A MAHART Zrt. a határozat felülvizsgálatát kérte, ezért a határozatot a 205-2/2010. számon módosították, melyben a MAHART Zrt. helyett a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t nevezték meg (az állami felelősség okán), mint kötelezettet, az FCSM Zrt.-vel együtt. A határidő módosítást követően benyújtották a MÉLYÉPTERV Kft. által készített dokumentációt, valamint a REPÉT Kft. által készített humán egészségügyi kockázatelemzést tartalmazó kiegészítést. A Pest megyei Kormányhivatal érdi Járási Hivatalához benyújtott dokumentációk alapján a területileg illetékes elsőfokú környezetvédelmi Hatóság április 24-én kelt PE-06/FTF/ /2017. ügyiratszámú határozatában részletes tényfeltárás folytatására kötelezte az MNV Zrt.-t és az FCSM Zrt.-t.

8 8 Jelen eljárásban előterjesztett kérelem és ahhoz mellékelt iratanyagból az alábbiak állapíthatóak meg földtani közeg védelme szempontjából: A szennyezés lehatárolása érdekében a lerakótól É-ra, illetve D-re 3 db talajvíz mintavételezésre alkalmasan kiképzett kutat fúrtak november 2. és 3. napján. A hulladéklerakó K-i irányú lehatároló fúrásait a szennyvíztisztító telepen szeptember közötti időszakban. A szennyezett talajtest lehatárolása céljából a hulladéktest mellett 3 db, m mélységű gépi fúrást mélyítettek le szeptember között. A hulladék elterjedésének valamint a földtani közeg pontosítására multi elektródás egyenáramú mérés készült a lerakó területén. A mérést a KBFI-Triász Kft. (1155 Budapest, Vág u. 31.) végezte el, október 24. és november 13. napok közötti időszakban. A telepített szelvények összes hossza fm volt. A mérési eredményekből megszerkesztett jelentősen szennyezett részek felszínének és feküjének felszíne közötti térfogat m 3. A bányagödörben elhelyezett szennyvíziszapos, olajos, szerves vegyes hulladék vastagsága 2,3-7,4 m között változik, melyet 0,2-2,5 m vastagságú beton, tégla és kőtörmelékes, homokos réteg fed. A vizsgált területen az állapotfelmérés illetve a tényfeltárás során készített talaj- és talajvíz mintavételi fúrások rétegsorai alapján meghatározták a vizsgált terület földtani felépítését. Az új és korábbi adatok alapján földtani rétegszelvényeket készítettek, amelyben ábrázolták a hulladéktest mélységbeli elhelyezkedését, a fúrások által harántolt rétegsorokat. A Dunára merőleges szelvényekben feltüntették a jellemző Duna vízállásokat, és az egyidejű talajvízszint méréskori folyóvíz szintjeit is. A talajminták analitikai vizsgálatainak eredményei alapján megszerkesztették a (B) szennyezettségi határérték feletti koncentrációban kimutatott szennyező anyagok elterjedését. A telephely területén vizsgált talajszennyezettség: A szennyezett talaj elterjedési térképén látható, hogy szennyezett talajok (gócok) két, jól elkülöníthető területen találhatók. A földtani közeg vizsgálata alapján a szennyezéssel érintett területen (B) szennyezettségi határérték feletti szennyezett talaj mennyisége m 3, (D) kármentesítési célállapot feletti szennyezett talaj (tömör) térfogata: m 3. Pontszerűen (egy-két mintában) ezüst, szelén, klórozott növényvédő szerek és halogénezett aromás szénhidrogének és vegyületeik voltak megtalálhatóak. Halogénezett aromás szénhidrogének a talajban csak pontszerűen jelentkeztek, a halogénezett alifás szénhidrogén egyik talajmintában sem volt határérték felett kimutatható. A hulladékot fedő (kb m 3 térfogatú) törmelékes, homokos réteg nagyobb része (kb m 3 ) policiklusos aromás szénhidrogénekkel és fémekkel (ólom, króm, kadmium, cink) (B) szennyezettségi határérték felett szennyezettek. A tényfeltárás utáni monitoring db monitoring pontból álló rendszer üzemeltetését kívánják végezni, melyből már kiépített kutak az alábbiak: - M51, M52, M53, M54, M55, M56, M57, M58/A, M59, M60/A, M61 jelű kutak a hulladéklerakón illetve közvetlen környezetében találhatók, - S21, S22, S23, S24 jelű kutak, a szennyvíztisztító területén a /2 hrsz. alatti ingatlanon létesültek. Ezeken kívül a monitoring rendszerbe bevonásra javasolják (a már meglévő) vízmintázásra alkalmas módón kiépített fúrásokat: - F-14 jelű pont a /1 hrsz. alatti ingatlanon,

9 - F-19 és F-22 jelűek a szennyvíztisztító telepen találhatók. A monitoring rendszerbe bevonják a Duna folyó, a hulladéklerakótól É-ra és D-re eső észlelési pontjait is. A vízmintákon az alábbi analitikai vizsgálatokkal, féléves gyakorisággal kívánják végezni: - általános vízkémiai komponensek - fémek, félfémek - összes alifás szénhidrogének (TPH) - összes aromás szénhidrogének (BTEX) - policiklusos aromás szénhidrogének (PAH) - halogénezett alifás szénhidrogének (VOCI) - halogénezett aromás szénhidrogének 9 A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 8/A. (1) bek. értelmében január 1-től területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságként megyei illetékességgel a megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatala jár el. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr) 15. (1) bekezdése alapján a hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben az illetékességi területén, vagy kijelölés alapján köteles eljárni. Hatóságunk a Kormányhivatal PE/KTF/557-2/2019. iktatási számú kijelölő döntése alapján minősül eljáró hatóságnak. Hatóságunk az Ákr. 10. (2) bekezdése, és a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi törvény (a továbbiakban: Kvt.) 90. (2) bekezdése alapján a hatásterületen élő ügyfeleket és az ügyfélnek minősülő szervezeteket az eljárás megindításáról hirdetményi úton értesítette, továbbá a tárgyi eljárásban érintett ingatlantulajdonosokat a BK-05/KTF/ /2019. iktatási számon értesítette. Hatóságunk a honlapján február 1-től közzétette az eljárás megindításáról szóló közleményt. A tárgyi eljárást lezáró döntés meghozataláig hatóságunk irányába az ügyféli jogaival az MNV Zrt.-n kívül más nem élt. Hatóságunk irányába Budapest Főváros XXI. kerület Csepeli Önkormányzati Hivatala február 13. napján tájékoztatást küldött, miszerint az eljárásban érintett ingatlanok (az érintett terület) várhatóan fejlesztési tevékenység révén további hasznosítás alá fognak tartozni, a Kemény Ferenc Sportlétesítményfejlesztési Program (Déli Városkapu fejlesztés) keretében, amely kiemelt kormányzati beruházásnak minősül. A környezet-egészségügyi szakkérdés vizsgálatának indokolása. * Az üggyel kapcsolatban az összes rendelkezésünkre álló adat alapján, a dokumentumban foglaltak szerint a hatáskörömbe utalt szakkérdések tekintetében közegészségügyi szempontból a fenti tájékoztatást adjuk, amely alapján a kármentesítési dokumentáció elfogadható. Jelen eljárás a felszín alatti ivóvíz-, ásványvíz- és gyógyvízkészlet minőségét, egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények vizsgálata tekintetében került lefolytatásra, ezért az előterjesztett dokumentáció áttanulmányozását követően a fenti észrevételeket tesszük. A szakkérdésben adott állásfoglalást az alábbi jogszabályok figyelembevételével hoztuk meg: az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény 46. ;

10 10 a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 29. (1) bekezdése, valamint a 6. számú melléklet I. táblázatának 2. pontja; az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) kormányrendelet. A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Hatósági Osztályát, mint szakhatóságot az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése szerint, az I. melléklet 9. számú táblázat 12. és 13. pontjai alapján, február 7-én kerestük meg, valamint a megkeresést február 19-én kiegészítettük. A szakhatóság február 7. napján érkezett állásfoglalását jelen határozat rendelkező része, valamint indokolása tartalmazza. A szakhatóság a megkeresés kiegészítése tekintetében az abban foglaltakat tudomásul vette, a 35100/815-3/2019. ált számú szakhatósági állásfoglalását fenntartotta. A szakhatósági állásfoglalás indokolása a következő: * Kérelmező Hatóság az MNV Zrt.-t és az FCSM Zrt.-t a PE-06/KTF/1747-6/2018. számon módosított PE- 06/KTF/ /2017. számú határozatában (a továbbiakban: Határozat) a földtani közeg és a felszín alatti víz tekintetében részletes tényfeltárás folytatására kötelezte. Dokumentációban foglaltak alapján, a területen kavicskitermelés következtében kialakult bányaterületet csatornaiszappal, szennyvíziszappal, építési törmelékkel, valamint egyéb hulladékokkal töltöttek fel. A feltöltés az 1980-as évek végén befejeződött, azonban a terület rekultivációja nem történt meg. A hulladéklerakó területén 2016 júniusában 13 db fúrást (F1-F13) mélyítettek, melyből 5 db (F1-F5) az agyag feküig, a többi fúrás (F6-F13) pedig a talajvízszint alatti 2 m-es mélységig mélyült. Ezt követően az évek során további fúrásokat (F14-F26) végeztek különböző mélységközökben a szennyeződés pontos lehatárolása érdekében. 10 helyen gépi markolásos feltárások készültek, melyeket 2,8-3,1 m mélységben mintáztak, továbbá 3 alkalommal a Dunából is történt vízmintavétel. Az ideiglenes fúrások mellett mintavételre került sor az alábbi kutakban is: M51-M61 jelű monitoring kutak, melyek a /2018.ált. számon (FKI- KHO: 6045/2018; Vízikönyvi szám: Bp/e/74.) rendelkeznek vízjogi üzemeltetési engedéllyel. S-21 és S-22 jelű monitoring kutak, melyek /2017.ált. (FKI-KHO: 1689/2017.) és KTVF: /2013. számokon módosított KTVF: 49-5/2010. (Vízikönyvi szám: Bp/e/89, D.2/4/2099) számon rendelkeznek vízjogi üzemeltetési engedéllyel. V-1 jelű kút, mely a KDVVH: /2014. számon (Vízikönyvi szám: D.2/4/2361.) rendelkezett vízjogi létesítési engedéllyel, mely július 31. napjáig volt hatályos. A talajminta-vételek méterenként, illetve rétegenként történtek, a talajmintákban a laboratóriumban az alábbi komponenseket vizsgálták: - általános vízkémiai komponensek, - fémek és félfémek (+ krómvi és higany), - összes alifás szénhidrogének (TPH), - összes aromás szénhidrogének (BTEX), - policiklikus aromás szénhidrogének (PAH), - halogénezett alifás szénhidrogének (VOCl), - halogénezett aromás szénhidrogének, - fenolok, klórfenolok, - szűrővizsgálat a kármentesítési tényfeltárás szűrővizsgálatával kapcsolatos szabályokról szóló 14/2005. (VI. 28.) KvVM rendelet szerint, - GC-MS screen vizsgálat. A felszín alatti vízmintavételek során a laboratóriumban az alábbi komponenseket vizsgálták: - általános vízkémiai komponensek,

11 11 - fémek és félfémek (+ krómvi és higany), - összes alifás szénhidrogének (TPH), - összes aromás szénhidrogének (BTEX), - policiklikus aromás szénhidrogének (PAH), - halogénezett alifás szénhidrogének (VOCl), - halogénezett aromás szénhidrogének, - fenolok, klórfenolok, - peszticidek (növényvédőszerek), - ökotoxikológia, - általános összegparaméterek (TOC, TN, KOIk, Só, BOI) A földtani közegből vett minták laboratóriumi vizsgálatát követően megállítatható, hogy a szennyezett talajok két, jól elkülöníthető területen találhatók, nagyságuk m 3, vertikálisan egészen a vízzáró agyagrétegig mélyülnek. A felszín alatti vízminták általános vízkémiai paraméterekre vonatkozó vizsgálata során a klorid, a szulfát és az ammónium koncetráció volt jelen a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet szerinti (B) szennyezettségi határérték [a továbbiakban: (B) határérték] határértéket meghaladó mértékben. Fémek és félfémek tekintetében az arzén, a bór, a kobalt, a króm, a nikkel, az alumínium és az ón haladta meg a (B) szennyezettségi határértéket. A TPH szennyezés 3 helyen mutatott túllépést, míg BTEX esetében a benzol, a toluol és a xilolok értéke is jelentősen magasabb volt a (B) szennyezettségi határértéknél. A vízmintákban több esetben volt kimutatható PAH, fenol, klórfenol, halogénezett alifás szénhidrogén és peszticid koncentrációkra vonatkozó (B) szennyezettségi határértéknél jóval magasabb mennyiség. A halogénezett aromás szénhidrogének és egyes vegyületei a vizsgált terület legnagyobb kiterjedésű és koncentrációjukban is kiugróan magas szennyező anyaga. A klórbenzol és a diklórbenzol a teljes lerakó területén, valamint a lerakótól D-re lévő 100 m-es sávban is kimutatható. A szennyezett terület földrajzi fekvését tekintve, illetve az eddigi figyelő kutak, továbbá az ideiglenes mintavételi furatok segítségével a szennyező csóva horizontális - az ammónium kivéletelével - és vertikális lehatárolása megtörtént. Az elvégzett kockázatelemzés megállapította, hogy a vizsgált területen a szennyezett talajjal és talajvízzel való közvetlen érintkezés (bőrkontaktus, lenyelés és belélegzés) jelentős humán egészségügyi kockázatot jelent a területen ideiglenesen dolgozó építőmunkások esetében, tolerábilis szintet minimálisan meghaladó kockázati értékű a gazdasági épületek dolgozóira nézve, és a tolerábilis szint alatti, mérsékelt kockázati szintű a szabadidős létesítmények látogatói esetében. Továbbá tárgyi területen a locsolási céllal történő vízkivételnek és vízhasználatnak korlátozása elengedhetetlen. Az eredmények alapján a szennyezés lehatárolása megtörtént. A dokumentációban közölt kockázatbecslés eredményeinek figyelembevételével a (D) kármentesítési célállapot határértékeket felszín alatti vízvédelmi szempontból elfogadom, továbbá beavatkozást, illetve a szennyezőanyagok mennyiségének és terjedésének megfigyelésére kármentesítési monitoring végzését indokoltnak tartom, javaslom a beavatkozási terv elkészítését a Tervező által is javasolt Beavatkozás B változat -ra vonatkozóan. A hatósági döntéshozatal a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény, a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet, a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, és a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet figyelembe vételével történt. Tárgyi terület a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet szerint jogerős határozattal kijelölt vízbázis védőterületet nem érint. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 7. (4) bekezdésében meghatározott 1: méretarányú országos érzékenységi térkép és a 2. számú melléklet alapján a terület szennyeződésérzékenysége: érzékeny.

12 12 Tárgyi terület a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény 1. számú melléklet 12. a) pontja alapján meghatározott nagyvízi medret, valamint a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet pontja alapján meghatározott parti sávot érint. Szakhatósági állásfoglalásom az általános közigazgatási rendtartásról szóló évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 55. -án alapul. Hatáskörömet az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 9. táblázat állapítja meg. Az Ákr. 55. (4) bekezdése alapján a szakhatóság döntése az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. Az FKI-KHO feladat- és hatáskörét a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése, a 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. (1) bekezdés 2 pontja, valamint illetékességét a 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének 2. pontja szabályozza. A rendelkező részben foglalt előírásainkat az alábbi jogszabályok alapján adtuk meg. A földtani közeg védelmére vonatkozóan: A környezethasználat megszervezésének és végzésének módját a Kvt. 6. (1) bekezdése tartalmazza. A földtani közegre vonatkozó (B) szennyezettségi határértéket a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet 1. és 3. számú melléklete számszerűsíti. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 21. (1) bekezdése alapján a pontszerű szennyező forráshoz tartozó valószínűsíthető szennyezettség, illetve károsodás esetén a Rendelet 19. (9) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a köz érdekében kármentesítést kell végezni. A Rendelet. 21. (5) bekezdése szerint a kármentesítés bármely szakasza szükség szerint megismételhető. A Rendelet 10. (1) bekezdése alapján a tevékenység csak megfelelő műszaki védelem mellett, valamint a földtani közeg (B) szennyezettségi határértéknél kedvezőbb állapotának lehetőség szerinti megőrzésével folytatható. Okirattári nyilvántartásunk alapján a szennyezett területek, szennyezőforrások, kármentesítések országos számbavételét szolgáló adatszolgáltatás az OKIR elektronikus rendszerében nem lelhető fel. Ezért a B1 adatlap (tényfeltárás előtti adatok adatlapja) és a B2 adatlap (tényfeltárás utáni adatok adatlapja) benyújtása is indokolt. Az előterjesztett dokumentáció 4 változatot tartalmazott a műszaki beavatkozásra vonatkozóan. Hulladékgazdálkodási, levegővédelmi, földtani közeg védelmi szempontból a B változat további kidolgozását tartjuk indokoltnak a műszaki beavatkozási tervben. A Rendelet 25. (1) bekezdésének c) és d) pontjai alapján a környezetvédelmi hatóság a tényfeltárási záródokumentáció - illetőleg a területhasználat tekintetében szükség esetén az érintett önkormányzat bevonásával, az érvényben lévő, illetve a tervezett településrendezési terv - figyelembevételével dönt a záródokumentáció elbírálásáról, valamint a szennyezettséggel, károsodással kapcsolatos további feladatokról, így a beavatkozás elvégzésének szükségességéről, illetve a beavatkozás megvalósítási terve elkészítésének és benyújtásának elrendeléséről, amennyiben a szennyezettség meghaladja a (D) kármentesítési célállapot határértéket; illetve a tényfeltárást követő kármentesítési monitoring elrendeléséről.

13 13 Hatóságunk a tárgyi eljárásban BK-05/KTF/ /2019. számú határozatával függő hatályú döntést hozott, amelyhez joghatások nem fűződnek tekintettel arra, hogy a környezetvédelmi hatóság március 18-ig az ügyben érdemi döntést hozott. A határozat a Rendelet 25. -án alapul. Az igazgatási szolgáltatási díj mértékét a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet (továbbiakban: FM rendelet) 1. számú melléklet és pontjai alapján határoztuk meg. A jogorvoslati eljárási díját az FM rendelet 2. (5)-(7) bekezdése alapján állapítottuk meg. A fellebbezési jogot az Ákr (1) (2) bekezdései és a 118. biztosítja. A fellebbezést az Ákr (3) bekezdése alapján a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül az azt meghozó hatóságnál lehet előterjeszteni. A szakhatósági állásfoglalással szemben jogorvoslattal élni az Ákr. 55. (4) bekezdése alapján az eljárást befejező döntés, vagyis jelen határozat elleni jogorvoslat keretében lehet. Az önkéntes teljesítés elmaradása következtében irányadó jogkövetkezményekről az Ákr a rendelkezik. A fellebbezési jogról történő lemondás lehetőségéről az Ákr (4) bekezdése rendelkezik. A döntés véglegessé válásáról az Ákr. 82. (2)-(3) bekezdése alapján adtunk tájékoztatást. Az elektronikus ügyintézésre kötelezettek körét az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló évi CCXXII. törvény 9. (1) bekezdése határozza meg. A környezetvédelmi hatóság hatáskörét a Rendelet 25., illetékességét a Kr. 8/A. (1) bekezdése, illetve az Ákr. 15. (1) bekezdése állapítja meg. Kecskemét, március 14. Cseh Tamás hivatalvezető nevében és megbízásából: Dr. Petrovics György osztályvezető

14 14 Kapják: 1. MNV Zrt. (1133 Budapest, Pozsonyi út 56.) HKP 2. Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. (1087 Budapest, Asztalos Sándor u. 4.) HKP 3. Pest Megyei Kormányhivatal (1052 Budapest, Városház u. 7.) ( ) HKP 4. Budapest Főváros Önkormányzata (1052 Budapest, Városház u ) ( ) HKP 5. ELMŰ Hálózati Kft. (1132 Budapest, Váci út ) ( ) HKP 6. Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (1088 Budapest, Rákóczi út 41.) ( ) HKP 7. MAHART Magyar Hajózási Zrt. (1211 Budapest, Weiss Manfréd út 5-7.) #cegkapu 8. Rohoska Szilvia (1221 Budapest, Ringló u. 87.) tértivevény 9. Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály (1443 Bp., Pf. 154) ( ) HKP 10. Budapest Főváros Kormányhivatal XX. Kerületi Hivatala Népegészségügyi Osztály (1204 Bp., Igló u. 6.) ( ) HKP 11. Budapest Főváros XXI. kerület Csepel Önkormányzata (1211 Bp., Szent Imre tér 1.) ( ) HKP 12. Hatósági nyilvántartás 13. Irattár