1 István király törvényei 1. "Hogy a szabadok mocsoktalanul megırizzék szabadságukat, miheztartás végett szabályt akarunk nekik adni. Aki ezt áthágva másnak szolgálójával fajtalankodik, tudja meg, hogy bőnben vétkes, és ezért a bőnért elsı esetben korbácsolják meg és nyírják le. Ha pedig harmadszor is, legyen rabszolga a szolgálóval együtt vagy váltsa meg magát. Ha pedig a szolgáló teherbe esik tıle, és szülni nem tud, hanem a szülésben meghal, kárpótolja ıt másik szolgával" 2. "Ha valaki a szabadok közül lopást követ el, úgy határoztuk, hogy eme törvény szerint adjon elégtételt: 3. ha elıször, váltsa meg magát, ha tudja; ha pedig nem tudja, adják el. Ha pedig eladása után is lopást követ el, a rabszolgákról szóló törvény szerint bőnhıdjék" 4. "Ha másodszor követ el lopást a szabad ember, hasonló törvény alá essék; ha pedig harmadszor is, élete vesztésével bőnhıdjék" 5. "Ha valaki haragra gyulladva vagy dölyfösségbıl kevélyen szándékos gyilkosságot követ el, tudja meg, hogy tanácsunk végzése szerint, 110 aranypénzt /egy tinó értéke/ fog fizetni. Ebbıl ötvenet a király pénztárába kell vinni, ötvenet adjanak a rokonoknak, tizet pedig a bíráknak és a közbenjáróknak ajándékozzanak. A gyilkos ezenfelül az egyházi törvényeknek megfelelıen vezekeljen" 6. "Különösen akarjuk, hogy miképpen mi másoknak megadtuk a lehetıséget, hogy javaik felett szabadon rendelkezhessenek, úgy azok a java is, valamint katonák, szolgák, és bármi, ami királyi méltóságunkhoz tartozik, maradjanak meg változatlanul, s azokból senki semmit el ne raboljon, vagy el ne vegyen, sem pedig valaki az említett dolgokból magának valamiféle elınyt szerezni ne merészeljen" 7. "Ha valaki könyörületességbıl vezéreltetve, saját rabszolgáit vagy szolgálólányait tanúbizonyság mellett szabadsággal ajándékozza meg, úgy határoztuk, hogy halála után azokat, irigységtıl vezéreltetve, senki szolgaságba visszavetni ne merészelje. Ha pedig szabadságot ígért, de halála után ezt kinyilvánítani nem tudta, hátramaradt feleségének illetıleg fiainak legyen joga ugyanezt a szabadságot kinyilatkoztatni, és a férj lelki üdvéért szeretetlakomát rendezni, ahogyan akarják" 8. "Ha valaki a rabszolgák közül pénzlopást követ el, elsı esetben adja vissza a lopott dolgot, és orrát, ha tudja, váltsa meg öt tinóval, ha pedig nem tudja vágják le azt. Ha orra levágása után ismét lopást követ el, füleit váltsa meg öt tinóval, ha tudja, ha pedig nem, vágják le azokat. Ha pedig harmadszor is lopást követ el, életét veszítse" 9. "Ha valamely pap vagy ispán, vagy valamely más hívı személy valakit vasárnap ökrökkel lát dolgozni, vegyék el tıle az ökröt, és adják a várnépnek elfogyasztásra" 10. "A papok pedig és az ispánok hagyják meg az összes falusi bírónak, hogy ezek parancsára vasárnap mindenki menjen el a templomba, öregek és fiatalok, férfiak és nık, kivéve azokat, akik a tüzet ırzik" 11. "Tíz falu építsen egy templomot, amelyet két telekkel és ugyanannyi szolgával lássanak el, lóval és kancával, hat ökörrel és két tehénnel, 30 aprómarhával. Ruhákról és oltárterítıkrıl a király gondoskodják, papról és könyvekrıl a püspök" 12. "Ha valakinek az Isten tizet adott egy évben, a tizedik részt adja Istennek, ha valaki tizedét elrejti, kilenc részt adjon Istennek". 13. "Ha valaki karddal embert ölt, ugyanazon karddal öljék meg ıt" 14. "Ha pedig kirántott karddal valakit megcsonkít, akár a szemén, akár a lábán, testének hasonló sérelmét szenvedje" 15. "Ha valaki a vitézek közül szemérmetlenségbıl bemocskolva, valamely leányt szüleinek engedélye nélkül elrabol, elrendeltük, hogy a leányt adja vissza szüleinek, még akkor is, ha valamely erıszakot követett el rajta, és rabló tíz tinót fizessen a rablásért, még ha késıbb ki is békül a leány szüleivel" 16. "Ha valamely boszorkányt találnak, bírói szokás szerint vezessék az egyházba és adják a papnak böjtölés végett és a hitben való oktatásra, böjtölés után pedig menjen haza" 17. "Ha valaki pénteken, amelyet az egész kereszténység megtart, húst eszik, egy héten át sötétbe zárva böjtöljön"
Szempontok István király törvényeihez: 1.Milyen jogi kategóriák vannak a magyar társadalomban? 2.Hogyan rétegzıdnek a szabadok? 3.Kik a szabadosok és milyen a helyzetük? 4.Milyen a szolgák helyzete? 5.Melyek a legfıbb bőnök, törvénysértések? Mit tilt és szankcionál legjobban a törvény, miért? 6.Milyen büntetések vannak a törvény alapján? 7.Hogyan búnteti a törvény a szabadok lopását? 8.Hogyan bőnteti a törvény a szolgák lopását? 9.Milsen egyházügyi törvények vannak? 10.Milyen pogányszokásokat tilt a törvény? 11.Hogyan fogadta a magyar társadalom a kereszténységet? 12.Hogyan jelenik meg a "talio-elv" a törvényben? 13.Hogyan intézkedik a vérbosszúról? 14.Általánosságban: mi a célja István törvényeinek? 2
3 László király törvényei 1. "Esküvel határoztuk, hogy a fıembereknek bármilyen rokonát lopás bőnében találjuk egy tyúk értékén túl, semmiképpen se rejthesse el vagy védhesse meg ıt közülünk senki" 2. "Azt is akarjuk, hogy magát a tolvajt, hacsak nem menekül az egyházba, akasszák fel és vagyona vesszen el" 3. "Ha valamely szabadot vagy rabszolgát lopáson érnek, akasszák fel" 4. "Ha pedig a tolvaj, hogy megmeneküljön az akasztófától, a templomba menekül, kihozván ıt a templomból, vakítsák meg" 5. "A lopáson ért rabszolgát, ha nem menekül a templomba, miként a szabadot, akasszák fel" 6. "Ha valamely szabad tíz dénár értékőt lop, akasszák fel; ha tíz dénárnál kisebb értékőt lop, a lopott értéket tizenkétszeresen adja vissza és egy ökröt fizessen. A rabszolga pedig, ha ilyen lopást követ el, adja meg kétszeresen és orrát veszítse" 7. "Senki se merjen a tolvajjal kiegyezni, ha pedig valaki ezt tesz, ötvenöt penzát fizessen" 8. "Az olyan rabszolga pedig, vagy szabad ember, aki libát vagy tyúkot lop, fél szemét veszítse és amit lopott adja vissza" Kálmán törvényei 1. "Ha a tolvaj bőnösnek találtatik, vakítsák meg. Ha valaki négylábú állatot, vagy ennek megfelelı értékőt lop, avagy húsz dénár értékő ruhát lopott, mint tolvajt ítéljék meg" 2. "Minden olyan birtok, amelyet Szent István adományozott, illessen meg minden természetes leszármazás szerinti utódot vagy örököst. 3. Az olyan birtokot azonban, amelyet más királyok adtak, /csak/ apáról fiúra szálljon, s ha ilyenek /ti.: örökösök/ 4. nincsenek, örököljön a fitestvér, s ennek halála után fiait se zárják ki az örökségbıl. Ha pedig az illetınek fitestvére nincsen, az örökséget a király részére vegyék át" 5. "Ha az elfogott tolvajra a lopást rábizonyítani nem lehet, engedjék meg neki az istenítéletet. Ha ennek folyamán ártatlannak bizonyul, elfogója vagyonából vegyenek el annyit, amennyi vagyona van annak, akit ı tolvajnak mondott, de ne vakítsák meg." Szempontok László és Kálmán királyok törvényeihez? 1.Milyen érték a határ a lopásnál Lászlónál és Kálmánnál? 2.Milyen a tolvaj büntetése Lászlónál és Kálmánnál? 3.Mivel magyarázható a különbség a két királynál a lopás büntetésében? 4.Hasonlítsa össze a lopás büntetését Istvánnál, Kálmánnál, Lászlónál? Mivel magyarázható a különbség? Hol lopott volna szívesebben? 5.Hogyan érvényesül az "asilium" jog? 6.Mire irányulnak László és Kálmán törvényei? 7.Hogyan öröklıdnek a különbözı birtoktípusok Kálmánnál?
4 II.András 1222-es Aranybullája 1. Sem mi, sem urtódaink valamely hatalmas kedvéért servienseket soha el ne fogjanak vagy azok birtokait fel ne dúlják, hacsak elıbb meg idézték és bírói úton el nem ítélték ıket 2. Hogy évenként a Szent Király ünnepén, hacsak nem akadályoz bennünket váratlan nehéz ügy vagy betegség, Fehérváron tartozunk ünnepelni. És ha mi jelen lenni nem tudnánk, a nádor kétségtelenül ott lesz helyettünk, hogy a mi nevünkben az ügyeket meghallgassa. 3. És az összes serviensek, akik akarnak, oda szabadon eljöhetnek 4. Azt is akarjuk, hogy sem mi, sem az utódaink valamely hatalmas kedvéért servienseket soha el ne fogassanak, vagy azok birtokait fel ne dúlják, hacsak elıbb meg nem idézték és bírói úton el nem ítélték ıket 5. Úgyszintén: semmiféle adót, sem szabad dénárokat nem fogunk szedetni a serviensek birtokai után, sem az ı házaikba vagy falvaikba nem szállunk, hacsak nem hívnak bennünket 6. Ha valamely serviens fiú nélkül hal meg, birtoka negyed részét lánya örökölje, a többirıl úgy intézkedik, ahogy akar. És ha váratlan halál folytán intézkedni nem tud, rokonai örököljék, akik hozzá közelebb állnak. És ha egyáltalán semmi nemzetsége sincs, a király fogja azokat birtokába venni 7. "Ha pedig a király az országon kívül akar hadat vezetni, a serviensek ne tartozzanak vele menni, csak az ı pénzén és a visszatérés után rajtuk hadbírságot ne szedjen. 8. Ha azonban az ellenség részérıl jön sereg az országba, mindnyájan egyetemlegesen menni tartoznak" 9. "Ha vendég, tudniillik elıkelı emberek jönnek az országba, az ország tanácsa nélkül méltóságra ne emeljék ıket" 10. "Birtokokat nem szabad az országon kívüli személyeknek adományozni. Ha ilyeneket adományoztak vagy eladtak, meg kell engedni az ország lakóinak, hogy azokat visszaválthassák" 11. "A várjobbágyok úgy kövessék a királyi udvart vagy utazzanak bármerre, hogy a szegényeket el ne nyomják, se ki ne fosszák" 12. "Ha valamelyik ispán nem viseli magát tisztességesen, ispáni tisztéhez méltóan, vagy a várához tartózó népek birtokait feldúlja, ha ez rábizonyul, az egész ország színe elıtt csúfosan fosszák meg tisztségétıl és az elvett dolgokat adja vissza" 13. "A várjobbágyokat a Szent Királytól rendelt szabadságban kell megtartani. Hasonlóképpen a vendégeket /hospeseket/ is, bármilyen nemzetbıl valók, a kezdettıl fogva nekik engedett szabadságban kell megtartani" 14. "A tizedet senki se tartozzék pénzben megváltani, hanem ahogy a föld hozza, a bort vagy termést úgy kell fizetni. És ha a püspökök ellentmondanak, nem fogjuk ıket segíteni" 15. "A sót az ország belsejében nem szabad tartani, csupán Szalacson és Szegeden és a végeken" 16. "Egész megyéket vagy bármiféle méltóságokat örök tulajdonul vagy birtokképpen nem adományozunk" 17. Új pénzünk egy évig maradjon használatban, húsvéttól húsvétig. És a dénárok olyanok legyenek, amilyenek Béla király /III.Béla/ idejében voltak" 18. "Úgyszintén: e négy jobbágyon kívül - tudniillik a nádor, a bán, és a király és királyné udvarbírái - senki se viselhessen két méltóságot" 19. "Ha mi vagy a mi utódaink közül valaki valamely idıben ezen rendelkezéseink ellen akarna cselekedni, ennek az oklevélnek erejénél fogva mind a püspököknek, mind a jobbágyoknak és országunk nemeseinek, együttesen és külön-külön, a jelenben és a jövıben mindörökre szabadságukban álljon hogy a hőtlenség minden vétke nélkül nekünk és a mi utódainknak ellenállhassanak és ellentmondhassanak" (ellenállási záradék - az ún. 31.cikkely)
Szempontok II.András Aranybullájához: 1.Melyek a serviensek sarkalatos jogai? 2.Hogyan intézkedik az idegenek ellen? 3.Kik ezek az idegenek? 4.Hogyan intézkedik az alsóbb népek védelmében? 5.Hogyan intézkedik az egyház ellen? 6.Hogyan intézkedik a király kötelességérıl? 7.Kik a serviensek és milyen a helyzetük a törvény alapján? 8.Mit mond ki az "ellenállási záradék? 9.Mely pontok találhatók meg a Magna Chartában is? 10.Hogyan intézkedik a pénzrıl, mi az oka? 11.Hogyan szabályozza a hadviselést? 12.Milyen társadalmi réteg jogait kapják meg a serviensek? 13.A törvény alapján hogyan nézhetett ki a magyar társadalom a XIII.század elején? 5
6 Az Aranybulla 1231-es megújítása 1. "Magyarországon olyan dolgok történnek, ha az apostoli szék orvoslást nem nyújt, úgyszólván elvész a hit, megsemmisül az egyház szabadsága, és nem kis mértékben csökken a királyi tekintély." Gergely pápa levele az esztergomi érsekhez. 1231. március) 2. "Szent királyunk ünnepén, hacsak nem akadályoz bennünket váratlan nehéz országos ügy vagy betegség, Fehérváron tartozunk ünnepelni, hogy ott az elnyomottak panaszaikat félelem nélkül elıadhassák." (1. ) 3. "Ha mi az országon lívül vezetünk hadat, a nemesek nem tartoznak velünk jönni..." (15. ) 4. "Ha azonban hadsereg jön az ország ellen, mindnyájan együtt és külön-külön tartoznak a haza védelmére az ellenség ellen kiállni" (16. ) 5. "A nádor pedig minden ember felett kivétel nélkül ítélkezzék, kivéve az egyházi személyeket és klerikusokat, valamint a házassági és hitbérügyeket és más egyházi vonatkozású ügyeket, amelyek bármely címen egyházi vizsgálat alá tartozóknak látszanak." (17. ) 6. Az oklevél befejezése: "Saját akaratunkból hozzájárulván, hogy akár mi, akár a mi fiaink, és a mi utódaink ezt az általunk engedélyezett szabadságot meg akarnák sérteni, az esztergomi érseknek jogában álljon, hogy szabályszerő elızetes megintés után, minket és ıket a kiközösítés büntetésével fenyítsen meg." kérdések: 1. Kikre vonatkozó törvények kerültek át az 1222-es Aranybullából? 2. Mely lényeges cikkelyek nem kerültek át (a bevezetı levélrészlet fényében)? 3. Kinek vagy kiknek a nyomására jöhetett létre a megújítás? 4. Mi lett az ellenállási záradékkal? A "beregi egyezmény" (1233.) 1. bevezetés: "Nektek, Jakab prenestei választott püspök úr, az Apostoli Szentszéknek, a római egyház és Magyarország összes egyházai helyett és nevében küldött követe, mi, András, Magyarország királya, esküszünk, hogy az alább írt összes és valamennyi fejezetet megtartjuk..." 2. "klerikusok és egyházi személyek minden ügyben egyházi bíró elıtt feleljenek és egyezkedjenek..." (8. ) 3. "az egyházak szabadon szállíthassák a sót a maguk egyházához" (6. ) 4. "intézkedni fogunk, hogy a zsidókat és a szaracénokat vagyis izmaelitákat ezután bizonyos jelekkel különböztessék és válasszák el a keresztényektıl" (2. ) 5. "Zsidókat és szaracénokat vagyis izmaelitákat ezután nem állítunk kamaránk, a pénzverés, sóügyek, adók vagy más közhivatalok élére." (1. ) kérdések: 1. Kizárólag mely intézmény érdekeit védik a törvények? 2. Mely részekben mond nyíltan ellent az Aranybullának? 3. Mennyiben csorbul királyi igazságszolgáltatás tekintélye?
7 Az 1267-es törvények 1. A törvények bevezetése: "Magyarország összes nemesei, akiket királyi servienseknek mondanak, hozzánk járulván, tılünk alázatosan és hódolattal azt kérték, hogy ıket Szent István királytól megállapított és elnyert szabadságukban megtartani kegyeskedjünk,hogy nekünk és a koronának annál hívebben és lelkesebben szolgálhassanak, minél kegyesebb szabadságokkal ajándékozzuk meg ıket. Mivel úgy találtuk, hogy kéréseik és követeléseik jogosak és törvényesek, tanácsot tartván báróinkkal az ı hozzájárulásukkal azokat teljesítendıknek véltük" 2. "adókat vagy behajtásokat kamara haszna címén vagy más címen a nemesek népeitıl soha, semmi idıben ne szedjenek" 3. "ne legyen szabad nekünk a nemesek közül senkit sem rossz tanácsra bírói ítélet nélkül elfogni, bebörtönözni vagy vagyonában vagy személyében megkárosítani" 4. "ha elıfordul, hogy országok vagy tartományok elfoglalására vagy megszerzésére sereget indítunk, a nemeseket akaratuk ellenére a seregbe nem kényszerítjük, csak ha valaki önként akar hadba indulni avagy fizetésért" 5. "minden évben a zent király ünnepén, közülünk valaki tartozzék fehérvárra jönni, és minden megyébıl két vagy három nemes tartozzék megjelenni, hogy azoknak jelenlétében minden kártevésrıl és jogtalanságról, bárki okozta és követte el azokat, minden panaszosnak elégtételt szolgáltassunk" Szempontok az 1267-es törvényekhez: 1.Milyen törvények határozataihoz hasonlíthatóak a jelenlegiek? 2.Mely társadalmi réteg jogait és kötelességeit szabályozza? 3.Milyen új elnevezések találhatóak a törvényben, milyen társadalmi rétegeket fednek ezek? 4.Mi az alapvetı különbség az 1222-es Aranybulla és az 1267-es törvények között? 5.Melyek a nemesek sarkalatos jogai? 6.Milyen változások mentek végbe a magyar társadalomban 1222-höz képest? III.András kori törvények /1290. és 1298./ 1. "Azt sem fogjuk megengedni, hogy a bárók méltóságaikat bizonyos pénzösszegért bérbe adják, és nem fogjuk tőrni, hogy a megyében helyetteseikként vagy bírókként nem nemeseket alkalmazzanak" 2. "Azokat az adományokat pedig, melyek eme László király idejében /IV.Kun László/ meg nem érdemelten és igazságtalanul tétettek, vissza fogjuk venni" 3. Hogy András urat, aki királyi nemzetségbıl származik, úgy tiszteljük, mint az ország törvényes urát" 4. "A bárók és más hatalmaskodók a pusztításoktól és fosztogatásától teljességgel tartózkodjanak" 5. "Ha pedig valaki ezek közül / bárók közül/ fölkelne, s ezeket a király urunk az ı Magyarországának összehívott és egybegyőjtött csapatával leverni /.../ nem tudná, szabad legyen neki máshonnan kérni segítséget" Szempontok az András király-kori törvényekhez: 1.Milyen lehet a királyi hatalom? 2.Mirıl intézkedik elsısorban a törvény és miért? 3.Milyen lehet a király és a bárók viszonya?
8 Az 1351-es törvények Az oklevél bevezetése: "Ezért jelen soraink rendjében mindenkinek tudomására kívánjuk hozni, hogy országunk báróinak, nemkülönben elıkelıinek, valamint nemeseinek gyülekezete és ugyanazoknak az egyeteme királyi színünk elé járulván, (...) bemutatták nekünk, a felséges fejedelemnek, András úrnak, III. Béla király fiának (...) saját aranypecsétjével megerısített (...) kiváltságlevelét, az alább következı tartalommal: Egyetértıleg és közös akarattal könyörögvén felségünknek, hogy azt elfogadván (mármint az 1222-es bemutatott Aranybullát), magunkévá tévén és jóváhagyván, jelen oklevelünkben szóról szóra átírva, a benne foglalt minden szabadságukkal együtt - egyedül csak az alább ismertetendı egyetlen cikkelynek a kivételével, - megerısíteni (...)" bevezetés folytatása, az "ısiség törvényének" megfogalmazása: "kivéve egyedül ugyanazon kiváltságlevélbıl az elıbb említett módon kirekesztett egyetlen cikkelyt, azt tudniillik, "hogy az örökösök hátrahagyása nélkül elhaló nemeseknek jogukban és szabadságukban áll birtokaikat még életükben és haláluk esetére az egyházaknak vagy másoknak, akiknek akarják, átadni, vagy hagyományozni, eladni vagy elidegeníteni", - éppen ellenkezıleg: egyáltalán ne legyen joguk ezt megtenni, hanem birtokai a jog szerint és törvényesen, tisztán és egyszerően minden ellentmondás nélkül legközelebbi atyafiaikra, nemzetségükre háramoljanak" "Egy és ugyanazon nemesség/szabadság elve" (Unam aedemque nobilitas). "A kamaranyereséget a Dráva és a Száva között lakó, valamint a Pozsega és Valkó megyei nemesek is országunk más valódi nemeseivel együtt egyformán tartoznak fizetni. 1. És mostantól fogva s a jövıben a "bán zsolozsmájának" nevezett nyestbıradó ügyében se zaklassák ıket. 2. Hanem, miként országunk más részeinek többi nemesei, ık is teljességgel kivételezettek és mentesek legyenek bármiféle más, eddig fizetni szokott adónak mindennemő szolgáltatása alól.' (12. ) "Kilenced-törvény": Ezentúl bármely néven nevezett szabad faluban, sıt még az udvarnoki és királynéi falvakban élı valamennyi szántóvetı és szılıbirtokos jobbágyainktól is - kivéve a fallal övezett városokat, - ezen minden terményének és borának kilencedrészét fogjuk beszedetni, és a királyné asszony is be fogja hajtani és a fent említett bárók és nemesek bármely birtokainkon élı minden szántóvetı és szılıbirtokos jobbágyunktól hasonlóképpen hajtsák be, és szedjék be azokat minden terményének a (...) kilencedrészét a saját szükségletükre." (6. )