BIBLIAI, TÖRTÉNETI ÉS RENDSZERES KERESZTYÉN TEOLÓGIA Dr. Robert D. Culver
Originally published in English under the title Systematic Theology Biblical and Historical Copyright @ 2005 by Robert Duncan Culver Requests for information should be addressed to: Christian Focus Publications, Ltd., Geanies House, Fearn, Ross-shire, IV20 1TW, Great Britain Hungarian Copyright @ 2010 by Project Hungary Magyarországon kiadja a Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány (KIA) A Member of Entrust 1135 Budapest, Béke utca 35/A Telefon: 350-7201 E-mail: info@kiakonyvek.hu www.kiakonyvek.hu Felelős kiadó: Monty Taylor Fordító: Darvas-Tanács Erik Szaklektor: Földvári Tibor Anyanyelvi lektor: Greizer Miklós Borító: Janneke de Leeuw van Weenen A fordítás és a kiadás engedélyével történt. Minden jog fenntartva. A könyv bármely részének felhasználásához vagy sokszorosításához a kiadó előzetes írott engedélye szükséges, kivéve rövid idézeteket folyóiratokban vagy elemző cikkekben. A bibliai idézeteket és neveket a Magyar Bibliatársulat által 1975-ben kiadott új fordítású Biblia 1992-ben megjelent javított kiadásából vettük. ISBN 978-963-9390-73-7 Budapest, 2010 Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány
TARTALOMJEGYZÉK Rövidítések 19 A szerzőről 21 Köszönetnyilvánítás 23 Előszó a magyar kiadáshoz 25 Walter C. Kaiser, Jr. előszava a könyvhöz 27 Bevezetés 29 Források és eszközök 29 Sola Scriptura 30 I. RÉSZ: A TEOLÓGIA MAGA Bevezetés és az Istenről szóló tanítás 35 1. Bevezetés a keresztyén teológiába 37 I. Mi is az a teológia? 37 A megváltás, azaz Isten tetteinek a története 37 Tanítások a megváltástörténet bibliai magyarázata 38 A megszámlálhatatlan sok hívő ember élete 40 Intézményrendszer egyház, gyülekezetek, szervezeti kifejeződés 41 II. A rendszeres teológia meghatározása 42 A teológia meggyőződéses ellenzői 43 A formális teológiai tanulmányokra vonatkozó bibliai parancs 44 1. Megbízatás 48 2. A tananyag 49 3. Nyilvános jelleg 49 4. Pedagógiai módszer 50 5. Címzettek 50 6. A cél 51 2. Bevezetés az Istenről szóló tanításba 53 Isten létezésének ismerete 54 Isten imádásának szükségessége és fontossága 55 Az egy Istenről szóló tanítás elveszett és megtaláltatott 56 Csodák, prófécia és a bibliai monoteizmus 56 A beteljesedett prófécia apologetikai használatának érvényessége 60 A jövendölő prófécia jellemzői 61 5
Bibliai, történeti és rendszeres keresztyén teológia 3. Az Istennel kapcsolatban használt kifejezések 63 Teológia 65 Bibliai teológia 66 Fenomena és númena 66 A neoortodoxia speciális kifejezései 67 Apologetika 69 Az Istennel kapcsolatban előforduló speciális kérdések 70 (1) A hit és az értelem 70 (2) Megismerheti-e az ember Istent? 71 (3) Hogyan ismerjük meg Istent? 72 Antropomorfizmus 72 Az antropomorfizmus helyes használata 73 1. Antropopoiészisz 74 2. Antropopatizmus 75 3. A valódi antropomorfizmus 76 4. Isten nevei 77 5. Isten tulajdonságai 77 Az antropomorfizmusok helytelen használata 77 4. Miért hisz az ember Istenben? 79 A hit egyetemes 80 Miért hisznek az emberek Istenben? 81 Miért kellene az embereknek Istenben hinniük? 87 5. Az istenérvek: miért higgyünk Istenben? 91 6. Ahogyan Isten az embernek Önmagát kijelentette 105 1. A Szentlélek belső bizonyságtétele 109 2. Isten a teremtettségben jelentette ki önmagát 110 3. Isten az ember személyes, erkölcsi és értelmi természetét is felhasználja 112 4. Isten eredeti és közvetlen kijelentése 114 5. Isten különleges tettekben is kinyilatkoztatja önmagát 116 6. Amit a Biblia közöl Istenről 117 7. Istennek egyedülálló kijelentése, amit Fiában adott 118 7. Isten nevei 121 Mózes éneke Isten neveinek kincseskamrája 122 A nevek teológiai jelentősége 129 Isten elnevezéseinek és a vele kapcsolatos hasonlatoknak gyakorlati szükségessége 130 Mindezek egyik fontos gyakorlati haszna 131 8. Isten tulajdonságai 133 1. Meghatározható-e egyáltalán Isten? 134 2. Megismerhető-e Isten lénye? 135 3. Milyen kapcsolat van Isten és az ő tulajdonságai között? 136 6
Tartalomjegyzék 4. Vajon azok a szavak, amelyek Istenről mondanak el valamit, ugyanazt jelentik az ember esetében is? 137 5. Hogyan viszonyulnak egymáshoz Isten egyes tulajdonságai? 138 6. Mit jelent az, hogy Isten lénye egyszerű? 138 7. Miért kell az isteni tulajdonságokat meghatározni és csoportosítani? 139 (1) Állítás, megerősítés (pozitív) 141 (2) Tagadás (negatív) 141 (3) Felsőbbrendűség (felsőfok) 142 9. Isten spiritualitása (lelki volta) 145 Vajon az isteni Lélek szubsztancia-e? 146 1. Isten személyisége 147 2. Öntudat 149 3. Szabadság vagy önmeghatározás 150 Exkurzus: Isten akarata 152 4. Élet 154 5. Cselekvés 155 6. Értelem 156 10. Az egyetlen Isten 161 A vallások tanulmányozásának különleges szakkifejezései 163 Miért higgyünk csupán egyetlen Istenben? 165 Vajon a Biblia egy fokozatosan kialakuló monoteizmusról ír? 168 A monoteizmust alátámasztó közvetlen bibliai kijelentések 169 A monoteizmus bibliai bizonyítékai 172 A monoteizmus hitbeli értékei 173 11. Isten nagysága 175 Isten önmagában való léte (aszeitás) 176 Az idevonatkozó bibliai kijelentések 176 Mindezek gyakorlati haszna 176 Isten örökkévalósága 177 Az idevonatkozó bibliai kijelentések 178 Mindezek gyakorlati haszna 178 Isten mérhetetlensége 179 Az idevonatkozó bibliai kijelentések 179 Isten mindenütt jelenvalósága (omnipraesentia) 179 Az idevonatkozó bibliai helyek 181 Mindezek gyakorlati haszna 182 Kérdések 182 Isten mindentudása (omniscientia) 182 Isten mindenhatósága (omnipotentia) 187 Az idevonatkozó bibliai helyek 187 Mindezek gyakorlati haszna 188 Isten felfoghatatlansága 188 7
Bibliai, történeti és rendszeres keresztyén teológia 8 Az idevonatkozó bibliai kijelentések 189 Mindezek gyakorlati haszna 189 Néhány fontos fogalom magyarázata 189 1. Isten abszolút lénye 190 2. Isten végtelensége 190 3. Isten transzcendenciája és immanenciája 190 4. Idő és tér, tér-idő és Isten 191 12. Isten jósága 193 1. Szentség: Isten szent 195 A szent és a szentség jelentése 198 További teológiai vélemények Isten szentségével kapcsolatban 201 2. Igazságosság: Isten igazságos 204 3. Igazság: Isten igaz 205 4. Hűség: Isten hűséges 207 5. Szeretet: Isten szeretet 208 6. Kegyelem: Isten kegyelmes 211 13. Isten hármas egysége a Bibliában és a keresztyén történelemben 213 A Szentháromság kérdése az első évszázadok hitvallásaiban 213 A szentháromságtan a reformáció korában 215 Miért hisznek a keresztyének Isten hármas egységében? 217 Vajon a Niceai Zsinatot megelőzően beszélhetünk-e kimondottan a Szentháromságba vetett hitről, illetve létezett-e ilyen, a Szentháromságra vonatkozó hitvallás vagy nyilatkozat? 221 Hogyan jelenik meg a Szentháromság Isten az Ószövetségben? 223 A Szentháromság-tan az Újszövetségben 224 14. Isten hármas egysége: Az ezzel kapcsolatos kérdések, hagyományos kifejezések. A tan szemléltetése, annak haszna; pontosítások és figyelmeztetések. 229 Kérdések 229 1. Ha a második személy az Atyával egyenlő és örökkévaló, akkor miért nevezik őt olyan gyakran Isten Fiának? 229 2. Mit jelent a monogenész ( egyszülött ) szó Jézusnak az Atyához való viszonyát tekintve (Jn 1,14.18; 3,16.18; 1Jn 4,9)? 230 3. Milyen értelemben elsőszülött Krisztus, ahogyan azt a Róm 8,29-ben, illetve a Zsid 1,6-ban olvashatjuk? 231 Néhány hagyományos fogalom 231 A Szentháromság tagadása és az azzal kapcsolatos téves nézetek 231 A Szentháromság szemléltetése és párhuzamai 233 A szentháromságtan haszna 236 Meghatározások 236 A niceai hitvallás 236 A khalkedóni hitvallás 237
Tartalomjegyzék A Szentháromság Istenen belüli ontikus (létbeni) kapcsolatok 237 A trinitárius teológia kiemelkedő képviselői 238 Néhány utolsó figyelmeztetés a trinitárius teológia szóhasználatával kapcsolatban 240 Mit jelent a személy a trinitárius meghatározásban? 240 15. Eleve elrendelés, avagy Isten akarata: Isten örök terve a mennyel és a világgal (I) 243 Bevezetés 243 Pontosítások és meghatározások 245 Az eleve elrendelésről szóló bibliai tanítás 250 A Biblia azt tanítja, hogy Isten egy terv alapján teremtette meg a világot 250 A Biblia Isten tervére számos alkalommal közvetlenül is utal 251 A Bibliában a predesztinációról szóló tanításra több különböző kifejezést találunk 252 A jövendölő (prediktív) prófécia helye 254 16. Eleve elrendelés, avagy Isten akarata: Isten örök terve a mennyel és a világgal (II) 259 A Biblia azt tanítja, hogy Isten minden egyes döntése és rendelése, ami a világra vonatkozik, egyetlen, mindent átfogó tervnek a része 259 Isten tervének bibliai elnevezései 260 Egyetlen, mindent átfogó terv 260 Isten terve örök, ennélfogva nem változik 261 Isten a maga terveit az örökkévalóságban formálta meg 261 Isten nem változik. 262 A változatlan Isten döntései meghatározzák a világ eseményeit 263 Amit Isten elrendelt, az biztosan bekövetkezik 263 Isten egyetlen tervének részletei 264 1. Isten terve az anyagi világmindenség időbeli és anyagi állandóságát is magában foglalja 264 2. Isten terve különös módon vonatkozik a föld nemzeteire 266 3. Isten egyetlen kormányzati vagy uralmi formát sem tart jobbnak a többinél 266 4. Isten terve minden egyes ember életét annak hosszát is meghatározza 267 5. Isten terve életkörülményeinkre is vonatkozik 268 6. Isten tervének az emberek gonosz tettei éppúgy részei, mint a jó cselekedetek 269 7. Mind a meg nem térők ítélete, mind a hívők megszabadítása benne van Isten tervében 269 Kérdések és kételyek 270 Viták a szabadság kapcsán 271 Ellentmondások, viták: Isten rendelései és előre tudása 271 Vajon a bűnt és a gonoszságot Isten szerezte? 273 A különféle nézetek gyakorlati ötvözése 274 Mindezek haszna 274 17. Isten teremtő munkája (I) 277 Az eredetteológia forrásai 277 9
Bibliai, történeti és rendszeres keresztyén teológia 10 A világ kezdete 279 Az abszolút kezdet 280 További kijelentések a kutatási módszer és hatókör kapcsán 282 I. A világot, beleértve a mennyet és a földet, minden létezővel egyetemben Isten teremtette 283 II. A világ abszolút kezdete az volt, amikor Isten a mennyet és a földet megteremtette 284 III. Az 1Móz 1,1 3 és a teremtésről szóló tanítás 287 Egy végső megjegyzés 293 Függelék 294 18. Isten teremtő munkája (II) 295 IV. Isten befejezte a teremtés művét 295 V. Isten és az ember a jelenlegi teremtettségben 300 VI. Az első ember társadalmi helye a teremtettség rendjében 303 Isten teremtő módszere 307 VII. Amit a teremtés módjáról, eszközeiről, céljairól a Bibliából megtudhatunk 308 VIII. A közvetett vagy közvetlen teremtés és a tudomány 312 A teremtéssel kapcsolatos kérdések 314 19. A láthatatlan lények világa: helyük a teremtettségben 317 Az angyalok és démonok iránti érdeklődés 317 Az angyalok szerepe és fontosága a Bibliában 319 Bevezetés 320 A judaizmus tanítása az angyalokról közvetlenül a keresztyénség korát megelőzően 320 Az angyalokról szóló tanítás az egyházatyák korában és a középkorban 321 Az angyalokról szóló bibliai tanítás 323 Az angyalok eredete 324 Az angyalok természete 324 Az angyalok egymáshoz való viszonya 325 Tisztségek, szervezeti rend és méltóság az angyalok között 326 Az angyalok feladatai 327 Az angyalok általános feladatai 327 Az angyalok Krisztus szolgálatában 329 Az angyalok szerepe a gondviselésben 329 Az angyalok, mint Isten népének segítői 331 Az angyali tevékenység egyes korszakai 332 A Sátán és a gonosz angyalok 333 Démonok 336 20. A Sátán és a démonok: az elbukott, bűnös szellemi teremtmények 339 I. A Sátánról szóló tanítás 339 A Biblia a Sátán és a démonok létezéséről 339 A Sátán és a démonok eredete, bukása 342
Tartalomjegyzék A Sátán jelleme 343 A Sátán pályafutása és végzete 344 A Sátán jelenlegi tevékenysége és cselfogásai 346 Az ördöggel és tevékenységével kapcsolatos megjegyzések 348 Bátorítások és figyelmeztetések 348 II. A démonokról szóló tanítás 349 I. A démonok valóságosan is léteznek 351 II. Mik a démonok és honnan erednek? 353 A démonok gonosz jellege 354 A démonok hatalma és cselekedeteik 354 Értékelések és következtetések 356 A démonok iránti újkori érdeklődés 358 21. Isten fenntartó és gondviselő munkája 365 Isten világműködtető és -kormányzó hatalma 365 A világ fenntartásának tana 366 Az Isten által fenntartott-megőrzött teremtettség teljessége, épsége 368 Lenyűgöző részletesség 368 Folyamatos munka 369 Kegyelmes munka 369 A gondviselés tana 370 Példák a gondviselésre 371 A gondviselés módszerei és eszközei 372 Isten gondviselése mindent magában foglal 374 A gondviselés és a véletlen 376 A gondviselés és a szabad emberek gonosz cselekedetei 377 A gondviselés és az esetlegesség 379 A gondviselés és az imádság 379 A gondviselés és a keresztyén élet 380 A gondviselés és Isten akarata 381 A gondviselésről szóló tanítás alkalmazása 382 22. Függelék Isten fenntartó és gondviselő munkájához (21. fejezet) 383 Függelék I. Teremtés, fenntartás, gondviselés valamint a tapasztalati és az alkalmazott tudományok kialakulása 383 Függelék II. A gondviselés és a csodák 388 Függelék III. A gonoszság kérdése, Isten igazságossága (teodícea), a tiltakozó ateizmus (protest atheism), a barthiánus teológia szerkezete 397 A gonoszság kérdése 397 Teodícea 400 A tiltakozó ateizmus és Barth teológiája 402 A huszadik század ateista pesszimizmusa 405 23. Az áldott, vagy érzelmektől mentes (impasszibilis) Isten 409 I. Meghatározások 410 11
Bibliai, történeti és rendszeres keresztyén teológia 12 II. Az impasszibilitás kérdése az ókori egyházban 410 III. Miért értettek egyet az egyházatyák Isten impasszibilitását illetően? 415 IV. Az impasszibilitás kérdése a reformációig 416 V. Az impasszibilitás kérdése a tizenhatodik és tizenhetedik századbeli reformátorok között 417 VI. Az impasszibilitás kérdése a reformáció közvetlen örökösei között (1600-as, 1700-as évek) 419 VII. Az impasszibilitás kérdése a késő protestáns korszakban 420 VIII. Az impasszibilitás kérdése az utóbbi évtizedek teológiájában, valamint a kortárs teológiában 421 Következtetések és javaslatok 423 Záró gondolatok 424 Következtetés: gondoljuk át és helyesbítsük szóhasználatunkat 425 II. RÉSZ: ANTROPOLÓGIA A teremtett ember 427 1. Bevezetés az emberről szóló keresztyén tanításhoz 429 A teológia egyik kulcskérdése 429 Az elveszített emberkép 430 A kifejezetten erre vonatkozó bibliai szövegek (textusok) 431 Az irodalmi műfaj kérdése 431 Tíz előkészítő fölvetés 432 A két beszámoló 434 Betű szerinti jelképes tényszerű 435 A kiegészítő beszámoló 438 Kérdések 442 Következtetések 443 1. exkurzus: az ember szó nemének kérdése és az általános főnevek 445 2. exkurzus: az első emberről szóló tan vázlata 446 2. Az emberiség teremtés általi eredete és egysége 449 I. Az emberi faj története egyetlen emberrel kezdődött 449 Nem volt más ember Ádám előtt és Ádámtól függetlenül 449 Az új, előzmények nélkül való első ember: Ádám 450 Miért nem szükséges elfogadnunk az evolúció állításait? 453 A teremtés nyelvezete 454 A Biblia 1500 éven át tartó teremtése 454 A Biblia szövegéből sem a hosszú ideig tartó, sem az azonnali teremtés nem igazolható 455 II. Az emberi faj szerves egysége 455 III. A lelki egységet megelőző szerves (testi) egység 456 Az emberi fajon belüli különböző rasszok 457
Tartalomjegyzék A faji egység egyéb szempontjai 460 3. Az ember, mint Isten képmása 461 Közvetlen és közvetett bibliai utalások 461 Teológiai és exegetikai feladatok 461 4. Az emberi természet nem fizikai jellemzői 477 A lélek sajátos jellemzői és működése 477 Temetési liturgia 477 Óvatos kijelentések 478 Az Újszövetség értelmezi az Ószövetséget 479 A lélek ószövetségi teológiája 480 Az akarat és annak szabadsága 482 Néhány keresztyén filozófiai tévedés 483 Egy szerény javaslat 484 A lelkiismeret 486 A lelkiismeret működésének bibliai példái 486 A lelkiismeret két eleme 487 A lelkiismeret az ember lényegi része 488 Hogyan működik a lelkiismeret? 490 A lelkiismeret tulajdonságai 490 5. Az emberi természet alkotóelemei 495 A kérdés bevezetése 495 Antropológiai monizmus 496 A dichotómia forrásai és bizonyítékai 498 Dichotómia és trichotómia 499 Antropológiai dichotómia 500 Az antropológiai trichotómia 503 6. A lélek eredete 507 Az egyes emberi lélek eredetéről vallott nézetek 508 7. Az ember eredeti környezete, körülményei és képességei 519 A forrás irodalmi műfaja 519 A hermeneutikus megközelítési mód 519 I. Éden: a föld, ahol az Ember története kezdődött 522 II. A Paradicsom, az ember megkísértésének helyszíne 525 III. A romlatlan ember eredeti képességei 531 Az ember veleszületett értelmi, etikai és esztétikai képességei 534 Az állatok és az emberek közötti különbség 535 8. Isten célja az emberrel és az emberért 539 Egy komoly mulasztás 543 Ursinus és Olevianus hat kijelentése a Heidelbergi Kátéban 546 1. hogy teremtő Istenét igazán megismerje 546 13
Bibliai, történeti és rendszeres keresztyén teológia 2. hogy teremtő Istenét... szívből szeresse 547 3. vele... élvén 547 4. vele örökkétartó boldogságban élvén 548 5. hogy... Őt dicsérje 549 6. hogy Őt... magasztalja 551 9. Az emberiség istentagadása: az isteni parancs, a megkísértés és a bűnbeesés 553 Mielőtt hozzáfognánk... 553 A bűneset elbeszélése 560 I. Az ember engedelmességi próbája (1Móz 2,16 17) 561 Az ősi kígyó 562 A magyarázat részletei 563 II. Az emberiség kísértője (1Móz 3,1 5) 565 A kísértő személye 566 A kísértő jelleme és módszere 566 A bukáshoz vezető lépések: a kígyó Éva ártatlansága elleni támadása (1Móz 3,1 5) 567 A kísértés mozzanata (1Móz 3,6a) 567 III. Az Isten elleni lázadás, vagyis a bűneset (1Móz 3,6b) 568 10. A bűneset következményei 571 IV. A bűneset közvetlen személyes, lelki és erkölcsi hatása az emberre 571 Isten törvényének büntető rendelkezései 572 V. Az isteni ítélet és az ember fönnmaradását lehetővé tevő isteni kegyelem 574 1. A kígyó (1Móz 3,14 15) 574 2. Az asszony (1Móz 3,16) 575 3. A férfi (1Móz 3,17 19) 580 VI. A bukott ember civilizációjának kezdetei (1Móz 4) 583 1. Az emberi család (Lásd a fejezet végén található kiegészítést) 584 2. Istentisztelet 584 3. A leszármazás két vonala 586 4. Növénytermesztés és állattenyésztés 587 5. Művészet, ipar és filozófia 587 Kiegészítés 587 11. A bukott ember a természet rendjében 589 A természet jósága 589 Mire vonatkozik Istennek a földre kimondott átka? 590 A halál a természetben 593 Egy észrevétel a teremtés időrendjének értelmezése kapcsán 595 Az erkölcs nem a természet része 596 Modern elméletek a természetről 596 Aszketikus és törvényeskedő tévedések a természettel kapcsolatban 598 14
Tartalomjegyzék 12. A bukott ember és a világ, amelyben él 603...a jelenlegi gonosz világ... 603 Világméretű társadalmi válság 604 A társadalom korlátozó-kényszerítő rendszere 604 A hívők: a világban és a világba de nem a világból 605 A Biblia világképének kétoldalúsága 606 A polgári (világi) kormányzat eredete 606 A gonosz világ 607 A gonoszság elhatalmasodása 607 A Krisztus által Istennel kibékült világ 608 Fegyverszünet 611 III. RÉSZ: HAMARTIOLÓGIA A bűnös ember 615 1. Bevezetés a bűnről szóló tanításhoz (hamartiológia) 617 1. A bűn és a bűnök közötti különbség 619 2. A bűn elve 620 3. A bűn, mint az erkölcsi lények cselekedete 621 2. A bűn szó hétköznapi és bibliai használata 623 A bűn három általános megjelenési formája 623 1. A bűn, mint bűncselekmény 624 2. A bűn, mint mulasztás 624 3. A bűn, mint bűnösség (vádolhatóság, elítélendőség, megérdemelt büntetés) 627 Az Ézs 53,6 alapján levont következtetések 629 Ajánlott irodalom 633 3. A bűn természete: a bűn, mint erkölcsi romlottság 635 A bűn erkölcsi romlottság 635 A bűn elsősorban Isten ellen irányul 637 A bűn Isten akaratával és az ő törvényével kapcsolatos erkölcsi romlottság 638 A bűn nem korlátozódik csak a szándékos cselekedetekre 640 Szabad vagy szolgai-e az akarat? 641 Az akarat és a szándékos szavak háromféle értelmezése 642 Meghatározható-e a bűn úgy, mint az ismert törvény szándékos megszegése? 644 Bűn-e, akár az újjászületettekben is, az érzéki vágy? 647 4. A bűn természete: a bűn, mint hajlam 653 A bűn nem más, mint az erkölcsi gonoszság állapota vagy az arra való hajlam (a bűn mélységei) 653 Vajon a teljes cselekvőképtelenséget teljesen semmissé teszi a megelőző (vagy elindító) kegyelem? 654 A szív természetes romlottságáért járó szigorú ítélet 656 15
Bibliai, történeti és rendszeres keresztyén teológia 16 (1) A jogtudomány alapelvei 656 (2) A modern pszichológia bizonyítékai 656 (3) A consensus gentium (népek egyetértése), vagyis az emberi faj közös véleménye 657 (4) A Bibliából származó bizonyítékok 658 (5) Keresztyén tapasztalat 660 A bűn egyaránt jelent bűnösséget és romlottságot is 660 5. A bűnök, mint a bűnös ember cselekedetei 663 A bűn és bűnök nyelvünkben és irodalmunkban 664 A bűn és bűnök az egyházi hagyományban 665 A bűn forrása és okai 670 A világ és a kívánkozás közötti összefüggés 673 A kísértés alkalma és folyamata 675 A Sátán, mint ellenség és kísértő 676 6. Az isteni kormányzás és az ember kétségbeejtő helyzete 677 A bűn felett uralkodó, és azt legyőző isteni gondviselés 677 Az égre bosszúért kiáltó, és a kiemelkedően Isten ellen irányuló bűnök 681 A mások bűnében való részesség 684 Ha úgy követünk el bűnt mások ellen, hogy az elkerülhető lett volna 685 7. A bűn nemzedékről nemzedékre történő hagyományozódása 687 Miért is olyan fontos és nehéz ez a kérdés? 687 Az eredendő bűnről szóló tanítás 688 A. A korai egyház eredendő bűn-felfogása 689 B. Az eredendő bűn, ahogyan azt Augusztinusz és későbbi követői látták 690 C. Az eredendő bűn kérdése a protestáns reformáció idején és azóta 692 Miként örökölték Ádám bűnét a rákövetkező nemzedékek? 695 8. Elméletek a bűn hatásáról 701 A pelagiánus elképzelés 702 Szemipelagianizmus 703 Arminius és az első remonstránsok 705 Szocinianizmus, unitarianizmus, modernizmus 708 Metodizmus 710 Egy kiegészítés a Róm 5,12 19 alapján 715 9. A bűn tulajdonítási kérdésének vizsgálata és egy megoldási javaslat 719 Három elterjedt nézet 720 A szövetség és a szövetségek a Westminsteri iratokban 723 A nézetek nehézségei 724 A közvetett tulajdonításra (imputatio mediatae) vonatkozó elméletek 725 10. A bűn világuralma 739 A bűn hatása a világban 739
Tartalomjegyzék A bűn uralma 739 Az egész emberi világ Isten ítélőszéke előtt áll 740 1. A vád 740 2. A vád képviselőjének összegzése (Róm 3,10 18) 742 3. A védelem nem tud válaszolni 747 4. A bíró ítélete 748 11. A bűn személyes következményei 751 Noetikus (lelki) bölcsesség a mindennapos dolgokban 754 Teljes romlottság? 756 Teljes képtelenség (a képesség teljes hiánya)? 757 Összefoglaló megjegyzések 758 17
BEVEZETÉS A diáknak vagy tudósnak, aki kezében tartja vagy asztalán olvassa ezt a terjedelmes könyvet, és ennél az oldalnál kezdi el olvasni, minden bizonnyal komoly oka volt arra, hogy megvegye vagy kölcsönkérje. Nem lehetett könnyelműen meghozott döntés, mint ahogyan az sem, hogy ennyi oldalt el szándékozik olvasni. A Bevezetés a keresztyén teológiába és az utána következő öt fejezet, bár a teológia maga (az Istenről szóló tanítás) tárgykörébe tartoznak, az olvasó elméjét és szívét igyekszik felkészíteni a rendszeres keresztyén teológia teljes tudományának befogadására. Az elmének és szívnek egyaránt készen kell állnia, mivel az Úr hegyére csak tiszta kézzel és őszinte szívvel mehetünk fel (Zsolt 24,3 4). Vannak olyan rendszeres teológiák, melyek egy prolegomena (görögül előzőleg mondottak ) elnevezésű teljes könyvet vagy hosszabb részt vesznek bevezetőként (vö. a prológus szóval, mely a színjátszásból kölcsönvett görög kifejezés: monológ, mely a fő cselekmény bevezetőjeként a hozzá kapcsolódó tényeket mondja el ). Osztom sokak nézetét, miszerint ezek az elvont dolgok (a téma története, a tudomány és a hermeneutika elméletei, egymással versengő nézetek, források stb.) leginkább két másik helyre illenek be: arra a pontra, ahol felmerülnek a kérdések és témák mivel azok elkerülhetetlenül felmerülnek a rendszeres teológia egészén belül különböző helyeken; vagy foglalkozhatunk velük a teológia kiegészítéseképpen az apologetikán és a vallásfilozófián belül vagy a teológia után. 1 Források és eszközök Az egészséges evangéliumi teológiának különbséget kell tennie a keresztyén tanítás (vagy egyházi dogma) forrásai és a megértéséhez és rendszerezéséhez felhasznált eszközök között. A teológiai tanítás egyetlen forrása Isten Igéje. Nemcsak kenyérrel él az ember mondta Jézus, hanem minden igével, amely Isten szájából származik. (Mt 4,4) Korunkban, jóval a kijelentés korának lezárulása után a teológiánk forrása nem más, mint az Ó- és Újszövetség kanonikus könyvei: így jutunk el az imént említett igékhez is. A forrásból származó igazság feltárására szolgáló főbb eszközeink pedig a hagyomány, az értelem és a tapasztalat. 1 Schleiermacher (1768 1834) óta az apologetikát szokták néha fundamentális teológia néven is emlegetni. A teológia megközelítéséről római katolikus szerzőktől származó nagyobb tanulmánygyűjtemény a Problems of Fundamental Theology (New York: Paulist Press, 1982). Louis Berkhof kiválóan értekezik arról, hogy az apologetika mikor tekinthető bevezetésnek és mikor védelmezésnek. A kettő viszonyát az Introduction to Systematic Theology c. művének (Grand Rapids, MI: Baker Books, 1932) 48 51. oldalain tárgyalja. Különleges jelentőségű, hogy az ő Systematic Theology c. könyvét az Introduction nélkül adták ki. 29
Bibliai, történeti és rendszeres keresztyén teológia A hagyományt, Isten Igéje exegézisének és értelmezésének történetét valamilyen módon minden teológus felhasználja. Ez a hagyomány látható a hitvallásokban, kommentárokban és teológiai művekben, illetve a tanárok, szülők és lelkipásztorok tanításaiban is. Egyetlen teológiai író sem a semmiből indul ki. Minden szerző merít ebből a hagyományból, és azt adja tovább máskülönben a második század korai egyházi íróinak erőtlen próbálkozásaihoz hasonlóan nem értené a keresztyén kijelentést. Az általam megismert teológiáért szinte teljes egészében tanáraimnak és a tanult keresztyének által írt teológiai könyveknek tartozom hálával, melyeket olvastam, illetve minden komoly előadásnak és igehirdetésnek, melyeket hallottam tehát legfőképpen teológiai tanáraimnak és természetesen az ő tanáraiknak. A teológia másik eszköze az értelem. A legtöbb logikusan gondolkozó keresztyén ember elfogadja, hogy mivel Isten az ő képmására teremtett minket, az értelmünkkel képesek vagyunk gondolkozni, észrevesszük az ok-okozati összefüggéseket, a megfigyelésekből le tudunk vonni következtetéseket, a tényeket és igazságokat pedig egymáshoz kapcsolódó rendszerekbe tudjuk rendezni. Feltételezzük, hogy az érzékszerveinkkel észlelt világ létezik, és javarészt még ha nem is tökéletesen meg is tudjuk érteni azt. Ha őszintén és következetesen alkalmazzuk ezeket a képességeinket, akkor felismerjük a Szentírás igazságait, meg tudjuk állapítani a közöttük lévő összefüggéseket, sorrendbe tudjuk őket állítani és következtetéseket tudunk levonni belőlük. A reformáció hitvallásai ezt különösképpen fontosnak tartották. Nincs szükség semmiféle metafizikai vagy episztemológiai előképzettségre, egyedül arra a reálisan gondolkozó józan észre, mellyel a Biblia lapjain is találkozunk. A keresztyén tapasztalatot nem minden konzervatív teológus fogadja el a teológia eszközeként. Vannak olyan keresztyének, akik szerint a misztikus tapasztalatok egyenértékűek a kijelentéssel. De a misztikus tapasztalatokat definíciójuknál fogva lehetetlen pontosan leírni. A korai neoortodox (krízis-) teológia tanítása és követői szerint az egész Biblia gyakorlatilag az Istennel való (Én-Te) szavakkal ki nem fejezhető találkozások gyarló emberi leírásai. Ezt a történelmi keresztyén teológia egységesen elutasítja. Mégis egy érett tudós vagy tapasztalt lelkész vagy tanár tanítását többre becsülik, mint a kezdők véleményét. Kérdés továbbá az is, hogy lenne-e ma világméretű egyház, ha a keresztyének első generációja és az utánuk következők nem élték volna valóban át: Érezzétek és lássátok, hogy jó az Úr! Boldog az az ember, aki hozzá menekül! (Zsolt 34,9) Sola Scriptura Mivel a teológia egyedüli forrása a Biblia, és a Biblia fogja megítélni a többi eszköz segítségével szerzett ismereteinket, jelen könyv minden bekezdését át kell, hogy hassa a bibliai igazság, és az általa felállított normáknak kell minden mondatból sugározniuk. A Biblia könnyen érthető abból a szempontból, hogy bármely olvasni tudó ember eljuthat ezek elégséges megértésére a szokásos módszerek használatával (Westminsteri hitvallás, I. 7.). Ettől függetlenül a dolgokat mélyebb teológiai összefüggésében ismerhetjük meg, ha a fordítások helyett az eredeti nyelveken próbáljuk megérteni a Szentírást. Jelen könyv nem feltételezi a héber vagy a görög nyelv ismeretét. Éppen 30