KI OLVASSON TEOLÓGIÁT? 7. I. RÉSZ PROLEGOMENA / Alapfogalmak és meghatározások Néhány elıfeltétel A tekintély kérdése 21

Átírás

1 KI OLVASSON TEOLÓGIÁT? 7 I. RÉSZ PROLEGOMENA / Alapfogalmak és meghatározások Néhány elıfeltétel A tekintély kérdése 21 II. RÉSZ AZ ÉLİ, IGAZ ISTEN / Isten megismerése Isten kijelentése Isten tökéletes tulajdonságai Isten nevei Isten hármas egysége 66 III. RÉSZ A BIBLIA: ISTEN IHLETETT IGÉJE / A különös kijelentés Az ihletettség bibliai tana Az ihletettség bibliai tanától eltérı elméletek A Biblia tévedhetetlensége A tévedhetetlenség és Krisztus tanítása Problémás igehelyek A kánon A Biblia értelmezése 141 IV. RÉSZ AZ ANGYALOK: SZOLGÁLÓ LELKEK / Az angyalok létezése Az angyalok teremtése Az angyalok természete Az angyalok szervezete Az angyalok szolgálata 169 V. RÉSZ ELLENSÉGÜNK, A SÁTÁN / A sátán valósága A sátán teremtése és bőne A sátán tevékenysége A sátán világa 193

2 VI. RÉSZ A DÉMONOK: TISZTÁTALAN LELKEK / A démonok valósága A démonokról általában A démoni tevékenység 211 VII. RÉSZ AZ EMBER: ISTEN KÉPMÁSA / Evolúció és eredet A Biblia és az eredet Az ember teremtése Az ember lényének sokszínősége Az ember bukása 262 VIII. RÉSZ A BŐN / A bőn bibliai fogalma Krisztus tanítása a bőnrıl A bőn öröksége A bőn átruházása A személyes bőnök A keresztyén és a bőn 302 IX. RÉSZ JÉZUS KRISZTUS, A MI URUNK / Krisztus préegzisztenciája Krisztus inkarnációja A testet öltött Krisztus Krisztus: próféta, pap és király Az önmagát megüresítı Krisztus Krisztus bőntelen volta Krisztus feltámadása és mennybemenetele Krisztus mennybemenetel utáni szolgálata 359 X. RÉSZ ILY NAGY ÜDVÖSSÉG / Bevezetı megfontolások A bibliai terminológia Krisztus szenvedéstörténete Krisztus halálának jelentısége Az üdvösség néhány következménye A kiengesztelésre vonatkozó elméletek A kiválasztás tana 409

3 55. A kiengesztelés hatásköre Az üdvösség A hívı biztonsága Az evangélium lényege 444 XI. RÉSZ A SZENTLÉLEK / A Szentlélek személye A Szentlélek az ószövetségi idıkben A Szentlélek jelenléte Urunk életében A bennünk lakozó Szentlélek A Szentlélek, aki elpecsétel minket A keresztelı Szentlélek Az ajándékozó Szentlélek A minket betöltı Szentlélek A Szentlélek egyéb szolgálatai A Szentlélekrıl szóló tanítás történeti áttekintése 507 XII. RÉSZ FELÉPÍTEM EGYHÁZAMAT / Mi az egyház? Az egyház megkülönböztetett volta Alapelvek és / vagy sablonok Egyházszervezeti tipusok Képzett egyházvezetés Egyházi szertartások Istentisztelet Az egyház egyéb szolgálatai 573 XIII. RÉSZ A JÖVİ / Bevezetés az eszkatológiába A posztmillennista álláspont A millenniumot tagadó elmélet A premillennializmusról Istennek Ábrahámmal kötött szövetsége Isten Dáviddal kötött szövetsége Az eljövendı események felvázolása A nagy nyomorúság idıszaka Az egyház elragadtatása Az elragadtatást a nagy nyomorúságot megelızı idıszakra helyezı elmélet Az ezeréves birodalom polgárai 645

4 88. Az elragadtatást a nagy nyomorúság közepére helyezı elmélet Az elragadtatást a nagy nyomorúságot követı idıszakra helyezı elmélet Az ezeréves békebirodalom Az eljövendı ítéletek A feltámadás és az örök élet 683 XIV. RÉSZ FONTOS IGESZAKASZOK / A teológia tanulmányozásához nélkülözhetetlen központi igeszakaszok 693 XV. RÉSZ MEGHATÁROZÁSOK / Néhány meghatározás a teológia tanulmányozásához 703 A FONTOSABB IGEHELYEK JEGYZÉKE / 712 A fontosabb témák jegyzéke / 716

5 1 A ALAPFOGALMAK ÉS MEGHATÁROZÁSOK z I. rész címe Prolegomena elıszót, elıbeszédet jelent. Az elıszó alkalmat nyújt a szerzınek a mő általános tervének, mondanivalójának és korlátainak bemutatására, néhány eleve elfogadott nézetének és módszereinek ismertetésére. A prolegomena a szerzı szándéka felıl ad útmutatást az olvasónak. I. A TEOLÓGIA FOGALMA Az a tény, hogy a könyv a teológiával foglalkozik, már elárul valamit tartalmáról, céljáról és korlátairól. A Ñteológiaî szó, az ÑIstenî jelentéső theosz és az érthetı megfogalmazás jelentéső logosz görög szavak összetétele, a vallásos hit ésszerő értelmezésére utal. A teológia általános fogalmának három alapvetı elemét különíthetjük el. (1) A teológia érthetı. Az emberi értelem képes rendszerezetten, logikusan felfogni. (2) A teológia bıvebb magyarázatot igényel. Ehhez pedig igemagyarázat és rendszerezés szükséges. (3) A keresztyén hit alapja a Biblia, tehát a keresztyén teológiának nélkülözhetetlen eleme a Biblia tanulmányozása. A teológia tehát az Istennel kapcsolatos igazságok felfedezése, rendszerezése és bemutatása. II. A TEOLÓGIAI IRÁNYZATOK A teológia számos szempont szerint osztható fel. (1) Korok szerint: pl. patrisztikus (ısegyházi), középkori teológia, a reformáció teológiája, modern teológia. (2) Szemlélet alapján: pl. arminiánus, kálvini, katolikus, barthi teológia, a felszabadítás teológiája, stb. (3) Hangsúlyát tekintve: pl. dogmatörténet, biblika teológia, rendszeres teológia, apologetika, exegézis, stb. A teológia tanulmányozásához lényeges az egyes megkülönböztetı elnevezések ismerete. A. Dogmatörténet A dogmatörténet azt vizsgálja, mi volt az egyéni vagy kollektív, pl. az egyházi zsinatokon megfogalmazott véleménye a Szentírás tanításairól azoknak, akik a Bibliát tanulmányozták. Bemutatja az igaz tanok és a tévtanok kialakulásának folyamatát az egyházban, és segíti a teológust a hitelvi kérdések megértésében, egyéni álláspontja megfogalmazásában. A teológus biztosabban eljut az igazság személyes ismeretére, ha az egyháztörténelem tanulságaival és tévedéseivel egyaránt tisztában van. A könyvben újra és újra utalok majd a hitelvi kérdések történeti vonatkozásaira. B. Biblika teológia Habár a biblika teológia meghatározás többféleképpen használatos, a teológia tanulmányozásának egy speciális módját jelöli. Ha el akarjuk kerülni a szakmai zsargont, úgy fogalmazhatnánk meg, hogy a pietista teológiára utal (szemben a vallásfilozófiával); vagy a Biblián alapuló teológiára (ellentétben azzal, amely a kortárs gondolkodók szellemi

6 termékeit is figyelembe veszi); valamint exegézis teológiára (mint a spekulatív teológia ellentétére). A szabadelvőek szemszögébıl nézve a jelenkor biblika teológiái nagyrészt ez utóbbi kategóriába sorolhatók, mintha exegézis teológiák lennének, annak ellenére, hogy ez az ún. igemagyarázat legtöbbször távol áll a bibliai tanok hőséges képviseletétıl. Gyakran egy-egy tágabb kategória mint pl. Isten országa, szövetsége, az ószövetségi biblika teológia, Jézus, Pál, esetleg a korai keresztyénség tanításai az újszövetségi biblika teológia vonatkozásában szolgál összetartó tényezıként az ilyen bibliai kommentárokban. A biblika teológia célja valójában ennél élesebben elhatárolható. Azt teszi rendszeres vizsgálat tárgyává, hogy Isten hogyan adott önmagáról kijelentést a történelem folyamán a Bibliában. Ez utóbbi meghatározásból a biblika teológia négy sajátossága kerül elıtérbe: (1) A biblika teológia kutatási eredményeit rendszerezett formában kell közreadni. Ebben a vonatkozásban a bibliai és teológiai tanulmányok egyéb ágazataihoz hasonlít. Az általa felhasznált rendszernek ugyanakkor nem szükségszerő alkalmaznia például a rendszeres teológia (szisztematikus teológia) által használt kategóriákat, hanem szabadon dönthet ezek átvétele vagy figyelmen kívül hagyása felıl. (2) A biblika teológia figyelembe veszi az isteni kijelentés történelmi hátterét. A Biblia íróinak életét kutatja, azokat a körülményeket, melyek írásra ösztönözték a szerzıket, valamint az írások címzettjeinek történelmi helyzetét vizsgálja. (3) A biblika teológia a kijelentés természetes folyamatát követi nyomon. Metódusa azon a felismerésen alapul, hogy a kijelentés nem egyetlen pillanat mőve volt. Isten úgy döntött, hogy fokozatosan, számos emberi szerzı felhasználásával közvetíti üzenetét az ember felé. A Biblia a kijelentés szakaszainak, kibontakozásának dokumentációja, s ez a szempont határozza meg a biblika teológia tartalmát is. A rendszeres teológia ezzel szemben a kijelentést befejezett, lezárt egészként kezeli. (4) A biblika teológia forrásanyagként nyúl a Szentíráshoz. Valójában ugyanez a helyzet az ortodox rendszeres teológiák esetében. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a biblika vagy szisztematikus teológia egyedüli forrásanyaga a Szentírás, az alapvetı tanítás vagy teológia viszont csakis a Bibliából származhat.