FÓTI NÉPMŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS GIMNÁZIUM 2015. MÁJUS
TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ... 4 BEVEZETŐ... 6 AZ ISKOLA JELLEMZŐ ADATAI:... 6 Iskolatípusok: 1. gimnázium... 7 AZ ELSŐ MODULÁRIS RENDSZERŰ OKJ-KÉPZÉS 2009/2010-ES ÉVVEL INDULT, ÉS 2014-BEN VIZSGÁZNAK ELŐSZÖR TELJES KÖRŰEN TANULÓINK, UTOLJÁRA PEDIG 2017-BEN.... 7 Az iskola környezete:... 7 Az iskola fő jellemzői:... 7 Az iskola tanulóinak összetétele lakóhely szerint:... 8 A/ NEVELÉSI PROGRAM... 10 Az iskola rövid története, helyzetelemzés... 10 Nevelőtestületünk... 12 Az iskola munkáját segítő dolgozók:... 13 Tárgyi feltételek... 13 PEDAGÓGIAI HITVALLÁSUNK... 14 ISKOLÁNK FŐ FUNKCIÓI... 16 NEVELÉSI, OKTATÁSI CÉLJAINK... 16 Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink:... 19 EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK... 20 Bevezetés... 20 1. Hagyományos tanórai foglalkozások... 21 2. Nem hagyományos szervezésű tanórák... 22 3. Tanórán kívüli és egyéb foglalkozások... 22 4. Nem hagyományos tanórai keret (szervezett forma nélkül folyó egészségnevelés)... 23 A segítő kapcsolatok színterei és kapcsolódási pontok... 23 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FOLYAMATOK... 24 A közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszerek és szervezeti formák... 25 A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI... 25 KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE... 28 A KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓDOT IGÉNYLŐ GYERMEKEK FEJLESZTÉSE, FELZÁRKÓZTATÁSA... 28 Tennivalók a fejlesztés területén... 29 Tennivalók a tehetséggondozás területén /ld: kiemelt figyelmet igénylő tanulók... 30 A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSHOZATALBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI, GYAKORLÁSÁNAK RENDJE... 32 GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK... 32 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység/ünk/... 33 INTEGRÁCIÓS ÉS KÉPESSÉG-KIBONTAKOZTATÓ FELKÉSZÍTÉS PEDAGÓGIAI RENDSZERE... 34 A VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZCSOPORTOK JEGYZÉKE... 39 KAPCSOLATTARTÁS... 40 Az iskola külső kapcsolatai:... 40 A szülőkkel való kapcsolattartás formái:... 40 A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái... 40 A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI... 41 A FELVÉTEL ÉS ÁTVÉTEL SZABÁLYAI... 45 AZ ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV... 51 B/ HELYI TANTERV... 53 A VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE... 53 KÉPZÉSI RENDSZERÜNK... 53 Tantárgyszerkezet... 54 Az emelt szintű felkészítés fejlesztési feladatainak és követelményeinek meghatározása 11. 12. évfolyamokon:... 65 2
AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI... 65 A tankönyvrendelés szabályai, a tankönyvellátás rendje... 65 A tankönyvválasztás elvei:... 67 A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA... 67 A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI TANTÁRGYANKÉNT... 68 Magyar nyelv és irodalom... 68 Magyar nyelv... 68 Irodalom... 69 Történelem... 69 Matematika... 69 Idegen nyelv... 70 Testnevelés... 70 Ének-zene... 70 Művészettörténet... 71 Rajz és vizuális kultúra... 71 Informatika... 72 Biológia... 73 Földrajz (Földünk és Környezetünk)... 74 Fizika... 74 A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ÍRÁSBAN, SZÓBAN ÉS/VAGY GYAKORLATBAN TÖRTÉNŐ ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI MÓDJA... 75 A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI... 77 A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK... 78 A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK... 78 A TANULÓ JUTALMAZÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ, A TANULÓ MAGATARTÁSÁNAK, SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSÉHEZ, MINŐSÍTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ ELVEK... 79 C/ SZAKMAI PROGRAM... 84 SZAKMAI CÉLKITŰZÉSEINK... 84 A SZAKMAI KÉPZÉS RENDSZERE... 84 Szakmánkénti célkitűzések... 84 SZAKMAI VIZSGA MODULÁRIS TÁBLÁI... 88 VIZSGÁK ÚJ:... 88 SZAKKÉPZŐ ÉVFOLYAMOK A RÉGI (MODULRENDSZERŰ) ÉS AZ ÚJ (ÁGAZATI RENDSZERŰ) OKJ-S KÉPZÉSEKBEN... 99 ÓRATERVEK ÚJ:... 100 KÖZPONTI PROGRAMRA ÉPÜLŐ HELYI TANTERV A MODUL RENDSZERŰ SZAKKÉPZÉSBEN... 112 HELYI TANTERVEK ÚJ:... 112 NYÁRI GYAKORLATOK ÚJ:... 167 A nyári gyakorlatok megfeleltetése a kézműves szakokon a modul rendszerű szakképzésben... 168 A ÉS A TANTÁRGYI PROGRAMOK SZERKESZTŐI... 177 A MAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK... 178 A ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE... 178 ELFOGADÁSI REND:... 179 3
ELŐSZÓ 1997-ben nevelő testületünk elkészítette Pedagógiai programját és helyi tantervét az 1993. évi Közoktatási Törvény (LXXIX. tv.) előírásai értelmében. Az azóta eltelt évek a törvényi szabályozásban és az iskola szakmai képzésében is változásokat hoztak. Így tehát a Közoktatási törvény 1999. évi módosítása, amely a nevelési terv és a kerettantervek alapján elkészítendő helyi tanterv elkészítését írta elő, találkozott a képzési rendszerünk átalakulását rögzíteni kívánó igénnyel, objektív körülménnyel. A Közoktatási törvény azt prognosztizálta, hogy a tanköteles fiatalok tovább maradnak az iskolarendszerben, és hogy a megfelelő korú népesség érettségit adó iskolatípusban fog tanulni, a szakközépiskolák értéke pedig nő azzal, hogy a középfokú képzés felsőfokú irányultsága az utóbbi tömegessé válásának következtében csökken. A demográfiai csökkenés mellett is megfelelő létszámú fiatal fog bekerülni a szakképző rendszerbe, hiszen a társadalmi igény és az oktatási feltételek is ezt sugallják. Így is lett. A pedagógiai programunk elkészítését megelőzte egy 1991 óta tartó iskolaszerkezet-váltás, mely folyamatosan átmeneti időszakokat eredményezett az azóta eltelt évek alatt, de hozzásegített: a/ a konkrét pedagógiai célok meghatározásához, b/ a meglévő értékek feltárásához és azok beépítéséhez a következő évek pedagógiai tevékenységébe, c/ az új szakmai képzések megvalósításához. A 2000. évre már túlléptünk az átmeneti korszakon, a Nevelési terv a szerkezetváltás során kialakult Népművészeti Szakközép-és Szakiskola igényeinek megfelelően készült el, meghagyva a lehetőséget a későbbi fejlesztési tervek hozzáillesztéséhez. 2003-ban lehetővé vált számunkra - felismerve a helyi társadalom igényeit, hogy kidolgozzuk egy általános gimnázium alapdokumentumait. Iskolánk nyitva állt annak a helyi középiskolás korosztálynak a befogadására, amely nem szívesen vállalná a nagyvárosba való ingázás hátrányait és veszélyeit. Szülők és gyermekeik számára egyaránt előnyös a helyben elérhető gimnázium. Ennek szellemében 2004. szeptember 1-jével felmenő rendszerben beindítottuk a gimnáziumi oktatást. Egy újabb előrelépést és a kor igényeinek való megfelelést jelentett 2005-től az ún. 0. évfolyam (nyelvi előkészítő osztály) indítása. Meg kellett adni a lehetőséget arra, hogy az iskolahasználók igényeinek megfelelően alakítsuk a képzési struktúrát. További helyi igényt elégítene ki a gimnáziumi esti vagy levelező képzés Fóton (iskolánkban) történő megvalósítása a fiatal ill. idősebb felnőtteknek. A Nevelési tervet a Pedagógiai Program felülvizsgálata során alakítottuk ki, és figyelembe vettük a Közoktatási Törvény paragrafusait, illetve a 2003. évi LXI. tv. módosítást, a NAT és a Kerettanterv előírásait, az Oktatási Minisztérium által megfogalmazott és kiadott követelményeket, a Szakképzési Törvényt, és az érettségi vizsga követelményeit, az iskolahasználók igényeit és a fenntartó elvárásait. 2009-ben a moduláris szakmai képzés óraterve bekerült a helyi tantervbe. 2010-ben újabb módosításra került sor, amely párosult a Nevelési program áttekintésével, a helyi tanterv törvényi változásából eredő kiigazítással. A NAT módosításából eredő változások 2011-re elérték a 9. osztályt, ennek megfelelően a közismereti oktatás és az érettségire felkészítés helyi tantervét, az óraszámokat és a tantervi tartalmakat megfeleltettük az általánosan képző évfolyamokon. Ugyanez megtörtént a szakmai képzésben: a moduláris szakképzés központi programját és a helyi sajátosságokat összhangba hoztuk, majd 2013. szeptembertől bevezettük az ágazati szakmai képzést. 4
Mindezek alapján a Pedagógiai Program kialakításánál öt döntő szempontot érvényesítünk: 1. legyen valóban helyi, azaz szolgálja az iskolánk diákjainak érdekeit 2. legyen differenciált a felkészítésben az érettségi és szakképzési követelményeknek megfelelően 3. legyen átjárható, hogy a nem nálunk kezdett tehetséges fiatalok is bekapcsolódhassanak a képzésbe, 4. tegye lehetővé a tanuló számára iskolán belül az iskolatípus-váltást mindkét irányba (gimnáziumból szakközépiskolába illetve szakközépiskolából gimnáziumba) 5. őrizze meg a hagyományainkat, melyek több évtizedes tapasztalatokon nyugodnak, és ezek épüljenek be a korszerű, jövőbe mutató oktató-nevelő munkába. A 2011-es köznevelési törvény, a 2012-es NAT, a 20/2012-es EMMI-rendelet az intézmények működéséről, továbbá a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. tv. radikális változásokat írnak elő az iskolák, így a mi iskolánk életében is. Az átmenet időszakában láthatóvá tesszük a régi jogszabályoknak az érvényesülését, ugyanakkor már az új intézkedéseket is. A kerettanterv, a szakmai kerettantervek azok a lényeges dokumentumok, amelyek jelentősen meghatározzák a nevelésoktatás folyamatát, és a szakmai oktatást-képzést még struktúrájában is megváltoztatják, így helyi tantervünk ennek függvényében felmenő rendszerben jelentősen átalakul. A Pedagógiai program lezárásakor, a legfrissebb változatban 2015 májusig már teljességében beépítettük a törvényi változásokat, így az átállás folyamata lezárult. Fót, 2015. május 26. Kaudersné Madarász Zsuzsanna intézményvezető 5
BEVEZETŐ Az iskola jellemző adatai: Az iskola megnevezése: Az iskola székhelye, címe: Fóti Népművészeti Szakközépiskola és Gimnázium 2153 Fót, Vörösmarty tér 2. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által 2013-ban kiadott alapító okirata alapján az iskola jelenlegi alaptevékenységei: 2010. I. 01-től 853111 Nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (9-12/13. évfolyam) 853114 Gimnáziumi felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam) 853121 Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) 853124 Szakközépiskolai felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam) 856011 Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység: gyógytestnevelés 853211 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon 853214 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás 853221 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon 855932 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás 8904411 Közcélú foglalkoztatás 8904421 Közhasznú foglalkoztatás MODULÁRIS RENDSZERŰ ÚJ OKJ- számok utolsó 9 évfolyam 2012/13-ban kimenő rendszerrel Keramikus 54 211 10 0000 00 00 Textilműves (kéziszövő) 54 211 160010 54 02 Textilrajzoló és modelltervező asszisztens 54 211 16 0010 54 04 Néptáncos) 54 212 07 0010 54 03 Ágazati szakmai kerettanterv alapján, először 2013/2014-es tanévben indított évfolyamok 2017-ben szakmai érettségivel záruló párhuzamos képzési formában. Ezután az első komplex szakmai vizsga 2018-ban lesz. V. Képző- és iparművészeti ágazat Ágazaton kívüli, önálló szakmacsoport 54 211 05 Kerámiaműves 54 212 09 Táncos (a szakmairány megjelölésével: néptáncos) 54 211 08 Textilműves 54 211 02 Divat- és stílustervező 54 213 02 Kiadványszerkesztő 54 211 04 Grafikus A FENTI SZAKMÁKBÓL ugyanilyen OKJ-számokkal: nappali, esti és vagy tanfolyami felnőttképzés keretében iskolarendszeren kívül történő adott óraszámú képzés GIMNÁZIUMBAN nappali, esti felnőttoktatás A többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása (egyéb pszichés fejlődési zavar esetén) Az intézmény alapfeladatának ellátása melletti, kiegészítő oktatótevékenységei: A felsőoktatási törvény hatálya alá tartozó iskolarendszerű középfokú szakképzés. 6
Alapfeladata ellátása mellett a szakközépiskola jogosult meglévő művészeti gyakorlóhelyeinek (műterem, műhely, stúdió) technikai háttere és szellemi kapacitása kihasználásával a fentebb felsorolt, párhuzamos képzésben oktatott szakmákat érettségi vizsgával rendelkező, önköltséget vállaló növendékek számára indított osztályokban kétéves képzésben is oktatni. Iskolarendszeren kívüli képzés, ECDL, ECL vizsgáztatás. kurzusok, nemzetközi kurzusok. Az iskola saját kezdeményezésére, felkérésre, vagy megbízásra bel- és külföldi hallgatóknak az iskola képzési irányaiba eső, továbbképző előadásokat vagy kurzusokat szervezhet tanév közben, vagy a tanítási szünetekben. Az intézmény egyéb, szakmai jellegű kiegészítő tevékenységei: Az iskola tanárai részt vesznek a Magyar Képzőművészeti Egyetem és Táncművészeti Főiskola felsőfokú szakképzésében, emellett a képesítésüknek megfelelő szakágban szakértőként, szaktanácsadóként, mentortanárként tevékenykedhetnek. Ezt a tevékenységet az iskola ösztönzi. Az iskola oktatási tevékenységének megismertetése, a diákok alkotómunkájának népszerűsítése céljából kiállításokat, szimpóziumokat, előadásokat szervezhet, egyéb kulturális és művészeti tevékenységet folytathat. Iskolatípusok: 1. gimnázium 2. szakközépiskola (művészeti)+ 3. gimnáziumi és szakközépiskolai felnőttképzés Az 52-vel /kifutó rendszerben/ és az 54-gyel kezdődő szakmaszámok szakközépiskolai, szintet jelölnek. Az első moduláris rendszerű OKJ-képzés 2009/2010-es évvel indult, és 2014- ben vizsgáznak először teljes körűen tanulóink, utoljára pedig 2017-ben. Az első ágazati rendszerű OKJ-képzés 2013/2014-es évvel indult, és 2018-ban vizsgáznak először teljes körűen tanulóink Az iskola környezete: Fót Pest megyében, Budapest agglomerációs körzetében lévő város. A Gyermekközpont viszonylag elszigetelt, különálló része a városnak, melynek 66 holdas parkjában épült iskolánk eredetileg ifjúsági kollégiumnak, de később iskolai célokra is alkalmassá vált kisebb átalakításokkal. A főváros közelsége jó a településnek, az iskolának, bár a vidéki növendékek szülei féltik gyermekeiket a főváros hatásaitól. Az iskola optimális környezetben, egy nagy park közepén helyezkedik el. Az egészséges és esztétikus környezet könnyen megközelíthető busszal vagy vonattal a fővárosból is. A város és a tágabb környezet /Gödöllői térség, Galgamenti vidék/ hagyományőrző elveket vall. Az iskola fő jellemzői: Gimnáziumi oktatással és művészeti szakképzéssel foglalkozó intézmény, 2010. jan. 1-jétől ECDL-központ, 2012 tavaszától pedig már ECL nyelvvizsgahely is. Az iskola képzési struktúrája sokrétű. A szakképzés elsősorban népművészeti jellegű, ezért a központi művészeti szakmai programba beépítettük a magyar népművészet alapvető 7
ismeretanyagát. A népművészettől nem idegen képzőművészeti szakmákkal bővítettük 2014-től szakmai kínálatunkat. Nappali tagozatos iskolarendszerű és a későbbiekben igény szerint gimnáziumi felnőttképzést egyaránt folytatunk. A pedagógiai munka szakaszai határozzák meg feladatainkat: 2013-tól a középfokú oktatás-nevelés szakasza a 9. évfolyamtól kezdődik, a 12. évfolyamon fejeződik be. 2013/2014-től a szakképzés felmenő rendszerben a szakok részbeni módosításával átalakul: nevezetesen ágazati, táncos szakma esetében ágazaton kívüli szakmákat oktatunk. Szakközépiskolában az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza az alapfokú nevelés-oktatás szakasza után kezdődik, és a szakképző iskolában az OKJ-ben meghatározott szakképzési évfolyamon fejeződik be. A középfokú nevelés-oktatás és a szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasz párhuzamosan folyik. Gimnázium: A 5 /4/ évfolyamon az általános műveltséget megalapozó oktatás-nevelés keretében a tanulókat felkészítjük az érettségi vizsgára és munkába állásra, illetve a felsőfokú tanulmányok megkezdésére. Szakközépiskola: Az ún. párhuzamos oktatás keretében 9. évfolyamtól az iskolai nevelés-oktatás mellett a szakképzés követelményeit sajátíthatják el növendékeink. Legkésőbb az első félév végéig a képző-és iparművészeti szakmákban lehetőséget biztosítunk a szakmaváltásra. A tizenkettedik év végén kerül sor az érettségi vizsgára /benne egy szakmai érettségi tárggyal 2013-tól felmenő rendszerben/, a tizenharmadik (5.szakmai) év végén pedig a komplex szakmai vizsgára. Igény esetén indítunk kétéves szakképző évfolyamot a nálunk, helyben, illetve másutt - érettségizett fiataloknak az általunk oktatott szakmákban egy-egy csoporttal. Felnőttképzés a gimnáziumban és a szakképzésben Az esti vagy levelező tagozaton, Fóton, ill. környező településeken élő fiatal felnőtteknek vagy átképzésre vállalkozó felnőtteknek szeretnénk helyben gimnáziumi oktatást biztosítani. A tankötelezettség változásai miatt egyes tanulók már csak felnőttképzés keretében folytathatják majd tanulmányaikat. A szellemi erő rendelkezésre áll, a település csak nyer vele. 2010-től új lehetőség nyílt helyben- tanulóinknak és a környékbeli tanulni vágyóknak: természetesen iskolai felkészítés keretében az előbbieknek, míg tanfolyami felkészítés keretében az utóbbiaknak lehetővé tesszük ECDLközpontunkban a vizsga letételét. 2012-től pedig az iskolai ECL vizsgahelyünkön ECL nyelvvizsgát tehetnek. A felnőttképzés egy másik lehetősége az iskola sajátos szakmai struktúrájából adódik. A feltételek és az igények szerencsés találkozása lehetne a külföldön élő magyar származású, ill. nemzetiségű fiatalok népművészeti képzése tanfolyami rendszerben. Az iskola tanulóinak összetétele lakóhely szerint: A 2014/2015-ös tanévben a szakközépiskolába beírt tanulók közül: Pest megyei 108 fő budapesti 10 fő egyéb megyékből 28 fő határon túlról 11 fő 8
157 fő A 2014/2015-ös tanévben 103 gimnáziumi tanulót írtunk be. Intézményünk részben országos beiskolázású. A vidéki növendékeket jelenleg Budapesten és Gödöllőn középiskolai kollégiumokban helyezzük el. 9
A/ NEVELÉSI PROGRAM Az iskola rövid története, helyzetelemzés A Fóti Népművészeti Szakközépiskola és Gimnázium jogelődjének tartja a fóti Gyermekváros iskoláját, amely1960 óta működött szakközépiskolai és szakmunkás jellegű szakmákat oktatva. Az iskola elsősorban az állami gondozott fiatalok szakmai képzésére alakult. Már létrejöttekor fontosnak tartotta, hogy a lakókörnyezetben, családban élő növendékekkel együtt történjen az iskoláztatásuk. Kezdetben differenciált szakmunkás és szakközépiskolai szintű szakmai képzéssel igyekezett az elsősorban állami gondozott fiataloknak megfelelő szakmát, képzettséget biztosítani. A Gyermekközpontban bekövetkezett pedagógiai koncepció- és nevelési rendszerváltás, továbbá a társadalomban lezajló változások a középiskolai képzésben is szükségessé tették a képzési struktúra átalakítását. A korábban tanított szakmák szakmai programja és képzési szintje átalakult és differenciáltabbá vált. Szakiskolai képzéssel is ki kellett egészíteni oktatási rendszerünket, hogy kevesebb legyen a lemorzsolódás, a képzési rendszerből kiesők száma. Előtérbe került az ún. modulrendszerű képzés. A kétéves szakiskolai képzés lezárása után már csak a szakmát értő és tanulni akaró fiatalok léphettek tovább és készülhettek fel szakmunkásvizsgára. A különböző profilú szakközépiskolai képzések helyébe egy egy tőről fakadó képzési formát vezettünk be, a Népművészeti Szakközépiskolát. Ennek az országban egyedülálló képzési formának a bevezetéséhez alapul szolgáltak a Gyermekközpontban évtizedek óta eredményesen működő művészeti szakkörök, a társadalom részéről megmutatkozó széleskörű érdeklődés a népi kultúra iránt, és az állami gondozott gyerekek nagyfokú cselekvési intelligenciája, melyen keresztül a tanulási motiváció eredményesebben megvalósítható számukra. Az iskola szellemiségéből fakadóan vállalja tehát a tehetséges állami gondozott, ill. hátrányos helyzetű fiatalok együtt oktatását, nevelését a családban élő fiatalokéval. A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók befogadásától sem zárkózunk el, a többi tanulóval együtt neveljük-oktatjuk őket a nem sajátos nevelési igényekre írt kerettantervek szerint. Korlátozott számban van mód felvételükre és felmentésükre szakértői vélemények alapján. Azt a feladatot vállaljuk, hogy érettségit illetve érettségit és a népművészet területén nyújtott jártasság mellett szakmai képesítést adunk textilműves (kézi szövő), táncos (néptáncos), a népi fazekasságot is magába foglaló keramikus és a népviseletkészítéssel kiegészített textilműves (textilrajzoló- és modelltervező asszisztens), szakiskolai szinten pedig fazekas és szőnyegszövő szakmákban. Kiemelt feladatként kezeljük a népi hagyományok ápolását, gyűjtését, a mindennapokba való integrálását. 10
Szervezeti felépítés Intézményvezető Ped. int. vez. h. Ped. int. vez. h. Műszaki vezető Mk. - vezetők MK. - vezetők Tech. dolg. Tanárok Művész tanárok szakoktatók Az iskola szerkezeti felépítésében, képzési struktúrájában a még 1991-ben megkezdett alapvető szerkezeti változások többször módosultak a törvényi változások, az iskola jogi személyként történt változásai következtében. A fenti ábra a 2013-ban bekövetkezett változást mutatja. A profiltisztítás eredményeként a népművészeti szakmákra felkészítő szakközépiskolai képzést folytatjuk, és két párhuzamos - osztályt indítunk évfolyamonként. A Népművészeti Szakközépiskola felé való elmozdulást az iskola iránti érdeklődés, az 1993 óta elért szakmai eredmények és a gyermekvédelmi törvény végrehajtására elkészült fenntartói feladatterv együttesen predesztinálták. A fenntartóváltás a helyi önkormányzathoz kerülés - óta újabb koncepcionális változások, igények is megjelentek a nevelési, oktatási programunkban. Ez eredményezi a közismereti képzési rendszer differenciált átalakítását. Mára már programunk a 2004-től beinduló gimnáziumi oktatás programját is és a 2005-től bevezetett 9. nyelvi előkészítő osztállyal kiegészített tervet is /angol-német nyelvi csoportokkal/ tartalmazza. 2003-tól a módosult, immár új névvel jóváhagyott Fóti Népművészeti Szakközépiskola és Gimnázium Pedagógiai programjáról és helyi tantervéről beszélünk. (KT-határozat száma: 254/2003.) 2012 tavasza óta iskolánk ECL nyelvvizsgahely is egyben. A 2012/2013-as tanév az átmenet éve a magyar iskolarendszerben: a program a 2012/2013-as tanév törvényes megindításához szükséges módosításokat is tartalmazza, ugyanakkor a végleges formáját 2013 márciusában nyeri el. A jelenleg módosított helyi tantervünk a moduláris szakmai képzés óraterve mellett (Kt- hat. sz.: 122/2009) az ECDL-vizsgáztatás programját is tartalmazza, továbbá a 2013/2014-es tanévtől a kerettantervre épülő közismereti óraterveket, az ágazati és ágazaton kívüli szakmák szakmai óraterveit. 11
Nevelőtestületünk Nevelőtestületünk viszonylag stabil. Eddigi tevékenysége bizonyította, hogy alkalmas a jövő egyre bonyolultabbá váló szakmai feladatainak megoldására. /Ennek példája, hogy a nevelőtestület a népművészeti kísérleti képzés tantervét maga dolgozta ki 1992-ben, és azóta is törekszik egyedi tantervek, tananyagok összeállításával, az új módszerek bevonásával az innovációra./ A közismereti tárgyakat oktató pedagógusaink és a művészeti tanárok egyetemi végzettségűek, a táncpedagógusok - a szakon megszerezhető legmagasabb - végzettsége főiskolai(ld. Magyar Táncművészeti Főiskola) A tantárgyi felmentésekkel vagy részfelmentésekkel rendelkező tanulók segítéséhez fejlesztő-, ill. gyógypedagógus tanár áll rendelkezésre középiskolánkban. Jelenléte biztosítja - szűk keresztmetszetben - minden évfolyamon az állandó ellátást. Az Alapító Okirat módosításában beállított integrált képességfejlesztő oktatás és a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek nevelése a szakfeladat ellátására felkészült pedagógusokat és többletórát igényel. Az iskolai dolgozóinak beosztás szerinti összetétele technikai 19% könyvtáros 2% művésztanár 19% tanár 58% szakoktató 2% 12
Az iskola munkáját segítő dolgozók: a. a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő dolgozók: 1 könyvtáros 1 iskolatitkár 0,75 rendszergazda 0,5 műszaki vezető b. egyéb munkakörök: 1 fő gondnok 1 fő karbantartó 4,5 fő takarító 0,5 adminisztratív dolgozó Tárgyi feltételek Az iskola tárgyi feltételei jónak mondhatóak. A tanműhelyek a jelenlegi létszámnak megfelelően vannak ellátva. A kötelező eszközjegyzékben előírt eszközök a tervszerű bővítéssel, fejlesztéssel - az oktatás rendelkezésére állnak. A közismereti tantárgyak oktatásához szükséges taneszközöket pályázatokkal és a fenntartói pályázati önrész biztosításával tudjuk biztosítani. 2008-ra az OKÉV engedélye alapján teljesítette. Az informatika oktatásához a tanulólétszámnak megfelelő gépparkkal rendelkezünk. A fejlesztési feladatok a tanulólétszám, a technika gyors fejlődése és a feladatnövekedés következtében a hardverek és a szoftverek területén egyaránt folyamatosan adódnak. Az iskolai könyvtár állománya 2010-ben teljesen számítógépre került. Könyvtári készletünket fizikai és tartalmi vonatkozásban felülbíráltuk, és a költségvetés függvényében fejlesztjük. A növekvő osztálylétszám és feladatbővülés megkívánta fejlesztéseket tervezzük, és fokozatosan, a források keretei között valósítjuk meg. 2003-tól kezdődően a multimédiás eszközfejlesztésben előrelépés történt. A kor kihívásainak eleget téve lépésről lépésre az interaktív táblával is történő oktatásra készülünk fel folyamatosan. A táblák száma egyre nő. Az egyes tantárgyakhoz rendelt főbb eszközcsoportok listája külön fejezetben megtalálható Nevelési programunkban. A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, ill. a 20/2012-es EMMI-rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről külön rendelkezik a kötelező (minimális) eszközök és felszerelések jegyzékéről. Az előírt követelményeknek intézményünk eleget tesz. Az iskola belső életéről a Házirend és az SZMSZ rendelkezik. 13
Pedagógiai hitvallásunk Iskolánk sajátos helyzetéből adódóan a népi kultúra iránt érdeklődő, családban élő fiatalok szakközépiskolai képzésének és gimnáziumi oktatásának, továbbá a hátrányos helyzetű, magas cselekvési intelligenciájú állami gondozott fiatalok oktatásának színtere. Egyrészt a minden ember számára nélkülözhetetlen általános műveltségnek a továbbépíthető alapjait közvetítjük, másrészt az érettségi vizsgakövetelményeket figyelembe véve lehetővé tesszük az érettségire való felkészülést úgy, hogy párhuzamos képzés keretében a népművészeti, azaz művészeti szakmák oktatását is biztosítjuk. Természetesen mód van a már érettségivel rendelkező fiataloknak a szakképző évfolyamokra bekapcsolódni. A különbözeti vizsga tartalmát egyénenként kell meghatározni. A 9. évfolyamon menet közben bekapcsolódó tanulók számára a hiányzó szakmai elméleti és gyakorlati ismeretekből osztályozó vagy különbözeti vizsgát írunk elő, a már érettségivel rendelkezők számára pedig a szakmai és egészségügyi alkalmasság a feltétel. Képzésünk alappillére a magyar népi kultúra, amely az évezredek során kikristályosodott tartalmi és formai világával biztos alapot nyújt bárkinek e művészeti tevékenységek gyakorlati műveléséhez a későbbiek során. Figyelmet fordítunk egyúttal az emberiség előtt álló közös problémákra. A globális kérdésekre vonatkozóan hangsúlyozzuk az egyének és az állam felelősségét, lehetőségeit, feladatait ezek megoldásában, az emberiséget és az egyes közösségeket egyaránt fenyegető veszélyek csökkentésében. Hozzájárulunk a különböző kultúrák iránti nyitottsághoz, elősegítjük más népek kultúrájának, hagyományainak megismerését, megbecsülését. Fontosnak tartjuk, hogy a tanulók adottságaikkal, fejlődésükkel iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Hisszük, hogy az általunk közvetített alapvető ismeretanyag eszköz a tanulók értelmes, önálló ismeretszerzéséhez, kommunikációs, cselekvési képességeinek a kialakításához, fejlesztéséhez, világképük kialakításához, a világban való eligazodáshoz. Fejlett nyelvi - informatikai kompetenciák, ECDL- és ECL-bizonyítvány birtokában elősegítjük felnőtt korukra az élethosszig tartó tanulást, a külföldi tartózkodás, ill. külföldi élet során az idegen nyelvterületen történő helytállást, eligazodást. Pedagógiai programunk és a nevelési - tanítási folyamat teret ad a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának. Hisszük, hogy a folyamat során fejlesztjük a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, eddzük akaratukat, hozzájárulunk életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához. Programunk megvalósítása során tevékenységünkkel a köznevelési törvény céljait és alapelveit szolgáljuk.(1. (2)) Összegezve: olyan pedagógiai munkát kívánunk végezni, amelyben a tanulók képességeinek, egész személyiségének fejlesztése áll a középpontban. 14
A NAT-ban foglaltak érvényesülését a kerettantervek biztosítják. Pedagógiai munkánk lényege a szakközépiskolában 9-10. és gimnáziumban 9-11. évfolyamon az általános műveltség megszilárdítása, 11-12. évfolyamon a szakközépiskolában, gimnáziumban12-13. évfolyamon annak elmélyítése, a nyelvi előkészítő évfolyamon (a későbbiekben is a tv-i feltételeknek való megfelelés esetén) a használható nyelvtudás és az informatikai felkészültséget bizonyító ECDLvizsgamodulok megszerzésével, továbbá a pályaválasztás előkészítése. /A 2011-es NKT és a NAT némileg módosította /ld. a 9. oldalon és alább./ A szakközépiskolában az alap- és középfokú általános műveltség megszerzése mellett párhuzamosan / ún. párhuzamos oktatás keretében / egyes művészeti-, népművészeti szakmák elsajátítását is biztosítjuk, ötéves képzéssel. Kimenő rendszerben: - textilműves (kéziszövő) - textilműves (textilrajzoló- és modelltervező asszisztens /viseletkészítő tartalommal/) - táncos (néptáncos) - keramikus / fazekas tartalommal kiegészítve / A 2012-es NAT a pedagógiai munka szakaszait módosította, melyet beépítünk felmenő rendszerben: A gimnáziumban az általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés-oktatás folyik 9-12. évfolyamon, melyet nyelvi előkészítő évfolyam előzhet meg. A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. A képzés óraterve párhuzamosan biztosítja a felkészülést érettségi vizsgákra, valamint a szakmai ismeretek elsajátítását. A szakközépiskolában az Országos képzési jegyzékről szóló kormányrendeletben meghatározott ágazatokban tehető munkakör betöltésére képesítő szakmai érettségi vizsga. Felmenő rendszerben 2013-tól illetve 2014-től az alábbi szakokon: - textilműves - divat- és stílustervező - táncos/néptáncos/ - kerámiaműves - grafikus - kiadványszerkesztő 15
ISKOLÁNK FŐ FUNKCIÓI I. az indulási hátrányok csökkentése tehetségfejlesztés, kreativitás fejlesztése személyiségfejlesztés, értékközvetítés II. III. integrált képességfejlesztő oktatás az általános műveltség kiterjesztése és elmélyítése, a magasabb műveltség megszerzésének megalapozása hagyományápolás művészeti és esztétikai nevelés az önálló szakmai munka alapjainak kialakítása A pedagógiai rendszerünkben fontosnak tartjuk még a következő feladatokat is: egészséges életmódra nevelés / testi-lelki egészségre nevelés/ erkölcsi nevelés önismeret és a társas kultúra fejlesztése, azaz közösségi nevelés családi életre nevelés hazafias nevelés, nemzeti öntudat állampolgárságra, demokráciára nevelés környezetvédelmi- és fenntartható fejlődésre nevelés, védelem a civilizációs ártalmaktól a tanulás tanítása felelősségvállalás másokért, önkéntesség az idegen nyelvi kommunikáció megtanítása gazdasági és pénzügyi nevelés pályaorientáció médiatudatosságra nevelés szabadidő-szervezés, a szakmai ismeretek gyakorlati lehetőségeinek sokoldalú biztosítása az oktatott művészeti tevékenységekhez, oktatott szakmákhoz kapcsolódó termelő, szolgáltató tevékenység, vállalkozói képességek kialakítása, fejlesztése az iskola eszközeinek, helyiségeinek esetleges bérbeadása NEVELÉSI, OKTATÁSI CÉLJAINK Célunk egy olyan iskola működtetése: 1.- mely minden tanulónk számára érvényes, azaz ma szükséges és a jövőben fejleszthető tudást ad - képességei, szándékai szerint 2. - melynek működési szabályai világosak, nyilvánosak 3. - mely közvetíti a nemzeti értékeket, megőrzi a hagyományokat 4. - melyben tanuló és tanár jól érzi magát, mert értelmes munkát végezhet 5. - melyben nem csak " tankönyvi " ismereteket tanul a diák 6. - mely lehetőséget biztosít az önkifejező művészeti tevékenység gyakorlására 7. - melyben a népművészet örök esztétikai értéket képvisel. A társadalmi és törvényi elvárásoknak, azaz a szükségleteknek megfelelően fogalmazzuk meg céljainkat. 16
Elvárás iskolánkkal szemben, hogy - a tehetséges állami gondozott, továbbá az ország különböző megyéiből érkező tanulók oktatása mellett részt vállaljunk Fót város középiskolás korosztályának gimnáziumi képzéséből, a minőségi képzést biztosítva tegyük lehetővé az érettségi bizonyítvány megszerzését (ld. gimnázium), ill. az érettségi bizonyítvány megszerzését és egy szakma elsajátítását (ld. szakközépiskola), 2017-től pedig szakmai érettségi végzettség megszerzését, továbbá komplex szakmai vizsga letételét, az új kihívásoknak megfelelően a nyelvi előkészítő 9. évfolyam segítségével felkészítsük tanítványainkat magas szintű nyelvi és informatikai ismeretek elsajátítására, tegyük lehetővé a továbbtanulást, ill. készítsünk fel a munka világába való beilleszkedésre (az utóbbi a szakközépiskolában a tanulók önálló szakmai munkára való felkészítését jelenti). A gimnáziumi érettségivel nem rendelkező (a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű) felnőtteket érettségihez juttassuk. ECDL tanfolyami képzés és vizsgáztatás segítségével növeljük a munkába állás esélyeit. ECL - nyelvvizsgához (német-angol) juttassuk tehetséges diákjainkat Iskolánk egyrészt általános műveltséget megalapozó, illetve megszilárdító képzést végez azzal, hogy a NAT, a gimnáziumi és szakközépiskolai kerettantervek és az érettségi vizsga (2013-tól az új kerettantervek, szakmai kerettantervek felmenő rendszerben) követelményeinek megfelelően felkészít az érettségire, 2013.tól felmenő rendszerben a szakközépiskolában a szakmai érettségire. Az alapozó szakaszban a 9-10. évfolyamon /szki/, ill. 9-11. évfolyamon /gimn./ az általános képzés keretében a mindenki számára szükséges ismereteket tanulják, a gimnáziumban nyelvi, informatikai, természettudományos ismereteiket óraszámtöbblettel (is) megnövelve zajlik az oktatás, ugyanakkor szakközépiskolában ezzel egyidejűleg a párhuzamos képzés keretében megkezdődik a szakmai képzés is. Az alapozó szakaszban a tanulás megszerettetése, a tudás tisztelete akkor érhető el, ha megtanítjuk diákjainkat tanulni, képessé tesszük őket az önálló ismeretszerzésre, a megújuló követelményekhez való alkalmazkodásra. Az általános képzés tananyagában prioritásként vesszük figyelembe az úgynevezett minimális kompetencia területén az egy idegen nyelvben való jártasságot, az informatika alapjainak megtanulását, az egészséges életvitelhez szükséges mozgáskultúra kialakítását, a vizuális kultúra érettségihez is alapokat adó elsajátítását. Az elmélyítő, illetve pályaválasztást segítő differenciáló szakaszban a választható tárgyak nagyobb számban jelennek meg a fakultációs lehetőségekkel kibővítve. Ez az érettségi követelményekre való felkészítés két évfolyama: a 11-12. /szki/ és 12-13. /gimnázium/ évfolyam. Az emelt szintű érettségire felkészülés esetén a tanuló az érintett tantárgyat emelt óraszámban köteles tanrendjébe felvenni. A művészeti képzésben kimenő rendszerben ötödik érettségi tárgyként iskolánk a folklórismeret (néprajz) tantárgyat kötelezően előírja, mivel az iskola szakmai koncepciója ennek érettségi szinten történő teljesítését követeli meg, 2013-tól pedig egy szakmai érettségi vizsgatárggyal bővül a kötelező vizsgatárgyak köre. A 17
gimnáziumi oktatásban nagyobb szabadságot kap a tanuló az idegen nyelv és az ötödik érettségi vizsgatantárgy megválasztásában. A szakképzésről szóló törvény, az Új Szakképzési tv. (2011. évi CLXXXVII.) a bevezetéstől, 2013 szeptemberétől kötelezi iskolánkat a végrehajtásra. A szakmai képzés a párhuzamos oktatás esetén a művészeti iskolákban 5 éves. Az első négy év egy időben szerveződik az általános felkészítéssel, majd az ötödik évben - ez a 13. évfolyam - már csak szakképzés történik. Kiemelendő, hogy ebben az óratervben az elhelyezkedés, munkavállalás és a szakmai tartalmak idegen nyelven való megismerésére is szán heti 2 órát a szakképzési kerettanterv. / Óratervét, évfolyamonkénti tantárgyi szerkezetét külön táblázat tartalmazza./ Szervezünk szakképzést érettségivel rendelkezők részére szakképző évfolyamokon. Az így oktatott szakterületek: a táncos (néptáncos), a textilműves, kerámiaműves, a divat- és stílustervező, grafikus és kiadványszerkesztő szakképesítés szakmai elméleti és gyakorlati ismeretei. Az új szakmai elnevezések valamelyes tartalmi és óraszám-változást is jelentenek, ezek figyelembevételével továbbra is hangsúlyt helyezünk a népművészeti tartalmak megjelenítésére, egyrészt a 10 százaléknyi szabad tartalom megtöltésével, másrészt a kötelező tartalmak értelmezésével. Az iskola szocializációs funkciója megköveteli, hogy a diákok képesek legyenek eligazodni a társadalmi és természeti környezetben európai értékrenddel, mintegy erősítve bennük a nemzeti és európai identitástudatot. Ennek érdekében jelennek meg a kötelező tantárgyakba beépítve olyan ismeretkörök, mint a társadalmi, gazdasági ismeretek vagy az élet- és pályatervezés - ezzel is elősegítve a felelős állampolgár" szerepére való felkészülést. Gimnazistáinknak lehetőségük van a szakközépiskolásokkal való együttélés folyamán többet is megtudni a népművészetről elsősorban a tanórán kívüli tevékenységek során; ez pedagógiai törekvésünk is egyben. Diákjaink megismerik nemzeti kultúránkat, hagyományainkat, mindezt összekapcsolva a humanista és európai értékrenddel. Biztosítjuk az ismeretek, a vallási, ill. világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítését, azok erkölcsi és művelődéstörténeti tartalmának tárgyszerű és elfogulatlan ismertetését úgy, hogy igazságukról nem foglalunk állást, vallási és világnézeti kérdésekben semlegesek maradunk. Hitoktatásnak iskolánk a tanórán kívüli időkeretben az igényeknek megfelelően helyet biztosít a Nkt-nek és az egyházi tv. mellékletének megfelelően. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai folyamatok A NAT-ban képviselt értékek, az egységes, alapvető követelmények és az ezekre épülő differenciálás egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a tanulók adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A különböző ismeretek elsajátítása eszköz a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, cselekvési képességeinek a kialakításához, fejlesztéséhez. A képzés tartalma az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magában, a tanulók életkori, fejlettségi szintjéhez méretezett kiválasztással, elrendezéssel. Feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozhatja a tanulók műveltségét, világszemléletük, világképük formálódását, eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben. Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. 18
Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 2. A tanulók értelmi nevelése Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A tanulás tanítása, hatékony tanulási stratégia kialakítása. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. A magánérdeket a köz érdekeivel összeegyeztetni tudás kialakítása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelem kialakítása. A szolidaritásra való nevelés kiemelt fontossága. 5. A tanulók akarati nevelése Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti öntudatra nevelése Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. 7. A tanulók állampolgári nevelése Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, a közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése Feladat: Az emberek által végzett munka és a tanulás fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 9. A tanulók testi nevelése Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. 10. A tanulók környezeti nevelése Feladat: megvalósulását az egészségfejlesztési - nevelési program tartalmazza. 19
Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Bevezetés A felnövekvő nemzedék egészséges életmódra nevelésében óriási felelősség és számos feladat hárul az iskolákra. Az egészségügyi ismeretek, az egészségügyi kultúra fejlesztése az általános műveltség szerves részét képezik. A jelen egészségnevelése nem lehet más, mint tudatosan létrehozott készségfejlesztő lehetőségek összessége, amellyel az egyén viselkedése az előre meghatározott cél irányába elmozdítható. A környezet és az egészség egymással szorosan összefüggő fogalmak. A természeti környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a természet része. Az általa okozott természetikörnyezeti szennyeződések károsan hatnak vissza saját szervezete működésére. Ennek szellemében kívánjuk nevelő munkánkat végezni. Feladatunknak tekintjük azt, hogy diákjaink a felnőtt életre megfelelő ismeretekkel, készségekkel és szemlélettel rendelkezzenek, hogy ne csak saját pillanatnyi érdekeik szerint, hanem a Föld egészének fennmaradása érdekében cselekedjenek. A pedagógiai programunk célkitűzései között szerepel az egészséges életmódra, környezetvédelmi gondolkodásra nevelés. Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségjavító módszer gyűjtőfogalma, tehát magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az önsegítés feladatait, módszereit. Az iskola az egészségfejlesztés egyik legfontosabb színtere. A gyerekek, a fiatalok hosszú éveket töltenek az iskolában. Ebben az időszakban még érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukat, később kialakuló szokásaikat. Mindezeket figyelembe véve tehát az iskola, a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartás mintáinak kialakítására és begyakorlására. Célok Fontos, hogy diákjaink megértsék az egészség jelentőségét életükben, és mindent megtegyenek annak megóvása, fejlesztése érdekében. Be kell látniuk, hogy a dohányzás, az alkohol- és drogfogyasztás veszélyezteti egészségüket, szélsőséges esetekben életüket is. El kell érnünk, hogy a szenvedélybetegségek elkerülése belső igényük legyen. Fel kell ismerniük a szűrővizsgálatok jelentőségét, meg kell érteniük, hogy a betegségek könnyebben megelőzhetők a korai jegyek felismerésével. Legyen igényük az egészséges táplálkozás is, otthon és az iskolában egyaránt. Igényesség kialakítása saját magával és környezetével kapcsolatban is (test és a ruházat ápolása). Feladatok Az egészség megvédésére vonatkozó közérthető, de tudományos ismeretek átadása, az egészségvédő lehetőségek sokoldalú bemutatása. Megtanítani, hogy alapvető értékünk az élet és az egészség. Ezek megóvására ajánljon magatartási alternatívákat, tanítson megfelelő egészségvédő magatartásra példamutatással. Motiválja, ösztönözze a tanulókat az egészségvédő magatartás szabályainak megtartására, segítse őket az egészséges életmód kialakításában. 20