Óravázlat 2016. október 5. A növényi termék előállítás fontosabb gépei, eszközei A hatékony növényi termék előállítás alapvető feltételei: o ökológiai feltételek, természeti erőforrások (a termőtalaj, a Nap energiája, a víz, a levegő), o biológiai feltételek szaporítóanyag, o agrotechnikai feltételek, o jogi és közgazdasági környezet (szabályozók, támogatások, hatóságok, piaci viszonyok, stb..) Az agrotechnikai feltételek megteremtése során különféle, jellemző tulajdonságokkal bíró gépeket, berendezéseket használunk, amelyeket ismerni kell. Napjaink mezőgazdaságában használt sokféle gépet rendeltetés szerint három csoportba sorolhatjuk: Erőgépek csoportjába azok tartoznak, amelyek beépített belső égésű motorral vannak felszerelve, ezáltal akár vonóerő, akár energia szolgáltatására is képesek. Munkagépek azok az eszközök, amelyek egy vagy több konkrét feladat elvégzésére készültek, de működésükhöz erőgépre van szükség. Önjáró munkagépek valamilyen feladat ellátására önállóan is alkalmasak, mivel saját erőforrással rendelkeznek. 1. Erőgépek Az erőgépek csoportjába tartozó traktorokat rendeltetésük szerint három csoportba soroljuk: - eszközhordozó traktorok, - univerzális traktorok és - céltraktorok. Valamennyi erőgép közös tulajdonsága, hogy saját energiaforrással rendelkezik, amely rendszerint valamilyen belső égésű motor. A motor által termelt energiát részben az önmozgatásra, részben vonóerő kifejtésére, illetve mechanikus (TLT) vagy hidrosztatikus energiaátvitel segítségével munkagépek hajtására fordítható. A belső égésű motorok a tüzelőanyagot elégetve mozgási energiát szolgáltatnak.
Működési módjuk szerint lehetnek - négyütemű vagy - kétütemű motorok, keverékképzésük és annak gyújtása szerint pedig - Otto (benzines) vagy - dízel motorok. Az erőgépek kiválasztásakor arra kell törekedni, hogy a szükséges feladat ellátására maximálisan alkalmas legyen mind felépítését, mind teljesítményét illetően, ugyanakkor a beszerzési és üzemeltetési költséget is minden esetben tekintetbe kell venni a kiválasztáskor. Univerzális traktor Eszközhordozó traktor Legelterjedtebbek az univerzális traktorok, amelyek megtalálhatóak valamennyi mezőgazdasági ágazatban. Általában közepes teljesítményű dízelmotorral rendelkeznek, sok közülük összkerék hajtású, állítható nyomtávú, sok sebességfokozatuk révén széles sebességtartományban képesek munkát végezni. Rendelkeznek - általában a traktor hátsó részén található szabvány fordulaton működtethető teljesítmény-leadó tengellyel (TLT), hidraulika csatlakozásokkal, vontatáskor a légfékek működéséhez szükséges pneumatikus, valamint elektromos csatlakozással, és a hidraulikus emelő-
berendezéssel működtetett függesztőművel (három-pont felfüggesztés). Hidraulikus függesztőmű 2. Munkagépek Közös jellemzőjük, hogy valamilyen speciális feladat elvégzésére készítették őket, alkalmazásukhoz erőgépre van szükség. Csoportosításuk a jellemző feladatuk alapján történik. 2.1. A talajművelés gépei A munkagépek, művelőeszközök alkalmazásával azaz a talaj művelésével jelentősen befolyásolhatjuk a várható terméshozamot. Az alkalmazott művelő eszközök mechanikai beavatkozással olyan talajfizikai állapotot hoznak létre, amely a talaj hő-, levegő- és tápanyag gazdálkodását szabályozva optimális feltételeket biztosít a termesztendő növény számára. Az egyes növények változó igényeit alap- és kiegészítő műveléssel érjük el. A talajművelés alapműveletei és jellemző gépei az alábbiak: - forgatás ekék, ásógépek, - keverés tárcsák, talajmarók, boronák, - tömörítés hengerek, - aprítás (porhanyítás) tárcsák, boronák, - lazítás talajlazítók, kultivátorok, - felszínalakítás simítók, egyengetők, szántáselmunkálók, - növényi élettevékenység megszüntetése A felsorolt gépek a jellemző funkciójuk mellett más kiegészítő műveletet is végeznek. Alkalmazásuk esetén az erőgép és a munkagép között mechanikus és hidraulikus kapcsolatot kell biztosítani. Az energetikai illesztés a traktor vontatási teljesítményének jobb kihasználása érdekében szükséges. 2.1.1. Az eke Az eke az általánosan elterjedt forgatásos talajművelési eljárás legfontosabb eszköze. Rendeltetése a talaj felső rétegének, a felszínen található növényi maradványoknak, a kiszórt szerves- és műtrágyáknak a leforgatása, a talaj bizonyos fokú keverése és porhanyítása. A működés lényege az, hogy az ekevas a talaj egy szeletét annak alján kivágja a talajból, és ezt a barázda szeletet azután a kormánylemez tereli tovább és fordítja át.
Az eke részei: - általánosan működő részek - ekevas (más néven szántóvas) - kormánylemez - kiegészítő működő részek - csoroszlya, - előhántó, - altalajlazító. - összefoglaló részek ( a működő részeket foglalják egybe) - eketörzs (az eketest elemeinek összefogása) - váz vagy keret (az eke valamennyi részének összefogása) - támasztó részek (az ekére munka közben ható erőhatások felvétele a pontos munkavégzés érdekében) - ekenád, - csúszótalp, - járó-, illetve mankókerék. - vonó és függesztő szerkezet (az erőgéphez való kapcsolódási lehetőség) - szabályozó szerkezetek az eke pontos mélység- és szintszabályozására - biztosító szerkezetek Az ekék típusai: Vontatási mód szerint: - vontatott, - függesztett, - félig függesztett. Forgatás iránya szerint: - ágyeke (egy irányba forgat) - váltva forgató eke. Kiemelkedő fontosságú az ekevas megfelelő állapotának ellenőrzése, és az eke jó beállítása. A szántással egy menetben, kapcsoltgéppel elvégezhető a szántás elmunkálás is.
függesztett váltva forgató eke vontatott ágyeke 2.1.2. Tárcsás talajművelő gépek A kormánylemezes eke után a legelterjedtebb talajművelő eszközök a tárcsás boronák. A tárcsalapok lehetnek sima vagy csipkés élűek, a tárcsa munkája után a barázdafenék csipkés felületű lesz. A tárcsás borona tárcsatagokból épül fel, a tárcsatag 6-10 db. tárcsalevél tengelyre felfűzött csoportja. A tárcsás boronák lehetnek egy- és kétsorosak, az erőhatások kiegyenlítése miatt ellentétes irányú tagokból építik őket. Legelterjedtebbek az egysoros V és a kétsoros V és X elrendezés. Egysoros tárcsa
Kétsoros tárcsa Ebbe a gépcsoportba soroljuk az ásóboronát is, amelyek abban térnek el a tárcsáktól, hogy a tárcsalevelek helyett vágó éllel ellátott kereszt alakú késeket találunk. Jól használhatóak tarlóhántásra, szántáselmunkálásra, vegyszerek és műtrágya talajba keverésére, magágy készítésre. Ásóborona 2.1.3. Kombinált talajművelő gépek Ahogy a nevük is jelzi, ez a gépcsoport egy adott keretre erősített többféle eszközt is tartalmaz, amelyek így egy menetben, végzik el a rájuk jellemző munkát.
Leggyakoribbak azok a megoldások, amelyeket vetőágy készítésére használnak. A legelterjedtebb kombinációk eszközei a boronák, kultivátorok és hengerboronák. Területteljesítményük nagy, munkájuk révén jó magágy és egyenletes talajfelszín keletkezik. Magágy-készítő kombinátor 2.1.4. Közép-mély és mélylazítók Ezek az eszközök a talaj tömődött alsó rétegeinek lazítására szolgálnak. A középmély lazítók 41-50 cm mélységben végzik a lazítást, fő feladatuk a művelt réteg mélyítése és a nehéz gépek által okozott taposási kár enyhítése. Jól illeszthetőek a forgatás nélküli művelés eszközrendszerébe. Közép-mély lazító A mélylazítók ( más néven altalaj lazítók) a művelhető talajrétegben, annak alsó részén - 50-90 cm. mélységben - fejtenek ki lazító hatást. A jobb hatás érdekében
alakították ki a vibrációs altalaj lazítókat. Vonóerő igényük nagy, ezt a traktor kiválasztásakor mindig figyelembe kell venni. Vibrációs altalajlazító 2.1.5. Rotációs talajművelő gépek talajmaró A talajmaró munkavégző szerve egy hajtott, késekkel felszerelt rotor, amely a talajból meghatározott mélységben szeleteket vág ki. Ezek a szeletek a burkolólemeznek ütközve széttöredeznek és ezáltal rögmentes, laza talajréteg jön létre. Kertészeti kultúrákban gyakran használják. Sűrű használata talajt porosítja, ezért erre hatásra tekintettel kell lenni. 2.1.6. Hengerek
Rendeltetésük a felszíni talajréteg tömörítése és rögtörés. A tömörítő hengerek palástja sima, a rögaprítást is szolgálóké különleges kialakítású. Igen gyakoriak a gyűrűshengerek, amelyek apró hullámokkal borított talajfelszínt hagynak, amely egyrészről segíti a csapadék bejutását a talajba, másrészről véd a vízés szélerózió ellen is. Vonóerő igénye kicsi, ezért egyszerre sok tagot kapcsoltan szoktunk használni. Sima (a) és gyűrűshenger (b) A hengerek egyik csoportját alkotják a pálcás (vagy léces) hengerboronák. A tagokat a talaj forgatja, ezáltal a felszíni réteg aprómorzsás lesz. A magágykészítő kombinátorokon minden esetben megtalálhatóak. 2.1.7. Sorközművelő kultivátor A szélesebb sorközre vetett növények gyomirtására, ápolására szolgálnak. Csak a talaj felső 4-5 cm-es rétegében végeznek lazító és gyomirtó munkát. Mivel a kapillárisokat megszünteti, ezért segít megőrizni a talaj víztartalmát is. A sorközművelő kultivátor a haladási irányra merőleges gerendelyre szerelt művelő kapacsoportokból, a függesztő szerkezetből és a soron tartást biztosító mechanizmusból áll. A kapák lehetnek saraboló és lúdtalp alakúak, és a kapacsoportok önálló talajkopírozó kerékkel készülnek. Használatuk előtt minden esetben el kell végezni a kapacsoportok pontos, egyenletes beállítását. 2.2. A tápanyag visszapótlás gépei
2.2.1. A szerves trágya kijuttatás gépei A szerves trágyák közé sorolt hígtrágya kijuttatásnak speciális eszközei vannak. Ezek tulajdonképpen egy nagy vontatható tartályból, szivattyúból és vagy fúvókából vagy injektáló berendezésből állnak. Egy későbbi gyakorlaton Józsefmajorban majd láthatjuk. Az istállótrágya szállításra és kiszórásra készült pótkocsin a plató aljára szerelt végtelenített lehordó lánc vagy szalag tolja a kocsi hátsó végén elhelyezett vízszintes vagy függőleges elrendezésű szóró dobokhoz a trágyát. Mivel a szerves trágya szórás igen nagy tömegű anyag mozgatását jelenti, ezért a rakodás szállítás kiszórás folyamat gépi kapacitás igényét jól össze kell hangolni. Vízszintes (a) és függőleges (b) tengelyű szóró szerkezet 2.2.2. A műtrágyaszórás gépei A műtrágya zsákban, konténerben vagy ömlesztve kerül a felhasználóhoz, amelyet kijuttatás előtt elő kell készíteni. Ez a művelet őrlésből és keverésből állhat ha szükséges. Nálunk a műtrágya talajfelszínre szórása terjedt el. A szilárd műtrágyák döntő többségét röpítő tárcsás szórógépekkel juttatják ki. Ezek készülnek függesztett és vontatott kivitelben is. A szórótárcsa kerületi sebessége, a lapátok száma és beállítása gyárilag meghatározott. Az egyenletes szóráskép kialakítása miatt a forduláskor be kell tartani a szükséges csatlakozási távolságot. A mechanikus gépeknél pontosabb eloszlást biztosítanak a pneumatikus műtrágyaszórók, amelyek csak jó minőségű, granulált műtrágyával működnek megbízhatóan. A fogáscsatlakozásra érzékenyebbek, mint a röpítőtárcsás eszközök. A folyékony (oldatműtrágyák vagy szuszpenziók) műtrágyák használat és ennek gépei terjednek ugyan de még nem általánosan használtak. 2.3. Vetőgépek
A vetőgépek feladata a mag talajba juttatása az előírt mélység, sor- és tőtávolság szerint. Valamennyi vetőgépen megtalálható a magtartály, az adagoló szerkezet, a magvezető cső és a csoroszlya. Ezeken kívül sok egyéb, kiegészítő elemek is felkerülhetnek az egyes típusokra. Egyik fő csoportjuk a sűrűsoros vetőgépek (gabona vetőgépek), amelyek gabonasortávolságra (12 vagy 15,4 cm) vagy dupla gabona-sortávra vetik a magot. Másik jellemző csoportjuk a szemenkénti vetőgépek, amelyeket kapásnövények vetésekor alkalmazunk. A vetés megkezdése előtt be kell állítani az elvetendő mag mennyiségét és a nyomjelző tárcsát, hogy a csatlakozó sor jól illeszkedjen. 2.4. Ültetőgépek és palántázó gépek Nálunk a burgonya ültető gép széles körben elterjedt e termelők között, ezek lehetnek félautomatikus, vagy teljesen automatikus működésűek. A palántázó gépeken a palánta kiválasztását és a gép forgó elemébe helyezését kézzel kell végezni, vagyis félig automatizált működésűek. 2.5. Permetezőgépek A kémiai növényvédelemben használt permetezőgépek egyik csoportja önjáró munkagépként képes elvégezni a feladatot, a kkv szektorban viszont elterjedtebb az erőgéphez kapcsolt, vagy kisteherautó platójára szerelt permetezőgép, amelynek energia ellátását a hordozóeszköz biztosítja. Mindegyik permetezőgép tartalmazza az alábbi részegységeket: permetlé tartály, szivattyú, szóró-keret, szórófejek. A nagyüzemi szőlő- és gyümölcstermesztésben porozó berendezéseket is használnak, más kultúrákban viszont nem terjedtek el. A növényvédelmi munka irányítása speciális szakképesítést igényelő szakfeladat.