Regionális Fejlesztési Programok Irányító Hatósága

Regionális Fejlesztési Programok Irányító Hatósága Útmutató Üzleti és Marketing Terv elkészítéséhez Alkalmazandó a Dél-alföldi Operatív Program vállalkozásfejlesztési infrastruktúra és szolgáltatás javítására irányuló projekt javaslatok kidolgozása esetén Budapest, 2009. január 1

Módszertani bevezető Az útmutató a Dél-alföldi, Operatív Program vállalkozásfejlesztési infrastruktúra és szolgáltatás javítására irányuló projekt javaslatainak kidolgozása keretében elkészítendő Üzleti és Marketing Terv tartalmára vonatkozó alapvető, általános, elvárásokat, javasolt szempontokat foglalja össze. Az Üzleti és Marketing Tervek lehetőség szerint az útmutatóban foglalt szerkezetet kövessék, és minden olyan információt tartalmazzanak, amelyek az útmutató egyes fejezetei alatt kifejtendő szempontként felsorolásra kerültek. Amennyiben az adott tervekben nem kerül kifejtésre az útmutatóban meghatározott fejezet, fejezetrész, ill. annak elvárt információtartalma, úgy egy módszertani bevezetőben vagy az terv megfelelő részében ismertetni szükséges az eltérés szakmailag alátámasztott indoklását (pl. az útmutatóban megjelölt szempont az adott projekt esetében nem releváns, mert ). Az eltérés indoklásának vagy annak megfelelőségének hiányában hiánypótlási felszólításra kerül sor. Az útmutató ugyanakkor nem határozza meg, hogy az egyes fejezetek alatt megjelölt elvárást, szempontot milyen részletezettséggel kell kifejteni, milyen részszempontok és további szempontok figyelembevétele szükséges, indokolt. Az adott terv azonban értelemszerűen az útmutatóban megjelölt szempontokon kívüli, további információkkal kiegészíthető. A konkrét projekt sajátos jellemzői alapján lényeges részszempontok és kiegészítő szempontok tervekben való kidolgozásánál figyelembe kell venni a pályázati kiírásban és útmutatóban foglaltakat. Az Üzleti és Marketing Terv formai követelményei: A címoldalon legyen feltüntetve az Üzleti és Marketing Terv, cím alatt a projekt javaslat címe, amelyre az adott terv kidolgozásra került. Lehetőség szerint a címoldal után következzen a fejezetek és mellékleteinek oldalszámait pontosan mutató tartalomjegyzék. Az Üzleti és Marketing Terv törzsdokumentuma a projekt megvalósíthatóságának értékeléséhez szükséges lényegi információkat (tényeket, tervezési adatokat és azokat közvetlenül alátámasztó indoklásokat) tartalmazza, és az egyes fejezeteket kiegészítő, kevésbé lényeges információk (felhasznált dokumentumok jegyzéke, helyszínrajzok, fényképek és ábrák, egyéb műszaki dokumentumok, egyéb adminisztratív dokumentumok stb.) a terv sorszámozott és oldalszámozott mellékleteibe kerüljenek. Az MT célja, hogy az értékelők számára az egyfordulós eljárás egyetlen értékelési pontján végleges információt szolgáltasson annak megítéléséhez, hogy a projekt valós probléma megoldását célozza, illeszkedik a releváns operatív program céljaihoz, optimális műszaki és szakmai tartalommal bír, társadalmi hasznai jogossá teszik a támogatást, pénzügyileg végiggondolt és a támogatási szabályoknak megfelel. Az Üzleti és Marketing Tervnek tartalmaznia kell a részletes és pontos költségbecsléseket, ami a szintén a pályázati útmutatóban meghatározott dokumentumok műszaki tartalmán és mérnöki költségbecslésén kell, hogy alapuljon. A bevételek becslése is a kidolgozott üzleti és marketing terven kell alapuljon. 2

Tartalomjegyzék 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...4 2. A PROJEKTGAZDA BEMUTATÁSA...5 2.1 A PROJEKTGAZDA TEVÉKENYSÉGEI... 5 2.2 A PROJEKTGAZDA KORÁBBI FEJLESZTÉSEI...5 2.3 A PROJEKT ELHELYEZÉSE A PROJEKTGAZDA STRATÉGIÁJÁBAN... 5 2.4 AZ EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNEREK ÉS AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS FORMÁJÁNAK BEMUTATÁSA...5 2.5 PROJEKT MENEDZSMENT SZERVEZET BEMUTATÁSA... 5 3. FEJLESZTÉSI IGÉNY MEGALAPOZÁSA...6 3.1 Helyzetértékelés...6 3.2 Kereslet-kínálat elemzése...6 3.3 Projekt célkitűzései, elvárt eredmények, hatások...7 3.4 Célcsoport bemutatása...8 3.5 Korlátozó tényezők felmérése...8 4. MEGVALÓSÍTÁSI JAVASLAT KIDOLGOZÁSA...9 4.1 MŰSZAKI TARTALOM RÉSZLETES LEÍRÁSA...9 4.2 RÉSZLETES MŰKÖDÉSI, MŰKÖDTETÉSI JAVASLAT...9 4.2.1 Az üzemeltetés személyi és technikai feltételei...9 4.2.2 A nyújtott szolgáltatások bemutatása...9 4.2.4 Kontrolling és ellenőrzési rendszerek megvalósítása...9 4.3. ÜZLETI TERV...9 4.4 MARKETING TERV... 10 4.4.1 A szolgáltatások bemutatása... 10 4.4.2 Árképzés... 10 4.4.3 Értékesítés... 10 4.5 CSELEKVÉSI ÜTEMTERV...10 4.5.1 Műszaki megvalósítás ütemezése...10 4.5.2 A projekt további előkészítéséhez és megvalósításához kapcsolódó eljárások ütemezése...11 4.5.3 Pénzügyi ütemezés...11 5. PÉNZÜGYI ELEMZÉS...12 5.1. Beruházási költségek becslése...12 5.1.2 A megítélhető támogatási összeg meghatározása...15 6. KOCKÁZATELEMZÉS... 17 A KOCKÁZATOK FELMÉRÉSE UTÁN EGY KOCKÁZATKEZELÉSI STRATÉGIÁT KELL LEÍRNI 7. KOMMUNIKÁCIÓS TERV...17 7.1 TÁJÉKOZTATÁS ÉS NYILVÁNOSSÁG...17 7.2 PR...17 7.3 IMAGE, KÜLSİ MEGJELENÉS...17 7.4 KOMMUNIKÁCIÓS ÜTEMTERV...17 7.5 KOMMUNIKÁCIÓS KÖLTSÉGEK...17 MELLÉKLETEK...18 3

1. Vezetői összefoglaló A felmerült probléma és a javasolt megoldás megvalósíthatóságának rövid összefoglalása. A vezetői összefoglalóból ki kell derülnie: Miért szükséges a projekt megvalósítása? Miért kell támogatni a megvalósítást? Résszempontok: A kiinduló helyzet ismertetése, a projekt helyszín megjelölése A projekt célkitűzéseinek és tervezett eredményeinek, hatásainak leírása, indokoltságának tömör alátámasztása A projekt keretében létrehozandó kapacitások, a fejlesztéssel lehetővé tett tevékenységek/szolgáltatások leírása és a projekt által megvalósítandó fejlesztések műszaki tartalmának rövid összefoglalása, A megvalósítás tervezett ütemezése A végrehajtó szervezet bemutatása, Az üzemeltetés tervezett kereteinek bemutatása A fejlesztés tervezett pénzügyi kereteinek rövid összefoglalása 4

2. A projektgazda bemutatása 2.1 A projektgazda tevékenységei A projektgazda alapvető tevékenységeinek bemutatása, a projekt kapcsolódása az alaptevékenységekhez. A projektgazda tevékenységeinek, illetve amennyiben releváns alap- és vállalkozási tevékenységeinek külön-külön történő felsorolása. Mutassa be, hogyan kapcsolódik a projekt ezen tevékenységekhez. Itt kell bemutatni, hogy a projektgazda a támogatandó tevékenység tekintetében ÁFA visszaigénylő-e. A pályázó működését szabályozó legfontosabb, a projekt szempontjából releváns jogszabályok bemutatása. 2.2 A projektgazda korábbi fejlesztései A projektgazda által korábban végrehajtott hasonló beruházások bemutatása különös tekintettel a projektek eredményeire és fenntartására vonatkozóan. A már megvalósult projektek megvalósulásának célja (a megoldandó problémák és/vagy kihasználni kívánt lehetőségek), helyszíne, adottságai, a megvalósítás mérföldkövei, érdekeltek, célcsoportok, outputok és a már jelentkező hatások bemutatása. Nem csupán a támogatásból megvalósuló, hanem a más forrásból (önerő, hitel, stb.) történő jelentős fejlesztéseket is érdemes felsorolni. 2.3 A projekt elhelyezése a projektgazda stratégiájában A projekt illeszkedése a projektgazda stratégiájában meghatározott célkitűzésekhez, tervezett szerepe azok teljesülésében. A projekt céljainak illeszkedése a stratégiai dokumentumokban megfogalmazott célokhoz. A projekt kialakulásával kapcsolatosan eddig a pályázónál lezajlott folyamat és a megszületett döntések összefoglalása. A pályázó és a projekt kapcsolata működtetés/üzemeltetés során, ennek jogi, finanszírozási, szervezeti és döntéshozatali vonatkozásai. 2.4 Az együttműködő partnerek és az együttműködés formájának bemutatása Jelen pályázati felhívásra konzorciumok nem pályázhatnak, ezért ezen pont kifejtése nem szükséges. 2.5 Projekt menedzsment szervezet bemutatása A projekt megvalósítását lebonyolító menedzsment szervezet jellemzőinek részletes kifejtése (jogi forma, felügyeleti szerve, struktúra, feladatkörök, vezetők és szakemberek, munkatársak e személyek tekintetében a végzettség és a szakmai tapasztalatok bemutatása is szükséges, működésének időtartama stb.). 5

3. Fejlesztési igény megalapozása 3.1 Helyzetértékelés A helyzetelemző fejezet fő funkciója, hogy bemutassák azokat a kiinduló információkat, adatokat és folyamatokat, amelyek a projekt célrendszerének kialakításakor szerepet játszottak, és amelyek hatással lehetnek a projekt által elért eredményekre és hatásokra. A SWOT elemzés eredményeit itt lehet bemutatni. 3.2 Kereslet-kínálat elemzése A kereslet-kínálat elemzés is a fejlesztési szükséglet megalapozásához kell, hogy hozzájáruljon, de egyúttal adatokat szolgáltat a célcsoport elemzéshez, a marketing tervhez és a pénzügyi elemzéshez. A kereslet-kínálat elemzésnek át kell tekintenie az adott fejlesztés által létrehozott szolgáltatások iránti igényeket, illetve piaci viszonyokat. Az elemzések eredményeként kapott információk nagyon fontos alapadatokat jelentenek a bevételek, költségek, jól kihasználható kapacitások tekintetében, ezért fontos az óvatosság elvének betartása. Főbb témakörök A lehetséges termékek és szolgáltatások körének meghatározása Keresletelemzés Az elemzés fő célja, hogy meghatározza a tervezett szolgáltatások potenciális fogyasztóit, feltárja azok jellegzetességeit és meghatározza azokat a fő folyamatokat és eszközöket, amelyek hatnak rájuk. Azonosítani kell azokat a használó csoportokat, amelyek jelenleg a fejlesztések környezetében a hasonló kínálatokat igénybe veszik, jellemzőiket, igényeiket, elvárásaikat. Meg kell határozni a potenciális használókra ható legfontosabb trendeket és azok várható alakulását. A keresleti oldal elemzésében be kell mutatni, hogy a fejlesztés után valóban reálisan várható új üzemek, vállalkozások betelepülése. Itt kell azt is felmérni, hogy a betelepülések várható száma miként reagál különböző bérleti díjakra, szolgáltatási díjakra. Kínálatelemzés A kínálat elemzésénél cél egyrészt a jelenlegi helyzet jellemzőinek feltárása beleértve a helyi és konkurens szolgáltatók lehetőségeinek és eredményeinek értékelését, másrészt a jövőben kialakuló helyzet előrevetítését a lehetséges konkurens fejlesztések és trendek hatásainak figyelembevételével. Versenytársak azonosítása o A versenytárshoz viszonyított hasonlóságok, különbségek, előnyök, hátrányok o A versenytársnál ismert jövőbeli fejlesztési tervek, programok, rendezvények. A kínálati oldalon be kell mutatni az adott vonzáskörzetben (pl. kistérségben, és nem csak az adott település területén) meglévő ipari parkokat, ipari területeket, szolgáltató- és inkubátorházakat. Be kell mutatni a pályázó által működtetett, vagy az önkormányzat területén lévő jelenlegi ipari parkok, ipari területek, szolgáltató-, és inkubátorházak kihasználtságát. 6

Ennek a fejezetnek nem kell részletes felméréseken alapulnia, de kellő alapozást kell nyújtania az üzleti terv számára. 3.3 Projekt célkitűzései, elvárt eredmények, hatások A projekt fejlesztéspolitikai irányelvekhez való kapcsolódásának bemutatása, kiemelt figyelmet fordítva az érintett Operatív Programra (OP), regionális akciótervre (RAT) és a megvalósítás helye szerinti régió Stratégiai Programjára. A fejezetnek választ kell adnia arra, miként járul hozzá a projekt az OP-ban, a RAT-ban és a régió Stratégiai Programjában rögzített célkitűzések megvalósulásához. A projekt relevanciáját szem előtt tartva be kell mutatni a projekt eredményeinek a társadalmi csoportokra gyakorolt hatásait, különös tekintettel a hátrányos helyzetűekre; az érintett területi egység (pl. kistérség, régió) gazdaságára gyakorolt hatásait, különös tekintettel a foglalkoztatásra; a környezeti fenntarthatóságra gyakorolt hatásait, a hatások térbeli jelentkezését figyelembe véve (pl. tájegység, részvízgyűjtő stb.); az országon belüli területi társadalmi gazdasági különbségek kiegyenlítéséhez való hozzájárulását. Elsősorban a foglakoztatás növekedésére, illetve a termelési szintre gyakorolt hatás mechanizmusát és nagyságát kell jellemezni. Fontos továbbá az esetleges negatív környezeti hatások pl. szállításból adódó) számbavétele Törekedni kell a hatások számszerűsítésére. Ez a pont alapozza meg a hatás indikátorok értékeit. A projekt célrendszerének stratégiai és operatív célok részletes bemutatása, a célok eléréséhez mérföldkövek rendelése. A legfontosabb célkitűzésekhez rendelt indikátorok ismertetése, annak bemutatása, hogyan járul hozzá a projekt az operatív programban (OP) és a regionális akciótervben (RAT) meghatározott indikátorokhoz. A projekt hosszú távú hatásainak elemzése, a továbbfejlesztés lehetőségeinek bemutatása, feltételezhető multiplikátor hatások ismertetése. A projekttől elvárt számszerűsíthető célokat, indikátorokat a következő összegző táblázatban is kérjük megadni (a táblázatban szerepeltetett adatoknak összhangban kell lenniük a pályázati adatlapban szereplőkkel): 7

3.4 Célcsoport bemutatása A megcélzott célcsoport lehatárolásának indokoltsága, a célcsoport összetétele, a reprezentatív gazdasági mutatóinak ismertetése, motiváltságának, bevonhatóságának jellemzői. Itt kapcsolódni kell a keresleti elemzésben írtakhoz. 3.5 Korlátozó tényezők felmérése Azon feltételek elemzése, melyek nélkül vagy amelyekkel a projekt nem fogja teljesíteni a tőle elvárt stratégiai és operatív célokat, illetve az elért eredmények fenntarthatósága nem biztosítható. Ki kell térni a jogszabályi feltételek vizsgálatára, illetve az esetleges szektorspecifikus szabványok bemutatására is. Ennek a fejezetnek a főbb pontjai kapcsolódnak a kockázatelemzési fejezethez. 8

4. Megvalósítási javaslat kidolgozása A megvalósítási javaslat részletes kidolgozása, a javasolt projekt megvalósításának bemutatása. Itt kell felsorolni a projektben megvalósítani kívánt tevékenységeket, és megadni azok jellemzését az elszámolhatóság (Pályázati Útmutató C pontjai szerint) és támogatás jogcíme szempontjából (Pályázati Útmutató D1 pontja szerint) 4.1 Műszaki tartalom részletes leírása A műszaki leírásnak pályázati útmutatóban előírt, pályázathoz csatolandó tervezési dokumentumokban leírtakkal kell összhangban lenni. A kifejtés során itt is ügyelni kell, hogy a műszaki tartalom leírása bizonyítsa, hogy a nyújtott szolgáltatások műszaki feltételeit a tervezett műszaki megoldások biztosítják. 4.2 Részletes működési, működtetési javaslat A fejlesztés tárgya működtetésének feltételei, körülményei. 4.2.1 Az üzemeltetés személyi és technikai feltételei A működtető menedzsment bemutatása, a kompetenciák elemzése, a legfontosabb feladatok ismertetése. A működtető személyzet bemutatása. A szükséges alapinfrastruktúra számba vétele, a szükséges kiszolgáló technikai felszerelések bemutatása, kommunikációs igények felmérése. 4.2.2 A nyújtott szolgáltatások bemutatása A létrejött szolgáltatások részletes ismertetése, a kiegészítő szolgáltatások bemutatása, a szolgáltatás nyújtásához szükséges személyi és technológiai feltétételek ismertetésével. 4.2.3 Kontrolling és ellenőrzési rendszerek megvalósítása A kontrolling szervezet helye a működtető szervezetben, a kontrolling-rendszer működésének ismertetése, a pénzügyi, üzleti és szervezeti kontrolling feladatok meghatározása. Belső ellenőrzési rendszer alapvető működésének bemutatása. Az engedélyezési és jóváhagyási eljárások ismertetése. 4.3. Üzleti terv Ügyfelek körének meghatározása, a tevékenység során keletkező érték meghatározása, a célcsoport számára kínált előnyök számba vétele, kiterjedés meghatározása (milyen feladatokat fog ellátni a fejlesztés tárgya). Az üzleti terv az üzembe helyezéstől számított 5 éves időtávra vonatkozik, és a keresletkínálat elemzés előrejelzésein és megállapításain kell alapulnia. Az üzleti tervnek azt is alá kell támasztania, hogy a projekt megvalósítói eleget tudnak tenni az 5 éves fenntartási kötelezettségüknek (Pályázati Útmutató releváns pontjának megfelelően). 9

4.4 Marketing terv A marketingtervezés célja a fejlesztéssel kialakuló új kínálati elemek piaci bevezetése, ismertségének kialakítása, fokozása, annak érdekében, hogy a fő célcsoportok szempontjából pozitív attitűd alakuljon ki. A marketingtervet tehát a szolgáltatásfejlesztés alátámasztására kell kialakítani úgy, hogy a hosszú távra tervezett célkitűzések támogathatók legyenek: ehhez az értékeket, a versenyelőnyöket hatékonyan kell közvetíteni a piac felé. Részletes marketing tervet kell készíteni, ami alátámasztja, hogy a célul kitőzött eredmény indikátorok tarthatóak. 4.4.1 A szolgáltatások bemutatása A létrejövő termékek és szolgáltatások piacképességének elemzése, a továbbfejlesztés lehetőségeinek bemutatása. 4.4.2 Árképzés Az árképzés módszertanának bemutatása. Jelen kiíráshoz kapcsolódóan elsősorban a bérleti díjképzésen van a hangsúly, és célja a pénzügyi fenntarthatóság és a kereslet várható alakulásának bemutatása. 4.4.3 Értékesítés Az értékesítési csatornák bemutatása, alkalmazott promóciós eszközök ismertetése. A célcsoportok elérését optimalizáló értékesítési rendszer elemeit, folyamatait kell leírni. A célcsoportok megnyerésére a termékfejlesztéssel párhuzamosan aktív kommunikációra van szükség. Ennek feladatai között szerepel a kommunikációs célok meghatározása, a kommunikációs üzenet megfogalmazása, a promóciós mix kialakítása (marketingkommunikációs és PR-stratégia), valamint a részletes költségbecslés készítése. Arculati elemek meghatározása. Bevezető kampány leírása. Ezt össze kell hangolni a projekt kommunikációs tervével és az azzal kapcsolatosan a kedvezményezettre vonatkozó előírásokkal. 4.5 Cselekvési ütemterv A projekt ütemezését összefoglaló fejezetek célja, hogy részletesen elemezze a projekt, illetve az egyes részelemek megvalósításának időigényét feltárja a lehetséges kockázatokat, meghatározza a legfontosabb csomópontokat, szűk keresztmetszeteket és feltárja a végrehajtás optimalizálásának lehetőségeit. Át kell tekinteni a támogatás felhasználáshoz kötődő eljárások időigényét. Az ütemezések elkészítésénél figyelembe kel venni a rendezvények, események sikeres előkészítésének időszükségletét is. A folyamatok, részfeladatok egymásra épülésének rendszerét is be kell mutatni. A megvalósítás pontosított ütemezését kell megadni. 4.5.1 Műszaki megvalósítás ütemezése A műszaki megvalósítás ütemezése során a következő területekre kell kitérni: 10

a beruházás megkezdése előtt szükséges engedélyezési, hatósági eljárások időigénye a beruházó kiválasztásának időszükségletei a műszaki megvalósítás technológiai időigény az átadási, üzembe helyezési folyamatok időigénye a kockázatok kezelése érdekében szükséges idő tartalékok beépítése az ütemezésbe Az ütemezésnek összhangban kell lennie a projekt adatlapon megadott ütemezéssel. 4.5.2 A projekt további előkészítéséhez és megvalósításához kapcsolódó eljárások ütemezése A projekt megvalósításához kapcsolódó eljárások alatt elsősorban a támogatási források rendelkezésre állásához, megítéléséhez kötődő eljárások és döntések időigényét, a felhasználással és elszámolással kapcsolatos eljárások időigényét, valamint a kapcsolódó eljárások (mint pl. közbeszerzési eljárás) időigényét kell figyelembe venni. A kapcsolódó eljárásokat a következő fő területekre bontva elemezzük: jóváhagyott projektekhez kötődő támogatási szerződés megkötésének folyamat a megvalósítás során alkalmazandó eljárások o közbeszerzési eljárások o jelentési, monitoring feladatok projekt lezárása 4.5.3 Pénzügyi ütemezés A pénzügyi ütemezés keretében a projektek megvalósításához kötődő pénzáramokat, a támogatási és egyéb finanszírozási források lehívhatóságának, felhasználhatóságának lehetséges féléves ütemezését kell megadni, a következők szerint: előkészítéssel kapcsolatos költségek felmerülése beruházással kapcsolatos költségek felmerülésének várható ütemezése: féléves bontásban o a vállalkozó szerződés lehetséges tartalma o technológiához kötődő ütemezés a támogatási források lehívhatóságának feltételei, ütemezése féléves bontásban o saját forrás felhasználásának várható üzemezése féléves bontásban Ezt a pontot a 5. fejezettel és a projekt adatlapon megadott pénzügyi táblázatokkal összhangban kell készíteni. 11

5. Pénzügyi elemzés A pénzügyi elemzés fő célja a jelen kiíráshoz kapcsolódóan, hogy a beruházási költségeket olyan bontásban becsüljük meg, ami kétfordulós eljárás első fordulójában a támogatás mértékének becslését, míg a második fordulóban, valamint egyfordulós eljárás esetén a pontos meghatározását lehetővé teszi és a pénzügyi ütemezéshez alapot szolgáltat. A pénzügyi megtérülési mutatók számítása és a pénzügyi fenntarthatóság kimutatása az üzleti terv feladata. 5.1. Beruházási költségek becslése A beruházási költségeket folyó áron kell olyan bontásban megadni, ami a megfelelő támogatás összegének számítását lehetővé teszi. A beruházási költségeket nettó összegben kell megadni, ha a támogatás címzettje a támogatásban részesülő tevékenység vonatkozásában a jogszabályok szerint az ÁFÁ-t visszaigényelheti és bruttó összegben, ha nem igényelheti vissza az ÁFÁ-t (Pályázati Útmutató releváns pontjának, továbbá a projekt adatlap nyilatkozatai között megjelölteknek megfelelően). Fontos megjegyezni, hogy nem az számít, hogy a támogatás címzettje visszaigényli-e az ÁFÁ-t, hanem az hogy a jogszabályok szerint visszaigényelheti-e. A pénzügyi ütemezésben ezeket az adatokat kell tovább bontani félévekre. Az eltérő támogatási jogcímek miatt legalább az alábbi bontásra van szükség (természetesen amennyiben a kiírás ennél kevesebb jogcímet tartalmaz, akkor csak azokra értendő), de összefoglalóan, egy táblázatban is jelenjenek meg az adatok: o beruházásra aktiválható, 2007. júl. 30-át követően felmerülő költségek; o beruházásra nem aktiválható és/vagy 2007. júl. 30-át megelőzően felmerülő, de minimis támogatással támogatható költségek; o beruházásra nem aktiválható, nem betanító képzések költsége; o beruházásra nem aktiválható, kis- és középvállalkozások részére nyújtott tanácsadás, szakértői szolgáltatás költsége 12

13

14

5.1.2 A megítélhető támogatási összeg meghatározása A támogatás jogcíme szerint megkülönböztetett minden egyes tevékenységre az alábbi táblázatba kell az elszámolható költségek összegét beírni. (Pályázati Útmutató C3-C5 pontok alapján). Ha a beruházás költségei táblában csak elszámolható költségek szerepelnek, akkor itt csak ezt kell kimondani, és nem kell a táblázatot megismételni. Fontos, hogy az alábbi táblázatban szereplő adatok legyenek összhangban a projekt adatlapban szereplő költségvetési táblában szereplő adatokkal. Az igényelt támogatás nagyságát a Pályázati Útmutató D2 pontjában megadott értékek szerint lehet kiszámolni. Ellenőrizni kell, hogy a támogatás összege megfelel-e a Pályázati Útmutató D3 pontjában megadott feltételeknek. 15

16

6. Kockázatelemzés Fel kell mérni az alábbi tényezőkből fakadó kockázatokat: Műszaki kockázatok (előkészítés, kivitelezés kockázatai, meghibásodások, technikai károk, stb.) Jogi szempont (kapcsolódó jogszabályi környezet, szabványok változása, kibocsátási határértékek változása, stb.) Társadalmi szempont (lakossági ellenállás, közvélemény stb.) Pénzügyi-gazdasági fenntarthatósági szempont (díjfizetési hajlandóság, üzemeltető kiválasztása, stb.) Intézményi szempont (új szereplők belépése a folyamatba, tervezett üzemeltetői struktúra változása a vizsgált időtávon, közbeszerzés, közigazgatási átalakítás hatásai stb.) A kockázatok felmérése után egy kockázatkezelési stratégiát kell leírni. 7. Kommunikációs terv A kommunikáció legfontosabb céljainak beazonosítása, az alkalmazott kommunikációs eszközök ismertetése. 7.1 Tájékoztatás és nyilvánosság Annak bemutatása, a projektgazda miként kíván eleget tenni a tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos kötelezettségeinek, figyelemmel a következő eszközök alkalmazására: emlék-tábla, sajtó-hirdetés, sajtótájékoztató, újságcikk, esettanulmány, konferencia, fórum, előadás, prospektus, honlap, hírlevél. 7.2 PR A PR tevékenység legfontosabb céljainak azonosítása, az alkalmazott eszközök ismertetése. 7.3 Image, külső megjelenés A tervezett arculat bemutatása, az alkalmazott eszközök ismertetése. Az üzleti kommunikáció céljainak, eszközeinek bemutatása. A legfontosabb kommunikálandó üzenetek meghatározása. 7.4 Kommunikációs ütemterv A kommunikációs kampányok bemutatása, időbeli ütemezése, a mérföldkövek ismertetése. 7.5 Kommunikációs költségek A becsült kommunikációs költségek bemutatása a kommunikációs eszközök szerinti bontásban. 17

Mellékletek A módszertani bevezetőben foglaltak szerint külön csatolandók a következő típusú dokumentumok: felhasznált dokumentumok jegyzéke, helyszínrajzok, fényképek és ábrák, egyéb műszaki dokumentumok, egyéb adminisztratív dokumentumok stb. Oldalszámuk feltüntetésével ezek is kerüljenek felsorolásra a tartalomjegyzékben. 18