BEVEZETŐ Helyzetelemzés A Vénkerti Általános Iskola 1976-ban nyitotta meg kapuit egy új, még épülő lakótelep központi helyén. Az 1999/2000-es tanévben az Önkormányzat jóváhagyásával az iskola neve és működése megváltozott. Felvettük a Vénkerti Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény nevet, amely egy épületegységben két alapfokú oktatási intézmény működését jelenti. Megmaradt a 8 osztályos általános iskolai, és létrejött egy 12 évfolyamos művészeti oktatás. Az általános iskolai képzés keretében emelt szinten, illetve magasabb óraszámban ismerkednek diákjaink az angol nyelv, a testnevelés, és informatika tantárgyak tananyagával. Második idegen nyelvként 4. osztálytól franciát, alsó tagozaton képességfejlesztést, felső tagozaton tanulásmódszertant választhatnak tanulóink. Három művészeti ágban folyik a munka a következő művészeti ágakban és tanszakokon: Táncművészeti ág: balett, néptánc tanszak Képző- és iparművészeti ág: képzőművészeti, festészet, grafika, kézműves, tűzzománc tanszak Szín-és-bábművészeti ág: színjáték tanszak A 133/2007 (VI.21.) Önkormányzati Határozat alapján a Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Óvoda jogutóddal megszünt. Intézményi összevonás következtében a Vénkerti Általános Iskola, Óvoda és AMI tagintézménye lett 2007. VIII. 1-jétől. Iskolánk neve a Vénkerti Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola lett 2013. január 1- jétől. /a 20/2012. évi kormányrendelet/ Könyvtárunknak tanulóinkat a jövő könyvtárhasználóit meg kell tanítani arra, hogy a XXI. század elejének információs- és könyvtári eszközrendszerében el tudjanak igazodni. Ehhez feltétlenül szükséges a technikai fejlesztés. Jelentős segítség számunkra a Soros Alapítványtól pályázati úton nyert számítógép, és a SZIRÉN integrált könyvtári program. Pedagógiai programunk ennek megfelelően határozza meg iskolánk nevelési és oktatási célját, helyi tanterveink pedig tantárgyi követelményrendszerünket, tehetséggondozási és felzárkóztatási programjainkat. 1. A könyvtár szerepe az iskola pedagógiai programjában A könyvtárhasználati ismeretek elsajátítása és a tanulási-önművelési kultúra fejlesztése tantárgyközi feladat, olyan, amely az egész tantestület közös ügye. Az iskola akkor tudja a könyvtár használatára, önművelésre nevelni diákjait, ha ez a feladat áthatja a pedagógiai program egészét. A központilag megfogalmazott kerettanterv helyi sajátosságokhoz való igazítása nagyon fontos, ugyanis a helyi (egyedi) adottságok nagymértékben meghatározzák mind a könyvtárban (forrásközpontban) dolgozók tevékenységét, mind a tanulóktól elvárható könyvtárhasználati követelményeket. 2. Előkészítő, tényfeltáró feladatok Jó, ha a könyvtár-pedagógiai program, helyi tanterv készítésekor az iskolavezetés és a könyvtárostanár vizsgálja meg a következőket: 1268
- A könyvtár-pedagógiai program tükrözi-e a fenntartó, az iskola és a társadalmi környezet elvárásait? - Illeszkedik-e a program az adott település (vagy körzet) hagyományaihoz, jellegéhez, arculatához? - Milyen önművelési igényeket fogalmaz meg az iskola közvetlen környezete? - Milyen az iskola infrastrukturális kondíciója és a pedagógusközösség szakmai színvonala? - A választott pedagógiai programot, valamint a könyvtár-pedagógiai stratégiát mennyire fogadja el a tantestület? - Milyen a tanulóközösség összetétele (elit, leszakadó)? - Hogyan prognosztizálható a tanulók pályairányultsága? - A köznevelési törvényben megfogalmazott - iskolai könyvtárra vonatkozó - működési feltételek biztosítottak-e az adott iskolában? - Adottak-e a NAT könyvtárhasználati követelményrendszere eredményes megvalósításának alapfeltételei? Nevezetesen: hatékony forrásközpont, számítógépes adatbázis; megfelelő médiatári belső információtechnikai (technológiai) színvonal (differenciált szolgáltatás, széles körű tájékozódás, információkhoz való gyors hozzájutás); a tömegmédiumok könyvtárban való használatának (szolgáltatásának) lehetősége az iskola könyvtárostanárának szakmai felkészültsége; kiépült-e a könyvtárhasználatra épülő szakórák, foglalkozások (szakköri, tehetséggondozó stb.) rendszere; 3. Az iskolavezetés koordináló szerepe Az intézményvezetés biztosítja a tanulási, önművelési követelmények, elvárások megvalósításához az infrastrukturális feltételeket. A könyvtárostanárral közösen kialakítja az adott intézmény könyvtár-pedagógiai stratégiáját. Felelős az iskolavezetés, a könyvtárostanár és a tantestület hatékony együttmunkálkodásáért. 4. A könyvtáros tanár feladatai A könyvtárostanár pedagógiai tevékenysége NEM SEGÍTI AZ OKTATÁST, hanem maga is oktat és nevel. Oktatja a könyvtárhasználati ismereteket az informatika tantárgy egyik lényeges témakörét, tartja a könyvtár alapú szakórákat, szakköröket. Gondozza a tehetséget, amikor felkészít az országos könyvtárhasználati versenyre a tanítványokat, és neveli olvasóvá és könyvtárhasználóvá a diákokat a mindennapokban. A jó könyvtár az iskolai műhelymunka nélkülözhetetlen része, ami egyúttal azt is feltételezi, hogy a könyvtárostanár szervezi, összefogja, koordinálja a médiatári eszköztárra épülő pedagógiai fejlesztő, önművelő tevékenységet. Kialakítja az adott intézmény könyvtár-pedagógiai programját. 1269
Felelős a NAT könyvtárhasználati követelményrendszerének eredményes megvalósításáért. A könyvtár-pedagógia hatékony művelésének nem lehet más célja, mint az alapvető elvárás, hogy minden iskolában valósuljon meg a tervszerűen felépített gyakorlatközeli könyvtárhasználat és az erre való nevelés. 5. A szaktanárok feladatai A könyvtárhasználati ismeretek elsajátíttatása és a tanulási-önművelési kultúra fejlesztése tantárgyközi feladat, tehát az egész tantestület közös ügye, tagjainak munkaszerepétől függetlenül. Ösztönözni kell a tantestület minden tagját a könyvtár adta tanulási-önművelési alternatívák rendszeres igénybevételére. Ők a felelősek azért, hogy szaktárgyuk műveltséganyagába beépüljenek a könyvtári információszerzés különböző csatornái. Legyen jelen mindennapi pedagógiai munkájukban a könyvtári eszköztárra épülő forrásalapú tanítás-tanulás és kutatómunka igénye. Alapozzák meg tanulóikban a könyvtár rendszeres használatának szokását és a különböző önművelési technikák elsajátítását. 6. A tanítás-tanulás (könyvtári ismeretszerzés) feltételeinek tervezése Lehetőség szerint mindig könyvtári környezetben történjen a könyv- és könyvtárhasználati ismeretek és gyakorlatok tanítása. Ellenkező esetben a hatékonyság erősen kétséges. Fontos a könyvtárostanárral való rendszeres konzultáció, időpont-egyeztetés, a szervezési kérdések megbeszélése, vagyis a különböző könyvtári foglalkozások (szakórák, napközis, tehetséggondozó stb.) gondos előkészítése. Alapvető követelmény, hogy minden tanulónak legyen helye, és tudjon jegyzetelni a könyvtár úgynevezett tanuló-kutató övezetében. Az eredményes és hatékony könyvtári önművelés egyik alapfeltétele, hogy megfelelő minőségű és mennyiségű dokumentum (könyv, folyóirat, audiovizuális ismerethordozó) álljon a tanulók rendelkezésére az egyéni és differenciált csoportfoglalkozásokon. Korszerű demonstrációs eszközök, oktatócsomagok, nyomtatott taneszközök, tanulási segédletek és oktatástechnikai apparátus segítse a tanulási folyamatot. Fontos didaktikai követelmény, hogy lehetőleg mindig olyan dokumentumokat adjunk a foglalkozásokon a tanulók kezébe, melyek az életkori sajátosságaiknak legjobban megfelelnek, és amelyeket előzőleg már volt alkalmuk közelebbről tanulmányozni. 7. Az egyénhez igazodó tanulásirányítás normáinak a tervezése A tanulásirányítás tervezésekor mindig pedagógiai feladatban és tanulóban kell gondolkodni. Alapvető követelmény, hogy a pedagógusnak a könyvtári feladatokat, gyakorlatokat kiválasztó munka- (óra-) szervező tevékenysége mindig a tanuló teljesítményéhez igazodjon. A választott feladatok és munkaformák kellően motiváltak legyenek, a felfedezés, a rátalálás, önkifejezés élményével hassanak, és elégítsék ki a tanulók eltérő érdeklődését. A hatékonyság érdekében a könyvtári foglalkozásokban is alkalmazzuk a tanulásszervezés különböző munkaformáit (frontális, differenciált, csoport, egyéni). Külön tervezzük meg a közvetlenül irányított könyvtári csoportos, és az egyénre szabott önálló tanulói tevékenységeket. 1270
Olyan feladatokat is adunk, amelyek segítik a helyes tanulás módszertani jártasságok kialakítását. Tudatosítjuk a tanulókban, hogy a különböző tanórákon megismert műveltségtartalmakat ki lehet bővíteni, meg lehet szilárdítani a szélesebb alapokon nyugvó könyvtári ismeretekkel. A könyvtári gyűjtőmunkánál hívjuk fel a figyelmüket arra, hogy minden esetben közölni kell a felhasznált forrás/ok legfontosabb adatait (szerző, cím, impresszum). A feladatadás mindig érthető, világos és egyértelmű legyen. A tanulók rendszeresen gyakorolják a könyv- és sajtóolvasást, működjön a tanulói önellenőrzés. A könyvtári gyakorlatokat értékeljük (személyenként és csoportonként) folyamatosan. A tanulásirányítás normáit úgy kell szerveznünk, hogy alakuljon ki a tanulókban a különböző információhordozók rendszeres használatának igénye. 8. A különböző tanulótípusokhoz igazodó humánus bánásmód "tervezése" Az iskolai könyvtárba érkező tanulók, tanulócsoportok összetétele merőben eltérő, és nagyfokú differenciáltság jellemzi az egyes tanulók viszonyulását könyvhöz, olvasáshoz, könyvtárhoz. E pedagógiailag nem elhanyagolható tényezőt a tervezéskor figyelembe kell vennie a könyvtáros tanárnak és a tanárnak egyaránt. Ezért nagyon fontos a - különösen az első - könyvtárlátogatás/ok gondos előkészítése. Legyen előzetes ismerete a pedagógusoknak a tanulók könyvhöz, olvasáshoz való viszonyulásáról (pozitív, közömbös, negatív attitűdjéről). A tervezéskor vegyük figyelembe a szülői ház, a tanulók otthonról hozott könyvkultúráját. (Egyáltalán van-e ilyen?) Felmérések erre választ adhatnak. A könyvtár bemutató órán ezt meg is szoktam tenni. Felmérem az olvasási és könyvtárhasználati szokásaikat. Alapvető pedagógiai cél, hogy minden tanulóban alakuljon ki az olvasás, a könyv és a könyvtár iránti pozitív attitűd. Váljon számukra mindennapi szükségletté, igénnyé az olvasás örömet, feloldódást hozó gyönyörűsége. Érezzék a személyre szóló törődést és a segítő szándékú beavatkozást olvasmányaik helyes kiválasztásakor. 9. A könyvtárhasználati követelmények integrációjának iskolai feltételei A tanórán megszerzett tudást és ismeretanyagot - a könyvtári eszköztárra építve - számos háttér-információval bővíthetik a tanulók. A szépirodalmi, ismeretközlő, tudományos művek, dokumentumok és a tömegkommunikációs csatornák útján szerzett ismeretek fontos kiegészítői az iskolában megismert műveltségterületek tudásanyagának. Éppen ezért valamennyi ismeretkör tanításakor alapvető elvárás, hogy a tanuló ismerje meg és használja az adott tantárgy fontosabb dokumentumait és modern ismerethordozóit. Legyen igényes az önművelés különböző csatornáinak megválasztásában. Tegyen szert olyan könyvtárhasználati tudásra, melynek birtokában képessé válik az önálló információszerzésre és - átadásra - szóban is írásban egyaránt - a tanult ismeretkörök és az egyéni érdeklődés szerint. Az információszerzés különböző csatornái útján képes legyen a tovább építhető permanens önművelésre. Ennek érdekében el kell érni, hogy a szaktanárok beépítsék a tanítási programjukba (mikrotantervükbe) a könyvtár adta önművelési csatornákat. 1271
Legyen jelen mindennapi pedagógiai munkájukban a könyvtári eszköztárra épülő önálló információszerzésre, forrásalapú tanulásra és szaktárgyi kutatómunkára nevelés igénye. Az eredményes integráció alapvető feltétele egy megfelelő színvonalon kidolgozott vagy adaptált pedagógiai program, helyi tanterv, melyben meg kell jelennie a könyvtárhasználatnak, és utalni kell arra, hogy az iskola milyen módon kívánja beépíteni annak követelményeit (önálló modulként, az informatika részeként vagy úgynevezett kereszttantervi formában). Kívánatos, hogy korszerű pedagógiai módszertani kultúrával és megfelelő színvonalú, informatikai műveltséggel rendelkezzen a tantestület. Mint említettük, meghatározó az iskolai könyvtáros személye, aki egyéb szakmai feladatai mellett kialakítja az adott intézmény könyvtár-pedagógiai programját és felelős a NAT könyvtárhasználati követelményrendszer eredményes megvalósításáért. Alapfeltétel egy hatékonyan működő könyvtári infrastrukturális háttér. Összetevői a következők: fogadóképes iskolai könyvtár (a működési feltételek törvényes biztosítéka); korszerű kézikönyvtári állomány, amely a NAT fő műveltségterületeinek eredményes oktatásához nélkülözhetetlen alapdokumentumokat tartalmazza (könyv, folyóirat, AV, CD, multimédia); médiatári számítógépes háttér (adatbázis, multimédia, internet. A tervezéskor az alapprobléma az adott iskolaszerkezet, a NAT könyvtárhasználati követelményrendszerének és a helyi tanterv elvárásainak egymáshoz illesztése, integrálása. A jó színvonalú tervezés a NAT és a köznevelési törvény alapos ismerete nélkül elképzelhetetlen. Általános fejlesztési követelmények meghatározása a 9-10. évfolyamokra (a NAT általános fejlesztési követelményeinek adaptálása a helyi sajátosságokhoz) Célok, feladatok, elvárások megfogalmazása az iskola profilja és kondíciója alapján. A fejlesztési út konkrét (részletes) követelményeinek megfogalmazása a 9-10. évfolyamra A NAT alapján az elsajátítandó műveltségtartalmak (tananyag) konkrét leírása évfolyamokra bontva - A kialakítandó jártasságok, készségek, képességek, kompetenciák megfogalmazása. A helyi speciális sajátosságok számbavétele. Az ellenőrzés, mérés, értékelés számára az elsajátítandó jártasságok, képességek és önművelési tanulási technikák meghatározása a 9. és 10. évfolyamainak végére elvárható szintekben. A könyvtár-pedagógiai program tervezetének elkészítése az adott iskolatípusnak megfelelően, a teljes képzési ciklusra. Az önművelés, könyvtárhasználat tantárgyi integrációjának ismeretanyaga többféle megvalósítási lehetőséget kínál, és a fő műveltségterületek mindegyikére érvényes. 10. Könyvtárhasználati kompetenciák kialakítása Ismerje meg a tanuló és használja az iskolai vagy más (közművelődési, szak-) könyvtár állományát és szolgáltatásait. 1272
Igazodjék el a médiatárak, információs központok gyűjteményében. Gyakorolja a könyvtári eszköztárra épített önálló ismeretszerzést, fejlessze beszédkultúráját, műveltségét, tanulási-önművelési szokásait, rendszeres olvasással és könyvtárhasználattal. Vegye igénybe a tömegmédiumok adta önművelési lehetőségeket. Anyanyelvi kompetencián kívül fejlődjön a szociális kompetenciája a páros vagy csoportos munka során Idegen nyelvi kompetenciája a forráskeresésénél Lényeg kiemelési képessége a különböző feladatok megoldásánál Digitális kulcskompetencia fejlesztése 11. Dokumentumismeret és -használat Ismerje meg a tanuló, és rendszeresen használja az adott műveltségterület nélkülözhetetlen alapdokumentumait (általános és szaklexikonok, enciklopédiák, kézikönyvek, szótárak, összefoglalók, gyűjtemények, gyakorlókönyvek) és modern ismerethordozókat (AV, számítógépes programok, CD, multimédia). Tanulmányozza a könyvtárban található gyermek- és felnőtt lapok, magazinok és szakfolyóiratok rovatait (sajtófigyelés). Tudja használni a megismert dokumentumok tájékoztató apparátusát (tartalom, előszó, mutatók). Ismerje és használja a közhasznú információs eszközöket és forrásokat (Internet, fax, cím- és adattárak, statisztikák, menetrendek, telefonkönyvek, névtárak). Figyelje a különböző médiákban megjelent könyv-, video-, CD-újdonságokat, tájékozódjon hagyományos és modern információs csatornák ajánlataiból. 12. A könyvtári tájékozódás segédeszközeinek ismerete és használata Ismerje meg és rendszeresen használja a szaktárgyi kutató-gyűjtő munkához nélkülözhetetlen kézikönyvtári forrásokat (lexikonok, szótárak, adattárak, forrásgyűjtemények, összefoglalók). Gyakorolja a lexikonok és kézikönyvek használatát olvasás közben (szócikk, élőfej, mutatók). Készségszinten tájékozódjon tankönyvekben, munkafüzetekben, forrás- és szemelvénygyűjteményekben, antológiákban, a tartalomjegyzék, a fejezetek és a mutatók alapján. Gyakorolja a könyvtári eszköztárra épített irodalomkutatást, anyaggyűjtést (jegyzetelés, lényegkiemelés, cédulázás), forráselemzést, önálló információszerzést. Irodalomkutatáshoz, anyaggyűjtéshez bibliográfia, tanulmány, kiselőadás összeállításához használja a könyvtár katalógusait, bibliográfiáit és számítógépes adatbázisát. Legyen képes többlépcsős referenskérdések megoldására a teljes könyvtári eszköztár felhasználásával. 1273
13. Önművelés Iskolai feladatai és egyéni problémái megoldásához tudja önállóan kiválasztani és felhasználni a könyvtár tájékoztató segédeszközeit. Legyen képes hagyományos dokumentumokból és modern ismerethordozókból információt meríteni, felhasználni és a forrásokat megjelölni. Tudjon több forrás együttes felhasználásával a könyvtári eszköztár igénybevételével (katalógusok, bibliográfiák, kézikönyvek) kiselőadást, tanulmányt, irodalomajánlást, bibliográfiát összeállítani. A megszerzett információkat legyen képes elemezni, rendszerezni és róluk írásban vagy szóban beszámolni. Ismerje a szellemi munka technikájának etikai normáit (idézetek, hivatkozások, utalások, forrásmegjelölés). Iskolában szerzett ismereteit, tanulási-önművelési kultúráját rendszeresen bővítse iskolán kívüli információszerzési csatornák útján (könyvtár, médiák, művelődési, művészeti, tudományos intézmények). Gyűjtse össze könyvtári dokumentumok felhasználásával alkotói életutak legjellemzőbb állomásait. Tudja használni különböző dokumentumok tájékoztató apparátusait (mutatók, tartalomjegyzék, képek, fejezetcímek). 14. Időtervek, órakeretek tervezése A NAT biztosítja a könyvtárhasználati követelmények elsajátításához szükséges időkereteket. Az időkeretek ütemezése - kellő szaktanári egyeztetéssel - a könyvtáros feladata. A könyv- és könyvtárhasználati ismeretek tanítása könyvtárostanári feladat (pl. könyvtárbemutatás, raktári rend, katalógusok, könyvtári tájékoztató eszközök stb.), szaktanári feladat (pl. a saját műveltségterület alapvető dokumentumai és tájékoztató eszközeinek megismertetése), amelyet a könyvtárostanárral közösen, könyvtár alapú szakórán valósít meg. Az idő- és órakeretek tervezésekor meghatározó az a tény, hogy a könyvtárhasználati követelmények milyen formában épülnek be a helyi tantervbe. A mi intézményünkben informatika, magyar nyelv és irodalom valamint osztályfőnöki órákon gyarapíthatják könyvtári ismereteiket a tanulók a következő órakeretekben: Évfolyam Magyar Informatika Osztályfőnöki Összesen I. 4 - - 4 II. 4 - - 4 III. 4 - - 4 IV. 4 - - 4 V. 4-1 5 VI. 3 2 1 6 VII. 3 3 1 7 VIII. 3 3 1 7 Összesen: 29 8 4 41 1274
15. Felhasznált taneszközök, oktatási segédletek A NAT könyvtárhasználati követelményrendszere tantárgyi integrációjának megalapozása a tanítás-tanulás folyamatában a következő eszközök és dokumentumok felhasználását igénylik: - Az iskolai könyvtár teljes eszköztára, szolgáltatásai. - Könyvtári eligazító és információs táblák, demonstrációs eszközök. - Audiovizuális anyag, számítógépes infrastruktúra (adatbázis, Internet, multimédia). - Nemzeti alaptanterv. - Az elkészített vagy adaptált könyvtár-pedagógiai helyi tanterv. - A pedagógusok és a tanulók által felhasznált taneszközök. A könyvtárhasználatra nevelés tantárgy-metodikai megalapozása A könyvtárhasználati tudás megszerzésekor a tanítás-tanulás kiemelt preferenciái a következők: - önálló ismeretszerzésre, forrásalapú tanulásra nevelés, - változatos tevékenységformák alkalmazása (tanulásszervezés, motiválás, játék), - eszköztudás, gyakorlati technikák elsajátítása (könyvtárhasználat, szaktárgyi ismeretszerzés), -egyénhez igazított differenciált tanulásszervezés (tanulócsoportok, haladási ütem, tananyag, változatos munkaformák), - életkori sajátosságok figyelembevétele (fokozatosság, folyamatosság, motiváció, játék). 16. A könyvtárhasználat oktatásának célja a tanulók felkészítése az információszerzés kibővülő lehetőségeinek felhasználására a tanulásban, a hétköznapokban az információk elérésével, kritikus szelekciójával, feldolgozásával és a folyamat értékelésével. A könyvtár forrásközpontként való használata az önműveléshez szükséges attitűdök, képességek és az egész életen át tartó önálló tanulás fejlesztésének az alapja. A fenti cél az iskolai és fokozatosan a más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök megismerésével, valamint a velük végzett tevékenységek gyakorlásával, tudatos, magabiztos használói magatartás, tájékozódás és a könyvtárhasználat igényének kialakításával, a szakmájához kötődő szakkönyvtárak és a szakmához kapcsolódó könyvtári szolgáltatások használatával érhető el. Az információkeresés területén kiemelt cél, hogy a képzési szakasz végére a tanuló legyen képes a folyamatok alapos tervezésére. Ehhez elengedhetetlen, hogy ismerje a dokumentumtípusok és segédkönyvek típusait, jellemzőit és azok információs értékének megállapításának szempontjait. Ezen tudásának fokozatos, folyamatos és gyakorlatközpontú fejlesztése segíti őt a feladatokhoz szükséges kritikus és válogató forráskiválasztáshoz és információgyűjtéshez. Tudatosítani szükséges a tanulókban a könyvtári információszerzéshez, - feldolgozáshoz és -felhasználáshoz is kapcsolódóan az etikai szabályokat, jogi vonatkozásokat. 1275
A könyvtári informatika témakör oktatása során a tanuló a könyvtárak és a könyvtári források használatának alapjaival ismerkedik meg, majd a többi tantárgy és szakmai gyakorlatai keretében megvalósuló, erre a tudására épülő feladatok során szerez tapasztalatokat az egyes műveltségterületeken és rendszerezi, mélyíti tudását. Mindezek során egyszerre vannak jelen a könyvtárak által nyújtott hagyományos szolgáltatások és a korszerű társadalmi igényeket kiszolgáló modern technikai lehetőségek. 17. A könyvtárhasználati tudás a kiemelt fejlesztési területek mindegyikében elengedhetetlen, mivel minden téma megismerése hatékony és kritikai szemléletet igényel. Ezen belül is kiemelkedik a nemzeti műveltség, értékek és az egyetemes kultúra megismertetése, hiszen ezek alapvető eszközei az információforrások. A demokráciára nevelés és az állampolgári kompetencia fejlesztésének fontos része az információhoz való jog tudatosítása és a megszerzéséhez, megértéséhez, a társadalom érdekében való aktív felhasználásához szükséges tudás fejlesztése. Az információ feldolgozása sok erkölcsi kérdés megvitatását teszi szükségessé, melyekkel a tanulók társas kapcsolati kultúrája fejleszthető. A könyvtári informatika keretén belül kerül sor annak a megtanítására, hogy hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások a tanulás során. A forrás- és könyvtárhasználat tanulása segít az információkeresés és a tanulás folyamatának megértésében, a tanulási stratégia fejlesztésében. A témakör a gyakorlatközpontúságból adódó folyamatos tevékenykedtetéssel és az együttműködést igénylő csoportmunkával járul hozzá a differenciáláshoz. Mind az anyanyelvi, mind a digitális kulcskompetenciák fejlesztése területén kiemelt jelentősége van az információs problémamegoldás folyamatának, valamint ezek bemutatásának. A könyvtárhasználat tanítása során cél, hogy a tanulók a nyomtatott és a digitális eszközök segítségével önállóan és tudatosan használjanak könyvtárakat, anyanyelvi és idegen nyelvű információforrásokat. A problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör segíti az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztését, mert a programozási nyelvek általában angol nyelvű utasításkészletet használnak. A program saját segítségnyújtó dokumentumai, illetve hibaüzenetei általában angol nyelvűek, ezért a 1276
programozással foglalkozó diák rákényszerül az angol nyelvű szövegek olvasására és azok megértésére. A feladathoz tartozó problémák programozására nagy mennyiségű angol nyelvű minta, megoldási javaslat, forrás lelhető fel az Interneten, emellett angol nyelvű fórumokon is tanácsot lehet kérni. A fellelhető tudásanyag áttanulmányozása, illetve a fórumokon való levelezés során jelentősen mélyül a tanuló idegen nyelvi tudása, fejlődik kommunikációs képessége. 18. A könyvtárhasználat önálló tanulásának zárszakaszában cél, hogy a tanuló: 1. Igazodjon el a könyvtár tereiben, állományrészeiben, tudja igénybe venni szolgáltatásait. Használja rendszeresen az iskolai könyvtárat. Ismerje és alkalmazza a könyvtárhasználat szabályait, és kövesse a könyvtárban való viselkedés normáit. 2. A dokumentumtípusok formai és tartalmi sajátosságainak ismeretében legyen képes önálló használatukra. Lássa, hogy a technika fejlődésével az információk folyamatosan változó ismerethordozókon jelennek meg, és szerezzen tapasztalatokat ezek használatában. 3. Ismerje a kézikönyvtár szerepét a tájékozódásban. Iskolai feladatai megoldásához és mindennapi tájékozódásához tudja önállóan kiválasztani és használni a megfelelő segédkönyveket. Tudjon különböző szempontok szerint dokumentumokat keresni a könyvtár katalógusaiban, adatbázisaiban. 4. Tudjon feladataihoz forrásokat választani, megadott szempontok alapján belőlük információkat szerezni, és elvégzett munkájáról beszámolni. Tudjon a dokumentumokból szabályosan idézni és a forrásokra hivatkozni. 5. Tapasztalatai alapján lássa a könyvtárnak az ismeretszerzésben, a szabadidő tartalmas eltöltésében betöltött szerepét. Az iskolai könyvtár rendszeres igénybevételén túl ismerje meg és használja a lakóhelyi közkönyvtárat is. Szerezzen tapasztalatokat arról, hogy az új technológiákon alapuló informatikai eszközök kibővítik a hagyományos könyvtári tájékozódás kereteit. A mi intézményünkben informatika, magyar nyelv és irodalom valamint osztályfőnöki órákon gyarapíthatják könyvtári ismereteiket a tanulók. Témaköreink: 1. Könyvtártípusok, információs intézmények és szolgáltatásaik 2. Információkeresés, dokumentum típusok, kézikönyvek 3. A forráskiválasztás és használatának etikai kérdései, bibliográfiakészítés 1277
1-4. évfolyam Befogadó tárgy: Magyar 1. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai A tanulási képesség Órakeret 4 óra fejlesztése: könyvtárhasználat Iskolaérettség. A tanulási képesség mint az életkori sajátosságoknak megfelelő megismerési, élményszerzési folyamatnak, a játszva tanulás képességének támogatása, fejlesztése. Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek megalapozása és gyakorlása (könyvtárlátogatás, könyvkölcsönzés; beszélgetés a tanulás szerepéről, fontosságáról, a tanuláshoz szükséges információk kereséséről és kezeléséről). Látogatás az iskolai könyvtárban Válogatás a korosztálynak készült könyvekből: leporellók, képeskönyvek, mesekönyvek A könyvtárban elvárt viselkedési szabályok tanulása Az önálló feladatvégzés lépéseinek alapozása. A könyvtár szolgáltatásai, a könyvkölcsönzés módja. Olvasási szokások alakítása a könyvtárban. Tudjon igazodni a könyvtárhasználat szabályaihoz Vizuális kultúra Kép és szöveg kompozíciós kapcsolatának elemzése. Kulcsfogalmak/ fogalmak Könyvtár, lexikon, betűrend, tartalomjegyzék, gyermekújság. 2. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A tanulási képesség Órakeret 4 óra fejlesztése: könyvtárhasználat Elemi feladat-megoldási műveletek használata. A tanulási képesség mint az életkori sajátosságoknak megfelelő megismerési, élményszerzési folyamatnak, a játszva tanulás képességének támogatása, fejlesztése. 1278
Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek megalapozása és gyakorlása (könyvtárlátogatás, könyvkölcsönzés; gyermeklexikon használata; beszélgetés a tanulás szerepéről, fontosságáról, a tanuláshoz szükséges információk kereséséről és kezeléséről). A kép és a szöveg kapcsolata. Illusztrált szövegekben a kép és a szöveg kiegészítő hatása. A könyvtárhasználat alapvető szabályai. Írott nyelvi források, információhordozók, könyvek, újságok. Eligazodás a könyvek, írott nyelvi források világában. Gyermekújságok jellemzői tartalomjegyzék alapján. Tájékozódás a gyermeklexikonokban betűrend segítségével. A könyvek jellemző adatainak, részeinek megfigyelése (író, cím, kiadó, tartalomjegyzék). Tudjon tájékozódni a gyermekkönyvekben a tartalomjegyzékek alapján. Tudjon szócikkeket keresni a gyermeklexikonokban. Mesék, gyermekirodalmi alkotások és azok animációs, filmes adaptációinak összehasonlítása, feldolgozása. Az olvasott/felolvasott szöveghez és a levetített adaptációhoz kapcsolódó élmények megjelenítése és feldolgozása (pl. rajzzal, montázskészítéssel). Az életkori sajátosságokhoz igazodó internethasználat kockázatainak és lehetőségeinek felismerése (pl. gyermekbarát honlapok böngészése). Kulcsfogalmak/ fogalmak Könyvtár, lexikon, betűrend, tartalomjegyzék, gyermekújság. A továbbhaladás feltételei a 2. évfolyam végén Felismeri a könyv főbb formai és tartalmi elemeit, meg tudja állapítani szerzőjét és címét Gyermekkönyv témájának megállapítása a cím és az illusztrációk segítségével Segítséggel keresni tud a gyermeklexikon betűrendjében 1279
A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén Követhetően számoljon be élményeiről, olvasmányai tartalmáról. Feladatainak megoldásához szükség szerint vegye igénybe az iskola könyvtárát. A könyvekben, gyermekújságokban a tartalomjegyzék segítségével igazodjon el. Használja az ismert kézikönyveket. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás 3. évfolyam A tanulási képesség fejlesztése: Órakeret 4 óra könyvtárhasználat Az önismeret életkornak megfelelő szintje, személyes tanulási sikerek és nehézségek megnevezése. Az önálló, hatékony tanulás képességének fejlesztése. A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Ismeretszerzési technikák A tanuló tanulása: adatgyűjtés, feladatainak elrendezés, feljegyzések megoldásakor szükség készítése és felhasználása szerint szótárat, lexikont szóbeli beszámolókhoz. használ; Vázlatkészítés irányítással, egyszerű kutatási tanulás, összefoglalás vázlat feladatokat elvégez, segítségével. tapasztalatairól beszámol; Adatok, információk információt keres gyűjtésének, célszerű különböző típusú elrendezésének módjai. szövegekben; Alapismeretek a könyvtár önállóan, illetve tanítói tereiről és állományrészeiről. segítséggel digitális A könyvek tartalmi forrásokat használ; csoportjai: szépirodalmi az információkat művek, ismeretterjesztő felhasználja új irodalom, kézikönyvek, összefüggésben, más elektronikus feladathelyzetben; információhordozók. A szótárak szerkezeti jellemzői (betűrend, címszó), a Vizuális kultúra: Képi analógiák keresése a tanult szövegekhez. Kérdések megfogalmazása a látott információra, ismeretre, élményre vonatkozóan. 1280
szótárhasználat módja. A lexikon és a szótár egyező és eltérő vonásai. Az információk keresése és kezelése. Különböző információhordozók a lakóhelyi és az iskolai könyvtárban. A könyvtár mint információs központ, a tanulás bázisa, segítője. Ismerkedés folyóiratokkal. Katalógusok megfigyelése. A könyvtári katalógus tájékoztató szerepe a könyvek és egyéb információforrások keresésében. Kulcsfogalmak/ fogalmak A továbbhaladás feltételei a 3. évfolyam végén Információ, tudás, könyvtár, tanulás, vázlat, katalógus Eligazodás a könyvtár tereiben és a gyermekkönyvek között A könyv témájának megállapítása a főbb tartalmi és formai elemek segítségével Az ismeretterjesztő és szépirodalom megkülönböztetése Címszavak keresése a gyermeklexikon és szótár betűrendjében 4. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai A tanulási képesség fejlesztése: Órakeret 4 óra könyvtárhasználat Az önismeret életkornak megfelelő szintje, személyes tanulási sikerek és nehézségek megnevezése. Az önálló, hatékony tanulás képességének fejlesztése. 1281
Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Vázlatkészítés irányítással, tanulás, összefoglalás vázlat segítségével. Ismerkedés különböző információhordozókkal. Adatok, információk gyűjtésének, célszerű elrendezésének módjai. Alapismeretek a könyvtár tereiről és állományrészeiről. A könyvek tartalmi csoportjai: szépirodalmi művek, ismeretterjesztő irodalom, kézikönyvek, elektronikus információhordozók. A szótárak szerkezeti jellemzői (betűrend, címszó), a szótárhasználat módja. A lexikon és a szótár egyező és eltérő vonásai. Az információk keresése és kezelése. Különböző információhordozók a lakóhelyi és az iskolai könyvtárban. A könyvtár mint információs központ, a tanulás bázisa, segítője. Ismerkedés folyóiratokkal. Katalógusok megfigyelése. A könyvtári katalógus tájékoztató szerepe a könyvek és egyéb információforrások keresésében. A tanuló ismeri a tanulási folyamat alapvető jellemzőit; azonosítja az információ forrásait, ismeri azok kezelését; információt keres, kezel önállóan néhány forrásból; Tudja feladataihoz gyakorlottan használni a gyermeklexikonokat, szótárakat, gyermekenciklopédiákat. Ismerjen gyermekfolyóiratokat, tudjon ismeretet szerezni nem nyomtatott dokumentumokból. Vizuális kultúra: Képi analógiák keresése a tanult szövegekhez. Kérdések megfogalmazása a látott információra, ismeretre, élményre vonatkozóan. Információ, tudás, könyvtár, tanulás, vázlat, lakóhelyi Kulcsfogalmak/ fogalmak és az iskolai könyvtár, folyóiratok, Katalógusok A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén Feladatainak megoldásához szükség szerint vegye igénybe az iskola könyvtárát. A könyvekben, gyermekújságokban a tartalomjegyzék segítségével igazodjon el. Használja az ismert kézikönyveket. A továbbhaladás feltételei a 4. évfolyam végén Könyvek tartalmi és formai elemeinek (pl. tartalomjegyzék, fülszöveg) felhasználása a tartalom megállapításához Tájékozódás szótárakban, gyermeklexikonokban, 1282
segítséggel enciklopédiában Gyűjtőmunka megadott segédkönyvből, segítséggel, beszámoló a megtalált információról Az alapfokú nevelés-oktatás záró szakasza 5 8. évfolyam Általános fejlesztési követelmények Igazodjon el a könyvtár tereiben, állományrészeiben, tudja igénybe venni szolgáltatásait. Használja rendszeresen az iskolai könyvtárat. Ismerje és alkalmazza a könyvtárhasználat szabályait, és kövesse a könyvtárban való viselkedés normáit. A dokumentumtípusok formai és tartalmi sajátosságainak ismeretében legyen képes önálló használatukra. Lássa, hogy a technika fejlődésével az információk folyamatosan változó ismerethordozókon jelennek meg, és szerezzen tapasztalatokat ezek használatában. Ismerje a kézikönyvtár szerepét a tájékozódásban. Iskolai feladatai megoldásához és mindennapi tájékozódásához tudja önállóan kiválasztani és használni a megfelelő segédkönyveket. Tudjon különböző szempontok szerint dokumentumokat keresni a könyvtár katalógusaiban, adatbázisaiban. Tudjon feladataihoz forrásokat választani, megadott szempontok alapján belőlük információkat szerezni, és elvégzett munkájáról beszámolni. Tudjon a dokumentumokból szabályosan idézni és a forrásokra hivatkozni. Tapasztalatai alapján lássa a könyvtárnak az ismeretszerzésben, a szabadidő tartalmas eltöltésében betöltött szerepét. Az iskolai könyvtár rendszeres igénybevételén túl ismerje meg és használja a lakóhelyi közkönyvtárat is. Szerezzen tapasztalatokat arról, hogy az új technológiákon alapuló informatikai eszközök kibővítik a hagyományos könyvtári tájékozódás kereteit. 1283
Befogadó tárgy: Magyar Éves óraszám: 4 Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai 5. évfolyam A tanulási képesség 4 órakeret óra fejlesztése A tanulás nélkülözhetetlen színtere és eszköze az iskolai könyvtár és az informatikai bázis. Minden ötödikes tanuló ismerje meg a könyvtárat, az ottani keresés módját, eszközeit, a főbb kézikönyveket, azoknak a tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. Sajátítsa el az adatgyűjtés, -feldolgozás, a forrásfelhasználás technológiáját tanári, könyvtárosi közreműködéssel. Iktassunk be jól előkészített és megszervezett könyvtári órát lehetőleg már az első félévben! Tartsunk szükség esetén önálló órákat nyelvtanból és irodalomból a tantárgy speciális tanulási eljárásainak megismertetésére, gyakoroltatására. A továbbiakban e képesség fejlesztése folyamatos feladat, melynek ellenőrzése és értékelése azonban önmagában értelmetlen, tehát kerülendő. A tanult szerzők néhány adatát kikerestethetjük a tankönyvből, irodalmi lexikonból a jobb tájékozódás (és nem az életrajz megtanulása) céljából. Legfontosabb feladatunkhoz, az olvasás megszerettetéséhez csak jó és a tanulók által elfogadott, érdeklődésükre számot tartó, fantáziájukat megmozgató alkotások vezetnek el, ezért található több cím az ajánlólistán. Végső kijelölésükkor több más szempont mellett A szövegfeldolgozás általános sémájának tudatosítása változó szövegeken. Az olvasási technika fejlesztése különféle folyamatos és nem folyamatos szövegeken többféle szövegértési eljárással. A szöveghez tartozó kép és szöveg közötti összefüggés felismertetése, egyszerűbb ábrák, grafikonok értelmeztetése. Az olvasási, a szövegértési hibák felismerésének fejlesztése, és a megfelelő javítási stratégia megismertetése, alkalmazásának elősegítése. 1284
Ismeretek/fejlesztési követelmények Tájékozódás, információkeresés (betűrend, tartalomjegyzék, utalók használatával) a különféle dokumentumtípusokban (könyv, folyóirat, AV és online dokumentum), korosztálynak szóló kézikönyvekben (szótár, lexikon), ismeretterjesztő forrásokban. A szövegértés folyamatának megfigyelése, a szöveg megértésének követése, monitorizálása. Az információhordozók kommunikációs funkcióinak és az olvasott szövegek tipológiai és műfaji különbségének megfigyelése. Szövegértelmezés, - magyarázat önállóan, szövegkörnyezetben. Pontosítás egynyelvű szótárakkal, lexikonokkal. Néhány mondatos vélemény szóban vagy írásban az olvasottakról. Az anyaggyűjtés és -elrendezés alapjainak megismerése. Anyaggyűjtés a gyermekeknek készült lexikonokból, kézikönyvekből tanári irányítással, majd önállóan. Gyermekeknek szóló ismeretterjesztő művek, lexikonok, szótárak megismerése. Használatuk a különböző tantárgyakból kapott házi feladatok megoldásához. Az önálló ismeretszerzés A számítógépes szövegek olvasási sajátosságainak felismertetése. A webes felületek nem lineáris szövegeinek olvasási sajátosságainak felismertetése, a nehézségek tudatosítása. A tömegkommunikációs szövegekben rejlő manipulációk felismerésének képességének fejlesztése. (Médiatudatosság.) Kapcsolódási pontok Informatika: Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés; internetes források adatainak megkeresése, csoportosítása. Vizuális kultúra: szöveg és kép összefüggései. A Kincskereső c. gyermeklap olvasása. Felkészülés kiselőadásra, beszámolóra a szakszavak, fogalmak jelentésének tisztázásával Könyvtári búvárkodás újabb érdekesség után vagy olyan művek kikölcsönzése, amelyek felkeltették az érdeklődést. 1285
megtapasztalása, gyakorlása (könyvkeresés adott témához csoportosan és önállóan). Gyermekeknek szóló ismeretterjesztő művek, lexikonok, szótárak megismerése. Használatuk a különböző tantárgyakból kapott házi feladatok megoldásához. Vázlat felhasználása különböző témájú, műfajú szövegek megértéséhez Ismerkedés különböző információhordozókkal (vizuális, audiovizuális, elektronikus). Kezelésük szabályainak követése tanári útmutatás után önállóan. Anyaggyűjtés a könyvtárban További alapvető témák megismerése, újabb olvasmányok a korábbi témakörökből. Törekvés a közvetlenül adott jelentés árnyalására személyes tapasztalatok alapján, más irodalmi és nem irodalmi, verbális hangzó és képi szövegek bevonása a tanár ötletei, a tévé kínálata és a tanulók érdeklődése szerint. Kulcsfogalmak/ fogalmak A továbbhaladás feltételei z 5. évfolyam végén Üzenet, szövegkép, betűrend, tartalomjegyzék, mese, dokumentum, lírai mű, lexikon, szótár Könyvtári gyűjtőmunka különféle tantárgyak megadott témáihoz Szótárak, gyermek-lexikonok használata Ismeri és alkalmazni tudja a legalapvetőbb anyaggyűjtési, vázlatkészítési A fejlesztés várt módokat. Képes önálló feladatvégzésre az információgyűjtés és eredményei az ötödik évfolyam ismeretszerzés módszereinek alkalmazásával (kézikönyvek és korosztálynak szóló ismeretterjesztő források). végén 1286
Befogadó tárgy: Osztályfőnöki Éves óraszám: 1 A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai A tanulók könyvtárhasználati szokásainak, attitűdjének és olvasási szokásainak fejlesztése Ismeretek/fejlesztési követelmények A könyvtárhasználat célja - tájékozódás, információszerzés, - tanulás, önművelés, - élményszerzés Olvasás - a tudás gyarapításának élménye - a szépirodalom szerepe az élményszerzésben Kapcsolódási pontok Beszámolók a könyvtárban végzett aktuális témáról szóló gyűjtőmunkáról Beszámolók a közelmúlt olvasmányélményeiről Beszélgetés arról, miért járunk könyvtárba Könyvajánlások a szép- és az ismeretterjesztő irodalom köréből (osztályfőnöki órák visszatérő eleme is lehet) Befogadó tantárgy: Magyar Évi óraszám:3 6. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tanulási képesség 3 órakeret óra fejlesztése A szövegalkotás műveleteinek ismerete: anyaggyűjtés, címválasztás, a lényeges gondolatok kiválasztása, A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai A szövegértési eljárások kiterjesztése a vizuális információkra (illusztrációk, tipográfiai eszközök, szövegtagolás), értelmezésükre, szerepük megvilágítására a szöveg jelentésének gazdagításában. Próbálkozni lehet ezek együttes felhasználásával saját írásművekben is (kiemelés, betűtípusok stb.). Nem nehéz elfogadtatni a ma diákjával, hogy az ismeretszerzésnek ugyan kitüntetett terepe az iskola, a tanóra, de közel sem egyetlen. A könyvtári tájékozódás, a tantárgyi vagy egyéb gyűjtőmunka, a tanultak kiegészítése több csatornán történhet. Ezek értő, üzembiztos és gazdaságos használatát azonban tanítani, gyakoroltatni kell. Házi feladat is adható internet- vagy sajtófigyeléssel (beszámoló, 1287
olvasmánynapló stb. elkészítése). Éljünk bátran ezekkel a tanulók által kedvelt eszközökkel! Motiváltság az ismeretszerzésre. A tanulás általános és az egyes tantárgyak befogadásához nélkülözhetetlen speciális technikáinak alkalmazása. Tájékozottság a könyvtári eligazodásban: információgyűjtés és elrendezés. Jártasság a korosztály számára készült lexikonok, kézikönyvek használatában. Szabály és meghatározás szerkesztése. Keresés nem csak írásos információhordozóból. Ismeretek/fejlesztési követelmények Anyaggyűjtés különféle nyomtatott és elektronikus forrásokból az írott mű elkészítéséhez. Az anyaggyűjtés forrásai: a sajtótermékek A jegyzetelés egyszerűbb formái A vázlatkészítés szabályainak, fajtáinak megismerése; gyakorlatok a vázlat kifejtéséhez, kiegészítéséhez. A könyvtári gyűjtőmunka és a Szótár, kézikönyv tantárgyi vizsgálódás technikáinak megismerése, alkotó felhasználása. Tapasztalatszerzés különböző Képzőművészet információhordozók (írásos, vizuális, audiovizuális, elektronikus, internet, CD- ROM) működéséről, alkalmazásáról A beszéd értése, a tanári magyarázat követése, tanulás könyvből, más információhordozóból. Felkészülés az ismeretek reprodukálására vázlattal, felelettervvel. A gyűjtött könyvtári és egyéb Kapcsolódási pontok 1288
információk elrendezése, feljegyzése, bevésése. Ismerkedés egynyelvű szótárakkal, diákoknak szánt kézikönyvekkel. Könyvtári munka: Csanádi Imre: Bornemissza Péter Kortárs festők, szobrászok, építészek, zenészek alkotásai (Csoportos felkészülés rövid beszámolóra.) Kulcsfogalmak/ fogalmak A továbbhaladás feltételei a 6. évfolyam végén Anyaggyűjtés, vázlat, jegyzet, jegyzetkészítés elbeszélés, leírás, jellemzés, levél, e-mail, emotikon. Írásos, vizuális, audiovizuális, elektronikus információhordozó, internet, CD-ROM. Szótár, kézikönyv Anyaggyűjtés segédkönyvekből, sajtótermékekből Jegyzet és vázlat készítése Vizuális információk szerepének megértése A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén Ismeri és alkalmazni tudja a legalapvetőbb anyaggyűjtési, vázlatkészítési módokat. Képes önálló feladatvégzésre az információgyűjtés és ismeretszerzés módszereinek alkalmazásával (kézikönyvek és korosztálynak szóló ismeretterjesztő források). Befogadó tantárgy: Informatika Évi óraszám: 2 Tematikai egység/ Órakeret Könyvtári informatika Fejlesztési cél 2 óra A könyvtári terek, alapszolgáltatások, elterjedtebb Előzetes tudás dokumentumtípusok jellemzőinek és a könyv bibliográfiai azonosító adatainak ismerete. Betűrendezés. A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények A könyvtár forrásainak és eszközeinek tanári segítséggel való alkotó és etikus felhasználása a tanulmányi feladatok során. Kapcsolódási pontok 1289
Könyvtártípusok megkülönböztetése. Az iskolai könyvtár eszköztárának készségszintű használata Tájékozódás az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében. Az iskolai könyvtár eszköztárának készségszintű használata a könyvtári terek funkcióinak és a könyvtári abc ismeretében. Könyvtárlátogatás a települési könyvtárban. Könyvtári szolgáltatások A hagyományos és új információs eszközökön alapuló könyvtári szolgáltatások megismerése. A könyvtár alapszolgáltatásainak használata. A könyvtári katalógus funkciójának megértése. Katalógusrekord (-cédula) adatainak értelmezése. Információkeresés Megadott művek keresése a könyvtár szabadpolcos állományában a feliratok és a raktári jelzet segítségével. Keresőkérdések megfogalmazása tanári segítséggel. Dokumentumtípusok, kézikönyvek Hagyományos és nem hagyományos dokumentumok formai, tartalmi, használati jellemzőinek megállapítása; csoportosításuk. A korosztálynak készült Minden tantárgy keretében: ajánlott olvasmányokkal kapcsolatos feladatok. Csoportos könyvtárlátogatás, könyvtári óra. Magyar nyelv és irodalom: az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek elkülönítése és gyakorlása (könyvtárlátogatás, könyvkölcsönzés, gyermeklexikon). Magyar nyelv és irodalom: írás, szövegalkotás. Rövidebb beszámolók anyagának összegyűjtése, rendezése különböző nyomtatott (lexikonok, kézikönyvek) és elektronikus forrásokból. Magyar nyelv és irodalom: ismerkedés különböző információhordozók természetével, kommunikációs funkcióival és kultúrájával. A média kifejező eszközei. Az újság tartalmi és formai jellemzése, a nyomtatott és az online felületek összehasonlítása. Sajtóműfajok. A nyomtatott és az elektronikus szövegek jellemzői. Szövegek műfaji különbségének érzékelése. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről. Helyesírási 1290
tájékoztató források, segédkönyvek biztos használata. kézikönyvek. A média különféle funkcióinak felismerése. Adott szöveg fikciós vagy dokumentum-jellegének megfigyelése, felismerése. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: segédkönyvek, kézikönyvek, atlaszok, lexikonok használata. Tanult események, jelenségek topográfiai helyének megmutatása térképen. Forráskiválasztás A megadott problémának megfelelő nyomtatott és elektronikus források irányított kiválasztása. A könyvtárhasználati és informatikai alapokra építő információgyűjtést igénylő feladatok. Magyar nyelv és irodalom: feladatvégzés könyvekkel, gyermeklapokkal (válogatás, csoportosítás, tematikus tájékozódás). Anyaggyűjtés nyomtatott és elektronikus források segítségével. Történelem, információk gyűjtése adott témához segítséggel könyvtárban, Bibliográfiai hivatkozás, forrásfelhasználás A forrásmegjelölés etikai vonatkozásainak megértése. Saját és mások gondolatainak elkülönítése. A felhasznált források önálló azonosítása a dokumentumok főbb adatainak (szerző, cím, hely, kiadó, év) megnevezésével. Kulcsfogalmak/ fogalmak Minden tantárgy, feladat esetében: a forrásfelhasználás jelölése. Könyvtár, kézikönyvtár, katalógus, hivatkozás, forrás, könyv, időszaki kiadvány, honlap, CD, DVD, lexikon, enciklopédia, szótár, atlasz. 1291
A továbbhaladás feltételei a 6. évfolyam végén A tanuló a könyvtári informatika témakör végére a különböző konkrét tantárgyi feladataihoz képes az iskolai könyvtárban a megadott forrásokat megtalálni, és további releváns forrásokat keresni;konkrét nyomtatott és elektronikus forrásokban képes megkeresni a megoldáshoz szükséges információkat; el tudja dönteni, mikor vegye igénybe az iskolai vagy a lakóhelyi könyvtár szolgáltatásait. Befogadó tantárgy: Osztályfőnöki Évi óraszám: 1 A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Az iskolai könyvtárban szerzett használói tudás alkalmazása és kibővítése a lakóhelyi közkönyvtárban Az iskolai és lakóhelyi könyvtárban megoldható feladatokat adása. Az osztályfőnöki neveléssel kapcsolatban ez visszatérő követelmény lehet. Kulcsfogalmak/ fogalmak Ismeretek/fejlesztési követelmények A lakóhelyi közművelődési könyvtár - terei, gyűjteményei - szolgáltatásai: gyerekeknek, felnőtteknek - szerepe a tanulásban, a szabadidő hasznos eltöltésében A lakóhelyi közművelődési könyvtár Kapcsolódási pontok Az iskolai könyvtárról tanultak ismétlése, rendszerezése A lakóhelyi közkönyvtár meglátogatása, tájékozódás a gyerekeknek és a felnőtteknek nyújtott szolgáltatásairól Rajzos beszámoló a könyvtári tapasztalatokról. Az iskolai és lakóhelyi könyvtár összehasonlítása A könyvtárhasználati isme-retek alkalmazása a lakóhelyi könyvtár szolgáltatásainak igénybevételével Az osztályfőnöki órák aktuális témáival kapcsolatos feladatok megoldása (pályaorientáció, helyismereti tájékozódás stb.) 1292
Befogadó tantárgy: Magyar Évi óraszám: 3 7. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A tanulási képesség fejlesztése órakeret 3óra Szoktassuk a tanulókat egyre alaposabb, körültekintőbb tanulásra, szüntelen visszacsatolásra, önellenőrzésre. Adjunk alkalmat az önálló vagy csoportos könyvtári kutatás, felkészülés eredményének bemutatására, újabb problémák tisztázására, vitára, lényeglátásra, összefüggések megtalálására a különböző információhordozókból. Rövidebb, a mai köznyelvtől eltérő (régi(es), archaizáló) szövegek megértése egynyelvű szótárak, lábjegyzetek, kislexikonok stb. segítségével. Az önálló feladatvégzés, információgyűjtés és ismeretszerzés módszereinek megismerése, gyakorlása (segédkönyvek, a korosztálynak készült szótárak, lexikonok használata, ismeretlen szavak, kifejezések jelentésének megkeresése önállóan egynyelvű szótárakban, a tanult anyag (bármely tantárgyból!) bővítése különböző információhordozókból. A lényeg kiemelése, a probléma újszerű vagy sokoldalú megközelítése, korrekt a vázlatba beletekintő forráshivatkozás, szabad előadás. Tantárgyi kislexikon használata, készítése csoportmunkával. Elemi gyakorlottság az információk felhasználásában, a források megjelölésében. Önálló vázlatkészítés rövidebb szövegek alapján szavak, problémák megjelölésével, kérdések vagy kijelentések formájában. Kulcsfogalmak/ fogalmak könyvészeti adatok szótárak, lábjegyzetek, kislexikonok, forrásjegyzék, hivatkozás, könyvészeti adatok A továbbhaladás feltételei a 7. évfolyam végén A kézikönyvtár funkciójának ismerete Gyűjtőmunka segédkönyvekből Jegyzet és vázlat készítése Beszámoló megadott forrásból 1293