II.5. EGYÉB SZAKÁGI MUNKARÉSZ Örökségvédelmi hatástanulmány

II.5. EGYÉB SZAKÁGI MUNKARÉSZ Örökségvédelmi hatástanulmány

ŰÁűSALMÁS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONűEPűIÓJÁNAK ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK (Településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat és szabályozási tervi mellékletei) TELJES KÖR FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA Régészeti hatástanulmány 2015. 1

Tartalomjegyzék Földrajzi átteki tés... 3 Felszí fejlődés... 3 Felszí i fölta i képződ é yek... 3 Á rák... 6 Törté eti leírás... 9 A terület Árpád-kor előtti törté ete... 9 A település törté ete a ho foglalás korától a jele korig... 9 Településszerkezet változás az Árpád-kortól a jele korig... 11 Régészeti lelőhelyek és régészeti érdekű területek... 20 Térképe azo osított régészeti lelőhelyek... 22 Azo osítatla régészeti lelőhelyek... 44 Régészeti érdekű területek... 45 Á rák... 46 Hatásele zés... 47. szá ú Bá sal ás - Déli elkerülő út... 47 Tartalék lakóterület Sza adság ut a térségé e... 47 Gazdasági terület Käh y Gépgyártó Kft. ellett... 47. út korrek iója a Da ja i h ut á a a Vörös arty soro át... 48 Kereskedel i szolgáltató terület az. út déli oldalá... 48 Jogsza ályi kör yezet... 49 1.2. A kulturális örökség védel ével kapcsolatos tová i jogsza ályok jegyzéke... 49 1.3. A régészeti lelőhellyel éri tett területek típusai, ezen területeke követe dő eljárások... 50 2.3.2. Fokozattan védett, vagy kiemelten védett régészeti lelőhely... 50 2.3.3. Régészeti érdekű terület, tová á valamely tevéke ység sorá árhol újo a észlelt régészeti lelőhely... 51 2.4. A régészeti feltárások egyes for áira vo atkozó külö leges előírások... 51 2.4.1. Me tő feltárás... 51 2.4.2. Pró afeltárás... 52 2.4.3. Megelőző feltárás... 52 2.4.4. Nagy eruházás eseté folytatott pró afeltárás és egelőző feltárás... 53 2.4.5. Előzetes régészeti doku e tá ió... 55 2.4.6. Az örökségvédel i írság... 55 Nyilatkozat... 60 2

Földrajzi áttekintés Felszínfejlődés Bácsalmás Magyarország déli határához közel fekszik, Bács-Kiskun megyében, a Bácskai löszös síkság kistájon. A terület aljzatát DNy-ÉK-i irányú pászták (gránitok, polimetamorf képz dmények, paleozóos, mezozóos üledékek) alkotják. Ezen neogén (miocén és pliocén) vulkanitok, tengeri üledékek találhatók. Ezt egy pannon/pliocén üledékréteg fedi, amelynek vastagsága ő00-2000 méter között váltakozik. Az üledékekre a pleisztocén id szakban folyóvízi hordalék rakódott. A tudomány még vitatja, hogy a Duna se mely id szaktól terítette hordalékát az Alföldre, egyik vélekedés szerint ez már a pliocénben megindult (3-4 millió év), más elképzelések szerint ez a pleisztocénben kezd dött (1,2-1,3 millió év). Az ( s)duna irányát a Dél-Alföldi süllyedék szabta meg, mely Szeged irányába lejt. A lerakódott üledékek (zömmel homok, valamint kavics) egy délkelet felé tölcsérszerűen kiszélesed mélyedést, ún. depressziót töltenek ki. A Würm id szakban létrejött a Kalocsa-mohácsi süllyedék. Innent l a Duna-Tiszaközének déli része egységesen fejl dött. Fels -pleniglaciálisban megindult a futóhomokmozgás, az ÉNy-i szelek nagy mennyiségű homokot terítettek szét az Alföldön. Ekkor jöttek létre a közepes (szélbarázda, garmada, maradékgerinc) és nagyméretű futóhomokformák (deflációs laposok, akkumulációs homokmez k). Mintegy 20 ezer éve megkezd dött a nagy területű löszképz dés. A Kés -glaciális, boreális fázisban lezajlott a második és harmadik futóhomokmozgási id szak. Ebb l már hiányoznak a nagyméretű formák, jellemz i a mély és rövid szélbarázdák. Az Atlantikus fázisban a futóhomok mozgása lecsökkent, majd a szubboreális fázisban le is állt. A 18. századtól a 19. századig többek között a túllegeltetés miatt - aztán ismét er teljes mozgás indult el. Mára a legeltetés nem okoz gondot, helyette a szántóföldi művelés lazítja fel a feltalajt, amelyet aztán id szakonként az er s szél újra mozgásba hoz. Felszíni föltani képződmények Az Alföld felszínét változatos felszíni képz dmények borítják. A Bácska lösszel fedett futóhomok-területein el fordulnak a szélbarázda felszínek különböz változatai: ovális alapú szélbarázdák, végükön parabolaalakú garmadával, egymással párhuzamos, keskeny szélbarázdák és hosszú, keskeny szélbarázdák. Az itt megtalálható szélbarázda- és garmadasorok hossza eléri a 1,ő 2 km hosszúságot is. 3

A kistáj a lösznek köszönhet en kitűn talaj miatt nagyrészt művelt, a f ként peremhelyzetű homokvidékeken nagy területeket borítanak a felhagyott sz l k helyén kialakult fajokban szegény parlagok és a telepített, f leg tájidegen fajokból álló erd k. A növényzetet alapjaiban a lösz és homok különböz arányú átmenetei határozzák meg. A szikes állóvizeket gyakran lecsapolták, üresen kongó medrükben ma általában szikes rét található. Az inváziós fert zöttség a behurcolt idegen fajok miatt különösen a homokvidékeken jelent s, megújuló képessége a vízi és sziki él helyeket leszámítva gyenge. A korábban leginkább meghatározó löszpusztarétek mára egy-két megmaradt legel n kívül az egykori szikes tavak partfalaira, keskeny peremekre szorultak vissza. Jellegzetes fajaik többek között szennyes ínfű Ajuga laxmannii, tavaszi hérics Adonis vernalis, pécsvidéki aszat Cirsium boujartii, buglyos zanót Chamaecytisus austriacus, vörösl buvákfű Bupleurum affine, karcsú orbáncfű Hypericum elegans, selymes boglárka Ranunculus illyricus. A gyapjas gyűszűvirág Digitalis lanata shonossága vitatott, azonban 1992 óta szigorúan védett növénye a bácsalmás környéki tájnak. Az erd ssztyepprétek és a löszfalnövényzet jelenléte jellegzetes, de állományaik viszonylag fajszegények. shonos növényei közül a sztyeppcserjések (törpemandula Prunus tenella) szinte teljesen eltűntek. Az eredeti homoki vegetáció a 21. századra csaknem teljesen megsemmisült (érdes csüdfű Astragalus asper, tarka sáfrány Crocus reticulatus, egyhajúvirág Bulbocodium vernum). A szikesek állapota egy fokkal jobb, bennük sokszínű növényzetet találhatunk (kisfészkű aszat Cirsium brachycephalum, csátés sás Carex divisa, sokvirágú habszegfű Silene multiflora, kisvirágú pozdor Scorzonera parviflora, fogas somkóró Melilotus dentatus, sziki pitypang Taraxacum bessarabicum). A nedvesebb területeken kékperjés láprét (mocsári n sz fű Epipactis palustris) fejl dött ki. Szakirodalom: Gyalog László: A földtani térképek jelkulcsa és rétegtani egységek rövid leírása (Bp, 1996) dr. Marosi S. Szerk.:, dr. Szilárd J., A dunai Alföld (Bp., 1967) Mendöl Tibor: Általános településföldrajz (Bp., 1963) Internetes források: Egyetemi jegyzet, Debreceni Egyetem, Földtudományi Intézet, Tájvédelmi és Környezetföldtani Tanszék, 4

MTA-ATK Talajtani Kutató Intézet, http://mta-taki.hu/hu/osztalyok/gis-labor/agrotopo, 2015. március 12. Méta, Az Alföld kistájainak növényzete, http://www.novenyzetiterkep.hu/node/390#1.3.12., 201ő. március 10. 5

Ábrák Bácsalmás területének földtani térképe, MÁFI, 2005. 6

Bácsalmás területének talajtani térképe, Agrotopo alapján (http://mta-taki.hu/hu/osztalyok/gis-labor/agrotopo) 7

Bácsalmás területének talajérték térképe, Agrotopo alapján (http://mta-taki.hu/hu/osztalyok/gis-labor/agrotopo) 8

Történeti leírás A terület Árpád-kor előtti története Bácsalmás szűkebb környezete az ember megjelenése el tti id b l kevés nyomot ismerünk. Említésre méltó az az ősló koponya, amelyet Horváth Zoltán bácsalmási nyugdíjazott agronómus talált meg a közeli katymári löszfalban. T. Dobosi Viola 1966 és 1970 között a szomszédos Madarason, a téglavet ben tárt fel paleolit telepet. Belterületen, a Kossuth-parkban 1991-ben k kori leletek kerültek el. A település területén több helyen került el az bronzkori ember nyoma. A legnagyobb számban a Mátételki- Kígyós-patak menti dombokon, a belterületen áthaladó Kígyós-ér mentén, valamint a kunbajai úttól Ny-ra fekv, Mosztongai-tavaknál. Az iskolakertb l vaskori sírt ismerünk. A közelmúltban a Bartók Béla utcában került el közműfektetéskor skori telep nyoma. A terepbejárás és a régészeti megfigyelések alapján valószínű, hogy a Kígyós-ér belterületi szakasza menti sávban további skori nyomok fognak el kerüli. A római birodalom idején a környéken az iráni eredetű szarmaták jelennek meg.. A település keleti határában, a Fleckenstein-féle földön telepnyomot és temet t ismerünk. Ismerünk szarmata sírokat a Wicker Erika által kutatott Óalmás III. néven ismert rác temet b l is. Telepnyomok kerültek még el a Mátételki-Kígyós-patak partján, a belterület szomszédságában a Dobokai és Mélykúti útnál, a valamint a Mosztonga-major környékén. Avar temet t ismerünk a Toldi utca 13. alatti telek környékén, a Vörösmarty soron, a belterülett l keletre fekv, bácssz l si határhoz közeli Sz l k lel helyen. Avar telep van nyilvántartva a Dózsa Gy. u 29. alatti telken, a Mátételki-Kígyós-patak menti dombokon, továbbá a Szennyvíztelep körül ismert nagy kiterjedésű lel helyen. A település története a honfoglalás korától a jelenkorig A honfoglaláskor környékér l származó leleteket a település déli részén fekv Szennyvíztelep lel helyen találtunk 201Ő. évben. Honfoglaláskori temet t egyel re nem ismerünk a Bácsalmás területér l. A mai település területén két helyen ismerünk Árpád-kori templomot. Az egyik Óalmáson, a Mátételki-Kígyós-patak (Weidinger-csatorna) keleti partján, a patak fölé magasodó dombon állt. Sövény Mihály helytörténész szerint itt állhatott Almás falu el dje. A másik, eddig ismeretlen nevű templomos hely a kunbajai úttól keletre fekv Mosztonga II. nevű lel helyen fekszik. További árpád-kori telepnyomokat ismerünk a belterületr l (Toldy u. 13, Mélykúti 9

utca Kelet), a Mátételki-Kígyós-ágat kísér dombokon, valamint a települést l D-re, a kunbajai út mentén fekv Mosztongai-tavak környékén. Bácsalmás kés középkori, török el tti történetét fennmaradt források hiányában nem ismerjük. A falu neve is vitatott: egyes kutatók a Kígyós-patakról (a középkorban Aszó néven ismert Almás-patakról), mások a defterekben is fennmaradt Halmos névalak miatt a bácsalmási táj halmos jellegb l eredeztetik a nevét. Három középkori templomos helyet ismerünk a mai település területén, egyik a fent említett kunbajai úttól keletre fekv Mosztonga II. lel hely, a másik pedig a mai belterülett l ÉK-re, a mélykúti úttól D-re fekv Gradina lel hely, a harmadik pedig az Óalmási rác temet t l É-ra, a Kígyós keleti partján fekszik. A Dózsa-féle 1ő1Ő. évi parasztháború az egykori Bodrog megyét igen nagymértékben érintette. A mohácsi csata után kivonuló törökök pusztították Bácsalmás környékét. Nem sokkal kés bb, 1ő26. év novemberét l Cserni Jován szerb származású végvéri katona összefogta a Szabadka vidéki szerbeket és a környékbeli magyar településeket a következ év nyaráig pusztították. Néhány év viszonylagos nyugalom után 1ő29-ben a törökök és rác csapatok ismét betörtek a Duna-Tisza-közére és ekkor Akasztó, Kisk rös, Dunatetétlen, Soltszentimre környékéig nyomultak. Valószínű, hogy ekkoriban a magyar lakosság jelent s része a nagyobb környékbeli településekre Bajára, Zomborba (Czoborszentmihály), Szabadkára és Szegedre húzódott. 1őŐ1 után a település török fennhatóság alá került, közigazgatás tekintetében a Szegedi szandzsákhoz kapcsolták. A fennmaradt török források szerint 1ő70-ben lakossága teljesen már teljesen délvidéki származású volt. Bácsalmás Ny-i részén, a Kígyós nyugati oldalán, az óalmási homokbányában (Óalmás III. lel hely) ezen jövevények temet jét tárta fel Wicker Erika és K hegyi Mihály. A 1ő éves háború alatt az Almás környéki délszláv lakosság egy része valószínűleg elhagyja lakóhelyét. Fennmaradt két 1ő98. évi szerz dés, melyben a rácok, köztük Almás (a szerz désben Halimas) adófizetést és hűséget ígérnek Pálffy Miklós országbírónak. A török hódoltság második szakaszában jelent s változások történnek a környék életében. Annyit tudunk, hogy a 1ő. éves háború környékén a vidék védelmére megépül a bajai és a jánoshalmi párkány (palánkvár), és hogy az elkövetkez évtizedekben a lakosság száma ismét növekedésnek indul. 16ő0 körül a népesség száma eléri a 1ő éves háború el tti állapotot. A források szerint a vidék településeink ekkoriban jelennek meg a katolikus bunyevácok. A 10

következ három évtizedben aztán ismét csökkenni kezd, annyira, hogy 1679-ben már csak 3 háztartást írnak össze a településen. 1686-re a lakosság száma ismét gyarapodik, 20 adózó háztartás tartanak nyilván. A 168Ő-1699 közötti felszabadító harcok eredményeként az egykori Bodrog vármegye településeinek nagy része ismét elnéptelenedik. Az 1699. évi összeírásban csupán a szomszédos Kunbaja és Mélykút jelenik meg. A Rákóczi-szabadságharc idején az egykori Bodrog vármegye területe ismét hadszíntérré vált. A harcok lecsillapodása után 1720-ban a megyegyűlésen már ő adófizet t tartottak számon. 1778-ban 280 házaspár szerepel az érseki összeírásban, majd 1786-87 között 19ő német családdal növekedett a falu népessége. A helység 1808-ban mez városi jogot kapott. Egy évszázaddal kés bb, 1910-ben a lakosság megközelíti 11ő00 f t. Neve 1895-t l Bács- Almás, 190Ő után a ma is ismert Bácsalmás alak lett a hivatalos. A trianoni béke, majd a II. világháború utáni politikai helyzet miatt Bácsalmás a perifériára szorult. A környékbeli németeket kitelepítették, ezáltal egy másfél évszázados fejl dési szakasz tört meg. A település mára alig 6300 lakosú. Településszerkezet változás az Árpád-kortól a jelenkorig Az elmúlt fél évszázadban az ország számos pontján lezajlott kutatása alapján elmondható, hogy az Árpád-kori településszerkezetre nagyrészt a rendszertelenül elszórt, kisebb-nagyobb házcsoportokból álló kisebb falvak, tanyaszerű telepek a jellemz ek. Ez vonatkozik a bácskai táj településrendjére is. Bácsalmás határában ilyen szórt Árpád-kori településrendszerre utaló nyomok kerültek el a Szennyvíztelep, Mosztonga, Juliska major DK, Mosztonga-major, Mosztonga, Állami Gazdaság I. és II., Óalmás III., Kígyós-csatorna K-i és Ny 3. lel helyeken. A 13-1Ő. század fordulójától a településkép átalakult: megjelennek a zártabb, utcás és halmazos szerkezetű települések. Emellett az Alföld, tatárjárás alatt elnéptelenedett részein megjelentek a kunok szállásai, kés bb állandósuló falvai. A középkori Almás déli szomszédja, Kunbaja (Sövény Mihály szerint a Mosztonga II. lelőhely) is a kun szervezethez tartozott a kezdeti id kben. Bácsalmás mai külterületén három kés középkori település nyomait ismerjük. Egyik az óalmási részen, a Kígyós keleti partján, másik a mélykút felé vezet úton (ún. Gradina), harmadik pedig a mai belterülett l délre, a kunbajai úttól keletre (Mosztonga II.) található. Adattári forrásból egy Bécsben rzött 1762. évi kamarai térképr l ismerünk egy további, eddig meg nem határozott korú, településföldrajzi és történeti szempontból ismeretlen templomot és temet t. A lel hely a régi téglagyártól/rekultivált szeméttelept l nyugatra fekv magaslaton terül el. A korát egyel re nem lehetett meghatározni, mert csupán a temet 11

nyomait találtuk meg. Feltételezhet, hogy egy Árpád-kori, vagy egy kés középkori-kora újkori kápolna nyoma lehet. A török hódoltság korában a korábbi, magyar lakosság helyett a délvidéki eredetű, mobilisabb népesség, rácok-vlahok és egyéb délszláv népelemek jelentek meg Bácsalmás környékén. A török harcok után az egykori Bodrog vármegye hasonlóan több déli vármegyéhez feltehet en gyér lakosságú volt. A délszláv népesség a felszabadító harcok közeledtével délebbre húzódott vissza. A kicsi népsűrűség eredményeként a 18. század elejét l az 1716 1718. évi török háborút követ években elindult egy bels vándorlási folyamat, melynek során a népesebb fels -magyarországi vármegyékb l nagyszámú szlovák és magyar telepes érkezett az alföldi területekre. Ezzel párhuzamosan katolikus délszlávok is települtek a környékre. Kés bb, 1786 87-ben hozzájuk csatlakoztak a kamarai betelepítés során idekerült német anyanyelvűek is. Temet jük a mai belterület keleti szélén fekszik; a Dugonics utcában, az Id sek Otthona el tti közművesítéskor néhány sírt bolygattak meg, melyekb l 18. századi leletek kerültek el. Az mai Bácsalmás a 18. század végére nyerte el a ma is ismert, egyenes utcákból álló, sakktáblás szerkezetét. A környék többi, kamarai telepítésű helysége rzi ugyanezen jellegzetességeket. A mai település határa jóval nagyobb volt a jelenleginél, Bácsalmáshoz tartozott ugyanis Radunity- és Perlekovity-puszta a sz l k területén, mely jelenleg Bácssz l s néven önálló község. Mindkett a birtokos családról kapta a nevét. A 19. század végén megépült a vasút, ami a környék és egyben Bácsalmás kés bbi fejl dését is nagyban meghatározta. A következ évtizedekben Damjanich utca és a Kígyós-ér között, valamint a Backnang utca és a Kígyós-ér közt fekv területeken, a vasútállomáshoz közel fekv területeken terjeszkedett a település. Ekkoriban jött létre a tanyahálózat a település keleti felén fekv homokvidéken. 19ő2-t l ez a rész kivált Almás területéb l, és létrejött Bácssz l s, mely kezdetben mintegy 3000 f nyi népességgel rendelkezett, mára azonban a Ő00 f t sem éri el. A település további fejl dését a II. világháború utáni kitelepítések és lakosságcserék befolyásolták. Bácsalmásról 19Ő6. május 1ő-én Őő8ő f t telepítettek ki Németországba. Szakirodalom: Káldy-Nagy Gyula: A szegedi szandzsák települései, lakosai és török birtokosai 1ő70-ben (Dél-Alföldi Évszázadok 2Ő. Szeged, 2008) Maksay Ferenc: A magyar falu középkori településrendje (Bp., 1971) 12

Méri István: Beszámoló a Tiszalök - rázompusztai és Túrkeve - mórici ásatások eredményeir l. ArchÉrt79 (19ő2) Ő9 67. Rácz Tibor Ákos: Árpád-kori települések szerkezetének sajátosságai Pest megyében, In: Benk Elek Kovács Gyöngyi (szerk.): A középkor és a kora újkor régészete Magyarországon. Budapest 2010, 69 79. Szabó István: A középkori magyar falu (Bp., 1969) Sövény Mihály dr. : Árpád-kori települések Bácsalmás területén és környékén. In: Bácsország 2006/1. (36.) 19 23. p. Sövény Mihály dr. : Almás XVI. századi története, a hódoltság kezdete. In: Bácsország 2006/2. (37). 88 95. p. Sövény Mihály dr. : A leépülés, Bácsalmás XVII. századi története. In: Bácsország 2006/Ő. (39.) 26 29. p. Sövény Mihály dr. : Almás XVIII. századi történetérõl. A török utáni idõk, a falu újratelepülése, a meginduló fejlõdés. In: Bácsország 2008/3. (Ő6.) 9Ő 99. p. Sövény Mihály dr. : Almás XVIII. századi története. In: Bácsország 2009/2. (Ő9.) 1Ő 28. p. Szénásiné Harton Edit: Honismeret, helytörténeti kutatás Bácsalmáson, in: Bácsalmás Könyvek Ő., Budapest, 2013. Wicker Erika: Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában, Kecskemét 2008. Wicker Erika: Bácsalmás-Óalmás, Homokbánya 16 17. századi temet je. In: Gerelyes Ibolya Kovács Gyöngyi (szerk.): A hódoltság régészeti kutatása. Budapest 2002, 22ő 236. Wicker Erika: Észak-Bácska a hódoltság korában. Cumania 20 (200Ő) ő 111. Wicker Erika: Crkve, klisza, gradina, klostr. Középkori településeket jelz határrészek Bács- Bodrog vármegyében. Cumania 22 (2006) ő 75. 13

Radonity és Perlekovity puszták (ma Bácsalmás K-i határrésze) MOL_S 11 No 1735 14

Radonity puszta (ma Bácsalmás keleti határa) MOL S 11 No 0184 15

Kunbaja praediumnak /Bács m./ a Latinovits, Guganovits és Antonovits családok 12 tagja közötti felosztását ábrázoló birtokmegosztási térképe MOL S 11 No 0549 16

Perlekovity és Radunity-puszták elhelyezkedése a mai belterülethez képest az I. katonai felmérésre vetítve 17

Perlekovity és Radu ity-puszták elhelyezkedése a ai elterülethez képest a II. kato ai fel érésre vetítve 18

Perlekovity és Radu ity-puszták elhelyezkedése a ai elterülethez képest a III. kato ai fel érésre vetítve 19

Régészeti lelőhelyek és régészeti érdek területek Bácsalmás teljes területén módszeres régészeti topográfiai kutatás nem történt 201ő-ig. Alaposabb kutatás csupán beruházásokhoz kapcsolódóan, az érintett területek szűkebb környezetében történt meg. A Mátételki-Kígyós-ág vízrendezését megel z en 2009-ben Székely György vezetésével a mátételke-bácsalmási határtól déli irányban, bokodi út felé tartó Ő km-es szakasz lett feltérképezve. A település szennyvízberuházásához kapcsolódóan 2010-ben Parditka Györgyi, 2013-ban Wilhelm Gábor régész végzett bejárásokat. További értékes lel helyadatokkal szolgált az utóbbi években Horváth Zoltán nyugalmazott agronómus, valamint Sultis László bácsalmási származású régésztechnikus. A Kígyós vízrendezéséhez kapcsolódóan a Weidinger-csatorna K13. lel helynél Wilhelm Gábor végzett feltárást, melynek során a Kígyós medre egy keresztirányú árokkal lett megkutatva. Szintén ehhez a beruházáshoz kapcsolódóan a Kígyós-csatorna K 9. lel helyen is történt kisebb méretű feltárás. 2013-ban a település déli szélén, a Kígyós árterében fekv Szennyvíztelep lel helyen történt feltárás Wilhelm Gábor régész vezetésével. 201Ő-ben a belterületi szennyvízhálózat kiépítése során skori telepnyomok kerültek el a Bartók Béla úton. Régészeti szempontból nem, helytörténeti-néprajzi szempontból azonban fontos leletek kerültek el a Dugonics utcában, az id sek otthona el tt. Itt a szennyvízvezeték árka 18. század közepi-végi sírokat érintett. A leletanyag alapján valószínűleg a betelepített svábok els temetkezési helyér l lehet szó. Egyel re nem világos, hogy a Dugonics utca keleti házsora mögött ma is megtalálható, felhagyott katolikus temet milyen kapcsolatban van az általunk megtalálttal. A 18. és 19. századi térképek jól körülhatároltan a mai helyen ábrázolják a temet t. Az id sek otthona el tti utcaszakaszon egy útmenti keresztet jelölnek a 19. század eleji Bácsalmást ábrázoló térképen, amely esetleg egy rövidebb használt korai katolikus sváb temet jelölése lehet. Ezeken kívül csupán tervásatások és kisebb kutatások történtek Bácsalmáson. A település területén a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ adattárában 6ő db térképi jelöléssel nyilvántartott és 2 db térképi jelölés nélküli, ún. azonosítatlan lel hely található. Az következ oldalakon a lel helyek leíró adatai olvashatók. 20

A mai Dugonics utca Id sek Otthona környékének részlete. A temet t l délnyugati irányban, a 83Ő. sz. telekt l keletre látható az általunk talált temet helyén álló útszéli kereszt Bácsalmás térképe, 19. század, Tolna Megyei Levéltár 21

Térképen azonosított régészeti lelőhelyek Azo osító Sorszá Lelőhely év HRSZ 20385 1 27330 2 27331 3 Weidinger - csatorna, halmok Weidingercsatorna I. Weidingercsatorna II.,Kígyóspart 27332 4 Felke stei föld EOV (X) 0229/5, 0229/7 88187 668253 0229/7 87929 668397 0229/7 87687 668350 0302/12, 0302/4, 0302/6, 0302/5 88165 673952 EOV (Y) Szakanyag Jele ség Tevéke ység Örökségvédel i hatásta ul á y, Bá sal ás településre dezési tervéhez,. KÖH / / ; Bá sal ás- Weidingeri-csatorna, halmok lelet e tése TIM Rég.Ad. - 2001.] Örökségvédel i hatásta ul á y, Bá sal ás településre dezési tervéhez,. KÖH / / ; Bá sal ás- Weidinger- sator a I. lelet e tése TIM Rég.Ad. -2001.] Örökségvédel i hatásta ul á y, Bá sal ás településre dezési tervéhez,. KÖH / / ; Bá sal ás- Weidinger- sator a, Kígyóspart lelet e tés TIM Rég.Ad. -2001.] Örökségvédel i hatásta ul á y, Bá sal ás településre dezési tervéhez,. KÖH / / ; Bá sal ás- Felke stei föld lelet e tés TIM Rég.Ad. -2001] Halo, szar ata, forrás: Bá sal ás-weidingericsatorna, halmok lelet e tése; Halo, épvá dorlás kor, forrás: ua. Te ető általá a, is eretle kor, forrás: Bá sal ás- Weidinger-csatorna I. lelet e tése Te plo, középkor, forrás: Bá sal ás-weidinger- sator a, Kígyóspart lelet e tés; Te ető általá a, középkor, forrás: ua.; Telep yo felszí i, késő középkor, forrás: ua. Te ető általá a, szar ata, forrás: Bá sal ás-felkenstein föld lelet e tés; Telep yo felszí i, szar ata, forrás: ua. Ásatás, )alotay Ele ér, Helyszí i sze le, )alotay Ele ér, Helyszí i sze le, )alotay Ele ér, Helyszí i sze le, )alotay Ele ér, 22

Térképen azonosított régészeti lelőhelyek Azo osító Sorszá Lelőhely év HRSZ 27334 6 Prikidanovics Luká s földje EOV (X) 0291/4, 0286, 0291/1 88289 673388 27335 7 Mosztonga I. 0547 82147 674981 27336 8 Szőlők 0463/9, 0467, 0468/5, 0466/2, 0466/12, 0464 86199 677220 EOV (Y) Szakanyag Jele ség Tevéke ység Örökségvédel i hatásta ul á y, Bá sal ás településre dezési tervéhez,. KÖH / / ; Bá sal ás, Várteleki-rétek lelet e tése TIM Rég.Ad. - ; Bá sal ás, Prikida ovi s Luká s földjelelet e tés TIM Rég.Ad. 15-. ; Jele tés helyszí i sze léről Bá sal ás-gradi a KÖH 600/1325/2004] Örökségvédel i hatásta ul á y, Bá sal ás településre dezési tervéhez,. KÖH / / ; Bá sal ás, Moszto ga lelet e tés TIM RégAd: -2001.] Örökségvédel i hatásta ul á y, Bá sal ás településre dezési tervéhez,. KÖH / / ; Jele tés a Bá sal ás-szőlők e előkerült leletről TIM Rég.Ad. -2001] Te ető, középkor, forrás: Bá sal ás, Vár-teleki-rétek lelet e tése; Te plo általá a, középkor, forrás: ua.; Település általá a, középkor, forrás: ua.; Épület általá a, török kor, forrás: Bá sal ás, Prikida ovi s Luká s földje-lelet e tés Ére lelet, késő középkor, forrás: Bá sal ás, Moszto ga lelet e tés Te ető általá a, avar kor, forrás: Jele tés a Bá sal ás- Szőlők e előkerült leletről Helyszí i sze le, )alotay Ele ér, ; Helyszí i sze le, Harkai Istvá, Helyszí i sze le, )alotay Ele ér, Helyszí i sze le, Kőhegyi Mihály, 23

Térképen azonosított régészeti lelőhelyek Azo osító Sorszá Lelőhely év HRSZ EOV (X) 27337 9 Mosztonga II. 0569, 0556 83635 674749 27338 10 Óal ás I. 0151/34, 0151/33, 0151/32, 0151/31 85675 668899 EOV (Y) Szakanyag Jele ség Tevéke ység Örökségvédel i hatásta ul á y, Bá sal ás településre dezési tervéhez,. KÖH / / ; Jele tés terep ejárásról, helyszí i sze léről- Bá sal ás, LLTK/ / ; Ásatási doku e tá ió a Bá sal ás, Mosztonga II. [2662-072-275/2000. KÖI ; Bá sal ási lelőhelyek jegyzéke a ajai úzeu adattárá a TJM Rég. Ad.. ; Négy évtized régészeti kutatásai Bá s-kisku egyé e -1989) [CUMANIA 12/1990, 81-234.]; Régészeti kutatások Bá s-kiskun egyé e -1971) [Cumania 1 (1972), 233- ; Jele tés Bá sal ás, Moszto ga helyszí elésről TIM Rég.Ad. - 2001] Örökségvédel i hatásta ul á y, Bá sal ás településre dezési tervéhez,. KÖH / / ; Bá sal ás- Óal ás lelt e tése TIM Rég.Ad. -2001] Te ető, késő középkor, forrás: Jele tés terep ejárásról, helyszí i sze léről- Bá sal ás, ; Te plo általá a, késő középkor, forrás: ua.; Település általá a, késő középkor, forrás: ua.; Te ető, Árpád-kor, forrás: Jele tés Bá sal ás, Moszto ga helyszí elésről; Te plo, Árpád-kor, forrás: ua. Te ető, török kor, forrás: Bá sal ás-óal ás lelt e tése; Te plo, török kor, forrás: ua. Ásatás, V. Székely György, ; Helyszí i sze le, Kőhegyi Mihály, ; Helyszí i szemle, Sz. Wilhelm Gá or, Helyszí i sze le, )alotay Ele ér, 24

Térképen azonosított régészeti lelőhelyek Azo osító Sorszá Lelőhely év HRSZ 27340 12 Óal ás III. 0188/3, 0188/6, 0188/9 EOV (X) 85391 669037 EOV (Y) Szakanyag Jele ség Tevéke ység 25 Jele tés a Bá sal ás, Óal áso helyszí i sze léről -61-14/2000. KÖI Sze ; Örökségvédel i hatásta ul á y, Bá sal ás településre dezési tervéhez,. KÖH / / ; Ásatási doku e tá ió a Bá sal ás, Óal ás III., Homok á ya TIM Rég. Ad. 310-. ; Bá sal ási lelőhelyek jegyzéke a ajai úzeu adattárá a TJM Rég. Ad.. ; Ásatási doku e tá ió a Bá sal ás, Óal ás NyTI- / ; Ásatási doku e tá ió a Bá sal ás, Óal ás ásatásról NyTI- / ; Négy évtized régészeti kutatásai Bá s- Kisku egyé e -1989) [CUMANIA 12/1990, 81-234.]; Jele tés Bá sal ás-óal ás lelet e tésről KJM Rég.Ad.. ; Jele tés Bá sal ás- Óal ás III. lelet e tésről KJM Rég.Ad... ; Bá sal ás- Óal ás II. lelet e tés RégFüz Ser I.. ; Jele tés Bá sal ás-óal ás III. helyszí i sze léről TIM Rég.Ad. -2001]; Régészeti kutatások Bá s-kiskun egyé e -1971) [Cumania 1 (1972), 233- ; Feljegyzés helyszí i sze léről -61- /.KÖI Sze ; Jele tés helyszí i sze léről Bá sal ás, Óal ás III. [4416-072- /. KÖI ; Ásatási doku e tá ió a Bá sal ás, Óal ás, Ho ok á ya ásatásról [NyTI-4365/2003] Te plo, középkor, forrás: Jele tés Bá sal ás-óal ás III. lelet e tésről; Te ető, Árpád-kor, forrás: ua.; Település, késő középkor, forrás: ua.; Te ető, késő középkor, forrás: ua.; Te ető, újkor, forrás: ua.; Település, szar ata, forrás: Feljegyzés helyszí i sze léről; Te ető, kora újkor, forrás: ua.; Település, kora újkor, forrás: ua. Ásatás, Kőhegyi Mihály, ; Ásatás, Wicker Erika, 1993; Ásatás, Wi ker Erika, ; Ásatás, Wi ker Erika, ; Ásatás, Wicker Erika, 2003; Ásatás, Polgár )oltá, ; Ásatás, Polgár )oltá, ; Helyszí i sze le, Béres Mária - Wicker Erika, ; Helyszí i sze le, Béres Mária, 2000

Térképen azonosított régészeti lelőhelyek Azo osító Sorszá Lelőhely év HRSZ 27341 13 Toldy utca 13. 38001 14 Doboka 2638, 2565, 2637, 2625, 2624, 2635, 2636, 2463 0284/6, 0284/7, 0284/8 EOV (X) 86044 671824 88056 673242 43659 15 Petőfi Tsz 0313/18, 0313/4 89009 674264 52131 16 Mosztonga, Álla i Gazdaság I. 0568, 0531/1 83618 673929 EOV (Y) Szakanyag Jele ség Tevéke ység Örökségvédel i hatásta ul á y, Bá sal ás településre dezési tervéhez,. KÖH / / ; Jele tés Bá sal ási lelt e tésről TIM Rég.Ad. - ; Jele tés Bá sal ási lelet e tésrol TIM Rég.Ad. -2001] Örökségvédel i hatásta ul á y, Bá sal ás településre dezési tervéhez,. KÖH / / ; Jele tés a Bá sal ás, Do oka lelet ejele tésről NyTI-2457/2003] Jele tés helyszí i sze léről Bá sal ás-gradi a KÖH 600/1325/2004] Előzetes régészeti doku e tá ió, Bá sal ás - Országhatár közötti. jelű összekötő út, [LLTK/1868/2014]; Lelőhely ejele tő adatlapok terep ejárásról Bá sal ás, Kunbaja, Danvecse, Apostag lelőhelyke. KÖH / /. Te ető, avar kor, forrás: Jele tés Bá sal ási lelt e tésről; Ke e e, Árpád-kor, forrás: ua. Sír, is eretle kor, forrás: Jele tés a Bá sal ás, Do oka lelet ejele tésről Te ető, is eretle kor, forrás: Jele tés helyszí i sze léről Bá sal ás- Gradina) Telep yo felszí i, Árpádkor, forrás: Előzetes régészeti doku e tá ió, Bá sal ás - Országhatár közötti. jelű összekötő út, ; Telep yo felszí i, szar ata, forrás: Lelőhely ejele tő adatlapok terep ejárásról Bá sal ás, Kunbaja, Danvecse, Apostag lelőhelyke. Ásatás, )alotay Ele ér, Helyszí i sze le, Ismeretlen, 2002 Helyszí i sze le, Harkai Istvá, Terep ejárás, Wi ker Erika, 2005; Terep ejárás, Parditka György, ; Adatgyűjtés, Sz. Wilhel Gá or, 26

Térképen azonosított régészeti lelőhelyek Azo osító Sorszá Lelőhely év HRSZ 52132 17 54083 18 54294 20 Mosztonga, Álla i Gazdaság II. Mosztonga, Kígyós-csatorna Mosztongamajor EOV (X) 0556 83039 674100 0643/6, 0643/7, 0643/12 84094 671345 0585 82856 673884 EOV (Y) Szakanyag Jele ség Tevéke ység 27 Örökségvédel i hatásta ul á y, Bá sal ás településre dezési tervéhez,. KÖH / / ; Előzetes régészeti doku e tá ió, Bá sal ás - Országhatár közötti. jelű összekötő út, [LLTK/1868/2014]; Lelőhely ejele tő adatlapok terep ejárásról Bá sal ás, Kunbaja, Danvecse, Apostag lelőhelyke. KÖH / /. Örökségvédel i hatásta ul á y, Bá sal ás településre dezési tervéhez,. KÖH / / ; Bá sal ás és kör yéke. évi lelőhely ejele tések. KÖH 600/1131/2006.] Örökségvédel i hatásta ul á y, Bá sal ás településre dezési tervéhez,. KÖH / / ; Előzetes régészeti doku e tá ió, Bá sal ás - Országhatár közötti. jelű összekötő út, LLTK/ / ; Bá sal ás és kör yéke. évi lelőhely ejele tések. KÖH 600/1131/2006.] Telep yo felszí i, szarmata, forrás: Lelőhely ejele tő adatlapok terep ejárásról Bá sal ás, Kunbaja, Danvecse, Apostag lelőhelyke.; Telep yo felszí i, Árpád-kor, forrás: ua.; Telep yo felszí i, középkor, forrás: ua. Telep yo felszí i, szar ata, forrás: Bá sal ás és kör yéke. évi lelőhely ejele tések. Telep yo felszí i, rézkor, forrás: Előzetes régészeti doku e tá ió, Bá sal ás - Országhatár közötti. jelű összekötő út, ; Telep yo felszí i, ro zkor, forrás: ua.; Telep yo felszí i, Árpádkor, forrás: ua.; Telep yo felszí i, középkor, forrás: Bá sal ás és kör yéke. évi lelőhely ejele tések. Terep ejárás, Wi ker Erika, 2005; Adatgyűjtés, Sz. Wilhel Gá or, 2014 Adatgyűjtés, Sultis László, ; Helyszí i sze le, Sultis László, Terep ejárás, Parditka György, ; Adatgyűjtés, Sz. Wilhel Gá or, ; Helyszí i sze le, Sultis László, ; Helyszí i sze le, Sultis László, 005