Magyarország éghajlati körzetei
Az éghajlati kutatás fontos lépése az éghajlati körzet besorolás. Ez elısegíti az adott terület éghajlatának egzakt jellemzését. A nemzetközi kategorizálások elınye, hogy egyértelmőek mindenki számára. Hátrányuk, hogy a kisebb térbeli differenciák nem rajzolódnak ki megfelelıen. A Köppen-féle globális éghajlati felosztás szerint országunk a C (meleg, mérsékelten csapadékos, a leghidegebb hónap középhımérséklete +18 és -3 C közt) és D (leghidegebb hónap középhımérséklete -3 C alatt, legmelegebb +10 C felett) övbe tartozik. Ezen belül Cafx (a júliusi középhımérséklet +22 C felett, egyenletes csapadékjárás nyár eleji maximummal). Cafxz (júliusi középhımérséklet +22 C felett, egyenletes csapadékjárás nyár eleji fımaximummal és ıszi másodmaximummal). Cbfx (júliusi középhımérséklet +22 C alatt, egyenletes csapadékjárás nyár eleji maximummal). Dbfx (júliusi középhımérséklet +22 C alatt, egyenletes csapadékjárás nyár eleji maximummal).
A Trewartha-féle osztályozás alkalmazásával a kép még egyöntetőbb: Hazánk a D1 (kontinentális éghajlat hosszabb nyárral) és a D2 (kontinentális éghajlat rövidebb nyárral) kategóriákba sorolható be. A közép- és kistáj szintő klimatológiai tipizálásra tehát egyik rendszer sem alkalmas. A természetes kritériumok alapján történı éghajlati körzet felosztást Kakas J. készítette el 1960-ban. A nedvesség-ellátottságot ellátottságot a Konček ek-féle empirikus formulával számítja: I n =R/2+ r-10t 10t-(30+v 2 ) ahol I n a nedvesség-ellátottsági ellátottsági index, R a tenyészidıszak csapadékösszege, r r a december-február csapadékmennyiségének +eltérése 105 mm-tıl, t a tenyészidıszak középhımérséklete, v a tenyészidıszak átlagos 14 órai szélsebessége. A fı körzetek kijelölése a nyári napok száma alapján történt. Így 18 éghajlati körzetet jelöl ki.
Péczely Gy.. Az 1970-es években dolgozott ki egy másik, szintén a víz- és hıellátottság alapján osztályozó rendszert. A vízellátottságnál a H=E s /L C ariditási index (E( s : rövidhullámú sugárzási egyenleg; L: látens hı; C: csapadékmennyiség), a hıellátottságnál a tenyészidıszak középhımérséklete (t v ) a döntı.
Nagytájaink éghajlatának rövid jellemzése Az Alföld Az ország területének 50%-a. Meghatározója a medencehelyzet. Kedvezı napfény- és hıellátottság. Kevés felhızet. Csapadékszegény, száraz jelleg. A legszélsıségesebb éghajlatú nagytájunk. Éghajlata meleg-száraz, vagy mérsékelten száraz, DK-en forró nyarú, ÉK-en hideg telő vonásokkal rendelkezik.
Az éghajlati elemek alakulása az Alföldön napsugárz rzás évi középhk phımérséklet és évi közepes k ingás januári és s júliusij középhımérséklet legnagyobb évi átlagos lehőlés/felmeleged s/felmelegedés küszöbnapok szélirányok, szélsebess lsebesség csapadékmennyiség hótakaró tartama / átlagos maximális vastagsága ga klimatikus vízmv zmérleg 4400-4700 4700 MJ/m 2, 1900-2050 óra, borultság g 50-58% 58% a középsk psı területek naposabbak. 9-10-11 C C (DK- felé emelkedik); 23-24,5 C. Az országban középsk psı terület letein n (Hortobágy, Nagykunság) g) legnagyobb az ingás. -1,5 C -3,5 C; 20 C-22 22 C, É-D D felé emelkedik. -20-- -16 C (DNy-Ék irányban csökken); 34-36 36 C C felett (ÉK-DK irányban emelkedik). Téli nap: 25-35 (É-fel( felé több), nyári nap: 65-85, hıségnap: 15-20, DK-en 30. Utolsó tavaszi fagy: április 20-25! 25! Duna-Tisza-közén ÉNy-i, Tiszánt ntúlon ÉK K (+DNy); 1,5-2,5 m/s, a peremek felé nı. Jellemzıen en 500-600 mm közöttik ti.. Nagykunság, g, Körös- torkolat 450-480 480 mm közöttik ti; ÉK: 600-700 mm. 35-40 nap; 15-20 cm. A legnagyobb l vízhiv zhiány az országban: DunaD una-tisza- közén: -100- -110 mm, Alsó Tiszavidék, Körösvidék: -125- -175mm, Közép-TiszavidK Tiszavidék: -150- -175mm
Kisalföld Kiterjedése csak 1/5-e e az Alföldnek, így a medence jelleg kevésbé hangsúlyos. Az óceáni hatás erıs. Az egyik legkevésbé ködös, de az egyik legborultabb nagytájunk. Az ország legszelesebb területe. Éghajlata mérsékelten meleg, mérsékelten száraz enyhe telő vonásokkal rendelkezik.
Az éghajlati elemek alakulása a Kisalföldön napsugárz rzás 4250-4350 4350 MJ/m 2, 1900-2000 óra, borultság g 60-65 65 % a középsk psı területek naposabbak. évi középhömérséklet és évi közepes k ingás januári és júliusi középhımérséklet évi átlagos legnagyobb l lehőlés/felmeleged s/felmelegedés küszöbnapok szélirányok, szélsebess lsebesség csapadékmennyiség hótakaró tartama/átl tlagos maximális vastagsága ga klimatikus vízmv zmérleg 9,5 C; 21 C. -1 C; 20 C, É-D D felé emelkedik. -17 C C alatt és 34 C C felett. téli nap: 25-30 (É-fel( felé több), nyári nap 60-65, 65, hıségnap: 10-15. 15. Utolsó tavaszi fagy: április elején. ÉNy-i; 2,5-3,5 m/s, a DévényiD nyi-szélkapu felé nı. Jellemzıen en 600 mm körül; k a peremeken 600-800 mm. 35-40 nap; 25-40 cm. A Komárom rom-esztergomi- síkon -125 mm, Ny-on és D-en -50- -75mm
A Ny-magyarországi peremvidék Éghajlatának meghatározója, hogy az Alpok szomszédságában, nagytájaink közül az óceánhoz legközelebb és az Adriai-tengerhez is viszonylag közel helyezkedik el. A leginkább óceáni éghajlatú nagytájunk a legkisebb hımérsékleti ingással, bıséges egyenletes eloszlású csapadékkal. A borultság mértéke országosan a legmagasabb. A többi területtıl eltérıen a nyár is erısen borult. Nagy részének klímája mérsékelten meleg, nedves, enyhe telő; a Soproni-Kıszegi Kıszegi-hegység hővös, nedves, enyhe telő terület.
Az éghajlati elemek alakulása a Ny-magyarországi peremvidék területén napsugárz rzás évi középhömérséklet és évi közepes k ingás januári és s júliusij középhımérséklet évi átlagos legnagyobb l lehőlés /felmelegedés küszöbnapok szélirányok, szélsebess lsebesség csapadék k mennyiség hótakaró tartama/átl tlagos maximális vastagsága ga klimatikus vízmv zmérleg 4300 MJ/m 2 alatt,, 1800-1900 1900 óra, a borultság g 60-65 65 %. Soproni- Kıszegi-hg. 65 % felett. 9-10 C; 21-22 C. -1 C -2 C; 19 C- 20,5 C. -15-- -17 C C alatt és 32-34 34 C K felé nı. téli nap: 25-30 (magasabban több), t nyári nap 60-65, 65, hıségnap: 15-20. Utolsó tavaszi fagy: április eleje. É-i. 2,52,5-3 m/s Jellemzıen en 650-800 mm közt. k Írottkı: : 900 mm. 50-60 nap; 40-50 cm, magasabban 1 m. +100-150 150 mm!
A Dunántúli-dombság Klímáját hasonló mértékben alakítják az atlanti és mediterrán hatások. K-i K i részén az erısödı kontinentális jelleg a meghatározó. Gyakori a jégesı, különösen a Villányi hegység területén. Nagyrészt mérsékelten meleg, mérsékelten száraz (K-en) és mérsékelten meleg, mérsékelten nedves (Ny-on) enyhe telő klímával rendelkezik, de a Dráva-menti síkon meleg enyhe telő, a Tolnai-dombságban mérsékelten meleg, száraz forró nyarú az éghajlat.
Az éghajlati elemek alakulása a Dunántúli-dombság területén napsugárz rzás évi középhömérséklet és évi közepes k ingás januári és s júliusij középhımérséklet évi átlagos legnagyobb l lehőlés/felmeleged s/felmelegedés küszöbnapok szélirányok, szélsebess lsebesség csapadékmennyiség hótakaró tartama/átl tlagos maximális vastagsága ga klimatikus vízmv zmérleg 4400-4600 4600 MJ/m 2, 1900-2100 óra, borultság 55-60 %. 10-11 11 C, a Mecsekben 9-109 10 C; É-on 21-22 22 C, D-en 22-23 23 C. É-on -1- -2 C, D-en -1 - +1 C, É-on 20-21 21 C, D-en 21-22 22 C. -17-- -16 C C alatt (ÉK-felé nı) és 34-35 35 C C felett (D felé nı). Téli nap: 25-35 (Misinatetın 40), nyári nap 65-70, hıségnap: 10-25. Utolsó tavaszi fagy: április elején. ÉNy-i, Ny-on É-i, 2-2,5m/s. 2,5m/s. Ny-on 750-800 mm, K-en K 600-700 mm, a Mecsekben 700-800 mm. K-en 30-35 35 nap,, Ny-on 40-45 45 nap; K-en 20-30 cm,, Ny-on 30-40 cm. K-en 0-0 -100 mm, Ny-on 0-0 +150 mm.
A Dunántúli középhegység A hegyvidéki jelleg kisebb mértékben érvényesül, mint az Északi-középhegységben. középhegységben. Merıleges a futása az uralkodó ÉNy-i i és az ıszi-téli DK-i szelekre. Erıs az orográfiai csapadékképzıdés, különösen a Bakonyban. A genovai ciklon hatására késı ıszi csapadék másodmaximum alakul ki. A hegységperemen mérsékelten meleg mérsékelten száraz, közepes magasságokon mérsékleten hővös mérsékelten nedves, 400 m felett mérsékelten hővös nedves és hővös-nedves a klíma.
Az éghajlati elemek alakulása a Dunántúli-khg khg.. területén napsugárz rzás évi középhömérséklet és évi közepes k ingás januári és s júliusij középhımérséklet évi átlagos legnagyobb l lehőlés/felmeleged s/felmelegedés küszöbnapok szélirányok, szélsebess lsebesség csapadék k mennyiség hótakarótartama/ tartama/átlagos maximális vastagsága ga klimatikus vízmv zmérleg 4300-4500 4500 MJ/m 2, 1950-20 2050 óra, borultság g 55-60 %. 9-10 C, 400m felett 8 C 8 C alatt; 22-23 23 C -1- -2 C, Ny-on és s 400 m felett -2- -3 C, Ny-on 20-21 21 C, K-en 21-22 22 C C. K-en -10- -20 C körül, Ny-on -15- -17 C C körüli, k 34-35 35 C, 400 m felett 32 C C alatti téli nap: 30-35 (a peremeken 25-30), nyári nap 60-70, 400 m felett 40-60. Utolsó tavaszi fagy: április elején. ÉNy-i, a Keszthelyi-hegység egységben É-i, 2-3,52 m/s. Ny-on 750-800mm, K-en K 600-700mm. 40-50 nap, 400m felett 50-60 nap; K-en 20-30 cm,, Ny-on 30-40 cm. K-en 0-0 -100 mm, Ny-on 0-0 +100 mm.
Az Északi középhegység Az É-i É i fekvés és a tszfm együttes hatásaként ez a leghidegebb nagytájunk. A Cserhát éghajlata inkább dombsági jellegő, télen és nyáron is melegebb a szomszédos Börzsönynél és Mátránál. A Zempléni-hegység éghajlata a legszélsıségesebb: nyáron az Alföldre jellemzı mértékő a felmelegedés a D-i D részen; télen a legerısebb hidegbetörések a hegység É-i É és középsı területén alakulnak ki. 500 m felett hővös - mérsékelten nedves, máshol mérsékelten hővös - mérsékelten nedves, a Bükkben, a Mátraalján és a Cserháton mérsékelten hővös - mérsékelten száraz az éghajlat. Tokaj-hegyalján a mérsékelten hővös - száraz és - mérsékelten száraz klímatípusok fordulnak elı.
Az éghajlati elemek alakulása az É-i-khg.. területén napsugárz rzás évi középhömérséklet és évi közepes k ingás januári és s júliusij középhımérséklet évi átlagos legnagyobb l lehőlés/felmeleged s/felmelegedés küszöbnapok szélirányok, szélsebess lsebesség csapadékmennyiség Hótakaró tartama/átl tlagos maximális vastagsága ga klimatikus vízmv zmérleg 4300-4400 4400 MJ/m 2, Ny-Zempl Zemplén, Aggteleki karszt 4300 MJ/m 2 alatt; 1900-1950 1950 óra, ÉK-en 1900 óra alatt, borultság 58-65 % (É-fel( felé nı). D: 9-109 10 C, É: : 8-9 C, 8 400 m felett 8 C 8 C alatt; 21-23 23 C, 700m felett 20 C C alatt. -2- -4 C, Ny-on és s 700m felett és s a Zempléni nihegységben -4 C C alatt; D-en 21-22 22 C, É-on 19 C C alatt. K-en -20 C C alatt, a Ny-on -16 C C körülik li; D-en: : 34-35 35 C, É-on: 32-34 34 C, 700 m felett 32 C C alatt. Téli nap: Ny: 35-40, K: 40-50, nyári nap 60-70, 400 m felett 40-60. Utolsó tavaszi fagy: április közepe. Börzsöny, Cserhát: Ny-i, Mátra: M É-i, a Bükk: B ÉNy-i, Aggteleki karszt: K-i, K Zempléni ni-hg.: ÉK-i i szél. Mátraalja: DNy-i, Bükkalja: : DK-i i szél. Folyóvölgyek: lgyek: É-i i szélir lirányok a jellemzık. Szélseb lsebesség: : 2-3,52 m/s. 550-600 mm, 400 m felett: 700-850 mm. 40-50 nap, 400 m felett 50-80 nap ; 20-50 cm, Mátra M 50cm felett. D-en 0- -50mm, É-on 0-0 +50mm.