Beszámoló Pályázati azonosító: 3504/01399 A pályázat címe: Szabadtéri muzeológiai továbbképzés I. A pályázat megvalósítója: Szabadtéri Néprajzi Múzeum A pályázat megvalósításának időpontja: 2014. október 6-7. illetve 2014. október 20-22. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum (továbbiakban: Skanzen), mint Magyarország egyetlen országos gyűjtőterülettel rendelkező szabadtéri közgyűjteménye, megalakulásától kiemelt feladatának és küldetésének tekinti a hazai skanzenek összefogását. Az hálózati együttműködések egyik sarkalatos pontjának véli a szakmai trenírozást, amit a 21. századi átalakult látogatói igények miatt minden múzeumnak szem előtt kell tartania. A hazai szabadtéri intézmények legutoljára 2012-ben találkoztak, amely során csak beszámolókra volt lehetőség. Ezt a kötött, de mégis kötetlen beszélgetésekkel megtűzdelt alkalmakat kívánta a Skanzen szakmailag jóval megalapozottabb mederbe terelni. Céljait, egy a skanzenológia és annak társtudományaira kommunikáció, pedagógia, marketing, építészet, muzeológia felfűzött továbbképzésben vélte megvalósíthatónak. A tematika összeállítását is ez irányba képzelte el. A 2 helyszínre és 9 tematikai egységre szétbontott programban, az alábbi témák kerültek interpretálásra: épületgondozás, karbantartás, restaurálás, gyűjteménygyarapítás és tudományos kutatás, múzeumpedagógia, rendezvényszervezés, önkéntesség kérdése, kommunikáció, PR, marketing. A 2012-ben a hazai múzeumi szférát ért kormányzati szinten kezdeményezett gyökeres átalakítás miatt pedig célszerűnek véltük, ha a tapasztalatok, az irányok, stratégiák, a változással bekövetkezett szervezeti átalakulások tapasztalatait is megbeszéljük. Ennek érdekében, minden szabadtéri múzeum vezetőjét felkértük saját gyakorlatának a bemutatására. Az elmúlt évek találkozóinak tematikai felépítését valamint a pályázatból megvalósult továbbképzés céljait is figyelembe véve, a tréning első napján az elmúlt 2 év tevékenységeinek a bemutatására is sor került. A Szabadtéri muzeológiai továbbképzés I. elsődleges célja, a teljes skanzenes szakma számára olyan kompetenciák, gyakorlatok megtanítása, átadása volt, amelyek saját múzeumra adaptálása nélkülözhetetlen a múzeumok elé fektetett 21. századi társadalmi, gazdasági elvárások teljesítéséhez. Hiszen napjainkban a múzeumoknak már nem elzárt tudományos központokként, rezervátumokként kell működjenek, hanem a társadalom szerves hálózatában, tanítva szórakoztató, kulturális központokként. Programjaival, tevékenységeivel, kiállításával válaszlehetőséget kell adjanak bizonyos aktuális társadalmi, gazdasági problémákra. A tanító múzeumok minden megnyilatkozásában, a társadalom eltérő rétegeiből érkező, különböző ismeretekkel rendelkező személyek számára kell ismeretterjesztő, az aktív pihenést szolgáló programokat, tárlatokat megvalósítaniuk. Az építkezés, átalakulás nem képzelhető el anélkül, hogy az alapmódszertant ne ismerné meg mindenki. Ezért szántunk több részt is az skanzenológia irányelveinek felvázolására. Másodlagos célként, a korábbi találkozók tapasztalatait felhasználva, arra a kérdésre kívántuk megkeresni a választ, miért nem valósult még meg hálózati, konzorciumi együttműködés a hazai szabadtéri múzeumok között. Mindezek tekintetében az előadásokat 3 részre osztottuk. Elsőként a beszámolókra, a változást követő tapasztalatok, stratégiák interpretálására került sor. Ezt a szintet követték a módszertani előadások, amik a már említett modern muzeológiai elveket vetítették előre, több esetben nemzetközi példák felvetésével. A harmadik szintet a Mi így csináljuk! rész képviselte, amelyben minden területről, minden egyes intézmény felvázolhatta saját célkitűzéseit, adaptálási lehetőségeit, mintaprojektjeit. Végezetül minden szekciót moderált vita zárt le. Az előadó személyek döntően a Skanzen munkatársi gárdájából kerültek ki, elsősorban azon személyek köréből, akik új irányok
bevezetését indították el, vagy külföldi tapasztalataik révén másfajta rálátással rendelkeznek a hazai szabadtéri múzeumok világára. A moderált vitákat is beleértve, a 4 szintű előadás struktúrában elsőként a beszámolókra nyílt lehetőség. Másodsorban a közgyűjtemények igazgatói előtt adódott az alkalom, hogy prezentálják saját jelenlegi illetve jövőbeli stratégiáikat az innováció érdekében. Harmadikként kerültek sorra az új módszertani beszámolók, majd végül de nem utolsó sorban tárták az előadók a hallgatóság elé a saját tapasztalataikat, felvetéseiket. Minden esetben olyan kollégák kaptak előadás tartására alkalmat, akik szakterületüket illetően kiemelkedő felkészültséggel, tájékozottsággal és szakértelemmel rendelkeznek. A 2014. október 6-7-én Szentendrén került sor a A változás szele! Beszámolók a magyarországi skanzenek működéséről a múzeumi rendszer átalakítását követően. című szekcióra. A program jelentőségét mutatja, hogy a két napos szakmai fórumon részt vett dr. Cseri Miklós az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős helyettes államtitkára is. Az egyes stratégiai kérdések felvezetése úgy gondolom kiemelkedő jelentőségű volt. Mindenképp azért, mert elgondolás nélkül nincs megvalósítást. Mivel egy szabadtéri múzeumot soha nem lehet befejezni, ezért nagy érdeklődés fogadta az eltérő aspektusokat. Minden részt vevő számára teljességgel elfogadható tény, hogy szükség van a megújulásra. De a profilok bővítések, a bemutatás, az ismeretátadás terén elindítandó korszerűsítések irányai nem elhanyagolható kérdések. Szakmailag egyértelmű eredményként kell említenem azt, hogy mindenki elindult a saját intézményük társadalmasítása felé. Belátták, hogy a közösségek bekapcsolása, a határon átnyúló programok nélkül nem indíthatnak el sikeres fejlesztéseket, vagy valósíthatnak meg nagy közönséget megmozgató programokat. De összességében megjegyezhető, az ülés legfontosabb tanulsága, hogy az elmúlt évekkel ellentétben előremutató viták bontakoztak ki a hozzászólások alkalmával. A második napon nyílt lehetőség a stratégiákat érintő valamint az épület gondozás, karbantartás, restaurálás témák feldolgozására. Azt hiszem a hallgatóság minden tagját pozitív meglepetésként érte a közgyűjteményi intézmények hihetetlen simulékonysága, helyzetértékelése valamint a vezetőség válság menedzsmentet érintő tevékenységei az átalakulásokat illetően. Az építmények telepítésének alapelveit Román Árpád mutatta be, Buzás Miklós pedig az objektumok a közönségfogadás, hasznosítás és a hitelesség építészeti problematikák kettősségét vázolta fel prezentációjában. A restaurátor és a karbantartást végző személyzet munkájának összemosódása, a feladatok megosztása, irányítása több európai skanzen működésének kiemelt problematikája. A műtárgyként kezelt építmények állagmegóvása restaurátori munkát igényelne, viszont felkészültségük nem elegendő a statikai, építészeti, vagy az ács, kőműves munkák tekintetében. Kié a felelősség? A megoldás az együttműködésben keresendő? Vetette fel a kérdést, Hugyecsek Balázs és Szabó Balázs kiemelkedő színvonalú előadásukban, amiben számos kiváló példát hoztak a két szakterület kooperációjáról. A 2014. október 20-22. között megrendezett alkalom szennai helyszíne mellett több érv is szólt. Egyrészről az elmúlt időszakban a találkozók helyszínei közül a szennai mindig kimaradt, másrészről 2012. december 30. óta a Skanzen tagintézményeként működik, aminek eredményeképpen számos változás történt az intézményben. Az első napon a tudományos stratégiák és a gyűjteménygyarapítást került terítékre. Sári Zsolt gondolatainak köszönhetően, a néprajz alkalmazott tudományként történő hasznosításának elméleti, gyakorlati kérdéseinek felvetésével kívántuk elindítani a tudományterületünk újrapozicionálását a szakmai plénum előtt. Ezt követően Nagyné Batári Zsuzsanna beszélt a gyűjteménygyarapítást kortárs problémáiról. A Szennai Skanzen új kiállítással jelentkezett 2014-ben, A pásztor két arca címmel. A tárlat megnyitására is ezen a napon került sor, amit Aranyos Sándor a múzeumhoz kapcsolódó tudományos stratégiájának vitára bocsátása követett. Az október 21-i napon egészen új prespektívából kívántuk megvilágítani a múzeumi oktatás lehetőségeit. Két szálra fűztük fel a témák összerakását, az előadók felkérését. Egyrészről be akartuk mutatni, hogy a felnövekvő generáció számára való ismeretátadáson túl, kik azok a csoportok akik
bevonhatók a múzeumi nevelésbe. A kulcsszó az élethosszan tartó nevelés volt. A másik az múzeumpedagógiai foglalkozások intézményen belüli stratégiai felépítését célozta meg. Úgy éreztük, hogy szükséges megmutatni a kollégák számára, miként kell együtt dolgoznia a muzeológusnak és a múzeumpedagógusnak, valamint hogyan történik a múzeumi pedagógiai stratégia gyakorlati megvalósítása. Az összesen 5 napos szakmai tréning legnagyobb vitát indító egysége a rendezvényszervezés illetve az önkéntesség kérdéskörei voltak. Az utolsó napon megismerhettük a múzeumi marketing alaplépéseit, majd ezt követően az online kommunikáció legkorszerűbb fortélyaiba kaptunk betekintést, majd a social media lehetőségeit vázolták fel a szakmai közönség számára. Az előzőekben bemutatott program haszna mindenképp az együttműködésben keresendő. Cseri Miklós államtitkár helyettes közös gondolkodásra indító előadásában felvetette a már évtizedek óta húzódó probléma megoldását, vagyis a magyarországi szabadtéri néprajzi múzeumok hálózati, érdekérvényesítő kooperációját. A megoldás felvetése a közös pályázatokban lelhetők fel. Hiszen az intézmények fennállása óta egyetlen eseményt leszámítva még nem szólaltak meg közösen a skanzenek. Felvetésének folyamányaként, közös gondolkodás indult el az múzeumok között. Aranyos Sándor vezetésével előterjesztett a Szabadtéri Néprajzi Múzeum néhány mintaprojektet, aki arra kérte az egyes intézmények képviselőit, hogy indítsanak el egymás között is egy brain storming -t, majd ezt követően beszéljük át a tapasztalatokat. Az indítványnak köszönhetően, 2014. december 9- én a múzeumok képviselői újra találkoznak Szentendrén és közösen dolgoznak ki néhány mintaprojektet. A programok kulcsszavait a fenntartható fejlődés, a LLL, az múzeumi oktatás, a halmozottan hátrányos helyzetű társadalmi réteg valamint az ökologikus gondolkodás mentén indították el. Az ópusztaszeri szabadtéri múzeum megalakulásától küzd azzal a tudományos problematikával, hogy gyűjteményileg a szegedi múzeumhoz tartoznak, valamint a politikai vezetés az évek során kultuszhellyé változtatta a gyűjteményt. Az új szakmai vezetés szeretné ezt a kettősséget felszámolni, korszerű tudományos, oktatási elvek mentén elindítva felépíteni a múzeum céljai, feladatait. A szennai alkalom több vitájában ezen múzeum stratégiai célkitűzéseinek megvalósíthatósága került górcső alá. Természetesen a fórum során a szakma képviselői gyakorlati tanácsaikkal látták el az ópusztaszeri csapatot, hiszen az intézmények együttes célja 3 szóban foglalható össze: hitelesség, oktatás, élményszerzés. Az önkéntesség kérdésköre vetette fel a legtöbb aggodalmat a társaságban. A közösségi szolgálat merev szabályrendszere több esetben a tevékenység mögötti kihátráláshoz vezetett. Legfőképpen a megvalósítás körülményességére tértek ki illetve az közérdekű munkát vállaló személyek óráinak beosztására, az igazolások, feladatok kiadására. A belső kollégák önkéntességgel szembeni ellenérzései sem segítették a program támogatottságát. A Skanzen évek során jól bejáratott stratégiája viszont a zalaegerszegi, a nyíregyháza-sóstói és a szombathelyi múzeumokat is meggyőzte a program hasznáról, a lebonyolítás útjáról. Meléklet: 1 db, a továbbképzés teljes programja. Szentendre, 2014. december 5. Aranyos Sándor tagintézmény-vezető, muzeológus Szabadtéri Néprajzi Múzeum
Melléklet: Szabadtéri muzeológiai továbbképzés I. Helyszín: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre Időpont: 2014. október 6-7. 2014. október 6. (hétfő) 11:00-12:50 Érkezés és a szállások elfoglalása 12:50-13:00 Köszöntő: dr. Bereczki Ibolya A változás szele! Beszámolók a magyarországi skanzenek működéséről a múzeumi rendszer átalakítását követően. Moderátor: Bereczki Ibolya 13:00-13:30 Vasi Skanzen, Horváth Sándor 13:30-14:00 Sóstói Múzeumfalu, Páll István 14:00-14:30 Göcseji Falumúzeum, Varju András 14:30-14:40 Hozzászólások 14:40-15:00 Kávészünet 15:00-15:30 Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, Kiss Róbert Károly 15:30-16:00 Szennai Skanzen, Aranyos Sándor 16:00-16:30 Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Bereczki Ibolya 16:30-17:00 Lezárás: Cseri Miklós, EMMI kultúráért felelős helyettes államtitkár 17:00-18:00 Kötetlen beszélgetés 18:00 Vacsora 2014. október 7. (kedd) Stratégiák és elvek a skanzenek 21. századi megújulásához. Forrásteremtés működtetés Moderátor: Sári Zsolt 8:45-9:00 Érkezés 9:00-9:15 Páll István 9:15-9:30 Kertész Péter 9:30-9:45 Bereczki Ibolya 9:45-10:00 Csapláros Andrea 10:00-10:15 Kaján Imre 10:15-10:30 Kávészünet Épületgondozás, karbantartás, restaurálás 10:30-11:15 Román Árpád: Alapelvek: áttelepítés és karbantartás 11:15-12:00 Buzás Miklós: Az épületek hasznosítása és a látogatóközönség kiszolgálása! Hol a határ? 12:00-13:30 Ebéd a Mádi borozóban
13:40-14:25 Hugyecsek Balázs - Szabó Balázs: Kéz a kézben! A restaurátorok és az épületek karbantartása 14:25-15:10 Szendrődiné Gombás Ágnes: A legfontosabb elvárások a szabadtéri kiállításokban, a műtárgyak állagmegóvása érdekében 15:10-15:25 Kávészünet 15:25-15:45 Így csináljuk mi! Referátum: Sóstói Múzeumfalu, Nagyné Bősze Katalin 15:45-16:05 Így csináljuk mi! Referátum: Göcseji Falumúzeum, Varju András 16:05-16:35 Hozzászólások és tapasztalatok 16:35 Lezárás: Bereczki Ibolya 17:00 Hazautazás Helyszín: Szennai Skanzen Időpont: 2014. október 20-22. 2014. október 20. (hétfő) Gyűjtemények, tudományos kutatás és a kiállítások helye a múzeum működésében Moderátor: Batári Zsuzsanna 12:00-12:45 Érkezés 12:45-13:00 Köszöntő: Salamon Gyula, Szenna község polgármestere és Bereczki Ibolya, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum megbízott főigazgatója 13:00-13:30 Sári Zsolt: A néprajz mint alkalmazott tudomány. Tartalomfejlesztés a Skanzenekben 13:30-14:00 Nagyné Batári Zsuzsanna: Gyűjteménygyarapítás a 21. században. Hol? Mit? Mikor? 14:00-14:15 Hozzászólások 14:30-16:00 A pásztor két arca című időszaki kiállítás megnyitója a Szennai Skanzenben 16:15-16:45 Aranyos Sándor: A Szennai Skanzen tudományos stratégiája a közösség fejlesztés érdekében 16:45-17:05 Így csináljuk mi! Referátum: Vasi Skanzen, Horváth Sándor 17:05-17:25 Így csináljuk mi! Referátum: Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, Tóth Antal 17:30-18:00 Hozzászólások és tapasztalatok 18:15 Vacsora az Ágnes Vendégházban 2014. október 21. (kedd) Múzeumpedagógia - rendezvényszervezés - önkéntesség Moderátor: Bereczki Ibolya - Káldy Mária 9:00-9:30 Érkezés 9:30-10:00 Káldy Mária: Élethosszan tartó tanulás, kompetenciafejlesztés, múzeumok
10:00-10:30 Molnár József: Muzeológus és múzeumepdagógus kéz a kézben! Új kiállítások és hasznosítási lehetőségeik 10:30-10:45 Hozzászólások 10:45-11:00 Kávészünet 11:45-11:15 Pató Mária: Stratégia - forgatókönyv - megvalósítás 11:15-11:45 Stepán Kata: A Szennai Skanzen múzeumpedagógiai programjának megújítása 11:45-12:00 Hozzászólások 12:15-13:45 Ebéd az Ágnes Vendégházban 14:00-14:30 Kovács Zsuzsa: Rendezvények, fesztiválok, programok 14:30-15:00 Róna Ágnes: Önkéntesség a Skanzenekben 15:00-15:15 Hozzászólások 15:15-15:30 Kávészünet 15:30-15:50 Így csináljuk mi! Referátum: Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, Kardos Tamás 15:50-16:10 Így csináljuk mi! Referátum: Szennai Skanzen, Kovács-Hegedűs Lászlóné 16:10-16:30 Így csináljuk mi! Referátum: Sóstói Múzeumfalu, Nagyné Bősze Katalin 16:30-17:00 Hozzászólások és tapasztalatok 17:30 Vacsora az Ágnes Vendégházban 2014. október 22. (szerda) Kommunikáció - PR - Marketing Moderátor: Berényi Marianna 9:00-9:15 Érkezés 9:15-9:45 Horváth Anita: Értékesítési lehetőségek a Skanzenekben és marketingakciók 9:45-10:00 Gyenizse Anikó: Online élet a múzeumok számára. Hogyan tudunk virtuális(an) közönséget toborozni? 10:00-10:15 Hozzászólások 10:30-10:45 Kávészünet 10:45-11:15 Berényi Marianna: A web 2-es alkalmazások és a Skanzenek 11:15-11:35 Így csináljuk mi! Referátum: Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, Ferencziné Kovács Éva 11:35-11:55 Így csináljuk mi! Referátum: Vasi Skanzen, Czenki Zsuzsanna 11:55-12:25 Hozzászólások és tapasztalatok 12:25-12:55 Összefoglalás, lezárás: Sári Zsolt 13:00 Hazautazás