2.sz. melléklet: A klasszikus megtakarítási jellegű életbiztosítások TKM. számításának technikai útmutatója.

A Magyar Biztosítók Szövetségének S Z A B Á L Y Z A T A a teljes költségmutató (TKM) alkalmazásáról és a teljes költségmutatóról való ügyféltájékoztatásról Tartalomjegyzék I. Bevezető II. A TKM célja és rövid ismertetése III. A szakmai önszabályozás deklarálása és a csatlakozás formája IV. Érintett termékek köre V. A TKM megjelenítésének formája és a feltételezett paraméterek VI. TKM* fogalma VII. Nyugdíjbiztosítások speciális szabályai (TKM Ny ) VIII. A TKM megjelenítésének módja IX. Új termékre, és az időközi módosításokra vonatkozó határidők X. TKM karbantartása XI. TKM fogalom védelme XII. Ellenőrzés és szankció XIII. Rendelkezés a költségek viseléséről XIV. Átmeneti szabályok Melléklet 1.sz. melléklet: A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások TKM számításának technikai útmutatója. 2.sz. melléklet: A klasszikus megtakarítási jellegű életbiztosítások TKM számításának technikai útmutatója. 3.sz. melléklet: TKM dokumentálása az ügyfelek számára a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások (nem-nyugdíjbiztosítás) esetében 4.sz. melléklet: TKM dokumentálása az ügyfelek számára a befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítások esetében 5.sz. melléklet: TKM dokumentálása az ügyfelek számára a klasszikus nyugdíjbiztosítások esetében 6.sz. melléklet: TKM dokumentálása az ügyfelek számára a klasszikus (nem nyugdíj-) megtakarítási jellegű életbiztosítások esetében 7.sz. melléklet: Csatlakozó nyilatkozat I. Bevezető A MABISZ TKM Charta-hoz csatlakozott életbiztosítók elkötelezettek abban, hogy a megtakarítási jellegű életbiztosítási termékek, valamint a nyugdíjbiztosítási termékek megvásárlásakor a fogyasztó hozzájusson azokhoz az információkhoz, amelyek lehetővé teszik a megalapozott fogyasztói döntés meghozatalát. Ezen elvárás szerves részét képezi a szerződő által viselt költségekről történő tájékoztatás is. A biztosítási piac iránti fogyasztói bizalom megerősítése, illetőleg fenntartása stratégiai kérdés, ami egybeesik a biztosítótársaságok hosszú távú érdekeivel is. 1

Minderre tekintettel a MABISZ TKM Charta-hoz csatlakozott életbiztosítók a 2016. január 1-jével immár törvényi, illetve MNB rendeleti szintre emelt szabályozás mellett is fontosnak tartják az önszabályozás értékeinek fenntartását. A jelen szabályzat a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényben (a továbbiakban Bit.), illetve a teljes költségmutató számításáról és közzétételéről szóló 55/2015. (XII. 22.) MNB rendeletben (a továbbiakban Rendelet) foglaltakat kiegészítő rendelkezéseket tartalmaz azzal, hogy a jelen szabályzatban írt rendelkezések nem lehetnek ellentétesek a Bit.-ben, illetve a Rendeletben foglaltakkal. II. TKM célja és rövid ismertetése A Rendelet, továbbá a jelen szabályzat szerint számolt értékekre a TKM megjelölést alkalmazzák a biztosítók. Bizonyos feltételek teljesülése esetén, ahol ez lényeges, ehelyett összhangban a Rendelet 9. (2) bekezdésében, illetve 10. (4) bekezdésében írtakkal a TKM*, a TKM Ny, ill. a TKM Ny* jelöléseket kell alkalmazni (ld. VI. és VII. fejezetek). A TKM az ügyfél által viselt, a Rendeletben meghatározott módszertan és az ott nem szabályozott kérdésekben a jelen Szabályzat V. pont számítási módja szerint bemutatott költségeket a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetében egy belső megtérülési ráta számítás segítségével minimális elérendő hozamként mutatja be, melynek során azt az átlagos bruttó éves hozamot keressük, melyet az érintett termékek (l. IV. pont) mögött álló és a befektetéseket tartalmazó eszközalapokat alkotó befektetési eszközöknek, illetőleg befektetési alapoknak a biztosítási szerződés tartama alatt mindvégig állandó hozamnagyságot feltételezve bruttó módon (azaz a vagyonkezelési költségek levonása előtt) legalább el kell érniük ahhoz, hogy az ügyfél lejárati illetve élethosszig szóló biztosítások esetén a TKM megállapításához használt időpontokbeli visszavásárlási összegként nominálisan visszakapja az eredeti díjelőírás szerint befizetett díjak összegét. Amennyiben a fenti esetekre a biztosító vagy harmadik személy kötelezettséget vállal arra, illetve a befektetési politikájából következik az, hogy az ügyfél legalább az eredeti díjelőírás szerint befizetett díjak összegét visszakapja (nominális díjelérési ígéret), a TKM értékét úgy kell megállapítani, mintha a nominális díjelérési ígéret nem történt volna meg. Amennyiben a nominális díjelérési ígéret díja a befektetési eredményből kerül elvonásra, vagy a termék költségei között szerepel, úgy az elvonást a vagyonkezelési költségek között, illetve a termék költségei között megfelelően figyelembe kell venni. A klasszikus megtakarítási jellegű életbiztosításoknál a TKM, ill. a TKM Ny az ügyfél által viselt költségeket - hasonlóan a befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz - szintén a Rendeletben meghatározott módszertan szerint, egy belső megtérülési ráta számítás segítségével minimális elérendő hozamként mutatja be, melynek során azt az átlagos bruttó éves hozamot keressük, melyet az érintett termékek díjtartaléka és egyéb tartalékai mögött álló befektetési eszközöknek a biztosítási szerződés tartama alatt mindvégig állandó hozamnagyságot feltételezve bruttó módon (azaz a vagyonkezelési költségek levonása előtt) legalább el kell érniük ahhoz, hogy az ügyfél lejárati összegként nominálisan visszakapja az eredeti díjelőírás szerint befizetett díjak összegét. Amennyiben a fenti esetekre a biztosító vagy harmadik személy kötelezettséget vállal arra, illetve a befektetési politikájából következik az, hogy az ügyfél legalább az eredeti díjelőírás szerint befizetett díjak összegét visszakapja (nominális díjelérési ígéret), a TKM/TKM Ny értékét úgy kell megállapítani, mintha a nominális díjelérési ígéret, ill. a technikai kamatláb garantálása nem történt volna meg. Amennyiben a nominális díjelérési ígéret díja a befektetési eredményből kerül elvonásra, vagy a termék költségei között szerepel, úgy az elvonást a vagyonkezelési költségek között, illetve a termék költségei között megfelelően figyelembe kell venni. A Rendelet és a jelen Szabályzat szerinti számítás az alábbi célokat szolgálja: - növekszik az érintett termékek átláthatósága, - az egységes mutató révén a különböző biztosítók által kínált termékek költségszintje könnyebben összehasonlíthatóvá válik, 2

- az átláthatóság és az összehasonlíthatóság abban segít, hogy az ügyfél még inkább megalapozott, informált döntést hozzon a biztosítási termék megvásárlásakor, - a biztosítók kiemelt célja továbbá az ügyfélközpontú piac további erősítése. III. A szakmai önszabályozás deklarálása és a csatlakozás formája A biztosítási szakma a TKM bevezetésének és működésének feltételeit az önszabályozás keretein belül teremtette meg abban a meggyőződésben, hogy az önszabályozás növelheti az ügyfelek iparágba vetett bizalmát és megfelelő módon demonstrálja a szakma elkötelezettségét a fogyasztók érdekeit szem előtt tartó és a hosszútávra összpontosító üzletmenetet illetően. A TKM Chartahoz csatlakozó biztosítók 2010 január 1. óta működtetik a rendszert. A Rendelet hatályba lépését követően is indokolt, hogy megmaradjanak a biztosítók által működtetett piaci önszabályozásnak a Rendelettel nem konkuráló elemei, rögzítve azokat a részletszabályokat, melyeket a rendszert az elmúlt években érlelt ki, és melyekre a Rendelet nem tér ki. A MABISZ TKM Charta-hoz önkéntes alapon csatlakozhat minden, Magyarország területén biztosítási tevékenységet engedéllyel végző biztosító 1 szervezeti formától és MABISZ tagságtól függetlenül. A csatlakozást követően ugyanakkor a szabályzatban rögzítettek kötelező érvényűek a csatlakozó biztosítók számára. A csatlakozási szándékot a MABISZ főtitkárának kell jelezni. A csatlakozás nyilatkozat formájában (TKM Charta) történik, melyben a csatlakozó biztosító (továbbiakban Biztosító) hivatalosan deklarálja csatlakozási szándékát a MABISZ (továbbiakban: Szövetség) TKM önszabályozáshoz. (A nyilatkozat szövegét a 6. sz. melléklet tartalmazza.) A cégszerűen aláírt csatlakozó nyilatkozatokat a Szövetség nyilvántartásba veszi és azokat dokumentációs rendszerében megőrzi. Az önszabályozásban résztvevő biztosítók listáját a Szövetség a honlapján is megjeleníti, és a listát folyamatosan karbantartja. A Szövetség a szabályzattal kapcsolatban folyamatosan tájékoztatja a felügyeleti feladatokat ellátó hatóságot a változásokról. Azok a csatlakozó biztosítók, amelyek nem tagjai a Szövetségnek, tanácskozási joggal részt vehetnek a MABISZ Életbiztosítási tagozata üléseinek kifejezetten a TKM-t érintő megbeszélésein. A TKM önszabályozásban való részvétel megszűnik az alábbi esetekben: - a biztosító tevékenységi engedélyének visszavonása esetén az MNB határozat dátumával szűnik meg a részvétel, - a csatlakozási szándék biztosító általi visszavonása esetén a Szövetség tudomására jutásával, - az Ügyvezető Elnökség által megállapított szabálysértés esetén a biztosító TKM-nyilvántartásból való törlésével az Ügyvezető Elnökség döntése szerinti határidővel. IV. Érintett termékek köre A TKM számítási kötelezettség a Bit. és a Rendelet előírásaival összhangban az alábbi termékcsoportokra terjed ki. - Minden, rendszeres (folytatólagos, folyamatos) és egyszeri díjas befektetési egységekhez kötött életbiztosítási termékre (unit-linked), amelyet a Biztosító a fogyasztók széles körében értékesít, az értékesítésből nem vont ki, vagy annak értékesítését nem állította le. 1 Magyarország területén bejegyzett biztosító részvénytársaság, szövetkezet vagy egyesület, másik EUtagállamban székhellyel rendelkező biztosító magyarországi fióktelepe, harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe, határon átnyúló tevékenységet végző tagországok biztosítótársaságai. 3

- Minden rendszeres (folytatólagos, folyamatos) és egyszeri díjas klasszikus megtakarítási jellegű életbiztosítás, melyet a Biztosító a fogyasztók széles körében értékesít, az értékesítésből nem vont ki, vagy annak értékesítését nem állította le. Jelen Szabályzat rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni a fenti két termékcsoportra. Ahol indokolt, ott a Szabályzat külön ki is emeli a módszertani eltéréseket. A TKM számítás kiterjed a nominális díjelérési ígérettel értékesített termékekre is. Amennyiben valamely termékre vagy egy terméken belül egy vagy több eszközalap esetén fennáll a teljes tartamra szóló vagy részleges (a tartam egy meghatározott időpontjára, vagy az eredeti díjelőírás szerint befizetett díjak adott százalékára vonatkozó) nominális díjelérési ígéret, akkor arról a Biztosító külön általános megjegyzésben tájékoztathat a TKM érték közlése során a következő szöveggel: Felhívjuk figyelmét arra, hogy biztosítónk a TKM értékétől függetlenül további garanciát/védelmet is nyújt, melyről a részletes tájékoztatást a tartalmazza/tartalmazzák. A kipontozott rész helyére a biztosítók a részletes információ pontos helyét kötelesek beírni, más azonban itt nem szerepeltethető. Ez esetben ugyanez a megjegyzés a MABISZ által közreadott táblázatban a biztosító kérésére megjeleníthető. Azon termékek TKM értékeit, ahol a nominális díjelérési ígéret garancia formájában, az alábbi feltételek fennállása mellett valósul meg, úgy azt a tényt a MABISZ egy, a többi termék TKM értékétől elkülönült táblázatban jeleníti meg honlapján, ahol megjelölésre kerül a garanciát nyújtó intézmény neve, illetőleg a garancia százalékos szintje az eredeti díjelőírás szerint befizetett díjakhoz képest. A garancia jellemzői a fenti vonatkozásban az alábbiak: - A garanciát hitelintézet, biztosító vagy viszontbiztosító nyújtja írásban foglalt kötelezettségvállalás formájában úgy, hogy az az adott szerződés vonatkozásában nem mondható fel. - A garancia az eredeti díjelőírás szerint befizetett díjakra vonatkozik, és semmilyen módon nem függ az eszközalapok jövőbeli teljesítményétől. A garancia a kötelezettséget vállaló nyilatkozata szerint kiegészülhet hozamra vonatkozó garanciával is. - A garancia a teljes tartamra/a szerződés fennállásának teljes idejére szól, illetve ha a díjfizetési tartam eltér a kockázatviselés tartamától, akkor a díjfizetési tartam végéig érvényes. V. A TKM megjelenítésének formája és feltételezett paraméterek A mutató a Rendeletben írottakkal is összhangban, egy, a mindenkori biztosításpiaci átlagszerződést a lehető legjobban megközelítő típuspéldán kerül bemutatásra táblázatos formában. A TKM számítási körébe tartozó biztosítások esetében a nyugdíjbiztosítások kivételével - a kiinduló pontot az alábbi feltételezések jelentik. (A nyugdíjbiztosítások esetében a TKM számítás figyelembe veszi ezen termékcsoport speciális tulajdonságait, ezért a típuspélda lenti paraméterei, ill. a limitfigyelési sávok határai a Rendelet 9. -ában, illetve a jelen Szabályzat VII. fejezetben rögzített eltérésekkel kerülnek alkalmazásra) a.) Biztosított: egy fő, 35 éves személy b.) Biztosítási szolgáltatás: kizárólag a szerződési feltételek szerinti kötelezően választandó biztosítási kockázatokra terjed ki (pl. ha kötelezően minimum 200 ezer Ft kockázati élet- és/vagy balesetbiztosítást kell választani, akkor ezzel kell számolni a TKM számítás során). Minden olyan kockázat opcionálisnak tekintendő és így nem kell beszámítani a költségmutatóba, melyet a feltétel és az ajánlat nem tesz kötelezővé, azaz amely nélkül az ajánlat felvehető. c.) Biztosítási díj: a rendszeres díjas szerződések esetében 210.000 Ft/év, az egyszeri díjas biztosítások esetében 2.200.000 Ft/év. A nem forintban ( /USD/CHF stb.) denominált szerződések esetén az 4

átváltáskor az MNB által közzétett, a TKM érték számítását megelőző év december 31-én érvényes hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni. Amennyiben a Biztosító minimális díja ennél magasabb, akkor a vonatkozó termék esetében azzal is történhet a számítás, lásd TKM* a VI. fejezetben. A biztosítási díj indexálása csak akkor kerül figyelembevételre, ha az a szerződéses feltételek szerint kötelező. Amennyiben az indexálás inflációhoz kötött, akkor az inflációs feltételezés végig 0%. Amennyiben konkrét százalékos értékkel növelt az indexálás (pl. infláció+2%), akkor ezen konkrét értékkel kell számolni (a példában az inflációt 0%-nak véve). d.) Díjfizetés gyakorisága: éves (vagy egyszeri), figyelemmel a Rendelet 4. (3) bekezdésében írtakra e.) Díjfizetés módja: csoportos beszedési (vagy átutalás), figyelemmel a Rendelet 4. (4) bekezdésében írtakra f.) Biztosítás tartama: Folyamatos díjas esetben 10-15-20 év, egyszeri díjas biztosításoknál 5-10-20 év, ahol a kalkulációt mindazon tartamokra el kell végezni, melyek lejárattal, illetve élethosszig szóló biztosítások esetén visszavásárlással elérhetőek. Pl. ha a köthető minimális tartam a folyamatos díjas változatnál 15 év, akkor az ügyfél számára megfelelő tájékoztatást jelent, amennyiben ebben az esetben a biztosító nem mutat be TKM értéket 10 évnél. A MABISZ táblázat megjegyzés rovatában, ill. az ügyféltájékoztatóban értelemszerűen azt is szerepeltetni kell, hogy a termék minimális tartama 15 év. Amennyiben a köthető minimális tartam magasabb, mint a Szabályzatban szereplő adott típushoz (egyszeri illetve folyamatos díjas) tartozó legkisebb tartam, és az nem esik egybe a Szabályzatban szereplő egyéb kötelező tartamokkal, akkor erre a tartamra kötelező TKM-et publikálni. Abban az esetben, ha a TKM érték nem monoton csökkenő valamely két szomszédos publikálandó tartam között, akkor a TKM értéket a fenti két szomszédos publikálandó tartam között valamennyi évre külön-külön be kell mutatni. 20 éves tartam felett pedig az a szabály, hogy amennyiben a 20 év feletti maximális érték meghaladja a 20 éves értéket, akkor ezt az értéket külön kell feltüntetni a 20 éves tartamot követően, a hozzá tartozó tartammal együtt. g.) Költségek: a számítás figyelembe veszi a biztosító által az adott termék kapcsán felszámolt valamennyi költséget, ami rontja az ügyfél befektetésének értékét, valamint ezen túlmenően tartalmazza a mögöttes alapok vagyonkezelési költségeit is. Ennek megfelelően a figyelembe vett költségek közé értendőek különösen a következők: a biztosító által felszámolt szerzési- és fenntartási költségek, továbbá minden adminisztratív jellegű fix és változó költség, a szerződésbe kötelezően beépített vagy kötelezően választandó kockázati élet- és/vagy balesetbiztosítás díja, a mögöttes alapok vagyonkezelési költségei (ideértve az eszközalapok költsége, a befektetési jegyek vagyonkezelési díja, és egyéb költséglevonások, mint a befektetési egységek vételi és eladási árfolyamának különbségéből adódó költségek, a nominális díjelérési ígéret alapján elvont díjak és költségek, illetőleg azoknak a befektetési eredményt befolyásoló hatása, valamint a mögöttes instrumentumok befektetési költségei). Amennyiben az adott Biztosító eszközalap- illetőleg mögöttes alap kezelési díjai eltérnek a különböző eszközalapok esetében, akkor a TKM értéket eszközalaponként kell meghatározni. Vagyonkezelési díjként kell bemutatni az eszközalapok költségét és az eszközalapokban lévő befektetési eszközökből annak kezelője vagy kibocsátója által elvont költségeket. Így különösen az eszközalapban szereplő befektetési jegyek vagyonkezelési díját, a strukturált kötvények tájékoztatójában bemutatott költséglevonást, és a nominális díjelérési ígéret befektetési eredmény terhére fizetett díját. A költségek figyelembevételekor addig az első befektetési alap (vagy egyéb kollektív befektetési forma) szintig kell lemenni a számítással, amíg el nem tűnik az alapok alapja megoldás. A TKM Szabályzat tekintetében alapok alapja megoldásnak tekintendő minden olyan befektetési alap (vagy egyéb kollektív befektetési forma), mely a megfigyelési időszak alatt tartalmaz portfóliójában befektetési jegyet. 5

A TKM számítás nem veszi és nem is veheti figyelembe a díjhoz és a kifizetésekhez kapcsolódó változó hatályú esetleges adó- és járulékterheket és/vagy kedvezményeket. h.) Bónuszok és költség visszatérítések: A TKM érték számítása során a biztosító olyan jóváírást, ill. költségkedvezményt nem vehet figyelembe, mely adott tartamkor nem jár minden körülmények között, ide nem értve a szerződés (részleges) visszavásárlása, pénzkivonás, díjcsökkentés, díjmentesítés, díjnemfizetés, ill. díjszüneteltetés esetét (a késedelmes díjfizetés ugyanakkor nem tartozik a kivételek közé). A TKM érték a fenti feltételezések teljesülése esetén irányadó az adott termékre úgy, hogy a szerződés az előre meghatározott tartam előtt nem kerül (részleges) visszavásárlásra (sem rendszeresen, sem alkalmanként), (részleges) díjmentesítésre, vagy egyéb módon (pl. biztosítási szolgáltatás következtében) nem szűnik meg az előre rögzített időpont/esemény bekövetkezése előtt. Amennyiben egy befektetési egységekhez kötött életbiztosítási termék esetében a biztosító eszközalapkezelési, illetve a mögöttes alapok kezelési díjai eltérnek a különböző eszközalapok esetében, akkor a biztosító a TKM értéket eszközalaponként külön-külön határozza meg és publikálja. A TKM értékeket 4 tizedes pontossággal, százalékos formában kell bemutatni. A Rendelet 5. (2)-(4) bekezdésével összhangban, amennyiben a díjfizetési időszak és a szerződés lejárati tartama eltér, akkor a vonatkozó TKM értékeket duplán, két sorban kell feltüntetni: egyik a minimális díjfizetési időtartam melletti TKM értékeket mutatja be, a másik pedig a TKM publikálandó tartamaihoz tartozó lejáratokig, illetve élethosszig szóló biztosítások esetén ugyanezen tartamokhoz tartozó visszavásárlásig terjedő maximális díjfizetési tartamra számított TKM értékeket. Ebben az esetben feltüntetésre kerül a szóban forgó minimális és maximális tartam nagysága is. A TKM Charta-hoz csatlakozó biztosítók ajánlást tesznek a jelen szabályzat IV. fejezete szerint érintett termékek körében olyan TKM limitfigyelési értékek alkalmazására, melyek tükrözik az életbiztosítások komplex jellegéből adódó sajátosságokat, ugyanakkor erősítik a célt, hogy a TKM számítás körébe tartozó életbiztosítási termékek a védelmi célon túlmenően hosszú távon megtakarítási célokat is érdemben tudjanak szolgálni. Erre tekintettel általánosságban az alábbi sávok, mint limitfigyelési sávok, alkalmazása javasolt a Biztosítók számára a unit-linked biztosítások esetében. 5 és 10 év közötti tartamoknál a sáv 4,75% - 6,75% 10 és 20 év közötti tartamoknál: 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 Alsó érték 4,75% 4,65% 4,55% 4,45% 4,35% 4,25% 4,15% 4,05% 3,95% 3,85% 3,75% Felső érték 6,75% 6,65% 6,55% 6,45% 6,35% 6,25% 6,15% 6,05% 5,95% 5,85% 5,75% 20 éves tartam felett a sáv 3,75% - 5,75% Egy adott tartamra vonatkozó TKM a jelen Szabályzat alkalmazásában akkor haladja meg a fenti limiteket a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetében, ha a termék mögött lévő legkisebb TKM értéket adó eszközalaphoz tartozó értéke meghaladja a limit alsó értékét, vagy ha a legnagyobb TKM értéket adó eszközalaphoz tartozó értéke meghaladja a limit felső értékét. A fent rögzített felső korlátokat meghaladó TKM értékre számos, a biztosítási termék egyedi jellegéből adódó, és az ügyfél érdekeit nem sértő ok lehet. Ilyen például a termékbe foglalt magas kockázati tartalom, vagy a biztosítói költségeken túlnyúló egy vagy több szofisztikált eszközalap alapkezelési költsége, melyek szintén tükröződnek a TKM értékben. A fenti sávhatárok tehát nem tiltó jellegű korlátok, továbbra is lehetséges azokat meghaladó TKM értékű termékeket kínálni, a Biztosító ugyanakkor köteles a limit meghaladásának tényére az ügyfél figyelmét írásban 6

felhívni minden olyan helyen, amit jelen Szabályzat kötelezővé tesz (standard ügyfél-tájékoztató dokumentum, MABISZ honlap, biztosítói honlap. MNB felé történő adatszolgáltatás). A Biztosító választhat úgy is, hogy egyéb ügyféldokumentumokban részletesen is bemutatja a fogyasztó számára, hogy a limittől való eltérés milyen okokra vezethető vissza. A klasszikus megtakarítási jellegű életbiztosítások esetében kivéve a nyugdíjbiztosításokat, tekintettel azok tipikusan jelentősebb kockázati tartalmára, limitfigyelési sávok nem kerülnek alkalmazásra. A nyugdíjbiztosítások esetével a VII. fejezet foglalkozik. A TKM számítás részletes szabályait az 1.sz. és 2.sz. mellékletek tartalmazzák. Az 1.sz. melléklet szerves részét képezi az alábbi 3 Excel file: - A számítás alapjául szolgáló Excel sablon - A TKM számításához alkalmazott termék paramétersablon - Eszközalapok kezelési költségeit összefoglaló táblázatsablon A fenti sablonok alkalmazása kötelező az éves audit során az Auditor számára történő adatszolgáltatásban. VI. TKM* fogalma Abban az esetben, ha az adott biztosítási terméknél nem elérhetőek a fent rögzített standard számítási paraméterek, és ez az eltérés hatással van a TKM értékre, akkor a Rendelet 10. (4) bekezdésével is összhangban a TKM* megjelölést kell alkalmazni az alábbiakra is tekintettel. Biztosítás tartama: Az V. fejezet. f.) pontjában rögzítetteknek megfelelően a szabványos tartamoktól eltérő tartamokra számított értékeket TKM*-gal kell jelölni a szabványos lejárati TKM értéktől való megkülönböztetés céljából. Ezzel egyidejűleg a Megjegyzés rovatban jelezni kell, hogy az érintett értékek mely tartamokkal kerültek kiszámításra. Az V. fejezet c) pontjában megadottnál magasabb minimáldíj: Amennyiben a Biztosító adott termékének minimális díja minden esetben magasabb az alkalmazandó díjnál, akkor a vonatkozó termék esetében azzal is történhet a számítás, az eltérés mértékét a Biztosító a publikáláskor köteles feltüntetni. Biztosított életkora: Amennyiben a termék nem elérhető a 35 éves személy számára, a Biztosító a számítás során a legjobb közelítését használja (minimalizálja az abszolút értékes különbségét a termékben elérhető és a Szabályzatban meghatározott életkornak). A Biztosító ezen esetekben a publikáláskor jól láthatóan írja le, mennyiben tér el a TKM számításánál előírt paraméterektől. A TKM* feltüntetésének módja a következő. A Szabályzat 3-5.sz. mellékletei szerinti standard ügyféltájékoztató szövegben a figyelemfelhívó (bekeretezett) részben található konkrét TKM érték bemutatásánál a szövegben a TKM szövegrészt csillaggal (*) kell ellátni, és a megadott, módosított paraméterekkel számított TKM érték alatt jól látható módon a következő, csillaggal kezdődő lábjegyzetet kell elhelyezni: *Jelen termék sajátosságai miatt a fentiekben ismertetett TKM számítási eljárástól a következő módon tértünk el. Ezt követően pedig meg kell adni az eltérés rövid indoklását és az eltérés mibenlétét. A normál paraméterektől eltérő számítás ugyanakkor minden esetben a mutató megjelenítését megelőzően egyeztetést igényel a TKM Bizottsággal. Kérésre a TKM Bizottság állást foglal, hogy mely paraméterekkel számoljon a Biztosító. Az előzetes egyeztetés elmaradása esetén a TKM Bizottság tagjainak 2/3-os többséget igénylő döntésével jogosult a TKM érték MABISZ-honlapon való publikálásához szükséges jóváhagyását a jelen Szabályzat szerinti határidőig visszatartani. 7

Egyéb eltérés, azaz a jelen pontban rögzítetteken kívüli eltérés esetén amennyiben az a számítást befolyásolja a TKM Bizottság előzetes állásfoglalása szükséges a TKM, TKM*, TKM Ny, TKM Ny* vagy más ehhez hasonló megjelölés a biztosítási termékkel kapcsolatos megjelenítéséhez hacsak a Rendelet előírásai azt nem szabályozzák egyértelműen. VII. Nyugdíjbiztosítások speciális szabályai (TKM Ny ) A nyugdíjbiztosítások esetében a TKM számítás figyelembe veszi a termékcsoport speciális tulajdonságait, nevezetesen azt, hogy a termék nyugdíjba vonuláskor szolgáltat. Ezért a Szabályzat a főszabályhoz képest az alábbi eltéréseket rögzíti, ill. a megkülönböztethetőség érdekében, a Rendelet 9. (2) bekezdésével is összhangban a nyugdíjbiztosításoknál a TKM Ny jelölést kell alkalmazni. A 1995. évi CXVII törvény (Szja) szerinti nyugdíjbiztosításnak megfelelő termékek esetében jelen Szabályzat rendelkezéseit a Rendelet 9. -ában foglaltakkal megegyezően az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni. a.) Annak érdekében, hogy a nyugdíjbiztosításokra számolt TKM érték egyértelmű módon megkülönböztethető legyen standard termékekre számolt TKM értékektől, ill. a TKM* értékektől, a nyugdíjbiztosításokra számolt teljes költségmutató esetében a TKM Ny, illetve a szabványos eljárástól való eltérés esetén a TKM Ny* jelölést kell alkalmazni. Ezeket a jelöléseket értelemszerűen az ügyféltájékoztató dokumentumokon is alkalmazni kell. b.) A TKM Ny érték számításánál az adott tartamra 65-tartam belépési korral kell számolni. c.) A klasszikus nyugdíjbiztosítások számítási módját a Szabályzat 2.sz. melléklete tartalmazza. A unit-linked típusú nyugdíjbiztosításoknál pedig az 1.sz. melléklet leírása szerint kell eljárni a számításnál, a jelen fejezetben jelölt eltéréssel (ld. belépési kor). d.) Ennél a termékcsoportnál a unit-linked típusú nyugdíjbiztosítások limitfigyelés sávhatára a következők szerint alakul: 5 és 10 év közötti tartamoknál a sáv 4,25% - 6,25% 10 és 20 év közötti tartamoknál: 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 Alsó érték 4,25% 4,19% 4,13% 4,07% 4,01% 3,95% 3,86% 3,77% 3,68% 3,59% 3,50% Felső érték 6,25% 6,19% 6,13% 6,07% 6,01% 5,95% 5,86% 5,77% 5,68% 5,59% 5,50% 20 éves tartam felett a sáv 3,50% - 5,50% Amennyiben a TKM Ny érték egy vagy több eszközalap esetében a fent jelzett alsó sávértéktől eltér, akkor azokat a biztosítónak a 2.sz. melléklet szerint ügyféltájékoztatóban tételesen fel kell sorolnia, felhívva a limittúllépésre az ügyfél figyelmét. Ugyanott jelezni kell azt is, hogy az ügyfél hol találja meg az ezekhez tartozó TKM Ny értékeket, ill. annak magyarázatát, hogy a nyugdíjbiztosításhoz kapcsolódó eszközalap milyen hozzáadott értékkel bír az állampapírokat tartalmazó, nem összetett szerkezetű eszközalapokhoz képest, ami a limittúllépést indokolja (pl. hozam- vagy tőkegarancia, tőkevédelem, komplex, magasabb potenciájú eszközalap, termékben lévő magasabb biztosítási kockázat stb.) Ez utóbbi tájékoztatást a Biztosító megadhatja pl. a biztosító online felületén vagy az eszközalap tájékoztatóban. Az alsó TKM érték esetében arra is fel kell hívni az ügyfél figyelmét, amennyiben az nem elérhető a tartamhoz igazodó állampapírral. A felső sávhatár átlépése esetére vonatkozó figyelemfelhívás az V. fejezetben írottakhoz képest értelemszerűen annyiban módosul, hogy a nyugdíjbiztosítások esetén a nyugdíjbiztosításra vonatkozó 8

sávhatárokat kell figyelembe venni, illetve arra is fel kell hívni az ügyfél figyelmét, hogy a TKM érték a Szabályzatban rögzített értéken túlmenően az MNB ajánlásban szereplő limitet is meghaladja. e.) Klasszikus nyugdíjbiztosítások esetében, a termék jellegzetességeiből adódóan (többek között a garancia miatt magasabb szolvenciaszükséglet, jellemzően magasabb kockázati tartalom, ill. eltérő befektetési szerkezet /tipikusan minimális részvénytartalom/) a limitfigyelésnél csak egy sávhatár alkalmazott, ami a unit-linked típusú nyugdíjbiztosítások fentebb jelzett alsó határa + 70 bázispont.. f.) Jelen Szabályzat 4.sz. és 5.sz. melléklete tartalmazza a nyugdíjbiztosítások esetében alkalmazandó ügyféltájékoztató standard sémáját. A 1995. évi CXVII törvény (Szja) szerinti nyugdíjbiztosítási fogalomnak megfelelő termékek TKM Ny értékeit a MABISZ a szövetség honlapján egy, a többi termék TKM értékétől elkülönült táblázatban jeleníti meg. VIII. A TKM megjelenítésének módja A V. pontjában leírt paraméterek alapulvételével elvégzett a Rendelet szerinti módszertannal is összhangban lévő számítás eredményét a jelen Szabályzat alapján az eladást megelőzően, még az ajánlati szakaszban kell az ügyfél (leendő szerződő) tudomására hozni az ügyféltájékoztatás részeként, továbbá annak elérhetőségét a Rendelet szerinti közzététel keretében az interneten is lehetővé kell tenni mind a Szövetség, mind pedig összhangban a Rendelettel a Biztosító internetes honlapján. Az ügyfél (leendő szerződő) tájékoztatását célzó rövid TKM ismertetőt a Szövetség standardizált változatának megfelelően kell alkalmazni, amely szöveget a 3., 4., 5.sz. és 6.sz. mellékletei tartalmazzák. A tájékoztató során az ügyfél (leendő szerződő) figyelmét hangsúlyozottan fel kell hívni arra a körülményre, hogy a közölt TKM értékek a Rendelet 8. -ával összhangban a típuspéldában feltételezett paraméterek esetén értendőek, azt feltételezve, hogy a szerződés az adott tartam alatt mindvégig élő, nem kerül módosításra, a szerződésből pénzkivonás semmilyen formában nem történik és a megállapított díj az adott tartam során maradéktalanul megfizetésre kerül. Az ügyféltájékoztatóban továbbá kötelezően meg kell jeleníteni, hogy a Biztosító a TKM számítás során pontosan milyen fedezetre szóló és milyen szolgáltatási értékű, a termékbe épített vagy kötelezően választandó biztosítási kockázattal számol. IX. Új termékekre, illetőleg időközi módosításokra vonatkozó határidők Új termék bevezetése esetén a TKM értékeket a termék bevezetésével egy időben fel kell tüntetni a Szövetség és a Rendelet 10. (1) bekezdésével összhangban a Biztosító honlapján, az ügyfél (leendő szerződő) részére átadott ügyféltájékoztatóárészeként átadott dokumentumban, továbbá 15 napon belül az MNB részére is meg kell küldeni a Rendeletben meghatározott szerkezetben. A TKM számítási körébe tartozó régebbi termékek esetén, amennyiben a Biztosító változtat az induláskor feltételezett költségeken, alkalmazott paramétereken, és ezen változtatások a TKM értékét módosítják, akkor soron kívül újra kell számolni a TKM értéket és azt a Biztosító 15 napon belül köteles korrigáltatni, illetőleg korrigálni a Szövetség és a Rendelet 10. (5) bekezdésével is összhangban a társaság Internetes honlapján, továbbá 15 napon belül az MNB részére is meg kell küldeni a Rendeletben meghatározott szerkezetben. Valamely termékre vonatkozó minimális díj emelése e tekintetben, akkor veendő figyelembe, ha az a TKM értékre hatással van. A jelen szabályzatban megadott díjnál magasabb minimáldíjjal történő kalkuláció esetén a TKM* megjelölést kell alkalmazni a VI. pontban rögzítetteknek megfelelően. 9

Amennyiben a Biztosító bármilyen okból új TKM értéket számol (új termék vagy régi termék újraszámítása), a bejelentés a Szövetség által rendszeresített adattábla segítségével történik, az MNB részére pedig a Rendelet IV. számú mellékletében meghatározott adattábla segítségével. Régi érték módosítása esetén mindig jelezni kell a módosítás pontos okát is. Elvárás a TKM értékkel szemben hogy az bármely időpontban érvényes legyen a következő értelemben: van olyan eszközalap, melyre a TKM nem nagyobb a sáv minimum értékénél, és minden eszközalap esetén a TKM nem nagyobb a sáv maximum értékénél. Mivel a mögöttes eszközalapok költsége és összetétele folyamatosan változhat, ezért elvárt, hogy a Biztosító folyamatosan ellenőrizze ezt a megfelelést, és szükség esetén újraszámolja a TKM értéket. A gyakori újraszámolással járó többletmunka elkerülése érdekében ugyanakkor ajánlott, hogy az alsó és felső sávhoz egy puffer kerüljön hozzáadásra, melynek mértékét kellő gondossággal, cég-specifikusan célszerű megállapítani. Ezzel a technikával előfordulhat, hogy a megadott TKM sáv egy adott időpontban a ténylegesnél némiképpen magasabb lesz, ez azonban nem számít a TKM Szabályzat megsértésének. Előzetes egyeztetési eljárás: A biztosító által beküldött adattáblát a TKM Bizottság 5 munkanapon belül véleményezi (a továbbiakban: véleményezési határidő), szükség esetén az érintett társaságnak pontosító kérdéseket tesz fel. A megkeresett társaság a Bizottság véleményére, kérdésére 48 órán belül köteles érdemben válaszolni, illetőleg a TKM Bizottság kérésére köteles személyes egyeztetésre rendelkezésre állni. A TKM Bizottság az előzetes egyeztetési eljárás alapján a véleményezési határidőn belül az alábbi döntések meghozatalára jogosult: - a TKM érték kiszámítását megfelelőnek találja, - rendkívüli audit elvégzését kezdeményezi, - személyes egyeztetést kér az érintett biztosítótól és azt 15 napon belül lebonyolítja, és a fenti két döntés valamelyikét ennek kimenetele függvényében hozza meg. Amennyiben a fenti egyeztetés eredményeként a TKM érték változik, úgy a továbbiakban a megváltozott érték alkalmazandó. A változásokat az ügyfél (leendő szerződő) számára átadandó dokumentumokon is át kell vezetni. Ez utóbbi megtörténtéig egyéb módon kell gondoskodni arról, hogy az ügyfél (leendő szerződő) az új számításnak megfelelő TKM értékről tájékoztatást kapjon. A biztosító már bevezetett termékének változó TKM-jére vonatkozó, jelen Szabályzat, illetve a jogszabályok szerinti ügyfél-tájékoztatási kötelezettség csak az új eladások vonatkozásában értendő. A TKM Charta-hoz újonnan csatlakozó Biztosító a csatlakozás napjától köteles eleget tenni a jelen Szabályzatban foglaltaknak. X. TKM karbantartása A TKM mutatókat a Biztosítóknak tárgyév július 1-ig (TKM aktualizálási időpont) kell aktualizálni. A korrigált TKM értékeket a Biztosítók honlapjain az új értékek megadásával egy időben, illetőleg az új szerződést kötő ügyfelek (leendő szerződők) számára átadott tájékoztató dokumentumokon egyaránt javítani szükséges. A változások ezzel egy időben a MABISZ és az MNB honlapon is átvezetésre kerülnek. A TKM számításával kapcsolatos tapasztalatokat a Szövetség Életbiztosítási tagozata (továbbiakban: Tagozat) évente, vagy akár az audit, akár a TKM Bizottság, akár más Biztosító jelzése alapján a számítási módszer esetleges hiányosságára utaló esetben a jelzést követően kiértékeli és annak eredményét az Ügyvezető Elnökség elé terjeszti. Amennyiben a piaci folyamatok, a jogszabályi környezet változása, vagy más fontos körülmény azt indokolja, a Tagozat javaslatot tehet az Ügyvezető Elnökségnek jelen szabályzat 10

jogszabályokat nem sértő módosítására. A Tagozatban a módosító javaslat elfogadásához a TKM önszabályozásban részt vevő Biztosítók egyszerű szavazat-többsége szükséges. A Szövetség az Ügyvezető Elnökség által is jóváhagyott módosítási javaslatot - annak véglegesítése előtt a biztosítási piac felügyeletét is ellátó MNB-vel is egyezteti, továbbá szükség szerint javaslatot tesz a teljes költségmutatót érintő jogi szabályozás módosítására. Módosítási igény esetében a módosítás hatályát úgy kell megállapítani, hogy az a következő éves TKM aktualizálás időpontjáig a Biztosítók által teljesíthető legyen. Módosítási igény esetében a módosítás hatályát úgy kell megállapítani, hogy az a következő éves TKM aktualizálás időpontjáig a Biztosítók által teljesíthető legyen. A TKM önszabályozásban részt vevő Biztosítók elkötelezettek abban, hogy a rendszer folyamatos működése során szerzett tapasztalatok fényében a TKM rendszert a szükséges mértékben továbbfejlesszék. XI. TKM fogalom védelme A TKM, TKM*, TKM Ny, TKM Ny* elnevezés csak abban az esetben alkalmazható, amennyiben a mutató a jelen szabályzatban rögzített módon összhangban a Rendelettel - kerül kiszámításra. Ettől eltérő alkalmazás a szabályzat megszegésének tekintendő. Nem számít a jelen szabályzat megsértésének, amennyiben a Biztosító a számítás alapjául szolgáló Excel tábla mellett további segédoszlopokból olvas be adatokat a számításhoz, amennyiben ez szükséges a számítás pontos elvégzéséhez. A Tagozaton belül megalakításra kerül a TKM Bizottság. A TKM Bizottság létszáma legalább 3 és legfeljebb 9 fő. A tagokat jelölő Biztosítókat a Tagozat az auditálási folyamat befejeződésével, minden évben újraválasztja. Tag alatt mindig a Biztosítót kell érteni és nem a képviseletében eljáró természetes személyt. A TKM Bizottság egy külön dokumentumban rögzített ügyrend alapján végzi működését. A TKM Bizottság Ügyrendjének kidolgozása a TKM Bizottság hatáskörébe tartozik, az Ügyrendet az Életbiztosítási Tagozat hagyja jóvá. A TKM Bizottság tagjai első ízben 2009. december 31-ig kerülnek megválasztásra, és megbízatásuk 2010. november 30-ig tart. Az ezt követő időszakra megválasztott Tagok megbízatása a következő audit befejeződéséig érvényes. A Tagok újraválaszthatóak. A TKM Bizottság feladata az általános szakmai bázis és háttér nyújtása a TKM rendszer működtetéséhez, javaslatok tétele a rendszer továbbfejlesztéséhez; a TKM Bizottság emellett őrködik a rendszer működőképessége és a szabályok betartása felett. Ez utóbbi funkciójához kapcsolódóan jogosult publikálás előtt megismerni és véleményezni a TKM Charta-hoz csatlakozott Biztosítók TKM értékeit a VIII. pontban részletezett eljárásnak megfelelően. Amennyiben kérdés merül fel a modell (lásd. 1. és 2. számú mellékletek) konkrét alkalmazására vonatkozóan, minden Biztosítónak, illetőleg a TKM Bizottság tagjainak joga van előzetesen módszertani kérdéseket feltenni, amelyet a TKM Bizottság köteles megválaszolni az ügyrendjében rögzített határidőn belül. A Bizottság állásfoglalásai nem lehetnek ellentétesek a Rendelettel, és ezek a Döntvénytárban kerülnek rögzítésre, és ezen állásfoglalások figyelembevétele a számítások során minden, a jelen Szabályzathoz csatlakozott, a TKM Chartát aláíró biztosító számára kötelező. Szintén a TKM Bizottság feladata, hogy amennyiben a számítások segédleteként szolgáló Excel tábla (ld. 1.sz. melléklet) az új, fejlesztés alatt álló termékek alkalmazhatósága miatt továbbfejlesztésre szorul, akkor javaslatot tegyen az alkalmazandó számítási módszerre, illetőleg szükség esetén az Excel tábla módosítására. A javaslatot a Tagozat hagyja jóvá. Az elfogadott módosítás hatálybalépési időpontját úgy kell megállapítani, hogy az a következő évi TKM aktualizálási időpontig teljesíthető legyen. A TKM Bizottság ügyrendjében köteles rendelkezni a TKM Bizottság tudomására jutott biztosítási és üzleti titkok kezeléséről. XII. Ellenőrzés és szankciók 11

A Szövetség a TKM önszabályozáshoz csatlakozó biztosítótársaságokról nyilvántartást vezet, azt folyamatosan karbantartja, annak aktualizált változatát a honlapján közzéteszi, beleértve az esetleges szankció tényét is. A Biztosítók által végzett TKM-számításokat a Szövetség által megbízott olyan érintett Biztosítóktól független szakértő egyén vagy szervezet (továbbiakban: Auditor), melynek van olyan alkalmazottja, aki megfelelő aktuárius végzettséggel és tapasztalattal rendelkezik, naptári évente egyszer auditálja, és az erről készült jelentést beterjeszti a TKM Bizottságnak. A jelentés benyújtásnak határideje minden év október 30- a. A TKM Bizottság az Auditor jelentését kiértékeli, a jelentést a határozati javaslattal a Szövetség a Tagozat elé terjeszti. Az értékelést és a határozati javaslatot, valamint az audit jelentés rájuk vonatkozó részét az érintett biztosítók, így a TKM önszabályozáshoz csatlakozó nem MABISZ tag Biztosítók is megkapják áttekintésre és a rájuk vonatkozó rész auditorral történő közvetlen egyeztetésére. Az értékelést és a határozati javaslatot az Ügyvezető Elnökségnek kell jóvá hagynia. Az egyeztetési folyamatnak olyan ütemezéssel kell megtörténnie, hogy az egyes biztosítók a rájuk vonatkozó auditjelentést, a Szövetség pedig a szakma egészére vonatkozó értékelést legkésőbb a folyó év november 30-ig be tudja nyújtani a MNB-nek, figyelemmel a Rendelet 11. (2) bekezdésére. Hibás számítás esetén, amennyiben az érintett Biztosító nem vitatja az auditálást végző aktuárius szakember észrevételeit, és annak megfelelően javítja az adatokat, akkor a kiértékelés nem vizsgálja a konkrét számítás módját, hanem csak a hiba mértéke alapján vitatja meg a Tagozat a jelentést. A Biztosító által vitatott tényállás esetén vizsgálja csak a testület a hibásként jelzett TKM érték konkrét számítási módját. Az ellenőrzéshez szükséges adatokat a Biztosítók kötelesek a Szövetség rendelkezésére bocsátani, ezek alatt értendőek többek között a szerződéses feltételek, belső szabályzatok, illetőleg az ügyfelek számára visszajuttatott bónuszokra vonatkozó adatok. A Szövetség szükség esetén további, a Tagozat által is jóváhagyott dokumentumok benyújtását is megkövetelheti. Amennyiben az ellenőrzés elvégzéséhez olyan adatok szükségesek, amelyek a feltételekben nem szerepelnek, tehát nem publikusak, akkor az érintett Biztosító vállalja, hogy a szóban forgó adatokat közvetlenül az auditorhoz eljuttatja, vagy a Szövetség honlapján nyilvánossá teszi. Tekintettel arra, hogy a TKM számítás kiterjed a biztosítói költségeken túlnyúló alapkezelési díjakra is, melyek igazolása egy külső szereplőtől (alapkezelőtől) szerezhető be, az audit folyamat során a biztosítók jogosultak az alábbi típusú dokumentumok bármelyikével alátámasztani a mögöttes alapkezelési költségeket: - eszközalap tájékoztató, - alapkezelővel kötött szerződés aláírt változata, - alapkezelőtől kapott e-mail, - aláírt alapkezelői nyilatkozat, - Excel tábla kiegészítve egy alapkezelőtől kapott hitelesítő e-mail-lel, - Excel tábla kiegészítve egy alapkezelőtől kapott hitelesítő nyilatkozattal, - online link az alaphoz, - print screen az eszközalapról egy adott dátumra (online rendszer vagy alapkezelői szoftver). A Szövetség által megbízott Auditort az auditálás kapcsán a tudomására jutott biztosítási és üzleti titok tekintetében, időbeni korlátozás nélkül titoktartási kötelezettség terheli. A TKM Bizottság bármely érintett termék TKM-számításának soron kívüli ellenőrzését kérheti a Szövetségtől, illetve rajta keresztül az Auditortól (rendkívüli audit). Rendkívüli audit elrendelését kérheti továbbá bármely, a megállapodáshoz csatlakozó biztosító a TKM Bizottságtól a megfelelő indoklással. A kérés elutasítása esetén a kérést megfogalmazó biztosító felülbírálatért a Tagozathoz fordulhat. Az ellenőrzés által érintett Biztosító az ellenőrzéshez szükséges adatokat köteles 5 munkanapon belül megadni az ellenőrzést végző Auditornak és a későbbiekben is köteles együttműködni, illetve az ellenőrzéshez szükséges segítséget megadni. A Szövetség az eseti ellenőrzést az Auditor és szükség szerint a TKM Bizottság 12

bevonásával végzi. A Szövetség az ellenőrzés eredményéről az adatok rendelkezésre bocsátásától számított 5 munkanapon belül tájékoztatja a TKM Bizottságot, illetve a Tagozatot. Amennyiben az éves auditálás és/vagy az eseti ellenőrzés során bebizonyosodik, hogy valamely Biztosító a valóságtól eltérő adatokat közöl, vagy egyéb módon nem tesz eleget a jelen szabályzatban foglaltaknak, a Tagozat az érintett Biztosító bevonásával megtárgyalja a kérdést, szükség esetén vizsgálóbizottságot felállítva. Ha tagozati szinten nem sikerül a kérdést megnyugtató módon rendezni, akkor a döntés átkerül az Ügyvezető Elnökség hatáskörébe. Abban az esetben, ha az Ügyvezető Elnökség is megalapozottnak tartja a szabálysértés tényét: a Szövetség Főtitkára írásban felszólítja a mulasztó Biztosítót a jelen szabályzatban rögzített kötelezettségek betartására, aminek - az írásbeli felszólítás átvételét követő - 15 napon belül az érintett társaságnak eleget kell tennie, ennek elmulasztása esetén a Szövetség jogosult a TKM sértéssel kapcsolatos tényt a Szövetség honlapján hangsúlyozott módon nyilvánosságra hozni, illetőleg a TKM-nyilvántartási listáról az érintett társaságot törölni. A Szövetség Főtitkára ezzel párhuzamosan köteles írásban tájékozatni a biztosítási piac felügyeletét ellátó MNB-t a szabályszegés tényéről, és a kapcsolódó szövetségi intézkedésről. XIII. Rendelkezés a költségek viseléséről Amennyiben az éves audit költségei nem érik el a 10 millió (tízmillió) forintot, akkor az auditálás költségeinek finanszírozása a MABISZ rendes éves költségvetéséből történik. Amennyiben az éves auditálás költsége meghaladja a 10 millió forintot, akkor a TKM Charta-hoz csatlakozó biztosítók a felmerülő költségeket a MABISZ költségvetéstől elkülönülten, az auditált termékek darabszámával és jellegével (új vagy régi termék) arányos módon finanszírozzák. A Szövetség az érintett termékek darabszámának és az audit költségeinek pontos ismeretében elkészíti a költségfelosztást, a Biztosítók pedig vállalják, hogy az ennek alapján kiszámított összeget soron kívül, a rendes éves tagdíjon felül a Szövetség számlájára utalják. Lehetőség van továbbá arra is, hogy az éves audit költségek megosztásáról a MABISZ és a TKM Charta tag biztosítók között a 10 millió forintos kereten belül a fentitől eltérő megállapodás szülessen. Ilyen eset lehet pl az, hogy bizonyos típusú mulasztások esetén (pl. az audithoz szükséges dokumentumok hiányos vagy téves beadása, téves számolás) az audit során felmerülő pluszköltségeket a MABISZ továbbhárítja a mulasztó biztosítóra, ami a szabályok fegyelmezett betartására ösztönözhet. Az ilyen jellegű költségmegosztást az Életbiztosítási tagozat előterjesztésében az Ügyvezető Elnökség hagyhatja jóvá. A TKM rendszerben résztvevő nem MABISZ tag Biztosítók az audit költségek rájuk eső részét a fentiektől eltérően minden esetben maguk állják, ezeket a költségeket a Szövetség továbbszámlázza rájuk. XIV. Átmeneti szabályok Befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítások esetében az eszközalaponkénti számítási kötelezettség 2016. április 1-től lép hatályba. Klasszikus megtakarítási jellegű (nem nyugdíj) életbiztosítások esetében a TKM számítási kötelezettség 2016 július 1-jén lép hatályba. A 3-6 mellékletek szerinti ügyféltájékoztatási dokumentumokat legkésőbb 2016. július 1-től kell alkalmazni. Mellékletek 13

1.sz. melléklet: Technikai útmutató a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások teljes költségmutatójának (TKM) kiszámításához A TKM a Szabályzat IV. pontjában meghatározott termékekre vonatkozóan megadja azt a bruttó hozamot, ami mellett a termékbe beépített biztosítási kockázati fedezetet és éves díjfizetést választva egy adott unitlinked típusú terméket vásárló ügyfél (leendő szerződő) éppen a befizetett díjaival egyező nominális összeget kap kézhez a lejárat, élethosszig tartó (whole-life termékek) esetében a meghatározott időben történő visszavásárlás pillanatában. Más szóval azt mutatjuk meg, hogy közelítőleg mekkora hozamveszteség éri az ügyfelet egy elméleti költségmentes hozamhoz képest amiatt, hogy azt az adott unit-linked terméken érte el. A TKM kiszámításához segédanyagként szolgál egy, a MABISZ TKM munkacsoportján belül létrehozott és elfogadott, Excel táblázatkezelő szoftverre épülő modell és annak célérték-kereső függvénye. Ugyanakkor, ha a konkrét termék bonyolultsága azt indokolja, lehetőség van saját társasági modell alkalmazására is, amennyiben az megfelel a TKM számítás szellemiségének és megfelelő módon dokumentált. A MODELL FORMÁLIS LEÍRÁSA A TKM kiszámításához először bevezetjük az alábbi jelöléseket: n a biztosítás tartama években; n 5,10,15, 20. Az egyszer díjas biztosításokra 5-10-20 éves tartamokkal, míg a rendszeres díjúaknál 10-15-20 éves tartamokkal kell a TKM-et kiszámolni. p a díjfizetés tartama; p 1.. n k kötvényév (0-val kezdődően indexelt vektor); k 0.. n j jp Π F c f éves, kötelező díjindexálás (skalár) az éves, kötelező díjindexálás tartama években (az első jp évben lesz emelés) díjelőírás (esetleges kedvezményekkel csökkentve). A díjcsökkentés hatása nem vehető figyelembe, csak ha az kötelező. időszaki záró eszközérték időszaki nettó költséglevonás vagy díjjóváírás az esedékes előírt díj (Π) arányában. Amennyiben a biztosító kezdeti egységeket is képez, úgy ide az effektív allokációs faktorokat kell írni. Ilyenkor előfordul, hogy az egyéb költségek (havi adminisztráció, kockázati díj) tényleges levonása csak azokban az években történik meg, amikor kezdeti egységeket már nem képzünk. A modell az egyszerűség kedvéért ezt nem kezeli, de ezzel felülbecsli a tényleges TKM-et. időszaki nettó, azaz az ügyfeleknek visszajuttatott bónusszal csökkentett éves folytonos alapkezelési díj ill. eszközarányos költséglevonás, a mindenkori átlagos eszközérték (F) arányában értve. Nem a nominális, hanem az effektív ráta használandó. Amennyiben több eleme van a költséglevonásnak, azokat mind át kell számítani egyetlen éves effektív egyenértékesre 2. E költségeknél nem csupán a direkt eszközalap költségét kell figyelembe venni, hanem (az első olyan szintig, amely alatt már nincs alapok alapja konstrukció) az esetleges mögöttes eszközalapét (ill. befektetési alapét vagy egyedi pénzügyi instrumentumokét) is. A költségeket az elvonás módjától függetlenül kell bemutatni, tehát függetlenül attól, hogy az a nettó eszközérték csökkentésével vagy az eszközök (pld. befektetési egységek) darabszámának csökkentésével történik. Amennyiben az alapkezelési költségek eszközalaponként változnak, úgy a TKM-et a legalacsonyabb és a legmagasabb alapkezelési költséggel számolt két külön TKM-et felhasználva, azt intervallumként megadva kell kimutatni ("-tól ig") 2 Például egy napi 1 bázispontos vagyonarányos alapkezelői díj éves effektív egyenértékese nem 3,65%, hanem 1- e -0,0365 3,58% (a napi elszámolást gyakorlatilag folytonosnak tekinthetjük). Előbb mindent folytonos alapúra kell kiszámolni, majd innen évesíteni, mert így a hozamok és alapkezelői díjak tényleg additívak lesznek. 14