AZ IBM ÜGYFÉLMAGAZINJA A mi emberünk: Sztrókay Péter Made in Hungary: AITIA Utazás: Tanzánia Portré: Mányoki Attila úszó 2008. december Kék Rózsa
Kék Rózsa 2008. december 3 Tartalom Beköszöntô 3 IBM-hírek 4 7 A mi emberünk: Sztrókay Péter 8 9 IBM-referencia: Volksbank 10 11 IBM-aktuális 12 14 IBM-partner: Noreg 16 17 IBM-innováció 19 21 Made in Hungary: AITIA 22 23 Kulturális ajánlat 24 25 Utazási ajánlat: Tanzánia 26 27 Éttermi ajánlat: Fülemüle 28 Kedves Olvasó! Talán mindannyiunknak van lehetôségünk arra, hogy a saját erônkhöz mérten egy kicsit jobbá tegyük magunk körül a világot. Mi az IBM Magyarországnál hiszünk ebben. Ebben az évben elindítottunk egy olyan programot, amelynek segítségével két különleges nyelvi labort fogunk felépíteni gyengénlátók számára az ELTÉ-vel együttmûködve. Több hátrányos helyzetû roma fiatalt juttatunk ösztöndíjhoz és gyakornoki lehetôségekhez. Tehetséges magyar diákoknak és kutatóknak biztosítottunk szakmai fejlôdési lehetôséget kutató-laboratóriumainkban. Kollégáink Ázsia és Afrika fejlôdô országaiban végeztek önkéntes munkát egy-egy hónapon keresztül helyi közösségek számára. A távoli vidékekrôl is adunk egy kis ízelítôt ebben a számunkban: megtudhatja miért nem mondanak nemet Vietnamban, s hogy milyen kérdéssel kezdi a napot Tanzániában az internetfüggô. Mindezen túl hírt adunk az IBM legújabb innovációiról, eláruljuk, mi bosszantja legjobban a légi utasokat, megismertetjük Önt a mesterséges intelligencia területén úttörô magyar AITIA céggel, s Mányoki Attila elmondja, mennyi edzés szükséges ahhoz, ha valaki szeretné keresztben átúszni a Balatont. Portré: Mányoki Attila úszó 29 Kellemes olvasást kíván Életmód 30 Paál Péter vezérigazgató IMPRESSZUM Kék Rózsa az IBM Magyarország ügyfélmagazinja Megjelenik: 8000 példányban Felelôs kiadó: IBM Magyarország 1117 Budapest, Neumann János u. 1. Tel.: 382-5500, e-mail: info@hu.ibm.com Fôszerkesztô: Intôdy Gábor Szerkesztôbizottság: Kósa István, Csapó Viktória, Erôs Judit, Inczefi Judit, Jurisich Lídia, Szekeres Mónika, Nagy Marianna Fômunkatárs üzlet és informatika: Horváth Annamária Fõmunkatárs portrék, életmód: Szablyár Eszter Olvasószerkesztô: Stark László Címlap: Bagó Dániel Szerkesztôség: Mmd Corporate, Public Affairs and Public Relations Consultants; 1062 Budapest, Aradi u. 8 10. Tel.: 266-7833 Design, nyomdai elôkészítés: Impressio Magyarország Kft. Tördelés: Zsivanov Sándor Ügyvezetô igazgató: Dózsa Tamás Nyomda: Pera Nyomda Kft.
4 Kék Rózsa 2008. december IBM-hírek ELTE-IBM-együttmûködés a fogyatékossággal élô hallgatókért Az IBM támogatásával az Eötvös Loránd Tudományegyetem nyelvi laboratóriumot alakít ki fogyatékossággal élô hallgatók számára az intézmény Trefort-kerti és lágymányosi kampuszán. A támogatás összege ötvenezer euro, melybôl speciális bútorokat, informatikai eszközöket, látássérülteket segítô berendezéseket és szoftvereket vásárolnak. Az ELTE és az IBM megállapodott abban is, hogy kiválasztott fogyatékos hallgatók féléves gyakornoki álláslehetôséghez jutnak az informatikai cégnél. Az együttmûködés célja a fogyatékkal élô hallgatók, ezenbelül elsôsorban a látássérült, diszlexiás és diszgráfiás diákok elhelyezkedési esélyeinek javítása, számukra versenyképes ismeretek nyújtása. A kezdeményezés az IBM Akadémiai Partnerség nevû programjának keretében fut. Ezt az IBM 2005-ben indította el, s eddig Ausztriában, Csehországban, Lengyelországban, Belgiumban és az Egyesült Királyságban kötött megállapodásokat több felsôoktatási intézménnyel, mindenhol a helyi igények és lehetôségek szerinti tartalommal. Paál Péter, az IBM Magyarország vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy egyetlen cég sem mondhat le a tehetséges emberekrôl, azért, mert fogyatékossággal élnek vagy hátrányos helyzetû társadalmi csoporthoz tartoznak. Az IBM minden menedzserétôl megköveteli és számon kéri az egyenlô esélyek biztosítását, egészséges, biztonságos, produktív és diszkriminációtól mentes munkahelyi környezet fenntartását. A sokszínûség területén számos aktív, belsô munkavállalói csoport is mûködik, ilyen például a közelmúltban alakult nôi vezetôk fóruma. A hazai vállalatcsoport ösztöndíjés gyakornoki programot vezetett be hátrányos helyzetû roma fiatalok, valamint fogyatékkal élôk számára is. Több IBM-es munkatárs végez önkéntes munkát: vak gyerekekkel futnak és tandemkerékpároznak, állami gondozottakat tanítanak, hátrányos helyzetû családokat segítnek. A globális cég legújabb kezdeményezése a Corporate Services Corps projekt, amelynek keretében évente 1200, szigorú követelmények alapján kiválasztott munkatársát egy hónapos idôtartamra felmenti a munkavégzés alól és civil szervezetek mellé delegálja, hogy fejlôdô országokban a szegénység leküzdését célzó, környezetvédelmi, üzletfejlesztési- illetve természetvédelmi programokban vegyenek részt. Prof. dr. Hudecz Ferenc, az ELTE rektora örömmel üdvözölte, hogy az IBM e programjában való részvételt intézményük számára ajánlotta fel elôször Magyarországon. A megállapodás annak a szakmai munkának az elismerését jelenti, amely az egyetemen folyik a fogyatékossággal élô hallgatók érdekében. elte.hu
Kék Rózsa 2008. december IBM-hírek Mikulás-ünnepség az IBM-ben Hagyomány, hogy az IBM Magyarország Mikulásünnepséggel kedveskedik a dolgozók gyermekeinek. Idén december 5-én került sor az eseményre, az Infopark aulájában. A vidám délután során kalács és kakaó, az Apacuka együttes zenés mûsora, lufihajtogató bohóc, kézmûves-foglalkozások, arcfestés és játszóház várta a kicsiket. A délután fénypontja természetesen a Mikulás érkezése volt, aki idén is kiosztotta az elmaradhatatlan Mikulás-csomagokat. 5
6 Kék Rózsa 2008. december IBM-hírek Már egy éve az IBM család tagja a Cognos Cognos Information Day néven az IBM elsô ízben tartott hazai tájékoztatót ügyfelei, partnerei számára. A rendezvény dátuma egybeesett a cég egy évvel ezelôtti nemzetközi felvásárlásával. Megnyitójában dr. Paál Péter, az IBM Magyarország vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a Cognos üzleti intelligencia és vállalati teljesítménymérô szoftverek által az IBM szoftverportfólióját jól kiegészítô, vezetô piaci pozíciókban lévô termékekkel bôvült tovább az IBM kínálata. Ez érdekes változásokat is hoz majd az IBM életébe, hiszen ezeknek a szoftvereknek felhasználói nem IT-szakemberek, hanem az üzleti felhasználók, olyan területeken is, amelyek jelentôs, új ügyfélkört jelentenek az IBM számára. Ez egy kicsit más megközelítést igényel az értékesítési-marketing tevékenységben, és új lehetôségeket jelent nemcsak a szállító, hanem az ügyfelek és business partnerek számára is. Fontos, hogy a bôvülés nem eredményez technológiai irányváltást, az alkalmazások jól kiegészítik egymást, közös infrastruktúra-alapokon mûködnek, és már most is képesek egymás adatait elérni, feldolgozni. A rendezvényen szó volt a Cognos termékek hagyományosan erôs hazai jelenlétérôl és partneri bázisáról, ugyanis közel 300 vállalatnál kb. 10 000 felhasználó rendelkezik Cognos termékekkel. Az aktuális piaci környezet bizonyos termékek számára kifejezetten jó lehetôségeket is jelent, hiszen a bárhol elérhetô, friss és pontos riportok, az árfolyamváltozások gyors követése, a költséghatékonyság elemzése, megtakarítási lehetôségek feltárása, a költségvetések többszöri módosítá- Néhány újdonság a Cognos 8.4 portfólióból a teljesség igénye nélkül: PowerPlay Studio multidimenzionális elemzôeszköz integrálása még látványosabb, jobban személyre szabható diagramok fejlettebb Scorecardok, Dashboardok új Planning- és MS Excel-kliensek Planning-TM1-BI együttmûködés riportok lekérdezése mobiltelefonról központi üzleti szótár adatok áramlásának nyomonkövethetôsége keresési lehetôség minden üzleti intelligencia adatforrásban sa és a többverziójú elôrejelzések napjainkban kritikus sikertényezôkké váltak a vállalkozások számára. Az IBM-rendezvényen a Cognos ausztriai szakemberei adtak ízelítôt az év végén megjelenô Cognos 8.4 termékcsomag újdonságaiból, illetve az IFUA Horváth & Partners az IBM új business partnere mutatta be a Cognosba integrált TM1 kontrollingrendszert. A házon belüli rendezvény a vártnál is nagyobb érdeklôdésre tartott számot, a közel száz résztvevô számára ezért a félnapos program két felvonásban került bemutatásra. ibm.com/software/hu Roma újságíró hallgatók az IBM-ben A Független Médiaközpont roma hallgatóit látta vendégül novemberben az IBM Magyarország. A leendô újságírók rövid prezentációk keretében megismerkedtek az IBM szervezeti felépítésével és mûködésével, cégünk társadalmi és oktatási kapcsolataival, a vállalati kommunikáció sajátosságaival, valamint a befogadás és sokszínûség területén tett erôfeszítéseinkkel. Ez utóbbi témakörben a hallgatók részletesen hallhattak a Romaster programról, melyet az IBM Magyarország a Hungarian Business Leaders Forummal (HBLF) közösen indított 2007-ben. A program célja, hogy a roma társadalomban tovább fejlôdjön a megfelelô nyelvtudással és felsôfokú végzettséggel rendelkezô közösség, amelynek tagjai példát is mutatnak a még iskolakezdés elôtt álló roma fiataloknak, versenyképes tudással várják a munkaadók által felajánlott lehetôségeket, vagy saját vállalkozásukon keresztül vesznek részt a versenyképes gazdaságban. A program három pillérre épül. Az egyik az anyagi támogatás, évi 240 000 forint értékben, amelyet a diákok tanulmányi célokra használhatnak fel. Ennél még fontosabb a második pillér: a programban résztvevôkhöz a támogató vállatoktól kijelölt mentor, akire nemcsak szakmailag, de emberileg is építhetnek a sikerrel pályázók. A harmadik pillért a vállalatoknál biztosított gyakorlati tapasztalatszerzés lehetôsége jelenti. hblf.hu
Kék Rózsa 2008. december 7 IBM-hírek Informatika Afrikában helyszíni tudósítás Ma vajon milyen lesz a sávszélesség? Reggel ezzel a kérdéssel kezdi a napot az ember Kelet-Afrikában, ha munkája a számítógéphez köti. Mert elôfordul, hogy 1024 kilobit másodpercenkénti sebességgel is lehet száguldani, de azért gyakoribb, hogy meg kell elégedni ennek a felével, harmadával, tizedével. Vagy el kell fogadni, ha éppen nem mûködik. Abban egészen biztosak lehetünk, hogy Tanzániában soha senki nem fog idegeskedni körülöttünk technikai problémák miatt. Legfeljebb ennyit mondanak: hakuna matata semmi probléma, egyszer úgyis visszajön az internet. De a hálózat csak egy dolog. Mert azért az is jó, ha van áram, amivel mûködik a router. A rövidebb áramszünetek áthidalására mindenhol ott a szünetmentes tápegység, s az irodaház bérlôi közül néhányan dízelgenerátort telepítettek az udvarba. Generátorok mûködnek az élelmiszerboltoknál a hûtôgépek folyamatos üzemben tartása érdekében, a szórakozóhelyeken a világítás biztosítására, a szállodákban a minimális szolgáltatás fenntartására. Kelet-Afrikában soha nem építettek ki a lakosság nagy részét elérô vezetékes telefonhálózatot. Ilyen hatalmas kiterjedésû területen, alacsony népsûrûség mellett csillagászati, soha meg nem térülô összegekbe került volna kábeleket fektetni, s ez a körülmény az internetszolgáltatás jövôjét is meghatározta. Itt kapcsolt vonali DSL vagy kábelnet általában sem jöhet szóba néhány nagyvároson kívül. Az infrastruktúra ugyanakkor még ezekben a körzetekben is hiányos. Az árak magasak, 10 12 ezer forint havi díjat számláznak egy 1 Mbps ADSL -csatlakozásért ott, ahol ez elérhetô ezért a háztartásokban az internet ritka. Jelentôs a hiány alap- és középszintû informatikai ismeretbôl. Kevesen akadnak, akik például képesek egy kisebb vagy nagyobb cég hálózatát összerakni, internet oldalait megszerkeszteni, illetve technológiai szempontból karban tartani. Akik értenek mindehhez, azok meg is kérik ennek árát. Ha valaki vállalkozni szeretne Afrikában, ez a terület sikerrel kecsegtetheti. Internetcsatlakozáshoz lakott települések szállodáiban, irodákban, internetkávézókban lehet hozzájutni, illetve az utak mentén is akad néhány internetkioszk, hatalmas parabolaantennával az épület tetején. GSM és mûhold, Afrikában ezen alapszik az informatikai és kommunikációs infrastruktúra, s e technológiák elérhetôsége óriási gazdasági, társadalmi hatásokkal járt. Az élet, és az, ahogy kommunikálunk egymással, Európában is megváltozott az elmúlt 10 15 évben, de a fekete kontinensen gyökeres fordulat történt. Öt mobilszolgáltató látja el Tanzániát, megfizethetô árakat kínálva. Szinte kizárólag felöltôkártyás konstrukciókat lehet igénybe venni, havi számla alapján csak nagyon komoly hitelminôsítésen megfelelt vállalati elôfizetôk egyenlíthetik ki tartozásukat. Amióta elérhetô áron kínálják a mobiltelefont, s lefedték az ország lakott vidékeit, a külvilágtól elzárt faluközösségek dobtak össze pénz egy-egy GSMtelefonra, amelyet a falu közösen használ, hogy az emberek a rokonságukkal a kapcsolatot tartsák, vagy szükség esetén segítséget kérjenek. A vállalkozók és vállalatok még a jobban ellátott térségekben is csak nehezen vagy egyáltalán nem jutottak telefonhoz korábban most sok irodában mûködik asztali GSMkészülék. A part menti halászok már nem találomra viszik ki az egyik piacra a zsákmányt, ahol a helyi túlkínálat miatt esetleg nem adhatnák el megfelelô áron a halat, hanem elôtte mobiltelefonon beszerzik a szükséges információt. Az ellátás egyenletesebbé vált, az árak kiegyenlítôdtek, ami a vevôknek is jó, mert nem fordul elô, hogy helyi hiány miatt túl drágán vennék a halat. Afrikában az információs forradalom következô, és egyre közeledô lépése minden bizonnyal az internet használatának széles körû elterjedése lesz, amikor olcsóbbá és kiforrottabbá válnak a mobilhálózatok infrastruktúráján alapuló adatátviteli szolgáltatások, és afrikai pénztárcáknak is megfelelô áron kínálják majd az internetképes hordozható eszközöket. Ahogy a kontinens mind több szállal kapcsolódik a világhoz, egyre többen csodálkoznak majd rá: Afrika egészen közel van hozzánk, él, gyarapszik, és mindenkit emlékeztetni fog arra, hogy egyáltalán nem találó rá az elfelejtett kontinens jelzô. (A Computerworld engedélyével.) tanzablog.blog.hu
8 Kék Rózsa 2008. december A mi emberünk Vietnam mindent visz Harmincnégy országban járt, de állítja, Vietnam mindent visz. Sztrókay Péter, az IBM Magyarország pénzintézeti ügyfélmenedzsere egy hónapos kiküldetést követôen tért haza az ázsiai országból, ahol az IBM globális önkéntes programjában, a Corporate Service Corpsban, egy nemzetközi csapat tagjaként teljesített szolgálatot a danangi kereskedelmi kamaránál. Azt olvastam a blogjában, hogy Vietnamban két öltönyt is varratott egy helyi szabónál. Ez az öltönye is ott készült? Igen, Vietnamba nem érdemes itthonról ruhát vinni. Az itthoni ár töredékéért kiváló minôségû ruhákat lehet kapni, illetve készíttetni. Hogyan lesz valakibôl az IBM jószolgálati nagykövete? Kellett hozzá egy adag kalandvágy, némi szerencse és az utolsó pillanatban beadott, de jól összeállított jelentkezési csomag, amiben valami megtetszett a kiválasztásért felelôs bizottságnak. Meg persze kellett egy rendkívüli módon átgondolt és kidolgozott, ütôképes IBM-program, amilyen a Corporate Service Corps. Ezek szerint nem komplikálta túl a jelentkezést. Mást sem szoktam. Elsôsorban azt mérlegelem egy döntési helyzetben, hogy az adott dolog illeszkedik-e abba az irányvonalba, ami mentén haladni szeretnék a jövôben. A Corporate Service Corps pedig illeszkedett Az elsô perctôl lenyûgözött. Ez a program azért zseniális, mert egyszerre visz tudást egy erôteljesen növekvô gazdaságba és segíti saját dolgozói személyes fejlôdését azáltal, hogy egy teljesen más kulturális környezetben kell boldogulniuk. Vietnamban, Danangban tötött egy hónapot. Hogyan boldogult? Miben volt más az ottani élete? Mindenben. Az életvitel, az értékrend, a közlekedés, az emberi kapcsolatok, az étkezési szokások, a döntéshozatal, az üzleti élet mind nagyban különböznek a mi sajátosan kelet-európai, de azért mégiscsak nyugati felfogású normáinktól. Mondok egy példát: egy vietnami ember számára különösen fontos a harmónia megôrzése. Ezért szinte soha sem használják a nem szót, minden kérdésre igennel válaszolnak. Ha egy üzleti partneredtôl megkérdezed, hogy valamit el tud-e készíteni másnap reggel tíz órára, akkor mindenképp azt fogja válaszolni, hogy igen. Még akkor is, ha esze ágában sincs a kérdéssel foglalkozni másnapig. Pontosan milyen feladatai voltak? Az Információs Technológiai Intézetnél kisvállalkozásokat segítettük tanácsainkkal szemináriumokat, oktatásokat, fórumokat tartottunk a vállalkozók részére. Egy másik projekt keretében a helyi élelmiszeripari fôiskola online képzési és továbbképzési rendszerének kialakításában vettünk részt. A számomra legkedvesebb feladat azonban az volt, amikor kereskedôknek és egyetemistáknak tartottam értékesítési tréningeket. Már három hónapja hazajött. Mi változott az elsô eufória elmúltával, hogyan értékeli a kint töltött idôt most? Semmi nem változott a lelkesedésem kitart és igyekszem továbbra is aktívan részt venni a Corpsban. Legnagyobb sikeremnek azt tekintem, hogy a jövô évi programban például négy különbözô kiutazó csoport felkészítéséért leszek felelôs. Furcsa, de ott gyorsabban ment az alkalmazkodás, mint idehaza a visszaszokás. Egyébként könnyen alkalmazkodó típus? Azt hiszem igen, általában gyorsan felveszem a tempót, de talán éppen emiatt is sajnos hajlamos vagyok
Kék Rózsa 2008. december 9 A mi emberünk hirtelen ítélni. Az egyik fontos lecke, amit Vietnamban megtanultam, hogy félre kell tennem az elsô benyomásokat és nyitottnak kell maradnom. Ha már a leckét említi diákként, az Eötvös gimnázium, majd a Budapesti Mûszaki Egyetem padjait koptatta. Jó tanuló volt? Racionális tanuló voltam, mindig csak annyit tanultam, amennyi éppen szükséges volt. Az egyetemen villamosmérnökként végeztem, majd késôbb felvérteztem magam egy MBA-diplomával is ugyanitt. Ennyi reálismeret mellett kellett egy kis kikapcsolódás, ezért az ELTE Bartók Béla Vegyeskarának bariton szólamát is erôsítettem jó pár évig. Mihez kezdett egy mérnöki diplomával a zsebében? Elôbb vállalkozóként reklámtáblákat gyártottam, majd két gyárban is dolgoztam a termelésért felelôs vezetôként. Hogyan lett kereskedô? Egy idô után már nem élveztem a gyári munkával járó monoton életet. Megfogalmaztam egy motivációs levelet, hogy valami mással szeretnék foglalkozni. Elôvettem az Arany Oldalakat és ABC-sorrendben haladva elküldtem ezt a levelet érdekesnek tûnô cégekhez. Sokáig levelezett? A B betû elejéig jutottam. A BankNet mûholdas telekommunikációval foglalkozó cég igazgatójának megtetszett ez a szokatlan jelentkezési forma és sales pozíciót ajánlottak így lettem kereskedô. Innen kereskedelmiigazgató-helyettesként távoztam két év múlva, és az ICON-hoz igazoltam, ahol öt évig voltam kereskedô. Most pedig már öt éve pénzintézeti ügyfélmenedzser az IBM-nél. Szeretek itt dolgozni. Nagyon fontosak számomra a kollégáimmal ápolt kapcsolataim, talán azért is, mert eleinte hosszabb idô kellett ezeknek a barátságoknak a kialakulásához. Az ügyfeleim között is többekkel már inkább baráti, mint üzleti a viszony. Hova utazik legközelebb? Sok ötletem és ehhez képest kevés szabadságom van. Szeretnék visszamenni Indokínába. Észak- Vietnam és Laosz most kimaradt. Tervezek egy túrát a Kilimandzsáróra és elmennék szívesen egy hónapra Mongóliába is. A következô út azonban nagy valószínûséggel egy családi kirándulás lesz a feleségemmel és a két fiammal a fjordok hazájába, Norvégiába. Nem mutatja meg a gyerekeknek Ázsiát? Nem, ezzel még várok, inkább azt szeretném, hogy egyedül menjenek majd, ha nagyobbak lesznek. Azt viszont a vietnami élmények kapcsán elhatároztam, hogy a fiúknak is mindenképpen biztosítani fogom a külföldi tapasztalatszerzésre a lehetôséget. 40nap.freeblog.hu ibm.com/corporateservicecorps/
10 Kék Rózsa 2008. december IBM-referencia Evés közben jön meg Lotus Domino Workflow a Magyarors Annak ellenére, hogy nem bombázza folyamatos médiajelenléttel ügyfeleit a Magyarországi Volksbank Zrt., a tekintélyes és népszerû pénzintézetek közé tartozik. Mint ilyen, meg sem engedhetné magának, hogy ne a legkorszerûbb számítástechnikai háttér segítse tevékenységét. Egyik nagyszabású projektjükrôl, az E-hitelaktáról beszélgettünk Skonda Máriával, a bank vezérigazgató-helyettesével. Hetven fiókból álló és folyamatosan bôvülô országos hálózat, 400 milliárdos mérlegfôösszeg 2008-ban, átlagban 30 százalékos növekedés imponáló számok jellemzik az idén 15 éves Magyarországi Volksbank Zrt.-t. A pénzintézet elsôsorban a középrétegekre, a kis- és középvállalkozásokra, családtagjaikra, valamint a magasabb jövedelmi kategóriába tartozó magánügyfelekre koncentrál: nekik kínál tanácsadás orientált szolgáltatásokat. Ezekbe természetesen a manapság oly népszerû hitelezés is beletartozik, hátterében egy nagyszabású projekttel, az IBM-alapokon futó E-hitelaktával. Mikor kerültek kapcsolatba az IBM-mel? kérdezem Skonda Mária vezérigazgató-helyettes asszonyt. Az IBM régi stratégiai partnerünk. Alaprendszereink zömükben IBM platformon futnak, így például a központi számlavezetô rendszerünk AS 400-ason ez természetesen meghatározza már az operációs rendszert, illetve a csatlakozó rendszereket is. Mind a levelezôrendszerünk, mind a workflow (munkafolyamat-irányító) alapfolyamataink az IBM Lotus Notesra épülnek, így amikor tovább akartunk lépni, egyértelmû volt, hogy ezt melyik platformon tegyük. A továbblépés ebben az esetben a standard hitelek (jelzáloghitelek, a kisvállalkozóknak nyújtott Széchenyi kártya) feldolgozását jelentette. A bank tudom meg Skonda Máriától mindenekelôtt egyfajta munkafolyamat-szervezésbe kezdett, amelynek a fô célja az volt, hogy elválasszák a back office, azaz a háttér-adminisztrációs feladatokat az értékesítési tevékenységtôl, mondván: az értékesítôk kizárólag az értékesítésre koncentráljanak. A várható elônyök egyértelmûnek tûntek: értékes értékesítési kapacitás szabadulhat fel, csökkenhet a mûködési kockázat, minôségi módon lehet elôkészíteni a hiteleket, ráadásul a döntéseket is jól áttekinthetô módon lehet centralizálni. Úgy döntöttünk, hogy létrehozunk egy úgynevezett retail centrumot a központban, és jól menedzselhetô és követhetô módon juttatjuk el oda a szükséges információkat. Azaz elôször a munka-folyamatszervezés került terítékre, s ehhez kerestünk megoldást. Itt került a képbe üzleti partnerük, az AGNI-TECH Kft. Miért éppen ôket választották? Mint említettem, megvolt az alap, a Lotus Notes, megvolt a folyamatszervezési terv, s olyan, ezen a területen megfelelô tapasztalattal rendelkezô specializált cégeket kerestünk meg, akik értik, és meg is oldják a problémánkat. Közéjük tartozott az AGNI-TECH Kft. is, akik végül kedvezô árajánlatukkal utasították maguk mögé a többieket. Az AGNI-TECH, megértve elképzeléseinket, az IBM keretrendszerére, a Lotus Domino Workflow-ra, illetve egy egyedi workflow motorra fejlesztették rá az üzleti alkalmazást. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a banknál már meglévô alapokra épített egy jól menedzselhetô rendszert,
Kék Rózsa 2008. december 11 IBM-referencia az étvágy zági Volksbanknál IBM Lotus Workflow A munkafolyamat-irányító (workflow) rendszerek automatizálják a vállalati folyamatokat, irányítják a munkatársak tevékenységét, emellett áttekinthetôvé teszik a vállalat mûködését. Ezek közé tartozik az IBM Lotus Workflow is, amelyre, minthogy keretrendszerrôl van szó, bármilyen környezetben használható munkafolyamat-irányító alkalmazások ráépíthetôk. Az IBM megoldása stabil és kiforrott, gyorsan testre szabható (fejleszthetô) megoldás, és ára is kedvezôbb a versenytársaiénál. az E-hitelaktát. A projekt 2005 végén kezdôdött, s a rendszer azóta folyamatosan bôvül. Három évvel ezelôtt kialakítottuk a rendszer alapját, mondhatni a gerincét. Ez persze csak a kezdet volt, s tudtuk, ennél messzebbre akarunk eljutni, azaz nálunk valóban az evés közben jött meg az étvágy. Egyre több elvárást fogalmaztunk meg a rendszer felé. Ennek jegyében hozzáillesztettük a rendszert az ügynöki nyilvántartáshoz, aktiválásra kerültek az átszignálási mûveletek, s a más rendszerek felé történô adatexportálás és -importálás lehetôsége is beépítésre került. Szkennelô szoftver is ráépült az alaprendszerre, aminek köszönhetôen a retail centrumban azonnal látják a dokumentumot, látják melyik ügyintézôtôl érkezett, s így bármi gond van, egyszerûbb beavatkozni. Gyakorlatilag azt lehet mondani, hogy az eladási ponttól kezdve egészen a folyósításig és a hitelnyilvántartásig már minden a rendszer felügyelete alatt zajlik. Hogyan fogadták a munkatársak az újdonságot, a megváltozott ügymenetet? Természetesen minden újításnál van egyfajta idegenkedés, s ha a számítógépek szóba kerülnek, sokan a létszámleépítésre asszociálnak. Errôl azonban szó sem volt, hiszen az, hogy az új rendszernek köszönhetôen elválaszthattuk a back office tevékenységet az értékesítéstôl, nem létszámleépítéssel járt, hanem azzal, hogy létszámnövekedés nélkül tudtuk megnövelni az értékesítési kapacitást. A központban is meg kellett tanulniuk a kollegáknak, hogy gyorsan, hatékonyan és kooperatívan dolgozzanak, de végül sikerült olyan munkatársi gárdát felállítanunk, akik ma már egyfajta hitelezési kompetenciaközpontként mûködnek. Szükség volt-e bármiféle továbbképzésre? Részben igen, de mivel a kialakított rendszer igen egyszerûen kezelhetô, ráadásul a munkatársak is be voltak vonva a fejlesztésbe, így roppant gyorsan és flottul ment az átállás. Milyen elônyeit érezhetik önök, illetve ügyfeleik az IBM Workflow-ra épített hitelezési rendszernek? Talán mondanom sem kell, milyen nagy a konkurencia, milyen gyilkos árharc zajlik a hitelezéseknél. Felméréseket is végeztünk ehhez kapcsolódóan, s két nagyon érdekes következtetést is leszûrhettünk. Az ügyfeleknek tulajdonképpen két dolog fontos. Az elsô, hogy bízhassanak a bankban, azaz azt kapják, amit ígérnek nekik, ne legyenek apró betûs kibúvók. A másik szempont a gyorsaság az ügyfél minél hamarabb szeretne hozzájutni a pénzhez, s ezért akár áldozni is hajlandó. Nos, ez utóbbinál sokat segít az E-hitelakta, hiszen jelentôsen meg tudtuk növelni az értékesítési és feldolgozási kapacitásokat, számottevôen csökkent a hibaráta, és legalább 30 százalékkal megnôtt az áteresztôképességünk. Ezt a fajta növekedést, ezt a fajta szolgáltatási minôséget nem tudtuk volna elérni a hagyományos kézi módszerekkel. Végül a közeljövô tervei is szóba kerülnek, hiszen a projekt még nincs lezárva. További fejlesztésekre mindenképpen sor kerül még, már csak azért is, mert ahogy javul és fejlôdik egy technológia, úgy korszerûsödik az alatta mûködô technológiai környezet is. Üzletorientált adatraktár, CRM rendszerek bevezetése, értékesítés támogató ernyô húzása a bank viszonylag konzervatív könyvelôrendszere elé ezek a tervek. Lesz tehát még mit ráépíteni az IBM alaprendszerére! volksbank.hu
12 Kék Rózsa 2008. december IBM-aktuális Az IBM, a Green IT-konferencia fôszponzora saját rendezvényén is a zöldtémával foglalkozott Project Green-kezdeményezése keretében az IBM egymilliárd dollárt fordít olyan technológiák, termékek és szolgáltatások fejlesztésére, amelyek lehetôvé teszik az adatközpontok által felhasznált energiamennyiség csökkentését mondta dr. Paál Péter, az IBM Magyarország vezérigazgatója azon a szakmai fórumon, ahol a gyártó legújabb szervervirtualizációs és adattároló megoldásait mutatta be. A kifejlesztett eszközök energiahatékonyságát az IBM saját szervezetén tesztelte, és többek között nagy arányú szerverkonszolidációt hajtott végre. Ennek köszönhetôen a korábbi 3900 kiszolgáló helyett ma 30 csúcskategóriás gépet használ, és várakozásai szerint nem kevesebb, mint 80 százalékkal csökkentheti majd energiafogyasztását. A világ növekvô energiafogyasztásának környezeti hatásait Harnos Zsolt, a Corvinus Egyetem tanszékvezetôje szemléltette, aki a globális felmelegedést a XXI. század legnagyobb horderejû változásának nevezete. A rendezvényen tartott elôadásában az akadémikus ezzel összefüggésben a Kárpát-medence kedvezôtlen helyzetére is felhívta a figyelmet. Becslések szerint térségünkben századunk végére a nyári átlaghômérséklet akár 4 Celsius-fokkal is nôhet és a tudomány mai állása szerint a 2 Celsius-fokot meghaladó növekedés kezelhetetlen állapotokat idézhet elô. Erre a változásra az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátásának mérséklésével és a gazdaság, valamint a fogyasztás modelljeinek megújításával, alkalmazkodással válaszolhatunk. Az Európai Unió például olyan környezetvédelmi programot fogadott el, amelynek célja, hogy a felmelegedést 2 Celsius-fok alatt tartsa. Ennek érdekében a tagállamok többek között azt is vállalták, hogy 2020-ig 20 százalékkal csökkentik szén-dioxid-kibocsátásukat. Világszinten az egy fôre jutó szén-dioxid-kibocsátás éves átlaga 3,9 tonna, amit azonban a fejlett és fejlôdô országok átlaga messze felülmúl. Az Egyesült Államokban ez a mutató közel 20 tonna, Magyarországon pedig 8 tonna, a globális átlag kétszerese, és majdnem annyi, mint a hazánknál jóval fejlettebb Egyesült Királyság, Japán vagy Németország egy fôre jutó kibocsátása. A hatékonyabb energiafelhasználás terén tehát van még hová fejlôdnie a világnak. A vállalati informatikusok akiktôl az üzleti vezetôk egyébként is a költségek csökkentését várják a maguk részérôl az adatközpontok kizöldítésével különösen sokat tehetnek ennek érdekében. A vállalatok energiafogyasztásának negyede ugyanis ezekben a gondosan klimatizált szerverszobákban kerül felhasználásra. A gondolatébresztô elôadásokat követôen az IBM szakmai fórumának közönsége olyan termékújdonságokkal is megismerkedhetett, amelyekkel csökkenthetô az adatközpontok energiaigénye. Molnár Gergô és Surányi József értékesítési tanácsadó például az IBM Power System szerverein elérhetô virtualizációs megoldás mûködését mutatta be. A live migration funkció segítségével a rendszergazdák a virtuális gépeket mûködés közben is egyszerûen mozgathatják a fizikai szerverek között. A munkaterhelés csökkenésével a virtuális kiszolgálók így egyetlen hardverre helyezhetôk át, a többi kiszolgáló az erôforrásigény újabb növekedéséig kikapcsolható. Grósz Attila az IBM szeptemberben bemutatott innovatív tároló megoldásáról tartott elôadást. Az XIV Storage System lemezes tárolórendszer tökéletes terheléselosztással biztosítja az erôforrások, így az energia leghatékonyabb felhasználását. A zöldeszközök mellett az IBM energiahatékonysági szolgáltatását is bemutatta. Ennek keretében a gyártó tanácsadói felmérik az adatközpontok meglévô informatikai infrastruktúráját, és segítenek azonosítani az optimalizálás lehetôségeit. ibm.com/green
Kék Rózsa 2008. december 13 IBM-aktuális Megszületett a tízezredik DS8000 Az IBM váci részlegében elhagyta a gyártósort a vállalat csúcskategóriás, legnagyobb teljesítményû adattároló szerverének a DS8000-nek a tízezredik példánya. Az ünnepélyes eseményen dr. Baja Ferenc informatikai kormánybiztos és az IBM kiemelt partnerei vettek részt. A DS8000 szervereket kizárólag Vácon gyártják, és innen exportálják a világ összes országába. Az információk növekvô áradatának köszönhetôen ezekre az eszközökre egyre nagyobb a kereslet, mivel egyre több adatot tárolunk digitálisan magyarázta Paál Péter, az IBM Magyarország vezérigazgatója. Arno Hebgen, az IBM DSS Vác igazgatója elmondta: A váci IBM gyár vásárlókörébe tartozik sok bank, biztosító, digitális mûködésre átállt televízió, valamint számos állami intézmény, köztük archívumok, levéltárak, népesség-nyilvántartók, nyugdíjintézetek is. Ezek olyan szervezetek, ahol a mûködés egyik alapvetô legtöbbször törvényben is elôírt feltétele hatalmas mennyiségû adat biztonságos, hosszú távú elérése és megôrzése. Dr. Baja Ferenc informatikáért felelôs kormánybiztos, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára a rendezvényen kiemelte: Az informatika a versenyképesség elôfeltétele a közigazgatási szolgáltatások tekintetében is. A korszerû elektronikus kormányzat olyan világos, átlátható rendszer, amely a különbözô államigazgatási szervek közti együttmûködést segíti, hatékonyságával hozzájárul a költségvetési kiadások lefaragásához, gyors és egyszerû ügyintézést biztosít mind a vállalatok, mind a lakosság számára. Az IBM váci egysége 1996 óta mûködik, jelenleg 1100 fôt foglalkoztat, s az ország egyik legjelentôsebb exportôrévé nôtte ki magát.
14 Kék Rózsa 2008. december IBM-aktuális A légi utasok utálják a trükkös díjakat Az IBM a repülôvel utazók legkellemetlenebb élményeit kutatta Ezer amerikai légi utast kért meg az IBM és a Braun Research, hogy repülésükkel kapcsolatos legkellemetlenebb élményeiket mondják el. A reprezentatív vizsgálat eredményei alapján az IBM üzleti tanácsadó egysége üzletfejlesztési stratégiákat, és az utasok hûségét növelô megoldásokat dolgoz ki légitársaságok számára. A tanulmány egyik legfontosabb megállapítása, hogy a legtöbb utas számára az ár a legfontosabb tényezô. A lehetô legalacsonyabb árakat részesítik elônyben, és saját maguk akarnak dönteni arról, hogy kérnek-e fizetôs többletszolgáltatásokat. Az utazók ugyanakkor egyöntetûen elítélik azokat a pótdíjakat, amelyeket a légitársaságok olyan nélkülözhetetlen szolgáltatásokért kérnek, mint például a csomagok feladása. A csomagdíjat egyszerûen a legvisszataszítóbb lehúzásnak tartják. Véleményük szerint nem korrekt az összegyûjtött légi kilométerek beváltásakor felszámolt pótdíj, és sokan túlárazottnak gondolják az elsô és a business osztályt. A környezetvédelmi pótdíjat a megkérdezettek fele elfogadhatónak ítéli. Mind kevesebben érdeklôdnek a repülôtéri és a fedélzeti vásárlás iránt. Járattörlés és késés esetén a csalódott utasokat a legjobban az vigasztalná, ha a kényszerû várakozási idôt internet-kávézóban tölthetnék. Ha árazása korrekt, egy légitársaság sok hûséges ügyfelet nyerhet magának, akik még egy-egy késést is megbocsátanak, amennyiben azt tapasztalják, hogy törôdnek velük, és reagálnak igényeikre. http://www.ibm.com/services/us/index.wss/ ibvstudy/gbs/a1030302?cntxt=a1000068 Integrált jegyeladási rendszert épít ki a dublini tömegközlekedés számára az IBM Gyors, kényelmes, biztonságos és intelligens lesz az a jegyértékesítési rendszer, melyet a dublini tömegközlekedésben vezetnek be várhatóan 2009 folyamán. Az elektronikus fizetôrendszer lehetôvé teszi, hogy az utasok mindössze egyetlen, elôre feltöltött és megvásárolt kártyával az összes Dublinban és agglomerációjában elérhetô tömegközlekedési eszközt igénybe vehessék. Az IBM által fejlesztett automata rendszer napi 2 millió tranzakció feldolgozására képes és a jövôben rugalmasan tovább bôvíthetô internetes vagy egyéb kiskereskedelmi kiegészítô szolgáltatásokkal is. Az új rendszernek köszönhetôen az utasoknak nem kell maguknál többé készpénzt tartaniuk, a jegyvásárlást a feltölthetô kártya segítségével intézhetik, mely különféle utazási módokat és a különbözô szolgáltatók közötti átszállást, valamint rugalmas árakat és jegy- kombinációkat is kínál. Az integrált IBM-háttérrendszer jegy- és kártyakezelést, központi egységesítést és elszámolási szolgáltatásokat végez majd a dublini tömegközlekedési szolgáltatók részére. Az új rendszer Írország Közlekedés 21 (Transport 21) elnevezésû projekjének része. Az IBM intelligens közlekedési megoldásai már a világ számos nagyvárosában könnyítik meg az ott lakók életét. 2006-ban például Szingapúrban vezettek be hasonló megoldást, melyhez szintén az IBM biztosította a technológiai platformot. Dublin és Szingapúr mellett London, Stockholm, és Brisbane is IBM-megoldásokat alkalmaz az urbanizáció okozta közlekedési problémák enyhítésére. Az IBM globális csapatot hozott létre, amely kizárólag új, intelligens közlekedésirányítási rendszerek kidolgozásával foglalkozik.
16 Kék Rózsa 2008. december IBM-partnerek IBM-partner: Noreg In Varázslatból ipari mérés Nem lehet könnyû egy vállalkozás életében, amikor az általa képviselt céget felvásárolják, és egy vadonatúj helyzethez kell igazodnia. A Noreg Információvédelmi Kft.-nek, az IBM ISS (Internet Security Systems) partnerének ez mégis sikerült. A Noreg Információvédelmi Kft. tíz évvel ezelôtti indulása óta képviseli Magyarországon az IT-biztonsággal foglalkozó ISS-céget, sôt árulja el dr. Kôrös Zsolt ügyvezetô igazgató, a Noreg alapítója kifejezetten az ISS-termékek bevezetésére hozták létre a vállalkozást. Gyakorlatilag teljesen véletlenül, az interneten találkoztam elôször az ISS névvel, és megnézve a cég portfólióját, úgy gondoltam, egy olyan új, izgalmas területre bukkantam, mellyel kapcsolatban alig volt szakértõi tapasztalat Magyarországon indokolja a cégalapítást az ügyvezetô. Ön új területet említ, holott a nagyobb cégek és bankok már tíz évvel ezelôtt is foglalkoztak hálózatbiztonsági kérdésekkel. Valóban, csak épp meglehetôsen misztifikált módon. A szakértô (akár egy nagy fehér varázsló) leült a rendszer elé, varázsolt valamit, majd természetesen méregdrágán véleményt mondott róla. Ezzel persze semmi gond sem volt, minden mûködött. Az ISS eszközei viszont egészen más oldalról közelítettek a hálózatbiztonsághoz: ipari méréssé alakították a varázslatot. Olyan eszközökhöz juttatták a szakembereket, amelyekkel reprodukálható mérési eredményeket lehetett adni a hálózatról. Ez óriási minôségi különbséget jelentett az addigiakhoz képest, és éppen ebben láttunk fantáziát tíz évvel ezelôtt. Kôrös Zsolt ezután a kezdeti sikerekrôl, illetve arról beszél, ami szinte törvényszerûen bekövetkezett: 1999-ben kérôjük akadt. A Montana Rt. elôször a cég 50 százalékát vásárolta meg, majd 2001-ben már a 100 százalékot a magáénak tudhatta. Így ma a Noreg Kft. a Montana leányvállalataként mûködik. Egyébként a Montanának is volt információbiztonsággal foglalkozó csapata, ami átkerült a Noreghez, így mind személyi állományában, mind
Kék Rózsa 2008. december 17 IBM-partnerek formációvédelmi Kft. portfóliójában jelentôsen bôvült a cég, ám továbbra is meghatározó elemük maradt az ISS-technológia terjesztése és menedzselése itthon és a környezô országokban is. Körülbelül két évvel ezelôtt terjedt el a hír az ITvilágban, hogy az IBM felvásárolja az ISS-t. Miként érintette önöket ez a változás? Az akvizíció valóban körülbelül két éve történt, és utána egy nagyjából egyéves átmeneti periódus következett. Hazudnék, ha azt állítanám, hogy könnyû volt számunkra ez az idôszak. Az idei év elején átmeneti szállítási és adminisztrációs nehézségek adódtak, holott a behatolásvédelmi rendszerek szempontjából létkérdés a frissesség. Hangsúlyoznám azonban, hogy mindez nem a hazai IBM kompetenciájába tartozott, tôlük ugyanis minden segítséget megkaptunk. Szerencsére mostanra már rendezôdött a helyzet, újra zökkenômentessé vált az ISS-kapcsolat. Az ügyvezetô igazgató ezután egy másik lábukról, azaz arról beszél, hogy igen komolyan foglalkoznak az elektronikus aláírással, illetve az ezt használó alkalmazások fejlesztésével. Az egyik általuk fejlesztett elektronikus aláírás programcsomag például éppen a napokban kapta meg a minôsített biztonsági alkalmazás tanúsítványt. Ami pedig a közeljövô terveit illeti: továbbra is az IT-biztonság területén kívánnak tevékenykedni: logelemzéssel, illetve személyazonosság-menedzsmenttel (identity management) bôvítik portfóliójukat. Térjünk picit vissza az IBM-ISS-kapcsolatra! Tudomásom szerint nem csupán önök az IBM partnerei ebben a szegmensben. Tudna valamit mondani a piac megoszlásáról? Ma már a hazai pénzintézetek döntô többsége ISSügyfél, így érthetô, hogy az IBM-nek is több partnere van. A Kék Óriás azonban nem feledkezett meg arról, hogy valójában mi indítottuk el ezt a vonalat Magyarországon, és mivel 2005-ig egyedüliek voltunk ezen a piacon, óriási gyakorlati tapasztalatra tettünk szert ezért is vagyunk Tier-1-es partnerek az ISS-termékek értékesítésére feljogosítottak között. Ez annyit jelent, hogy a vásárlásoknál közvetlenül az IBM-mel állunk kapcsolatban, szemben a T2-esekkel, akik csak disztribútorokon keresztül érik el az IBM-et. Mekkora a piaci részesedésük? Legalább 70 százalékos a részesedésünk, és ez az idén talán még nôtt is egy kicsit. Mondana valamit az ügyfeleikrôl? Errôl nem szívesen beszélnék, lévén a biztonság meglehetôsen kényes terület. Egyetlen ügyfelet azért megemlítenék: a Noreg a Magyar Telekommal kötötte az elsô nagy üzletét. A Magyar Telekomnál igazán komoly, az ISS-technológián alapuló infrastruktúra épült ki az elmúlt tíz évben, és tudomásom szerint jó eredménnyel használják a napi üzemeltetésben. Ügyfeleink közé tartozik még nyolc kereskedelmi bank a hazai legnagyobb tíz közül, illetve jó néhány pénzintézet is. Önök egy olyan területen dolgoznak, ahol nincs megállás, hiszen, mint köztudott, a védelem mindig a támadás mögött kullog egy lépéssel. Ez valóban így van, ezért is hívott életre egy egyedülálló kutatócsoportot az ISS. Az X Force több mint száz tudományos kutatóból álló csapat, akik folyamatosan vizsgálják, hogy milyen újabb sérülékenységek jelenhetnek meg egy-egy rendszeren, milyen újabb támadási módszerek tûnnek fel, és ezek alapján pillanatok alatt módosítják, okosabbá, védettebbé teszik a már meglévô rendszereiket. Ezután a Noreg Oktatási Központja kerül szóba. 2002-ben kötöttek szerzôdést az ISS-szel, amely alapján kelet-európai oktatóközponttá váltak, és mind a mai napig tartanak eszközspecifikus tanfolyamokat. noreg.hu
Kék Rózsa 2008. december 19 IBM-innováció SOA okosan Bemutatkozik az IBM Smart SOA Itthon az IBM elsô ízben tartott elôadást a szolgáltatásorientált architektúráról, és bemutatta Smart SOA portfólióját. Szolgáltatásinfrastruktúra Architektúramodell A SOA stratégia elemei SOA-stratégia SOA-irányítás (Governance) Mûködtetô technológia Szolgáltatások Szervezet Folyamatok Szabályzatok (Policies) Mérôszámok (Metrics) A résztvevôket üdvözölve dr. Paál Péter, a magyar leányvállalat vezérigazgatója elmondta, hogy az anyacéghez hasonlóan 2004 óta szállítanak SOA-megoldásokat. Akkoriban sokan úgy vélték, hogy a magyar piac még nem érett az ilyen irányú fejlesztésekre. Az elmúlt pár év azonban rácáfolt a szkeptikusokra, és az IBM ma már a pénzügyi szervezetek mellett a kormányzati szférában, a kereskedôk és a gyártók körében is végez SOA-fejlesztéseket. Géczy Viktor, az IBM Magyarország termékmenedzsere elôadásában úgy fogalmazott, hogy a hazai vállalatok általában valamilyen egységes front-end, illetve integrációs keretrendszer kialakításakor, továbbá a munkafolyamatok vagy szolgáltatások jobb felügyelete érdekében indítanak SOA-projektet. Erre a területre az IBM Smart SOA néven átfogó portfóliót alakított ki, amelyet dr. Julius Peter, az IBM kelet-közép-európai, közel-keleti és afrikai kereskedelmi igazgatója mutatott be a budapesti rendezvényen. Smart SOA-kínálatunkat egyrészt szoftverek alkotják, amelyek a változáskezelés folyamatát támogatják mondta dr. Julius Peter. Másrészt ezekhez a szoftverekhez szakértelmet adunk, amely az ügyfeleinkkel közösen megvalósított eddigi több mint hétezer SOAés BPM-projekt tapasztalataira, bevált gyakorlatára épül. Szoftveroldalon olyan eszközpalettát kínálunk, amely az üzleti folyamatok kezelését a folyamatok teljes életciklusán keresztül támogatja a modellezéstôl kezdve a tesztelésen át a bevezetéséig. Olyan platformot adunk, amelyen a vállalatok a modellezett folyamatokat rendkívül gyorsan, hetek vagy pár hónap leforgása alatt bevezethetik. Ezt követôen eszközeink segítségével biztosíthatják, hogy az alkalmazottak, az ügyfelek és a partnerek is hatékony módon lépjenek interakcióba ezekkel a folyamatokkal, és azok az információforrások, IT-rendszerek is rendelkezésre álljanak, amelyekre a folyamatok támaszkodnak. Olyan monitorozóeszközöket is adunk, amelyek révén a vállalatvezetôk ellenôrizhetik, hogy valójában mi is történik a bevezetett folyamatokkal, azok az elvárásoknak megfelelôen mûködnek, vagy szükséges a további finomhangolásuk. Megoldásunk javaslatokkal is segíti a vezetôket abban, hogy a felderített szûk keresztmetszeteket gyorsan, valós idôben áthidalhassák. Smart SOA-porfóliónk így átfogó és kiforrott megoldást kínál az üzleti folyamatok menedzseléséhez, különös tekintettel a folyamatok gyakori és gyors változására. Az IBM térségünkben a SOA figyelemre méltó térhódítását regisztrálja, ami a vállalatok gyors növekedésébôl fakadó, vagy a nagyobb rugalmasság és agilitás vonatkozásában jelentkezô igényeknek köszönhetô. Míg kezdetben elsôsorban a pénzügyi szervezetek indítottak ilyen projekteket, addig ma már más iparágak szereplôi, például a kereskedô, szállítmányozó és személyszállítással foglalkozó cégek is jelen vannak a szállító ügyfélkörében. Egyre több vállalat számára a SOA jelenti a továbbfejlôdés irányát mondta dr. Julius Peter. Ebben a tekintetben nem látok különbséget Magyarország, Ausztria, a nyugat-európai országok között. Az informatikai rendszerek fejlesztése és az üzleti folyamatok menedzselése terén egyaránt ez válik uralkodó megközelítéssé régiónkban csakúgy, mint a világ más térségeiben. www-01.ibm.com/software/hu/solutions/soa/mgmtsec/