Acta Oeconomica Kaposváriensis (2007) Vol 1 No 1-2, 93-100 Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Kaposvár University, Faculty of Economic Science, Kaposvár A vadkár szegélyhatás vizsgálata térinformatikai módszerrel a SEFAG Zrt. területén Barna 1 Róbert, Honfi 1 Vid, Varga 2 Gyula, Major 3 Attila 1 Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, 7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 40. 2 SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt., Vadgazdálkodási Osztály, 7400 Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 21. 3 Állami Erdészeti Szolgálat, 7400 Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 21. ÖSSZEFOGLALÁS A kifizetett vadkár a vadgazdálkodás legnagyobb terhe, amelynek összege évről évre az inflációt meghaladó mértékben nő. Somogy megyében a vadkár országosan a legmagasabb. A megye legnagyobb vadgazdálkodója a SEFAG Zrt. számára ez komoly kiadást jelent. A vadkár keletkezési helyének vizsgálatával a hatékonyabb megelőzésre is mód nyílhat. A feltevés szerint az erdőkhöz közelebbi területen jelentkezik a vadkár nagyobb hányada. Vizsgálatunkban a szegélyhatást térinformatikai módszerekkel vizsgáltuk, és azt tapasztaltuk, hogy az erdő mellett a településeknek is van szegélyhatása. (Kulcsszavak: vadkár, szegélyhatás, erdő, település, térinformatika) Analysis of game damage in relation to the forest edge by GIS in the SEFAG Inc. game management area Róbert Barna 1, Vid Honfi 1, Gyula Varga 2, Attila Major 3 1 Kaposvár University, Faculty of Economic Science, Department of Information Technology, H-7400 Kaposvár, Guba S. u. 40. 2 SEFAG Inc., Game Management Department, H-7400 Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 21. 3 State Forestry Service,, H-7400 Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 21. ABSTRACT The paid game damage is the biggest burden of game management, what is increasing year by year over the inflation. The game damage in Hungary is the highest in Somogy County, which goes to great expense for the largest game manager the SEFAG Inc. It can be a powerful possibility to reduce game damage by examination of its places. According to the hypothesis the majority of game damage arises in the vicinity of woodlands. In this study we examine the edge effect by GIS. The results show that not only the forest but the settlement has edge effect too. (Keywords: game damage, edge effect, forest, settlement, GIS) BEVEZETÉS Hazánkban több kutató is felhasználta a térinformatika módszereit a vadgazdálkodás vizsgálatára. Ezek a vizsgálatok jellemzően gímszarvas mozgásának telemetriás nyomonkövetésére vonatkoztak (pl. Szemethy és mtsai., 1994; Király és Náhlik, 2005; Bleier és mtsai., 2006). Az erdőszegély átmeneti, ökoton jellegű határzóna az erdő és az erdőtlen (fátlan) terület között. A fajgazdagság fenntartása szempontjából különleges jelentőséggel 93
Barna et al.: A vadkár szegélyhatás vizsgálata térinformatikai módszerrel a SEFAG Zrt. bírnak, mivel mint átmeneti élőhelyek nemcsak a növényfajok gazdagsága nő itt meg, hanem a rájuk épülő fogyasztók faj- és egyedszáma is (Barati, 2001). Az ökotonok tartalmazhatják az egymást átfedő élőlényközösségek mindegyikének jellemző növény- és állatfajait, továbbá olyan fajokat is, amelyek kizárólag ebben a zónában élnek. Ezt a jelenséget szegélyhatásnak (edge effect) nevezzük. A különböző élőhely-igényű vadfajok időszakosan, vagy állandóan a szegélyeffektus hatása alá kerülnek (Faragó, 1997). Bleier és mtsai. (2006) a vadkár keletkezési helyét vizsgálták minta-pontok felvételével. Azt tapasztalták, hogy mindkét általuk vizsgált területen az erdőtől távolodva exponenciálisan csökkent a károsított minta-pontok száma, ezen belül is kiugróan magas volt az erdőtől számított 50 méteres zónában! Ennek hátterében feltételezésük szerint az apróvadfajok esetében jól ismert és leírt szegélyhatás állhat (Faragó, 1997). A kutatás előzményei A szerzők korábban már foglakoztak a vadkárral (Barna és Honfi, 2002; Barna, 2005). Jelen kutatást megelőzte az Alkalmazott Informatikai Szolgáltató Tudásközpont szakmai gyakorlatának keretében végzett adatgyűjtés és elemzés 2006-ban, melyről az V. Alkalmazott Informatika Konferencián számoltunk be. Az eredményeket publikáltuk az Acta Agraria Kaposváriensis folyóiratban is (Elblinger és mtsai, 2006). Az elkészült cikkben felmerül a szegélyhatás fogalma, azonban akkor - az alkalmazott módszertan miatt - ennek vizsgálatára nem nyílt mód. A két erdészet vadkár adatainak vizsgálata több okból is célszerű. Az egyik az, hogy a területük közel hasonló nagyságú. A másik ok az úgynevezett szegélyhatásból adódik. Eszerint ugyanis az erdők egy kilométeres körzete a leginkább vadkárveszélyes terület. A Zselici Erdészet által kezelt erdők egy nagy tömböt alkotnak, míg a Kaposvári Erdészet erdeit több részre osztják a közéjük ékelt mezőgazdasági és egyéb területek. Az előbbi esetben kisebb, az utóbbiéban pedig nagyobb mértékben érvényesül a szegélyhatás, ennek következtében a vadkáradatok között is lehetnek jelentős eltérések. A statisztikai módszerekkel ez az összefüggés közvetlenül nem, csak térinformatikai módszerekkel vizsgálható. (Elblinger és mtsai, 2006) Ebben a vizsgálatban arra kerestük a választ, hogy valóban létezik-e a szegélyhatás. ANYAG ÉS MÓDSZER A vizsgált terület a SEFAG Zrt. Kaposvári- és Zselici Erdészetének a területe (1. ábra). A térképen látható, hogy a Zselici erdészet szinte egy erdőtömb, és azon kívül is több nagyobb erdőtömb található. A Kaposvári Erdészet ehhez képest jóval tagoltabb. Térinformatikai módszerekkel vizsgáltuk a két erdészet vadkár adatait hely (település, helyrajzi szám), dátum, a terület nagysága (ha), kár mértéke (Ft, %, q, ha), a növényfaj az 1999 és 2005 közötti időszakban. Vizsgálatunkban az Excel táblázatkezelőt és az ArcView térinformatikai szoftvert használtuk. Az eredmények szemléltetésére ebben a cikkben a Kaposvári Erdészet 2004. évi adatainak vizsgálatát mutatjuk be. Ezt az indokolja, hogy ebben az évben nem volt torzító hatása az időjárásnak (aszály), illetve az esetszám és az abból térinformatikai módszerekkel elemezhető esetszám is nagy. 94
Acta Oecon. Kapos. Vol 1 No 1-2 1. ábra A SEFAG Zrt. Kaposvári- és Zselici Erdészete Figure 1: The Kaposvár- and the Zselic Forestry of SEFAG Inc. EREDMÉNYEK A Kaposvári Erdészet erdőterületeit ábrázolva látható, hogy a termő és egyéb területek beékelődnek az erdőbe. Nincsenek, nagy összefüggő mezőgazdasági területek, két-két erdőterület között nem nagyobb a távolság egy kilométernél. Ábrázoltuk azokat a táblákat, ahol a vadkár keletkezett. Látható, hogy ezek zömében az erdő közvetlen szomszédságában helyezkednek el (2. ábra). Megrajzoltuk az erdőterületek 100, 200 és 300 méteres puffer zónáját (3. ábra). Nagyon kicsi az a terület, amely nem esik bele a 300 méteres sávba. Az erdőhöz 100 méternél közelebbi táblákon történt a vadkár zöme (7/44) (4. ábra). A 200 méteres sávon kívül csak 3 tábla (5. ábra), a 300 méteresen kívül pedig mindössze egy található (6. ábra). Ezek alapján igazolódni látszik az erdő szegély hatása. Ábrázoltuk a vadkár százalékos mértékét is egy olyan térképen, melyen a települések is láthatók (7. ábra). Erről az olvasható le, hogy a nagyobb vadkárral sújtott táblák nem az erdőkhöz közel, hanem a települések határában találhatók. Ennek egyik oka, hogy a gazdák számára inkább szem előtt van ez a terület, a másik ok pedig az lehet, hogy a településekhez közelebb helyezkednek el az inkább vadkár érzékeny kultúrák, például a gyümölcsösök. 95
Barna et al.: A vadkár szegélyhatás vizsgálata térinformatikai módszerrel a SEFAG Zrt. 2. ábra Az erdőterületek a Kaposvári Erdészet területén és a bejelentett vadkár helye Figure 2: The woodlands on the area of Kaposvár Forestry and the reported place of game damaged. 3. ábra Az erdőterületek 100, 200 és 300 m-es puffer zónája Figure 3: The100, 200 and 300 m puffer zones of woodlands Forest(1) 96
Acta Oecon. Kapos. Vol 1 No 1-2 4. ábra Az erdőterületekhez 100 m-nél közelebbi vadkárok Figure 4: The game damages closer than 100 m of woodlands Game damage within 100 m(1), Game damage(2), Forest(3) 5. ábra Az erdőterületekhez 200 m-nél közelebbi vadkárok Figure 5: The game damages closer than 200 m of woodlands Game damage within 200 m(1), Game damage(2), Forest(3) 97
Barna et al.: A vadkár szegélyhatás vizsgálata térinformatikai módszerrel a SEFAG Zrt. 6. ábra Az erdőterületekhez 300 m-nél közelebbi vadkárok Figure 6: The game damages closer than 300 m of woodlands Game damage within 300 m(1), Game damage(2), Forest(3) 7. ábra Az erdőterületek és a vadkár százalékos mértéke Figure 7: The woodlands and the percentages of game damages Settlement(1), Forest(2), Game damages(3), Less than 25%(4) 98
Acta Oecon. Kapos. Vol 1 No 1-2 Az adatok idősoros elemzése azt mutatja, hogy érvényesül a szegényhatás is. Évről évre több az esetek száma, és ezek között is jellemzőek a pár ezer forintos kifizetések. Aki régebben még megengedhette magának a vadkárt, az is bejelenti most már, hogy a jövedelmét ily módon is ki tudja egészíteni. A kifizetett vadkár összegét vizsgálva ismét felismerhető az erdő- és a település szegélyhatása is (8. ábra). 8. ábra Az erdőterületek és a vadkár fajlagos értéke (Ft/ha) Figure 8: The woodlands and the specific values of game damages Settlement(1), Forest(2), Game damages [HUF/ha](3) KÖVETKEZTETÉSEK - A vadkár bejelentése szubjektív, a megítélt vadkár nem minden esetben reális. - A vizsgálat eddigi eredményei azt mutatják, hogy (a várakozással szemben) nemcsak az erdőnek, hanem a lakott településnek is van szegélyhatása. - Pontosítani kell a hely meghatározását, a helyrajzi szám mellett a valós kárhelyszín GPS koordinátáival. - Indokolt lenne olyan vadászterületet is vizsgálni ahol az erdőtől nagyobb távolságra is elhelyezkednek termőföldek. - Célszerű lenne egy olyan adatbázis kidolgozása, amely a jelenlegi eszközpark mellett (PDA) megkönnyíti a későbbi adatfeldolgozást. 99
Barna et al.: A vadkár szegélyhatás vizsgálata térinformatikai módszerrel a SEFAG Zrt. IRODALOM Barati S. (szerk.) (2001): Az erdő. Miskolc : Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány, Az erdőszegély. 30-32. p. Barna R. (2005): A nagyvadgazdálkodás vizsgálata a Dél-dunántúli Régióban. PhD disszertáció. Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar. 160. p. Barna R., Honfi V. (2002): Somogy megye vadgazdálkodásának elemzése térinformatikai módszerekkel. In: Acta Agraria Kaposváriensis. 6. 3. 163-176. p. Bleier, N., Hámori, K., Kotán, A., Márkus, M., Terhes, A., Szemethy, L. (2006): A mezőgazdasági vadkár tér- és időbeli alakulása nagyvadas élőhelyeken. In: Vadbiológia, 12. 21-28. p. Bleier, N., Biró, Zs., Katona, K., Szemethy, L. (2006): Adatok a gímszarvas mezőgazdasági területhasználatának jellemzéséhez. In: Vadbiológia, 12. 1-6. p. Elblinger E., Varga Gy., Klingné Takács A., Barna R. (2006): A mezőgazdasági vadkárt meghatározó tényezők vizsgálata a SEFAG Zrt. területén. In: Acta Agraria Kaposváriensis. 10. 3. 295-306. p. Faragó, S. (1997): Élőhelyfejlesztés az apróvad-gazdálkodásban. A fenntartható apróvad-gazdálkodás környezeti alapjai. Budapest : Mezőgazda Kiadó, 356. p. Király, G., Náhlik, A. (2005): Szarvasok GPS telemetriás mérése és az adatok térinformatikai feldolgozása az élőhely-használat vizsgálatához. In: Geomatikai Közlemények. Sopron : MTA GGKI, 8. 257-263. p. Szemethy, L., Heltai, M., Ritter, D. (1994): Előzetes eredmények a gímszarvas mozgáskörzetéről rádiótelemetriás nyomonkövetés alapján. In: Vadbiológia. 4. 1-11. p. Levelezési cím (Corresponding author): Barna Róbert Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Informatika Tanszék 7401, Kaposvár, Pf. 16. Kaposvár University, Faculty of Economic Science Department of Information Technology H-7401, Kaposvár, POB 16. Tel.: 36-82-505-954 e-mail: barna.robert@ke.hu 100