A veszprémi LOVASSY LÁSZLÓ GIMNÁZIUM MOZGÓKÉP ÉS MÉDIAISMERET TANTÁRGYI PROGRAMJA Készítette: Dr. Vondervisztné Kapor Ágnes 2004.
Megjegyzés: A m veltségi terület súlyához, gazdagságához képest a mozgástér, az óraszám kicsi. Érdemi munkát végezni majdnem lehetetlen. A minimális követelmények teljesítése arra elég, hogy épp csak elindítson egy úton, és hiányérzetet ébresszen. Az órák tömbösítve is tarthatók. Az el írt filmeket délutáni foglalkozások keretében vetíthetjük, megtekintésük mindenképpen órám kívüli feladat (hasonlóan a kötelez olvasmányok gyakorlatához.) A tantervekben az egyes témáknál szerepel egy-egy minimális filmjegyzék ajánlásként. A filmek változhatnak a csoportok érdekl dése, felkészültsége és a filmek beszerezhet sége, aktualitása miatt is. A tanmenetek már pontosabb filmlistát tartalmaznak. 8. évfolyam Évi óraszám: 36 Célok és feladatok A mozgóképkultúra és médiaismeret mint iskolai tárgy, els sorban a mozgóképi (film, televízió, videó, komputerjáték, web) szövegértés képességének fejlesztését és az audiovizuális média társadalmi szerepének, m ködési módjának tisztázását szolgálja, hiszen a média rendkívüli hatással van korunk emberének tájékozottságára, személyiségére. Tömegek napirendjét osztja be a televízió; sugalmazza, hogyan gondolkodjunk a világ dolgairól; étkezési, vásárlási divatokat indít, h söket, eszményeket, életcélokat teremt. Mivel a film, a televízió és az Internet átformálja a nyelvet, az értékrendet, a ritmusérzéket, az ízlést, a vágyakat, a h söket, a tabukat, a m vészetet és a m élvezetet, az alkotást és a befogadást egyaránt, a médianevelés a személyiségfejlesztés alapvet, egyre fontosabbá váló eszköze. A tantárgy oktatásának els dleges célja tehát, hogy a tanulók felkészültséget szerezzenek a különböz médiaszövegekkel kapcsolatban az önálló és kritikus attit d kialakítására, és nyitott szemlélettel használják a hagyományos és az új médiumokat. Ehhez azonban alapszint mozgóképnyelvi és m vel déstörténeti tájékozottságra, a naiv fogyasztói szemlélet bizonyos fokú átértékelésére van szükség. Az ehhez szükséges képességek a nyolcadikos korosztálynál az élményekkel telített helyzetekben, m vek és m sorok feldolgozásával, önálló és csoportosan végezhet kreatív gyakorlatok sorozatában, a tematika tevékenységközpontú feldolgozásával fejleszthet ek, hogy a gyerekek néz ként meg tudják különböztetni a hírt a kommentártól, a szerz i m vet a m faji alkotástól, felismerjék az audiovizuális m vek-m sorok megformálásában megjelen tulajdonosi vagy politikai szempontokat. Különösen izgalmas feladat bevezetni a gyerekeket a mozi múltjába és jelenébe, az igényesebb s talán számukra szokatlan- alkotások világába. Általános célok tehát: artikulált véleményformálásra való nevelés megtanítani a mindennapok technikai eszközeinek (fényképez gép, videokamera) kreatív használatát er síteni a választás igényességét szempontokat adni a szemlél déshez, vizsgálódáshoz bemutatni a filmm vészet néhány jelent s alkotását teret, lehet séget adni a tanulók fantáziájának, alkotó tevékenységének védett(ebbé) tenni a gyerekeket a média-manipulációval szemben ( bels rkutya )
Fejlesztési követelmények A célokból és a feladatokból adódóan a sikeres mozgóképkultúra-médiaismeret oktatás kiemelten fejleszti a kommunikációs és együttm ködési készséget, támogatja az alkotásra való beállítódást, fejleszti a problémamegoldó képességet, a megfigyelés, a tájékozódás, a rendszerezés képességét. Elemzéssel és az alkotói szerepek gyakoroltatásával fejleszti a reális énkép kialakítását. A m vészi alkotásokban feltáruló konfliktusok értelmezésével, a valós emberi sorsok átélhet megjelenítésével segíti a toleráns, másokkal szemben empatikus személyiség kialakítását, az életvezetés és az érvényesülés során adódó krízishelyzetek humánus kezelését. A mozgóképkultúra és médiaismeret oktatása során tudatosítani kell, hogy a mozgóképi közlésmód miért és miképpen alkalmas a tapasztalati világ reprodukálására és egyúttal a személyes közlésre. Tudatosítani kell, hogy a mediatizálódó kommunikáció (pl. a szórakoztatóiparban) miért és miképpen veszélyezteti a magaskultúrát és egyúttal a személyiség autonómiáját (pl. információfügg ség, kényszerfogyasztás), de azt is, hogy a technikai képreprodukció és a hálózati kommunikáció egyidej leg miféle esélyt hordoz a kulturális örökség védelmére, a választás képességének fejlesztésére (pl. digitális archívumok, társadalmi nyilvánosság). Az audiovizuális szövegek szövegértési képességének fejlesztése során arra is törekedni kell, hogy a tanulók ismerjék fel a médiaszövegekben megjelen kulturális mintákat. Az értelmezés egyik rétege tehát az ábrázolásban megmutatkozó szerz i vagy m faji dominancia (személyesség, stílus, konvenció) és a befogadásban megmutatkozó néz i szerep (elvárás, azonosulás) felismerése, míg a másik meghatározó réteg a médiaszövegek befolyásoló, gyakran rejtett érték-és érdekrendszerének felismerését jelenti. Ezért a tárgy oktatása során az iskolának biztosítania kell, hogy a tanulók a megfelel mozgóképi alkotások tanulmányozása útján lehet séget kapjanak saját személyiségük jobb megismerésére, történelmi, társadalmi és kulturális összefüggések felismerésére, a tömegkommunikációs eszközök kritikus és szuverén használatára. A mozgóképkultúra és médiaismeret óráin a diákoknak lehet séget kell biztosítani arra is, hogy alkalmas kreatív gyakorlatokkal fejlesszék mozgóképi kifejez képességüket és kifejez kedvüket, ezzel segítve ket személyes és árnyalt audiovizuális mondandójuk megfogalmazásában. Általános követelmények tehát: a gyerekek tegyenek különbséget az alapvet mozgóképfajták cél-, eszköz-, hatásés nyelvi rendszerei között tudják megnevezni a mozgókép leglényegesebb technika-, m vészet- és társadalomelméleti fordulópontjait olvassák, elemezzék, értelmezzék a különböz mozgóképeket, mozgóképi szövegeket ismerjék a tömegkommunikációs rendszerek felépítését, hatásmechanizmusának legjellemz bb vonásait, a mindennapi életben betöltött szerepét
Belép tevékenységformák M vek, m sorok ill. azok részleteinek csoportos vagy kiscsoportos megtekintése (a mozgóképi szövegek (film, televízió, videó, komputerjáték, web) terjedelméb l adódóan a kötött órai kereteken belül többnyire csak a szövegek részleteken keresztüli felidézése, elemzése tervezhet, a m veket a kötött id kereteken kívül kell megtekinteni) Mozgóképi szövegek feldolgozása egyéni, kiscsoportos vagy csoportos formában: kreatív gyakorlati feladatokkal (pl: felidézés, asszociáció, jelenetek, képsorok kiválasztása, csoportosítása, átszerkesztése) megbeszélés útján (pl. állítások megfogalmazása, feltevések ütköztetése, értelmezés) Az ábrázolás eszközeinek tanulmányozása: önálló vagy kiscsoportos feladatok (pl. képek csoportosítása, kollázs-készítés, szöveg-kiegészítés, story-board /rajzos skiccekkel illusztrált beállítás-terv/ ill. jelenet-terv készítése, él kép /pillanatra megdermed szituáció/ kialakítása, árnyjáték, f cím-készítés /pl. egy tévém sor bejelentkez képsora/, kommentár ill. hangalámondás készítés) Rövid tanulói beszámoló, kisel adás, demonstráció (pl. m vel déstörténeti, technikatörténeti háttér ismertetése szakirodalom vagy önálló informálódás alapján, optikai eszközök készítése, bemutatása) Projektmunka: az órakeretet meghaladó, és hosszabb id szakra (3-6 hét) kiadott, gyakran több lehet ség alapján választható egyéni vagy kiscsoportos feladatok, tevékenységi formák (pl. kutatás, adatok, tények, információk összegy jtése, rendszerezése és feldolgozása sajtóanyagokra, mozim sorokra, rádió és televízió m sorokra, weblapokra, reklámkampányokra vonatkozóan, esettanulmány készítése, önportré, fotó ill. videoet d készítése, forgatókönyv készítése, interjú készítése, filmel zetes megtervezése ill. elkészítése, logó ill. címlaptervezés, munkanapló készítése) TÉMAKÖRÖK TARTALMAK Mozgóképnyelv A mozgókép el zményei, a film és a mozi felfedezése A mozgókép alaptulajdonságai A néz i figyelem irányítása, a kiemelés A mozgóképi elbeszélés A montázs szerepe a tér és az id mozgóképi ábrázolásában A mozgóképi közlés el zményei (valóságh kép, fény és árnyjátékok, történetmesélés képekkel, képsorozatok, képregény). A technikai képrögzítés és érzékelés alapjai, eszközei. Sokszorosítás, távközlés, tömegkommunikáció. A mozgókép kett s természete (reprodukció és ábrázolás). A folyamatos tér és id felbontása és újraszerkesztése (jelenet, képsor, beállítás). Közelkép, megvilágítás, ismétlés, hossz és tempó. Az események id beli és oksági rendje. Expozíció és lezárás. Fordulat és epizód. Cselekmény, történet, elbeszélés. Filmtér és filmid (folyamatos, párhuzamos és a korábbi id ben játszódó cselekvés ábrázolása). Mozgóképi szövegek rendszerezése
A mozgóképi szövegek rendszerezésének alapjai Az eltér hordozók alapján (a celluloidtól a digitális adathordozóig).a megjelenés helye szerint (a mozitól a televízión át a komputerjátékig és az Internetig).A valóság ábrázolásához való viszony szerint (dokumentum fikció).tematikai és ábrázolási rokonságok mentén (m fajiság). A média társadalmi szerepe A médiumok és a tömegkommunikáció A könyvnyomtatástól az internetig: a közvetít közeg jelent sége, a társadalmi nyilvánosság A média saját és átvett funkciói Az informálás és dokumentálás, szórakoztatás, szolgáltatás, illetve az üzleti-gazdasági funkció. A mediatizált közlésmód néhány Ki üzen, kinek és miért: a média intézményei, tulajdonosai, közönsége. A m sorid mint tulajdon. A közszolgálati és a kereskedelmi média. A jellemz tulajdonsága közönség mint vev és áru. Amir l a m sorfüzet árulkodik: m sorok és a m sorrend. Hol és mikor villog a képerny : médiafogyasztási szokások megfigyelése. A befolyásolás technikái: m sorrend, tematizáció, csatornaimage kialakítása, a nézettség maximalizálásának elve, a sorozatelv. A valóság médiareprezentációja A nemek, foglalkozások, életmódminták, kisebbségek, stb. tapasztalati valóságtól eltér megjelenítése a médiában. Jellegzetes médiaszövegek, m sortípusok A nyomtatott médium néhány jellegzetes szövegtípusa A nyomtatott médium jellegzetes ábrázolási eszközei Újság, képregény, fotóregény. Cím, címlap, kép, képaláírás, rovatszerkezet. A reklám A reklám szerepe a demokratikus tömegtársadalmakban (a választás lehet sége és kényszere). A célcsoport. A hírm sor Amit l a hír hírré válik. Hír és kommentár megkülönböztetése. A továbbhaladás feltételei A tanuló legyen tisztában a mozgóképi közlésmód formanyelvi alapjaival. Az ábrázolás megismert eszközeit a mozgóképi szövegek értelmezése során alkalmazni is tudja. Képes a technikai reprodukció és a személyes közlés elhatárolására, a beállítások és a jelenetek elkülönítésére, leírása és értelmezésére. Az egyes mozgóképi szövegeket tudja elkülöníteni a valóság ábrázolásához való viszonyuk szerint: tudjon különbséget tenni pl. a dokumentumfilm és a játékfilm között. Az életkorának megfelel szinten legyen képes a különböz médiumokból és médiumokról szóló ismeretek összegy jtésére, azok rendszerezésére, az önálló megfigyelésekre. Tudjon érvelni olyan vitában, amely a médiaszövegek (pl. reklám, hírm sor) valóságtartalmáról folynak. A mozgóképi
szövegekkel, a média m ködésével kapcsolatos ismereteit a m sorválasztás során is alkalmazni tudja. A továbbhaladás feltétele (elégséges osztályzat): az el írt beszámolók elkészítése, az órai dolgozatok legalább elégséges szinten való megoldása, a gyakorlati feladatokban való részvétel. Legfontosabb órai és otthoni segédletek: Hartai-Muhi: Mozgóképkultúra és médiaismeret 1-2. és a könyvhöz tartozó szöveggy jtemény Az alacsony óraszám miatt az iskola nem tudja vállalni az érettségire való felkészülést.
MOZGÓKÉP ÉS MÉDIAISMERET 11 12. / 12-13. évfolyam Célok és feladatok A mozgóképkultúra és médiaismeret a gimnáziumi oktatás során is els sorban a mozgóképi (film, televízió, videó, komputerjáték, web) szövegértés képességének fejlesztését, az önálló és kritikus attit d kialakítását és az audiovizuális média társadalmi szerepének, m ködési módjának tisztázását szolgálja, egyben a személyiségfejlesztés alapvet eszköze. A 8. évfolyamon megszerzett alapszint mozgóképnyelvi és m vel déstörténeti tájékozottság felidézését követ en a cél a filmnyelvi tájékozottság és kifejez készség fejlesztése mellett els sorban a stílustörténet néhány fontos mozzanatának ismerete, a m ismeret, és az elemzési készség fejlesztése. Fontos eleme a tárgy gimnáziumi oktatásának a mozgókép magaskultúrájának és tömegkultúrájának viszonya, az eltér alkotói és néz i szerepek felismertetése. A médiaismereti stúdiumok els sorban a médiaintézményekre ható alapvet gazdasági, politikai és jogi, illetve a médiaszövegek befogadására, a közönségre hatással lév tényez k tanulmányozását célozzák. Tárgyalni kell a tapasztalati valóság és a média által reprezentált, filmvásznon, képerny n megjelen virtuális világ viszonyát. az eltérés tényén túl annak okait, például az etnikumok és a különböz kultúrák tekintetében. A 11. és a 12. (illetve 12. és13.) évfolyamokon a m vek feldolgozása során fokozatosan er södik a fogalmi gondolkodás, az absztraháló készség fejlesztése, a mozgóképi szövegek értelmezésénél pedig az ismeretek alkalmazása. Ugyanakkor továbbra is meghatározó a kreatív gyakorlatok, az önálló tevékenységi formák, a projektmunka szerepe. Belép tevékenységformák A mozgóképkultúra és médiaismeret oktatásában az általános iskola végén alkalmazott többnyire élményközpontú, kreatív helyzetekre épül tevékenységformák többsége érvényesen adaptálható a gimnáziumi környezetben is. M vek, m sorok ill. azok részleteinek csoportos vagy kiscsoportos megtekintése (a mozgóképi szövegek (film, televízió, videó, komputerjáték, web) terjedelméb l adódóan a kötött órai kereteken belül többnyire csak a szövegek részleteken keresztüli felidézése, elemzése tervezhet, a m veket a kötött id kereteken kívül kell megtekinteni). Mozgóképi szövegek feldolgozása egyéni, kiscsoportos vagy csoportos formában: kreatív gyakorlati feladatokkal (pl: felidézés, asszociáció, jelenetek, képsorok kiválasztása, csoportosítása, átszerkesztése), megbeszélés útján (pl. állítások megfogalmazása, feltevések ütköztetése, értelmezés). Az ábrázolás eszközeinek tanulmányozása: önálló vagy kiscsoportos feladatok (pl. képsor-terv, story-board /rajzos skiccekkel illusztrált beállítás-terv/ ill. jelenet-terv készítése, él kép /pillanatra megdermed szituáció/ kialakítása, megvilágítási kísérletek, f cím-készítés /pl. egy tévém sor bejelentkez képsora/, kommentár ill. hangalámondás készítés). Rövid tanulói beszámoló, kisel adás, demonstráció (pl. alkotók pályaképe, filmstílusok, filmm fajok bemutatása, nézettségi adatok feldolgozása, fogyasztói szokások, trendek értelmezése, m vel déstörténeti háttér ismertetése szakirodalom vagy önálló informálódás alapján).
Az életkori sajátosságoknak megfelel és a fogalmi gondolkodás és kifejez készség fejlesztését szolgáló tevékenységek, így az esszéformában feldolgozott problémák, pl. összehasonlító elemzés, kritikaírás. Szakfolyóiratok tanulmányozása, idegen nyelv szakirodalom gy jtése, szakirodalmi szövegek kivonatos összefoglalása, absztraktok készítése. Szerkesztési feladatok, headline és filmel zetes készítés. Projektmunka: az órakeretet meghaladó, és hosszabb id szakra (3-6 hét) kiadott, gyakran több lehet ség alapján választható egyéni vagy kiscsoportos feladatok, tevékenységi formák (pl. kutatás, adatok, tények, információk összegy jtése, rendszerezése és feldolgozása sajtóanyagokra, mozim sorokra, rádió és televízió m sorokra, weblapokra, reklámkampányokra vonatkozóan, esettanulmány készítése, forgatókönyv készítése fotó ill. videoet d készítése, interjú és riport készítése, filmel zetes megtervezése ill. elkészítése, logó ill. címlaptervezés, munkanapló készítése).
11./12. évfolyam Évi óraszám: 18 TÉMAKÖRÖK Mozgóképnyelv TARTALMAK A látvány mozgóképi megszervezésének alapjai Kép és valóság elhatárolása: a keretezés. A kamera és a kép tárgyának viszonya (képkivágás, nézet, kameramozgás). Az elbeszél helyzete a mozgóképi szövegben (a leíró és a szubjektív kép).a megvilágítás A montázs szerepe a mozgóképi szöveg megformálásában A montázs szerepe a jelentésalkotásban. Jellegzetes montázstípusok. (lineáris-cselekményábrázoló és párhuzamos és szeriális montázs).bels montázs. A szerepjáték. A valóság és a mozgókép viszonya (valóságos, valószer, hiteles; valóság és dokumentumfilm, valóság és televízió) A valószer ség és a hitelesség. A mozgóképi szövegek rendszerezése Filmm fajok, a m fajfilmek jellemz i Rendszerezés kultúrtörténeti összefüggésben, a magas és a tömegkultúra. A stílus és az archetípus. Rendszerezés néhány jellemz m faj szerint, pl. western, melodráma, thriller. A sztár szerepe a tömegkultúrában (filmsztár és médiasztár). A média társadalmi szerepe A mediatizált közlésmód néhány további jellemz tulajdonsága A média szerepe az állampolgárok számára érvényes témák megfogalmazásában (napirend-kijelölés) A kultiváció elve Globális és lokális: kulturális sokszín ség és egyenkultúra. A médiaszövegek közönsége mint virtuális közösség. Jellegzetes médiaszövegek, m sortípusok A szappanopera A szappanopera ábrázolási módja. Jellegzetes tematika, h stípus és narráció a szappanoperákban. A reklám és a klip A reklám és a klip fogalmazási módja: a társítás. Befolyásolási technikák a reklámokban.
12./13. évfolyam Évi óraszám: 16 TÉMAKÖRÖK A mozgóképi szövegek rendszerezése A média társadalmi szerepe TARTALMAK Szerz i film és tömegfilm Rendszerezés az alkotói szándék és a néz i elvárás szerint: szerz i film, tömegfilm. A szerz i film néhány stíluskorszaka. A szovjet avantgarde, a német expresszionizmus. Az olasz neorealizmus, európai új hullámok. Epizódok a magyar film történetéb l. A háború el tt; az 50-es évek, A 60-as évek, a 70- es évek, a kortárs magyar film. Hatás és olvasat, a közönség állampolgári, fogyasztói és társadalmi nemi szerepei) A médiatizált nyilvánosság jogi/etikai környezete A médiaintézmények. A média szabadságának határai (politikai, gazdasági és jogi kontroll, törvények, kvóták) morális határok; az ábrázolás normái: a személyiség védelme, az er szak ábrázolása. A valóság médiareprezentációja. Az ideológia és a politika reprezentációja. Tapasztalati valóság és az audiovizuális médiában.megjelen virtuális valóság viszonya. Jellegzetes médiaszövegek, m sortípusok A hírm sorok. A hírek objektivitása Hír és vélemény. Hírek a piacon. A hiteles médiaszemélyiség és a néz megszólítása. Az új médiumok. közlésformái multimédia és Internet. Szövegformálás, -választás és -befogadás a linearitás és a szövegek hierarchiájának elt nésével. A továbbhaladás feltételei A tanuló legyen tisztában a mozgóképi közlésmód formanyelvi alapjaival. Az ábrázolás megismert eszközeit a mozgóképi szövegek értelmezése során tudja alkalmazni is. Tudjon különbséget tenni a m vészfilm és a tömegkultúra jellemz alkotásai között a témaválasztás, a formanyelv és a feldolgozási mód szempontjából. Ismerje a filmtörténet nagy korszakainak egy-egy jellegzetes alkotását, és ismerje a magyar filmtörténet néhány meghatározó alkotóját, filmjét. Vegyen részt riportok, videó et dök, iskolai eseményekr l készült képes beszámolók készítésében. Legyen tisztában a média befolyásolási technikáival, tudatosítsa és alakítsa saját befogadási szokásait. A továbbhaladás feltétele (elégséges osztályzat): az otthoni és órai feladatok legalább elégséges szinten való teljesítése, aktív részvétel a gyakorlatokban. Alapvet segédlet. Hartai-Muhi: Mozgóképkultúra és médiaismeret 1-2. és a könyvhöz tartozó szöveggy jtemény. (A részletes könyv- és filmajánlatokat lásd a tanterv mellékleteként.)