Mozgókép és médiaismeret

Átírás

1 9, 11, 12. évfolyam Mozgókép és médiaismeret Tantárgyi ok és feladatok A tantárgy a mozgóképi szövegértés kialakítását, annak fejlesztését a technikai képi világba való bevezetéssel alapozza meg. Ezzel az önálló tájékozódáshoz, világképének tudatos formálásához kap segítséget a tanuló. Az audiovizuális írás-olvasás alapján a kritikai médiatudatosság kialakítását ozzuk, amely során értelmet nyer a média társadalomban elfoglalt szerepe, értelmezzük a média működését. A médianevelést, mint képesség- és személyiségfejlesztő eszközrendszert értelmezzük, amely segítségével a tanulók az információrobbanás és a modern piacgazdaság korában adekvát módon tudjanak választani a lehetőségek közül, tájékozódjanak, legyenek képesek eligazodni a körülvevő világban. A mozgóképkultúra és médiaismeret oktatása során a tanulók felkészültséget szereznek a különböző médiaszövegekkel kapcsolatban az önálló és kritikus attitűd kialakítására. Olyan módszereket sajátítanak el, amelyek segítségével nyitott szemlélettel használják a hagyományos és az új médiumokat. Mivel a média erősen befolyásolja világképünket és vetekszik a hagyományos szocializáció fő tényezőinek (család, iskola) hatásaival, meg kell ismernünk a tömegkommunikációs rendszerek működését, az alkalmazási területeket és technológiákat. A tantárgy a demokratikus elvek elfogadásának nevelőeszköze, amely eszközrendszerben az értékek megbecsülését, a másság elfogadását, a kritikai gondolkodáson alapuló választás képességét fejlesztjük. A tantárgy specialitása komplex hatások vizsgálata, hiszen az adott médiaszövegek egyidejűleg tartalmaznak a gazdasági elemektől a lélektani motívumokig igen sokféle alkotórészt. Ebből kiindulva a bevezető stúdiumok művelődéstörténeti (technikatörténeti) és esztétikai ket is tartalmaznak. feladatok, követelmények A technikai, társadalmi, kulturális fejlődés legfontosabb állomásainak megismerése, az audiovizuális kommunikációs nyelv megértése. Az e nyelven kódolt üzenetek felismerése, elfogadása, avagy elzárkózás az üzenettől. Attitűd vállalás képessége a tartalmak elemző értékelése útján. Az alkalmazható és az alkalmazott módszerek vizsgálatának képessége (, hatékonyság, etikusság, stb.). A médium választás, fogyasztási szokások irányos, kritikus megválogatása. Időkeret: 36 óra/év (1 óra/hét) 1 / 14

2 9. évfolyam 36 óra Összesen 1. A mozgóképi szövegek általános jellemzői 9 óra 1 óra 10 óra 2. A mozgókép nyelvezete 14 óra 2 óra 16 óra 3. A mozgóképek rendszerezése 9 óra 1 óra 10 óra jai A mozgókép technikai természete A legújabb médiumban rejlő lehetőségek feltárása, a technikai kép, mint művészeti eszköz A legújabb technikai lehetőségek megismerése, illetve adott kereteken belül való kipróbálása, használata 3 óra 3 óra 0 óra A mozgókép megjelenésének fontosabb előzményei a technikai képrögzítés alapjai megörökítés, képmás, birtoklás és kommunikáció, képek és képsorozatok, reprodukció, történetek mesélése, azonosulás a környezet optikai rendszer, fényérzékeny anyag, fixálás, a szem felbontóképessége és tehetetlensége, az elektromagnetikus és digitális jelrögzítés elve követelmények A technikai képrögzítés alapjainak és történetének megismerése, alapvető eszközök elkészítése és használata laterna magica, camera obscura, cinematográf, zoetrop, fenakisztoszkóp, dagerrotípia, celluloid fénykép jai A mozgókép kettős természete A mozgókép a művészi közlésformák rendszerében-ezek elemzése különböző alkotásokon keresztül kreativitás, szóbeli és írásbeli elemzőkészség fejlesztése festészet, fotóművészet 5 óra 4 óra 1 óra 2 / 14

3 irodalom, színház, képzőművészet és film: eltérő kifejezési formák reprodukció és közlés (ábrázolás) információ és jelentés viszonya a mozgóképen információ bőség jelentésbizonytalanság a látvány és a látvány értelme a mozgóképi élmény "új művészet: új érzékszerv" az audiovizuális média fogalma közvetlen és közvetett kommunikáció, közeg, közlés, audiovizualitás követelmények reprodukció és alkotás közti különbség felmérése jelentéstartalmak szubjektív és objektív értelmezése a személyes és a tömegkommunikáció jellegzetességeinek, eltéréseinek megismerése képzőművészet, irodalom, zene közvetlen és közvetett kommunikáció, szelektív információ, értelmezés torzulásai jai A mozgóképek befogadása Saját médiafogyasztási szokások megfigyelése, tudatos korrekciója időbeli meghatározottság, mozihelyzet, tévéhelyzet megfigyelés, törlés, felidézés, szerkezet követelmények a befogadás körülményeinek szubjektivitás, hordozó anyag irodalom, képzőművészet, zene 2 óra 2 óra 0 óra A kiemelés eszközei A kiemelés alapvető eszközeinek felismerése egyes alkotásokon, 6 óra 5 óra 1 óra 3 / 14

4 jai illetve egyes alkotások részleteinek elemzésén keresztül A mozgóképi szövegek értelmezése alapján feltevések, állítások megfogalmazása a szöveg keletkezésének hátteréről, a szerző szándékairól a kiemelés elemi eszközei a mozgóképen elhagyás, közelkép, megvilágítás, színek, hossz és tempó, zenei hangsúly, ismétlés követelmények premier plán, szuper plán, fejfény, ritmus, ismétlés jai Utalás és hatáskeltés Egyszerűbb szövegalkotási kódok felismerése mozgóképolvasás és a szövegalkotó kódok alkalmazása mozgóképírás a mozgókép utalásos természete az élmény egészét felidéző részlet, bemutatás és utalás, az utalás, mint művészi módszer, a keret szerepe az utalásos ábrázolásban A tanulók ismerjék fel és az adott szinten legyenek képesek elemezni azon filmes eszközöket, melyek az adott filmek hatáskeltő eszközként alkalmaznak követelmények képzőművészet asszociáció, kihagyás, kiemelés, speciális megvilágítás, hangeffektusok, kompozíció, beállítás, szubjektív kamera a kiemelés néhány eszközének alkalmazása, önálló jelenetek forgatókönyvének a megírása 5 óra 4 óra 1 óra jai A mozgóképek sokaságában való tájékozódás, alapvető rendszerezési k A mozgóképi alkotások rendszerezésének alapjai 10 óra 9 óra 1 óra 4 / 14

5 a rendszerezés igénye, heterogén szempontrendszer: alkotói szándék és nézői elvárás, a valóság ábrázolásához való viszony, tematikai és ábrázolási rokonság, közeg, hordozó történelem, képzőművészet követelmények a dokumentumfilm, az animációs és a fikciós filmek sajátosságainak a szerzői és tömegfilmek sajátosságainak animáció, fikció, adaptáció, műfaj, klisé, archetípus, típus, kísérleti film jai A mozgóképi elbeszélés alapfogalmai Elemzési készségek fejlesztése a mozgóképi szövegek szerkezetének megismerésén keresztül. A különböző filmes műfajok szerkezeti kliséinek, illetve a szerzői filmek egyedi megoldásainak felismerése. 5 óra 5 óra 0 óra történet, cselekmény, elbeszélés, időbeliség és oksági kapcsolatok, az elbeszélő a mozgóképen, expozíció és lezárás, fordulat és epizód, stílus fogalmi és képi gondolkodás, megnevezés és bemutatás, az adaptáció és az inspiráció fogalma, kötött időkeret és folyamatos előadásmód, a mozgókép sajátos ábrázoló eszközei: szerepjáték, képiség és megszólalás, montázs követelmények A mozgóképi elbeszélés és az irodalmi elbeszélés közötti hasonlóságok és különbségek felismerése, a szerepjáték alapvető eszközeinek felismerése, elemzése, és adott esetben alkalmazása irodalom, színház történet, cselekmény, elbeszélés, expozíció, lezárás, epizód 5 / 14

6 A továbbhaladás feltételei: A tanuló képes mozgóképi szövegek értő befogadására; ismeri a mozgóképi formanyelv alapvető eszköztárának tanult részét, érzékeli ezek hatását az értelmezés folyamatára, valamint képes ezeknek az eszközöknek alapszintű alkalmazására saját szövegalkotásában is. ket szerez a filmkultúra területéről: érti a szerzői kultúra és a tömegkultúra eltérő működésmódját; felismeri az elterjedtebb filmműfajok jegyeit; különbséget tud tenni a különböző stílusirányzatokhoz tartozó alkotások között. ismeri a modern tömegkommunikáció fő működési elveit, jellemző vonásait, érti, milyen társadalmi és kulturális következményekkel járnak a kommunikációs rendszerben bekövetkező változások, ezek hatásait saját környezetében is észreveszi. értelmezni tudja a valóság és a média által a valóságról kialakított kép viszonyát, ismeri a reprezentáció fogalmát, és rendelkezik a médiatudatosság képességével (azaz képes tudatos választásra és kritikai megközelítésre). - elkészíti az év közben kiadott feladatokat. 11. évfolyam 36 óra Összesen 1. Televíziós műsortípusok, sztárjelenség 13 óra 1 óra 14 óra 2. Filmnyelvi eszközök 13 óra 1 óra 14 óra 3. Film és valóság 4 óra 0 óra 4 óra 4. A reklám 3 óra 1 óra 4 óra jai Televíziós műsortípusok Tájékozódás a mediális műfajokban, válogatás a különböző műsortípusok közt a minőség felismerése az egyes média műfajokban közszolgálati és kereskedelmi modell, az élő és a konzervműsor fogalma, a televíziós műsorok rendszerezése a teleregény jellegzetességei a szérielv a médiában, az epizódikus szerkesztés, követelmények a közszolgálati és kereskedelmi média jellegzetességeinek, eltéréseinek a tipikus média műfajok jellegzetességeinek a közönség és a sorozatelv, értörténelem, irodalom 10 óra 9 óra 1 óra 6 / 14

7 "szappanhősök" karaktere a tévéshow jellegzetességei a tévéshow eredete és rokonsága, a showműsorok közönsége, a talkshow, a showman, a valóság és a show telmezése közönség, napirend-kijelölő műsorrend, show, showman, mágikus tér, klisé, szériaelv, legalizált kukkolás, jai A sztár és hős A sztárjelenséggel kapcsolatos mindennapi élmények feldolgozása és elemzése, a jelenséggel kapcsolatos mindennapi élmények értelmezése a sztár fogalma, tömegesség, a képmás korlátlan sokszorosítása, a sztárjelenség kultikus jellege, a filmsztár, a sztár és az őstípus, a médiasztár követelmények A sztárjelenséggel kapcsolatos mechanizmusok feltárása, a sztár, mint sikerpótlék A sztárjelenség szintjei sztár és hős archetípusok történelem, irodalom 4 óra 4 óra 0 óra sztár, hős, típus, archetípus, sikerpótlék, közönség jai A szerepjáték A szerepjátékban, mint az önkifejezés egyik lehetséges eszközében rejlő lehetőségek feltárása, és kihasználása A tanulók önkifejezési lehetőségeinek kibontakoztatása a mozgóképi ábrázolás alapeszköze a szerepjáték a szerepjáték tradíciója a mozgóképen, a fotogenitás követelmények A szerepjáték, mint kommunikációs kifejezési forma, a kommunikáció formáinak elemzése, felhasználászínház 4 óra 4 óra 0 óra 7 / 14

8 fogalma, színész és civilszereplő, a viselkedés jelrendszere; a státuszjáték fogalma, élőbeszéd és dialógus sa különböző gyakorlatokon keresztül metakommunikáció, gesztus, mimika, térköz-szabályzás, hanglejtés, hangsúly, hangerő, narráció jai A kép A mozgóképi ábrázolás sajátosságainak felismerése, alapvető ábrázolási sajátosságok elemzése kompozíció, plánok, színhatások, megvilágítás, hanghatások alapján a mozgóképi ábrázolás alapeszköze a kép a látvány ábrázolásának tradíciója a mozgóképen, a fotografálás fontosabb ábrázoló eszközei, a képkivágás, a nézőpont, a kameramozgás, a felvevőgép, a szereplő és az elbeszélő viszonya jai követelmények A mozgóképi ábrázolás eszközeinek (kompozíció, nézőpont, kameramozgás, beállítás)- ezen eszközök alapvető jellegzetességeinek elemzése képzőművészet szimmetria, aszimmetria, döntött kamera, alsó,-felső kameraállás, objektív, szubjektív, társított beállítás A film és a valóság A hitelesség kérdéseinek elemzése játékfilmes, és dokumentumfilmes alkotásokon keresztül A kritikai gondolkodás fejlesztése realizmus, stilizáció és hitelesség a mozgóképen a hitelesség és a művészi igazság kapcsolata, valószerűség és stilizáció, kör- követelmények A hitelesség kritériumainak felismerése különböző alkotások elemzésével Az ábrázolt és a megélt történelem, irodalom 10 óra 9 óra 1 óra 4 óra 4 óra 0 óra 8 / 14

9 nyezet és atmoszféra valóság viszonyrendszerének feltérképezése, különbségeinek elemzése Nem az a fontos, hogy mit, hanem az, hogy hogyan A média tálalásának eszközei stilizálás, hitelesség, realizmus jai A reklám A reklámok manipulatív módszereinek felismerése, tájékozódás a manipulációs technikák világában. A hatáskeltés eszközeinek felismerése és értelmezése a reklám alkalmazott művészet, képzettársítás, séma és eredetiség, kép és szöveg viszonya, reklámtípusok, a reklám manipulatív természete a televíziós klip a klip mint reklám, a zenei produkció és a látvány viszonya a klipben, a klip és a történet, a képek kapcsolata, a klip stílusa követelmények Az alkalmazott művészeti ág legalapvetőbb módszereinek klisék, és egyedi képi megoldások a jó reklám ismérveinek reklámplakát készítése, vagy reklám-szlogen írása az elfogadható szinten művészettörténet 4 óra 3 óra 1 óra szlogen, klisé, hatásmechanizmus, manipuláció, Ogilvy 9 / 14

10 A továbbhaladás feltételei: A tanuló képes mozgóképi szövegek értő befogadására; ismeri a mozgóképi formanyelv alapvető eszköztárának tanult részét, érzékeli ezek hatását az értelmezés folyamatára, valamint képes ezeknek az eszközöknek alapszintű alkalmazására saját szövegalkotásában is. ket szerez a filmkultúra területéről: érti a szerzői kultúra és a tömegkultúra eltérő működésmódját; felismeri az elterjedtebb filmműfajok jegyeit; különbséget tud tenni a különböző stílusirányzatokhoz tartozó alkotások között. ismeri a modern tömegkommunikáció fő működési elveit, jellemző vonásait, érti, milyen társadalmi és kulturális következményekkel járnak a kommunikációs rendszerben bekövetkező változások, ezek hatásait saját környezetében is észreveszi. értelmezni tudja a valóság és a média által a valóságról kialakított kép viszonyát, ismeri a reprezentáció fogalmát, és rendelkezik a médiatudatosság képességével (azaz képes tudatos választásra és kritikai megközelítésre). 12. évfolyam 31 óra Összesen 1. Filmnyelvi eszközök 15 óra 2 óra 17 óra 2. A film makroszerkezete 4 óra 0 óra 4 óra 3. Tömegkommunikáció, hírműsorok 6 óra 1 óra 7 óra 4. Stílustörténeti alapk 3 óra 0 óra 3 óra jai A mozgóképi ábrázolás eszközei A különböző stílusú mozgóképi szövegek eszközeinek felismerése, a minőségi, egyedi megoldások meglátása, a mozgóképi szövegek szelektálása a befogadás során a mozgóképi ábrázolás alapeszköze a montázs a filmtér és filmidő megteremtése a montázs segítségével, a flash-back és a párhuzamos montázs, a montázselv, a montázs és a jelentés, a belső montázs, a kép és a hang viszonya a követelmények a montázs, mint az egyik legfontosabb filmes eszköz jelentőségének, a különböző montázsfajták felismerése, elemzése filmekben, filmrészletekben festészet, grafika, fotóművészet 6 óra 5 óra 1 óra 10 / 14

11 montázsban lineáris, szeriális, párhuzamos, asszociációs, belső montázs, flash back jai A filmkultúra kettőssége A szerzői és tömegfilmek sajátosságainak felismerése, az egyediség, minőségi tartalom meglátása a különböző alkotásokban, a mozgóképi szövegek minőség alapján történő szelektálása a befogadás során 7 óra 6 óra 1 óra a folklór és a film, a kultúrahasadás, a magaskultúra és a tömegkultúra, a típus és az őstípus, őstípusok a tömegfilmben a szerzői és a tömegfilm a szerzői film és a tömegfilm fogalma és eltérő sajátosságai, a filmműfaj fogalma, a filmek műfaji karaktere a tömegfilm műfajai a műfajok rendszerezése, műfaji jegyek, a felettes szöveg fogalma követelmények a szerzői és tömegfilmek közti különbségek az egyediség és a klisék felismerése, összehasonlítása a filmek műfaji karakterjegyeinek az archetípusok, típusok felismerése a különböző karakterekben történelem, irodalom jai Filmek, filmrészletek elemzése tájékozódás a különböző mozgóképi szövegek eszközrendszerében, a, és a hatás összefüggéseinek felismerése szempontok filmek elemzéséhez a film-és műsorelemzés követelmények átfogó elemzés képessége az egyes mozgóképi szövegek esetében tömegfilm, műfajfilm, szerzői film, klisé, toposz, típus, archetípus 4 óra 4 óra 0 óra 11 / 14

12 ja, az elbeszélő szerkezet és a jelentés, a stílus és a jelentés, elemzés és interpretáció narráció, montázs, megvilágítás, hangeffektek, keretezés, kompozíció, tempó jai A film makroszerkezete A narrációs szerkezetek felismerése, egyedi megoldások felismerése, elemzése az egyes alkotásokban elemző készség fejlesztése az elbeszélő szerkezet a makro és mikroszerkezet, expozíció és lezárás, a történet és a cselekmény, a jelentés és a ritmus követelmények a film makro- és mikroszerkezeti einek az egyes szerkezeti ek helye, szerepe az alkotásokban irodalom a stílus, és a hatáskeltés eszközeinek összefüggései 4 óra 4 óra 0 óra elbeszélés, történet, cselekmény, narráció, beállítás, jelenet, epizód jai A televíziós hírműsorok Tájékozódás a különböző típusú csatornák hírműsorainak kínálatában a társadalmi nyilvánosság szerepének, jelentőségének felismerése az objektivitás, mint alapkövetelmény figyelembe vétele 3 óra 3 óra 0 óra követelmények a hír fogalma, a társadalmi nyilvánosság fogalma, a hír és a vélemény, az információ hírré formálása, szöveg és kép viszonya a hírekben, sztereotípiák, a televíziós híradó és a valóság viszonya, a hír keresa hír szerkezetének, kritériumainak hír és vélemény közti különbség az objektivitás, mint alapelvárás történelem 12 / 14

13 kedelmi értéke hír, hírműsor, háttérműsor, infotainment jai A tömegkommunikáció alapkérdései A tömegkommunikációban rejlő lehetőségek felismerése, értelmes használata az interaktív médiumok ésszerű és szelektív használata a tömegkommunikáció intézményes jellege, a média és az üzenet, az egyoldalú kommunikáció fogalma, a technikai kép, a globális távközlési hálózatok és a digitalizáció jelentősége új médiumok az interaktivitás fogalma, a multimédia, virtuális valóság, internet az információs társadalom a globális és a lokális kapcsolata a információs társadalomban, a média kultikus jellege, a valóság virtualizálódása jai követelmények a tömegkommunikáció kialakulása, története globalizáció és lokalizáció fogalmának a média, mint a legújabb hatalom műkődési mechanizmusainak a mediatizálódás fogalmának történelem,irodalom kommunikáció, tömegkommunikáció, globalizáció, lokalizáció, virtuális valóság A stílus stílustörténeti alapk elsajátítása, eligazodás az egyes korszakokra jellemző stílusjegyek világában az egyes stílusok egymásra épülésének felismerése követelmények az egyéni stílus és a korstí- a tanuló ismerje a kü- képzőművészet 4 óra 3 óra 1 óra 3 óra 3 óra 0 óra 13 / 14

14 lus fogalma a mozgóképi ábrázolás stílusformáló eszközei, az alkotó kézjegye korstílusok a film történetéből német expresszionizmus, a húszas évek avantgarde filmművészete, az olasz neorealizmus, az európai új hullámok komplex filmelemzés lönbséget a korstílus és az egyedi stílusok között a legfőbb filmtörténeti korszakok, illetve azok jellemzőinek flmek, filmrészletek elemzése a stílustörténeti k tükrében német expresszionizmus, francia avantgarde,, olasz neorealizmus, német, franci cseh és magyar újhullám, free cinema, budapesti iskola A továbbhaladás feltételei: A tanuló képes mozgóképi szövegek értő befogadására; ismeri a mozgókép formanyelvének alapvető eszköztárát, érzékeli ezek hatását az értelmezés folyamatára, valamint képes ezeknek az eszközöknek alapszintű alkalmazására saját szövegalkotásában is. rövid mozgóképi szövegek tervezése és kivitelezése révén szert tesz a mozgóképi szövegalkotás elemi tapasztalataira, érti a különféle mozgóképi szövegtípusok eltérő működési elvét, s tud azok széles spektrumával kreatív befogadói viszonyt létrehozni. ket szerez a filmkultúra területéről: érti a szerzői kultúra és a tömegkultúra eltérő működésmódját; felismeri az elterjedtebb filmműfajok jegyeit; különbséget tud tenni a különböző stílusirányzatokhoz tartozó alkotások között. ismeri a modern tömegkommunikáció fő működési elveit, jellemző vonásait, érti, milyen társadalmi és kulturális következményekkel járnak a kommunikációs rendszerben bekövetkező változások, ezek hatásait saját környezetében is észreveszi. értelmezni tudja a valóság és a média által a valóságról kialakított kép viszonyát, ismeri a reprezentáció fogalmát, és rendelkezik a médiatudatosság képességével (azaz képes tudatos választásra és kritikai megközelítésre). érti a hálózati kommunikáció működésmódját, képes abban felelősen részt venni, ismeri és megfelelően használja annak alapvető szövegtípusait. 14 / 14