Mozgóképkultúra és médiaismeret

Átírás

1 Mozgóképkultúra és médiaismeret A Mozgóképkultúra és médiaismeret a mozgóképi szövegértés fejlesztését és a média társadalmi szerepének, valamint működésmódjának a feltárását célozza. Ez az audiovizuális írás-, olvasástudás alapjainak az elsajátítását és a kritikai médiatudatosság fejlesztését jelenti. A médianevelés olyan képesség- és személyiségfejlesztő eszközrendszer, amely szükséges ahhoz, hogy az állampolgárok az információrobbanás és a modern piacgazdaság korában ténylegesen tudjanak tájékozódni és választani. Mivel a média erősen meghatározza, hogyan gondolkodjunk a világ dolgairól, s hatása vetekszik a hagyományos szocializáció ágenseivel - a családéval és az iskoláéval -, a mozgókép- és médiaoktatás a demokráciára nevelésnek és olyan értékek elsajátításának az iskolája, mint a másság elfogadása, a kritikai gondolkodás vagy a tudatos választás képességének a fejlesztése. A mozgóképkultúra és médiaismeret oktatása során a tanulók felkészültséget szereznek a különböző médiaszövegekkel kapcsolatban az önálló és kritikus attitűd kialakítására, és olyan módszereket sajátítanak el, amelyek segítik őket abban, hogy nyitott szemlélettel használják a hagyományos és az új médiumokat. MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET évfolyam A Mozgóképkultúra és médiaismeret tanterv a Képességfejlesztő és értékőrző program (KÉK) keretei között a 7 8., illetve a (9 10.) évfolyam számára kimunká lt, a gyakorlatban, több ízben kipróbált, a NAT-alapelvek, célokhoz igazított és a Fejlesztési feladatokkal összevetett részletes tanterv. A tantervet és taneszközeit használhatják, választhatják azok az iskolák (pedagógusok), akik a Képességfejlesztő és értékőrző program, és pedagógiája szerint dolgoznak. Az itt közölt Mozgóképkultúra és médiaismerettanterv szerves folytatása a (9 10.) évfolyam számára kidolgozott tanterv. Javasolt óraszám Évfolyam Heti óraszám 0,5 0,5 0,5 0,5 A KÉK tanterv és a NAT 2003 viszonyának jellemzői A Mozgóképkultúra és médiaismerettanterv a NAT műveltségi területei közül a Művészetek Mozgóképkultúra és médiaismeret részműveltség terület követelményrendszerét fedi le. A KÉK Mozgóképkultúra és médiaismeret tanterve megfelel a NAT MŰVÉSZETEK Mozgóképkultúra és médiaismeret műveltségi részterület FEJLESZTÉSI FELADATAINAK. A KÉK tanterv TEMATIKUS TANANYAG-ában leírtak értelmezendőek a mozgókép művészete, ugyanakkor a médiaszövegek megfigyelése, értelmezése és kritikája szempontjából is. A tanterv jellemzői A Mozgóképkultúra és médiaismerettanterv fontos jellemzője, hogy a filmművészet és a tömegkommunikáció felől egyaránt közelíti tárgyát. Az aktív mozgóképi kommunikációs készség megszerzésére felhasználjuk a gazdagabb filmi "beszédmód mértékadó mintáit melyek ismeretére szükség van az audiovizuális kommunikáció bármely területéről érkező szövegek tényleges értelmezéséhez. Ugyanakkor tanulmányozzuk a befogadókat közvetlenül elérő médiaszövegek beszédmódját is. Ezért a tanulmányi időszak során a tanulók számos filmet tekintenek meg, köztük a filmművészet alapértékeit reprezentáló magyar és külföldi alkotásokat, rövid és kísérleti munkákat, bizonyos műfajokat bemutató

2 munkákat,valamint médiatörténeti dokumentumokat és aktuális médiaszövegeket. Ez az élmény az a bázis, amelyre folyamatosan épül az analízis, és amely inspirál a kreatív munkára. A Mozgóképkultúra és médiaismeret tanterv alkalmazásához szükséges feltételek A Mozgóképkultúra és médiaismeret tanításához képzett pedagógusokra, alkalmas taneszközökre (tankönyvre, szöveggyűjteményre, mozgóképes "szövegek"-re, technikára), értékelést segítő feladatokra, útmutatókra van szükség. Mindezek nélkül a Mozgóképkultúra és médiaismeret nem "oktatásképes" műveltségi részterület az iskola számára. A Mozgóképkultúra és médiaismeret oktatása nem nélkülözheti a vetített anyagot, a műveket, amelyeket ma már ritkábban celluloidon, mozi-környezetben, többnyire azonban videón és DVD-n lehet elérni. A kiválasztott, bemutatásra és feldolgozásra kerülő műveket teljes hosszukban, kellvetíteni, a részletek csak a későbbi, elemzőmunkát segíthetik. Bizonyos médiaszövegek töredékesen is vetíthetőek, amennyiben azt közvetlen tanári segítség és értelmezőmunka követi. Mivel ez értelemszerűen nem képzelhető el órakeretben, a Mozgóképkultúra és médiaismeret oktatásához szükség van a diákok bizonyos, tanidőn túli részvételére, amiként a Pál utcai fiúkkal vagy az Ember tragédiájával sem órakeretben találkozik a tanuló. A Mozgóképkultúra és médiaismerettanterv közöl néhány megtekintésre javasolt filmalkotást. Az ajánlott művek jegyzéke széles spektrumot ölel fel, de nem teljes. A lista több okból sem adható meg tételesen. Egyfelől nem mindegy, hogy a területet az adott helyen milyen mélységben oktatják, másrészt számos olyan mű "használható" valamely mozgóképpel kapcsolatos probléma feltárására, amelynek a filmtörténeti jelentősége hasonló súlyú. A televíziós műsorok, művek kiválasztása pedig még kevésbé kanonizálható. A Mozgóképkultúra és médiaismeret tanulásának céljai a (9 10.) évfolyamon A Médiaismeret és mozgóképkultúra tantárgy célja, hogy fejlessze a tanulók kontrollált audiovizuális kommunikációs készségét, vagyis a mozgóképi szövegek helyes értelmezését, egyszerű audiovizuális üzenetek megfogalmazását és annak a bonyolult mechanizmusnak a megértését ami az adó és a vevő, a néző és a gyártó, a műsorrend és a polgár hétköznapi szokásai közé épül fel. A tantárgy egyaránt segít a művészeti alkotások és a mindennapi élet médiajelenségeinek értelmezésében, valamint az esztétikai fogékonyság és érzékenység mellett a kulturális nyitottság, a toleranciaés az önismeret fejlesztésében. A kreatív-élményszerű megközelítés metodikai szerepe valamelyest csökken, a tudatosítás, az értelmezési készség fejlesztése az elsődleges cél. Legyen a tanuló "hivatásos néző". Tematikusan: a látvány értelme, a látvány és az üzenet összetevői, az esemény értelme, az esemény összetevői, a montázsok, a történet értelme, az elbeszélés stratégiái: a dramaturgiák tanulmányozása, a tömegkommunikáció és a tömegmédia karakterének megfigyelése és értelmezése. Fontos annak tisztázása, hogy miképpen jelenik meg a filmen és médiaszövegekben az, ami nem látható. Így a mozgókép legfontosabb kifejezőeszközeinek: a film képzetes tér-idő egységeinek, a képi és hangi szekvenciák létrehozásának, a montázselvnek; a szerepjátéknak; a verbális és non-verbáliskódoknak; a környezetnek; a képkompozíciónak, a világításnak, vagyis a kiemelés és elhagyás hatásmechanizmusának a tudatosítása a képzés egyik feladata, mely a továbbiakban segíti a tömegkommunikáció, a média, a globalizáció működésének vizsgálatát, és fejleszti a tanulók mentális ellenállóságát. A tananyag kiemeli a film stílustörténetének legfontosabb mozzanatait, különös tekintettel hazai filmművészetértékeire. Az oktatási időszak során a bemutatásra kerülőműveket részben a magas kultúra kísérletező, nyelvújító darabjaiból, másrészt

3 viszont a tömegkultúra archetipikus jegyekben gazdag műveiből és a média archív és aktuális szövegeiből kell választani. A tananyag a televíziós műsortípusok, elsősorban a hírműsorok, a reklám és a szappanopera, továbbá az infotainment műsorok és a showműsorok jellegzetességeit feltárva, az audiovizuális média közvetlen és közvetett üzenetének értelmezését, a manipulációs technikák felismerését célozza. A tematika része a globális monitorkultúra szociológiai aspektusú megközelítése, a valóság-virtuális valóság, az információs társadalom, a multimédia, az interaktivitás kérdése, az alkotás és a befogadás tradícionális formáinak átformálódása, de inkább csak a problémafelvetés szintjén. Tehát a Mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgy tanulása: hozzájárul az információs társadalomban való biztonságosabb tájékozódáshoz, fejleszti a pozitív értékek iránti attitűdöt, hozzájárul a reális énkép kialakításához, fejleszti az önkifejezés képességét és segíti a kiigazodást korunk kulturális jelenségei között, valamint megismertet a nemzeti, az európai, és a globalizálódó kultúra sajátosságaival. A Médiaismeret és mozgóképkultúra tantárgy a fenti célkitűzések értelmében törekszik arra, hogy alkalmat adjon a tanulóknak a megfelelő mozgóképi alkotások tanulmányozása útján saját személyiségük jobb megismerésére, történelmi, társadalmi és kulturális összefüggések felismerésére; megszerettesse a mozgóképi kultúra értékeit, esztétikai élményhez segítse a tanulókat, minőségi műsorok megtekintésére ösztönözze őket; gazdagítsa tapasztalataikat a filmi és más típusú mozgóképi szövegek olvasásában,tartalmának és rejtett jelentésének, üzenetének megértésében; tanítsa és nevelje a tanulókat a tömegkommunikációs eszközök kritikus és szuverén használatára; fejlessze a tanulók mozgóképi kifejezőképességét és kifejező kedvét, segítse őket személyes és árnyalt audiovizuális üzeneteik megfogalmazásában; tanítsa meg a tanulókat a hétköznapi audiovizuális szövegek és műfajok kezelésére; segítse a tanulókat abban, hogy a magyar nyelvű kultúra részeseivé, aktív alakítójává válhassanak. Vagyis a Mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgy oktatási programja: Kiemelten fejleszti a kommunikációs készséget, (ideértve bármiféle mozgóképi szöveg kódolását és dekódolását). Teljesítményorientált, az ismeretek alkalmazására késztet. Preferálja és segíti az alkotásra való beállítódást (ideértve mindenfajta mozgóképi mű részbeni vagy teljes létrehozását). Tudatosítja a vállalkozói magatartás és az innováció és kommunikáció jelentőségét, szimulációs feladatokkal fejleszti (különösképpen a médiaismeretek oktatása során) e készséget. Széles körű általános műveltséget, a nemzeti és az egyetemes kultúra értékeit közvetíti. Megtanít tájékozódni az audiovizuális csatornák információs káoszában, kihasználja, hogy lényege szerint jelen idejű, így segít a pályaorientációban. Elemzéssel és az alkotói szerepek gyakoroltatásával fejleszti a reális énkép, ember, magyarság és világkép kialakítását. A művészi alkotásokban feltáruló konfliktusok értelmezésével és a valós emberi sorsok, átélhető projekciójával segíti a toleráns, másokkal szemben empatikus személyiség kialakítását, az életvezetés és az érvényesülés során adódó krízis helyzetek humánus kezelését. Mozgóképkultúra és médiaismeret - TANMENET, 12. o. Viktória Készítette: Hajdu

4 T A N M E N E T Mozgóképkultúra és médiaismeret Osztály: 12. Óraszám: heti 2 óra 1-2. Ismétlés: Hatás, közönség, befogadás Mozgóképi szövegértés. Középszintű érettségi feladatok gyakorlása Médiaismeret: Esszéírási gyakorlat. A filmavantgárd Bevezetés. Fejezetek a film stílustörténetéből 1.: A német expresszionizmus. Wiene: Dr. Caligari Murnau Nosferatu, Fritz Lang Metropolis. (Részletek.) Az expresszionizmus továbbélése a filmművészetben. Fejezetek a film stílustörténetéből 2.: A francia avantgárd. Absztrakt, dada, szürrealizmus. Filmrészletek elemzése A szürrealizmus továbbélése a filmművészetben. Filmrészletek. A filmavantgárd - Összefoglalás Dolgozat Fejezetek a film stílustörténetéből 3.: Az olasz neorealizmus. (Ismétlés). A dokumentarizmus és a realista hagyomány A valóság médiareprezentációja. Médiaszövegek elemzése.

5 Médiakutatás. A médiában megjelenő erőszak Média és erőszak. Oliver Stone: Született gyilkosok című filmjének elemzése. Érvelés, vita Esszéírási gyakorlat. Dolgozat A magyar filmtörténet az 50-es évekig. A magyar filmművészet az 50-es években. Filmrészletek elemzése. (Fábri Zoltán: Körhinta, Makk Károly: Ház a sziklák alatt) Középszintű érettségi feladatok gyakorlása A filmes modernizmus. Filmrészletek elemzése. (Fellini, Antonioni, Bergman.) Fejezetek a film stílustörténetéből 4.: A francia újhullám. Godard és Truffaut. Filmrészletek elemzése Fejezetek a film stílustörténetéből 5.: A német új film. Filmrészletek elemzése. (Wenders és Herzog.) Fejezetek a film stílustörténetéből 6.: A cseh újhullám. Filmrészletek elemzése. (Forman, Menzel) Összefoglalás Dolgozat A magyar filmművészet a 60-as években. Filmrészletek elemzése. (Gaál István, Makk Károly, Szabó István, Jancsó Miklós.) Jancsó Miklós filmjei Filmelemzés. Összefoglalás Középszintű érettségi feladatsor. Média és nyilvánosság. (Ismétlés.) Médiaszövegek elemzése. A digitális kultúra. Internet és nyilvánosság. Esszéírási gyakorlat.

6 Médiaműfajok rendszerezése A magyar film története a 70-es években. Filmrészletek. (Huszárik Zoltán, Makk Károly, Fábri Zoltán, Bacsó Péter, András Ferenc) A magyar film a 80-as-90-es években. Filmrészletek. (Bódy Gábor, Gothár Péter, Tímár Péter, Szomjas György, Tarr Béla.) Lezárás