Tájékoztató a Tisza Vízgyűjtő Programrégió Önkormányzati Társulás 2011. május 23-án megrendezésre kerülő ülésére. Tájékoztató témája: A Tisza Részvízgyűjtő Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervéből adódó feladatok Összeállította: Lovas Attila igazgató KÖTI-KÖVIZIG A Víz Keretirányelv (VKI) célja, hogy 2015-re a felszíni és felszín alatti víztestek jó állapotba kerüljenek. A jó állapot nemcsak a víz tisztaságát jelenti, hanem a vízhez kötődő élőhelyek minél zavartalanabb állapotát, illetve a megfelelő vízmennyiségét is. A VKI gyökeres szemléletváltozást jelent a vízgazdálkodás területén. A Vízgyűjtőgazdálkodási Terv (VGT) elsősorban azoknak a szabályozások és programoknak az összehangolása, amelyek biztosítják a környezeti célkitűzések elérését (azaz a jó ökológiai állapot, kémiai és mennyiségi állapot elérést). A VGT célja még az optimális intézkedések átfogó (műszaki, szabályozási és gazdasági-társadalmi szempontú) ismertetése, amely meghatározza az intézményi feladatokat, amelyek alapján folytathatók, illetve elindíthatók a megvalósítást szolgáló programok. Az egész országra kiterjedő VGT alapján elindulhat a megvalósítás és a részletes tervezés. A VGT-re épülhetnek majd a konkrét projektjavaslatok, a jogszabályi változások, a társadalmi rendszerek céljai és prioritásai, illetve a végrehajtás kritériumrendszerei. A víztestek (vízfolyás, állóvíz, felszín alatti víz), valamint a vízgyűjtők szintjén történő kivitelezés pedig a konkrét területhez kötődő érdekeltek (állam, önkormányzat, gazdálkodó szervezet vagy magánszemély) feladat lesz. A Tisza részvízgyűjtő területe 46 380 km 2, amelyen összesen 478 víztest (333 vízfolyás és 145 állóvíz) található. A víztestek állapotértékelése, a jó állapot meghatározása, a környezeti célkitűzések, a műszakilag lehetséges intézkedések mind jelentősen függenek a szomszédos, felvízi országok vízgazdálkodási gyakorlatától. A határvízi kapcsolatok Magyarország szempontjából létfontosságúak, hiszen a felszín alatti vízkészletünk jó része, a vízfolyásaink vízkészletének 94%-a határon túlról érkezik. A Tisza részvízgyűjtőn lévő víztestek állapotával kapcsolatos jelentős vízgazdálkodási problémák: A részvízgyűjtőhöz tartozó 333 vízfolyás víztestből 149 erősen módosított és szinte mindegyik rossz ökológiai állapotú. A fő vízminőségi problémát a vízfolyások nagy szervesanyag- és tápanyag koncentrációja jelenti. A szennyezés forrásai elsősorban a nem kellően megtisztított települési szennyvizek és a vízgyűjtő területről levezetett belvizek, illetve a településekről bemosódó (bevezetett) szennyezett csapadékvíz. A problémák másik rész a mezőgazdasági tevékenységből fakad. A mezőgazdasági területek általában a partélig műveltek, így még a minimális fenntartó sáv is hiányzik. A víztestek nagy részén hiányos a vízfolyásokat kísérő, árnyékoló funkciót is betöltő fás-bokros állomány. Jelentős vízgazdálkodási kockázat a nem csatornázott települések ellenőrizetlen szennyvízgyűjtése és elhelyezése, valamint a már csatornázott településeken felhagyott szennyvíztárolók nem szakszerű felszámolása.
Állóvizek esetében a legnagyobb probléma a biomassza feldúsulása, a megfelelő vízpótlás hiánya, vagy a vízpótlás lehetőségének időszakossága. A felszín alatti vízkészletek mennyiségi állapotába történő legjelentősebb beavatkozások a vízkivételek. A részvízgyűjtőhöz tartozó egyes felszín alatti víztesteket esetében jelentős méreteket öltött az engedély nélküli vízkivételek aránya. Az Északi-középhegység peremvidék esetében a vízfolyások túlzott megcsapoló hatása tovább csökkenti a felszín alatti víztest vízszintjét. Vízgazdálkodási problémák a részvízgyűjtő kiemelt víztestein: - Tisza folyó: A Tisza mente legnagyobb problémája a belvíz és az aszály gyakori, akár egymást rövid időn belül követő előfordulása. Megoldásként a felszíni vízelvezető rendszereket a mezőgazdaság és a társadalom igényei szerint úgy kell átalakítani, hogy a vízgyűjtőn lehulló csapadéktömeg egy része a területen a jelenlegihez képest jobban megtartható legyen. Jelentős probléma a Tisza folyó hullámterének feliszapolódása. Ennek oka, hogy a tápláló vízfolyások magas hordalékhozammal rendelkeznek. Az árvízi kockázat növekedése miatt feladat az árvízi meder lefolyási viszonyainak javítása: művelési-ág váltás, hullámtéri szűkületek megszüntetése, árvízcsúcs-csökkentő tározó építése. - Körösök vízrendszere: A legnagyobb probléma a vízkészletek hiánya. A vízrendszer öntözővíz-igénye a saját vízgyűjtőterületről érkező vízkészletekkel nem elégíthető ki, ezért tiszai vízátvezetés szükséges. A települések nagy része az idegenforgalomra alapozza a megélhetését, így szinte minden település rendelkezik valamilyen fürdőhellyel (termálvíz, hidegvíz, szabadstrand). A használtvíz jelentős terhelést eredményez a befogadóknak, melyek az esetek zömében az időszakos jelleggel működnek (nincs meg a befogadáshoz szükséges megfelelő vízhozam). - Maros és Maros hordalékkúp: A Maros vízjárását, a lefolyási viszonyok alakulását a nagyszámú, Románia területén lévő tározó nagyban meghatározza. A Maros hordalékkúp Magyarország egyik legfontosabb felszín alatti ivóvíz forrása. A felszín alatti vízkészlet mind mennyiségi mind minőségi szempontból kockázatos. - Zagyva-Tarna vízrendszere: Zagyva folyó fő vízgazdálkodási problémája a rendszeresen előforduló nyári vízkészlet hiány. A Zagyva vízgyűjtőn összesen 33 db tározó van nyilvántartva, melynek túlnyomó része völgyzárógátas tározó. A Zagyva kisvízhozamú időszakában, amely egybe esik az öntözési időszakkal, még a vízfolyás ökológiai vízigénye is alig biztosított. A vízgyűjtő vízpótlására kidolgozott projekt a Jászsági öntözőfőcsatorna meghosszabbítása. - Nyírség felszín alatti vizei: A vízműkutak termelési és vízszint adatai alapján megszerkesztett vízszint grafikonok jól mutatják a rétegvizek nyugalmi szintjének fokozatos süllyedését. Egyes területeken a süllyedés elérte a 2 m-t. - Duna-Tisza közi hátság: A hátsági területen az 1970-es évektől talajvízszint süllyedés indult meg. Néhol 5-6 m-es vízszintsüllyedés mutatható ki a sokéves átlagértékhez viszonyítva. A talajvízhelyzet kialakulásában a természeti tényezőkön kívül feltehetően antropogén hatások is hozzájárultak. Ilyen például a települési vízművek elterjedése, a vízhasználat általánossá válása, talajvíz-kitermelés növekedése, a vízrendezés során kialakított elvezető csatornák megcsapoló hatása. - Alföldi porózus termálvíztestek: A termálvízadókban több helyen előfordul süllyedési tendencia. A porózus termál víztestekből kivett vízmennyiséget a területen elsősorban fürdővízként és energetikai céllal hasznosítják.
A Tisza Részvízgyűjtő Tanács ajánlása: A Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervek készítése során a részvízgyűjtőn belüli tervezés koordinációja a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság feladata volt. A VGT tervezésért felelős szakmai szervek a legfontosabb, koncepcionális kérdések megvitatásába aktívan bevonták az érdekelteket, szakmai szervezeteket szövetségek képviselőjét. A Részvízgyűjtő és Területei Vízgazdálkodási Tanácsok vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési bizottságaiba delegáltak biztosították a VGT társadalmi kontrollját. A Tisza Részvízgyűjtő Tanács tagja a Megyei Önkormányzatok Szövetsége delegáltja is. A jogszabályi előírásoknak megfelelően a bizottságok és tanácsok állásfoglalásai és ajánlásai alulról felfelé integrálódtak. A Tisza Részvízgyűjtő Tanács a Tisza részvízgyűjtő Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervéről a Tervezési Bizottságok és Területi Vízgazdálkodási Tanácsok által javasolt ajánlások alapján a következő határozatot hozta meg. Az ajánlások a Tisza részvízgyűjtő Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervének részét képezi. 1. Kiemelten kell foglalkozni a Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek intézkedési csomagjainak és a támogatási rendszerek összehangolásával a jelenlegi és a következő uniós költségvetési időszakban. Továbbá fontosnak tartjuk az országos és régiós fejlesztési programok kialakítása során a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben elfogadott intézkedések beépítését a következő európai uniós költségvetési ciklusban. 2. A Zagyva (alsó és felső víztestek) ökológiai vízkészletét a Jászsági főcsatorna meghosszabbításával kell biztosítani. A létesítmény megvalósítása után javul a Zagyva folyó kémiai és biológiai állapota és korlátozott mértékben lehetőség nyílik vízhasználati célból a biztosított vízbázis kihasználására is. 3. A Tisza-tó öt víztestből álló víztest csoport, melynek egységét az üzemeltetési feladatok biztonságos elvégzése miatt a továbbiakban is biztosítani szükséges. 4. A Tisza-Körösvölgyi Együttműködő Vízgazdálkodási Rendszer (TIKEVIR) létesítményrendszerei működését hosszú távon biztosítani kell. 5. Szükséges a használt, vagy egyéb tisztítást nem igénylő vizek helyben tartásának szorgalmazása (előírása), különösen a vízhiányos térségeken. 6. Fontos feladat a fenntartható vízhasználatok hosszú távú működését biztosító pénzügyi források megteremtése, amely a bevételek visszaforgatásával biztosítja a takarékosabb vízhasználatok megvalósítását, és ami stabilabbá teszi a vízgazdálkodási létesítményrendszerek működtetését. 7. Javasoljuk a belvízvisszatartás, vagy helybentartás gyakorlati megvalósításához szükséges pénzügyi feltétel és- támogatási rendszer megvalósítását. Agrotechnikai eszközök komplex alkalmazásával javítani lehet és szükséges a talajok vízgazdálkodási tulajdonságait, mely jelentősen hozzájárul a fent megfogalmazott célkitűzés eléréséhez. 8. A Tisza részvízgyűjtő vízkészletének mennyiségi és minőségi javítását célzó részletes vizsgálatokat és kutatásokat kell végezni, tekintettel a várható klíma változás hatásainak enyhítésére és kezelési lehetőségeire. Lehetséges műszaki megoldási változatok, alternatívák részletes elemzését és kidolgozását kell szorgalmazni. (Csongrádi Duzzasztómű vizsgálata, Duna-Tisza csatorna kialakításának lehetősége. E két projekt a területi fórumokon jelentős hangsúlyt kapott, a figyelem a társadalom részéről indukálódott. Indításuk előtt számos vizsgálat szükséges ahhoz, hogy a beavatkozás hatását elemezzük. Az ehhez szükséges intézkedési javaslatok, amelyek tartalmazzák a tanulmányok elkészítését, beépítésre kerültek a tervbe. A VKI szerint olyan beruházás, amely rosszabb állapotba hozza a víztestet, nem lehet végrehajtani, csupán akkor, ha ennek gazdasági haszna jelentős, vagy a társadalom igénye
meghatározó. Ilyen esetekben a víztest állapota megváltozhat, a rehabilitáció és egyéb beavatkozások költsége a kezdeményezőt terhelik.) 9. Nitrát szennyezés kezelésének tekintetében részletes vizsgálat lefolytatását javasoljuk. 10. A határral osztott víztestek (felszíni, felszín alatti) esetében a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek összehangolását központi koordinációval a szomszédos országokkal (Ukrajna, Románia, Szerbia, Szlovákia) haladéktalanul meg kell kezdeni. 11. A Tisza részvízgyűjtő felszíni vízfolyásai nagyrészt időszakos jellegűek, a felszínalatti víztestek jelentős mértékben vízkészlet-hiányosak. A vízhiányos területen jelentkező öntözővíz igényt a mesterséges felszíni vízrendszer bővítésével, belvíztározással kell megoldani. E cél teljesülésével csökkenthető az öntözési célú kutas vízkivétel. (pld.: CIVAQUA projekt, Keleti- és Nyugati- Főcsatornákból kiinduló egyéb új mellékcsatornák építése, Duna-Tisza köze stb.) 12. Prioritásokat kell felállítani a használt termálvízkészlet kezelésének problémájára. A használtvíz elhelyezés felszíni és felszín alatti lehetőségét szabályozni szükséges. 13. Szükségesnek tartjuk a felszíni és felszín alatti monitoring hálózatok fejlesztését és üzemeltetésére az anyagi fedezet biztosítását. Az alegységi tervek adathiányos és becsült értékekkel történt helyzetelemzéseit mért és a már rendelkezésre álló adatokkal szükséges pótolni. Ennek eredményei alapján a jelenlegi állapotjellemzés és az alapállapotra épített intézkedési tervek felülvizsgálatát el kell végezni, terveket aktualizálni szükséges. 14. A kármentesítés jelenlegi gyakorlatának és pályázati rendszerének felülvizsgálata szükséges, mivel a pályázati támogatás az okozó, illetve felelős személyhez kötődik és nem a környezetszennyezés súlyosságához. 15. Szükségesnek tartjuk a megfelelő szakember képzést a Víz Keretirányelv és a vízgyűjtőgazdálkodási tervek által támasztott követelmények teljesítéséhez. 16. Fontosnak tartjuk a vízvisszatartás, belvízvisszatartás, öntözővíz- és ivóvíz célú felhasználás kérdésének jogi szabályozását. Ezek pénzügyi fedezetének biztosítása. Különös tekintettel a klímaváltozás hatásainak enyhítésére. 17. Az önkormányzati tulajdonban lévő víziközművek üzemeltetése során jelentkező kötelezettségek végrehajtásának átgondolása szükséges, különös tekintettel az ivóvízminőségjavító program végrehajtásához az önerő biztosítására. (a szennyvízrákötések szorgalmazása, a kiskutas vízellátás által okozott felszín alatti szennyezés felszámolása, valamint a belvíz elvezetés problémájának megoldása) 18. A vízfolyások és állóvizek medrét érintő intézkedési csomagban a hegyvidéki és dombvidéki vízfolyások mederrehabilitáció intézkedésnek konkrétan kell tartalmaznia a medererózió elleni védelmet is. 19. A Vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben 2015-re tervezett intézkedések végrehajtásának teljesítéséhez a Tanács nélkülözhetetlennek a tartja az alábbi feladatok pontos és szakszerű végrehajtását: - Vízbázisvédelmi program gyors végrehajtása. - Ivóvízminőség Javító Program felülvizsgálata és végrehajtása. - Szennyvízprogram befejezését úgy, hogy a 2000 Le alatti települések is Európai uniós támogatáshoz juthassanak a csatornázási, szennyvíztisztítási és kezelési feladataik végrehajtásához. - A legnagyobb szennyezést előidéző és továbbító magán kiskutak nyilvántartásba vétele és kötelezés kiadása az ezzel kapcsolatos feladat végrehajtásra az önkormányzatok felé. (Javasoljuk a feladat helyszíni felméréséhez a közmunka program lehetőségének biztosítását.) 20. Meg kell vizsgálni a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek jóváhagyására a magasabb szintű jogszabályban történő kihirdetés megvalósulásának lehetőségét.
21. A felszín alatti vízkészletekkel való fenntartható gazdálkodás érdekében meg kell határozni a mennyiségi igénybevételi határértékeket. A feladat elvégzése érdekében a szükséges tudományos, szakmai és jogalkotási lépéseket meg kell tenni. 22. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek megvalósításának tervezése során az üzemeltetési és fenntartási feladatokra fokozott hangsúly kell fektetni, különösen a pénzügyi fedezet biztosításának tervezése tárgyában. 23. A Tisza-völgyben fontos tájépítő és mikroklíma javító elemek a Víz Keretirányelvben előírt mérethatárt el nem érő felszíni állóvizek, melyeknek megmaradását hatékony módszerekkel elő kell segíteni. 24. A Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek megvalósítása során meg kell teremteni a különböző célú és lehatárolású tervek és intézkedések összehangolását. A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Kormány rendelet 7. -ában megfogalmazottaknak megfelelően a környezeti célkitűzéseket az országos és regionális környezetvédelmi, illetve társadalmi, gazdasági programok, tervek, a területfejlesztési, terület- és településrendezési tervek, és helyi építési szabályzatok kidolgozása során, valamint az önkormányzatok környezetvédelmi programjaiban, a gazdálkodó szervezetek terveiben és a műszaki tervezésben vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendeletben foglaltak szerint érvényesíteni kell. A jó ökológiai állapot /potenciál elérése érdekében meghozott jelentős vagy gyakran előforduló intézkedések: Gyakori intézkedések a Tisza részvízgyűjtőn Intézkedések db Tápanyag- és szervesanyag terhelések csökkentését célzó intézkedések Intézkedések előfordulási %-a 1347 52% Egyéb szennyezések csökkentését célzó intézkedések 15 1% Vízfolyások és állóvizek hidromorfológiai állapotát javító intézkedések 968 37% Fenntartható vízhasználatok megvalósítása, a vizek mennyiségi állapotának javítása 191 7% Vizes élőhelyekre és védett területekre vonatkozó egyedi intézkedések 91 3% Intézkedések száma összesen: 2614 100% A részvízgyűjtőn a szennyezések, terhelések csökkentését szolgáló programok, intézkedések dominálnak. A vízgyűjtő víztestjeinek jelentős részében hosszú távon szükségessé válik a területi agrárintézkedések megvalósítása, a jelenleg alkalmazott struktúra megváltoztatása. Az erózióra érzékeny területeke vonatkozó művelési mód és művelési ág váltás igénye a felszín alatti víztestek felénél jelentkezik. A szennyvízkezeléssel, elhelyezéssel kapcsolatos intézkedések is a víztestek nagy részét érintik. Az EU által kötelezően előírt Nemzeti Szennyvíz Program (NSZP) célja, hogy megoldja a 2000 lakosegyenértéknél (LE) nagyobb települések csatornázását és megfelelő szennyvíztisztítását. A szennyvíztisztító telepek technológiai, területi és egyedi határértékek
alapján meghatározott tisztítási követelményeknek kell megfelelniük. A felszín alatti vizek jó állapotának eléréséhez közegészségügyi szempontból szükséges lehet a 2000 LE alatti településeken keletkező szennyvizek megfelelő kezelése is. A 2000 LE alatti települések szennyvízkezelésének megoldására az Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Program nyújt lehetőséget. A belterületi csapadékvíz rendezett elvezetése csökkenti a talajvízszennyezést, különösen ülepítők és szűrőmezők alkalmazása esetén a vízfolyásokba bemosódó szennyezőanyag mennyiségét is. Fenntartható vízhasználatok megvalósítását segítő intézkedések közül a legnagyobb volumenű a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése (VTT). A Tisza-vidék vízháztartásának kiegyensúlyozásához szükség van a terület vízpótlására. A csapadékhiány a medence helyzetéből következően természetes. A Tisza-vidék egészére számolva közel annyi többletvíz érkezik az árvizek alkalmával, mint amennyi az árvizek által elérhető területre számított csapadékhiány. Miután térben és időben jelenleg nem összeegyeztetett a többlet és a hiány, igazán fontossá válik az időszakosan jelentkező többletvíznek a tározó és azok környezetében való megtartása, és minél több gazdálkodóhoz való eljuttatása. A Tisza-Körösvölgyi Együttműködési Vízgazdálkodási Rendszer (TIKEVIR) fejlesztés keretében a térségi vízpótlás és a jó ökológiai állapot eléréséhez szükséges vízi ökoszisztémák fenntartása, valamint a mezőgazdaság, a halászat és horgászat vízigényének biztosítása valósulhat meg. A Jászsági főcsatorna meghosszabbítása megvalósulása során megfelelő vízmennyiség biztosítható a Tiszából a Zagyva- Tarna vízrendszerébe. A kiépülő zagyvai és tarnai ág ökológiai és frissítővizet jutatna a Zagyva, Tarna, Tápió és mellékágainak aló szakaszába. Duna-Tisza közi homokhátság területén jelenleg is érvényben vannak vízkivételi korlátozások, de ezek az intézkedések nem hozhatnak szignifikáns eredményeket. A vízhiány megoldására egyre inkább elfogadhatónak tűnik a megfelelően tisztított települési szennyvizek helybentartása. A meglévő eszközök alkalmazásán túl (vízfolyások és tavak üzemrendjének felülvizsgálata, engedélyek felülvizsgálata, meglévő készletek maximális visszatartása) indokolt az egész területre kiterjedő vízpótlási rendszerkialakítása. A vízkészletek mennyiségi és minőségi javítását célzó műszaki megoldás lehet a Duna-Tisza csatorna kialakítása. A részvízgyűjtőn lévő nagy folyók töltésén kívül (mentett oldal) sok holtág és holtmeder található, melyeknek jelentős része elvesztette a folyóval való természetes kapcsolatát. A kiemelkedő természeti értékeket jelentő és/vagy komplex hasznosítású holtágak élővé tétele, azaz a vízpótlásuk megoldása fontos hosszú távú feladat. A térség fő vízfolyását, a Tiszát érintő kötelezettség a kikötők ökológiai szempontok szerinti kialakítása és a hajózás feltételeinek megteremtése a Víz Keretirányelv szerinti elvrendszer alkalmazásával szintén fontos feladat. Debrecen város jelentősebb felszíni vízzel való ellátását a CIVAQUA projekt célozza meg. A projekten belül lehetőség nyílik a vízfelületek, vizes élőhelyek számának növelésére. Debrecen városában és körzetében a meglévő erdők felújításával, valamint új telepítésekkel egészséges városkörnyezetet kialakítása válik elérhetővé. Öntözővíz biztosításával biztosítható lesz a Hajdúhát kiváló minőségű mezőgazdasági területeinek művelése. A vízgyűjtő-gazdálkodáshoz szorosan kapcsolódó programok: - Magyarország 2001-ben vezette be az Ivóvízminőség-javító Programot az EU Ivóvíz Irányelvének végrehajtása érdekében. A Vízgyűjtő-gazdálkodással való kapcsolatot az
ivóvízellátás minőségét és biztonságát javító intézkedés teremti meg. A program célja, hogy a szolgáltatott ivóvízben a határértéknek megfelelő koncentrációk biztosítása olyan anyagok esetén, amelyek természetes eredetűek, és a problémát nem lehet az emberi tevékenységek ellenőrzésén keresztül kezelni. Általában komplex technológiai megoldással biztosítható a kiemelt paraméterek (bór, fluorid, nitrit, arzén, ammónium) határérték alá csökkentése. Drága technológiai megoldás esetén alternatíva lehet más vízbázisra való áttérés, vagy ahol léteznek, kistérségi ellátó-rendszerekhez való csatlakozás. A program végrehajtása a települési önkormányzatok feladata. - Belvízprogram: A Vízgyűjtő-gazdálkodással való kapcsolatot agrárintézkedések, és műszaki intézkedések kombinációja teremti meg. A program célja, hogy a művelt területekről a talajok vízgazdálkodási funkciójának javításával a tűrhetőnél nagyobb károkat okozó csapadékvíz összegyűjtése és a vízvisszatartás növelhető legyen olymódon, hogy kedvezőbb vízháztartási egyensúly alakuljon ki (a beszivárgás növekedjen, a talajvizek megcsapolása csökkenjen). Az elsődleges cél, hogy a belterületeken összegyűjtött csapadékvíz minél hamarabb tározóban vagy külterületen lévő befogadóba vezethető legyen. A cél elérése érdekében a külterületi befogadóknak kellő kapacitásúaknak kell lenni. A vízvisszatartás megvalósításakor figyelemmel kell lenni, hogy a terület belvíz-érzékeny besorolására. a.; Vízvisszatartás belvíz-érzékeny területeken a belvízelvezető-rendszer használata nélkül jellemzően agrárintézkedésekkel valósítható meg: művelési mód és művelési ág váltással, megfelelő agrotechnológia alkalmazásával vízvisszatartás vizes élőhelyek és vízjárta területek létrehozásával környezetvédelmi célú gyeptelepítés, extenzív gyepgazdálkodás b; Csapadék-gazdálkodás, beszivárgás növelése egyéb területeken. A csatornarendszer, ill. üzemeltetésének módosítása, megcsapolás csökkentése, belvíztározók létesítése. A területről elvezetett víz összegyűjtése tározókban (öntözésre is felhasználható), valamint kapcsolódó intézkedésként szűrőmezők kialakítása a befogadóba történő bevezetés előtt. - A VKI (2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv) előírja, hogy a jó ökológiai és kémiai állapot elérése érdekében valamennyi vízgyűjtő területre Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervet kell kidolgozni, ami hozzájárul majd az árvizek hatásainak enyhítéséhez is. A VKI szerinti Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervek és az Árvízi Irányelv szerinti árvíz kockázatkezelési tervek kidolgozása az integrált vízgyűjtő-gazdálkodás részét képezik. Az árvízi kockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló 2007/60/EK irányelvet (Árvízi Irányelv, ÁI) hasonlóan a 2000/60/EK Víz Keretirányelvhez a Duna-medencebeli együttműködés keretei között, a Duna Védelmi Nemzetközi Bizottság (ICPDR) magas szintű elhatározásainak megfelelően kell végrehajtani. A Tisza-völgy fenntartható fejlődését elősegítve az egységes árvízi veszély-és kockázati térképezés, a Tisza folyó modellezési feladatok és a Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervek megvalósítására megalakult Szolnoki központtal a Tisza-völgyi Szakmai Műhely. A Tiszavölgyi Szakmai Műhely egy koordinációs fórum, melynek tagjai saját szakterületük képviseletével adják meg a rendszer kereteit. A Tisza-völgyi Szakmai Műhely alapítóinak közös célja továbbá, hogy támogatásunkkal elősegítse a Tisza Vízgyűjtő Bizottság létrejöttét. A Bizottság megalakulásával több szintű és széles spektrumú kapcsolatrendszer és adathálózat alakulhatna ki a Tisza vízgyűjtőjén. A konzultációs és koordinációs szervezet országai együttműködnének a Tisza folyógazdálkodási, hidrológiai és természeti egyensúlyának biztosítása és védelme érdekében. A Bizottság a Víz Keretirányelv és az Árvízi Irányelv rendelkezései és célkitűzései figyelembe vételével nemzetközi szintű ajánlásokat, stratégiákat dolgozna ki a Tisza folyó és
mellékfolyóira vonatkozóan. További célként fogalmazódik meg a Duna Stratégia céljainak megvalósulásának támogatása a Tisza vízgyűjtőjén, a víz mennyiségi és minőségi kérdéseinek integrált kezelése, javaslatok kidolgozása a klímaváltozás hatásainak mérséklésére. A Tisza-völgyi Szakmai Műhely alapítói vállalták a Tisza Vízgyűjtő Bizottság létrejötte utáni szakmai és támogató háttér biztosítását. Tekintve, hogy a Tisza vízgyűjtő magyarországi területén jött létre tevékenysége, támogatása nagyban segítheti a Duna Stratégia kiemelt projektjeit közé bekerült Tisza Vízgyűjtő Bizottság megalakulását. Megalakulása után pedig a térség fejlődése szempontjából fontos projektek megvalósulását is. Lovas Attila igazgató Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság