A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának főbb sajátosságai

A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának főbb sajátosságai 2011. I-III. negyedévben Budapest

Készült A Foglalkoztatási Hivatal Kutatási és Elemzési Főosztályán Főosztályvezető: Busch Irén Készítette: Székács Tamás 1089 Budapest, Kálvária tér 7. Levelezési cím: 1476 Budapest, Pf. 75 Telefon: (1) 303-9300 Fax: (1) 210-4255 2

Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 Az EU Kék Kártya bevezetése Magyarországon... 5 A kiadott munkavállalási engedélyek és bejelentések vizsgálata 2011. I-III. negyedévben... 6 A kiadott engedélyek és bejelentések vizsgálata terület szerint... 9 A kiadott engedélyek és bejelentések vizsgálata foglalkozási főcsoportok szerint... 10 A kiadott engedélyek és bejelentések vizsgálata életkor szerint... 12 A kiadott engedélyek és bejelentések vizsgálata iskolai végzettség szerint... 12 Az érvényes engedélyek és bejelentések vizsgálata a 2011. szeptember 30-i állapot szerint.. 13 Az érvényes engedélyek és bejelentések számának vizsgálata terület szerint... 15 Az érvényes engedélyek és bejelentések vizsgálata foglalkozási főcsoportok szerint... 17 Jogszabályok melléklete... 18 Táblázatok melléklete... 26 3

Bevezetés A munkaügyi központok a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásához kapcsolódóan a foglalkoztató által benyújtott munkaerőigény és engedély iránti kérelem alapján (16/2010. (V. 13.) SZMM rendelet) engedélyezési eljárást folytatnak. Emellett a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, foglalkoztatásra kerülő, bejelentett de engedélyezésre nem kötelezett külföldi munkavállalókról nyilvántartást (355/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet) vezetnek. A munkavállalási engedélyek és a bejelentett munkavállalók számának adatai egy központi adatbázisban kerülnek tárolásra. Az adatok rögzítése, az adatbázisban való megjelenítése folyamatos, az így rendelkezésre álló statisztikai adatokat a Foglalkoztatási Hivatal negyedévenként feldolgozza és a Foglalkoztatási Hivatal honlapján közli (www.munka.hu). A statisztikai adatgyűjtéshez és feldolgozáshoz kapcsolódóan, a jogszabályi háttérnek, kötelezettségnek megfelelően, különböző fogalmak kidolgozására került sor a külföldi munkavállalók munkavállalási engedélyére, bejelentésére vonatkozóan, amelyek az alábbiakban kerülnek ismertetésre. A rendeletekben megjelölt egyes adatgyűjtési kötelezettségekhez tartozó főbb statisztikai megnevezések a következők: 1. harmadik országbeli állampolgár a szabad mozgás és tartózkodás jogával nem rendelkező külföldi állampolgár, aki nem hontalan, 2. kiadott munkavállalási engedélyek száma adott időintervallumban kiadott munkavállalási engedélyek száma, 3. érvényes engedélyek száma adott időpontban érvényes munkavállalási engedéllyel rendelkezők száma, 4. általános engedélyek száma - a nem mezőgazdasági, szezonális engedélyezési eljárás kategóriába tartozó, harmadik országbeli munkavállalók engedélyköteles munkavállalására vonatkozó (jogi értelemben) engedélyek, (statisztikai értelemben) kibocsátott engedélyek, ill. érvényes engedélyek száma (az egyszerűsített foglalkozás keretében foglalkoztatottakat is beleértve engedélyköteles munkavállalás esetén), 5. mezőgazdasági szezonális engedélyek száma - az engedélyezési eljárás speciálisan a mezőgazdasági, szezonális engedélyezési eljárás alá vont külföldi állampolgárok munkavállalására vonatkozó (jogi értelemben) engedélyek, (statisztikai értelemben) kibocsátott engedélyek, ill. érvényes engedélyek száma, 6. bejelentés (regisztráció) száma a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező külföldi állampolgárságú személyek Magyarországon történő foglalkoztatásának megkezdésére és befejezésére vonatkozóan közölt munkavállalók száma (az egyszerűsített foglalkozás keretében foglalkoztatottakat is beleértve bejelentési kötelezettség esetén), 4

7. érvényes bejelentések száma - adott időpontban érvényesen bejelentett (korábban már foglalkoztatás megkezdésére bejelentett, de a foglalkoztatás megszűnésére még be nem jelentett) munkavállalók együttes száma. A témával kapcsolatos a különböző engedélyezési eljárásokra és a bejelentési kötelezettségekre vonatkozó érvényes jogi szabályozást részletesen a Melléklet ismerteti. A fogalmak ismertetésének szükségességét az indokolja, hogy jól látható legyen az a két fő elemzési dimenzió, amelyek alapján adatainkat vizsgáljuk. Egyrészt tehát megfigyeljük az egy adott időszakra kiadott engedélyek (általános, illetve mezőgazdasági szezonális), illetve bejelentések számát, másrészt pedig az egy adott időpontban érvényes engedélyek (általános, illetve mezőgazdasági szezonális) és bejelentések számát. Ezeket az adatokat állampolgárság, nemzetgazdasági ágak, foglalkozási főcsoportok és terület szerinti bontásban is megvizsgáljuk. Az EU Kék Kártya bevezetése Magyarországon 2011. július 4-én elfogadásra került az egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2011. évi CV. törvény. Az elfogadott törvény egyik fő célja a 2009. május 25-i 2009/50/EK tanácsi irányelvből (a továbbiakban: Kék Kártya Irányelv) 1 következő jogharmonizációs kötelezettség teljesítése. Az irányelvben szereplő EU Kék Kártya: olyan engedély, amely magas szintű képzettséggel rendelkező birtokosát valamely tagállam területén történő tartózkodásra és egyúttal magas szintű képzettséget igénylő, a 20/C. -ban foglalt feltételek szerinti munkavállalásra jogosítja; (2007. évi II. törvény 2. r)) Az egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2011. évi CV. törvény a Kék Kártya irányelvnek való megfelelés érdekében módosította a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényt (a továbbiakban: Flt.), a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvényt (Harmtv.), a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvényt, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvényt. E törvényi változások értelmében a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatása nem csak az eddig meghatározott engedélyekkel lehetséges, hanem az EU Kék Kártya révén is. Az EU Kék Kártya irányelv a harmadik országbeli állampolgárnak fizetendő munkabérrel kapcsolatban az alábbi követelményt fogalmazza meg: munkaszerződésben vagy kötelező érvényű állásajánlatban meghatározott havi vagy éves munkabéréből származó egyévi bruttó munkabére nem lehet alacsonyabb, mint a tagállamok által e célból meghatározott és közzétett releváns nemzeti bérküszöb, amelynek az érintett tagállamban a bruttó éves átlagbér legalább másfélszeresének kell lennie. (2009/50/EK tanácsi irányelv, 2009. május 25.) Az irányelv ezen pontjának magyar jogban való alkalmazására szolgáló kormányrendelet a 2011. III. negyedév végéig nem jelent meg. 1 A harmadik országbeli állampolgárok magas képzettséget igénylő munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló 2009/50/EK tanácsi irányelv (EU Kék Kártya irányelv) 5

Az EU Kék Kártya engedélyezési eljárását és az engedély kiadását a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal folytatja le, illetve végzi, A munkaügyi központ az EU Kék Kártya kiadására és meghosszabbítására irányuló hatósági eljárásban a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal területi szerve megkeresésére szakhatósági állásfoglalásban nyilatkozik arról, hogy a harmadik országbeli állampolgárnak a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 7. (7) bekezdése szerinti előzetes megállapodásban meghatározott munkakörben történő magyarországi munkavállalását támogatja, vagy nem támogatja. (168/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet) Az EU Kék Kártya érvényességét illetően az alábbi főbb rendelkezéseket tartalmazza a 2007. évi II. törvény (Harmtv.): (3) Az EU Kék Kártyát legalább egy évre kell kiállítani. Amennyiben a foglalkoztatásra irányuló szerződés ennél rövidebb időtartamra szól, akkor az EU Kék Kártyát a foglalkoztatásra irányuló szerződés szerinti jogviszony időtartamát három hónappal meghaladó időtartamra kell kiállítani. (4) Az EU Kék Kártya érvényességi ideje legfeljebb négy év, amely alkalmanként legfeljebb négy évvel meghosszabbítható. (2007. évi II. törvény) Az EU Kék Kártya iránti kérelmek benyújtása 2011. augusztus 1-től lehetséges, 2011. szeptember 30-ig, a negyedév végéig ilyen megkeresésre azonban nem került sor. A kiadott munkavállalási engedélyek és bejelentések vizsgálata 2011. I-III. negyedévben 2011. I-III. negyedévben 7 732 db általános engedély, 380 db mezőgazdasági szezonális engedély került kiadásra és a munkáltatók részéről összesen 9 455 bejelentés érkezett. 2011. I-III. negyedévben EU Kék Kártya kiadására nem került sor. Az előző év azonos időszakához viszonyítva az általános engedélyek (6,3%-os), a mezőgazdasági szezonális engedélyek (14,0%-os) és a bejelentések (14,0%-os) száma egyaránt csökkenést mutatott az egy évvel korábbi időszakhoz viszonyítva. Ha állampolgárság szerint kívánjuk megvizsgálni a külföldiek foglalkoztatási viszonyait, akkor meg kell vizsgálnunk egyrészt azon országok állampolgárait, akiknek a foglalkoztatását megelőzően csak a foglalkoztatás tényét kell bejelenteni természetesen csak a legfontosabbakat emeljük ki, továbbá azokét, akik esetében engedélyre (általános, szezonális, EU Kék Kártya) van szükség. Meg kell jegyeznünk, hogy néhány esetben azonban ezeknek az állampolgároknak a foglalkoztatása is csupán bejelentési kötelezettséget von maga után. (355/2007. (XII.23) Korm. rendelet és 355/2009 (XII.30) Korm. rendelet és 16/2010. (V.13.) SZMM rendelet) Ezt a különbségtételt elsősorban indokolja az Európai Unió tagállamaiból érkező külföldi munkavállalók meghatározó száma, esetükben pedig csak a foglalkoztatás tényét szükséges bejelenteni. Az összes bejelentés 93,4%-a (8 828 db) az Európai Unió tagállamainak állampolgárai esetében történt meg 2011. I-III. negyedévben. Ezen viszonyok megléte miatt a bejelentések esetében az Európai Unió tagállamainak állampolgárainak foglalkoztatási helyzetét fogjuk vizsgálni. Elsőként országok szerinti csoportosításban vizsgáljuk meg a külföldiek munkavállalásával kapcsolatos adatainkat. Ezzel kapcsolatban kiemelhető, hogy az előző év azonos időszakához 6

db képest csupán az Európán kívüli országok esetében növekedett a kiadott engedélyek és bejelentések száma, 9,3%-kal, a többi ország szerinti csoportosításnál csökkenés következett be. Ebből a szempontból a leginkább az Európai Uniós tagsággal nem rendelkező európai országokat emelhetjük ki, ahol 28,0%-kal csökkent a kiadott munkavállalási engedélyek és bejelentések száma 2011. I-III. negyedévben 2010. I-III negyedévhez képest. A kiadott engedélyek és bejelentések száma országcsoportonként 2010. I-III. negyedév - 2011. I-III. negyedév (db) 12 000 10 000 10 374 8 828 8 000 6 000 4 000 4 919 3 544 4 399 4 810 2010. I-III. negyedév 2011. I-III. negyedév 2 000 - EU 27 Nem EU-s európai Európán kívüli országok Rátérve a bejelentések vizsgálatára, elmondható, hogy az Európai Unió 26 tagállama közül a román állampolgárok (5 077 db) bejelentésének száma volt a legnagyobb, amely az összes bejelentés 53,7%-át tette ki, ezt követően a szlovák állampolgárokat emelhetjük ki, esetükben az iménti arány 14,1%-ot tett ki 2011. I-III. negyedévben. Harmadikként pedig az Egyesült Királyságot említhetjük, ahol a bejelentések száma az összes bejelentéshez viszonyítva 11,2%-ot tett ki. Az előző év azonos időszakához képest bekövetkező változásokat vizsgálva azt emelhetjük ki, hogy az Európai Unió tagállamai esetében megtörtént bejelentések száma 14,9%-kal csökkent. A bejelentések számának csökkenése az egyes tagállamok állampolgárainak többségénél megfigyelhető. Külön kiemelhetők a szlovákok, esetükben 2011. I-III. negyedévben 46,3%-kal csökkent a bejelentések száma 2010 azonos időszakához viszonyítva. Emellett a külföldiek foglalkoztatása kapcsán további releváns aktornak tekinthető állampolgárságok közül a román állampolgárok bejelentésének száma is mérséklődött, 15,5%-kal. A bejelentések számának emelkedése a legnagyobb mértékben a brit állampolgárok körében volt megfigyelhető a tárgyidőszakban, esetükben két és félszeres növekedés mutatkozott. Ennek eredményeként 2011. I-III. negyedévben 1 057 brit állampolgár bejelentése történt meg, míg az elmúlt év hasonló időszakában 416 főé. 2 2 A brit állampolgárokkal kapcsolatos legtöbb bejelentést a Fővárosban, illetve Pest megyében tették meg a munkáltatók, a foglalkozási főcsoportokat tekintve pedig a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozásokat, és az egyéb, felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozásokat kell kiemelnünk ebben a tekintetben. 7

db db A 100 db-ot meghaladó bejelentések száma az Európai Unióban 2010. I-III. negyedév - 2011. I-III. negyedévben (db) 7 000 6 000 5 000 5 077 6 007 4 000 3 000 2 000 1 000-1 331 2 479 1 057 416 269 337 216 137 180 268 165 188 2011. I-III. negyedév 2010. I-III. negyedév A következőkben azokat a főbb országokat vizsgáljuk meg, amely állampolgárainak magyarországi foglalkoztatásához munkavállalási engedélyre általános vagy szezonális van szükség (ahogyan korábban említettük bizonyos esetekben itt is csak bejelentési kötelezettség áll fenn). A kiadott engedélyek száma a legmagasabb a kínai, az ukrán és a szerb állampolgárok esetében volt 2011. I-III. negyedévben. A 200 db feletti kiadott általános, szezonális engedélyek számaországonként, 2010. I-III. negyedév - 2011. I-III. negyedév (db) 3 500 3 091 3 000 2 500 2 332 2 220 2 000 1 500 1 726 2011. I-III. negyedév 2010. I-III.negyedév 1 000 645 891 500-359 358 319 272 260 224 211 213 218 173 Kína Ukrajna Szerbia Vietnám Thaiföld India Japán USA A kínai állampolgárok számára kiadott engedélyek száma az összes kiadott engedély harmadát (28,7%) jelentette a tárgyidőszakban, az ukrán állampolgárok esetében ez az arány 27,4%-ot tett ki, míg a szerbeknél 8,0%-ot 2011. I-III. negyedévben. Az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva lényeges változás, hogy míg 2010. I-III. negyedévben a legtöbb engedély ukrán állampolgárok részére került kiadásra, addig 2011. I-III. negyedévben már a kínai állampolgárok esetében volt a legmagasabb az engedélyek száma. Az ukrán állampolgárok esetében a tárgyidőszakban 28,2%-kal kevesebb 8

db engedélyt adtak ki, mint egy évvel korábban, ezzel szemben a kínai állampolgároknál 35,1%-kal többet. Ezentúl kiemelhetjük, hogy a horvátok (közel két és félszeres), az amerikaiak (22,0%-kal) és az indiaiak (16,1%-kal) részére kiadott engedélyek száma növekedett 2011. I-III. negyedévben. A változásokat abszolút számokban nézve elmondható, hogy az Európán kívüli országok állampolgárainak részére kiadott engedélyek számának növekedésében meglehetősen pregnáns szerepe van a kínai állampolgároknak kiadott engedélyek számában való emelkedésnek. Ezt támasztja alá, hogy az elmúlt év hasonló időszakához képest 606 darabbal növekedett kínaiaknak kiadott engedélyek száma, más állampolgárságok esetében viszont ilyen jellegadó mértékben nem növekedtek a kiadott engedélyek. A kiadott engedélyek és bejelentések vizsgálata terület szerint A területi dimenzió vizsgálatakor a kiadott általános, illetve szezonális engedélyek és bejelentések számát együttesen vizsgáljuk 2011. I-III. negyedévre vonatkozóan. A kiadott munkavállalási engedélyek és bejelentések együttes aránya Budapesten (49,5%) volt a legmagasabb, ezt követően pedig Bács-Kiskun (9,0%), Pest (7,8%) és Komárom-Esztergom (6,1%) megye emelhető ki. A legkisebbek ezek az arányszámok Nógrád, Baranya és Somogy megyében voltak. A kiadott engedélyek és bejelentések száma megyei bontásban 2011. I-III. negyedévben (db) 9 000 8 000 7 000 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0 8 698 1 573 1 372 1 069 757 662 513 503 433 375 371 309 218 191 145 91 77 76 74 60 A területi megoszlás jól mutatja, hogy az engedélyek és bejelentések közel fele a fővárosban csoportosul, ez jól jelzi ennek a területnek a dominanciáját, ehhez képest a megyékben meglévő arányszámok lényegesen alacsonyabbnak tekinthetők. 9

% Az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva a területi dimenzióban bekövetkező változások kapcsán azt szükséges kiemelni, hogy mindössze két régióban növekedett a kiadott engedélyek és bejelentések száma, Közép-Magyarországon 3,9%-os, Nyugat-Magyarországon 0,9%-os ilyen irányú változás következett be. A legnagyobb mértékben Közép-Dunántúlon (46,8%-kal) és Dél-Dunántúlon (43,1%-kal) csökkent a kiadott engedélyek és bejelentések száma. Közép-Dunántúlon a kiadott engedélyek számának csökkenése döntően a szlovák állampolgárok részére kiadott engedélyek számában való mérséklődés következménye. A kiadott engedélyek és bejelentések számának változása az előző év azonos időszakához képest régiónként 2011. I-III. negyedévben, % 10 3,9 0,9 0-10 -4,4-20 -30-19,3-40 -50-46,8-43,1-36,0 A kiadott engedélyek és bejelentések vizsgálata foglalkozási főcsoportok szerint A külföldiek foglalkoztatásának foglalkozási főcsoportok szerinti vizsgálata azt mutatja, hogy a kiadott általános, illetve szezonális engedélyek és bejelentések 35,6%-a a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások körében került kiadásra 2011. I-III. negyedévben. A második domináns foglalkozási csoportnak a szolgáltatási jellegű foglalkozások (17,2%) tekinthetők, majd pedig a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását nem igénylő foglalkozások és a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők. A legkevesebb kiadott engedély és bejelentés a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások és az irodai és ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű foglalkozások főcsoportjában volt található, előbbiek aránya 1,6%-ot, utóbbiaké 3,0%-ot tett ki 2011. I-III. negyedévben. 10

A kiadott engedélyek és bejelentések száma és megoszlása, valamint az előző év azonos időszakához képest bekövetkező változása foglalkozási főcsoportok szerint (FEOR 93) 2011. I-III. negyedév FEOR'93 (1) száma Kiadott engedélyek és bejelentések megoszlása (%) számának változása az előző év azonos időszakának %-ban Fegyveres szervek foglalkozásai 0 0,0 0,0 Törvényhozók, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, gazdasági vezetők 591 3,4 92,8 Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások 2 201 12,5 126,3 Egyéb, felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások 1 565 8,9 114,5 Irodai és ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű foglalkozások 535 3,0 134,4 Szolgáltatási jellegű foglalkozások 3 025 17,2 114,1 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 282 1,6 88,4 Ipari és építőipari foglalkozások 1 481 8,4 78,8 Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők 1 565 8,9 81,2 Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások 6 259 35,6 72,6 Ismeretlen 63 0,4 42,9 Összesen 17 567 100,0 89,2 A területi megoszlás vizsgálatakor már rámutattunk Közép-Magyarország súlyára. Ebben a régióban kiadott általános, illetve szezonális engedélyek és bejelentések 26,7%-a a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások főcsoportjába sorolható, a másik domináns főcsoportnak pedig a szolgáltatási jellegű foglalkozások tekinthetők (26,0%). Közép-Dunántúlon a kiadott engedélyek és bejelentések több mint fele (52,8%-a) a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők foglalkozások körében volt található, Nyugat- Dunántúlon (49,5%), Észak-Alföld (44,7%), Dél-Alföldön (76,3%) pedig a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások körében kiadott engedélyeknek és bejelentéseknek van kiemelkedő relevanciájuk. Az előző év hasonló időszakához képest a kiadott általános, illetve szezonális engedélyek és bejelentések száma a legnagyobb mértékben az irodai és ügyviteli (ügyfélforgalmi jellegű) jellegű foglalkozások esetében növekedett, ennek a változásnak a mértéke 34,4%-os volt. Emellett több mint 25,0%-kal növekedett a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások esetében kiadott engedélyek és bejelentések száma. A legnagyobb mértékű csökkenés (27,4%-os) a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások és az ipari és építőipari foglalkozások (21,2%-os) körében következett be a kiadott engedélyek és bejelentések számában. Az előző fejezetben láthattuk, hogy Közép-Dunántúlon csökkent a legnagyobb mértékben a kiadott engedélyek és bejelentések száma 2011. I-III. negyedévben. Ebben a régióban a legnagyobb mértékben a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások esett vissza a kiadott engedélyek és bejelentések száma, 80,0%-kal (945 db-ról 189 db-ra). Emellett nagyobb mértékű csökkenés következett be az ipari és építőipari foglalkozások és a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások körében következett be. 11

A kiadott engedélyek és bejelentések vizsgálata életkor szerint 2011. I-III. negyedévben a kiadott engedélyek és bejelentések száma a legnagyobb a 25-34 éves korcsoportban (36,9% az arányuk), a legkisebb pedig a 19 éves és ez alatti korkategóriában volt (4,0%). A külföldi állampolgárok részére kiadott engedélyek és bejelentések száma korcsoportok szerint 2011. I-III. negyedév (db) Korcsoportok Kiadott engedélyek és bejelentések száma, db 19 éves és ezalatt 711 20-24 éves 2 894 25-34 éves 6 491 35-44 éves 4 087 45-54 éves 2 461 55 éves és afelett 923 Összesen 17 567 A kiadott engedélyek és bejelentések száma a 25-34 éves korcsoport esetében Nyugat- Dunántúl kivételével ahol csak 26,2%-os arány volt tapasztalható minden régióban 30,0% fölött volt, Közép-Dunántúlon a 40,9%-os arány is megfigyelhető volt a tárgyidőszakban. A legfiatalabb és a legidősebb korcsoportba tartozó állampolgárok részére kiadott engedélyek és bejelentések száma egyaránt a Dél-alföldi régióban volt a legnagyobb. A kiadott engedélyek és bejelentések vizsgálata iskolai végzettség szerint Az iskolai végzettségek tekintetében azt látjuk, hogy a tárgyidőszakban a maximum általános iskolai végzettséggel rendelkezők részére adták ki a legtöbb engedélyt, illetve esetükben történt meg a legtöbb bejelentés, együttesen közel 8,0 ezer darabot tett ki a számuk 2011. I-III. negyedévben. Ez a közel 8,0 ezer darab kiadott engedély és bejelentés az összes engedély és bejelentés 44,6%-át tette ki a tárgyidőszakban. A külföldi állampolgárok részére kiadott engedélyek és bejelentések száma iskolai végzettség szerint 2011. I-III. negyedév (db) Iskolai végzettség Kiadott engedélyek és bejelentések száma, db 8 általános vagy kevesebb 7 831 Szakiskola, szakmunkásképző 2 984 Szakközépiskola 1 257 Gimnázium 818 Technikum 29 Egyetem, főiskola 3 721 Egyéb és ismeretlen 927 Összesen 17 567 Az iskolai végzettségek tekintetében a második legfontosabb csoportot az egyetemi és főiskolai végzettséggel rendelkezők alkotják, az összes kiadott engedély és bejelentés 21,2%-a volt található ebben az iskolai végzettség szerinti kategóriában található, a technikumi végzettséggel rendelkezők esetében ez az arány mindösszesen 0,2%-ot tett ki. 12

db A területi dimenzió kapcsán kiemelhető, hogy Dél-Alföldön és Közép-Dunántúlon volt található 2011. I-III. negyedévben a legtöbb kiadott engedély és bejelentés a maximum 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők esetében. Az egyetemi, főiskolai végzettségeknél Közép-Magyarország és Észak-Magyarország, a szakiskola, szakmunkásképző végzettség tekintetében pedig Dél-Dunántúl emelhető ki ebből a szempontból. Az érvényes engedélyek és bejelentések vizsgálata a 2011. szeptember 30-i állapot szerint Az eddigiekben a külföldiek foglalkoztatását egy adott időszakban (2011. I-III. negyedév) kiadott engedélyek és bejelentések alapján jellemeztük. Jelen esetben viszont az egy adott időpontban érvényes engedélyek számát vizsgáljuk meg, ez az időpont pedig 2011. III. negyedévének utolsó napja, 2011. szeptember 30-a. Az érvényes engedélyek (általános, illetve szezonális) és bejelentések vizsgálatát az indokolja, hogy a Magyarországon foglalkoztatott külföldi állampolgárok tényleges jelenlétét a magyar munkaerőpiacon elsődlegesen az érvényes engedélyek és bejelentések tükrözik. A 2011. szeptember 30-án érvényes munkavállalási 18 426 db általános engedély, 196 db szezonális engedély és 50 107 db bejelentés volt érvényben. Az előző év azonos időpontjához képest az érvényes engedélyek és bejelentések együttes száma 5,1%-kal növekedett. Ezen belül az érvényes általános engedélyek száma 1,5%-kal, a mezőgazdasági szezonális engedélyek száma 44,2%-kal csökkent, ezzel párhuzamosan az érvényben lévő bejelentések száma 8,2%-kal növekedett az előző év azonos időpontjához képest. Országcsoportonként vizsgálva az érvényes engedélyeket és bejelentéseket, az látható, hogy 2011. szeptember 30-án az Európán kívüli országok állampolgárainak körében érvényben lévő engedélyek és bejelentések együttes száma meghaladta a 10 000 db-ot, az előző év azonos időszakához viszonyítva pedig 13,6%-os növekedés következett be ebben a tekintetben. Ezzel szemben Európai Uniós tagsággal nem rendelkező európai országok állampolgárainak körében az érvényes engedélyek és bejelentések száma 13,1%-kal csökkent. Az érvényes engedélyek és bejelentések száma országcsoportonként (db) 50 000 48 821 45 404 40 000 30 000 20 000 10 000 9 133 10 510 10 758 9 466 2011. I-III. negyedév 2010. I-III. negyedév 0 EU 27 Egyéb európai Európán kívüli országok A bejelentések kapcsán kiemelhető, hogy az összes érvényes bejelentés 97,4%-a (48 821 db) az Európai Unió valamely tagállamának állampolgára esetében volt érvényben. 13

db Az Európai Unió 26 tagállama közül a román állampolgárok érvényes bejelentésének száma volt a legnagyobb (31 642 db), amely az összes érvényes bejelentés 63,1%-át tette ki, ezt követően a szlovák állampolgárokat kell kiemelnünk, esetükben ez az arány 20,4%-os volt, a lengyelek esetében pedig 2,8%-os. A 100 db-ot meghaladó érvényes bejelentések száma országonként az Európai Unió tagállamai körében 2011. szeptember 30-án (db) 35 000 30 000 25 000 20 000 15 000 10 000 5 000-31 642 10 229 1 428 1 302 1 066 587 547 417 312 265 172 170 144 2010. szeptember 30-i állapothoz viszonyítva a román állampolgárok esetében 7,9%-kal, a lengyelek esetében pedig 9,3%-kal növekedett az érvényes bejelentések száma egy év alatt, a szlovák állampolgárok esetében viszont 1,4%-os csökkenés következett be. Az adott időszakra vonatkozó bejelentések kapcsán láthattuk, hogy jelentősebb mértékben növekedett a brit állampolgárok esetében a bejelentések száma. Az érvényes bejelentések száma a brit állampolgároknál 522 db-ról 1 066 db-ra növekedett, amely valamivel több, mint kétszeres emelkedést jelent. Az érvényes bejelentések számának változásával kapcsolatosan egyébként elmondható, hogy az Európai Unió minden tagállama az osztrákok (0,3%-os csökkenés) és a szlovákok (1,4%-os csökkenés) kivételével esetében növekedett valamilyen mértékben az érvényes bejelentések száma az előző év azonos időpontjához képest. Az Európai Unió tagállamait együttesen tekintve pedig 7,5%-kal növekedett az érvényes bejelentések száma a 2010. szeptemberi 30-i állapothoz képest. Az érvényes bejelentések abszolút számokban való növekedése legnagyobb mértékben a román (2 319 db), a brit (544 db) és a lengyel (121 db) állampolgárok körében következett be. Azon országok körében, amelyeknél a magyarországi foglalkoztatás engedélyköteles, 2011. szeptember 30-án az ukrán állampolgárok esetében volt érvényben a legtöbb általános, illetve szezonális engedély (5 085 db), amely az összes érvényes engedélynek 27,3%-át tette ki. Ezt követően a legnagyobb súlyban a kínai (5 022 db), majd pedig a szerb (1 858 db) állampolgárokat találjuk, az előbbiek esetében az érvényben lévő általános, illetve szezonális engedélyek az összes érvényes engedély 27,0%-át tették ki, utóbbiak esetében pedig 10,0%- át. 14

db A 200 db feletti érvényes ngedélyek száma országonként 2011. szeptember 31-én (db 6 000 5 000 5 085 5 022 4 000 3 000 2 000 1 000 1 858 879 763 726 523 461 415 381 379 277 258 - Az előző év azonos időpontjához képest bekövetkező változások kapcsán kiemelhetjük, hogy 30,8%-kal növekedett a kínai állampolgárok esetében meglévő érvényes engedélyek száma, az ukrán állampolgároknál viszont 23,8%-os csökkenés zajlott le, míg ugyanez az arány szerbeknél 4,7%-ot tett ki. A legnagyobb mértékben a japán állampolgárok körében meglévő érvényes engedélyek száma csökkent, 31,5%-kal. Az Európai Uniós tagsággal nem rendelkező horvát állampolgárok esetében érvényes munkavállalási engedélyek száma növekedett a legnagyobb mértékben 85,9%-kal, 149 db-ról 277 db-ra. Láthattuk, hogy 2011. I-III. negyedévben összességében csökkent az érvényes munkavállalási engedélyek száma az előző év azonos időpontjához képest. Ezzel párhuzamosan viszont jelentősen nőtt a kínai állampolgárok érvényes munkavállalási engedélyeinek száma, más országok állampolgárainak körében ilyen jellegadó növekedés viszont nem következett be. E változások jól mutatják az érvényes munkavállalási engedéllyel rendelkező ukrán és szerb munkavállalók számának csökkenését, ezzel egy időben pedig a kínai állampolgárok magyarországi munkaerőpiacon való szerepének növekedését. Az érvényes engedélyek és bejelentések számának vizsgálata terület szerint A legtöbb érvényben lévő engedély és bejelentés 2011. szeptember 30-án Közép- Magyarországon volt található, az összes érvényes engedély és bejelentés 62,2%-át (42 762 db) találjuk ebben a régióban, Dél-Dunántúl esetében ez az arány 2,3% (1 575 db) volt, amely legkisebb arányt jelenti ebben a tekintetben. 15

% db Az érvényes engedélyek és bejelentések száma régiónként (db) 45 000 42 762 40 000 40 147 35 000 30 000 25 000 20 000 15 000 10 000 5 000 8 833 9 503 4 003 3 626 1 575 1 576 2 352 2 301 2 231 2 102 7 024 6 074 2011. szeptember 30. 2010. szeptember 30. 0 Jól látható, hogy a kiadott engedélyek és bejelentésekhez hasonlóan az érvényes engedélyek és bejelentések kapcsán is Közép-Magyarország rendelkezik a legnagyobb súllyal, ezt követően Közép-Dunántúl és Nyugat-Dunántúl szerepe kiemelendő. Az érvényben lévő engedélyek és bejelentések számának változása az előző év azonos időpontjához képest 2011. szeptember 30-án, % 20 15 10 5 0-5 -10 6,5-7,1 10,4-0,1-2,2 6,1 15,6 A 2010. szeptember 30-i állapothoz képest négy régióban növekedett az érvényes engedélyek és bejelentések száma, a legnagyobb mértékben a Dél-Alföldön (15,6%-os) és a Nyugat-Dunántúlon (10,4%-os). Csökkenésről Közép-Dunántúlon (-7,1%-os), Észak-Magyarországon (-2,2%) és Dél-Dunántúlon (-0,1%-os) számolhatunk be. 16

Az érvényes engedélyek és bejelentések vizsgálata foglalkozási főcsoportok szerint A foglalkozási főcsoportok szerint vizsgálva az egy adott időpontban érvényes engedélyeket és bejelentéseket, elmondható, hogy ezeknek 37,9%-a a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások körében volt található 2011. szeptember 30-án. Az összes érvényben lévő engedély és bejelentés 14,9%-a a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők, 12,3%-a szolgáltatási jellegű foglalkozások körében volt megtalálható a tárgyidőpontban. A legkevesebb engedély és bejelentés az irodai és ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű foglalkozások és a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások körében volt érvényben. Az érvényes engedélyek és bejelentések száma és megoszlása, valamint az előző év azonos időszakához képest bekövetkező változása foglalkozási főcsoportok szerint (FEOR 93) 2011. szeptember 30-án Érvényes engedélyek és bejelentések FEOR'93 (1) száma megoszlása (%) számának változása az előző év azonos időszakának %-ban Fegyveres szervek foglalkozásai 0 0,0 0,0 Törvényhozók, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, gazdasági vezetők 2171 3,2 109,7 Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások 6 487 9,5 115,4 Egyéb, felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások 5 630 8,3 112,5 Irodai és ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű foglalkozások 1656 2,4 124,9 Szolgáltatási jellegű foglalkozások 8 384 12,3 115,5 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 1799 2,6 106,1 Ipari és építőipari foglalkozások 5 870 8,6 109,3 Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők 10 163 14,9 94,9 Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások 25 765 37,9 100,1 Ismeretlen 128 0,2 118,3 Összesen 68 053 100,0 105,1 Közép-Magyarországon a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) és a szolgáltatási jellegű foglalkozások esetében volt a legtöbb általános, illetve szezonális engedély és bejelentés (16 800 db) érvényben 2011. szeptember 30-án. Közép-Dunántúlon kiemelhető a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők foglalkozási főcsoportja, Dél-Alföldön pedig a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) és az ipari és építőipari foglalkozások. A 2010. szeptember 30-i állapothoz képest bekövetkező változások kapcsán azt tapasztaltuk, hogy a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők kivételével ahol 5,1%-os csökkenés következett minden foglalkozási főcsoportban növekedett az érvényben lévő engedélyek és bejelentések száma. A legnagyobb mértékű növekedés az irodai és ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű (24,9%-os), a szolgáltatási jellegű (15,5%-os) és a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások (15,4%) esetében következett be. 17

Jogszabályok melléklete A külföldi állampolgárok Magyarországon történő foglalkoztatásával kapcsolatos, érvényes engedélyezési eljárásokról és bejelentési kötelezettségéről (A) Jogszabályok A külföldi állampolgárok Magyarországon történő foglalkoztatásával kapcsolatban a főbb jogszabályok a következők: - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. tv. (Flt.) - 355/2007. (XII.23.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság által a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek tekintetében alkalmazott, a munkaerő szabad áramlásával összefüggő átmeneti szabályokról, - 355/2009. (XII.30.) Korm. rendelet a harmadik országbeli állampolgárok Magyar Köztársaság területén történő engedélymentes foglalkoztatásának szabályairól - 16/2010. (V.13.) SZMM rendelet a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről (2010.V. 28.) - 30/2000. (IX. 15.) GM rendelet a munkaerő-piaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról A fenti jogszabályok a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezését is szabályozzák. Az EU Kék Kártya kiadásának főbb szabályait - a megyei (fővárosi) kormányhivatal munkaügyi központjának az EU Kék Kártya kiadásával kapcsolatos szakhatósági állásfoglalása kialakításának szabályairól, valamint az egyes migrációs tárgyú és egyéb kormányrendeletek módosításáról szóló 168/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet tartalmazza További fontosabb jogszabályok, amelyek kapcsolódnak a külföldi állampolgárok magyarországi foglalkoztatásához: - 2011. évi CV. törvény az egyes munkaügyi tárgyú és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról - 27/2011. (VIII. 24.) BM rendelet az egyes migrációs tárgyú miniszteri rendeleteknek az egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2011. évi CV. törvény végrehajtásához szükséges módosításáról - 3/1996. (IV. 5.) MüM rendelet a rendbírságról - 2007. évi I. törvény a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról - 2007. évi II. törvény a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról - 114/2007. (V. 24.) Korm. rendelet a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról 18

(B) Alapfogalmak EGT államnak kell tekinteni az Európai Unió tagállamát, továbbá az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államot, valamint azt az államot, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek: a) a magyar állampolgár kivételével az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam állampolgárának, továbbá az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállású személynek (a továbbiakban: EGT-állampolgár), b) az EGT-állampolgár magyar állampolgársággal nem rendelkező, az EGT-állampolgárt kísérő vagy hozzá csatlakozó családtagja (a továbbiakban: az EGT-állampolgár családtagja), c) a magyar állampolgár magyar állampolgársággal nem rendelkező, a magyar állampolgárt kísérő vagy hozzá csatlakozó családtagja (a továbbiakban: a magyar állampolgár családtagja) d) az EGT-állampolgárt vagy a magyar állampolgárt kísérő vagy hozzá csatlakozó személy, aki a magyar állampolgár eltartottja, vagy vele legalább egy éve egy háztartásban él, illetve akiről súlyos egészségügyi okból a magyar állampolgár személyesen gondoskodik, abban az országban, ahonnan érkeznek az EGT-állampolgár eltartottja volt, vagy vele legalább egy évig egy háztartásban élt, illetve akiről súlyos egészségügyi okból az EGT-állampolgár személyesen gondoskodik, és a hatóság családtagként való beutazását és tartózkodását engedélyezi Harmadik országbeli állampolgár a 355/2009. (XII.30.) Korm. rendeletben meghatározott harmadik országbeli állampolgár, azaz a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek kivételével, a nem magyar állampolgár és a hontalan. A munkaerő-piaci helyzet vizsgálata azt jelenti, hogy az engedély iránti kérelem benyújtását megelőző 15-60 nappal a munkaadónak be kell jelentenie a munkaerőigényét és a munkaügyi központ kirendeltségeinek ezen idő alatt meg kell kísérelnie hazai (ill. EU-s) munkaerővel kielégíteni az igényt. Az engedély akkor adható ki, ha ez nem sikerül. (C) külföldiek magyarországi munkavállalására vonatkozó főszabályok Harmadik országbeli állampolgárhoz kapcsolódó főszabály: - a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 7. -nak (1) bekezdése értelmében A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott harmadik országbeli állampolgár (a továbbiakban: harmadik országbeli állampolgár) a Magyar Köztársaság 19

területén a 2. (2) bekezdésében, valamint a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel a munkavállalási engedély, vagy a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás és tartózkodás céljából kiállított engedély (a továbbiakban: EU Kék Kártya) alapján létesíthet foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt. - a 16/2010. (V.13.) SZMM rendelet szerint, ha a foglalkoztatás engedélyköteles, munkaszerződés csak az engedély beszerzését követően köthető - az engedélyezési eljárás alól való mentességi esetek 355/2009. (XII.30.) Kormányrendelet szerint A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyekre vonatkozó főszabályok: - a 355/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 6. -nak (1) bekezdése alapján A foglalkoztató köteles a foglalkoztatás helye szerint illetékes munkaügyi központnak bejelenteni a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy foglalkoztatását. - a harmadik országbeli állampolgár Magyar Köztársaság területén történő engedélymentes foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében történő foglalkoztatásához a 355/2009. (XII.30.) Korm. rendelet 2. szerinti esetekben (1-25 pontok, a 7-8. pontok kivételével) a foglalkoztató köteles bejelenteni a foglalkoztatást - az 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 2. (2) alapján a menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismertek, illetve a bevándorolt és letelepedett személyek (őket a magyar állampolgárral azonos jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik) bejelentése - a 2010. évi LXXV. törvényben fogalmazottak alapján az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott külföldi állampolgárt bizonyos esetekben be kell jelenteni (D) külföldiek magyarországi munkavállalására vonatkozó jogszabályok a statisztika tükrében A külföldiek magyarországi munkavállalására vonatkozó szabályozási rendszer alapja a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt) 2. és 7. -a. Az Flt. szerint egyrészről a menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert, továbbá a bevándorolt vagy letelepedett jogállású, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyeket az e törvény és végrehajtási szabályai által tartalmazott jogokat és kötelezettségeket illetően a magyar állampolgárral azonos jogok és kötelezettségek illetik meg és terhelik. (Törvény, valamint kormányrendelet e szabálytól eltérően külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy tekintetében eltérő szabályokat állapíthat meg.) Másrészről a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott harmadik országbeli állampolgár a Magyar Köztársaság területén egyes kivételekkel az állami foglalkoztatási szerv által kiállított engedély alapján létesíthet foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt. 2011. augusztus 1-jét követően a harmadik országbeli állampolgárok nem csak az állami foglalkoztatási szerv által kiállított engedélyeken keresztül, hanem a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal által kiállított EU Kék Kártya birtokában is munkát vállalhatnak. 20

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény értelmében a mezőgazdasági idénymunka és a turisztikai idénymunka esetében a szerződő felek között a határozott időre szóló munkaviszony egybefüggő időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a 120 napot, az alkalmi munka pedig a munkáltató és a munkavállaló között legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és egy naptári hónapon belül legfeljebb tizenöt naptári napig, és egy naptári éven belül legfeljebb 90 naptári napig létesített, határozott időre szóló munkaviszony. Engedélymentesek, bejelentésre nem kötelezettek A 16/2010. (V. 13.) SZMM a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről rendelet 1.. (2) értelmében, ill. a 355/2009. (XII.30.) Korm. rendelet a harmadik országbeli állampolgárok Magyar Köztársaság területén történő engedélymentes foglalkoztatásának szabályairól 3. (1) bekezdés a) alapján és a 355/2007. (XII. 23.) a Magyar Köztársaság által a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek tekintetében alkalmazott, a munkaerő szabad áramlásával összefüggő átmeneti szabályokról Korm. rendelet 1. (2) értelmében a foglalkoztató nem köteles bejelenteni (engedélyeztetni): - az EGT-megállapodásban részes valamely államban letelepedett munkáltató által határon átnyúló szolgáltatásnyújtás teljesítése keretében kiküldetés, kirendelés útján magyarországi foglalkoztatónál magánjogi szerződés teljesítése érdekében történő munkavégzéshez, - az EGT-megállapodásban részes valamely államban letelepedett munkaerő kölcsönzési tevékenységet folytató vállalkozás, mint munkáltató által kölcsönzött munkavállaló magyarországi foglalkoztatónál munkaerő- kölcsönzés keretében történő munkavégzéséhez, Bejelentés (bejelentési kötelezettség) Bejelentési kötelezettség áll fent a Magyarországon munkát vállalni szándékozó állampolgárok esetében a 355/2007. (XII. 23.), a 355/2009. (XII.30.) Korm. rendelet 2.. (1-25 pontok, a 7-8. pontok kivételével), az 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 2. (2) alapján és a 2010. évi LXXV. törvényben fogalmazottak alapján. A bejelentés tartalmazza a foglalkoztatottak számát, életkorát, iskolai végzettségét, állampolgárságát, munkakörének FEOR számát, a foglalkoztatási jogviszony formáját, hozzátartozó esetében a hozzátartozói jogállás megjelölését, a foglalkoztató statisztikai törzsszámát, továbbá arra vonatkozó adatot, hogy a foglalkoztatási jogviszony létrejött-e vagy megszűnt. A munkaügyi központ igazolja a beérkezés dátumának jelölése mellett a bejelentés teljesítését, és a bejelentett adatokról nyilvántartást vezet. A bejelentési kötelezettség teljesítése, illetőleg annak igazolása nem feltétele a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésének, illetőleg az annak alapján végzett tevékenység megkezdésének. (355/2007. Korm. rendelet, 6. (2, (3) és (5) bekezdés) Statisztikai rendszerünkben, a továbbiakban Bejelentés megnevezés alá gyűjtjük a fentiekben meghatározott adatközléseket. A bejelentés napja legkésőbb a foglalkoztatás 21

megkezdésének a napja. Hasonlóan be kell jelenteni a foglalkoztatás befejezését is, legkésőbb a foglalkoztatás befejezése után első napon. Bejelentés statisztikai kategóriába sorolt jogszabályi esetek: - a 355/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek, A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek Magyarországon történő foglalkoztatását a 355/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet szabályozza. A rendelet 6. értelmében a munkáltató a foglalkoztatni kívánt személy foglalkoztatásának megkezdését, ill. a foglalkozás megszűnését az illetékes munkaügyi központnak köteles bejelenteni. A bejelentési kötelezettség teljesítése, illetőleg annak igazolása nem feltétele a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésének, illetőleg az annak alapján végzett tevékenység megkezdésének. 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 56/A. (1) szerint az a munkaadó, munkavállaló, egyéb szerv, illetőleg személy, aki bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget rendbírságot kell fizetnie. - a 355/2009. (XII.30.) Korm. rendelet 2. szerint a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében történő foglalkoztatás, A harmadik országbeli állampolgár Magyar Köztársaság területén foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében történő foglalkoztatásához a 355/2009. (XII.30.) Korm. rendelet 2. szerint megfogalmazott esetekben nincs szükség engedélyre, csupán bejelentési kötelezettség terheli a foglalkoztatót annak a harmadik országbeli állampolgárnak a foglalkoztatása esetében, akinek engedélymentes a foglalkoztatása, így: - 1. nemzetközi szerződés ilyen tartalmú rendelkezése esetén; - 2. a külföldi székhellyel rendelkező gazdasági társaság - nemzetközi szerződés által meghatározott - fiók és képviselet vezetőjeként történő munkavégzéséhez; - 3. külföldi állam diplomáciai (konzuli) képviselete vagy egyéb szerve személyi állománya keretében, a küldő állam által delegált tagjának a képviseletnél vagy egyéb szervnél történő munkavégzéséhez, valamint az államok közt fennálló viszonosság alapján, a külföldi állam diplomáciai vagy konzuli képviselete személyzete közeli hozzátartozójának munkavégzéséhez; - 4. a Magyar Köztársaság területén nemzetközi szerződés alapján működő nemzetközi kormányközi szervezet illetőleg a Magyar Köztársaság által nemzetközi szervezetként elismert, a Magyar Köztársaság területén működő szervezet (a továbbiakban: nemzetközi szervezet) személyzetének a nemzetközi szervezetnél történő, valamint ezek közeli hozzátartozójának munkavégzéséhez; - 5. a nemzetközi szervezetet vagy nemzetközi szervezetnek nem minősülő közös szervet létrehozó szerződésben részes államok által delegált személyeknek (a továbbiakban: delegáltak) nemzetközi szervezetnél vagy közös szervnél történő munkavégzéséhez, valamint a részes államok között fennálló viszonosság alapján a delegáltak közeli hozzátartozójának munkavégzéséhez; - 6. harmadik országban honos vállalkozással kötött magánjogi szerződés alapján történő - alkalmanként harminc napos időtartamon belül a tizenöt munkanapot meg nem haladó - üzembe helyezési, szavatossági, szervizelési és jótállási tevékenység elvégzéséhez; - mint munkáltató által kölcsönzött munkavállaló magyarországi foglalkoztatónál munkaerő- kölcsönzés keretében történő munkavégzéséhez; - 9. külföldi részesedéssel rendelkező gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként, valamint felügyelő bizottsági tagjaként történő munkavégzéshez; - 10. a posztdoktori foglalkoztatásra irányuló pályázat, valamint a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj alapján - a pályázat, illetőleg az ösztöndíj keretében történő - munkavégzéshez; - 11. külföldi felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló harmadik országbeli állampolgárnak nemzetközi diákszervezet által szervezett szakmai gyakorlat keretében történő foglalkoztatásához; - 12. Magyar Köztársaság területén működő szakiskolával, középiskolával, alapfokú művészetoktatási intézménnyel, felsőoktatási intézménnyel nappali tagozatos tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban álló személynek a jogviszony fennállása alatt történő munkavégzéséhez; - 13. alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézményekben, idegen nyelven történő olyan oktatási tevékenységhez, amelyre - az oktatásért felelős miniszter igazolása szerint - az érintett államok illetékes miniszterei által aláírt nemzetközi oktatási program keretén belül kerül sor; - 14. Magyar Köztársaság területén nyilvántartásba vett egyházban vagy annak intézményében munkát végző, az egyházi szolgálatot élethivatásszerűen folytató tevékenységéhez; - 15. a Magyar Köztársaság területén menekültkénti vagy oltalmazottkénti, valamint menedékeskénti elismerését kérőnek, továbbá a befogadottnak a befogadó állomáson történő munkavégzéséhez; - 16. naptári évenként tíz munkanapnál nem hosszabb ideig tartó, oktatási, tudományos vagy művészeti tevékenységéhez; - 17. kutató olyan tevékenységéhez, amely - a Magyar Tudományos Akadémia által kiállított igazolás szerint - a Magyar Köztársaság és más állam között létrejött megállapodás hatálya alá tartozik; - 18. a Comenius, Erasmus, Leonardo da Vinci, és Grundtvig program keretében szakmai gyakorlaton résztvevő harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásához; - 19. magyar állampolgár olyan özvegyének munkavégzéséhez, aki az elhunyt házastárssal annak halála előtt legalább egy évig Magyar Köztársaság területén együtt élt; - 20. 22

- 21. a kutató olyan magyarországi kutatási tevékenységéhez, amelyet külön jogszabály rendelkezései szerint, akkreditált kutató szervezettel kötött fogadási megállapodás alapján végez; - 22. a hivatásos sportolónak munkavégzés keretében folytatott sporttevékenységéhez, illetve az edző sporttevékenységre való felkészítő tevékenységéhez; - 23. az Észak-Atlanti Szerződés tagállamai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló 1951. június 19-én Londonban kelt Megállapodás (a továbbiakban: NATO-SOFA Megállapodás) részes államainak a NATO-SOFA Megállapodás I. Cikk a) és b) pontjában meghatározott és a Magyar Köztársaság területén szolgálati célból tartózkodó fegyveres ereje és polgári állománya tagjai közeli hozzátartozóinak munkavégzéséhez a szolgálati célú tartózkodás idejére a részes államok közt fennálló viszonosság alapján; - 24. a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben (a továbbiakban: Harmtv.) meghatározott családegyesítő személy családi együttélés biztosítása céljából kiadott, érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező és legalább egy éve jogszerűen a Magyar Köztársaság területén tartózkodó családtagjának, feltéve, hogy a családegyesítő engedély nélkül foglalkoztatható; - 25. menekültként, oltalmazottként elismert személy családtagjának, vagy menekültként elismert kísérő nélküli kiskorú esetén szülőjének, ennek hiányában gyámjának, feltéve, hogy a családi együttélés biztosítása céljából kiadott, érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik. - az 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 2. (2) alapján a menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert, 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 2. (2) alapján: a menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert, továbbá a bevándorolt vagy letelepedett jogállású, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyeket az e törvény és végrehajtási szabályai által tartalmazott jogokat és kötelezettségeket illetően a magyar állampolgárral azonos jogok és kötelezettségek illetik meg és terhelik. Törvény, valamint kormányrendelet e szabálytól a külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy tekintetében eltérő szabályokat állapíthat meg. - a 2010. évi LXXV. törvény alapján az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott külföldi állampolgárt, a törvényi szabályozás szerint, Magyar Köztársaság területén foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében munkát végző bevándorolt vagy letelepedett jogállású személyek egyszerűsített foglalkoztatásáról egyrészről a 2010. évi LXXV. törvény rendelkezik, másrészről az így foglalkoztatottakra kiterjed a 355/2009. (XII.30.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdés bejelentésre vonatkozó szabályozása is. Tehát az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott bevándorolt vagy letelepedett jogállású személyek engedélymentes egyszerűsített foglalkoztatását az illetékes munkaügyi központnak be kell jelenteni. Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott külföldi állampolgárokról a 355/2009. (XII.30.) Korm. rendeletben meghatározottakon kívül, külön adatokat nem kell szolgáltatni a bejelentőnek a munkaügyi központok részére. Az így foglalkoztatott külföldi állampolgárokra vonatkozóan ezért nem rendelkezünk szükségszerűen, minden esetben kötelezően rögzített, az egyszerűsített foglalkoztatásra utaló elhatárolt adattal. Engedélyek (engedélyezési eljárások) A harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatás engedélyezéséről a 16/2010. (V.13.) SZMM rendelet (a továbbiakban: SZMM rendelet) ill. az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 5. rendelkezik. Az SZMM rendelet hatálya kiterjed a magyar jog hatálya alá tartozó foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesítő, valamint a Magyar Köztársaság területén foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében munkát végző, Magyarországon engedéllyel foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárra, továbbá az őt foglalkoztatóra. A harmadik országbeli állampolgár a jogszabályban meghatározott kivétellel a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által kiállított engedély alapján létesíthet foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt. Általános engedélyek statisztikai kategóriába sorolt jogszabályi esetek: - a 16/2010. (V.13.) SZMM rendelet 4-7. és 10. alapján az egyéni engedélyek. 16/2010. (V.13.) SZMM rendelet alapján az engedélyezési eljárást alapesetben a munkaerőpiaci helyzet vizsgálata mellett kell lefolytatni. 23