Társadalmi innováció, kölcsönös tanulás illetve kisösszegű megtakarítások. Európa-szerte A megfelelő megtakarítási termékekhez való hozzáférés és azok használatának biztosítása minden európai állampolgár számára: A kisösszegű megtakarításokat elősegítő kísérleti program eredményei és politikai ajánlások. HU Összefoglalás rész 1 A hatásvizsgálatról szóló beszámoló főbb eredményei - Magyarország Kontextus, célkitűzések, célcsoport és főbb intézkedések 2011-ben három összehangolt kísérleti programot indítottak el egyidejűleg Belgiumban, Franciaországban és Magyarországon. Az alacsony jövedelmű célközönségre irányuló kísérleti programok célja a megtakarítások elősegítése a kisösszegű megtakarításokkal kapcsolatos ismeretterjesztéssel illetve pénzügyi ösztönzők segítségével. A SIMS (Social Innovation and mutual learning on Micro-Saving in Europe Társadalmi innováció, kölcsönös tanulás illetve kisösszegű megtakarítások Európa-szerte) projekt az Európai Bizottság finanszírozásával valósult meg a PROGRESS 2010 program keretében. Ez az összefoglaló a Magyarországon végrehajtott projekt országos hatásvizsgálatának főbb eredményeit foglalja össze. A siker kulcstényezői a 3 kísérleti program összehasonlítása alapján kerültek megállapításra. Ezeket nem itt mutatjuk be, hanem a globális beszámolóban és a vezetői összefoglalóban. Magyarországon az elmúlt évtizedben drámai mértékben emelkedett az átlagos jövedelemhez viszonyított adósságarány, míg a megtakarítások aránya csökkenő tendenciát mutat. Az életszínvonal az Európai Unió 27 tagállamának átlagánál alacsonyabb. A pénzügyekkel és megtakarításokkal kapcsolatos ismeretek oktatása rendkívül hiányos: míg a nagyobb több mint 40 000 lakossal rendelkező városokban a helyi hatóságok nyújtanak tanácsadást az eladósodott háztartásoknak, a kisebb közösségek számára az igény ellenére ilyen jellegű szolgáltatások nem állnak rendelkezésre. A helyi hatóságok rendszerint nem ismerik fel ennek szükségességét, és gyakran forráshiánnyal küzdenek. Magyarországon a SIMS program azt a célt tűzte ki, hogy fejlessze a szegény családok megtakarítási szokásait azokon a vidéki településeken, ahol a roma lakosság aránya magas. 1
Összességében véve a program 239 résztvevővel valósult meg. Három különböző módszert alkalmaztak: ezek közül kettő, az Esélykassza és a CAF (Comunidades Autofinanciades önfinanszírozó közösségek) csoportok részvételével és kiegészítő megtakarításokkal valósult meg, lehetővé téve, hogy a résztvevők a csoporttól vagy a banktól vegyenek fel hitelt. A harmadik módszer, az IDA (Egyéni megtakarítási számla) egyéni jellegű. A rendszeres a kísérleti év során legalább nyolc hónapon keresztül tartó megtakarítás eredményeként a résztvevők a megtakarított összeg kétszeresét kapják vissza. A helyi mentorokat az Autonómia Alapítvány választotta és képezte ki a program megvalósításához- Az IDA és az Esélykassza programok során kötelező pénzügyi oktatáson és energiahatékonysági tanfolyamokon kellett részt venni. A CAF programok esetében a képzést közvetlenül a megtakarítási gyakorlat és a kölcsönnyújtásra, valamint a kamatok és esetleges késedelmi kamatok mértékére vonatkozó döntéshozatal jelentette. Az értékelés módszertana Az értékelés célja annak mérése volt, hogy a kísérleti program milyen hatást gyakorolt a megtakarítási magatartásra és a költségvetési ismeretekre, valamint az azokkal kapcsolatos véleményekre és hozzáállásokra. Ugyanakkor a megvalósítás folyamatát is elemezte, amelynek során azonosította a sikeresség főbb tényezőit és a fejlesztést igénylő területeket. Az értékelés három adattípuson alapult: - Kvantitatív felmérés, amelyet a mentorok két részletben (2012. februárban és decemberben), kérdőíves interjú segítségével végeztek el. Ugyanarra a kérdőívre egy hasonló körülmények között és ugyanazokon a településeken élő résztvevőkből álló kontrollcsoport is kétszer válaszolt. - Nyomonkövető táblázat az intézkedésekről, amely havonta településenként és módszerenként szolgáltat információt a részvevőkről, a megtakarításokról, a lemorzsolódókról és a hitelekről. - Kvalitatív interjúk a résztvevőkkel, a mentorokkal és az Autonómia vezetőivel 2013 tavaszán, a program lezárását követően. A beszámolóban szereplő eredmények a résztvevők által a két programrészben adott válaszokon alapulnak: 110 SIMS résztvevő és a kontrollcsoport 63 tagja. A program hatása a kedvezményezettekre A toborzás nehézségei és a magas lemorzsolódási arány az IDA programban A résztvevők toborzása nem mindig volt könnyű, mivel az embereket nehéz volt meggyőzni a program megbízhatóságáról. A program résztvevőinek toborzásakor az egyik legfontosabb elem a bizalom kialakítása volt, amelynek eredményeként a falusiak hajlandóak voltak csatlakozni és bent maradni a programban. A mentorok és a résztvevők között meglévő kapcsolat kulcsfontosságú szerepet játszott abban, hogy a résztvevőket sikerült meggyőzni, lépjenek be a programba. A mentorok eredetileg a helyi közösség tagjai voltak, akiket a résztvevők ismertek: úgy sikerült eloszlatni a közösség aggodalmait, hogy a program kezdetekor válaszoltak az őket foglalkoztató kérdésekre, majd a program során azáltal tudták fenntartani a résztvevők motivációját, hogy pénzügyi nehézségek esetén segítettek megoldást találni. A programhoz való csatlakozást követően az aktív résztvevők aránya a program típusától függően jelentősen eltérő volt. A lemorzsolódási arány különösen az IDA programban volt magas (67%), míg a résztvevők többsége a másik két program esetében bent maradt (az aktív résztvevők aránya 95% volt a CAF és 77% az Esélykassza programban). A közösségi programok a részvételi arányt tekintve valódi hozzáadott értéknek bizonyultak a megtakarítási projektek esetében. 2
A megtakarítási magatartásra gyakorolt kedvező hatás A program során az aktív részvevők (azok, akik nem morzsolódtak le) átlagos évi megtakarítása 13 euró volt a CAF csoportok esetében, 91 euró az Esélykasszában és 125 euró az IDA programban. Az átlagos havi jövedelem 350 euró körül alakult. A kvantitatív tanulmány szerint a program kedvező hatást gyakorolt a megtakarítási magatartásra: - A program végén több kedvezményezett gyűjtött rendszeres megtakarításokat: a 2. programrészben 25%-uknak volt havi szintű megtakarítása, szemben az 1. részben tapasztalt 4%-os aránnyal. - A résztvevők 37%-a többet takarított meg a második részben, mint az elsőben (akiknek egyáltalán nem volt megtakarításuk, azok legalább alkalmi megtakarítókká váltak, akik korábban alkalmanként tudtak megtakarítani, azok havi rendszerességgel gyűjtöttek megtakarításokat). Eközben a kontrollcsoport megtakarítási magatartása nem változott, ami azt jelenti, hogy a kedvezményezettek megtakarítási magatartásában bekövetkezett pozitív változás közvetlenül a programnak tudható be. Ennek a hatásnak a fenntarthatóságát azonban még nem lehet megállapítani, mivel a második felmérés röviddel a kísérleti program lezárása után történt. Több bankszámla, kevesebb monitoring A program végén több kedvezményezett rendelkezett bankszámlával és megtakarítási számlával. A 2. programrészben a résztvevők 71%-a nyilatkozott úgy, hogy rendelkezik bankszámlával (az 1. programrészben ez az arány 62% volt), és 48%-uknak megtakarítási számlája is volt (az 1. részben csak 6%-uknak). A kontrollcsoportban ilyen jellegű előrelépés nem történt. Ugyanakkor a költségvetési ismeretek összességében véve nem javultak: - a SIMS program résztvevői nem követik nyomon szorosabban a folyószámlájukat: a 2. részben csak kis részük (6%) ellenőrizte az egyenleget heti rendszerességgel, illetve győződött meg arról, hogy bankszámlakivonatuk nem tartalmazott hibákat (6%). - A program végén a résztvevők körében kevésbé volt gyakori az, hogy nyomon követték kiadásaikat vagy költségvetést készítettek. Ez azzal magyarázható, hogy a program során pontosabb képet kaptak arról, mit jelent valójában egy részletes költségvetés elkészítése, ami a képzéseken átadott ismeretanyag részét képezte. A célcsoport beszédkultúrája és alacsony iskolai végzettsége szintén akadályt jelenthet az ilyen eszközök népszerűsítésében. Megnövekedett elővigyázatosság a megtakarítások és hitelfelvételek terén A programok kedvezményezettjei a részvételt követően körültekintőbbnek tűntek, és sokkal inkább tisztában voltak a hitelfelvétel potenciális kockázataival. A két programrész között 85%-ról 71%-ra csökkent azok aránya, akik szerint a hitelfelvétel nem jelent gondot, ha a kölcsönt vissza tudják fizetni. Ez jóval meghaladja a kontrollcsoportnál tapasztaltakat. Mindazonáltal a közösségtől való hitelfelvétel a CAF és az Esélykassza csoportok esetében gyakori volt. A kihelyezett hitelek összege magasabb volt a megtakarítások összegénél, ami azt jelzi, hogy intenzíven használták ki ezt a lehetőséget. Ez azt is jelenti, hogy egy olyan csoporton belül, ahol az emberek ismerik egymást és megbíznak egymásban, a hitelnyújtás és a megtakarítás hatékonyan kombinálható. Nyilvánvaló, hogy a siker egyik fontos tényezője a csoporttagok közötti szolidaritás, ami azt jelenti, hogy egymásra vannak utalva. 3
rész 2 Politikai ajánlások magyarországi megtakarítási programok megvalósításához Az Autonómia Alapítvány 2012. január és 2013 szeptembere között 6 hátrányos helyzetű kistérség 15 településén valósította meg a kis-összegű megtakarításokat ösztönző programját a SIMS nemzetközi program keretei között. A program építve az Alapítvány pénzügyi-fejlesztést elősegítő tapasztalataira 3 különböző (IDA, Esélykassza, CAF) megtakarítást elősegítő módszert ötvözött. A projektben összesen 236 fő vett részt, aki közül 114 fő sikeresen befejezte a programot. A projekt során 17 csoport alakult a településeken. A csoportok közül 6 IDA megtakarítás csoport valósult meg, amikhez 151 fő csatlakozott, 7 Esélykassza csoport alakult 38 fővel, illetve 4 CAF csoport alakult 47 fővel. A projekt résztvevőinek túlnyomó többségét (mély)szegénységben élő roma családok alkották. A projekt során a program résztvevői összesen 2.894.370 forintot (13.200 USD) tettek félre és 2.122.120 forintot (9.700 USD) vettek fel, mint hitelt. A projekt célja az volt, hogy megvalósítsa és elemezze, a pénzügyi-fejlesztést célzó programokat, illetve a kis-összegű megtakarítást elősegítő programokat. Ezen túlmenően értékelje a program erősségeit és gyengeségeit, és javaslatokat fogalmazzon meg arról, hogyan lehet megvalósítani országos szinten sikeres megtakarítási programokat a közeljövőben. Definíciók és modellek Tartós megtakarítás az alacsony jövedelmű háztartások körében A tartós megtakarítás fogalomkörébe tartozó megtakarításnak szélesebb jelentést kell adnunk a köznapi jelentésénél az alacsony jövedelmű háztartások esetében. A fogalomhoz kontextusához ugyanis, nem pusztán az alacsony jövedelem kapcsolódik ez estben, hanem az elérhető tartalékok hiánya is. A mélyszegénységben élő háztartások sok esetben nem férnek hozzá legális finanszírozási forrásokhoz, ezért egy hirtelen jót pénzügyi-krízis- helyzet megoldása nagyobb terhet jelent számukra, mint a kedvezőbb jövedelmi szinten élő háztartások számára. Ezen túlmenően a kapcsolati tőke hiánya, vagy annak szűk-lehetőségei is sok estben hozzájárulnak a tartós megtakarítások hiányához. Továbbá a fogalom kontextusának megrajzolásánál az emberi tőke szerepét is figyelembe kell venni. Az emberi tőke tartalmazza mindazokat a változatos eszközöket, mint például a szakmai képesítések, vállalkozói szellem, szakmai tapasztalat, melyeket mind figyelembe kell venni az egyéni megtakarítási döntések illetve a tartós megtakarítások megvalósításánál. 4
Az IDA módszer A módszert gyakran nevezik feltételhez kötött pénzügyi-fejlesztő módszernek, bár a két fogalom nem teljesen egyezik egymással: az IDA módszer egy kis összegű megtakarítási modell, ami során a résztvevők a saját megtakarítási számlájukon takarékoskodnak, heti vagy havi rendszerességgel, és a felhalmozott megtakarításukhoz mérve 100% (vagy magasabb) támogatást kapnak a megtakarítási időszak végeztével. A megtakarítási összeg illetve a támogatás csak olyan beruházási célra használható fel, amit a program támogat és amire a résztvevővel szerződést kötöttek a program indulásakor. Az IDA és más hasonló programok szerves részét képezik ezen felül a pénzügyi képzések, illetve a program egészén átívelő személyes mentorálás. Eredmények: A programot a SIMS kereti között 42 fő fejezte be sikeresen. A program lemorzsolódási aránya körülbelül 72% volt. Ez többek között a pénzügyi válság következtében kialakuló lakossági jövedelemcsökkenésnek tulajdonítható. A program résztvevőinek megtakarítási céljai elsődlegesen a lakhatási- és a fűtési körülményeik javítását célozták. A program legfontosabb tanulságai: - A megtakarítási kapacitást kevésbé határozza meg háztartás mérete, mint a megtakarítás rendszeressége és a megbízhatósága. - A megtakarítások erősen szezonális jellegűek. A legszegényebb, ám motivált háztartások igen alacsony megtakarítást tudnak elérni, a téli-, fűtési szezonban (október-február). - A pénzügyi képzés csak akkor lehet népszerű és eredményes, ha a közösségi eseményként valósul meg, nem pedig a formális és a kötelező oktatásként. - A résztvevők bizalmatlanok voltak a program irányában, és a bizalmatlanságuk csak az első kifizetések után oszlott el. - A települések-önkormányzatai, illetve a takarékszövetkezetek együttműködőek voltak, azonban a hivatalos szociális szervezetek kevésbé. Esélykassza modell A modell az Autonómia Alapítvány fejlesztése, ami a Grameen bank csoportos alapú hitelezés modell tanulságait ötvözi a megtakarításokkal. Az Esélykassza modellben csoportok alakulnak, melyek tagságát szavazattal a csoporttagok határozzák meg. A tagok legalább 6 hónapon keresztül egy közös bankszámlára megtakarításokat gyűjtenek. A megtakarítási időszak végén a megtakarítást az Autonómia Alapítvány (vagy másik programtámogató) kiegészíti. A megtakarítások és a kiegészítő hitel-alap együttesen alkotják a csoport számára a hitelezéshez szükséges hitel-tőkét. A hiteleket közös csoport-döntés alapján helyezik ki a csoportok s nem költhetőek rövid-távú fogyasztási cikkekre. A maximális futamidő és kölcsön-összeg úgy van meghatározva, hogy a havi törlesztő részletek nem lehetnek magasabbak, mint a korábbi havi megtakarítási összegei a hitelfelvevőnek. A csoportok adminisztrációját a noba.hu weboldal segíti, mely lehetővé teszi a résztvevőknek, hogy hitel-kérelmet nyújtsanak be, és hitelt vegyenek fel, továbbá napi szintű információt biztosít a csoportok működéséhez. A csoportok működését személyre szabott mentori munka segíti. Eredmények: 2012-ben a program keretében 7. csoport alakult, ezek közül három, a program véget érte után is továbbra fennmaradt, mindenféle mentori segítség nélkül. Az Esélykassza modell esetében a hitel visszafizetési arány 96%-os volt. 5
A CAF modell A CAF (Comunidades Autofinanciadas - önfinanszírozó közösségek) modell során zárt-tagságú csoportok jönnek létre, amik kvázi-bankként üzemelnek. A csoportokban a tagok tulajdonosok, betétesek és a hitelfelvevők is egyszerre. A csoportok külső mentori segítséget kapnak a működési szabályok elsajátításához és a zavartalan működéshez. A csoport a felhalmozott tőkéjéből kölcsönözni tud a tagjai számára mely után a csoport által meghatározott kamatot kell megfizetni. A kamat és a büntetés vagy késedelmi kamat befizetése a közös tőkéjét növeli a csoportnak. A pénzügyi tudatosság előmozdítása mellett a CAF modell javítja az együttműködési készséget, és hozzájárul a közösségek-fejlesztéséhez is. Ez különösen fontos azon résztvevők számára, akik mélyszegénységben élnek, mert a szolidaritás és a közösségi kohézió fontos eszközök, melyek alapjául szolgálnak a pénzügyi fejlesztési (vagy mikro-hitelezési) programoknak. Eredmények: 2012-től fogva az Autonómia Alapítvány négy CAF csoportot szervezett. Két csoportok minden mentori segítség nélkül még ma is működik. A csoportok kapitalizációja rettentő változékony, 20.000 Ft és 150.000 Ft között ingadozik. A tagok visszajelzései alapján az látható, hogy a résztvevőknek a CAF modell nem csupán a felhalmozott tőke miatt jelentett pénzügyi biztonságot, hanem a rendszeres csoporttalálkozók olyan alkalmakat teremtettek, amelyek során a tagok a legkülönbözőbb őket érintő témákat vitathatták meg és így a közösség kohéziója erősödött. Mi a teendő? Általános javaslatok - A módszerek megvalósítása során elengedhetetlen a folyamatos mentori támogatás. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy a szociális munkások és az állami jóléti rendszer egyaránt túlterhelt, ebből kifolyólag a mindennapi mentori feladatokat ritkán lenne képes megfelelően ellátni. A mentorálást tovább nehezíti az, hogy a programok résztvevőinek a pénzügyi-helyzete egyéni megoldásokat igényel, és a mentoroknak ismernie és együttesen alkalmaznia kell különféle szakterületek ismereteit (pénzügyi, banki, jogi, szociális, stb.) - A pénzügyi fejlesztési programoknak több különféle fejlesztési elem egyidejű alkalmazását kell nyújtaniuk annak érdekében, hogy esélyt teremtsenek a sikerhez. Ezért amellett, hogy pénzügyi válság-menedzsmentet nyújtanak, mindenképpen tartalmazniuk kell adósságkezelési tervet, pénzügyi oktatást, megtakarítást ösztönző elemek beépítését, személyre szabott mikro-hitelezést, valamint a közösségépítő kezdeményezéseket. - Az adósságkezelési elem bevonása megkérdőjelezhetetlen a programok estében. Azonban az adósságkezelés csak válsághelyzeteket tud kezelni épp ezért elengedhetetlen a megtakarítási elemmel való kombinálása. Bár a mélyszegénységben élők rendkívül kedvezőtlen pénzügyi- és társadalmi helyzetének elsődleges oka az alacsony szintű jövedelem (ami a magas munkanélküliségi következménye), s ez a megtakarítási kapacitást rendkívül beszűkíti, azonban úgy gondoljuk mégis, hogy a megtakarításnak legalább olyan fontos szerepet kell tulajdonítani a programokban, mint az adósságkezelésnek. Minden olyan program, amely arra ösztönzi az egyént vagy a közösséget, hogy megtakarítson, csökkenti a pénzügyi függőséget. - A SIMS program bebizonyította, hogy lehetséges takarékosságon alapuló beruházásokat megvalósítani, és különösen a pénzügyi fejlesztéssel egybekötött mikro hitelezést folytatni a társadalom legszegényebb rétegeiben is. Ezeken az eredményeken túlmenően, a programoknak nagyon fontos közösség-fejlesztési hatásuk is van. - A SIMS programban a beruházások sikeresen javították a résztvevők pénzügyi helyzetét és csökkentették a háztartások költségeit. A költség-csökkenést az energiahatékonyabbá vált otthonok mozdították elő (nyílászárók cseréje, energiatakarékos fűtés telepítése, szigetelés), melyek a szegény háztartások fűtőanyag csökkentését mozdították elő. Hasonló programok, melyek a feltételhez kötött pénzügyi támogatásra épülnek, egy nyertes-nyertes helyzet kínálnak így mindenki számára. - A pénzügyi fejlesztési programok egy része, pénzügyi értelemben is hatékonynak tekinthető, annak a ténynek köszönhetően, hogy a résztvevők és a csoportok képesek továbbra is működni a saját erőforrásaikra támaszkodva egy bizonyos tanulási periódus után. 6
Rendszer szintű ajánlások A pénzügyi fejlesztési programokat egy olyan rendszerben lehet megvalósítani, ami megfelel az alábbi követelményeknek: - Támogató jogszabályi környezet (Magyarországon új jogszabályokra van szükség, amelynek kevésbé szigorúan szabályozzák az önfinanszírozás csoportok működését, illetve a non-profit szektor mikro-hitelezési gyakorlatát, de evvel egy időben a tevékenységekkel felmerülő kockázatokat is kezelni képesek. A jogszabály kiegészítése lehet a jelenlegi banki törvénynek). - Állami közreműködéssel, mely: valóban eléri a célcsoportot, és úgy tervezték, hogy kiküszöböli azokat a tényezőket, amik korlátozzák a mélyszegénységben élő emberek támogatáshoz való hozzáférését; egy adott célhoz kötődik, és figyelemmel kíséri a résztvevőket és a program szponzorait egyaránt. Azaz, a résztvevők csak akkor kaphatnak támogatást a céljuk eléréshez, ha megfelelnek a programban leírt feltételeknek (mi azt javasoljuk, hogy minden olyan cél, amely javítja az életminőséget, valamint a biztonságot, azt jóvá kell hagyni, és különösen támogatni kell a fejlesztései, felújítás és energiahatékonysági célokat); rugalmas és változó, igazítani lehet az egyéni és a helyi viszonyokhoz (változó kapacitású megtakarításokhoz, különböző helyi szervezetek humán erőforrásaihoz); az úgynevezett kivonási logikát követi, azaz a támogatási intenzitás nullára csökkenését a több éves megvalósítás során. Evvel egyre nagyobb az esélye annak, hogy a program (és az eredményei) fenntarthatókká váljanak; párosul egy országos támogatási és monitoring rendszerrel. Ebben a támogatási rendszerben a szakemberek is részt kapnak, mind a tervezési mind a projekt megvalósítási szakaszban (ami nem felügyeletet és ellenőrzést jelent). Továbbá a megbízó és a menedzsment szervezetek között szoros együttműködés valósul meg; önálló, és szakmai ellenőrző mechanizmus felállítást támogatja, továbbá forrást biztosít a programok megvalósításához, illetve kontrolálja a kifizetéseket, amellyel megakadályozza a jogosulatlan támogatások kifizetését, illetve garantálja a minőségi építési és felújítási munkákat (azaz megvédi a résztvevőket attól, hogy kifogásolható munkákat fogadjanak el). Programtámogatási javaslatok - Egy országos hálózat felállítása, amely együttműködik a regionális központokkal és segíti a programok kialakítását és megvalósítását, illetve kiválasztja a leghatékonyabb módszert egy adott közösség számára (a legalkalmasabb fejlesztési módszerek alkalmazása révén); - Monitoring hálózat felállítása; - Internetes alkalmazások fejlesztése, amik támogatják a csoportok működését; - A helyi mentorok foglalkoztatásához szükséges finanszírozás megteremtése (lehetőleg az országos szervezetek és a helyi civil szervezetek együttműködésében); - Pénzügyi képzési anyagok fejlesztése; - Könnyű hozzáférés biztosítása a megtakarítási szolgáltatásokhoz. Az országos jelenlétük folytán a takarékpénztárak lehetnek a legvalószínűbb partnerek, de figyelembe kell venni, a nemzetközi trendeket ahol a mobil posták, illetve és a mobil banki szolgáltatások szerepe egyre inkább növekszik a megtakarítások területén; - Intenzív és a hivatalosan támogatott médiakampány annak érdekében, hogy a programok résztvevőinek bizalmát elnyerjék a programok. 7
www.fininc.eu A kiadványban támogatja az Európai Unió Foglalkoztatási és Társadalmi Szolidaritás Programja - PROGRESS Program (2007-2013). Ezt a programot az Európai Bizottság valósította meg. A program pénzügyi támogatást nyújtott az Európai Unió célkitűzéseinek megvalósításához a foglalkoztatás, a szociális ügyek és az esélyegyenlőség területén, és ezzel hozzájárult az Európai 2020-as stratégia célkitűzéseinek előmozdításához ezeken a területeken. A hétéves program valamennyi olyan érintettet megcélozta, akik segítenek a fejlesztések, foglalkoztatási- és szociális jogszabályok illetve politikák megfelelő és hatékony előmozdításában, az EU-27, az EFTA-EGT, az EU-tagjelölt és a potenciális tagjelölt országokban. A kiadványban szereplő információk nem feltétlenül tükrözik az Európai Bizottság álláspontját. 8