DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA Dr.t.n. FIRSTNER STEVAN Főiskolai docens TANULÁSI UTMUTATÓ (ÓRAELŐKÉSZÍTŐ KÉZÍRAT) DUNAÚJVÁROS 2007
1. MODULPROGRAM A modulprogram tartalmazza a tananyag típusát, óraszámokat, pontszámokat, vizsgárabocsátási feltételeket és a tudásfelmérési formákat Külön részt képez a tananyag tartalma. A tantárgy neve: magyarul: Gyártástervezés, CAM Kódja: DFAN-GE-042 angolul: Production Engineering Felelős oktatási egység: Karbantartástechnológia Tanszék Gépészeti intézet Kötelező előtanulmány: Gyártástechnológia Kódja: DFAN-GE-041 Típus Heti óraszámok Gyakorlat vagy labor helye Követelmény Kredit Oktatás nyelve Előadás Gyakorlat Labor 150/60 2 2 V 5 Magyar Mintatantervi elhelyezkedés szakok szerint Szak: Szakirány Tantervi modul: Mintatantervi félév: Választhatóság: Gépészmérnöki Minden Szakmai törzsanyag 3 Kötelező neve: Dr. Firstner Stevan beosztása: Főiskolai docens Tantárgyfelelős oktató Telefon: 06-25-551-264 e-mail: firstner@mail.d uf.hu Cím: DF Gépészeti Intézet G15-os szoba Jellemző átadási módok: Előadás: Gyakorlat: Nagytermi táblás előadás Maximum 20 fős kistermi táblás konzultációs gyakorlatok. Oktatási cél: Labor: - A gyártástechnológiai mikrotervezés dokumentációi megismerése. - A műveletterv, a műveleti utasítások, valamint a kísérő dokumentáció megismerése és használata. - A készülékek technológiai szerepének és felépítésének megismerése, 1
és egy egyszerű készülék megtervezésében való részvétel. - Ismeretszerzés az NC vezérlésű megmunkáló gépek felépítéséről, alkalmazásáról, és a CAM programozás gyakorlatszerzése. Kötelező irodalom és elérhetősége: - Dr. Dudás Illés: Gépgyártástechnológia I, ME 2003 - Dr. Horváth Mátyás, Dr. Markos Sándor: Gépgyártástechnológia, BME 2003 Ajánlott irodalom és elérhetősége: - Lechner Egon: Forgácsoló készülékek szerkesztésének elemei. Gyártástechnológia, BME jegyzet - Dr. Virág András:Gyártástechnológia, BD 1975 - Dr.Rudas J., Dénes M., Őrffy P., Forgácsolás elmélet forgácsolótechnika II, BD 1976 - Szilágyi lászló: Gyártástechnológia I, BD 1975 - Frischer, Dax, Gunndelfinger, Fémtechnológiai táblázatok, B V 2006 - Mr. Nikola Prgomelya: Priručnik,posl biro, BGD 1991 Hét Előadások Gyakorlatok 1 2 - A műszaki dokumentáció jelege a gépipari termelésben. - A dokumentáció felosztása (műhelyrajz, összeállítási rajz, szerelési rajz, műszaki utasítások, gyűjtőlapok, kísérő dokumentumok, ) - A műhelyrajz tartalma (nézetek, metszetek, tűrések, felületi érdesség, technológiai utasítások, szövegmező kitöltés) - Műveletterv elkészítése (befogásokhoz kötött). A műveletterven igényelt adatokat (a munkadarab befogási terve, támasztás, tájolás). - Technológiai adatok (gép, idők, külön műszaki feltételek) - Az előadáson feldolgozott dokumentáció bemutatása konkrét példákkal. - Egy munkadarab kiadása hallgatóként, és a műhelyrajz goromba kidolgozása. - Kidolgozott műveletterv példák bemutatása és elemzése). - Az előző héten kiadott munkadarabra való műveletterv kidolgozása (vázlat). - Műveleti utasítások kidolgozása egy - Műveleti utasítások (adatok - műveletre. helyes sorrend, fogásmélységek, fordulatszám, előtolás, fő gépidő számítások, szerszámkiválasztás). 2
3 - Készülék és céleszközök igénylőlap tartalma és minimális adatai (munkadarabszám, művelet és műveleti utasítási szám). Az igényelt megoldások vázlata. Külön észrevételek (használati és egyéb igények). - A készülékek alkalmazása a gépiparban (működtetési feladatok) - Igénylőlap bemutatása és elemzése. - Egy megadott műveleti utasításra (a kiadott munkadarabon) elkészíteni a készülékigénylő lapot. - Egyszerű készülékek (szorító, pozicionáló) bemutatása - rajzon, vagy kivitelezve. 4 - A készülékek alap funkciói - A készülékek elemzése (funkcionális, (alapozás, támasztás, tájolás, szorítás, költségek) szerszámvezetés. - Használt anyagok, önzárás. - A készülékek tervezési hozzáállása. - A műhelyrajz átvétele (hallgatóként). (több lehető megoldás, a megoldások 5 mérlegelés az igénylőlap igénylettei alapján) 6 7 8 9 10 - A kiválasztott készülékre vonatkozó számítások (statika, kinematika dinamika, méretezések). A kidolgozási tűrések meghatározása. - A készülék véglegesítése. Összeállítási rajz kidolgozása. - Az NC gépek tulajdonságai (összehasonlítások a hagyományos gépekkel) - A művelettervek, és a műveleti utasítások átvétele (hallgatóként). - A készülék megoldásai elemzése, és végleges kiválasztása. - A készülékre vonatkozó számítások ellenőrzése, és a szabványos elemek kiválasztása. - Az NC gépek elvi vázlata. - A készülékek összeállítási rajzainak átvétele és osztályzása. - Az NC gépek fejlődése, és a mai állapotok, - Technológiai tervezés és a - Munkadarab kiadás hallgatóként. programozás fő szakaszai. Kézi programozás menete. - Élőgyártmány és alkatrészrajz - A befogási terv, és a koordináta elkészítése. Felfogási és rendszer megválasztása. koordinátarendszer tervezés. - Műveleti utasítások, és azok - Műveleti utasítások kidolgozása. tartalma. - Szerszámterv kidolgozása. - Szerszámterv kidolgozása. - A program szabványos felépítése - Numerikus példák bemutatása. (szám, szó, cím, jel, értékek) - Betűjelzések ISO szabványok szerint. - Esztergálásra vonatkozó adatok. - A szabványok részletes bemutatása. 3
11 g - HUNOR rendszer, és a megfelelő utasítások. -Megmunkálótipus kódok (G), segédfunkciók (M), Útinformációk, egyéb utasítások (P) - Szerszám rádiuszkorrekció, és annak jelentősége. - A HUNOR rendszer ismertetése (gépkönyv bemutatása) - Numerikus példák bemutatása. 12 - Pozicionálási módok. - Numerikus példák bemutatása. - Interpoláció. - Kúpmegmunkálás. - Körívek, vonalmetszetek, letörés, lekerekítés. - Egy konkrét munkadarabra vonatkozó program bemutatása (CAM) - Koordináta transzformáció használata. - Egy NC gép bemutatása. Előző órán kidolgozott program lefuttatása.(cam) 13 - Szerszámsugár használata. - Program kidolgozása. Individuális ellenőrzés.(cam) - Nagyoló ciklusok (hosszirányú, keresztirányú). - Program kidolgozása. Individuális ellenőrzés.(cam) - Menetvágások. - Program kidolgozása. Individuális 14 ellenőrzés.(cam) - Kontúrkövető ciklusok. - A programok szeméjenkénti átvétele és osztályzata. 15 - Tartalék idő - Tartalék idő. Követelmé nyek: Beadandó feladatok Vizsgára bocsátás: 1. Az előadások 70%- án való részvétel, 2. A beadandó feladatok pozitív osztályzata. 3. A gyakorlatokon való 100%-os részvétel 1. A feladat egy munkadarabra vonatkozó műveletterv, műveleti utasítások, készülékigénylő lap kidolgozása, és egy készülékre vonatkozó komplett dokumentáció (összeállítási rajz, számítások, méretezések. NC program kidolgozása. 2. Egy egyszerű munkadarabra vonatkozó CAM ELJÁRÁSSAL végrehajtott program kidolgozása. Érdemjegy Az érdemjegy meghatározása: megszerzés 1. Írásbeli vizsga (numerikus NC program kidolgozása) 25 50 pont. ének feltétele, 2. Szóbeli vizsga (elméleti tudás felmérés) 25 50 pont Ezek alapján az érdemjegy meghatározása: - 51 60 %: elégséges, - 61 70 %: közepes, - 71 80 %: jó, - 81 100 %: jeles 4
2. TANULÁSI MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ A tantárgy tananyagának felépítése, amellett, hogy egészében megegyezik a modulprogrammal, olyan, hogy elsajátítása, bizonyos, egyszerű szabályok betartása mellett, igen könnyű. A következő ábra a tananyag leghatékonyabb elsajátítási módszerének sorrendjét ábrázolja: 5
2.1. A TANULÁS KEZDETE 2.1.1. MINIMÁLIS ALAPTUDÁSOK A tanulás sikeres kezdése a középiskolai tudásokra támaszkodik, éspedig: a. Matematikai. Középiskolai szinten. b. Statika. A statikában, a fő tudnivalók, az erők összeadására és kivonására, és bizonyos (tetszőlegesen meghatározott) irányokra való felbontása. Ismerni kel, a rendszerek egyensúlyi egyenletek felállítására vonatkozó eljárást, valamint a reakciók meghatározási módot. c. Kinematika. A kinematikából, ismerni kel az egyenes vonalú és a forgó mozgást. Tudni kel a sebesség és a fordulatszám-számítást. e. Szilárdságtan. A szilárdságtan középiskolai anyagából tudni kel az alap igénybevételekre (húzó-nyomó, hajlító, nyíró, csavaró) vonatkozó végleges számítási képleteket f. Anyagismeret. A szakító szilárdság, a folyáshatár, és a biztonsági tényező ismerete nélkülözhetetlen. g. Géprajz Középiskolai szinten. h. Gépelemek Középiskolai szinten. A felsorolt alap tudnivalókat, a hallgatók a középiskolákban sajátították el, de ez mellet, az előadások során (röviden) meg lesznek ismételve az igényelt fogalma. 6
2.2. ELŐKÉSZÜLET Az előkészületekhez tartoznak a következő teendők: a. A minimális alaptudások elsajátítása. - Azok a hallgatók, melyek szakközépiskolát végeztek, javasolt, hogy ismételjék meg a felsorolt anyagot. - Azok a hallgatók, melyek gimnáziumot, vagy egyéb (nem szak) középiskolát végeztek, a felsorolt tudnivalókat a fizika-tantárgyban tanulták (ott találják). A tudáshiány esetében az előadások valamivel nagyobb odafigyelést igényelnek. b. A javasolt irodalom beszerzése. c. Külön, csak erre a tantárgyra használt munkafüzet biztosítása. 2.3. FOLYAMATOS TANULÁS Minden tudás elsajátítás alapvető feltétele a folyamatosság. Ebben az esetben a folyamatosság, az előadásokon való részvételt, és a jegyzetek kidolgozását jelenti, (függetlenül attól, hogy a hallgató rendelkezik vagy sem, megfelelő irodalommal). Nyomatékosan javasolt, (hiányzások esetén), az elhangzott tananyag tartalmát átírni az előadásokon résztvevő kollegáktól. A tananyagról készült jegyzetekben nem szabad helyet hagyni tartalomüregeknek. Az órákra okvetlenül kel készülni (az előző tananyag fontosabb részeit felismerés szinten kel tudni), hiszen csak az előző (elsajátított) tananyag alapján lehet sikeresen és értelmesen követni az újan előadott anyagot. 7
2.4. ISMÉTLÉS Az ismétlés különösen a vizsgára való előkészületi folyamatra érvényes. A végleges elméleti és gyakorlati tudás elsajátítása akkor lesz hatékony, ha a tananyagot fejezetenként van elsajátítva. Az elsajátítás azt jelenti, hogy a tanult anyagot tudni kel egészében érteni és reprodukálni. Amíg egy tananyagrész nincs teljesen elsajátítva, nem szabad elkezdeni a következő rész feldolgozását. 2.5. FELADATKIDOLGOZÁS A kidolgozott feladatok elemzését, csak akkor érdemes elvégezni, ha a tananyag elméleti része egészében el van sajátítva. Ez azért is fontos, mert a konkrét feladatok megoldása során, sok táblázati adatot kel alkalmazni. Ezek a táblázatok használata a komplett tananyag megismeréséhez kötődik. A megoldott feladatok a kidolgozási sorrendre és a számítási folyamatokra utalnak. A hallgatók a megoldott numerikus feladatokon kívül, önállóan, vagy az oktató segítségével, külön példákat kel hogy hozzanak létre. Nagy hiba, abban a meggyőződésben élni, hogy csak a kidolgozott feladatok léteznek a gyakorlatban. Az igazság ennek a fordítottja. Minden feladat új feladat. Az említet tény miatt, jó kel ismerni a megfelelő elméletet, és mérnöki megfontolás (logika) alapján kel cselekedni. Meg kel említeni, hogy a vizsgán nem csupán a megoldott példákat kel megváltozott adatokkal átszámítani, hanem az elméleti tudás alapján, a vizsgára készített külön eseteket (példákat) kel megoldani. A feladatok kidolgozása során, a hallgatónak sok esetben (ha ezt az oktató igényli) önállóan kel meghatározni az egyes műszaki adatokat. Az ilyen adatok helyes meghatározása (kiválasztása) csak akkor lehetséges, ha a tananyag egész terjedelmében ismert, (meg van tanulva). 8
2.6. ÖNÉRTÉKELÉS Az önértékelést két részre lehet osztani: a. Elméleti tudásszint ellenőrzése. Leghatékonyabb, ha a hallgató önállóan válaszol, az egyes fejezetek végén megadott kérdésekre. Ha egyes kérdésekre nem tud egyértelmű választ adni, a megfelelő tananyag részét meg kel ismételni (meg kel tanulni). b. Feladatok megoldása Első lépés, a kidolgozott (megoldott) feladatok megértése és (ismétlésként) ónálló kidolgozása. Ha az első lépés sikeresnek bizonyul, javasolt minden forgácsolási folyamatra egy komplett példát önállóan (vagy az oktató segítségével) létrehozni, és ezt követően elvégezni az esedékes számításokat. Javasolt az utóbbi példákat a egymás közt kicserélni, és a megoldásokat ellenőrizni. 9
3. FELADATRENDSZER A gyártástervezésre vonatkozó feladatok célja, egy eljárásfolyamat elsajátítása és alkalmazása, valamint a készülékek alapszintű tervezési módszereinek alkalmazása. 3.1. A MIKROTERVEZÉS SORRENDJE 3.1.1. A MŰVELETTERV KIDOLGOZÁSA Műhelyrajz kidolgozása, vagy meglévő tanulmányozása. A megmunkálási fogások elemzése. Műveletterv kidolgozása. Műveleti utasítások (műveletterv taglalás) kidolgozása. Egy céleszközre vonatkozó igénylő dokumentum kidolgozása. 3.1.2. KÉSZÜLEK TERVEZÉSI FOLYAMATA Céleszközre vonatkozó igénylő dokumentum tanulmányozása A céleszköz (készülék) lehető változatainak kidolgozása és értékelése. Statikai, kinematikai, dinamikai számítások. Méretezés és ellenőrzések. Építőelemek kiválasztása. Készülék összeállítási rajzának elkészítése. 10
4. ÉRTÉKELÉSI STRATÉGIA Az értékelési stratégia, (tudásfelmérés), a tudáselsajátítás három szintjét méri: - Felismerés - Reprodukció - Alkalmazás A modulprogram, a három tudásszint értékelését, a következő formákban teszi lehetővé: - Felismerés: A beadandó feladat önálló kidolgozása és védése.. - Reprodukció: A vizsga szóbeli részén történő tudásfelmérés alapján. - Alkalmazás: A vizsga írásbeli részén történő tudásfelmérés alapján. 4.1. VIZSGÁRABOCSÁTÁSI FELTÉTELEK A tanulási rendszer egyik fontos eleme a folyamatos (előadásokon és gyakorlatokon való részvétel) tanulás. Az előadásokon és a gyakorlatokon való sikeres részvétel, a kötelezően beadandó feladat pozitív értékelése és a CAM gyakorlatokon való kötelező részvétel képezi. 4.1.1. A BEADANDÓ FELADAT TARTALMA A modulprogrammal összhangban, a hallgatók kötelező egy projektumjellegű feladatot kidolgozni, és asztat megvédeni. A feladat tartalma a következő: Műhelyrajz kidolgozása. A megmunkálási fogások elemzése. 11
Műveletterv kidolgozása. Műveleti utasítások (műveletterv taglalás) kidolgozása. Egy céleszközre vonatkozó igénylő dokumentum kidolgozása. A céleszköz (készülék) lehető változatainak kidolgozása és értékelése. Készülék összeállítási rajza. A munkadarabra vonatkozó kézi (NC) program kidolgozűsa. Egy (CAM) program kidolgozása. A feladat megvédése, és annak osztályzása, az egyéni tudásfelmérést szolgálják, és a vizsgára bocsátás feltételét képezi. 4.2. VISZGA A vizsga két részből áll. 4.2.1. ÍRÁSBELI RÉSZ (FELADATMEGOLDÁS) Az írásbeli rész az elmélet alkalmazásszintjét méri. A hallgatónak meg kel tudni oldani (el kel végezni a megfelelő számításokat) égy numerikus, vagy egy grafikus példát, mely összetettsége nem haladja meg a gyakorlatokon kidolgozott példák szintjét A vizsgán a hallgató önállóan dolgozik. A feladat megoldása során használható minden tananyag, megoldások, jegyzetek, irodalom 4.2.2. SZÓBELI (ELMÉLETI) RÉSZ Az szóbeli rész a tudás reprodukciós szintjét méri. A hallgatónak tudni kel levezetni és megmagyarázni, mindazokat az elméleti eljárásokat (egyenletek, képletek) melyeket az előadások során megismert. A vizsgán a hallgató a nyilvánosságellőt ( a vizsga nyilvános) kel, hogy bizonyítsa a tudását. Az elméleti kérdéseket a tananyag egyes részeinek végén lehet megtalálni. 12
KÉRDÉSEK (GYÁRTÁSTERVEZÉS) - Általános tervezési folyamatok. - Tervezési szintek. - Mikrotervezés jellemzői. - Mikrotervezés elemei. - Műveletelemzés. - Műveletterv változatai. - Művelettervben igényelt adatok. - Műveleti utasítások jelege. - Céleszköz igénylő adatai. - Gyűjtőlapok tartalma. KÉRDÉSEK (KÉSZÜLÉKEK) - A készülékek alkalmazási feladatai. - A készülékek bevezetése (alkalmazása) műszaki és gazdasági indoklása. - A készülékek műszaki tulajdonságai. - Szabadságfokok. - A készülékek pontossága. - A készülékek kezelhetősége. - A készülékek alapfunkciói. - A szorítók tulajdonsága. - A készülékek összetett funkciói. - Statikus és dinamikus készülékek. 13
4.2.3. OSZTÁLYZATSZÁMÍTÁS A modulprogrammal összhangban, a végleges eredmény a szóbeli és az írásbeli vizsgarészek átlaga. Érdemjegy megszerzésének feltétele, kialakítása: Az érdemjegy meghatározása: 1. Írásbeli vizsga (numerikus példák megoldása) 25 50 pont. 2. Szóbeli vizsga (elméleti tudás felmérés) 25 50 pont Ezek alapján az érdemjegy meghatározása: - 51 60 %: elégséges, - 61 70 %: közepes, - 71 80 %: jó, - 81 100 %: jeles 14
5. MEGOLDÁSOK (MEGOLDOTT PÉLDÁK) 5.1. MŰVELETTERV ELKÉSZÍTÉSE El kel készíteni a megadott munkadarab ( DUF.0.12): - Műveletelemzését. - Művelettervét. - A műveleti utasításokat (egy műveletre). - Céleszköz-igénylőt. A feladatnak megfelelően vannak bemutatva: 1. Műhelyrajz. 2. Műveletelemzés és a műveletterv (egy űrlapon). 3. Egy műveletre vonatkozó műveleti utasítások. 4. Egy céleszköz igénylőlap. 15
φ Dr. t. n. FIRSTNER 30h7 0 12,5 1,6 0,025, 6,3 6 x 10 1 x 120 o 1 x 45 o 30 o 30h7 6 30 o φ26 M42 x 1 1,6 12 φ46 26 φ38 x 3 2 6,3 50 a 52 70 +_ 0,05 b 3 a 50 52 CSÁNYI PÉTER 2006.09.28. 2 JEL JAVÍTÁS NÉV DÁTUM ALÁÍRÁS 1 TERVEZTE RAJZOLTA ELLENŐRIZTE ARÁNY JAVÍTÁSOK NÉV DÁTUM ALÁÍRÁS Bsc. JAKLI MÁRTON 2006.04.19. DÉRI MATILD 2006.04.22. Dr. KÉLKA ISTVÁN 2006.05.12. EU/USA ELNEVEZÉS NYERSANYAG MÉRETEK: (Φ 48 ± 0,5 x 74 ± 0,5) Ra=50 µm TŰRÉSEZETLEN MÉRETEK: ± 0,15 ANYAG S235JR SZABVÁNY / UTAS ÍTÁSOK DARABSZÁM TÖMEG [kg] BRUTTÓ/NETTÓ TÉTEL 3 0,32/0,2 RAJZSZÁM M =1:1 BIZTOSÍTÓ 12 DUF.0.12. 16
MUNKADARAB MŰVELETTERV SZÁM OLDAL / ÖSSZ DUF.0.12/MT1 1/2 SZÁM ANYAG ELŐGYÁRTMÁNY SZÁM BIZTOS ÍTÓ DUF.0.12 S235JR (Φ 48 ± 0,5 x 74 ± 0,5) Ra=50 µm JEL MŰVELETVÁZLAT MUNKAHELY-GÉP KÉPZETSÉG CÉLESZKÖZ / SZÁM a b c d DUF.0.12/E DARABIDŐ (NORMA) e 0 i 23,1 t f g p m r l h s k j r m 1 l f i EGYETEMES ESZTERGAPAD SA41 ESZTERGÁJOS ESZ3 TÁJOLÓ (1 darab) DUF.0.12/T0 3,4 2 h c k d s j e g EGYETEMES ESZTERGAPAD SA42 ESZTERGÁJOS ESZ4 6,5 17
t p 3 a SZERSZÁM MARÓGÉP MA220 MARÓS MA1 KÉSZÜLÉK DUF.0.12/FK2 12 4 b EGYETEMES FÚRÓGÉP FA52 BETANITOTT KÉSZÜLÉK DUF.0.12/FK4 0,6 5 a EGYETEMES FÚRÓGÉP FA53 BETANITOTT KÉSZÜLÉK DUF.0.12/FK5 0,6 NÉV DÁTUM ALÁÍRÁS b TERVEZTE RAJZOLTA ELLENŐRIZTE BÁLINT A 2006.08.16. a FEHÉR I 2006.09.11. JEL JAVÍTÁS NÉV DÁTUM ALÁÍRÁS VÉKI Á. 2006.09.16. JAVÍTÁSOK JELÖLÉSI UTASÍTÁSOK TÁMASZTÁS TÁJOLÁS SZORÍTÁS 18
MŰVELETI UTASÍTÁS M. TERV SZÁM SZÁM LAPSZÁM DUF.0.12/MU1 DUF.0.12/MT2 1 MUNKADARAB SZÁM ANYAG ELŐGYÁRTMÁNY - SZÁM BIZTOS ÍTÓ DUF.0.12 S235JR (Φ 48 ± 0,5 x 74 ± 0,5) Ra=50 µm DUF.0.12/E JEL MŰVELET MEGNEVEZÉS ÜZEM MUNKAHELY-GÉP KÉPZETSÉG DARABSZÁM 1 ESZTERGÁLÁS A2 SZ41 ESZ23 10.000 VÁZLAT: l r m f i φ48 +_ 0,5 φ46 φ42 30 12 1 1 x 45 o 33 SORSZÁM FELÜLET MŰVELET TAGOZÓDÁS CÉLESZKÖZ (SZERSZÁM, KÉSZÜLÉK, CÉLGÉP)...(SZÁM) MÉRŐ- ESZKÖZ ( SZÁM) a [mm] f [mm/cikl] n [ford/perc] V f [mm/perc] i t fg [perc] 0 BEFOGÁS TOKMÁNYBA TÁJOLÓ (1 darab) DUF.0.12/T0 1 i OLDALAZÁS (Φ50 x1) HAJLÍTOTT ESZTERGAKÉS MSZ 1902 (12 x20 x50) GYORSACÉL (V=80 m/min, T=240, r=0,5 ) 2 l KÜLSŐ ESZTERGÁLÁS (Φ48 HAJLÍTOTT ESZTERGAKÉS MSZ 1902 (12 x20 x50) x31) GYORSACÉL (V=80 m/min, T=240, r=0,5 ) 3 f KÜLSŐ ESZTERGÁLÁS (Φ46 HAJLÍTOTT ESZTERGAKÉS MSZ 1902 (12 x20 x50) x13) GYORSACÉL (V=80 m/min, T=240, r=0,5 ) 4 m OLDALAZÁS (Φ46 x1) HAJLÍTOTT ESZTERGAKÉS MSZ 1902 (12 x20 x50) GYORSACÉL (V=80 m/min, T=240, r=0,5 ) 5 r LETÖRÉS (1/45 O) HAJLÍTOTT ESZTERGAKÉS MSZ 1988 (12 x20 x50) GYORSACÉL (V=80 m/min, T=240, r=0,5 ) TM 1 0,2 450 / 1 0,3 TM 1 0,2 450 / 1 0,4 TM 1,5 0,2 450 / 2 0,4 TM 1 0,2 450 / 1 0,2 TM 1 0,2 450 / 1 0,1 6 ELTÁVOLÍTÁS FŐ GÉPIDŐ PÓTIDŐ DARABIDŐ (NORMA) 1,4 2 3,4 NÉV DÁTUM ALÁÍRÁS b TERVEZTE RAJZOLTA ELLENŐRIZTE BÁLINT A 2006.08.16. a FEHÉR I 2006.09.11. JEL JAVÍTÁS NÉV DÁTUM ALÁÍRÁS VÉKI Á. 2006.09.16. JAVÍTÁSOK JELÖLÉSI UTASÍTÁSOK TÁMASZTÁS TÁJOLÁS SZORÍTÁS 19
φ Dr. t. n. FIRSTNER CÉLESZKÖZ IGÉNYLŐLAP MUNKADARAB BIZTOS ÍTÓ M. UTASÍT. SZÁM IGÉNYLŐLAP-SZÁM LAPSZÁM DUF.0.12/MT2 DUF.0.12/I3 1 SZÁM ANYAG SOROZATNAGYSÁG DARAB/ESZKÖZ DUF.0.12 S235JR 10.000 1 MŰVELET TAGOZÓDÁS ESZKÖZMEGNEVEZÉS ÜZEM MUNKAHELY-GÉP CÉLESZKÖZ-SZÁM 4 FÚRÁS (Φ6 x 10) SZORÍTÓKÉSZÜLÉK A2 FA52 DUF.0.12./FK4 VÁZLAT: 6 x 10 b 6 MŰSZAKI LEÍRÁS: 1. Biztosítani a furat szimmetrikus helyzetét, függetlenül a létrehozott 30h7. mérettől. 2. A készüléket (nyitás szorítás) balkézzel kel működtetni, egy mozdulattal. 3. A munkagép hornyai távolsága 126 mm. NÉV DÁTUM ALÁÍRÁS b TERVEZTE RAJZOLTA ELLENŐRIZTE KIS I. 2006.07.23. a DÉRI M. 2006.07.25. JEL JAVÍTÁS NÉV DÁTUM ALÁÍRÁS SÁNTA T. 2006.07.28. JAVÍTÁSOK JELÖLÉSI UTASÍTÁSOK TÁMASZTÁS TÁJOLÁS SZORÍTÁS 20
5.2. KÉSZÜLEK TERVEZÉS Az előző példában megfogalmazott céleszköz igénylőlap alapján meg kel tervezni egy megfelelő működésű készüléket. A jobb megértés céljából, a készülék egyes funkciói külön-külön vannak bemutatva. 1. Műhelyrajz. 2. Támasztás és tájolás, szerszámvezetés. 3. Szorítás. 4. Összecsatolások. 5. Összeállítási rajz. 21
φ Dr. t. n. FIRSTNER 30h7 0 12,5 1,6 0,025, 6,3 6 x 10 1 x 120 o 1 x 45 o 30 o 30h7 6 30 o φ26 M42 x 1 1,6 12 φ46 26 φ38 x 3 2 6,3 50 a 52 70 +_ 0,05 b 3 a 50 52 CSÁNYI PÉTER 2006.09.28. 2 JEL JAVÍTÁS NÉV DÁTUM ALÁÍRÁS 1 TERVEZTE RAJZOLTA ELLENŐRIZTE ARÁNY JAVÍTÁSOK NÉV DÁTUM ALÁÍRÁS Bsc. JAKLI MÁRTON 2006.04.19. DÉRI MATILD 2006.04.22. Dr. KÉLKA ISTVÁN 2006.05.12. EU/USA ELNEVEZÉS NYERSANYAG MÉRETEK: (Φ 48 ± 0,5 x 74 ± 0,5) Ra=50 µm TŰRÉSEZETLEN MÉRETEK: ± 0,15 ANYAG S235JR SZABVÁNY / UTAS ÍTÁSOK DARABSZÁM TÖMEG [kg] BRUTTÓ/NETTÓ TÉTEL 3 0,32/0,2 RAJZSZÁM M =1:1 BIZTOSÍTÓ 12 DUF.0.12. 22
φ Dr. t. n. FIRSTNER CÉLESZKÖZ IGÉNYLŐLAP MUNKADARAB BIZTOS ÍTÓ M. UTASÍT. SZÁM IGÉNYLŐLAP-SZÁM LAPSZÁM DUF.0.12/MT2 DUF.0.12/I3 1 SZÁM ANYAG SOROZATNAGYSÁG DARAB/ESZKÖZ DUF.0.12 S235JR 10.000 1 MŰVELET TAGOZÓDÁS ESZKÖZMEGNEVEZÉS ÜZEM MUNKAHELY-GÉP CÉLESZKÖZ-SZÁM 4 FÚRÁS (Φ6 x 10) SZORÍTÓKÉSZÜLÉK A2 FA52 DUF.0.12./FK4 VÁZLAT: 6 x 10 b 6 MŰSZAKI LEÍRÁS: 4. Biztosítani a furat szimmetrikus helyzetét, függetlenül a létrehozott 30h7. mérettől. 5. A készüléket (nyitás szorítás) balkézzel kel működtetni, egy mozdulattal. 6. A munkagép hornyai távolsága 126 mm. NÉV DÁTUM ALÁÍRÁS b TERVEZTE RAJZOLTA ELLENŐRIZTE KIS I. 2006.07.23. a DÉRI M. 2006.07.25. JEL JAVÍTÁS NÉV DÁTUM ALÁÍRÁS SÁNTA T. 2006.07.28. JAVÍTÁSOK JELÖLÉSI UTASÍTÁSOK TÁMASZTÁS TÁJOLÁS SZORÍTÁS 23
TÁMASZTÁS, TÁJOLÁSOK, SZERSZÁMEZETÉS FÚRÓPERSELY TÁJOLÁS TÁMASZTÁS TÁJOLÁS TÁMASZTÁS TÁJOLÁS 24
SZORÍTÁS 25
CSATLAKOZÁSOK ÖSSZEÁLLÍTÁSI RAJZ 26
01 02 03 04 05 06 07 240 90 08 09 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 φ10 126 140 60 27
5.3. NUMERIKUS RENDSZEREK (NC) A numerikus rendszerek melyek működési elvei az elméleti részben voltak bemutatva, eleget tesznek az ISO szabványoknak, de gépgyártótól függően, az utasítás jelrendszere különbözhet. E megfontolás miatt csak a Magyarországon (igaz már régóta) honosult rendszerrel megalapozott példák lesznek bemutatva. 28
5.3.1. HUNOR RENDSZER UTASÍTÁSOK KÓDOK CÍMBETÜ PÉLDA ÉRTELMEZÉS MONDATSZÁMOK N N015 015 -ös számú mondat TIPUSKÓDOK G G0 G1 G2 G3 G40 G41 G42 G44 G45 G46 G47 G50 G51 G52 G53 G54 G55 G56 G57 G60 G61 G70 G71 G72 G80 G81 G82 G83 G84 Egyenes interpoláció gyorsmenettel Egyenes interpoláció előtolással Körinterpoláció az óramutató járásával megegyezően Körinterpoláció az óramutató járásával ellentétesen Pozicionálás gyorsmenettel egyenes vonalban Pozicionálás gyorsmenettel előbb X irányban, majd Z irányban Pozicionálás gyorsmenettel előbb Z irányban, majd X irányban Pozicionálás gyorsmenettel egyenes vonalban, az utolsó 1 mm előtolással Pozicionálás gyorsmenettel előbb X irányban, majd Z irányban, az utolsó 1 mm előtolással Pozicionálás gyorsmenettel előbb Z irányban, majd X irányban, az utolsó 1 mm előtolással Pozicionálás gyorsmenettel egyenes vonalban, az utolsó 1 mm a soronkövetkező egyenesmenti előlassítással Funkciómondat + pozicionálás G40 szerint Funkciómondat + pozicionálás G41 szerint Funkciómondat + pozicionálás G42 szerint Funkciómondat + pozicionálás G43 szerint Funkciómondat + pozicionálás G44 szerint Funkciómondat + pozicionálás G45 szerint Funkciómondat + pozicionálás G46 szerint Funkciómondat + pozicionálás G47 szerint Ideiglenes nullponteltolás, ciklusszevezés Programozott nullponteltolás Oldalozó nagyoló ciklus Hoszirányú (átmérő) nagyoló ciklus Kontúrnagyolás hosszirányban 60 0 -os profilú metrikus menet 55 0 -os profilú Withworth menet Menetvágás fogáseltolással (lapos menet) Menetvágás szögalatti fogásvétellel (trapéz menet) Síkmenet-vágás 29
SEGÉDFUNKCIÓK M M03 M04 M05 M08 M09 M11 M12 M41 M42 M94 M95 I Főorsó forgásinditása a tokmányfelöl nézve az óra járásávaql ellentétes irányba. Főorsó forgásinditása a tokmányfelöl nézve az óra járásávaql megegyező irányba. Főorsómozgás megállítása. Hütőeszköz bekapcsolása Hütőeszköz kikapcsolása S10-S17, 125-1400 ford/perc S00-S07, 63-710 ford/perc Belső megmunkálás Külső megmunkálás Szánsebesség programozás kódja. Az előtolás független a főorsó fordulatától. II III IV Konsztans fordulatszám programozás. Az előtolás szinhronizált a főorsó forgásához, csak forgó főorsó esetében van előtoló mozgás. V M96 Konsztans forgácsoló sebesség programozás. A vezérles a VELO címre megadott forgácsoló sebesséből és az aktuális programozott átmérőből számolja ki a főorsó fordulatszámot, figyelembevéve SMAX - ban megadott felső határfordulatszám értékét. Előtolás M95 szerint - csalk fordulatkénti előtolás programozása lehetséges. ÚTINFORMÁCIÓK X XPOS Átmérő érték XABS XTR Apszolut koordináta érték X - irányú transzformáció Z ZPOS Hoszmérer ZABS ZTR Apszoluthosz koordináta érték Z - irányú transzformáció A ARC kúpszög R RAD Kör sugara RTR Szerszám csucssugara I ICC Kör középpont X - irányú absz. Koordinátája K KCC Kör középpont Z - irányú absz. Koordinátája B - BEV Letörés szárhossza + BEV Lekerekítés sugara D DELT Fogásmélység H HELP Segédtávolság E ELEV Menetemelkedés 30
TECHNOLÓGIAI UTASÍTÁSOK ELŐTOLÁS F FEED m/perc, M94 -el (F0.2,..M94) FORDULATSZÁM KÖZVETLEN FORDULATSZÁM ÁLLANDÓ SEBESSÉGGEL MAXIMÁLIS FORDULATSZÁM m/ford., M95 és 96 -al (F0.25,. M95) S SPIN Kódolt M11, M12 -el (S00 S17) S Közvetlen M94, M95 - el (S63 S1400) V VELO M96 - al, (MEGADOTT EGYSÉG m/perc) SM SMAX (MEGADOTT EGYSÉG: ford -1 SZERSZÁM T Szám, csúcshelyzet, elhelyezés, csúcssugár. EGYÉB UTASÍTÁSOK FR FROM Cikluskezelő mondatszám T TO Ciklus befejező mondatszám Q QUOT Ciklusismétlés-száma W WAIT Késlekedési idő L LABL Főprogram azonosító C CPT Szerszám helyzete, az élponthoz viszonyítva. TIME START - STOP idő O OUT Megmunkált darabszám P01 PROGSTOP Programozott megállás PROGRAME P02 Program vége ND P03 OPTSTOP Feltételes programmegállás. P04 OPTREC Feltételes mondatkihagyás. A következő példák illusztrálják a programozási eljárásokat. A bőveb tudásalapok szerzésére javasolt a rendszer (gépkönyv) HUNOR - rendszer megismerése. 31
KONTURPROGRAMOZÁS 0,5 x 45 o R1,5 R0,5 30 o R3 R10 φ35 Z φ30 φ25 M15 x 2 3 x 15 32 43 65 20 14 X START STOP N120 N05 ( φ150,150) N005 G54 X36 Z1 F0,25 V140 Smax1800 T0101 M(3,8,13,40,96) N010 G71 X-1 Y0 H-1 D1 N015 G40 Z50 N020 G60 X1 Z0,1 N025 G54 X35 Z1 N030 G72 X0 D2 FR45 N035 G40 X150 Z150 N040 G60 X0 Z0 N045 G54 X-1 Z0 F0,15 V180 T0202 M41 N050 G01 X0 N055 G02 X14,8 Z-3,274 R10 B3 N060 G01 Z-20 N065 G01 X25 B0,5 N070 G01 X30 A-30 N075 G01 Z-43 B1,5 N080 G01 X34 N085 G01 X37 A-45 N090 G40 X150 Z100 N095 G54 X31 Z-32 F0,04 V60 T0303 M40 N100 G01 X27 N105 G41 X150 Z150 N110 G50 X150 Z5 F1 S700 T0404 M95 N115 G80 Z-14 Q10 E-2 N120 G40 X150 Z150 P2 32
ÉRTELMEZÉS ALAPBEÁLLÍTÁSOK OLDALAZÓ NAGYOLÓCIKLUS N005 N010 N015 N020 N025 KONTÚRAGYOLÁS HOSSZIRÁNYBAN N030 N035 N040 SZERSZÁMCSERE N045 N050 N055 N060 N065 N070 N075 N080 N085 N090 SZERSZÁMCSERE BESZÚRÁS N095 N100 N105 SZERSZÁMCSERE MENETVÁGÁS MEGMUNKÁLÁS VÉGE N110 N115 N120 33
RADIUSZKOREKCIÓS PROGRAMOZÁS R2 R4 R25 φ30 Z φ120 φ106 φ90 N025 N020 N015 N035 N030 30 o X 8 N045 N050 20 N040 60 6 x 45 N065 N060 N055 N070 START STOP N010 N005 ( φ130,150) 75 90 VÉGES KONTÚR 4 3 2 1 RI-3,8 R0 R8 0,4 R0,5 SIMÍTÁS T0101 NAGYOLÁS 34
N005 G50 F0,35 V100 S05 T0101 M(3,41) N010 G60 RT8 N015 G41 X30 Z92 N020 G01 Z75 N025 G03 Z60 R25 N030 G01 B4 A-45 N035 G01 X90 Z90 B2 A-15 N040 G01 X106 B-2 N045 G01 Z8 N050 G01 X126 N055 G41 X130 Z90 N060 G60 Q2 RTI-3,8 FROM 015 To 055 N065 G55 F0,1 V140 SM800 N070 G60 RT0 FROM 015 To 055 N075 G40 X130 Z150 P2 ÉRTELMEZÉS TECHNOLÓGIAI ADATOK (NAGYOLÁS) N005 8 mm - es RÁDIUSZKORREKCIÓ N010 N015 N020 N025 N030 VÉGLEGES KONTUR PROGRAMOZÁSA N035 N040 N045 N050 N055 ISMÉTLŐCIKLUSOK N015 N055 LÉPÉSIG TECHNOLÓGIAI ADATOK (SIMÍTÁS) SIMÍTÓ MEGMUNKÁLÁS MEGMUNKÁLÁS VÉGE N060 N065 N070 N075 35
KÖNTÚRKÖVETŐ NAGYOLÓ CIKLUS Példa: ÉRTELMEZÉS ALAPBEÁLLÍTÁSOK N005 G50 F0,35 S04 T0202 M3 N010 G60 XTR0.6 ZTR0.1 N015 G41 X230 Z187 KONTÚRAGYOLÁS HOSSZIRÁNYBAN N020 G72 X95 D4,5 FR125 TO160 N025 G40 Z200 N030 G40 Z200 N125 G55 X85 Z185 F0.12 S05 T0505 M41 N130 G01 X95 B-1 N135 G01 Z140 N140 G01 Z106,47 ARC-22 SIMÍTÁS N145 G01 X170 B6 N150 G01 X215 B6 A-30 N155 G01 Z20 N160 G01 X232 N165 G42 X0 Z300 P2 36
6. FOGALOMTÁR Csak azok fogalmak vannak feltüntetve, melyek a bemutatott anyaghoz kapcsolódnak. Az egyéb fogalmak (elnevezések, stb.) ismertek az igényelt alaptudásokban szerzet ismeretek alapján ( Matematikai, statika, kinematika, szilárdságtan, anyagismeret, géprajz, gépelemek) Egy műveleten belül elvégzett, egy szerszámfogással való megmunkálás. CÉLESZKÖZ (készülék). Kisegítő műszaki eszköz, mely részt vesz a megmunkálás végrehajtásában, de ez idő alatt nem végez megmunkálást (forgácsolást, hajlítás, stb.). CÉLESZKÖZ (készülék) IGÉNYLŐ. Műszaki dokumentum, mely közelebbi utasításokkal szolgál, a céleszköz tervezés számára. MŰVELET A munkadarab befogása és a kifogása között elvégezet megmunkálási fogások halmaza. MŰVELETI UTASÍTÁS 37