2013. szeptember 6. Címzett Kovács Gábor Terephasználati és Környezetvédelmi Bizottság Magyar Tájékozódási Futó Szövetség Küldő dr. Siegler Konrád dr. Katona Eszter Tárgy: A Natura 2000 területek sportcélú hasznosításával kapcsolatos hatósági eljárások A Magyar Tájékozódási Futó Szövetség Terephasználati és Környezetvédelmi Bizottsága felkérésére a jelen feljegyzésben összefoglaljuk a Natura 2000 területek 1 sportcélú hasznosításának engedélyezésével kapcsolatos eljárásjogi szabályokat. A feljegyzés célja, hogy megkönnyítse a tájékozódási futó versenyek rendezőinek terepengedélyeztetési munkáját, akik az eljárási szabályok ismeretében hatékonyabban lesznek képesek eljárni a hatóságok előtt. A jelen feljegyzésben ismertetett eljárási szabályok mind a védett természeti területnek 2 minősülő Natura 2000 területek, mind a védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területek 3 sportcélú hasznosításának engedélyezésére irányadók, kivéve, ahol az eltérést külön jelezzük. 1 Engedélyeztetési kötelezettség A védett természeti területnek minősülő Natura 2000 területek esetén közösségi és tömegsportesemények rendezéséhez, valamint sportversenyhez minden esetben szükség van a természetvédelmi hatóság engedélyére. Védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területek esetén azonban csak abban az esetben van szükség ilyen engedélyre, ha a sportesemény száznál több fő részvételével zajlik. 4 2 Eljáró hatóságok 2.1 A sportesemények engedélyezését Natura 2000 területeken első fokon az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek (a Felügyelőség ), másodfokon az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (az OKTVF ) végzi. A Felügyelőségek felsorolását és az egyes Felügyelőségek székhelyét az 1. sz. melléklet tartalmazza, a pontos illetékességi területüket a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási 1 A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény ( Tvt. ) 4. h) pontja szerint Natura 2000 terület (európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű terület) az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekeről szóló 275/2004. (X.8.) Kormányrendeletben ( Natura 2000 Rendelet ) meghatározott különleges madárvédelmi terület, különleges természetmegőrzési, valamint kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területnek kijelölt terület, illetve az Európai Unió által jóváhagyott különleges természetmegőrzési, valamint kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. 2 A Tvt. 4. g) pontja szerint védett természeti terület a Tvt. vagy más jogszabály által védetté vagy fokozottan védetté nyilvánított (kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő) földterület. 3 Magyarország területének közel 21%-a Natura 2000 terület. A védett természeti területek csaknem mindegyikét, valamint további körülbelül 1,2 millió hektár területet minősítettek Natura 2000 területté. 4 Tvt. 38. (1) bekezdésének i) pontja és a Natura 2000 Rendelet 9. (2) bekezdésének d) pontja Siegler Ügyvédi Iroda Weil, Gotshal & Manges
feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Kormányrendelet ( Hatáskör Rendelet ) 1. számú melléklete határozza meg. 5 2.2 A kérelmet első fokon az illetékességgel rendelkező Felügyelőséghez kell benyújtani. 3 A kérelem tartalmára vonatkozó követelmények 3.1 A kérelem kötelező tartalmi eleme a kérelmező, azaz a verseny rendezőjének és képviselőjének neve és lakcíme vagy székhelye, valamint a Felügyelőség döntésére vonatkozó kifejezett kérelem. Ezen kívül feltüntethető még a kérelmező elektronikus levélcíme, telefax száma, továbbá telefonos elérhetősége. 6 3.2 A kérelemhez csatolni kell az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló igazolást, amennyiben az eljárásban igazgatási szolgáltatási díj fizetendő (lásd a 4. pontot). 7 3.3 A hiánypótlásra irányuló felhívás kibocsátásának elkerülése és az engedélyezési eljárás elhúzódásának megakadályozása érdekében célszerű a kérelemben a sporteseménnyel kapcsolatos információkat teljeskörűen feltárni. A rendezők tehát ismertessék a kérelemben a sporteseményt, adják meg a sportesemény időpontját, az érintett terület meghatározását (pl. térképmásolaton jelölve), a résztvevők pontos vagy becsült számát, a lebonyolításhoz kapcsolódó technikai eszközök elhelyezését, a terepbejárás, illetve pályakijelölés időpontját és a természet védelmében tervezett intézkedéseket (pl. hulladékgyűjtés, mobil WC, stb.). 3.4 Amennyiben a kérelmező kéri, a Felügyelőség a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül értesíti a kérelmezőt (i) az ügy iktatási számáról, az ügyintéző nevéről és hivatali elérhetőségéről, (ii) az eljárás megindításának napjáról, az ügyintézési határidőről, az ügyintézési határidőbe nem számító időtartamokról, a Felügyelőség eljárási kötelezettségének elmulasztása esetén követendő eljárásról, valamint (iii) az iratokba való betekintés és nyilatkozattétel lehetőségéről. Javasoljuk, hogy a versenyrendezők kérelmükben kifejezetten jelezzék az ilyen értesítés iránti igényüket. 4 Igazgatási szolgáltatási díj 4.1 Az engedélyezési eljárásért bizonyos esetekben (pl. 500 fő feletti verseny esetén, függetlenül attól, hogy védett természeti területnek minősülű vagy védett természeti területnek nem minősülű Natura 2000 területről van szó) igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie a kérelmezőnek. Azon eljárásokat, amelyek esetén igazgatási szolgáltatásokat kell fizetni, valamint az igazgatási szolgáltatási díjak összegét a 2. sz. mellékletben soroltuk fel. A kérelem elutasítása esetén a jogorvoslati eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj az elsőfokú eljárásért fizetett díj 50 %-a. 8 A jogorvoslati eljárásban megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a kérelmező részére teljes mértékben vissza kell téríteni, ha a Felügyelőség által hozott határozat a kérelmező hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult. 4.2 Az igazgatási szolgáltatási díjat eljárásonként, az eljárás kezdeményezésekor kell a kérelmezőnek megfizetnie. Az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot vagy annak másolatát a kérelemhez, illetve a jogorvoslati kérelemhez mellékelni kell. Az igazgatási szolgáltatási 5 Hatáskör Rendelet 5. (1) és (5) bekezdése, 13. (2) bekezdése, 15. (1) bekezdése 6 A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a Ket. ) 35. (1) bekezdése 7 A környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (a Díjrendelet ) 3. (5) bekezdése 8 Díjrendelet 2. (1)-(4) bekezdése 2
díjat az első fokon eljáró hatóságnak a Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára kell átutalási megbízással teljesíteni vagy készpénz-átutalási megbízással postai úton befizetni. 9 4.3 Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény ( Itv. ) 67. (5) bekezdése alapján a Díjrendelet által nem szabályozott kérdésekre csak annyiban alkalmazhatóak az Itv. szabályai, amennyiben azokra a Díjrendelet konkrétan utal. A Díjrendelet azonban a mentesség körében kizárólag az Itv. 6. -ára utal, amely a nemzetközi szervezetek, ezek tisztségviselői, családtagjaik stb. mentességére vonatkozik. Az egyesületek mentességét azonban az Itv. 5. (1) bekezdés d) pontja és (2) bekezdése szabályozza, így a sportegyesületek nem élveznek díjmentességet. Mivel a KvVM rendelet nem hivatkozik kifejezetten az Itv. részletfizetésre, halasztásra, az illeték méltányosságból történő részbeni vagy teljes elengedésére vonatkozó szabályaira, ezért nincs lehetőség az igazgatási szolgáltatási díj részletekben történő megfizetésére, fizetésének elhalasztására vagy elengedésére sem. 10 5 Eljárási határidők 5.1 A kérelem benyújtási időpontjának meghatározása során azt kell szem előtt tartani, hogy a sportesemény jogszerűen csak jogerős engedély birtokában tartható meg. A Felügyelőség határozata akkor emelkedik jogerőre, ha a fellebbezési határidő letelt, vagy ha a fellebbezésről az arra jogosultak lemondtak. A kérelem benyújtása előtt mérlegelni kell az eljárás egyes szakaszainak várható hosszát (lásd 5.2-5.3 és 7.2 pontok). 5.2 A természetvédelmi hatósági eljárásokban az eljárási határidő három hónap, amely a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz történő megérkezését követő napon kezdődik. Az ügyintézési határidőbe nem számít be többek között (a) a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének időtartama; (b) a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő; és (c) a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam. 11 5.3 A Felügyelőség vezetője az ügyintézési határidőt annak letelte előtt kivételesen indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja. A végzésben a határidő-hosszabbítás indokait kifejezetten meg kell jelölni. 12 6 A Felügyelőség határozata A Felügyelőség határozatának többek között az alábbiakat kell tartalmaznia: (a) a Felügyelőség megnevezését, az ügy számát és ügyintézőjének nevét; (b) a kérelmező nevét és lakcímét, illetve székhelyét; (c) az ügy tárgyának megjelölését; (d) a rendelkező részben: a Felügyelőség döntését, továbbá a jogorvoslat lehetőségéről, benyújtásának helyéről és határidejéről, valamint a jogorvoslati eljárásról, bírósági felülvizsgálat esetén a tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről való tájékoztatást; az eljárási költség megállapítását, az eljárási költségek viseléséről szóló döntést; (e) az indokolásban: 9 Díjrendelet 3-4. -a 10 Díjrendelet 6. -a 11 Tvt. 76. (1) bekezdése, Ket. 33. (3) és (5) bekezdése 12 Ket. 33. 7 bekezdése 3
a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat; a kérelmező által felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait; a mérlegelési, méltányossági jogkörben hozott határozat esetén a mérlegelésben, a méltányossági jogkör gyakorlásában szerepet játszó szempontokat és tényeket; azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a Felügyelőség a határozatot hozta; a Felügyelőség hatáskörét és illetékességét megállapító jogszabályra történő utalást; (f) a döntéshozatal helyét és idejét, a hatáskör gyakorlójának nevét, hivatali beosztását, valamint a döntés kiadmányozójának a nevét, hivatali beosztását, ha az nem azonos a hatáskör gyakorlójával; (g) a döntés kiadmányozójának aláírását és a hatóság bélyegzőlenyomatát. 13 7 A fellebbezés szabályai 7.1 A fellebbezést a Felügyelőség határozatának közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni annál a Felügyelőségnél, amely a megtámadott határozatot hozta. A fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozhatók. 14 7.2 A kérelmező a Felügyelőség határozata ellen bármely okból fellebbezhet, amelyre tekintettel a döntést sérelmesnek tartja. Fellebbezést lehet alapítani eljárási jogi szabálysértésre (pl. a Felügyelőség határozata nem tartalmazza a 6. pontban foglalt tartalmi elemek bármelyikét), anyagi jogi jogszabálysértésre (pl. tévesen állapította meg a Felügyelőség, hogy a sportesemény megtartása a Tvt. valamely rendelkezésébe ütközik) vagy ténybeli tévedésre (pl. a Felügyelőség tévesen hivatkozott egy bizonyos madárfaj költési időszakára). 7.3 Már az elsőfokú hatóságként eljárt Felügyelőség jogosult elutasítani a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül, amennyiben a fellebbezés elkésett, vagy a kérelmező igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettségének a Felügyelőség erre irányuló felhívása ellenére az erre tűzött határidő alatt nem tesz eleget. 15 7.4 A Felügyelőség a fellebbezést a fellebbezési határidő leteltétől számított nyolc napon belül terjeszti fel az OKTVF-hez, kivéve, ha a Felügyelőség a megtámadott döntést a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően kijavítja, kiegészíti, módosítja, visszavonja vagy a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, valamint ha a fellebbezést a felterjesztést megelőzően visszavonták. A fellebbezést a Felügyelőség az ügy összes iratával együtt terjeszti fel és a fellebbezésről kialakított álláspontjáról is nyilatkozik. 16 7.5 A fellebbezési eljárásban az ügyintézési határidő az ügy összes iratának az OKTVF-hez való érkezését követő napon kezdődik. 17 Az ügyintézési határidő a fellebbezési eljárásban szintén három hónap. 8 Természetvédelmi bírság 8.1 A Tvt. 80. (1) bekezdése szerint az engedélyköteles sportesemény engedély nélküli megtartása esetén a rendező köteles természetvédelmi bírságot fizetni, amelynek összegét a Felügyelőség állapítja meg. 8.2 A természetvédelmi bírság alapösszegének (az Alapösszeg ) a maximális összege az alábbiak szerint alakul: 18 13 Ket. 72. (1) bekezdése 14 Ket. 98. (1) bekezdése, 99. (1) bekezdése, 102. (1) és (2) bekezdése 15 Ket. 102. (3) és (3b) bekezdése 16 Ket. 102. (5) bekezdése 17 Ket. 33. (6) bekezdése 4
(a) (b) (c) (d) (e) (f) engedélyköteles sportesemény engedély nélküli megtartása esetén megkezdett hektáronként 500.000,- Ft; amennyiben a sportesemény védett természeti értéket jogellenesen veszélyeztet, a veszélyeztetett védett természeti értékek összegének pénzben kifejezett értéke; amennyiben a sportesemény védett természeti értéket károsít vagy elpusztít, a károsított vagy elpusztított védett természeti értékek összegének háromszorosa; amennyiben a sportesemény védett természeti terület állapotát, minőségét jogellenesen veszélyezteti, megkezdett hektáronként 250.000,- Ft; amennyiben a sportesemény védett természeti területet rongál, károsít, megkezdett hektáronként 500.000,- Ft; amennyiben a sportesemény védett élő szervezetet, életközösség élőhelyét, illetőleg élettevékenységét jelentős mértékben zavarja, a zavarással érintett védett élő szervezetek, életközösségek pénzben kifejezett értékének az összege, élőhely esetében pedig megkezdett hektáronként 350.000,- forint. 8.3 Az Alapösszeg legkisebb összege a fenti 8.2 pontban foglalt bírságösszegek fele, illetve védett természeti érték veszélyeztetése, károsítása esetében a pénzben kifejezett érték vagy értékek összegének a fele. 19 8.4 Az Alapösszeg meghatározásakor a Felügyelőség figyelembe veszi a jogsértő magatartás konkrét veszélyességét vagy károsító hatását, az ország természetvédelmi helyzetére, illetőleg a térség természeti állapotának egészére gyakorolt hatását, a bekövetkezett kár mértékét, a helyreállíthatóság lehetőségét és azt a célt, hogy az elkövetőt a további, a természet védelméhez fűződő érdekeket sértő magatartástól visszatartsa. 20 8.5 Az Alapösszeget további szorzószámokkal kell szorozni a Bírságrendeletben meghatározott minősítő körülmények fennállása esetén, például ha a sportesemény rendezőjével szemben a sporteseménytől számított 5 éven belül jogerősen természetvédelmi bírságot szabtak ki (ebben az esetben 2-es szorzószámmal kell megszorozni az Alapösszeget). 9 Polgári jogi felelősség A Tvt. 81. (1) bekezdése szerint, aki az engedélyköteles sportesemény engedély nélküli megtartásával kárt okoz, a kárt a Ptk. 345-346. -aiban foglalt szabályok szerint köteles megtéríteni. A kár magában foglalja a tényleges vagyoni kárt, az elmaradt hasznot, a károkozás felszámolásával kapcsolatban felmerült indokolt költséget, a természeti állapot és minőség károsodásából eredő, illetve a társadalom, annak csoportjai vagy az egyének életkörülményeinek romlásában kifejeződő nem vagyoni kárt. 21 Ilyen típusú kártérítési ügyekre kevés precedenst találtunk a bírósági gyakorlatban, így a sportesemény rendezőjével szemben ezen az alapon indított esetleges kártérítési per kimenetele meglehetősen bizonytalan. 18 A természetvédelmi bírság kiszabásával kapcsolatos szabályokról szóló 33/1997. (II.20.) Kormányrendelet ( Bírságrendelet ) 2. 19 Bírságrendelet 1. 20 Bírságrendelet 5. (1) bekezdése 21 A BDT 2007.1565 szerint Az emberi közösséget ért hátrányok kompenzálására alkalmas, arányos nem vagyoni kártérítés mint pénzbeli kárpótlás összegének meghatározása, a hátrány pénzbeli megjelenítése, számszerűsítése kifejezetten bírói mérlegelés eredménye. Az ökológiai-közgazdaságtani kárszámítás ebben a körben mechanikusan nem alkalmazható, éppen azért, mert a hátrány matematikai módszerekkel pénzben nem számolható ki. 5
9.1 1. sz. melléklet A Felügyelőségek neve és székhelye Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Győr Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szombathely Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Székesfehérvár Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Pécs Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Budapest Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Debrecen Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Nyíregyháza Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Miskolc Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szeged 6
2. sz. melléklet Igazgatási szolgáltatási díj 22 A terület jellege A sportesemény jellege Igazgatási szolgáltatási díj Versenyrendszerben szervezett, nem 80.000,- Ft kizárólag turistaútvonalakat érintő verseny rendezése 500 fő felett Védett, fokozottan védett természeti területen Védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területen 500 fő felett kizárólag külterületen zajló tömegsportesemények rendezése Kerékpár használatával megvalósuló sporttevékenység folytatása Versenyrendszerben szervezett verseny 500 fő felett Kerékpár használatával megvalósuló sporttevékenység engedélyezése 80.000,- Ft 36.000,- Ft 80.000,- Ft 64.500,- Ft 22 Díjrendelet 1. sz. melléklet 1. részének 37.9.1, 37.9.2, 37.9.3, 48.4 és 48.5 pontja 7