OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINIS ZTÉR IUM ELŐTERJESZTÉS Tárgy: A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V.20.) OM rendelet módosítása Budapest, 2009. március
I. VEZETŐI ÖSS ZEFOGLALÓ A közoktatás tartalmi fejlesztése, a középtávú fejlesztési stratégia, valamint az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program (a továbbiakban: ÚMFT TÁMOP) megvalósítása szükségessé tette az oktatásért felelős miniszter által kiadásra kerülő kerettantervek körének bővítését. A természettudomány tantárgy kerettanterve a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben (a továbbiakban: közoktatási törvény) meghatározott tartalommal és az ugyanitt rögzített felhatalmazás alapján a közoktatás 5-8., valamint a középiskolai oktatás 9-12. évfolyamain az iskolai helyi tantervek természettudományos nevelést szolgáló egységes tantárgyának kialakítására vonatkozó ajánlás. A kerettanterv ezeken az évfolyamokon teljes egészében lefedi a Nemzeti alaptanterv Ember a Természetben műveltségi területének fejlesztési feladatait, és részben lefedi a Földünk és környezetünk, valamint az Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségi területek fejlesztési feladatait. A kerettanterv felhasználható az általános iskolák, a szakközépiskolák, a gimnáziumok helyi tanterveinek összeállítása, módosítása során. A Természettudomány kerettanterv önálló, elkülönült dokumentum, amely azonban a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendeletben (a továbbiakban: kerettantervi rendelet) szereplő, az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettanterv tanóraelosztásán alapszik a következő értelemben: az e kerettantervben ajánlott tantárgy az érintett évfolyamokon a rendeletben szereplő egyes tantárgyak (fizika, kémia, biológia) helyébe léphet az iskolák helyi tanterveinek átdolgozása során, változatlanul hagyva az e helyettesítéssel nem érintett tantárgyak óraszámát. Az ÚMFT TÁMOP keretei között több kompetenciaterület fejlesztése, így a természettudomány kerettantervre épülő tantárgyi eszközök és pedagógiai rendszer bevezetését támogató feltételek is megvalósulnak 2010-re. Főképp ez a kerettanterv az alapja a megvalósításhoz szükséges oktatási segédanyagok és a pedagógus-továbbképzések kidolgozásának, de ennek keretében kerül sor olyan továbbképzésekre is, amelyek a természettudomány tanterv alkalmazására felkészítik majd a pedagógusokat. A rendeletmódosítás során a következő kerettantervvel bővül a kerettantervi rendelet 3. számú melléklete: Természettudomány tantárgy kerettanterve a közoktatás 5-8. és a középiskolák 9-12. évfolyamai számára 2
II. INDOKOLÁS 1. Bevezetés A kerettantervi rendelet 2007. évi módosítása lehetővé tette, hogy kerettantervek készülhessenek nemcsak teljes iskolai szakaszokra, hanem egyes pedagógiai feladatok végrehajtásához is. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium (a továbbiakban: OKM) Közoktatási Főosztálya áttekintette azokat a feladatokat, amelyek a közoktatási törvényből, a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 243/2003. (XII.17.) Korm. rendeletből (a továbbiakban: Nat), valamint az Új Tudás - Műveltség Mindenkinek kormányprogramból adódnak, és új, az oktatásért felelős miniszter által kiadásra kerülő kerettanterv kidolgoztatását tartotta szükségesnek. Az OKM a jelen kerettantervvel a korszerű természettudományos nevelést kívánja támogatni. Felhasználásával, helyi tantervükbe való beépítésével az iskolák gazdagíthatják az ember és környezete közötti kapcsolat megértését támogató tantervek által biztosított pedagógiai lehetőségek körét és az ezeknek megfelelően fejleszthető tanulói kompetenciák kialakítását. A kerettanterv az integráció jegyében készült, vagyis nem a természettudományos diszciplínák hagyományos tantárgyakban történő tanítására építkezik, hanem egységes természetismeret jellegű tantárgy oktatására tesz ajánlást. Megfelel a Nat-ban megfogalmazott iskolai nevelés-oktatás közös értékeinek, az alapvető céloknak, így elsősorban a kulcskompetenciák fejlesztése, az egységes alapokra épülő differenciálás, a tanulási esélyegyenlőség elvei, az Ember a Természetben-, a Földünk és Környezetünk-, valamint az Életvitel és Gyakorlati ismeretek műveltségi területekben megfogalmazott alapelvek és fejlesztési feladatok szempontjainak. Integrált, komplex jellegével az egységes természettudományos tudás kialakulását segíti elő, egységes természettudományos műveltséget, világképet, gondolkodás- és szemléletmódot formálva. A kerettanterv a társadalmi cselekvéshez szükséges kompetenciák és tudás kialakulását segíti elő: hangsúlyos szerepet kap benne a hétköznapi életben előforduló problémákhoz - különösen a természettudományos problémákhoz - való kapcsolódás, az alkalmazható tudás közvetítése, és kiemelten foglalkozik a környezeti, egészségnevelési vonatkozásokkal. Támogatja a tanulók tudásának a fenntarthatóság alapelveihez igazodó formálását, a természeti értékek, a természetben tapasztalható egyensúlyi állapotok védelmére, megóvására, az ezzel kapcsolatos felelős viselkedésre nevelést. A technikai alkalmazások pozitív és negatív társadalmi hatásait bemutatva segíti a tudatos és felelősségteljes állampolgári magatartás kialakítását. A kerettanterv alapul szolgál az áltudományos, tudományellenes, az emberek megtévesztését célzó megnyilvánulásokkal szembeni kritikus magatartás kialakításához. Az alkalmazott újszerű megközelítés a javasolt korszerű pedagógiai módszerekkel társítva jelentősen növeli a tanulók motivációját ez a kerettanterv egyik fő célja. Elsősorban azon tanulók számára nyújthat megfelelő keretet a természettudományos műveltség fejlesztésére, akik nem kívánnak természettudományos diszciplináris vizsgatárgyakból (biológia, fizika, kémia) érettségizni, a felsőoktatási tanulmányaik során közvetlenül ilyen diszciplináris tárgyakat tanulni, azonban a diszciplináris képzési formákhoz való sokoldalú kapcsolódása teret biztosít a természettudományos-műszaki pályákra készülők alapos felkészítéséhez is. 3
2. Előterjesztés Az Új Tudás - Műveltség Mindenkinek kormányprogram az oktatás tartalmi fejlesztése vonatkozásában kiemelten hangsúlyozza az egységes tantárgyi rendszerbe integrált természettudományos oktatás elterjesztését, amellyel hatékonyabbá, a gyakorlati életben használhatóbbá kívánja tenni az iskolai oktatást. Napjainkban jelentősen megváltozott a természettudományos műveltség tartalma és funkciói: ennek az új szemléletnek és módszertannak az elterjesztése a közoktatás számára számos új feladatot jelent. A Nat szerint a természettudományos kompetencia fejlesztésének célja, hogy az egyén gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalában. A természettudomány kerettanterv koncepciójának kidolgozása 2008. május 14-én megalakult a Természettudomány tantárgy tantervi koncepcióját kidolgozó bizottság, amelynek egy tagját a Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: MTA) delegálta dr. Kertész János akadémikus személyében - aki az MTA elnökét rendszeresen tájékoztatja a munkafolyamatról-, két tagját, Dr. Hadházy Tibort és Dr. Nahalka Istvánt pedig az Országos Köznevelési Tanács (a továbbiakban: OKNT) delegálta. Az említett személyek a természettudományos oktatás hazai helyzetét elemző OKNT bizottságnak is tagjai, tehát az egyeztetésbe és a munkafolyamatba ezen társadalmi és tudományos partnerek bevonása mindvégig biztosított volt. A többi tag: Polonkai Mária a Magyar Tehetséggondozó Társaság képviseletében, Horányi Gábor és Veres Gábor gyakorló tanárok, akik az integrált természettudományos oktatásban hazai és nemzetközi tapasztalatokkal rendelkeznek. A Közoktatási Főosztály részéről a bizottság munkájának koordinálását, továbbá a kerettanterv fejlesztésével összefüggő szakmai feladatokat Brassói Sándor főosztályvezető-helyettes, és Balogh Lászlóné Dr. végezték, akik maguk is hosszú évekig vettek részt a természettudományos oktatásban, a természettudományokkal kapcsolatos szemléletformálásban. A bizottság ülésein az alábbi fontos kérdésekben hozott állásfoglalást: - döntés született arról, hogy a Természettudomány tantárgy óraszáma semmiképp nem lehet kevesebb, mint a jelenlegi OKM kerettantervben meghatározott természettudományos óraszámok összege, ezzel a tárca vezetése is egyetértett, így a munka ennek megfelelő keretek között folytatódott, - a Természettudomány tantárgy alapvetően az Ember a természetben műveltségi terület fejlesztési feladatait foglalja magába. Az 5-8. évfolyamokon átveszi a természetismeret, a fizika, a kémia és a biológia részben a földrajz, az életvitel és gyakorlati ismeretek tantárgyak szerepét, feldolgozva azok általános műveltségi tartalmait, - a középiskolák 9-10. évfolyamain az Ember a természetben műveltségi terület fejlesztési feladataira épül, - a cél elsősorban a természettudományos gondolkodást, megismerést ösztönző természettudomány kerettanterv elkészíttetése, amely a problémamegoldó tanulást segíti, lényege a felismerés, a megoldás és a magyarázat, - a kerettanterv hangsúlyozza a tartalomba ágyazott kompetenciafejlesztést, a tanulóorientált életközeliséget, megkeresi a kontextusokat a természettudomány, a technológia és a társadalom között, erőteljesen kapcsolódik a környezeti és az életmóddal kapcsolatos területekhez, és megismerteti a tanulókkal - a hétköznapi fizika és kémia biológia - mellett a kutatói gondolkodást is. 4
A fejlesztő munkacsoport minden elkészült anyagot folyamatosan felhelyezett a kerettanterv fejlesztésében közreműködők számára hozzáférhetően egy web felületre. A koncepciót kidolgozó bizottság tagjai az interaktív oldalra jelszóval és felhasználói névvel tudtak belépni, a további munkát javaslatokkal és észrevételekkel segíteni. Megkerestük továbbá hivatalos levéllel a természettudományos szaktanári szervezeteket (Eötvös Loránd Fizikai Társaság Általános és Középiskolai Fizikatanári Szakcsoportja, Magyar Kémikusok Egyesülete Kémiatanári Szakosztálya, Magyar Biológiatanárok Országos Egyesülete, Kutató Tanárok Országos Szövetsége) és kértük, hogy a fejlesztő munkához delegáljanak szakembert. E szakemberek is hozzáférést kaptak a web alapú fejlesztő felülethez, ahol láthatták a készülő dokumentumokat, ezekhez javaslatokkal, módosításokkal, észrevételekkel élhettek. Bizottság megalakítása a természettudomány kerettanterv társadalmi egyeztetésére A megindult munkálatokkal párhuzamosan 2008 májusában Arató Gergely oktatási államtitkár összehívott egy bizottságot a természettudomány tantárgy kerettantervének társadalmi egyeztetésére. A bizottság két ülést tartott, tájékoztatták a tagokat a megindult munkákról, véleményüket és együttműködésüket kérték. A társadalmi egyeztetésre alakult bizottság tagjai is hozzáférést kaptak a fejlesztő felülethez, így menet közben tudták figyelemmel kísérni a munkálatokat és segíteni a kerettanterv megalkotását. Az oktatási államtitkár által összehívott egyeztető bizottságban részt vevő szervezetek és képviselőik: MTA, Kertész János akadémikus Eötvös Loránd Fizikai Társaság Középiskolai Fizikatanári Szakcsoportja, Pákó Gyula a szakcsoport vezetője Eötvös Loránd Fizikai Társaság Általános Iskolai Fizikatanári Szakcsoport, Kiss Gyula a szakcsoport vezetője Magyar Kémikusok Egyesülete Kémiatanári Szakosztálya, Tóth Judit szakosztályvezető Magyar Biológiatanárok Országos Egyesülete, Bán Sándor elnök Kutató Tanárok Országos Szövetsége, Dr. Gambár Katalin A természettudományos tantárgyak az érettségi vizsgák tükrében A kétszintű érettségi vizsga bevezetését követően a természettudományos tantárgyak középszintű vizsgáira jelentkező tanulók számát az alábbi táblázat mutatja. A jelentkezők számának csökkenéséből nem indokolt arra következtetni, hogy csökken ezen tartárgyak iránti érdeklődés, hiszen egyrészt az elmúlt években csökkent az érettségiző korosztály létszáma, másodsorban 2008-ban a korosztály egy jelentős hányada nem érettségizett, mivel 2004-ben nyelvi előkészítő évfolyamon kezdték tanulmányikat, így ezek a diákok csak 2009-ben tesznek érettségi vizsgát. Középszintű vizsgatárgy Jelentkezők száma 2005. Jelentkezők száma 2006. Jelentkezők száma 2007. Jelentkezők száma 2008. biológia 15 794 15 830 15 738 14 733 fizika 9 395 7 173 6 589 5 368 kémia 4 130 3 392 3 192 3 849 A következő táblázat a természettudományos tantárgyak középszintű érettségi vizsgáján elért eredményeket százalékban kifejezve adja meg. Ezek az adatok mutatják, hogy a fizika és a 5
kémia tantárgyak négyes (60-79 %) átlag eredmény mutatnak 2008-ban. A kémia esetében folyamatos emelkedés figyelhető meg. Középszintű vizsgatárgy 2005. 2006. 2007. 2008. A 2008. évi eredmény eltérése %-ban az elmúlt 4 év átlagához képest biológia 63,68 66,75 57,03 54,36-6,10 fizika 61,85 60,81 56,81 62,57 2,06 kémia 60,40 58,19 61,89 65,33 3,88 3. Kapcsolódás a kormányprogramhoz Az Új Tudás - Műveltség Mindenkinek kormányprogram hangsúlyozza azokat a közoktatás-fejlesztési feladatokat, amelyek a társadalmi esélyegyenlőséget, a Nat által preferált képességfejlesztés iskolai megvalósulását, az iskolák módszertani megújulását, a Kormány által meghirdetett tehetséggondozás segítését szolgálják. Az új kerettantervek ehhez nyújtanak az iskoláknak szakmai és módszertani segítséget. 4. Pénzügyi kihatások A rendeletmódosításnak közvetlen pénzügyi kihatása nincs. 5. Fennmaradt vitás kérdések 6. Az érdekképviseleti szervekkel történt egyeztetés: S ze rve zet Közoktatás-politikai Tanács Országos Köznevelési Tanács Időpont 2009...-án véleményezte a kerettanterveket 2008. november 13-ai ülésén az OKNT egyetértett a kerettantervek kiadásával 7. Az előterjesztés kommunikációja A közoktatás fejlesztése érdekében kidolgozott új kerettanterv a Nat által preferált természettudományos képességfejlesztés iskolai megvalósulását, az iskolák módszertani gazdagodását, a Kormány által meghirdetett tehetséggondozás segítését szolgálja. 8. Várható gazdasági hatások A rendeletmódosításnak közvetlen gazdasági hatása nincs. Mint a kerettantervek általában, az e rendelettel kiadásra kerülő kerettanterv sem kötelező, hanem csak választható, s alkalmazása esetén sem jelentkezik többlet költségvetési igény az államháztartás számára. Mivel az iskolák a helyi tantervük vonatkozásában a fenntartójuk egyetértését kell, hogy beszerezzék, nem jelentkezhet kiadásukat követően sem olyan költségvetési többletigény, amely gazdasági hatással járhatna. 6
9. EU vonatkozások Minden kerettantervben érvényesülnek azok a kompetencia-fejlesztési alapelvek, amelyeket az Európai Parlament és az Európai Tanács a Recommendation of the European Parlament and of the Council of 18 December 2006 on Key Competences for Lifelong Learning (2006/962/EC) dokumentumban ajánlásként megfogalmazott. 7
Az oktatási és kulturális miniszter /2009. ( ) OKM r e n d e l e t e a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet módosításáról A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 94. -a (1) bekezdésének a) és f) pontjában kapott felhatalmazás alapján - az eljárási díj tekintetében a pénzügyminiszterrel egyetértésben - az oktatási és kulturális miniszter feladat- és hatásköréről szóló 167/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet 3. számú melléklete az e rendelet melléklete szerinti kerettantervvel egészül ki. 2. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. (2) Ez a rendelet a hatálybalépését követő napon veszti hatályát. Budapest, 2009. Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter 8
Melléklet a /2008. OKM rendelethez [3. sz. melléklet a 17/2004. (V. 20.) OM rendelethez] Természettudomány tantárgy kerettanterve a közoktatás 5-8. és a középiskolák 9-12. évfolyamai számára 9