Dioxin/furán leválasztás (PCDD/PCDF) dr. Örvös Mária
1872: Savas eső 1943: Los Angeles szmog 1952: London szmog 1970: Tokio szmog SO 2 leválasztás NO x leválasztás SO 2 leválasztás NO x leválasztás 1976: Soveso poliklórozott vegyületetek dioxin leválasztás
Fogalom, szerkezet Poliklór-dibenzo-dioxin a neve azoknak a szerves heteroaromás (láncukban oxigént tartalmazó) vegyületeknek, amelyekben az 1,4- dioxinhoz csatolt benzolgyűrűk több hidrogénatomja klóratomokkal van helyettesítve. Ezen vegyületcsoportnak 75 tagja (ún. kongenerje) van, ezek közül hét vegyületnek a molekuláiban olyan a klóratomok elrendeződése, hogy azokat különösen károssá teszi. A 2,3,7,8- tetraklórdibenzo-dioxin szerkezete Viktor Juscsenko kiütései PCDD mérgezés után
Környezetvédelmi szempontból az a vegyület a legfontosabb, amelynek a molekulájában a szerves kémiai számozás szerint a vegyület 2.,3.,7. és 8. helyzetében levő szénhez kapcsolt hidrogén van helyettesítve. Ennek a vegyületnek a neve 2,3,7,8-tetraklór-dibenzop-dioxin, vagy 2,3,7,8-tetraklór-dibenzo dioxin, ill. TCDD. Keletkezési helyek Szén égető berendezések Hulladékégető berendezések (3%-nál nagyobb klórtartalmú anyagok esetén) Fémgyártásra szolgáló olvasztókemence Dízelmotoros gépkocsik kipufogója Tartósított fa elégetése Háztartási szemét elégetése (3%-nál nagyobb klórtartalmú anyagok esetén) Probléma - újra keletkezés: 300-600 o C-os tartományban - c PCDD/PCDF = f ( T, t, x, O 2 )
Jellemzők - nagyhőmérsékleten megsemmisülnek (1000-1100 C) - alacsony hőmérsékleten újra keletkeznek (300-400 C) - tartózkodási idő befolyásolja újra keletkezésüket - koncentrációjuk az oxigéntartalom és a nedvességtartalom függvénye: c PCDD/PCDF = f ( T, t, x, O 2 ) - szilárd anyagra tapadva (pl. pernye) újra alakulnak a lassú hűlés miatt Határérték - 0,1 ngte/nm 3 11% oxigéntartalomra (TE-toxicitási egyenérték) - min. 1050 C, 2 s tartózkodási idő
PCDD/PCDF leválasztási lehetőségek 1050 o C-on 2-os tartózkodási idő Gyors hűtés (kvencselés) 1-2 s alatt 100 o C-ra Hatásos porleválasztás Adszorpció adszorbens injektálás -csúszó ágyas adszorpció Biológiai és katalitikus módszerek sorbalit Előírás 1050 o C füstgáz hőmérséklet, minimum 2 s-os tartózkodási idő 0,1 ngte/nm 3 koncentráció 11% O2-re vonatkoztatva Aktív szént
Hulladékégetés során keletkező legfontosabb gáz szennyezők Szennyezőanyag Határérték mg/nm 3 Por 10 HCl 10 SO 2 50 NO x (NO2-ben) 200 CO 50 C x H y 10 Hg 0,05 C,Ti 0,05 Cu,Mn,Ni,V 0,5 Dioxinok,furánok 0,1 x10-6
Tüzelőberendezések kialakításuk szerint - rostélytüzelésű, - rostély nélküli (forgó csőkemence), - fluid-ágyas kemence
Rostélytüzelés jellemzői hulladék égetés esetén Szilárd, aprított hulladék égetés Légfelesleg: 1,6 1,9 Utóégetőben szekunder levegővel 800-900 o C égetés Rostélyos hulladék égető 1. szemét akna 2. adagoló 3. égetőtér 4. rostély 5. hőhasznosító kazán 6. lesalakoló 7. rostély-hulladék elvezetés 8. pernye szállító 9. primer levegő ellátás 10. szekunder levegő
Dioxin leválasztás rostély tüzeléses kommunális hulladék égetőben elektrofilter NOx csökkentés Nedves gázmosók hőcserélő Aktívkokszos adszorber
Forgó csőkemencés hulladékégetés jellemzői Pasztás, folyékony és darabos anyagok is égethetők Veszélyes, ipari, kórházi hulladék és iszap égetése Tűzálló falazat Lassan forgó hulladék folyamatos keveredése kb. 2 o -os lejtéssel a vízszinteshez képest A hulladék és a füstgáz haladása egyirányú A hulladék a dobban két irányban mozog (palást és tengely) 1100-1200 o C hőmérséklet
Dioxin leválasztás forgó kemencés hulladék égetőben elektrofilter Hulladék tároló forgókemence hőhasznosító Nedves gázmosók Aktívkokszos adszorber Kvencs hűtő hőcserélő
Kommunális hulladékégető (HUHA)
1. 2. szemét adagoló 3.4. primer levegő rendszer 5. salak kitoló 6. henger rostély 7. kazán 8. elgőzölögtetők 9. kazándob 10. túlhevítők 11.tápvíz előmelegítők 12. ciklonok 13.porlasztó 14.hidraulika 15.abszorber 16. zsákos szűrő 17. szívó ventilátor 18. -21. silók, tartályok 22. szállító jármű
Hulladék megsemmisítő és víztisztító Simmering