(Volt) Jugoszlávia Szlovénia, Horvátorsz tország, Bosznia- Hercegovina, Szerbia és Montenegro,, Macedónia Európa regionális társadalomft rsadalomföldrajza ldrajza II.
Térkép Forrás: : Erdélyi magyar adatbank Köztes-Európa térkt rképtár
Alapadatok t= 255 804 km 2 Lakosság= 23 millió fő Szerb 36% Horvát t 20% Bosnyák k muzulmán n 9% Szlovén, Macedón n 8% Montenegrói i 3% Magyar 2%
Történelmi országr grészek Szlovénia Horvátorsz tország Bosznia-Hercegovina Szerbia Vajdaság Bácska Bánát Szeréms mség Ó-Szerbia Koszovó Montenegro/Crna Gora Macedónia
Előny nyös s földrajzi f helyzet 1) JóJ közlekedés-földrajzi ldrajzi helyzet Közép-Európából l GörögorszG gország és s a KözelK zel-kelet felé Kárpát-medencéből Fiuméba Korszerű út- és s vasúth thálózat, illetve tengeri kikötők 2) Közel K 3/4e hegyvidék k + jój termőföldek Alpok, Dinaridák,, Macedón n masszívum, Szerb-érchg rchg. Vajdaság, Horvátorsz tország Észak, Szlovénia Északkelet 3) 1/3-a a erdő Nagy része, r gyér, ritkás, rablógazd gazdálkodás áldozata Dinári ri-hegyvidék, Bosznia, Nyugat-Szerbia
4) Csapadék k + domborzat Jelentős s vízenergia v potenciál l (elektromos áramtermelés 1/3-a) Vaskapu erőmű 2100 MW 5) Ásványkincsek Barnaszén, n, lignit Kevés s kőolaj, k földgf ldgáz Bőséges és s változatos v érclelőhelyek Bauxit Dinári ri-hegység Antimon Vas, Mangán, n, Ólom, Cink, Réz, R Króm 6) Nemzetközi zi turizmus 1970-es évek szálloda llodaépítési programja Adria országút t kiépítése
Gazdaságt gtörténet Fontos közlekedk zlekedési útvonalak mentén Népvándorlási hullám Illírek, Trákok (őshonosak)( Nagy szláv v népvn pvándorlás s VI.-VII. VII. sz. főlegf Nem voltak egységesek gesek Szlovének, Horvátok, Szerbek Szlovének, Horvátok: nyugati (római) kereszténys nység g (Frank( Frank-Birodalom) Szerbek, macedónok: keleti ortodox kereszténys nység g felvétele (cirill írás) I. Szerb fejedelemség (Raska fejedelemség) Szerbek: (pánszl nszláv) államalapítónak tartják k magukat
Megosztottság Szlovének: Habsburg befolyás Horvátok: Magyar (Osztrák-Magyar) fennhatóság 1102-től l a Magyar Királys lyság g autonóm m társorszt rsországa Bosznia Közép-Európai kötődés k és s fejlődés Vegyes benépes pesítés: s: Muzulmánok (törökök k miatt tértek t muzulmán n hitre) Ny: Horvátok Dalmáci ciáigig D-Dk: : Szerbek Bosznia belső területei felé Szerbia: 1389 Rigómezei csata Török k befolyás s a XIX. századig. zadig. Stagnáló-elszigetel elszigetelődő balkáni térst rség
1852: : Crna Gora kivívja vja függetlensf ggetlenségét t a töröktt ktől. 1878: : Szerbia kivívja vja függetlensf ggetlenségét t a töröktt ktől. 1878: : Bosznia-Hercegovina az Osztrák-Magyar Monarchia megszáll llása alá kerül 1912-13 13: : Balkán n háborh borúk Megerősödik Szerbia Expanziós s politika: : valamennyi szerb és s a legtöbb délszld lszláv v egy államba tömörítéset I. világh gháború vége: Jugoszlávia megalakítása Központosított, tott, militarizált lt állam (38% szerb) Szlovének, horvátok önrendelkezési jogainak megfosztása sa A nem délszld lszlávok nyíltan ellenségek 1928: Szerb-Horv Horvát-Szlovén Királys lyság
A Nagyszerb állam létrehozl trehozása Forrás: : Erdélyi magyar adatbank Köztes-Európa térkt rképtár
1941: Jugoszlávia lerohanása és s feldarabolása Magyarországhoz ghoz kerül l Bácska, B Dél-Baranya, D Muraköz-Muravid Muravidék Horvát és s Szerb bábállam b jön j n létrel Felszabadító partizánh nháború (Tito) II. világh gháború után Jugoszláv v Szövets vetségi NépkN pköztársaság Elismerte a hat államalkotó nemzet (szerb, horvát, szlovén, muzulmán, crna-gorai és s macedón) egyenjogúságát Szövets vetségi (föderat deratív) államszervezetet hozott létrel Koszovó és s Vajdaság: szocialista autonóm m tartomány ny 1960-as évek: széles körűk jogkörök k a nem államalkotó nemzeteknek is
A Titói i modell Jugoszláv különutas szocializmus, ún. harmadik utas fejlődés El nem kötelezett k országok mozgalma Nem épült ki a sztálinista modell Dunai konföder deráció terve 1948-49: 49: Jugoszlávi viát t kirekesztette a KGST. 1) Mezőgazdas gazdaság: g: Nincs kolhozosítás, s, kisparaszti tulajdon Kombinátok (Vajdaság)
2) Vállalati V önigazgatás 1965: termelőeszk eszközök állami helyett csoporttulajdonba kerülése 1974: Munkás önigazgatási rendszer Munkás s tanácsok a gyáron belül Vállalatok nagyobb önállósága és s szabadsága 3) Nemzetiségi politika Szélesk leskörű szabadságjogok 4) Vendégmunk gmunkások megjelenése (1964-től) Felhalmozódott egy belső munkanélk lküliség (mezőgazdas gazdaságból l + demográfiai hullám) Hazautalások jugoszláv v fejlődés 5) Tito nyugat felé fordul El nem kötelezett k országok mozgalma
Állandó életszínvonal emelés bér-ár-spirál jön létre, vágtv gtázó infláci ció
Jugoszlávia felbomlása 1980: Tito halála la Valós s gazdasági gi ellentétek tek jelenléte Fejlettebb észak: Horvátorsz tország, Szlovénia Laza konföder derációt t szerettek volna Déliek: szorosabb föderf derációt t terveztek 1980-as évek végére: v Horvátorsz tországban és s Szlovéni niában megértek a feltételek telek a parlamentáris ris demokráci ciára és s a piacgazdaságra gra való áttérésre Szerbiában ban a pártp rtállami elit széls lsőségesen nacionalista lett 1991: Szlovénia és s Horvátorsz tország g kinyilvánította függetlensf ggetlenségét (később Macedónia és s Bosznia-Hercegovina is) Jugoszláv v háborh ború 1992: (Kis) Jugoszlávia Szerbia és s Crna Gora államszövetsége
Jugoszláv v háborh ború Horvátorsz tország Krajinai Szerb KöztK ztársaság Horvátorsz tország ¼-e e szerb kézre került 1997: visszaáll Horvátorsz tország g területi egysége ge Bosznia-Hercegovina 1992-95: 95: legvéresebb polgárh rháború,, etnikai tisztogatások sok 300 000 ember halt meg, 2 millió hagyta el otthonát Szerbia: ENSZ embargó 1999: Koszovói i háborh ború,, NATO bombázások
A Dayton-i békeszerződés s (1995) Forrás: : Erdélyi magyar adatbank Köztes-Európa térkt rképtár
Forrás: www.lib.utexas.edu/maps Szerbia földhasznf ldhasználatlat
Felhasznált lt források PROBÁLD F. (szerk.) (2000): Európa Regionális Földrajza ELTE EötvE tvös s Kiadó,, Budapest, 2000. 580 p. Probáld F., 2000. CD-rom A CIA adattára: www.cia.odci.gov The University of Texas at Austin térkt rképtára (www.lib.utexas.edu/maps) Erdélyi magyar adatbank (www.adatbank.transindex.ro( www.adatbank.transindex.ro) (Köztes ztes-európa térkt rképtár; Sebők k LászlL szló térképgyűjteménye) Előad adásjegyzetek (Dr. Aubert Antal: Európa regionális földrajza c. tantárgy)