MIGRÁCIÓ HELYVÁLTOZTATÁS VÁNDORLÁS ÁTTELEPÜLÉS TÉRBELI MOZGÁS



Hasonló dokumentumok
Bevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban

Migrációs trendek és tervek Magyarországon

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, október 17.

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15.

1. MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGOT KAPOTT SZEMÉLYEK ELŐZŐ ÁLLAMPOLGÁRSÁG ORSZÁGA SZERINT

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/

Európa Albánia Andorra Ausztria Belgium Bulgária Csehszlovákia Dánia Egyesült Királyság Észtország

Nemzetközi vándorlás. Gödri Irén. DEMOGRÁFIAI PORTRÉ 2015 Sajtóbeszélgetés, július 10.

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA. Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, június 20.

4.5. Az egy napra külföldre látogatók tartózkodási ideje és ezek megoszlása összevont motivációs célok és határszakaszok szerint,

A vándorlási folyamatok elemzésének kérdései

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

USE ONLY EURÓPA ORSZÁGAI ÉS FŐVÁROSAI

Magyarország népesedésföldrajza

A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának f bb jellemz i I. negyedévében, az ÁFSZ adatai alapján

Globális migráció és magyar hatása

1. táblázat - A világ tűzeseteinek összesített adatai az országokban ( )

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR Budapest, Gellért Szálló március 31.

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

GFK VÁSÁRLÓERŐ. GfK 2018 GfK Vásárlóerő-tanulmány 2018

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28

Dr. Dávid Lóránt egyetemi tanár, SZIE, ELTE Dr. Varga Imre egyetemi docens, ELTE A MUNKAERŐPIAC TERÜLETI FOLYAMATAI NYUGAT-MAGYARORSZÁGON

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai ban

A harmadik országbeli állampolgárok munkaerő-piaci helyzetére és beilleszkedésre vonatkozó II. negyedéves KSH adatgyűjtés

A NÉPESSÉG VÁNDORMOZGALMA

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Az Otthonteremtési Program hatásai

Idegenellenesség Magyarországon és a visegrádi országokban Bernát Anikó (TÁRKI)

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Itthon Végleges adatokkal. Turizmus. otthon van. Magyarországon.

Osztá lyozóvizsga te ma ti ka. 7. osztály

Dr. Horesnyi Julianna BÉMKH Munkaügyi Központja Szegedi Kirendeltség és Szolgáltató Központ

4.számú melléklet A Visegrádi országok mezőgazdasági termelése. % Millió EUR

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban

Gazdasági aktivitás, foglalkozási szerkezet

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN

Bevándorlási válság és annak kezelése a 21. században. Horváth Csaba

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január február. 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fontosabb adatai

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

3. melléklet: Innovációs és eredményességi mutatók Összesített innovációs index, 2017 (teljesítmény a 2010-es EU-átlag arányában)

A munkavállalók EU-n belüli területi mobilitását jellemző aktuális trendek

2018/149 ELNÖKI TÁJÉKOZTATÓ Budapest, Riadó u Pf Tel.:

XXIII. TÉGLÁS NAPOK november 7. Balatonfüred

Észrevételek ( 1 ) Részletes vélemények ( 2 ) EFTA ( 3 ) TR ( 4 ) Belgium Bulgária Cseh Közt.

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni (%):

1408/71 rendelet: 12.; 72. cikk 574/72 rendelet: 10a.; és 3. cikk

TALIS 2018 eredmények

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA SZÁMOKBAN

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG

MELLÉKLET. a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak

Belső piaci eredménytábla

Az Európai Unió. Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek jelképeként. Az Unió tagállamai

NEMZETGAZDASÁG I MINISZTÉRIUM MINISZTER

Részvétel a felnőttképzésben

Polónyi István Az egyetem felelőssége és a munkaerőpiaci. Felelős egyetem a felsőoktatás felelőssége szekció XIII. Mellearn 2017 konferencia

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága. Schadt Mária c. egyetemi tanár

Az idegenellenesség alakulása Magyarországon különös tekintettel az idei évre

AZ EURÓPAI HALÁSZAT SZÁMOKBAN

Richter Csoport hó I-III. negyedévi jelentés november 6.

Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján

NIKOLETTI ANTAL NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOKÉRT ÉS FENNTARTHATÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR NEMZETGAZDASÁGI MINISZTRÉIUM

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: június szeptember 1.

A fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban. Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2015-BEN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kara pályázatot ír ki 2015/2016. tanévi Erasmus+ oktatói mobilitási programban való részvételre.

Információs társadalom Magyarországon

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, szeptember 28.

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet június 1.

Információs társadalom Magyarországon

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 12. (OR. en)

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január augusztus. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása

A magyar építőipar számokban

MIGRÁCIÓ ÉS MUNKAERŐPIAC, 2015

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Pénzügyi információk az Európai Fejlesztési Alapról

Legyen Magyarország a harcsatenyésztés európai központja, november 9.

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

Áramlások a térgazdaságban A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XVI. VÁNDORGYŰLÉSE Kecskemét, október

A magyar építőipar számokban és a évi várakozások

Munkaerőpiac és migráció

Lengyelország 23,7 28,8 34,9 62,7 56,4. Finnország m 49,4 53,9 52,8 51,9. Hollandia m 51,0 36,5 49,1 50,8. Magyarország 22,5 28,5 32,3 46,6 49,2

I. INFORMÁCIÓKÉRÉS szolgáltatásnyújtás céljából munkavállalók transznacionális rendelkezésre bocsátásáról

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

Átírás:

Migráció és fluktuáció a magyarországi munkaerőpiacon 1

MIGRÁCIÓ HELYVÁLTOZTATÁS VÁNDORLÁS ÁTTELEPÜLÉS TÉRBELI MOZGÁS 2

Alapfogalmak Mobilitás mozgékonyságot jelent. Fajtái Térbeli / a népesség helyváltoztató mozgása. A vándorlás mindig az adminisztratív (közigazgatási) határ átlépésével jár. Társadalmi 3

Vándorlások Külső - Belső Önkéntes - Kényszerű Legális - Illegális Állandó - Ideiglenes Egyéni - Csoportos 4

MIGRÁCIÓ Globális gazdaság Öregedő Európa Egy helyben maradás hagyománya EU bővítés és migráció 5

Nemzetközi migráció 6

A nemzetközi migráció A Föld népesedésének két ellentétes folyamata: fejlett országok - fejlődő országok második (világnépesség négyötöde, demográfiai évi népességnövekmény 90 %-a) átmenet migrációs nyomás gazdag országok szegény országok Nemzetközi migrációban résztvevők száma: 100 millió fő világ népességének 2 %-a, erőteljes regionális koncentráció

A nemzetközi migráció növekedése A fejlődő országokban a munkahelyek gyarapodása nem tud lépést tartani a népesség növekedésével 1990-2010 között 41,2%-kal nő várhatóan a fejlődő országok munkaereje (Afrikában ez az érték 75 %) A gazdasági fejlettségben különbségek egyre inkább nőnek reálbér és életszínvonalbeli különbségek egyre nagyobbak Közlekedés és telekommunikáció fejlődése a kontinensek még inkább elérhetőek Magas bérszínvonalú országok olcsó munkaerő importjával csökkentik a termelési költségeiket Több fejlődő ország támogatja a munkaerő exportot, mert olcsóbb, mint a gazdasági reform Erőszak, helyi háborús fészkek, etnikai ellentétek is elősegítik a migrációt

A migráció regionális koncentrációi és fő irányai Regisztrált migráció nagysága: 80 millió fő Fekete-Afrika: 35 millió fő Nyugat Európa, Észak-Amerika: 13-15 millió fő Közel-Kelet, Kelet, Ázsia: 15 millió fő Ausztrália, Latin- Amerika: kisebb volumenű, de nem elhanyagolható Kontinensek közötti vándorlások mérlege: Európa, Észak-Amerika, Ausztrália: pozitív Ázsia, Latin-Amerika, Afrika: negatív Migrációs előrejelzések bizonytalansága Pl. menekültszám 1980: 8,5 millió fő, 1990: 17 millió fő

Népmozgalmi adatok 2006-ban 1000 főre 50 40 30 20 10 0 isz t án Afg an Kín a n Gab o Me x ik ó Aus ztrá lia ok t Ál la m esü l Eg y Eu r ópa i Un io -10 születések száma halálozások száma vándorlási egyenleg

születések száma rszá g halálozások száma rszá g orsz ág Olas zo Görö g Ausz tria Ném etors zág Egy e sült K ir á lysá g Fran ciao rszá g Svéd o zág pai U nio Írors Euró Népmozgalmi adatok 2006-ban 1000 főre 16 14 12 10 8 6 4 2 0 vándorlási egyenleg

Népmozgalmi adatok 2006-ban 1000 főre születések száma halálozások száma yar o r szá g M ag Albá nia Bulg ár ia Ukra jna nia Litvá Letto r szá g Észt orsz ág rsz á g yelo Leng Euró pai U nio 16 14 12 10 8 6 4 2 0-2 -4-6 vándorlási egyenleg

Az európai migráció

m illió fő Az Európai Unió tagállamaiban tartózkodó külföldi állampolgárok száma és aránya, 2002-2009. 35 6,2% 30 25 4,8% 5,1% 5,3% 5,4% 5,5% 6,4% 5,8% 6% 5% 20 4% 15 10 7% 23 25 25 27 27 29 31 32 3% 2% 5 1% 0 0% 2002 2003 2004 Összesen (millió fő) 2005 2006 2007 2008 2009 Külfödiek aránya a teljes népességhez (%) 14

Mobilitást és migrációt befolyásoló tényezők: Munkaerőpiaci helyzet Bérkülönbségek Tranzakciós költségek Közlekedési infrastruktúra Lakhatási lehetőségek -------- Képzettségi színvonal Életkor 15

A mobilitás és migráció ösztönzésének indokai: Gazdaságélénkítés Beruházási kedv fokozása Versenyképesség javítása Munkaerő--kereslet és -kínálat Munkaerő összehangolása Demográfiai folyamatok kiegyenlítése Egyének szakmai tapasztalatszerzése 16

Nemzetközi migrációt serkentő tényezők az új tagállamokban Magasabb jövedelem Jobb munkakörülmények Jobb lakáskörülmények Nyelvtanulás, szakmai ismeretek szerzése Baráti és családi kapcsolatok ápolása Magasabb színvonalú szolgáltatások 17

Nemzetközi migrációt gátló tényezők az új tagállamokban Közvetlen baráti és családi kapcsolatok megszakadása Nyelvismeret hiánya Bizonytalan lakhatás Alacsony elérhető jövedelem Rosszabb munkakörülmények Otthoni állás elvesztése 18

Európai Uniós trendek a migrációban Az EUEU-25 területén: jórészt harmadik országbeli polgárok Kivétel: Luxemburg, Belgium, Írország, Ciprus-- itt főleg az EUCiprus EU-15 15--ből érkezők vannak Az EUEU-10 területéről érkezők az EUEU-15 népességének kb 0.2%0.2%-ka Forrás: Employment in Europe, 2006 19

KÜLFÖLDI NÉPESSÉG ARÁNYA AZ EGYES EU-TAGÁLLAMOKBAN 2004-BEN, % Luxemburg 38,6 Lettország 22,2 Észtország 20,0 Ausztria 9,4 Németország 8,9 Csehország 1,9 Lengyelország 1,8 Magyarország 1,3 Litvánia 1,0 Szlovákia 0,6 0,0 5,0 Forrás: Employment in Europe, 2006 10,0 15,0 20,0 25,0 30,0 35,0 40,0 45,0

AZ AKTÍV KORÚ MIGRÁNS NÉPESSÉG MEGOSZLÁSA ÉLETKOR SZERINT AZ EU-BAN 2005-BEN, % 60,0 51 50,0 48 40 40,0 30,0 27 22 20,0 12 10,0 0,0 15-24 25-34 EU-15 Forrás: Employment in Europe, 2006 EU-10 35-64

AZ AKTÍV KORÚ MIGRÁNS NÉPESSÉG MEGOSZLÁSA KÉPZETTSÉGI SZINT SZERINT AZ EU-BAN 2005-BEN, % 70,0 63 60,0 50,0 44 41 40,0 30,0 22 20,0 15 15 10,0 0,0 ALAPFOK KÖZÉPFOK EU-15 Forrás: Employment in Europe, 2006 EU-10 FELSŐFOK

A FOGLALKOZTATOTT MIGRÁNS NÉPESSÉG MEGOSZLÁSA NEMZETGAZDASÁGI ÁGANKÉNT AZ EU-BAN 2005-BEN, % 3 Mezőgazdaság 2 18 Feldolgozóipar 14 17 Építőipar 5 12 Kereskedelem 12 14 Idegenforgalom 12 5 Szállítás-távközlés 6 1 Pénzügy 4 13 Gazdasági szolgáltatás 17 18 Egyéb szolgáltatás 29 0 5 10 15 EU-15 Forrás: Employment in Europe, 2006 20 EU-10 25 30 35

EU--10 EU 10--ből az EUEU-15 15--be (2006. I. negyedévi adatok alapján) Írország: 198.000198.000-ből -74.000 Egyesült Királyság: 447.000 Finnország: 10.000 Főként: lengyel, litván, észt, szlovák Általában fiatalabbak: 1818-35 év Közép--és felsőfokú végzettségűek Közép Határozott időre (1(1-1,5 év) Hajlandók a képzettségüknek nem megfelelő munkát is elvállalni Forrás: Employment in Europe, 2006 24

A migráció iránya KeletKelet-nyugati irány (ipari forradalomtól napjainkig) Első tömeges vándorlás: kilépett Európából Munkalehetőség biztosítása (1. demográfiai robbanás). 1850--1920 között 30 millió fő vándorolt ki Európából 1850 Később Európán belüli vándorlások 1970 1970--től milliós nagyságrendű pozitív vándorlási mérleg Európa bevándorló kontinens.

Európai migrációs mérlegek 1950-1993 között (millió fő) Régiók 1950-60 1960-70 1970-80 1980-89 1990-93 Össz. Kelet -4,0-1,9-1,1-2,3-2,3-11,6 Szu 0,0 0,1-0,4-0,4-1,3-2,0 Észak -0,0 0,1 0,2 0,2 0,2 0,7 Dél -2,9-3,1 0,6 1,6 0,7-3,1 Nyugat 4,2 5,1 2,5 2,5 3,9 18,2 Európa -2,7 0,3 1,9 1,6 1,1 2,2

A Kelet Kelet--Nyugati migráció Európában Ipari forradalom: nyugat nyugat--európai iparvidékre történő munkásvándorlás, 100 ezres nagyságrendű (lengyel, ukrán, olasz munkások) XIX. sz. vége, XX. sz. eleje: Berlin, Párizs, Bécs, Varsó, Prága stb. 100 ezer európai zsidót fogadott be (Ukrajnából, Kelet Kelet--Galíciából, Baltikumból) Migráció mozgatórugói: Gazdasági Ny Ny--EUEU-i gyáripar Politikai társadalmi berendezkedés Agresszív nacionalizmus

Második hullám: a két világháború között és a második világháború idején Mozgatórugói: Politika (új nemzetállamok létrejötte) Kisebbségek iránti türelmetlenség (1,5 millió orosz, ukrán és fehérorosz 1922 1922--ig; 1,3 millió német, 1,2 millió görög, 600 ezer török, 1, 1,1 1 millió lengyel, 400 ezer magyar) II. világháború: 20 millió fő (de itt nincs igazán keletkelet-nyugati irány hadifoglyok, elhurcoltak, stb.)

A kelet-európai migráció legfontosabb kibocsátó- és célországai, 1950-1993 Kibocsátó ország Kivánd. Kivánd. % Célország Migránsok Migr. % NDK 1950-90 5 275 ezer 37,3 NSZK 9 640 ezer 68,1 Ex-Jugoszl. 2 435 ezer 17,2 Izrael 1 150 ezer 8,1 Lengyelo. 1 980 ezer 14,0 Töröko. 930 ezer 6,6 Szu-FÁK 1 670 ezer 11,8 USA 700 ezer 4,9 Többi orsz. 2 800 ezer 19,7 Többi orsz. 1 740 ezer 12,3 Össz. 14 160 e. 100 Össz. 14 160 e. 100

Okok: Migráció 19501950-től Etnikai 75% 75%--uk közös jellemzőjük, hogy a kivándorlók a kisebbséghez tartoznak Menekültek 10% Jelentősebb menekült hullámok: 1956 1956--57: 194 000 magyar hagyja el az országot 1968 1968--69: 160 000 cseh és szlovák emigrál 1980 1980--81: 250 000 lengyel 1990 1990--91 50 000 albán, akik közül 30 000000-et visszatoloncoltak 1991--93: 700 000 délszláv háború előli menekültek 1991 Munkavállalók 15% 500 000000-nél több vendégmunkás a volt Jugoszláviából Lengyelek és albánok is megjelentek a Ny Ny--Eu Eu--i munkaerőpiacon

A keletkelet-európai országok migrációs potenciáljai Legnagyobb migrációs potenciál: balkáni országok magas természetes szaporodás elmaradott gazdasági szerkezet kisebbségek elnyomása 19911991-93: 700 000 menekült a nyugati országokban 4,3 millió hontalan különböző táborokban 3 400 000 albán menekült (többségük illegalitásban) Románia 1960 1960--92: 500 000 német kisebbségből 100 000 maradt 500 000 zsidó (szinte mind) 1987 1987--92: 60 000 magyar (2 millióból) 1990 1990--93: 240 000 roma kért menekült státuszt NyNy-EU EU--ban (sok visszaküldve)

A keletkelet-európai országok migrációs potenciáljai Bulgária kedvezőtlen gazdasági mutatók kisebbségi politika 19821982-92: 350 000 ember ment főként Törökországba (török kisebbség, szláv moszlimok) Lengyelország munkaerőmunkaerő-vándorlás 19801980-tól folyamatosan, leginkább illegális munkavállalás a németnémet-lengyel határ mentén Ex Ex--Szovjetunió etnikai, vallási kisebbség 1950 1950--1993: 1 670 000, fele zsidó, harmada német, 7% örmény, 2% görög 1995: 25 millió orosz élt Oroszország határain kívül belső migráció 2006 2006--ban a migrációs ráta: 1,03 (bevándorlás nagyobb!)

Nettó migráció országonként (ezer főre) Szlovénia 3,6 Szlovákia 0,5 Svédország 6,4 Spanyolország 14,4 Románia 0 Portugália 2,9 2,7 Olaszország 0,5 Németország 2,6 Nagy-Britannia 6,3 Málta 1,9 Magyarország 6,1 Luxemburg -1 Litvánia -1,1 Nettó migráció -1,2 Lettország 18,7 Lengyelország Írország -2,2 3,7 Hollandia 2,5 Görögország 2 Franciaország -1,4 Finnország 1,7 Észtország 3,7 Dánia 8,1 Csehország -1,5 Ciprus 3,9 Bulgária 3,4 2,9 Belgium Ausztria -5 0 5 10 15 20 EU 27 33

Migráció és Magyarország 34

A probléma elhelyezése A következő megoldásra váró társadalmi problémák közül, melyiket mennyire tartja súlyosnak? (0-10 átlag) Munkanélküliség (1005) 9,06 Korrupció (994) 8,77 Bűnözés (1004) 8,30 A természet és környezet védelme (999) 7,88 A romák helyzete (984) 7,40 A bevándorlók beilleszkedése (913) 0,00 5,83 2,00 4,00 6,00 Lengyel György, Tóth Lilla, Göncz Borbála, Vépy Vépy--Schlemmer Éva 8,00 10,00

A bevándorlók száma Ön szerint hány külföldi él ma Magyarországon? Az Ön véleménye szerint a Magyarországra bevándorlók számát: Kevesebb mint 40 ezer 7% 20% 2.6% Lényegesen növelni kellene 6.3% 40-100 ezer 8% Egy kicsit növelni kellene 100-160 ezer 13% 160-250 ezer 33.1% 28.5% 250-500 ezer Egy kicsit csökkenteni kellene 500 ezernél több Lényegesen csökkenteni kellene 29% 22% Kb. ugyanezen a szinten kellene tartani 28.9% Nem tudja Nem tudja KSH (2009.01.01.): 184 358 külföldi állampolgár élt Magyarországon Lengyel György, Tóth Lilla, Göncz Borbála, Vépy Vépy--Schlemmer Éva

A bevándorlók megítélése Az emberek különbözőképpen vélekednek a Magyarországon élő bevándorlókról. ( Bevándorlón azokat az embereket értjük, akik azért jöttek, hogy letelepedjenek Magyarországon.) Kérem, mondja meg mennyire ért egyet, vagy nem ért egyet a következő kijelentésekkel? A külföldieknek kötelességük megtanulni a nyelvünket, és 3,1 12,8 alkalmazkodni a mi szokásainkhoz, törvényeinkhez (1008) 1,4 A bevándorlók elveszik a munkát azok elől, akik Magyarországon 2,66,1 születtek (1007) A magyar nemzetiségű bevándorlók számára könnyebbé kellene tenni 3,27,5 a magyar állampolgárság megszerzését (1008) 40,8 20,4 37,1 33,8 17,5 39,5 32,2 A bevándorlók miatt növekszik a bűnözés (1008) 5,2 9,1 A bevándorlók nyitottabbá teszik Magyarországot az új eszmék és 5,1 kultúrák iránt (1006) A bevándorlók hasznára válnak a magyar gazdaságnak (1008) 6,1 Nem tudja Egyáltalán nem ért egyet 41,9 28,3 17,9 41,8 35,1 21,7 15,6 34,9 45,9 7,1 22,6 3,7 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100 % Inkább nem ért egyet Inkább egyetért Teljesen egyetért Lengyel György, Tóth Lilla, Göncz Borbála, Vépy Vépy--Schlemmer Éva

Az egyes bevándorlói csoportok megítélése Mennyire értene egyet azzal, ha a hatóságok letelepedési engedélyt adnának egy büntetlen előéletű és munkával rendelkező Határon túli magyar (992) 10,3 17,8 71,9 Arab (984) 56,8 23,8 19,4 Izraeli (984) 56,4 24,4 19,2 Afrikai (988) 59,0 Ukrán (987) 56,5 Kínai (989) 62,2 Szerb (986) 20% nem ért egyet (0-3) 26,5 17,0 15,9 24,7 72,3 0% 17,6 21,9 59,6 Határon túli cigány (990) 23,5 40% 15,8 11,9 60% is-is (4-6) Lengyel György, Tóth Lilla, Göncz Borbála, Vépy Vépy--Schlemmer Éva 80% 15,8 100% egyetért (7-10)

Külföldiek gazdasági státusza (OEP, 2009) Magyarok Külföldiek (EGT+3.o.) Csak EGTbeliek Csak 3. országbeliek Együtt 32,6 6,2 38,8 62,3 12,4 74,7 66,5 10,3 76,8 53,1 18,3 71,4 Vállalkozók aránya az aktívak között 15,9 16,6 13,4 25,6 3,8 6,6 1,9 4,3 2,1 3,6 1,3 5,0 4,6 27,0 19,2 100,0 9 529 180,0 1,8 6,6 10,7 100,0 118 210,0 1,2 6,7 9,6 100,0 78 193,0 2,9 6,4 12,9 100,0 40 166,0 Státusz Foglalkoztatottak Vállalkozók Munkanélküli ellátások Egyéb ellátottak Tanulók, hallgatók Nyugdíjasok Kiskorúak Összesen N= Kováts András

Külföldiek gazdasági státusza (survey, %) Teljes állás, rendszeres munka Részidős, Nyugdíjas, vagy rokkant ill. Nappali alkalmi Munkanélk tartósan tagozatos Egyéb munka üli beteg diák inaktív határontúli magyar (205) 69,8 5,9 2,0 5,4 9,3 7,8 ukrán (202) 68,8 9,9 1,0 7,9 9,9 2,5 kínai (188) 66,5 16,5 1,1 0,5 8,5 6,9 vietnámi (198) 76,8 4,5 0,5 0,0 16,2 2,0 török (214) 53,3 1,4 0,0 1,4 38,3 5,6 arab (186) 40,9 9,7 3,2 2,7 29,0 14,5 összesen (1193) 62,8 7,8 1,3 3,0 18,7 6,5 Kováts András

90,0 80,0 70,0 60,0 Teljes állás, rendszeres munka 50,0 Részidős, vagy alkalmi munka Munkanélküli 40,0 Nyugdíjas, rokkant ill. tartósan beteg Nappali tagozatos diák 30,0 Egyéb inaktív 20,0 10,0 0,0 határontúli ukrán (202) kínai (188) magyar (205) vietnámi (198) török (214) arab (186) összesen (1193) Kováts András

Foglalkozási csoportok az engedéllyel foglalkoztatottak körében (ÁFSZ, 2009, %) FEOR 1 jegy 1. Gazdasági vezető 2. Felsőfokú végzettségű foglalkozás 3. Egyéb felső/középfokú foglalkozás 4. Irodai és ügyviteli foglalkozás 5. Szolgáltatási foglalkozás 6. Mező - erdőgazdálkodási foglalkozás 7. Ipari - és építőipari foglalkozás 8. Gépkezelők, összeszerelők, járművez. 9. Szakképzetlen (egys zerű) foglalkozás Együtt 4.6 9.0 Európa 3. ország 1.5 4.7 Ázsia Afrika 4.8 13.1 Észak Amerika 23.2 44.4 Dél Amerika 13.7 22.6 Ausztrália /Óceánia 31.8 38.6 7.5 12.7 6.7 5.5 6.5 26.9 17.9 29.8 15.9 1.9 1.2 1.3 15.9 9.9 16.9 11.4 15.9 0.7 2.5 0.8 40.1 0.6 9.0 0.0 1.8 0.0 5.6 0.0 0.0 0.0 11.3 12.4 10.7 0.7 0.5 4.8 2.3 8.0 9.8 6.1 0.7 0.5 0.0 0.0 41.6 61.1 14.2 29.0 1.8 6.5 0.0 Kováts András

70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 Kováts András Lakosság Engedéllyel foglalkoztatottak Európai országok állampolgárai

45,0 40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 Kováts András Lakosság 3. országbeliek

Belső vándorlás Magyarországon 19. század végén illetve a 20. század elején Magyarország 20,9 millió lakosa közül 6,5 millió élete során egy alkalommal bizonyosan vándorolt. A vándorlás irány északról délre. Hegyvidékről az Alföldre. Illetve vidékről a városba elsősorban Budapestre. 45

Belső vándorlás Magyarországon A két világháború között csökken a városiasodás, de 19411941-re az ország lakosságának 1/5 Budapesten él A két legnépszerűbb város ebben a korban Miskolc és Pécs Vándorlás a peremvidékről a várások felé (új határok miatt) 46

MIGRÁCIÓT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK MUNKAERŐPIACI HELYZET BÉRKÜLÖNBSÉGEK TRANZAKCIÓS KÖLTSÉGEK KÖZLEKEDÉSI LEHETŐSÉGEK KÉPZETTSÉGI SZÍNVONAL ÉLETKOR 47

REGIONÁLIS FOGLALKOZTATÁSI RÁTÁK MAGYARORSZÁGON 2006-BAN, % 60,0 56,2 55,3 54,6 55,0 50,0 47,7 47,1 45,8 44,3 45,0 40,0 35,0 30,0 KÖZÉPM AGYARORSZÁG KÖZÉPDUNÁNTÚL Forrás: KSH Munkaerő felmérés, 2006 NYUGATDUNÁNTÚL DÉL-DUNÁNTÚL ÉSZAKM AGYARORSZÁG ÉSZAK-ALFÖLD DÉL-ALFÖLD

REGIONÁLIS MUNKANÉLKÜLISÉGI RÁTÁK MAGYARORSZÁGON 2006-BAN, % 12,0 11,0 10,9 10,0 9,0 7,8 8,0 6,1 5,7 6,0 5,1 4,0 2,0 0,0 KÖZÉPM AGYARORSZÁG KÖZÉPDUNÁNTÚL Forrás: KSH Munkaerő felmérés, 2006 NYUGATDUNÁNTÚL DÉL-DUNÁNTÚL ÉSZAKM AGYARORSZÁG ÉSZAK-ALFÖLD DÉL-ALFÖLD

Költözési motívumok Magyarországon: Egyéni szempontok, családi kapcsolatok Általános életkörülmények, lakhatási feltételek Munkapiaci jellemzők, elhelyezkedési esélyek Területi fejlettség, szolgáltatások színvonala Forrás: Munkaerőpiaci Tükör, 2003 50

Az országon belüli mobilitás akadályai Megfelelő mennyiségű és elérhető áron hozzáférhető bérlakás hiánya Ingatlanárak régiónkénti jelentős eltérései Rugalmatlan és területileg egyenlőtlenül rendelkezésre álló gyermekgondozási szolgáltatások Rossz közlekedési infrastruktúra Forrás: Munkaerőpiaci Tükör, 2003 51

MOBIL NÉPESSÉG ARÁNYA MAGYARORSZÁGON ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZERINT, % 20,0 17,6 18,0 16,0 14,0 12,0 10,2 9,7 10,0 8,8 8,2 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 8 ált.-nál alacsonyabb 8 általános Forrás: Munkaerőpiaci Tükör, 2003 Szakképzés Középiskola Diploma

MOBIL NÉPESSÉG ARÁNYA MAGYARORSZÁGON MUNKAPIACI STÁTUS SZERINT, % 11,0 10,5 10,5 10,0 9,5 9,5 9,1 9,0 8,8 8,5 8,0 7,5 FOGLALKOZTATOTT MUNKANÉLKÜLI FÉRFIAK Forrás: Munkaerőpiaci Tükör, 2003 NŐK

KÖLTÖZÉSI MOTÍVUMOK VÁLTOZÁSA MAGYARORSZÁGON (IGEN VÁLASZOK ARÁNYA,%) 40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 Vissza a családhoz Jobb lakás Rossz munkalehetőségek 70-es évek Jó közlekedés 80-as évek Színvonalas oktatás Jobb orvosi ellátás 90-es évek 54

Belső vándorlások Magyarországon Ezer lakosra jutó belföldi vándorlási különbözet 2006-ban 55

Átlag kereset régiónként 2007 január-szeptember 250 000 200 000 150 000 Átlagos havi bruttó kereset (Ft) Átlagos havi nettó kereset Átlagos havi munkajövedele m 100 000 50 000 0 56 Régiók

Munkanélküliségi ráta 18,0 KözépMagyarország 16,0 Közép-Dunántúl 14,0 12,0 Nyugat-Dunántúl 10,0 Dél-Dunántúl 8,0 ÉszakMagyarország 6,0 4,0 Észak-Alföld 2,0 Dél-Alföld 0,0 2000 2003 2006 57

FLUKTUÁCIÓ MUNKAERŐMOZGÁS DOLGOZÓI ELÉGEDETLENSÉG ELSŐDLEGES OK: VÁLLALATI BELSŐ JELLEMZŐK A SZERVEZET SZEMPONTJÁBÓL ÁLTALÁBAN KÁROS 58

A fluktuáció okai Gépek, berendezések Terhelő hatások Munkaidő A kiválasztás módja Munkaszervezés Munkakörnyezet Munkahelyi légkör Az elvárások Az elvárások és a lehetőségek illeszkedése és a lehetőségek illeszkedése A dolgozó ember jellemzői Igénybevétel Kompenzáció A betanítás rendszere Egyéni teljesítmény Elégedettség Magatartás (kilépés?) Külső tényezők A fluktuációt befolyásoló tényezők 59

FLUKTUÁCIÓ KÖLTSÉGEI VESZTESÉGEK ELMARADT HASZNOK FLUKTUÁCIÓ MUTATÓSZÁMAI MUNKAERŐ FORGALOM KI- ÉS BELÉPÉSI FORGALOM 60