Kísérleti tankönyv Magyar nyelv és kommunikáció melléknév testtartás blog névelő facebook digitális világ főnévi igenév névmás chat sajtó
Magyar nyelv és kommunikáció 6.
Beszél az emberről, ahogy az ember beszél. Véghelyi Balázs
Magyar nyelv és kommunikáció Tankönyv Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
A kiadvány megfelel az 51/2012. (XII. 21.) EMMI-rendelet 2. sz. melléklet: Kerettanterv az általános iskola 5 8. évfolyama számára 2.2.01.1. A változat és 2.2.01.2. B változat, továbbá az 5. sz. melléklet: Kerettanterv a gimnáziumok 5 12. évfolyama számára 5.2.01. előírásainak. Tananyagfejlesztő: Baloghné Biró Mária, dr. Baranyai Katalin Vezetőszerkesztő: Valaczka András Alkotószerkesztő: Vitéz Annamária Tudományos szakmai lektor: Mocskonyiné Nagy Emese, Forró Orsolya Pedagógiai lektor: M. Tóth Katalin Fedélterv: Slezák Ilona Látvány- és tipográfiai terv: Slezák Ilona és Diószegi Tamás Illusztrációk, szakábrák: Tényi Katalin, Tordai Gábor Fotók: 123RF, Cultiris: AKG-Images/Erich Lessing, AKG-Images, INTER-FOTO/SB, Chris Christodolon A tankönyv szerkesztői ezúton is köszönetet mondanak mindazoknak a tudós és tanár szerzőknek, akik az elmúlt évtizedek során olyan módszertani kultúrát teremtettek, amely a kísérleti tankönyvek készítőinek is ösztönzést és példát adott. Ugyancsak köszönetet mondunk azoknak az íróknak, költőknek, képzőművészeknek, akiknek alkotásai tankönyveinket gazdagítják. Az anyanyelvi játékokhoz felhasználtuk a Játékkönyv (Kerekasztal Színházi Nevelési Központ, Marcibányi Téri Művelődési Központ, 2002. Szerkesztő: Kaposi László) kiadványt. ISBN 978-963-682-761-8 Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet A kiadásért felel: dr. Kaposi József, főigazgató Raktári szám: FI-501010601 Műszaki szerkesztő: Szalay Ildikó Grafikai szerkesztő: Téglásy György Nyomdai előkészítés: Diószegi Tamás Terjedelem: 12,87 (A/5 ív), tömeg: 252 gramm 1. javított kiadás, 2015 A kísérleti tankönyvek az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program 3.1.2-B/13-2013-0001 számú, A Nemzeti alaptantervhez illeszkedő tankönyv, taneszköz és Nemzeti Köznevelési Portál fejlesztése című projektje keretében készült. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. Nyomta és kötötte: Felelős vezető: A nyomdai megrendelés törzsszáma: Európai Szociális Alap
Kedves Hatodikos Diák! Köszöntünk Téged a hatodik osztályban! A magyar nyelv tantárgyat ebben a tanévben ebből a tankönyvből fogod tanulni, ezért először ismerj meg néhány hasznos tanácsot a használatával kapcsolatban! A könyv összesen hat fejezetből áll. Az ezeken belüli leckék mind hasonló felépítésűek. sodat, amelyre a lecke feldolgozásánál szükséged lesz. Fogalomtárban is szerepel, magyarázatukkal együtt. szavakon túli világról olvashatsz színes híreket. géseket tartalmazó fürtábrát. A könyvhöz tartozó munkafüzet feladatainak segítségével elmélyítheted tudásodat, alkalmazhatod a frissen megszerzett ismereteket. Segítség a hatékony tanuláshoz. Próbáld ki, érdemes! Tudtad, hogy többféleképpen is olvashatunk? A figyelmes olvasás során minden részletre oda tudsz figyelni. A gyorsolvasást olyankor alkalmazhatod, amikor már olvastad a szöveget, most csak átismétled. Az áttekintő olvasás során előzetesen tájékozódhatsz, hogy miről fog szólni a szöveg. A kereső olvasáskor csak bizonyos információkat keresel a szövegben. Hogyan láthatod át, miről szól egy könyv? Olvasd át a tartalomjegyzéket! Lapozz hátra, van-e fogalomtár, kislexikon vagy más mutató a könyv végén! Nézd át, és gondold át, hogyan és miért következnek egymás után a fejezetek! Keresd meg, milyen segítséget ad még a könyv a tanuláshoz! Ne add fel, ha valamit nem értesz rögtön! Ha nem értesz egy szót olvasás közben, ne menj tovább, hanem keresd meg a jelentését a fogalomtárban vagy az interneten! Fogalmazd meg kérdések formájában, amit nem értesz! Tanulmányozd az ábrákat, hátha érthetőbbé válik a hozzá tartozó szöveg! Ha még mindig nehezen érthető, nézz utána más magyarázatnak az interneten, lexikonokban! Végső esetben gondold át, kitől kérhetnél segítséget, személyes magyarázatot! Ha szeretnél valamit pontosan, tartósan megjegyezni, akkor foglalkozz vele külön is! Készíts magadnak jegyzetet olvasás közben! Készíts kérdéskártyákat a legfontosabb dolgokról! Írj vázlatot először a könyv alapján, majd fejből is! Ha egy lecke vagy egy fejezet végére érsz, összegezz, értékelj! Gyűjtsd össze, melyek voltak a legérdekesebb információk számodra! Gondold át, miért fontos számodra az új tudás, mikor és hogyan tudnád hasznosítani! Szedd össze, milyen korábbi ismeretek, tapasztalatok jutottak eszedbe a tananyagrész tanulása közben! Gondold tovább, mit lenne jó még megtudni az anyaggal kapcsolatban! Eredményes tanulást kívánnak a könyv szerzői és szerkesztői!
Tartalom 1. A NÉVSZÓK Mindent a szavakról... 8 Mit kell tudnunk a szófaji csoportokról általában?... 10 A főnevek... 13 Ismerd meg alaposabban a tulajdonnevek fajtáit!... 15 Hogyan írjuk helyesen a tulajdonneveket?... 18 Mikor kell a tulajdonneveket kis kezdőbetűvel írni?... 21 A melléknevek... 24 Hogyan írjuk helyesen a mellékneveket?... 26 A számnevek... 28 Hogyan írjuk helyesen a számneveket?... 30 Mi mindent tanultunk eddig?... 32 2. AZ ÉLŐBESZÉD Hangsúly, hanglejtés, hangszín... 34 A hangerő... 37 Beszédtempó, beszédszünet... 40 Tekintet, arcjáték, gesztusok... 43 Testtartás, térköz... 46 Külső, hajviselet... 49 Mi mindent tanultunk eddig?... 52 3. AZ IGÉK, AZ IGENEVEK ÉS A HATÁROZÓSZÓK Az ige... 54 Az igeragozás... 56 Hogyan fejezzük ki a cselekvés idejét és módját?... 59 Mire vigyázzunk az igék helyesírásakor?... 62 A határozószók... 65 Az igenevek. A főnévi igenév... 67 Mit érdemes tudni a melléknévi és a határozói igenévről?... 69 Mi mindent tanultunk eddig?... 72 4. A HELYES BESZÉD ÉS SZÖVEGALKOTÁS A szöveg képe, tagolása... 74 Margó, sor- és szótávolság, betűtípus, színek és ábrák... 77 A beszéd és az írott szöveg különbségei... 80 A kulturált nyelvi viselkedés... 82 Nyelvi agresszió a diákok között... 85 Hazugság, elhallgatás, részigazság, megtévesztés... 88 Mi mindent tanultunk eddig?... 90 5. NÉVMÁSOK, VISZONYSZÓK, MONDATSZÓK Mit kell tudni a névmásokról? Mi a személyes névmás?... 92 Mit jelöl a birtokos névmás?... 95 Kire hat a visszaható névmás? Mi a kölcsönös névmás?... 97 Mi jellemzi a mutató és a kérdő névmásokat?... 100 Melyek a határozatlan és az általános névmások?... 102 Mire vonatkozik a vonatkozó névmás?... 105 Hogyan írjuk és használjuk helyesen a névmásokat?... 107 A viszonyszók... 110 Vannak még további viszonyszók?... 113 A mondatszók... 116 Hogyan alkothatunk új névszókat?... 118 Hogyan alkothatunk igéket, igeneveket?... 120 Mi mindent tanultunk eddig?... 122 6. A SAJTÓ ÉS AZ INTERNET VILÁGA Sajtó, elektronikus sajtó, online hírek... 124 Bulvár, sztárkultusz... 127 Facebook, fotók, visszaélések a virtuális világban... 129 Etikus információkezelés, plagizálás... 132 Számítógép-függőség, biztonsági beállítások... 134 Jegyzetelés, blogolás... 136 Ismeretközlő szöveg... 138 Érvelés, meggyőzés... 140 Mi mindent tanultunk eddig?... 142 FOGALOMTÁR... 143
1. A NÉVSZÓK Ebből a fejezetből megtudhatod, hogy milyen szófaji csoportok vannak; mit kell tudni a főnevekről; mit kell tudni a melléknevekről; mi jellemző a számnevekre. 7
Mindent a szavakról Mit gondolsz a témáról? Hogyan lesznek a hangokból szavak? Szerinted mikor tekinthető szónak egy hang? Ó, ez igazán nem nehéz kérdés! J Ismétlés Ebben a tanévben tovább bővítheted ismereteidet a szavakról. Előtte bemelegítésként elevenítsd fel, mit tanultál róluk az előző évben! Megtudtad, hogy a szavak nyelvi jelek, hogy kiejtve beszédhangokból, leírva betűkből állnak. Van jelentésük, sokszor nem is egyféle. Vizsgálhatjuk a szavakat alakjuk szerint, azaz lehetnek egyszerűek, összetettek, toldalék nélküliek, toldalékosak. Persze ezek mellett még sok más jellemzőjük is van a szavaknak. Idén egyetlen új szempontból fog- juk megvizsgálni: alaposan körbejárjuk majd, hogy melyik szónak mi a szófaja. Ez azért fontos, hogy később majd a mondatban betöltött szerepüket is fel- ismerhesd. A szófajok csoportosítása Vágjunk is bele rögtön! Amikor egy szóról meg akarjuk állapítani, mi a szófaja, megvizsgáljuk, mi a jelentése; mi jellemzi alaktanilag (toldalékolható-e, egyszerű vagy összetett-e); milyen szerepet tölt be a szószerkezetben és a mondatban. Miután ezeket végignéztük, a szavakat be tudjuk sorolni valamelyik szófaji csoportba. Nem kell megijedni! Ugyanúgy, ahogy az orvosok is megtanulják, hogy egyegy betegségnek melyek a tünetei, és csak utána írják fel a gyógyszert, először mi is megtanuljuk, melyik szófajnak milyen jellemzői vannak. Elöljáróban annyit elárulunk, hogy három nagy szófaji csoportról fogunk idén tanulni: 1. az alapszófajokról (ige, főnév, melléknév, számnév, határozószó, igenevek, névmások); 2. a viszonyszókról (névelő, névutó, segédige, igekötő, kötőszó, szóértékű módosítószók); 3. a mondatszókról (indulatszók, kapcsolattartás szavai, hangutánzó mondatszók és a módosítószók). 8
Most már jobban érted? Vajon miért fontos a szófajokat ismernünk? Gondolj például az idegen nyelvek tanulására! Mondj érveket a csoportosítás szükségessége mellett! FELADATOK 1. Gyűjtsétek össze párban dolgozva azokat a tulajdonságokat, amelyeket eddig a szavakról tanultunk! Írjátok le a füzetetekbe! 2. Készíts a füzetedbe összefoglaló táblázatot a szavak jelentéséről és alakjáról a lecke szövege alapján! Írj mindegyikhez példát! 3. Csoportosítsd jelentésük alapján a következő szavakat! Melyek tartozhatnak egy csoportba? Hogyan tudsz rákérdezni a jelentésükre? Beszéljétek meg padtársaddal a megoldásaitokat! néz hideg keserű felhő sápadt sápad szép napos éretlen érik esik cseresznye 4. Jegyezzétek le szóforgóval*, csoportban dolgozva, hogy véleményetek szerint miért lehet szükség a szavak szófajokba sorolására! Írjon mindegyikőtök legalább egy-egy érvet! Beszéljétek meg ezután a megjegyzéseiteket! Hallgassátok meg a többi csoportot is! Hány egyező vélemény hangzott el? * A csoport tagjai sorban, az óramutató járásával egyező irányban mondják el egymásnak a gondolataikat a megadott témában. JÁTÉKOS ANYANYELVÜNK Miről is lesz szó? A Játékos anyanyelvünk részekben olyan érdekes játékokkal fogtok találkozni, amelyeket az osztályban, szabadidőtökben, vagy kirándulásokon is játszhattok. Vannak közöttük szituációs játékok és anyanyelvünkkel kapcsolatosak is. A játékok szervezésénél jó, ha van egy játékvezető, aki vitás esetekben dönteni tud. Egy-egy feladathoz kellékek is szükségesek, de olyanokat is találhattok köztük, amelyekhez csak ti kelletek és a fantáziátok. Vigyázzatok arra, hogy a játék során ne bántsátok meg egymást és ne sérüljön meg senki! Jó játékot, jó nyelvészkedést! 9
Mit kell tudnunk a szófaji csoportokról általában? Mit gondolsz a témáról? Ha valamiből sokféle létezik a világon, előbb-utóbb megpróbáljuk csoportokba sorolni. Ilyen csoportokat alkothatnak például a kutyafajták vagy a légi, vízi és szárazföldi közlekedési eszközök. Vajon miért tesszük ezt? Az alapszófajok Járjuk körül először, hogy az egyes szófaji csoportoknak milyen általános jellemzőik vannak! Ha ezek alapján megvizsgálod a szavakat, már meg is tetted az első lépést a szófajuk azonosításához. Először nézzük az alapszófajokat! Idetartozik: az ige; a névszók (a főnév, a melléknév és a számnév); a határozószók; az igenevek (azaz a főnévi, a melléknévi és a határozói igenevek); névmások (azaz a főnévi, melléknévi, számnévi, határozószói névmások). Főbb jellemzőik: 1. Az alapszófajú szavaknak általában önálló, tartalmas jelentésük van. 2. Többségükben toldalékolhatók. Például: nézelődik, kapuban, szépséges, hármat. Kivételt jelentenek a határozószók (kinn), a határozószói névmások (így) és a határozói igenevek (olvasva). Ezek csak bizonyos toldalékokkal láthatók el. 3. Ha az alapszófajokat mondatba illesztjük, akkor általában önálló mondatrészek lehetnek és bővíthetők. Ezalól is van kivétel, a névmások, amelyek között kevés bővíthető akad. A viszonyszók Lássuk a viszonyszók általános tulajdonságait! A viszonyszók közé tartozik: a névelő (a, az, egy); a névutó (alatt, után, szerint, miatt); a segédige (fog, volna); az igekötő (meg, el, át, ki, össze); a kötőszó (hogy, mint, de, vagyis); a szóértékű módosítószók. Ezeknek több alcsoportja van: tagadószó, tiltószó, kérdőszó, óhajtószó, bizonyítószó, és a határozatlanságot kifejező módosítószó. 10
Főbb jellemzőik: 1. A viszonyszók elnevezés abból ered, hogy ezeknek a szavaknak a szószerkezetben vagy a mondatban betöltött helyük, a másik szóhoz való viszonyuk határozza meg a jelentésüket. (Ha azt mondjuk, alatt, önmagában nem állja meg a helyét, meg kell mondjuk, mi alatt van például egy adott tárgy.) Jelentésük tehát viszonyjelentés. 2. A viszonyszók nem bővíthetők, és általában nem toldalékolhatók (át, se, is). Kivételek ezalól a segédigék, amelyek toldalékolhatók (fogom). 3. Önálló mondatrészek ezért nem lehetnek. A mondatszók A harmadik szófaji csoport a mondatszók, négy csoportja van: indulatszók (jaj, hé), kapcsolattartás mondatszavai (szia, á, lám, pszt), hangutánzó mondatszók (miau, brrr), mondatértékű módosítószók (bizony, talán, bár). Főbb jellemzőik: 1. Nincs önálló jelentésük, de érzelmeket, indulatokat, véleményt stb. kifejezhetnek. 2. Nem bővíthetők, nem toldalékolhatók, (kivéve szia, sziasztok). 3. Önállóan is mondatot alkothatnak (Jaj!), ha hosszabb mondatban szerepelnek, akkor önálló tagmondatot alkotnak. A szófajok megállapítása Amikor egy-egy szó szófaját akarod meghatározni, ezeket a jellemzőket már figyelembe tudod venni. De vigyázz! Mást jelenthet egy szó önmagában, és mást egy mondatba ágyazva. Mindig vizsgálnod kell majd, mit jelent a szó az adott mondatban. Előző évi tanulmányaid során megismerkedtél az azonos alakú szavakkal. Emlékezz csak! Helyezd mondatba például a fog szót! Főnévként viselkedik a kimutatja a foga fehérjét szólásban. Igeként az Aki sokat markol, keveset fog közmondásban. És viszonyszóként van jelen a fogsz még te sírni utánam! felkiáltásban. Ezeket a szavakat több szófajú szavaknak nevezzük. Most már jobban érted? Tedd próbára magad! Fel tudod már sorolni az összes szófajt példával? 11
FELADATOK 1. Jegyezd le a füzetedbe a következőket, majd egészítsd ki példákkal a fenti leckeszöveg alapján! alapszófajok viszonyszók mondatszók 2. Olvasd át figyelmesen az egyes szófajokhoz írt példákat a lecke szövegében! Ha készen vagy, a padtársaddal diktáljatok egymásnak felváltva ezekből hármat-hármat. Próbáljátok meg emlékezetből felidézni, melyiket hová lehet besorolni! Ellenőrizzétek közösen, hogy helyes-e a megoldás! 3. Döntsd el az alábbi állításokról, hogy igazak vagy hamisak! Írd le a füzetbe a válaszaiddal együtt: I = igaz, H = hamis! a) Az igék mindig toldalékolhatók. b) Egy szónak lehet többféle szófaji besorolása is. c) Az igekötő alapszófaj. d) Az igekötő és az igenevek egy nagy szófaji csoportba sorolhatók. e) A fog szó szófaja ige. f) A viszonyszók néha toldalékolhatók. 4. Sorold be valamelyik nagyobb szófaji csoportba az alábbi szavakat! róka hűha fel mögött nem de úgy sárga fáj JÁTÉKOS ANYANYELVÜNK Jegyezd meg! Gyűjtsetek össze apró tárgyakat (kb. 10-15-félét) és tegyétek egy asztalra! Fél percen át memorizálhatjátok a tárgyakat, majd a játékvezető letakarja egy kendővel. Ezután mindenki írja le annyi tárgynak a nevét, ahányra emlékszik. Aki a legtöbbet írja le, az a győztes. A játék nehezíthető: a) szóban pontos leírást kell adni legalább három tárgyról; b) meg kell nevezni az azonos színű vagy formájú tárgyakat; c) több tárgyat kell ugyanannyi idő alatt megjegyezni; d) kevesebb idő alatt lehet megfigyelni; e) egy tárgyat elvesz a játékvezető, azt kell kitalálni, hogy melyik az. 12
A főnevek Mit gondolsz a témáról? Emlékezz vissza! Első osztályban, amikor még nem tanultad a nagybetűket, hogyan jelöltétek a tulajdonnevek kezdőbetűit? Meghatározás Alsó tagozatban már hallottál a főnevekről. Elevenítsd fel, mi mindent tanultál róluk! Tudod, hogy a főnév élőlényeket (ember, állat, növény, gomba), élettelen dolgokat, tárgyakat (asztal, hajó, eső), elvont fogalmakat (egészség, betegség) megnevező szófaj. Nemrég megtudtad, hogy az alapszófajok egyike. A magyar nyelv szavainak körülbelül a fele főnév. Azt is tanultad már, hogy a főneveknek két nagy csoportja van, a köznevek (autó) és a tulajdonnevek (Attila). Kérdései: ki?, mi?, kik?, mik?. A köznév A köznevek több hasonló dolog közös elnevezésére szolgáló szavak (gyerek, kutya, virág, könyv, igazság). A jelentésük alapján három csoportra bonthatjuk őket: egyedi név, hasonló egyedek együttes elnevezése (macska, hóvirág); gyűjtőnév, több egyedből álló csoport közös elnevezése (osztály, gyümölcs); anyagnév, egy-egy tárgy anyagára utaló elnevezés (ezüst, üveg). A tulajdonnév A tulajdonnév valakinek, valaminek az egyedi, megkülönböztető neve, mint a saját neved. Jelentésük alapján az alábbi csoportokra bonthatók: személynév (Tamás, Wesselényi Miklós); állatnév (Buksi, Villám); földrajzi név (Magyarország, Dunántúli-középhegység, Atlanti-óceán); égitestek neve (Nap, Föld, Nagy Göncöl); intézménynév (Petőfi Sándor Általános Iskola); címek (Egri csillagok); kitüntetések, díjak neve (Nobel-díj); márkanév (Suzuki, Nike). Most már jobban érted? Egy kis (internetes) böngészéssel vagy eddigi ismereteid alapján, sorold fel a településeden működő iskolákat és kulturális intézményeket! (Ha túl sok van, elég lesz 4-5 példa is!) Figyelj a helyesírásukra! 13
FELADATOK 1. Gyűjts 3-3 példát a következő főnévi kategóriákra a füzetedbe! élőlények élettelen dolgok, tárgyak elvont fogalmak Ellenőrizzétek a padtársaddal egymás megoldásait, és ha szükséges, javítsátok a példákat! Használjátok vitás esetben az Értelmező kéziszótárt, amely megadja a szó szófaját is! 2. Írj rövid történetet úgy, hogy minél több főnév szerepeljen benne! Ezek közül az egyik legyen a történeted címe! 3. A tulajdonnevek köre nagyon gazdag. Alkossatok csoportokat! Készítsetek pókhálóábrát, amely a tulajdonnevek rendszerét mutatja! Írjatok saját példát mindegyik szálhoz! Az utcán járva figyeld a tulajdonneveket tartalmazó táblákat, feliratokat! 4. Írjatok le a füzetetekbe 4-4 tulajdonnevet! Diktáljátok le egymásnak a padtársaddal! Igyekezzetek főként magyar neveket diktálni! Figyeljetek a helyesírásra, a nagy kezdőbetűkre! Melyik csoport esetében volt nehéz ezt megtartani? JÁTÉKOS ANYANYELVÜNK Hármas szójáték A kezdő játékos megnevez három, azonos kezdőbetűvel kezdődő tárgyat. A következő játékos feladata, hogy olyan mondatot alkosson, amelyben ez a három szó megtalálható, majd ő adja meg az újabb szavakat. A játék másik változatában tetszőleges kezdőbetűkkel három össze nem illő tárgyat kell megnevezni. A harmadik változatban azonos kezdőbetűvel kezdődő tárgy, fogalom és személy nevét kell megadni és ezekkel mondatot alkotni. 14
Ismerd meg alaposabban a tulajdonnevek fajtáit! Mit gondolsz a témáról? Vannak bizonyára olyan ismerőseid, akiknek két utónevük van, vagy egészen különös a családnevük. Nevezd meg őket! Ismered saját eredeti neved jelentését? Ha nem, nézz utána a Magyar utónévkönyvben! Tudsz-e még példát mondani a ragadványnév személynévvé válására? Az élet minden területén találkozol tulajdonnevekkel, ezért érdemes ezek fajtáit jobban megismerned. A személynevek A tulajdonnevek közül először a személyneveket vegyük górcső alá. Kezdjük a következővel! Írd le a saját neveidet, mindegyiket, amivel meg szoktak szólítani az iskolában, otthon, a barátaid között. Bizonyára ezek közül több is szerepel majd a papírodon: A családnév vagy vezetéknév, amit a szüleidtől örököltél (Nagy, Budai, Eötvös, Petőfi). A hivatalos iratokban, az osztálynaplóban is ez a név szerepel első névként. Mostanában sokaknak van kettős családnevük, ami az apai és anyai vezetéknév kötőjeles alakját jelenti (Nagy-Komáromi). A keresztnév a neved második eleme, ezért úgy is nevezik, hogy utónév (Benedek, Orsolya). Sokaknak van két utónevük, sőt a királyi, nemesi családokban akár 5-8 is előfordulhat, amelyeket a felmenőktől örökölnek. Érdekesség, hogy a legtöbb országban általában éppen fordított a sorrend, náluk második helyen szerepel a családnév és az utónévvel kezdik a bemutatkozást (Leonardo di Caprio). A papírodon szerepelhet becenév is; ez az a névváltozat, ahogyan a családod, az ismerőseid szólítanak téged. Általában az utónévből vagy a vezetéknévből képezik kicsinyítőképzőkkel (Orsi, Tomi, Margó, Vitéz Viti). Ha van olyan neved, amelyet az egyik tulajdonságod, jellegzetes vonásod miatt kaptál, akkor az a ragadványnév (Picur, Nyurga). Hajdanán, amikor sok azonos nevű ember élt egy-egy kis településen, ragadványneveket adtak az embereknek. Így különböztették meg őket egy-egy tulajdonságuk, szokásuk vagy épp a foglalkozásuk alapján (Fazekas Tóth Béla, Süket Tóth Béla). Sok ragadványnév az idők folyamán akár személynévvé is válhat, mint például a nagy királyok, híres emberek esetében (ez történt Bottyán Jánossal is, aki egy csatában elvesztette az egyik szeme világát, ezért kezdték Vak Bottyánnak hívni, és a történelemben azóta is így emlegetik). 15
A tulajdonnevek további csoportjai A házi kedvenceinket általában családtagnak tekintjük, és saját nevet is kapnak. Így az állatnevek is a tulajdonnevek közé tartoznak (Cirmos, Bogáncs). Biztosan szoktál térképet, földgömböt nézegetni. Az ott található földrajzi nevek is a tulajdonnevek közé sorolandók. Ilyenek a földrészek, folyók, tavak, óceánok, hegyek, városok, falvak, utcák stb. nevei (Európa, Budapest, Duna, Kékes, Északi-középhegység, Erzsébet híd). Az égitestek nevei (vagy másképpen a csillagászati nevek), azaz a bolygók, csillagképek, állatövi jegyek, galaxisok nevei ugyancsak tulajdonnevek (Föld, Jupiter, Vízöntő, Kos, Esthajnalcsillag, Naprendszer). Az iskolák, vállalatok, kulturális, egészségügyi, gazdasági, politikai intézmények, együttesek stb. neveit intézményneveknek nevezzük (Nemzeti Színház, Petőfi Sándor Általános Iskola, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Kaláka együttes, Corvin mozi). Melyik a kedvenc könyved, filmed? Mindkettő neve tulajdonnév, mégpedig cím. Idetartoznak a versek, a könyvek, a színdarabok, a filmek, az újságok stb. nevei (Harry Potter, Tüskevár, Nők Lapja, Rómeó és Júlia). A tulajdonnevek közé tartoznak a kitüntetések, díjak nevei is (Oscar-díj, Mosolyrend Lovagja, Magyarország Kiváló Művésze, Magyar Örökség-díj). Nézz körül a ruházatodon, a büfében, a boltokban! Rengeteg márkanevet látsz majd mindenütt. Az autómárkák, ruhamárkák, a különféle termékek egyedi nevei is mind tulajdonnevek (Adidas, GAP, Milka, Porsche, Coca-Cola). Mostantól már biztosan fel fogod ismerni a tulajdonnevek különféle fajtáit. Fontos azonban, hogy a helyesírásukra nagyon ügyelni kell. A következő leckében erről lesz szó. Most már jobban érted? A Nemzeti Színház épülete Budapesten. Nézz utána, hogy mikor épült! Tudsz példát mondani arra, amikor egy cég vagy márka nevét nem nagybetűvel kezdik? Szerinted mi lehet az oka? Mi a véleményed erről? 16
FELADATOK 1. Idézd fel az előző tanévi ismereteidet a betűrendbe állítás szabályairól! Állítsd betűrendbe az alábbi családneveket! Péterffi Péter Péterfi Pap Papp Pék Péreli Péntek 2. Becenév vagy ragadványnév? Hogyan döntöd el? Írd le a füzetedbe az alábbi neveket két csoportba rendezve! Lali Béci Morci Marcsi Vigyori Vili Borzi 3. A 2. feladat rajza segítségével írj egy rövid, 4-5 mondatos mesét a füzetbe, amelyben a főszereplők az előző feladatban szereplő nevek valamelyikét viselik! 4. Alkossatok csoportokat! Jegyezzetek fel egy nagy csomagolópapírra ablakmódszerrel* minél több márkanevet, címet, intézménynevet és földrajzi nevet! Mindenki legalább 5-5 új példát írjon! Ellenőrizzétek megoldásaitokat a helyesírási szótárak segítségével! * Egy nagy csomagolópapírt 4+1 részre kell osztani, az egyes részeket megszámozni (1, 2, 3, 4, a középső rész üresen marad), ezenfelül a négytagú csoport tagjai is sorszámot kapnak. A megfelelő számmal ellátott részbe az egyes csoporttagok beírják saját véleményüket, megoldásaikat. Ezután a középső, üres részbe a konszenzussal hozott csoportvélemény kerül. JÁTÉKOS ANYANYELVÜNK Ki vagyok én? A játékvezető minden játékos hátára egy papírcetlit ragaszt, amelyen egy szó áll (például: híres emberek neve, földrajzi helyek neve, intézménynevek, égitestek nevei, regényhősök nevei, filmszereplők neve). Ezután a játékosok egyszerre elindulnak és kérdéseket tesznek föl egymásnak (személyenként egyet), s a válaszokat meghallgatva ki kell találniuk, hogy milyen szó van a hátukra ragasztva. 17
Hogyan írjuk helyesen a tulajdonneveket? Mit gondolsz a témáról? Idézd fel, mi tudsz a tulajdonnevek helyesírásáról! Hogyan kell leírni a települések, megyék, tájegységek, díjak nevét? Nézz utána, ki volt Kincsem! Ismersz még más híres versenylóneveket is? Az előzőekben sok tulajdonnevet gyűjtöttünk össze, és néhány példán láthattad, miként kell őket helyesen írni. A tulajdonneveket alapvetően mindig nagy kezdőbetűvel írjuk, hiszen egyedi nevekről van szó. Ezzel is megkülönböztetjük őket a köznevektől. Lássuk azonban, hogy az egyes tulajdonnévfajtákat hogyan írjuk helyesen! Egy- és többszavas tulajdonnév Az egy szóból álló tulajdonnevek mindegyikét nagy kezdőbetűvel írjuk (Kincsem, Nike, Mecsek, Volán, Magyarország). Ha több különírt szóból áll a tulajdonnév, akkor két alapvető esetet érdemes megjegyezned. 1. Több szóból álló államnevek, intézménynevek esetében minden elemet nagybetűvel írunk, ám az egyes tagokat összekapcsoló és kötőszót és az a, az névelőt kicsivel. Erre példa a Kossuth Lajos Általános Iskola és Gimnázium neve is. Hasonló a helyzet az újságok és a folyóiratok címével is: Nők Lapja, Élet és Irodalom stb. 2. Ha azonban egyedi, egyszeri címről van szó, úgymint irodalmi művek, festmények, zeneművek, szobrok, akkor csak a cím kezdőbetűje nagybetűs, minden más elem kisbetűvel írandó: János vitéz, Magányos cédrus, Magyar helyesírási szótár. Természetesen, ha a címben egy másik tulajdonnév is szerepel, azt is nagybetűvel kell írni (Berzsián és Dideki). 3. A földrajzi nevek közül a megyék és a közterületek elnevezésére is ugyanez igaz. A megyék, utcák, terek, hidak stb. nevének első tagját nagybetűvel, a közterület fajtáját pedig kisbetűvel írjuk (Veszprém megye, Hold utca, Szent István körút, Erzsébet híd). Sorold fel Budapest Duna-hídjait észak felől dél felé haladva! 18
Kötőjeles tulajdonnév Több szóból álló földrajzi nevek kötőjellel. Ha egy földrajzi név több szóból áll, és ezeket (valamelyik tag határán) kötőjel kapcsolja össze, akkor az alábbiakra kell ügyelni. Az előtagot nagy kezdőbetűvel, a kötőjellel kapcsolódó földrajzi utótagot pedig kisbetűvel írjuk. 1. A folyó, hegy, hegység, sziget, tó, tenger, óceán elnevezéseket többnyire kötőjellel kapcsoljuk az előttük álló taghoz (Csendes-óceán, Margit-sziget, Budai-hegység). Egy-egy folyót vagy hegységet gyakran mindössze egyetlen tulajdonnévvel nevezünk meg (Mátra, Duna, Pilis, Kaukázus). Mégis előfordulhat, hogy a pontosabb megértés végett, magyarázólag hozzá kell illesztenünk a megfelelő földrajzi elnevezést (Tisza folyó, Bakony hegység). Ilyenkor, mivel az utótag nem a név szerves része, nem kell kötőjelet írni a tagok közé. Vigyázz! Van egy-két különleges helyzet is! A Margit-sziget és a Gellért-hegy elnevezést szokták kötőjel nélkül, egybeírva is használni, így Margitsziget, Gellérthegy. Ez abban az esetben helyes, ha Budapest városrészeként emlegetik őket. 2. Biztosan találkoztál már olyan földrajzi elnevezésekkel, amelyekben az előtag az egyik égtáj neve. Az égtájat ilyenkor nagy kezdőbetűvel írjuk, és kötőjellel kapcsoljuk hozzá az utótagot (Nyugat-Magyarország). 3. A többelemű megyenevek közé is kötőjelet kell írni, de természetesen a megye szót, ahogy az imént tanultuk, külön kell írni (Jász-Nagykun-Szolnok megye). A díjak, kitüntetések neveiben sokszor egy-egy híres ember neve áll, ilyenkor a személynevet nagy kezdőbetűvel írjuk. Ehhez a díj elnevezést kötőjellel és kisbetűvel kapcsoljuk (Jászai Mari-díj, Nobel-díj). Ha nincs benne személynév, akkor minden elemét nagybetűvel kezdjük (a Népművészet Ifjú Mestere, a Nemzet Színésze). Most már jobban érted? Kik azok a magyar származású tudósok, akik Nobel-díjat kaptak? Kutass a világhálón, majd írd le nevüket a füzetedbe! Milyen egyéb díjról, kitüntetésről hallottál már? FELADATOK 1. Készíts rövid jegyzetet a füzetedbe az imént tanult szabályokról! Foglald össze, mi jellemző az alábbi tulajdonnevek helyesírására! egy szóból álló tulajdonnevek több, különírt szóból álló tulajdonnevek földrajzi nevek, ha utótagjuk egy közterület neve (utca) újságok, folyóiratok címe könyvek, zeneművek, festmények címe 19
2. Írjatok közösen a padtársaddal az iménti feladat mindegyik sorához legalább 4-4 példát! Mondj kettőt-kettőt te, kettőt-kettőt pedig a társad! Ha elbizonytalanodtok, használjátok a Magyar helyesírási szótárt! 3. a) Egészítsd ki a következő mondatokat egy-egy hiányzó tulajdonnévvel! Dolgozz a füzetedben! A mi településünk neve:, megyében található. Ennek a megyének. a székhelye. A megyénkben található leghíresebb tó vagy folyó a(z): Iskolánk pontos címe:. (irányítószám) (település neve).. (utca, tér stb. neve) (házszám) b) Ha elkészültél, a padtársaddal ellenőrizzétek a munkátokat! Ugye mindketten hibátlanul egészítettétek ki a mondatokat? Ellenőrizzétek a helyesírást is! 4. Dolgozz a füzetedben! Gyűjts a földrajzi atlasz segítségével 3-3 olyan megyenevet, amelyben szerepel kötőjel; olyan magyar tájegységet, amelyben szerepel valamely égtáj neve; olyan településnevet, amely legalább két szó összetételéből keletkezett (Felsőzsolca); olyan folyó, tó nevét, amelyben van kötőjel! JÁTÉKOS ANYANYELVÜNK Csak egy betű A feladat olyan szószerkezetek írása, melyben egy földrajzi név szerepel egy jelzővel, melytől csak egy betűvel különbözik, vagy egy plusz betű van az egyik szóban (a rövid és hosszú betűk nem számítanak). Például: drága Prága, buta Buda. Hasonló játék, amikor vicces neveket kell írni ugyanezzel a módszerrel, azaz egy személynevet és egy jelzőt kell összerakni. Például: Búgó Hugó. 20
Mikor kell a tulajdonneveket kis kezdőbetűvel írni? Mit gondolsz a témáról? A tulajdonnevek helyesírásáról már sokat tanultál. Idézd fel, mit írunk nagybetűvel, milyen elemet írunk kisbetűvel a tulajdonnevekben! Hogy feleljünk a címben szereplő kérdésre: bizonyos esetekben akkor, ha melléknevet képezünk belőlük az -i, -s vagy -beli képzők segítségével (pilisi, uráli, nyugat-magyarországi, petőfis). Ekkor ugyanis melléknévvé válnak, ezért általában kis kezdőbetűvel írjuk őket. Kivételek persze itt is akadnak. Azért, hogy könnyebb legyen eligazodni a helyesírás útvesztőiben, kicsit részletesebben is megvizsgáljuk ezt a kérdéskört. Egyelemű tulajdonnevek Az egyelemű, egybeírt tulajdonnevek esetében viszonylag könnyű a dolgunk, a nagy kezdőbetű mindig kis kezdőbetűre vált, ha a következő képzők járulnak hozzá: -i: budapesti; -s: jókais stílus; -beli: alpokbeli. Van azonban olyan szabály, amelyre oda kell figyelni. Ha a földrajzi név i-re végződik, és ebből -i képzős alakot képezünk, akkor a szó végén nem két, hanem csak egy i-t írunk. Ha ugyanis a szót kis kezdőbetűvel írjuk, akkor tudjuk, hogy melléknévi minőségben szerepel (marcali lakos). Idegen tulajdonneveknél azt érdemes megfigyelned, hogy ejtjük-e a név utolsó betűjét. Ha nem ejtjük ki, akkor az -i, -s, -beli képzőt kötőjellel kapcsoljuk a tulajdonnévhez, de az első tagot kis kezdőbetűvel írjuk (Shakespeare [sékszpír] shakespeare-i; Bordeaux [bordó] bordeaux-beli). Többelemű tulajdonnevek Kicsit jobban kell figyelni a több különírt elemből álló tulajdonnevekből képzett melléknevek helyesírására. A több tagból álló személyneveknél kötőjellel kapcsoljuk az -i és -s képzőket, és itt megtartjuk a nagy kezdőbetűket (Lázár Ervin-es, József Attila-i). A Magyar Tudományos Akadémia épülete. 21
A János-hegyi Erzsébet kilátó. Ha többtagú intézmény- és államnevekből melléknevet képezünk, csak a tulajdonnévi tagok elején marad a nagy kezdőbetű, a többi elem kis kezdőbetűs lesz (Magyar Tudományos Akadémia magyar tudományos akadémiai; Egyesült Királyság egyesült királysági; Erzsébet Szálloda Erzsébet szállodai; József Attila Gimnázium József Attila gimnáziumi). A címek esetében általában a -beli képzőt használjuk, és ezt kötőjellel illesztjük a változatlanul nagy kezdőbetűs címhez (Nyugat-beli, János vitéz-beli). A többelemű, különírt földrajzi neveknél is megtartjuk az első tag nagy kezdőbetűjét, a képzőt pedig egybeírjuk a második taggal (Baranya megyei, Hidas utcai). A több szóból álló, kötőjeles földrajzi nevekből képzett mellékneveknél háromféle eset lehetséges. Ha az előtag tulajdonnév, marad a nagy kezdőbetű, és a földrajzi név utótagjához illesztjük a képzőt (János-hegyi, Pireneusi-félszigeti, Duna-parti). Ha az előtag nem tulajdonnév, -i, -s képzős alakjaiban az előtag is kis kezdőbetűvel írandó (észak-magyarországi, sváb-hegyi). Ha az előtag és az utótag is tulajdonnév, mindkét tagot kis kezdőbetűvel írjuk (győr-moson- -soproni; de vigyázz: Győr-Moson-Sopron megyei). A díjak, kitüntetések nevéből ha -s képzővel melléknevet képezünk, két eset lehetséges. Ha a díjnév első tagja személynév, megtartjuk a nagy kezdőbetűt, és a díj, kitüntetés szóhoz közvetlenül kapcsoljuk a képzőt (Kossuth-díjas, Oscar-díjas). Ha nincs benne személynév, akkor a mellék- névi alak minden elemét kisbetűvel kezdjük (Állami Díj állami díjas). Milyen filmekkel kapcsolatos díjakat ismersz még? Most már jobban érted? Aki Miskolcon él, az miskolci. De, hogy írja le, aki Helsinkiben, Dunakeszin, Nagyberkiben vagy Lentiben él? 22
FELADATOK 1. a) Foglald mondatba a következő -i képzős tulajdonneveket! hévízi Zala megyei magyarországi marcali b) A padtársaddal olvassátok fel egymásnak a megoldásaitokat! 2. Ismételd át a tulajdonnevek helyesírására vonatkozó szabályokat az előző lecke alapján! Milyen esetben kell nagybetűvel írni az 1. feladatban szereplő alakokat? (Gondolj az intézményekre, címekre stb.!) Alkoss példákat! Jegyezd le a válaszaidat a füzetedbe! Ha elkészültél, a padtársaddal hallgassátok meg egymás megoldásait! 3. A következő tulajdonnevekből képezz -i képzős alakot! Dolgozz a füzetedben! megyéd neve településed neve az iskolád utcájának a neve kedvenc íród/költőd neve Arany János neve 4. Alkossatok három csoportot! Készítsetek egy nagy plakátot, amelyen bemutatjátok, összefoglaljátok az -i, -beli, -s toldalékos alakok helyesírására vonatkozó szabályokat! Mindegyikhez írjatok 2-2 új, általatok keresett példát! Döntsétek el, melyik csoport, melyik toldalékra vonatkozó szabályokat írja össze! Ha elkészültetek, minden csoport mutassa be alkotásait az osztályban! Törekedjetek arra, hogy a plakátotok legyen színes, jól áttekinthető! JÁTÉKOS ANYANYELVÜNK A nevek eredete Amikor még nem ismerik egymást egy csoport tagjai, akkor nagyon jó játék a nevük eredetéről beszélgetni. Üljetek le körben! Sorban mindenki mondjon valamit a saját utó- kereszt- és becenevéről. Például, hogyan választották a szülei (ha nem tudja, akkor is kitalálhat valami történetet), szereti vagy sem, miért kapta a becenevét stb. Ha van valamelyikőtöknek háziállata, akkor az ő elnevezéséről is elmondhat egy történetet. 23
A melléknevek Mit gondolsz a témáról? Ha be kell mutatnod egy személyt, azaz jellemezned kell őt, vajon melyik szófajt használod a leggyakrabban? Miért van ez így? Meghatározás Alsó tagozatban tanultál a szófajokról, azon belül is a melléknevekről. Emlékezz vissza, mit tudsz! Tudod, hogy a melléknevek élőlények és élettelen dolgok, jelenségek külső, belső tulajdonságát, állapotát, származását kifejező szavak. A legutóbb tanult főnévhez hasonlóan a melléknév is alapszófaj, és ugyanúgy a névszók csoportjába tartozik. Legjellemzőbb kérdései: milyen?, melyik?, mekkora?, honnan való?. Próbáld jellemezni magad! Milyen vagy? E feladat teljesítése közben bizonyára sok melléknevet használsz. Például magas, barna, kék, kedves, okos, vidám stb. Arra használod a mellékneveket, amire valók: színessé, érzékletessé teszed velük beszédedet, és tudsz beszélni a tulajdonságokról. Csoportosítás A mellékneveket felépítésük alapján többféle csoportba sorolhatjuk. Vannak egytagú melléknevek (gyönyörű, piros, egészséges). Vannak összetettek (sötétzöld, magabiztos). A melléknevek egy része alapszó: nagy, gyenge, rossz. De sokszor találkozunk melléknévből vagy valamilyen más szófajból képzett melléknevekkel is. Például nyakas, bűnös, tudatlan. Toldalékolhatók is (képzőkkel, jelekkel, ragokkal). Fokozás A melléknevek különlegessége, hogy fokozhatók, így a különféle tulajdonságokat össze tudjuk hasonlítani, meg tudjuk mondani ezek mértékét, fokát. Ezt is tanultad ötödikben, elevenítsd fel! Az alapfokú melléknév jele: Ø (szép). A középfok jele a -bb (szebb). Ehhez kapcsolódhat egy -ik kiemelőjel (szebbik). A felsőfok jele a leg- -bb (legszebb). Ehhez is kapcsolódhat az -ik jel (legszebbik). A túlzófok jele a legesleg- -bb (legeslegszebb). Most már jobban érted? Mondj olyan melléknevet, amelynek a középfokát más tőből képezzük, mint ami az alapfoka! 24
FELADATOK 1. Jellemezd magad! Először öt melléknévvel írd le a külsődet, majd öt újabb szóval írd le, milyen a jellemed, milyen belső tulajdonságaid vannak! Majd öt újabb melléknév következzen: mondd el, milyen szeretnél lenni felnőttkorodban! Figyelj arra, hogy bemutatkozásod igaz legyen, de főleg a jó tulajdonságokra helyezd a hangsúlyt! Dolgozz a füzetedben! külsőm jellemem, belső tulajdonságaim felnőttkoromban ilyen szeretnék lenni 2. Mutasd be kedvenc regényhősödet vagy legjobb barátodat 6-8 tulajdonságával! Miért fontosak ezek a tulajdonságok? (őszinte megbízhatok benne) 3. Padtársaddal készítsetek rejtvényt egymásnak a következők szerint! Írjatok le 4-5 tulajdonsággal egy tárgyat vagy személyt, amit/akit mindketten jól ismertek! Neki ki kell találni, miről, kiről van szó! Figyelem! Ha emberről írsz, ügyelj arra, nehogy sértő, bántó legyen a bemutatás! Például: Mi az? Olyan kicsi, hogy elfér a tolltartómban. Általában fehér, de lehet más színű is. Úgy tudod jól használni, ha tiszta. Puha, akár össze is nyomhatod, de vigyázz, mert előfordul, hogy törékeny. Megoldás: a radírom. 4. Csoportban dolgozva készítsétek el településetek bemutatását, jellemzését! Szóforgóval mondjatok olyan mellékneveket, amelyek szerintetek igazak rá! Ha vitára kerül a sor, indokoljátok a választ! Mindig a következő tanuló kérhet indoklást, de mindenki csak egyszer! Például: Csendes. Miért? Mert az emberek többsége biciklivel jár, nem autóval. JÁTÉKOS ANYANYELVÜNK Névjegykártya Vegyetek elő kis, névjegykártya méretű lapokat! Minden játékos készítsen magáról egy névjegykártyát, de ne a nevét írja rá, hanem egy olyan nem külső jellemzőjét, akár többet is, amelyről úgy érzi, hogy igaz rá (belső tulajdonság, jellemrajz). Ezután a játékvezető szedje össze a kártyákat, majd megkeverve ossza ki! A résztvevők sorban olvassák fel a hozzájuk került kártyán található szöveget, majd próbálják meg kitalálni, ki írhatta azt! Ha nem sikerült, bárki segíthet a csoportból, de csak utolsóként a kártya tulajdonosa. 25
Hogyan írjuk helyesen a mellékneveket? Mit gondolsz a témáról? Sorolj fel olyan mellékneveket, amelyekben ly-t írunk! Meg tudod mondani, hányféle árnyalata van a kéknek? Milyen például a királykék? Ezek közül a szabályok közül jó néhányat már ismersz, ezért nem lesz nehéz. Nemrég tanultad, hogy a tulajdonnevekből -i, -beli és -s képzővel ellátott mellékneveket hogyan írjuk helyesen. Az előző tanévben pedig szót ejtettünk már arról, hogy az: -ó, -ő, -ú, -ű a melléknevek végén mindig hosszú (gyönyörű, állandó, homorú). ugyanez igaz akkor, ha főnévből képezzük a melléknevet -ú, -ű képzővel (magas nyakú, szép szemű). több melléknévben a j hangot ly-nal írjuk a hagyomány szerint (gömbölyű, sekély). Egybeírás vagy különírás Tollbamondáskor sokszor az egybe- vagy különírjam? kérdése szokott nehézséget okozni, de ehhez is adunk egy kis segítséget. Vannak olyan színárnyalatnevek, amelyeknél maga a színnév egyszerű szó. Ekkor a színnevet és az árnyalatot egybeírjuk (sötétkék, zöldessárga). Ha azonban már a színnév is összetett, akkor az árnyalatjelző különírandó (világos narancssárga, halvány liláskék). Az anyagneveket többnyire egybeírjuk azzal a főnévvel, amelyet jellemez akkor, ha mindkettő egyszerű szó (ezüstvilla, pamutzokni). Ha azonban vagy az egyik vagy mindkét tag összetett szó, akkor a két kifejezés különírandó (ezüst étkészlet, pamut bokazokni, műanyag kanál). Vannak olyan szókapcsolatok, szóösszetételek, amelyeket egy melléknév és egy főnév alkot. Más lesz azonban a jelentésük, ha egybe-, illetve ha különírjuk őket. A szövegkörnyezet mindig se- gít, hogy eldöntsük, melyik alak a helyes. Például a gyors vonat ugyanúgy helyes, mint a gyorsvonat, utóbbinál azonban vonatfajtát jelent, míg előbbinél egy gyorsa(bba)n közlekedő vonatot. Ugyanígy meleg ágy az, amiből reggel épphogy kikeltél, míg a palánták a melegágyban várják a jó időt. Az s végű melléknevekből -n képzővel alkotott szavakat sokan hosszú s-sel ejtik, de leírni röviddel kell (magasan, ügyesen, erősen). A felsőfokú melléknevek elválasztásánál figyelni kell arra, hogy a szótagolással ellentétben a -leg jel határán kell tagolni, mert úgy viselkedik, mint az összetett szó, azaz a tagok határán kell elválasztani. Tehát nem *le-gel-ső, hanem leg-el-ső. Most már jobban érted? Melyek voltak számodra a legnehezebben megjegyezhető szabályok? 26
FELADATOK 1. Milyen szabályt szegett meg az a tanuló, aki ilyen hibákat vétett házi feladatában? hosszu haju sárgás barna arany lánc Válaszaidat, azaz a helyes alakokat és a szabályokat írd le füzetedbe! Beszéld meg padtársaddal, hogy egyformán gondolkodtatok-e! 2. Milyen lehet, miből készülhet? Párban dolgozva keressetek megfelelő jelzőket az alábbiakhoz (például: cipőfűző textil cipőfűző, óra aranyóra)! nyaklánc íróasztal falvédő fal csónak 3. Most megfordítjuk a feladatot. Mi készülhet az alábbi anyagokból? Írd le válaszaidat a füzetedbe! Figyelj a helyesírásukra! Például: fa fakanál, papír papírhajó. agyag vas üveg bársony selyem porcelán 4. Néhány mondatban mutass be egy képzeletbeli világot, amelyben minden csupa olyan dologból készül, amelyek a valóságban nem szolgálnak épületek, használati tárgyak alapanyagaként! Például: Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy olyan csodaváros, ahol a téren tejszökőkút állt. Mellette cukoremberek üldögéltek tésztapadokon. És így tovább. JÁTÉKOS ANYANYELVÜNK Kedvenc tárgyam Alkossatok 5-6 fős csoportokat! Mindenki gondoljon egy tárgyra (kabalaállat, bicikli, könyv stb.) amit nagyon szeret, és sorban mondja el róla a tulajdonságait. De minden körben csak egy új tulajdonságot lehet mondani, aztán végig kell hallgatni a többiek jellemzését saját tárgyukról. A tárgy nevét nem mondhatják ki, csak tőszavakban a jellemzőit (barna, puha, gombszemű stb.). Figyelni kell egymás szavaira is, mert ki kell találni mielőbb, hogy ki mire gondolt, és arra is, hogy ugyanazt ne mondjátok el kétszer. Aki tudni véli valakinek a tárgyát, az rákérdezhet. 27
A számnevek Mit gondolsz a témáról? Emlékszel még kiszámoló játékokra? Milyen számok szerepelnek azokban? Meghatározás Újabb ismerős szófajjal foglalkozunk, a számnevekkel. Alsó tagozatban tanultad már, hogy a számnév élőlények, élettelen dolgok, fogalmak mennyiségét vagy sorrendiségét fejezi ki. Ez a szófaj is a névszók csoportjába tartozik. Ahogyan a főnév és a melléknév, úgy a számnév is az alapszófajok egyike. Legjellemzőbb kérdései: mennyi?, hány?, hányadik?. Számokkal tehát nemcsak matematikaórán találkozhatsz, hanem a nyelvtan- és irodalomórán is. Sokszor ugyanis szükség van arra, hogy egy szövegben megadjuk valaminek a nagyságrendjét (sok), a darabszámát (tíz) vagy a sorban elfoglalt helyét (századik). Irodalmi szövegben azonban gyakran azt láthatod, hogy nem Sorolj fel kiszámolókat, számokkal, hanem betűkkel írják le ezeket a mennyiségeket. amelyben számnevek is vannak! Csoportosítás A számneveket jelentésük alapján két nagy csoportra oszthatjuk: 1. Határozatlan számnév: Amikor nem akarjuk vagy nem tudjuk pontosan megadni az adott dolog, fogalom mennyiségét, sorrendjét, határozatlan számnevet használunk. Ilyenkor csak nagyjából utalunk a mennyiségre (kevés, elég, két-három, sokadik). 2. Határozott számnév: Akkor használjuk, amikor pontosan meg akarjuk határozni valaminek a mennyiségét, a sorrendben elfoglalt helyét. A számneveket alakjuk szempontjából három csoportba soroljuk: tőszámnév: pontosan megnevezi a mennyiséget (tíz, százötven, ezerkilencszázkilencven, kétezer-tizennégy). sorszámnév: pontosan megnevezi a sorrendiséget (tizedik, huszonharmadik, sokadik). törtszámnév: megnevezi az egyenlő részekre osztott dolog egyik részét (háromnegyed, egytized). Most már jobban érted? A számok körülvesznek bennünket. Mi mindennek van sorszáma a környezetünkben, életünkben? Mikor használunk törtszámneveket és határozatlan számneveket a mindennapokban? 28
FELADATOK 1. Az alábbi mondatok mindegyikében szerepel egyegy számnév. Állapítsd meg, hogy melyikben milyen fajta! a) Ez már a második könyvem, ami megjelenik. b) Sokadik alkalommal találkoztam ezzel a költővel. c) A hetedik emeleten lakunk. d) Ennek a tortának a negyede is elég lett volna! e) Az osztályban 25 tanuló van, ebből 13 fiú, 12 lány. f) Minden negyedik ember volt már a múzeumban. g) Március ötödikétől április nyolcadikáig lehet látogatni a kiállítást. Milyen számnevek fordulnak elő a lakcímedben? 2. Padtársaddal dolgozva gyűjtsetek a füzetetekben példákat arra, hogy az alábbi tantárgyakban/tanórákon milyen szövegkörnyezetben fordulnak elő a számnevek! Például matematikaórán mindegyik számnévfajta előfordul (egyötöd meg egyötöd egyenlő két-ötöddel). történelem irodalom testnevelés ének-zene 3. Csoportban dolgozva gyűjtsetek érveket az állítás mellett! A számokat egy irodalmi szövegben nem szerencsés számjegyekkel leírni. Legalább egy-egy érvet mindenki mondjon! Ezeket írjátok le a füzetetekbe! Ha elkészültetek, hallgassátok meg a többi csoport érveit is! JÁTÉKOS ANYANYELVÜNK Számhalandzsa A halandzsa nyelv értelmetlen szótagok egymásutánja, vagy értelmes szótagok, szavak értelmetlen egymás után fűzése. Mivel a szövegnek nincs értelme, ezért a másodlagos jelentéshordozókkal lehet csak információkat közölni, a hanglejtéssel, a hangsúllyal, a kísérő gesztusokkal stb. Jelentkezzen két szereplő, akiknek a játékvezető által megadott kommunikációs helyzeteket kell eljátszaniuk úgy, hogy halandzsanyelven beszélhetnek csak egymással. Jelen esetben a halandzsa legyen számok sorozata (akár sorban, akár összeviszsza). A szituációk lehetnek például: tanár és diák beszélget a rossz magaviseletről, szülő és gyerek beszélget egy fontos élethelyzet megoldásáról, eladó és vevő a piacon alkudozik stb. 29
Hogyan írjuk helyesen a számneveket? Mit gondolsz a témáról? Elevenítsd fel, hányféleképpen tudjuk leírni a mai dátumot! Lehet, hogy előfordult már, hogy azt mondtad: a hét kerületben lakom, vagy hat cés vagyok. Pedig helyesen a 7., azaz a hetedik kerületben, és 6.c osztályos, azaz hatodik cé osztályos. Vigyázz, hogy ezeket a kifejezéseket helyesen használd! Előző évben és idén is tanultál már néhány szabályt a számnevek helyesírásáról, elevenítsd fel ezeket! Ezeken kívül van még néhány, nagyon egyszerű szabály. Lássuk! Betűvel Ha betűkkel kellene leírnod a születési évedet, máris alkalmaznád az első fontos szabályt. A számokat ugyanis kétezerig egybeírjuk, akármilyen hosszú is egy-egy számnév így, azon felül kötőjelet használunk a helyiérték szerinti hármas tagolás szerint. Például ezerkilencszázkilencvenhét, kétezer-kettő. ötmillió-hatszáznegyvennyolcezer-kétszázhuszonkettő Kivételt jelentenek ezalól a kétezer feletti kerek ezresek, milliósok, milliárdok stb. (hatvanhatezer, nyolcmillió, ötmilliárd). Számmal Sok esetben azért előfordul, hogy a folyószövegben mégis számjegyekkel írjuk ki a számokat, sorszámokat, dátumokat. Ennek is megvannak azonban a maga szabályai. Sorszámként a számnév után pontot teszünk, még toldalékos alak esetén is (5. osztályban, 35. héten, 8.-ba járunk, Gerle utca 12.-ben lakik). Előző évben tanultad, hogyan kell írni az évszámokat, dátumokat, így most csak röviden átismételjük. Az évszám és a nap egyformán arab számmal, ponttal a végén írandó. A hónapot többféleképpen lehet leírni, például 2005. 05. 28.; 2005. V. 28.; 2005. május 28.; 2005. máj. 28. Azonban van, amikor nem kell pontot tenni az évszám után: 1848 márciusában (de vigyázz a birtokos szerkezet miatt: 1848. március havában); 1848 óta, 1848 előtt, 1848 hősei, 1848 második felében; 1848 kiemelkedő jelentőségű dátum; 1848-ban, 1848-as forradalom, 1848 49-es események. Szintén előző évben tanultad, hogy keltezéskor ügyelni kell a számmal írt napok helyesírására, ha toldalék áll utánuk. Ekkor ugyanis a pontot elhagyjuk (1-jétől, április 8-án). Ha a sorszámnév után névutó áll, akkor a fenti szabályok szerint kétféleképpen is írhatjuk. Pl. szeptember 3. után (azaz pontot írva), vagy szeptember 3-a után (birtokos személyjellel). 30
Előfordul, hogy nem egy, hanem két sorszámnév úgy áll egymás mellett, hogy valamitől valameddig viszonyt fejeznek ki. Gondolj csak arra például, hogy egy könyvben hányadiktól hányadik oldalig tart az első fejezet. Ilyenkor egyszerűsítünk, és csak a második után tesszük ki a pontot, közéjük pedig nagykötőjelet (kétszeres hosszúságú kötőjelet) teszünk (Pesti út 100 102.-ben lakom. A 10 40. oldalig tart a fejezet.). Most már jobban érted? Rögzítsd vázlatosan a füzetedbe a számnevek helyesírásának szabályait! FELADATOK 1. Írd le betűkkel a füzetedbe a következő számneveket! Ügyelj a helyesírásra is! 1/5 5. 25 76. 2003 1000-szer 3-féle 2. Írd le betűkkel a füzetedbe, hogy mikor van a születésnapod és a névnapod! Figyelj a helyesírásra! 3. Írd le betűkkel a következő matematikai műveleteket! Figyelj a számok helyesírására! a) 40 + 70 = 110 b) 1200 + 2000 = 3200 c) 5 12 = 60 d) 80 : 10 = 8 4. Melyik a helyes alak az alábbi párokból? Az általad jónak tartottat írd le a füzetedbe! Beszéld meg padtársaddal a megoldást! a) a Rigó utca 15-ben lakunk a Rigó utca 15.-ben lakunk b) január 7-én születtem január 7.-én születtem c) kettőezer-negyven kettőezer negyven d) a 13. lettem a versenyen a 13 lettem a versenyen e) június 15. után június 15-e után JÁTÉKOS ANYANYELVÜNK Rajzold, amit mondok! Alkossatok párokat! A párok üljenek le egymásnak háttal úgy, hogy csak hallják egymást. A pár egyik tagja kap egy rajzolt formát vagy egyszerű képet, a másik egy üres papírt és ceruzát. Erről a képről kell pontos leírást mondania társának úgy, hogy ő ezt a képet le tudja rajzolni a saját lapjára. Nem szabad kimondani, ha például egy konkrét tárgyat ábrázol a kép, csak körülírni szabad. Csak a képet néző ember beszélhet, a rajzoló nem kérdezhet vissza, csak követheti az utasításokat. Vajon hasonlít az elkészült kép az eredetire? 31