A világ természet- és társadalomföldrajza II.

A világ természet- és társadalomföldrajza II. 4. témakör A Közel-Kelet országai előadás diái + kiegészítés

Ország Terület (km 2 ) Népesség (2014, ezer fő) Népsűrűség (fő/km 2 ) Főváros Bahrein 741 1 314 1773 El-Manáma EAE 83 600 5 629 67 Abu-Dzabi Jemen 527 968 26 053 49 Szanaa Katar 11 586 2 123 183 Doha Kuvait 17 818 2 743 154 Kuvaitváros Omán 309 500 3 220 10 Maszkat Szaúd-Arábia 2 149 690 27 346 13 Rijád Arab-félsziget 3 100 903 68 427 22 Irak 438 317 32 586 74 Bagdad Izrael 22 072 7 822 354 Jeruzsálem Jordánia 89 342 7 930 89 Amman Libanon 10 400 5 883 566 Bejrút Palesztin a.t. 6 020 4 654 773 Jeruzsálem Szíria 185 180 17 065 92 Damaszkusz Termékeny félhold 751 331 75 940 101 Afganisztán 652 230 31 823 49 Kabul Irán 1 648 195 80 841 49 Teherán Iráni-medencevidék 2 300 425 112 664 49 Összesen 6 152 659 257 031 42

http://www.vox.com/

A Közel-Kelet etnikai és vallási képe Az Egyesült Arab Emírségek etnikai összetétele 2011-ben 16,5 Emírségekbeli arab 60,5 23 Emírségeken kívüli arab és iráni Dél-ázsiai és nyugati Forrás: Merriam-Webster, Gulf News, HVG

http://gulf2000.columbia.edu/

A Közel-Kelet etnikai és vallási képe Világvallások szülőhelye: Zsidóság Izrael létrejötte (1948); Kereszténység Libanon, Szíria (?); Az iszlám és irányzatai (szunnita, siíta, vahhabita (szelefita), ibadita); Egyéb vallások jazidik;

http://gulf2000.columbia.edu/

http://gulf2000.columbia.edu/

Ország A Közel-Kelet országainak demográfiai jellemzői 2014-ben Népességszámváltozás (ezrelék) 15 év alattiak aránya (%) 65 év felettiek aránya (%) Születéskor várható élettartam (év) Bahrein 24,9 19,5 2,8 78,7 EAE 27,1 20,1 1,0 77,3 Jemen 27,2 41,1 2,7 65,2 Katar 35,8 (5.) 12,5 0,9 78,6 Kuvait 17 25,3 2,3 77,8 Omán 20,6 30,2 3,4 75,2 Szaúd-Arábia 14,9 27,1 3,2 75,1 Irak 22,3 40,3 3,3 74,9 Izrael 14,6 28,0 10,9 82,3 Jordánia 38,6 (4.) 35,4 3,9 74,4 Libanon 93,7 (1.) 25,1 6,6 77,4 Palesztin a.t. 23,6 37,0 3,4 75,5 Szíria -97,3 (233.) 33,1 4,6 74,7 (56,1-2013-ban) Afganisztán 22,9 41,5 2,6 50,9 (221.) Irán 12,2 23,7 5,3 71,2 Magyarország -2,2 14,8 18,2 75,7 Forrás: CIA, The World Factbook

A mezőgazdasági vízfelhasználás a megújuló vízkészletek arányában (% - 2005); forrás: The State of Food and Agriculture 2007, FAO

A szántóföldek, illetve rétek, legelők területe alapján vezető országok (2011) Ország Szántóföld (1000 ha) Ország Rét, legelő (1000 ha) 1. USA 160 162 1.Kína 393 447 2. India 157 350 2. Ausztrália 361 595 3. Oroszország 121 500 3. USA 248 500 4. Kína 111 595 4. Brazília 196 000 5. Brazília 71 930 5. Kazahsztán 185 000 6. Ausztrália 47 678 6. Szaúd-Arábia 170 000 7. Kanada 42 968 7. Mongólia 112 893 8. Argentína 38 048 8. Argentína 108 500 9. Nigéria 36 000 9. Oroszország 91 980 10. Ukrajna 32 499 10. Dél-afrikai Közt. 83 928 Föld összesen 1 401 845 Föld összesen 3 365 930 Forrás: FAO Yearbook 2013

A legnagyobb öntözött területekkel rendelkező országok a világban Ország Az öntözött területek kiterjedése (1000 ha) Forrás: FAO AQUASTAT 2013 Az öntözött területek a földi összérték %-ában 1.India 66334 21,4 2. Kína 62938 20,3 3. USA 26644 8,6 4. Pakisztán 19990 6,4 5. Irán 8700 2,8 6. Indonézia 6722 2,2 7. Mexikó 6460 2,1 8. Thaiföld 6415 2,1 9. Brazília 5400 1,7 10. Törökország 5340 1,7 Föld összesen 310504 100

A legnagyobb nettó agrárimportőr országok (2012) (Forrás: FAOSTAT) 1. Kína 2. Japán 3. Egyesült Királyság 4. Németország 5. Dél-Korea 6. Szaúd-Arábia 7. Oroszország 8. USA 9. Egyesült Arab Emírségek 10. Egyiptom 0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 milliárd USD

A Közel-Kelet államainak gazdasági jellemzői (2014) Ország GDP (mrd USD) Import (mrd USD) Export (mrd USD) Export/GDP (%) Bahrein 33,9 14,3 22,0 65,0 EAE 401,6 271,7 404,7 100,8 Jemen 43,2 10,4 7,0 16,3 Katar 210,0 39,1 121,2 57,7 Kuvait 172,4 26,1 109,9 63,7 Omán 77,8 26,5 58,7 75,5 Szaúd-Arábia 752,5 162,2 359,4 47,8 Irak 221,1 62,3 94,4 42,7 Izrael 303,8 69,7 63,2 20,8 Jordánia 35,8 22,8 8,6 23,9 Libanon 49,9 20,1 4,1 8,2 Palesztin a.t. 6,6 7,7 2,1 31,7 Szíria 64,7 7,7 2,0 3,1 Afganisztán 20,3 6,4 2,8 13,7 Irán 404,1 61,3 95,7 23,7 Magyarország 127 96,8 99,5 78,4 Forrás: CIA, The World Factbook

A Közel-Kelet államainak gazdasági jellemzői (2014) Ország GDP / fő Mezőgazdaság Ipar Szolgáltatások (PPP, USD) (GDP, FOG %) (GDP, FOG %) (GDP, FOG %) Bahrein 51 400 0,3 1,0 47,1 32,0 52,6 67,0 EAE 65 000 0,6 7,0 58,9 15,0 40,5 78,0 Jemen 3 900 9,2 26,8 64,0 Katar 143 400 (1.) 0,1 68 31,9 Kuvait 71 000 0,3 49,4 50,2 Omán 44 100 1,3 55,2 43,5 Szaúd-Arábia 52 800 2 6,7 59,7 21,4 38,3 71,9 Irak 14 100 3,3 21,6 64,5 18,7 32,2 59,8 Izrael 33 400 2,4 1,6 25,7 18,1 71,9 80,3 Jordánia 11 900 3,2 2,0 29,3 20,0 67,4 78,0 Libanon 17 900 6,3 21,1 72,6 Palesztin a.t. 4 900 2,9 11,5 23,6 34,4 73,5 54,1 Szíria 5 100 16,4 17,0 22,7 16,0 60,9 67,0 Afganisztán 2 000 24,6 78,6 21,8 5,7 53,5 15,7 Irán 16 500 9,1 16,3 40,7 35,1 50,3 48,6 Magyarország 24 900 3,4 4,5 31,1 28,3 65,5 67,2 Forrás: CIA, The World Factbook

http://gulf2000.columbia.edu/

http://gulf 2000.colu mbia.edu/

A kőolajtermelés régiók szerinti megoszlása 1973-ban és 2013-ban (százalék) Forrás: International Energy Agency

A legnagyobb kőolaj termelők, exportálók és importálók a világon Forrás: International Energy Agency

A legnagyobb bizonyított kőolajkészletekkel rendelkező térségek, milliárd hordó/% (2014) 232,9 13,7% 329,8 19,4% 154,7 9,1% 811,0 47,7% 129,2 7,6% 42,5 2,5% Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2015

A legnagyobb bizonyított kőolajkészletekkel rendelkező országok (2014) Ország Bizonyított készletek (milliárd tonna) Bizonyított készletek (az összes %-ában) 1; Venezuela 46,6 17,5 2; Szaúd-Arábia 36,7 15,7 3; Kanada 27,9 10,2 4; Irán 21,7 9,3 5; Irak 20,2 8,8 6; Oroszország 14,1 6,1 7; Kuvait 14,0 6,0 8; Egyesült Arab Emírségek 13,0 5,8 9; Líbia 6,3 2,8 10; USA 5,9 2,9 11; Nigéria 5,0 2,2 12; Kazahsztán 3,9 1,8 13; Katar 2,7 1,5 14; Kína 2,5 1,1 Világ összesen 220,5 100,0 Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2015

A földgáztermelés régiók szerinti megoszlása 1973-ban és 2013-ban (százalék) Forrás: International Energy Agency

A legnagyobb földgáz termelők, exportálók és importálók a világon Forrás: International Energy Agency

A legnagyobb bizonyított földgázkészletekkel rendelkező térségek, 1000 milliárd m 3 /% (2014) 12,2 6,5% 7,7 4,1% 58,0 31,0% 79,9 42,7% 14,2 7,6% 15,3 8,2% Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2015

A legnagyobb bizonyított földgázkészletekkel rendelkező országok (2014) Ország Bizonyított készletek (1000 milliárd m 3 ) Bizonyított készletek (az összes %-ában) 1; Irán 34 18,2 2; Oroszország 32,6 17,4 3; Katar 24,5 13,1 4; Türkmenisztán 17,5 9,3 5; USA 9,8 5,2 6; Szaúd-Arábia 8,2 4,4 7; Egyesült Arab Emirátusok 6,1 3,3 8; Venezuela 5,6 3 9; Nigéria 5,1 2,7 10; Algéria 4,5 2,4 11; Ausztrália 3,7 2 12; Irak 3,6 1,9 13; Kína 3,5 1,8 14;Indonézia 2,9 1,5 Világ összesen 187,1 100,0 Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2015

A Közel-Kelet országai A külföldi turisták által leglátogatottabb 10 város 2015-ben A külföldi turisták által leglátogatottabb 10 város Város Ország Millió fő London Egyesült Királyság 18,8 Bangkok Thaiföld 18,2 Párizs Franciaország 16,1 Dubaj Egyesült Arab Emírségek 14,3 Isztanbul Törökország 12,6 New York USA 12,3 Szingapúr Szingapúr 11,9 Kuala Lumpur Malajzia 11,1 Szöul Dél-Korea 10,4 Hongkong Kína 8,7 Forrás: World Tourism Organization (UNWTO)

A legnagyobb teherforgalmú tengeri kikötők (2012) Vezető kikötők Teherforgalom (millió tonna) 1; Sanghai 644 759 2; Singapore 538 012 3; Tianjin 477 000 4; Rotterdam 441 527 5; Guangzhou 438 000 6; Qingdao 407 340 7; Ningbo 364 612 8; Dalian 303 000 9; Busan 298 689 10; Port Hedland 288 443 Vezető kikötők Konténerforgalom (ezer TEU) 1; Sanghai 32 528 200 2; Singapore 31 649 400 3; Hong Kong 23 118 000 4; Shenzhen 22 959 800 5; Busan 17 022 969 6; Ningbo 16 782 700 7; Guangzhou 14 609 470 8; Qingdao 14 514 200 9; Dubai Ports 13 280 000 10; Tianjin 12 298 300 Forrás: AAPA Surveys

A legnagyobb utasforgalmú repülőterek 2012-ben Repterek Utasforgalom Repterek Utasforgalom Repterek Utasforgalom Atlanta 95 462 867 Guangzhou 48 548 430 Toronto 34 912 456 Beijing 81 929 689 Madrid, Barajas 45 175 501 London-Gatwick 34 222 405 London, Heathrow 70 038 857 Istanbul 44 992 420 Delhi 34 211 608 Tokyo International 67 788 722 Shanghai-Pudong 44 880 164 New York-Newark 33 993 962 Chicago, O Hare 67 091 391 San Francisco 44 431 894 Shanghai-Hongqiao 33 828 726 Los Angeles 63 687 544 Las Vegas 41 666 527 Seattle-Tacoma 33 219 723 Paris, Charles de Gaulle 61 611 934 Charlotte 41 226 035 Minneapolis-St. Paul 33 125 768 Dallas-Fort Worth 58 591 842 Phoenix 40 452 009 Tokyo Narita 32 874 530 Jakarta 57 730 732 Houston 40 022 736 Sao Paulo 32 477 646 Dubai 57 684 550 Kuala Lumpur 39 887 866 Detroit 32 205 358 Frankfurt 57 520 001 Miami 39 467 444 Manila 31 878 935 Hong Kong 56 064 248 Seoul-Incheon 39 154 375 Chengdu 31 599 353 Denver 53 156 278 München 38 360 604 Philadelphia 30 228 596 Bangkok 53 002 328 Sydney 37 342 798 Mumbai 30 038 696 Singapore 51 181 804 Roma, Fiumicino 36 980 161 Shenzhen 29 569 725 Amsterdam 51 035 590 Orlando 35 214 430 Melbourne 29 431 084 New York, JFK 49 293 587 Barcelona 35 131 771

kiegészítés A Közel-Kelet országai A Közel-Kelet népességföldrajzi jellemzői: Domináns arab népek (Szaúd-Arábia, Jemen, Omán, Irak, Szíria, Libanon, Jordánia), de kisebbségek is: Irakban 15-20%-os kurd kisebbség, törökök, perzsák, jazidik; Szíriában is kurdok, örmények; Iránban a népesség fele perzsa, emellett azeriek (25%), kurdok (7%); Afganisztánban 40% pastu, tadzsik (25-30%), hazara, üzbég, türkmén; Világvallások szülőhelye (zsidóság, kereszténység, iszlám): iszlám főként a szunnita irányzat; síiták (Iránban közel 90%, Irakban 2/3, Afganisztánban közel 20%); keresztények (Libanonban 40%, Szíria 15% volt); zsidók (Izraelben 75%, Szíriában 10%); jazidik (Irakban, Szíriában).

kiegészítés A Közel-Kelet országai A Közel-Kelet urbanizációja: a világtörténelem legkorábbi városi jellegű településeinek egy része itt van; jelentős a nomád pásztorkodás is (Szaúd-Arábiában 15-20%, de Iránban és Afganisztánban is sok nomád él); az urbanizáció összefüggésben van az iparfejlődéssel főként a Perzsaöböl kisméretű államaiban (Kuvait, Katar, Bahrein), de kiemelkedő Izrael és Libanon is (85% felett); Jemenben (35% körül) és Afganisztánban (27%) alacsony mértékű.

Ország Városi népesség aránya (2014, %) Bahrein 89 Manama (160) EAE 86 Dubaj (2300), Abu Dzabi (660) Jelentősebb városok (népességszám, 2006-2012) Jemen 35 Szanaa (2200), Áden (630), Hodeida (350) Katar 99 Doha (430) Kuvait 98 Kuvaitváros (2200) Omán 78 Maszkat (640) Szaúd-Arábia 83 Irak 70 Rijád (4700), Dzsidda (3200), Mekka (1500), Medina (1100), Dammám (900) Bagdad (6000), Moszul (1450), Erbil (1000), Bászra (900), Kirkuk (800), Szuleimáníja (800) Izrael 92 Jeruzsálem (800), Tel Aviv-Jaffa (400 3300), Haifa (260 1000) Jordánia 84 Ammán (1100) Libanon 88 Bejrút (1900) Palesztin a.t. 75 Jeruzsálem (800) Szíria 58 Damaszkusz (2500), Aleppó (3000), Homsz (1300), Hamá (850) Afganisztán 27 Kabul (3500), Kandahár (400), Mazari-Sarif (320), Herát (280) Irán 73 Teherán (7200), Meshed (2600), Iszfahán (1700), Karaj (1500); Tebriz (1460), Siráz (1280), Kom (1000), Ahváz (950) Forrás: Horváth G. Probáld F. Szabó P. 2008; CIA, The World Factbook

kiegészítés A Közel-Kelet országai A Közel-Kelet gazdaságának jellemzői: kőolajtermelés állami ellenőrzés alá vonása (OPEC); kőolajra épülő gazdasági konjunktúra differenciáló hatása a térségben; ritkán lakott, hatalmas olajkészlettel rendelkező Szaúd-Arábia, Kuvait, Egyesült Arab Emírségek, Katar; óriási olajkinccsel rendelkező jelentős népességű országok: Irak, Irán; kőolajat nem vagy csak kis mennyiségben termelő országok (potenciális tranzitországok - Szíria, Libanon, Jordánia); sajátos helyzetű Izrael.

kiegészítés A Közel-Kelet országai A Közel-Kelet mezőgazdaságának jellemzői: éghajlathoz igazodó területi termelési típusok; mediterrán mezőgazdasági termelés a Földközi-tenger partvidékén (Izrael); szárazművelésű gabonatermesztés a Szír-Arab-táblavidék északi peremén, az Eurázsiai-hegységrendszer kontinentális fennsíkjain, medencéiben; öntözéses oázisgazdálkodás és nomád pásztorkodás Mezopotámia alföldjén, Arab-félsziget nagy részén, Iráni-medencevidék belsejében; alacsony termésátlagoknak részben társadalmi okai vannak; földreform; a népesség növekedésével nem tudott lépést tartani a termelés import; jellegzetes termékei: búza, burgonya, cukorrépa, narancs, alma, szőlő, tea (Irán), oliva, datolya (Szaúd-Arábia), juh- és kecskeállomány (Irán), ópium (Afganisztán);

kiegészítés A Közel-Kelet országai A Közel-Kelet iparának jellemzői: a térség világgazdasági jelentőségét kiemelkedő kőolajkészlete adja; olajmezők: Szaúd-Arábia (Gavár, Abkaik, Szafánija); Irak (Moszul, Kirkuk, Rumajla D-Irak); Irán (Ahváz, Gacsszáran, Hárg-sziget); Kuvait (Burgán); Egyesült Arab Emírségek (Abu Dhabi, Dubai, Dászsziget); Katar; Omán; egyéb ásványkincsek kevéssé kiaknázva: Irán (feketekőszén, vasérc, krómérc, színesércek); foszfát Izraelben, Jordániában, Szíriában, Irakban, Szaúd-Arábiában; Holt-tenger sói Izraelben, Jordániában.

kiegészítés A Közel-Kelet országai A Közel-Kelet iparának jellemzői: kőolaj-export kiemelt jelentősége: csővezetékes (Szíria, Libanon, Törökország irányába; transzarábiai vezeték Szaidába) ; tengeri szállítás (Szaúd-Arábia Rász Tannúra, Janbu; Kuvait Mina-el- Ahmadi); földgáz-cseppfolyósítás (Katar Rász-Laffán); petrolkémiai ipar fellendülőben, olcsó energiára erőművek, tengervízlepárlók, alumínium-kohászat (EAE 5.; Bahrein 10.), műtrágya-gyártás, vasés acélipar (előbbi Irán 10.), cementipar; vezető nehézipari központok: Szaúd-Arábiában Dammám, Dzsidda, Janbu, Irakban Bagdad, Kirkuk, Moszul, Bászra, Szíriában Homsz; sokoldalúbb ipar: Irán: textil-, élelmiszer-, gépipar, kohászat, atomprogram (Busehr), központok Teherán, Tebriz, Siráz, Ahváz, Meshed, Iszfahán, Arak, Bandar-Abbász; Izrael fejlett hadiipar, elektronika, gyémánt-csiszolás, gyógyszergyártás, textilipar Tel-Aviv-Jaffa, nehézipar Haifa.

kiegészítés A Közel-Kelet országai A Közel-Kelet szolgáltató szektorának jellemzői: vallási központok, zarándokhelyek Szaúd-Arábiában Mekka, Medina; Jeruzsálem, Názáret, Ciszjordániában Betlehem, Hebron, Jerikó; Libanon volt az 1970-es évekig a térség egyik legtehetősebb állama, pénzügyi-kereskedelmi és idegenforgalmi központja; kikötő, légikikötő, pénzügyi-kereskedelmi és idegenforgalmi kp: Dubai; további idegenforgalmi központok: Jordánia (Petra), Szíria (Palmyra).