1 Regionális politika 5. Elıadás Az EU regionális politikája a 2007-2013 idıszakban Az Európai Unió tervezési rendszere 2 1
A programozás folyamata az Európai Unió regionális politikájában Forrás: Európa a területfejlesztés szolgálatában, 1996 3 Európai szintő területi stratégiák 4 EUROPA 2000 (1991) EUROPA 2000+ (1994) Európai Területfejlesztési Politika Alapelvei (Lipcsei Dokumentum, 1996) Európai Területfejlesztés Perspektívái (ESDP, 1997) Lipcsei Dokumentum - Európai Területfejlesztés Perspektívái (ESDP) Célok, alapelvek: Gazdasági és társadalmi kohézió Fenntartható fejlıdés Területi politika megújítása területfejlesztés fogalmának kiszélesítése társadalmi, kulturális erıforrások szerepe területfejlesztés fogalmi rendszerének átgondolása Az európai területfejlesztés céljai 2
Európai Területfejlesztés Perspektívái (ESDP) A. Kiegyensúlyozottabb és többközpontú városhálózat, új kapcsolatok a város és vidék között hálózatrendszerő fejlesztés, funkciók megújítása, városfejlesztési politika funkciók szerinti differenciálása város és vidék új kapcsolati rendszere (kultúrtájak megırzése, városi funkciók a rurális térségekben) B. Az infrastruktúra és az ismeretek elérhetıségének biztosítása közlekedési rendszerek összekapcsolása információs hálózatok elérhetıség perifériális helyzetbıl adódó hátrányok mérséklése C. A kulturális és természeti örökség védelme vízkészlet megóvása kulturális örökség védelme D. Integrált területfejlesztés térségi szintő integráció meghatározott célok alapján horizontális (multiszektorális) és vertikális koordináció 5 A területfejlesztés integrált rendszere 6 3
Az EU strukturális és s regionális politikájának célja c és eszközrendszere, zrendszere, 2000-2006 2006 7 Eszközrendszer (2000-2006) Elıcsatlakozási Alap Strukturális Alapok Közösségi Kezdeményezések Kohéziós Alap PHARE ISPA SAPARD TACIS CARDS MEDA Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) (47%) Európai Szociális Alap (ESZA) (33,5%) Európai Mezıgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) 17,5% Orientációs Részalapja Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE) (2%) INTERREG III URBAN II LEADER+ EQUAL környezetvédelmi beruházások Vízminıség javítása Városi szennyvíz kezelése Ivóvízellátás fejl. Levegıtisztaság Hulladékkezelés Árvízvédelem közlekedési infrastruktúra fejl. TEN-T kiterjesztése, hálózatok összekapcsolása, gerincvonalakra rákapcsolódás segítése, fenntartható mobilitás segítése STRUKTURÁLIS ALAPOK: Prioritások 2000-2006 1. célkitőzés: Segítségnyújtás az elmaradott régióknak a felzárkózásban. 2. célkitőzés: A gazdasági és szociális kohézió támogatása a strukturális nehézségekkel küzdı ipari, vidéki és halászattól függı területeken. 3. célkitőzés: A képzési rendszer modernizálása és a foglalkoztatottság elımozdítása. A 3. célkitőzés alatt finanszírozott intézkedések: az egész Unióra az 1. célkitőzés régióinak kivételével Kohéziós Alap Célja: segíti a legszegényebb tagállamokat (az ország egész területén) Feltétel: GNP/fı max az EU átlag 90%-a Közösségi kezdeményezések: Több tagállam és régió közös problémái INTERREG III: a határon átnyúló, régióközi és nemzetek közötti együttmőködés fejlesztésére; URBAN II: innovatív fejlesztések a városokban és a városnegyedekben; LEADER+: a vidékfejlesztési kezdeményezések elımozdítására; EQUAL: a munkaerı-piaci diszkrimináció elleni küzdelemre. Elıcsatlakozási támogatás A tíz kelet- és közép-európai ország (KKE) számára (2004-2006: Bulgária és Románia ) PHARE program (1989): intézményfejlesztés, infrastruktúra, PHARE CBC Speciális Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Csatlakozási Program (SAPARD) (1999) Elıcsatlakozási Strukturális Politikák Eszköze (ISPA) (1999): környezetvédelmi infrastruktúra és a transz-európai közlekedési hálózatok 8 4
Az EU költségvetése,2000-2006 (2004. évi árszínvonalon, millió EUR) 9 1. Mezıgazdaság Közös Agrárpolitika Vidékfejlesztés 2. Strukturális tev. Strukturális Alapok Kohéziós Alap 3. Belpolitika 4. Külpolitika 5. Adminisztráció 6. Tartalékok Monetáris tartalék Segélyezés Garancia-tartalékok 7. Elıcsatlakozásialapok Mezıgazdaság Strukturális elıcsatl eszk. PHARE (csatlakozók) Kompenzáció Összes kötelezettség Összes kifizetés GNI-arányos kifizetés Eltérés plafonértéktıl GNI plafonérték EU Költségvetés 2007-2013 (milliárd euró, 2004. évi árakon) 10 1. Fenntartható fejlıdés 1a. Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért 2007 59,7 12,1 2008 62,8 14,4 2009 65,8 16,7 2010 68,2 19,0 2011 70,7 21,3 2012 73,7 23,5 2013 76,8 25,8 1b. Kohézió a növekedésért és a foglalkoztatásért 47,6 48,4 49,1 49,3 49,4 50,2 51,0 2. Természeti erıforrások megtartása és kezelése 57,2 57,9 58,1 58,0 57,9 57,8 57,8 ebbıl: agrárkifizetések 43,5 43,7 43,4 43,0 42,7 42,5 42,3 3. Állampolgárság, szabadság, biztonság és jog 1,6 2,0 2,3 2,6 3,0 3,3 3,6 4. EU mint globális partner (ETC, IPA, ENPI ) 11,4 12,2 12,9 13,7 14,5 15,1 15,7 5. Adminisztráció Összes kötelezettségvállalás (1+2+3+4+5) Összes kifizetés 3,7 133,6 124,6 3,8 138,7 136,5 4,0 143,1 127,7 4,1 146,7 126,0 4,2 150,2 132,4 4,4 154,3 138,4 4,5 158,5 143,1 Kifizetések a GNI százalékában 1,15% 1,23% 1,12% 1,08% 1,11% 1,14% 1,15% Különbség 0,09% 0,01% 0,12% 0,16% 0,13% 0,10% 0,09% Kifizetési plafon a GNI százalékában 1,24% 1,24% 1,24% 1,24% 1,24% 1,24% 1,24% Forrás: Európai Bizottság, Building our common Future. Policy challenges and Budgetary means of the Enlarged Union 2007-2013,, Brussels, 10/02/2004, COM(2004)101, p. 29. 5
Rendelkezésre álló összegek 2007 2013 A 2007 2013 közötti pénzügyi kerethez kapcsolódó új programok: Idıszak millió eur folyó áron 11 12 6
13 14 Az EU költség vetése, 2008 7
15 A 2007-2013. évi kiadási célok részletezése, 2008. évi összegek 16 8
17 18 9
19 20 10
21 Az Alapok változása a 2007-2013 közötti idıszakra 2000-2006 2006 ERFA ESZA EMOGA HOPE KOHÉZIÓS ALAP 2007-2013 ERFA ESZA EMVA KOHÉZIÓS ALAP A Közösségi Kezdeményezések változásai a 2007-2013 közötti idıszakban 22 INTERREG URBAN LEADER EQUAL Az Európai területi együttmőködés célterület alá tartozik Városfejlesztési projekt-modellek Az EMVA keretében folytatódik tovább Megszőnik, elveit tovább alkalmazzák 11
Kohéziós politika 2007-2013 - Prioritások: 23 1.Konvergencia: a foglalkoztatottság növelésének támogatása és munkahelyteremtés a legszegényebb régiókban 264Mrd EUR, 78.5% (ERFA,ESZA, Kohéziós Alap) Ahol az egy lakosra jutó GDP kisebb, mint a közösségi átlag 75%-a. (+ bıvítési statisztikai hatás ) fı téma: a gazdasági szerkezet modernizálása, diverzifikálása, infrastruktúra fejlesztése, a közigazgatási kapacitások, a munkaerı-piaci intézmények, oktatási és képzési rendszerek minıségének javítása, az emberi erıforrások fejlesztése. Ahol a GNP < EU 90%-a: a Kohéziós Alapból is, közlekedés és a környezetvédelem 2. Regionális versenyképesség és foglalkoztatottság: változás 57.9 Mrd EUR, 17.2% (ERFA, ESZA) Az ipari, városi és vidéki területek gazdasági változásainak elımozdítása, a versenyképesség és vonzerı erısítése, figyelembe véve a területi egyenlıtlenségeket. A nemzeti programok segítségével a teljes foglalkoztatottság támogatása, minıség, termelékenység és társadalmi integráció növelése 3. Európai területi együttmőködés: összehangolt, kiegyensúlyozott fejlıdés 13.2 Mrd EUR, 3.94% (ERFA,ESZA) határon átnyúló és nemzetek közötti szinten megvalósuló együttmőködés (belsı vagy külsı, illetve szárazföldi vagy tengeri határok mentén), hatóságok közötti együttmőködés, gazdasági kapcsolatok erısítése, hálózatépítés KKV-knek. A kohéziós politika 2007 és 2013 között: megoszlás célkitőzésenként Összesen: 336,1 mrd euró 24 12
Újítások: stratégiai megközelítés erısítése: általános stratégiai dokumentum (Közösségi Stratégiai Irányelvek) meghatározza a Közösség kohéziós politikájának prioritásait, amely rendelkezéseit a tagállamoknak nemzeti fejlesztési terveik (Nemzeti Stratégiai Referenciakereteik) elkészítésekor figyelembe kell venniük. az ún. mono-fund rendszer bevezetése: némi átjárhatóságtól eltekintve egy OP-t csak egy alap finanszírozhat. Új megközelítés: az egyes célkitőzések kapcsán nem ugyanazok a tématerületek támogathatók: Konvergencia célkitőzés: elsısorban a felzárkózást elısegítı, sokkal inkább beruházási jellegő, infrastruktúra-fejlesztést támogató tevékenységek Regionális versenyképesség : a lisszaboni célokkal, valamint az Unió aktuális kihívásaival összhangban fıként a versenyképesség-növelı, elsısorban K+F, KKV-fejlesztési, oktatási stb. tevékenységekre koncentrál. 25 Strukturális Alapok (2007-2013) Strukturális Alapok összetevıi (1083/2006/EK rendelet szerint) az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), European Regional Development Fund (ERDF) Európai Szociális Alap (ESZA), European Social Fund (ESF) Kohéziós Alap, Cohesion Fund nem csak környezetvédelmi, illetve közlekedési nagyberuházásokat támogathat majd. Ennek megfelelıen a fenntartható fejlıdéshez kapcsolódó egyéb területek is finanszírozhatók, úgymint: energia-hatékonyság, megújuló energia, TEN-en kívüli közlekedés, intermodális közlekedési rendszerek és ezek interoperabilitása, forgalomirányítás, tiszta városi közlekedés, tömegközlekedés. Tagállamokon belüli szétosztása a Bizottság által jóváhagyott Nemzeti Fejlesztési Tervek szerint történik. A határokon átnyúló együttmőködés európai csoportosulása (EGCC) a határon átnyúló (határmenti, transznacionális és interregionális) együttmőködések kivitelezési feltételeit segítı jogi személyiséggel rendelkezı eszköz (Európai Határokon Átnyúló Együttmőködési Csoportosulás, EGCC), az együttmőködések menedzsment, ill. lebonyolítási feladatait könnyíti meg. 26 13
A Strukturális Alapok és Kohéziós Alap támogatási területei 2007-2013 között 27 ERFA támogatt mogatási területei: Regionális fejlıdés Gazdasági szerkezetváltások Területi együttmőködések ESZA támogatási területei: Munkavállalók alkalmazkodó képességének javítása Foglalkoztatás és munkaerıpiaci részvétel javítása Partnerség a foglalkoztatás és integráció terén Kohézi ziós s Alap támogatt mogatási területei Környezet és transzeurópai közlekedési hálózatok terén járul hozzá a tevékenységekhez (több évre szóló beruházásokat támogat) EGCC (Európai területi mőködési m csoport) támogatt mogatási területe Határokon átnyúló, interregionális együttmőködés megkönnyítése Új EU programok 2007-tıl: Joint Assistance in Supporting Projects in European Regions (JASPERS) - az európai régiók beruházásait támogató közös program Célja: az EB, az EBB és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank közötti együttmőködés fejlesztése Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises (JEREMIE) - Célja: a mikro-, kis-, és középvállalkozások számára a hitelhez jutás megkönnyítése Joint European Support for Sustainable Investment in City Areas (JESSICA) - Célja: a városi területeken való fenntartható beruházások elısegítése European cross-border cooperation groupings (EGCC) Határon átnyúló együttmőködés Instrument for Pre-Accession Assistance (IPA) Elıcsatlakozási támogatás European Neighbourhood and Partnership Instrument (ENPI) Szomszédsági program Seventh Framework Programme on Research and Technological Development (FP7) K+F 7. keretprogram Competitiveness and Innovation framework Programme (CIP) - Versenyképességi és Innovációs keretprogram Integrated Action Programme in Lifelong Learning (LLL) Élethosszig való tanulás Development Cooperation and Economic Co-operation Instrument (DCECI) Instrument for Stability (IS) European Office for Emergency Humanitarian Aid (ECHO) 28 14
Versenyképességi és Innovációs Keretprogram (VIK) Competitiveness and Innovation Framework Programme (CIP) 29 Célkitőzése: biztosítani a versenyképesség és az innováció növelését elısegítı közösségi eszközök koherens jogalapját, kiegészíteni FP7 által támogatott kutatásközpontú tevékenységeket. a vállalkozások és különösen a KKV-k verseny-képességének elımozdítása; innováció, (beleértve az ökoinnovációt) támogatása; a versenyképes, innovatív és integrált információs társadalom fejlıdésének felgyorsítása; az energiahatékonyság, az új és megújuló energiaforrások támogatása Versenyképességi és Innovációs Keretprogram egyedi programjai: a vállalkozási és innovációs program, az Infokommunikációs Technológiák (IKT) támogatásának programja az Európai Intelligens Energia Program". A Versenyképességi és Innovációs Keretprogram költségelıirányzata a 7 évre 3,621 Mrd. Kerete kb. 350 000 vállalkozás fejlesztésére vonatkozik. 15