Archive Plan Context Context: MNL Magyar Nemzeti Levéltár, 1000-2100 (Levéltár) (1) Magyar Országos Levéltár, 1000-21. sz. (Levéltár) K (2452) Polgári kori kormányhatósági levéltárak - K szekció, 1770-1973 (Fondfőcsoport/Szekció) K (2942) Iparügyi minisztériumi levéltár, 1907-1949 (Fondcsoport/Levéltár) K (2943) Iparügyi Minisztérium, 1935-1949 (Fond) K 239 Általános iratok, 1935-1949 (Állag) Information on identification Ref. code K 239 Ref. code AP K 239 Title Általános iratok Creation date(s) 1935-1949 Creation date(s), scattered dates from 1921 Creation date(s), remarks. 1935-1949 Level Állag Hagyományos papír alapú adathordozó Running meters 1.82 Raktári egységek Additional comments Kötet : 4 (0.14 ifm) Kisdoboz : 14 (1.68 ifm) 1
a minisztérium története, szervezete Az Iparügyi Minisztérium hatáskörét az 1935:VII. tc. állapította meg. A törvény végrehajtása a tárgyban kiadott 1935. évi 7500 M.E. sz. rendelet értelmében a minisztérium hatáskörébe a következő ügyek tartoznak: az ipari és iparszerű termelés (iparfejlesztés, ipari érdekképviseletek, ipari szakoktatás), az ipari közigazgatás (az árutermelő, anyagot feldolgozó vagy megmunkáló üzemek, a kéményseprés, a féregirtó és temetkezési vállalkozások), a bányászati közigazgatás, az energiagazdálkodás, a közszállítások és a hazai beszerzés kötelezettsége, az állami vas-, acél. és gépgyárak, a gazdasági versenyt szabályozó megállapodások, a szabadalmi jogvédelem, a védjegy- és mintaoltalom, a magasépítés, városrendezés, közműépítés, villamosítás, artézi fúrások műszaki ügyei, mérnöki rendtartás, iparfelügyelet, az ipari munkásság védelme (egészség, munkabér, munkaidő). Az alárendelt hivatalok, intézetek, intézmények ügyei. A minisztérium 1935. aug. 1-jén kezdte meg működését. Épülete a Lánchíd u. 2. sz. alatt volt, de működtek hivatalok a Fő u. 6. alatt is (IV, VI. szakoszt.). 1944 novemberében Budapest ostroma miatt a minisztérium egyes részlegeit Sopronba költöztették (néhány darab irat a soproni korszakból is fennmaradt). Az Ideiglenes Nemzeti Kormány időszakában a tárca a régi működési körében kezdte újra munkáját. Az Iparügyi Minisztérium 1949. jún. 11-én szűnt meg (1949:XV. tv.). Az iparügyi miniszterek: 1935-38: Bornemissza Géza 1938-39: Kunder Antal 1939-43: Varga József 1943-1944.03.22.: Bornemissza Géza 1944.03.22.-08.29.: Szász Lajos 1944.08.29.-10.16.: Gyulay Tibor 1944.10.16.-1945.03.28.: Szakváry Emil (Szálasi-kormány) 1944.12.22.-1945.06.01.: Takács Ferenc (Ideiglenes Nemzeti Kormány) 1945.06.01.-1948.02.26.: Bán Antal 1948.02.26.-08.05.: Szakasits Árpád 1945.08.05.-1949.06.11: Kossa István A 16 szakosztály ügyeit három szakcsoportban intézték. A. igazgatási csoport I. szakosztály: Elnöki osztály ügykör: a minisztérium és alárendelt szerveinek személyzeti ügyei, címek és kitüntetések, szervezeti kérdések, a központi irodaigazgatási és gazdasági ügyek és az e célra szolgáló költségvetési hitelek felhasználása, az éves költségvetés és zárszámadás, hiteligénylések, póthitelek, a tárca hatáskörébe tartozó üzemek költségevetése és zárszámadása összeállításában való közreműködés, minisztertanácsi előterjesztések, a Szabadalmi Bíróság szervezeti, személyi és dologi ügyei, sajtószolgálat, ügyvitel irányítása II. szakosztály: Törvény-előkészítés ügykör: törvényjavaslatok, végrehajtási rendeletek előkészítése, a társminisztériumok törvénytervezeteinek véleményezése, más államokkal kötendő gazdasági egyezménytervezetek véleményezése, Nemzetközi Munkaügyi Hivatal működésével kapcsolatos ügyek, a tárca ügykörébe tartozó külföldi törvényhozás figyelemmel kísérése, ipari tulajdonnal kapcsolatos ügyek III. szakosztály: Ipari közigazgatás ügykör: ipartörvény végrehajtása és az azzal összefüggő közigazgatási ügyek, ipari kihágások harmadfokú elbírálása, ipari vonatkozású társulások, egyesületek alapszabályainak véleményezése, iparhatósági telepengedélyezési ügyek, építő-, kőműves-, ács-, és kőfaragómester képesítési ügyek IV. szakosztály: iparfelügyelet ügykör: az iparfelügyelőkről szóló 1893:XXVIII. tc. végrehajtása, az iparfelügyelet szervezeti és dologi ügyei, ipari alkalmazottak védelme V. szakosztály: bányászati közigazgatás ügykör: a bányászatra vonatkozó törvényes rendelkezések végrehajtása, a bányakapitányságok dologi ügyei VI. szakosztály: közszállítások 2
ügykör: az 1931: XXI. tc. közszállításokra vonatkozó részének és a Közszállítási Szabályzat végrehajtása, külföldi beszerzési ügyek, az állam, a törvényhatóságok, városok és községek szállítóinak és vállalkozóinak ellenőrzése, kézműiparosság és kisiparosság közmunkába való bevonása, Közszállítási Értesítő szerkesztése, címerhasználati ügyek, ipari kísérleti és anyagvizsgálati ügyek, M. Kir. Technológiai és Anyagvizsgáló Intézet szervezeti és dologi ügyei, a Budapesti Mérnöki Kamara és a Mérnöki Tanács ügyei, a tárcaközi?röntgenbizottság? ügyei B: Termelési csoport VII. szakosztály: iparpolitika ügykör: általános iparpolitika, kartellügyek, gazdaságstatisztika, vám- és árkérdések politikai szempontból, iparstatisztika, szabványosítás, nyersanyag-gazdálkodás, külföldi gazdasági hírszolgálat figyelemmel kísérése, Országos Ipartanács személyi és adminisztratív ügyei VIII. szakosztály: gyáripar ügykör: iparfejlesztés, gyáripari statisztika feldolgozása, érvényesítése, külföldi gyári alkalmazottak munkavállalása, lakhatási és honosítási ügyei, exportfejlesztés, külkereskedelmi forgalommal kapcsolatos devizakérdésekben és a forgalmi korlátozások ügyeiben való közreműködés IX. szakosztály: kisipar és háziipar ügykör: statisztika, a termelés racionalizálása, irányítása, fejlesztése, Iparosok Országos Központi Szövetkezetének ügyei, az ipartestületek, Ipartestületek Országos Központja, kézműiparos és kisiparos érdekeltségek, háziipari tanfolyamok, külföldi kézműipari és kisipari alkalmazottak honosítása, visszahonosítása, munkavállalása, Országos Ipari és Kereskedelmi Oktatási Tanács, iparoktatási szakfelügyelet, ipari továbbképző tanfolyamok, mintaműhelyek X. szakosztály: állami érc- és kőszénbányászat, bányászati kutatás ügykör: érbányászat, fémfeldolgozás, kőszénbányászat, hasznosítható ásvány-előfordulások bányageológiai kutatása, feltárása, a feltárt érc- és szén-előfordulások értékesítése, földgáz és ásványolaj-bányászat, értékesítés, valamint azon teendők, amit az 1911:VI.tc. az állami bányászatot képviselő hatóság hatáskörébe utalt, báró Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, M. Kir. Bányászati és Mélyfúrási Szakiskola, M. Kir. József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem bányamérnöki és kohómérnöki osztálya XI. szakosztály: energiagazdálkodás ügykör: szénnel, tőzeggel, tűzifával, nyersolajjal, benzinnel, ipari és földgázzal, villamosenergiával való gazdálkodás, állami és önkormányzati hivatalok és intézmények energiával való ellátása, kísérleti ügyek, általános villamosítás, 1931: XVI. tc. végrehajtása, állami szénbányák és villamosművek üzemviteli ügyeiben közreműködés, Országos Energiagazdálkodási Tanács XII. szakosztály: állami üzemek felügyelete ügykör: M. Kir. Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak, Magyar Dunántúli Villamossági Rt., Győri Ipartelepek Rt., Egészségügyi Anyagraktár (Rico Rt.), Hunnia Filmgyár és egyéb állami üzemek gazdasági szempontú felülvizsgálata és ellenőrzése XIII. szakosztály: ipari munkaügy 3
ügykör: ipari munkásügyek, ipari és gyári alkalmazottak baleseti védelméről szóló 1893:XXVIII. tc. végrehajtása, vasárnapi munkaszünetről szóló 1891: XIII. tc. végrehajtása, munkásvédelmi egyesületek és szervezetek, 1916:XVI. tc. végrehajtása, Állami Munkaközvetítő Hivatal szervezeti és dologi ügyei, hatósági munkaközvetítők ellenőrzése, sütőipari munka szabályozásáról szóló 1923:XV. tc. munkásvédelmi intézkedéseinek végrehajtása, ipari üzemekben alkalmazott nők éjjeli munkájának eltiltásáról szóló 1928:V. tc. végrehajtása, éjjeli ipari munka korlátozásáról szóló 1923:XVI. tc. végrehajtása, a 6660/1935. M.E. sz. rendelet alapján a negyvennyolc órás heti munkaidő és a legkisebb munkabérek egyes iparágakban való bevezetése és megállapítása, a nem gyári jellegű munkásházak és munkáslakások ügyei C. Építési csoport XIV. szakosztály: városrendezés, magasépítés ügykör: város- és községszabályozás, építőipar rendezése, építőiparosok képesítésére vonatkozó műszaki ügyek, telepengedélyezési ügyekben véleményezés, építési és közrendészeti szabályrendeletek véleményezése, magasépítkezések terveinek, költségvetésének elkészítésével, felülbírálatával, átvételével, leszámolásával kapcsolatos műszaki és igazgatási teendők, építőipari kihágások felsőfokon való elbírálása, újabb építési szerkezetek és építési anyagok nyilvántartása, tanulmányozása és felülbírálata, az államkincstár céljaira megvásárolandó kész épületek és telkek becslése, közreműködés utóbbiak megszerzésénél, magasépítészeti statisztika XV. szakosztály: épületfenntartás, lakásépítés ügykör: állami bérházak és lakótelepek fenntartási és kezelési ügyei, lakásépítési kölcsönakció XVI. szakosztály: vízvezetéki és csatornázási ügyek ügykör: közcélú artézi kutak, vízvezetékek, csatornázások, szennyvíztisztító telepek, gázművek tervei, költségvetése és kiírási munkálatai, műszaki felülbírálat, véleményezés, közüzemek műszaki ellenőrzése, állami artézi kútfúró berendezések karbantartása, középületek összes szerelő munkáival kapcsolatos tervek, költségvetések elkészítése, műszaki felülbírálata és véleményezése, a fenti építkezések lebonyolítása, gyógyfürdők, gyógyintézetek, vágóhidak, ármentesítő szivattyútelepek gépészeti ügyei, vízvezetéki, csatornázási, gázszolgáltatási és köztisztasági szabályrendeletek műszaki felülbírálata és véleményezése Forrás: Magyarország tiszti czím- és névtára egyes kötetei. A kisebb szervezeti változások, személyzeti ügyek kérdésében ide utaljuk a kutatót. 1944-ig szinte teljesen változatlan szervezetben és ügykörrel működtek a szakosztályok, azonban a II. világháború alatt, a feladatokkal összefüggésben néhány átszervezésre és új osztályok létrejöttére is sor került. 1943-ban a XIV. szakosztály a magasépítés, a XV. szakosztály a városrendezés, építésügyi közigazgatás, a XVI. szakosztály a mélyépítés és épületszerelés ügyeivel foglalkozott. Új osztályok: XVII/a. szakosztály hadiüzemi szervezés és légoltalom; XVII/b. szakosztály: hadianyaggyártás, XVII/c. szakosztály, honvédelmi felszerelés és anyagügyek, XVII/r. szakosztály: repülőgépgyártás, XVIII. szakosztály: anyaggazdálkodás (ügykör: ipari anyagszükséglet megállapítása, ipari anyag elosztása, M. Kir. Ipari Anyaghivatal, nyersanyagok felkutatásával ill. feltárásával kapcsolatos ipari kísérletek és új ipari eljárások). 1944 augusztusában a következő ügyrend volt érvényben: I. Elnöki főosztály II. Törvény-előkészítési, jogi, ipari- és bányászati közigazgatási és felügyeleti csoport III. Termelési csoport IV. Anyag- és energiagazdálkodási csoport V. Középítészeti csoport VI. Iparpolitikai és közszállítási csoport VII. Munkásjóléti, szervezési és munkaerő-gazdálkodási csoport 4
VIII. Ipari szakoktatás, kutatás és vizsgálati csoport IX. Hadfelszerelési csoport Az Iparügyi Minisztérium mellett segédhivatal ill. miniszteri számvevőség is működött, Igazgatósággal és 10 ügyosztállyal (a X. o. Nagybányán működött). A minisztérium felügyelete alatt álló szervek (zárójelben a Magyar Országos Levéltár törzsszámai!): Kartelbizottság M. Kir. Szabadalmi Bíróság (K 603) Bányakapitányságok M. Kir. Bányakapitányság, Budapest (Z 216-218, volt: K 242) M. Kir. Bányakapitányság, Miskolc (Z 1556) M. Kir. Bányakapitányság, Pécs (Z 1553) M. Kir. Bányakapitányság, Kassa M. Kir. Bányakapitányság, Marosvásárhely M. Kir. Bányakapitányság, Nagybánya M. Kir. Bányakapitányság, Salgótarján Nagyalföldi M. Kir. Bányászati Kutató Kirendeltség M. Kir. Állami Kőszénbánya Hivatal (Z 285-286, Z 1009-1013) M. Kir. Állami Ércbányászat (K 770) M. kir. kerületi iparfelügyelők M. kir. háziipari kerületi iparfelügyelők Országos Ipari és Kereskedelmi Oktatási Tanács Építőmesteri Képzettség Megvizsgálására Szervezett Bizottság Kőműves-, kőfaragó- és ácsmesteri képzettség megvizsgálására szervezett bizottságok Budapesti és vidéki ipari továbbképző tanfolyamainak vezetősége Országos Ipartanács Ipartestületek Országos Központja (P 1601) Ipartestületi Jegyzői Tanfolyam Lakásépítési Állandó Bizottság Országos Ipari és Bányászati Családpénztár Ipari Anyaggazdálkodási Tanács Magyar Racionalizálási Bizottság Magyar Szabványügyi Intézet M. Kir. Állami Munkaközvetítő Hivatal Hatósági munkaközvetítő hivatalok M. Kir. Technológiai és Anyagvizsgáló Intézet Báró Eötvös Loránd Geofizikai Intézet M. Kir. Péch Antal Bányászati és Mélyfúrási Szakiskola Filmipari Alapot Kezelő Miniszterközi Bizottság (K 835) Legkisebb munkabéreket megállapító bizottságok M. Kir. Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak (Z 414-417) Budapesti Mérnöki Kamara (P 1071, volt: K 241) Mérnöki Tanács (K 240) iratkezelés rendje 5
Az iratanyag a minisztérium épületét 1945 januárjában ért bombatámadás következtében teljesen megsemmisült, ezért az iratkezelés rendje a megmaradt iratokból csak részben rekonstruálható. Az iratokat ügyosztályok szerint iktatták, előre kiosztott számkeretek alapján, az iktatásnál az alapszámos rendszert alkalmazták, azaz az évben elsőként keletkezett iktatmány iktatószáma lett az alapszám. Az iratok irattárbeli elhelyezéséről? annak pusztulása miatt? nincs információnk. a minisztérium iratanyagának sorsa Az Iparügyi Minisztérium (Budapest, Lánchíd u. 2.) Budapest ostromakor, 1945 januárjában bombatámadás következtében leégett, így az irattár és az iratok az itt ismertetettek kivételével elpusztultak. Az 1956. novemberi Magyar Országos Levéltárban kitört tűzvészben a minisztérium 1945-1949. évi 101 ifm-nyi irata pusztult el. Az 1961-ben megjelent repertóriumban még csak egy kis töredéket tudtak ismertetni, de az azóta eltelt időben több gyarapodás is volt az általános iratok állagában. 1964-ben a bányászati kutatási osztály iratai kerültek be a Magyar Országos Levéltárba. 1969-ben a Népi Demokratikus Osztály adott át 7 raktári egységnyi iratot, amit szintén itt helyeztek el (3637/1969. OL. sz.). A minisztérium 1945-49. évi töredék iratait jelenleg a Magyar Országos Levéltár VI. osztálya őrzi. Jelzete: XIX-F-1 (54,73 ifm). a minisztérium iratanyagának rendezése (5100/2007. OL. sz.) Az 1969. és 1972. évi rendezéseket követően az 1-11. csomót az iktatószámok rendjében, a 12-22. csomót tárgykör szerint rendezték. Előbbiben kizárólag a bányászati kutatási szakosztály (X. oszt.), utóbbiban egyúttal az egyes osztályok (a bányászati osztály is!) iktatott iratai is voltak. A kutatáshoz készített jegyzék pontatlan megfogalmazásokkal tévútra vihette a kutatót, ráadásul több iratanyag pontos provenienciáját sem tüntette fel. A rendezés folyamán leválogattuk a bányászati kutatási szakosztály (X. oszt.) 1936-1943. évi iktatott iratait, kiegészítettük a tárgykör szerint rendezett iratokban lévő iktatott iratokkal és önálló törzsszámra helyeztük. (K 857) A rendezés a 2007. márciusban elfogadott rendezési terv alapján zajlott. (5100/2007. OL. sz.) A legfontosabb feladatnak tekintettük, hogy az egyes ügyosztályok által keletkeztetett iktatott iratokat külön sorozatba rendezzük és róluk ügyiratszintű jegyzéket készítsünk, amely a raktári jegyzék részét is képezi egyúttal. A tárgykörök kialakításánál a jelentősebb forrásértékkel bíró és nagyobb terjedelmű irategyüttesek kerültek előbbre (költségvetések, személyi akták), utána a szakigazgatásra vonatkozó érdemi információkat tartalmazó tételek következnek (mélyfúrások, villamosítási engedélyokiratok stb.). Külön sorozatba helyeztük a minisztérium felügyelete alatt álló részvénytársaságokra, szervekre vonatkozó töredék iratokat, amelyek pontos proveninciája nehezen tisztázható, éppen töredékes voltuk miatt. Az utolsó sorozatba az iktatás nélküli ügyiratokat csoportosítottuk, azzal a megjegyzéssel, hogy esetleg a jövőben érdemes volna ezekről egy darabszintű jegyzék készítése, mert a minisztérium iratainak pusztulása miatt minden információt meg kell ragadni a pontosabb tájékoztatás érdekében (pl. az utolsó irat Bécs mellől kelt 1945. március 28-án). Kutatóterem megnevezése Use Required permission: Physical Usability: Accessibility: A nem az Iparügyi Minisztérium Levéltárába tartozó iratokat kiválogattuk és róluk jegyzéket készítettünk, amelyet a fonddossziéban helyeztünk el. (A legtöbb irat a K 681 - Kereskedelemügyi Minisztérium, Töredék iratok és a K 771 - Iparügyi Minisztérium, Elnöki iratok állagba került, de ment egy-egy ügyirat a K 760 - Kereskedelemügyi Minisztérium, Elnöki osztály, 1932-2866, K 254 - Közellátási Hivatal 1943-X/1.a.-43699., Z 216 - Budapesti Bányakapitányság 7599/1939. és 6233/1944. sz., K 255 - Pénzügyminisztérium, Elnöki iratok 1215. cs.) Az iratokat dobozoltuk és mintaállványoztuk. az iratanyag kutatása Az iratokat a mellékelt jegyék alapján lehet kutatni. A személyi törzslapok ABC rendben fekszenek, a haszonkölcsönökről mutató áll rendelkezésre, a bejelentő lapokat (b/5.) és a minisztérium felügyelete alatt álló szervekre vonatkozó töredék iratok egy részét (c/20, c/28.) ill. a összefüggésükből kiszakadt töredék iratokat (d sorozat) egyenkénti átnézéssel lehet kutatni. Bécsi kapu tér Nincs Korlátozás nélkül Nyilvános 6
URL for this unit of description URL: http://lnyr.eleveltar.hu/mnlquery/detail.aspx?id=3316 7