Növényrendszertan 7. elıadás Dr. Bartha Dénes
14. t: Harasztok - Pteridophyta
A harasztok általános jellemzése kétszakaszos életfázis (nemzedékváltakozás) a növény teste a sporofiton (diploid) életfázist képviseli
az ısharasztok 400 millió évvel ezelıtt jelentek meg A B Két ısharaszt A: Rhynia major; B: Psilophyton princeps
a harasztok valódi száras (hajtásos) növények, testük valódi gyökérre, szárra és levélre különül
a moháknál a növény testét a gametofiton (haploid) életfázis képviseli
életciklusuk: spóra (haploid) elıtelep (prothallium) antheridium + archegónium zigóta harasztnövény sporofiton Korpafüvek életciklusa
Zsurlók életciklusa
Páfrányok életciklusa
Páfrányelıtelep fejlıdése Páfrányelıtelep fonáka archegóniumokkal, antheridiumokkal és rhizoidokkal
a spórák spóratartókban (sporangiumokban) főzıdnek le Sporangium
spóratípusok: - izospóra (hasonló nagyságú és egyenlı értékő) egylaki elıtelep - homoiospóra (hasonló nagyságú, de különbözı értékő) kétlaki elıtelep - heterospóra (eltérı nagyságú, de különbözı értékő) 1. mikrospóra mikroprothallium + antheridium 2. makrospóra makroprothallium + archegónium többségük szárazföldi faj, néhány vízi életmódot folytat a trópusokon fatermetőek is élnek, nálunk csak lágyszárúak találhatók a mintegy 12 ezer fajból hazánkban 60 él
1. o: Korpafüvek - Lycopsida
száruk villásan elágazik, leveleik aprók (mikrofillum), többnyire spirálisan állnak izo- (vagy hetero-) spórásak visszaszorulóban vannak, ma már csak kevés fajuk él
a sporangiumok spóratermı főzérbe tömörülnek a devon, karbon és perm korszakok pikkelyfái (Lepidodendron) és pecsétfái (Sigillaria) meleg égövi mocsárerdıkben éltek mai kıszéntelepek hazánkban 7 fajuk él
2. o: Zsurlók - Equisetopsida (Sphenopsida)
a ma élı fajok lágyszárúak, kihalt ıseik fatermetőek voltak homoio- (vagy izo-) spórásak földben kúszó rhizómájuk van Zsurlófa Mezei zsurló rhizómája
száraik ízeltek, interkaláris növekedésőek, a nóduszokon apró, összenıtt, pikkelyszerő levelek és örvösen elhelyezkedı oldalágak találhatók
fejlıdéstörténetileg a kambiumgyőrő elıször itt jön létre a sporangiumokat tartalmazó sporofillumuk tömött füzérkét alkotnak kovasavtartalmuk jelentıs súrolás
meddı- és termıhajtásuk vagy egy száron, vagy külön szárakon jön létre hazánkban 8 zsurlófaj (Equisetum spp.) él A B Mezei zsurló (A) külön száron, és erdei zsurló (B) azonos száron fejlıdı meddı- illetve termıhajtása
3. o: Páfrányok - Pteropsida (Filicopsida)
a spórák általában a levelek fonákán csoportosan, szóruszokban álló sporangiumokban fejlıdnek Szórusz fénymikroszkópos metszete
a szóruszok alakja, elhelyezkedése jellemzı a nemzetségekre izo- vagy heterospórásak A B Gímpáfrány (A) és erdei pajzsika (B) szóruszai
leveleik szöveti felépítése olyan mint a zárvatermıké a trópusokon élı fajok nagy része epifiton, nálunk sziklákon vagy talajon élnek, ritkán víziek
1. ao: Kígyónyelvpáfrányok - Ophioglossidae egyetlen levelük meddı- és termıkaréjra különül elıtelepük a földben fejlıdik nálunk a kígyónyelv (Ophioglossum) (A) és holdruta (Botrychium) (B) nemzetség képviseli ıket A B
2. ao: Valódi páfrányok - Polypodiidae a sporangiumok a levél fonákán, szélén vagy fıerén szóruszokban állnak a szóruszokat gyakran fátyolka (induzium) borítja
Szórusz metszete
izospórásak a fejletlen állapotban lévı levelek pásztorbot módjára becsavarodnak
3. ao: Vízi páfrányok - Hydropteridae heterospórásak vízi és mocsári fajok jellegzetes hazai fajuk a rucaöröm (Salvinia natans)
Magvas növények - Spermatophyta
a heterospórás ısi harasztokból származtathatók: mikrospóra pollen + makrospóra embriózsák a diploid és haploid életfázis ("nemzedék") nem válik térbelileg külön az elsı magvas növények 310 millió éve jelentek meg az embriót maghéj védi mag gyakori a másodlagos vastagodás
Zárvatermık 1. Van kettıs megtermékenyítés, és következménye a másodlagos magfehérje, ami triploid táplálószövet. 2. Fejlettebb magvédelem, zárt, termıbıl alakult magház. Termés van: ez a legfiatalabb növényi szerv. 3. Változatos kialakulású, rendszerint kettıs virágtakarójú, színes, valódi virág van. 4. A virág elsıdlegesen kétivarú. 5. Elsıdlegesen a rovarmegporzás a jellemzı. Nyitvatermık 1. Nincs kettıs megtermékenyítés (kivétel: Ephedra), elsıdleges magfehérje, azaz haploid táplálószövet van. 2. Tökéletlen magvédelem, nyitott termıleveleken szabadon találhatók a magkezdemények. Termés nincs, helyette toboz, tobozbogyó, magköpenyes mag az általános. 3. A virágtakaró rendesen hiányzik vagy lepelszerő, jelentéktelen (Gnetum, Ephedra). 4. A virág elsıdlegesen egyivarú (kivétel: Gnetopsida). 5. Elsıdlegesen a szélmegporzás a jellemzı. A rovarmegporzás ritka (Ephedrales, Welwitschiales).
c. Rostacsı van. Zárvatermık 6. A pollenszem (mikrospóra) az érzékeny bibefelületre kerül. 7. A spórának már nincs, a magnak van nyugalmi állapota. 8. A maghéj gyenge, de kialakulása igen változatos (száraz, húsos), s ezt még a termılevélbıl alakult termésfal tovább növeli. 9. Vegetatív felépítés: a. Elsıdlegesen fás szárúak, másodlagosan lágyszárúak. b. A fatest bonyolult felépítéső (trachea). 6. A pollenszem közvetlenül a magkezdeményre kerül. 7. A spórának még van nyugalmi állapota. 8. A maghéj egyszerő kifejlıdéső, de erıs. 9. Vegetatív felépítés: a. Kivétel nélkül fás szárúak. b. A fatest egyszerő felépítéső (bélsugár, tracheida), kivétel: Ephedra, Gnetum, Welwitschia. c. Rostacsı nincs. Nyitvatermık
15. t: Nyitvatermık - Gymnospermatophyta
a magkezdemények a szabadon álló termıleveleken védelem nélkül ülnek, a pollen közvetlenül a magkezdeményre kerül
fás növények 640 fajukból hazánkban 4 faj él
16. t: Zárvatermık - Angiospermatophyta
a magkezdemények a magházban fejlıdnek maggá, a termıbıl termés lesz jellemzı szervük a virág (termıtáj, porzótáj, virágtakarótáj) kettıs megtermékenyítés (hímivarsejt + petesejt = zigóta ill. hímivarsejt + központi sejt = endospermium)
Zárvatermık fejlıdésmenete (feketével a sporofiton, fehérrel a gametofiton nemzedék jelölve, csíkozott a triploid táplálószövet)
A zárvatermık rendjeinek kladogramja egy elképzelt fejlıdéstörténeti törzsfa metszeteként ábrázolva. A nagyobb rendek sorszámai: 1. Magnoliales; 2. Ranunculales; 3. Rutales; 4. Araliales; 5. Asterales; 6. Malvales; 7. Euphorbiales; 8. Violales; 9. Capparales; 10. Santalales; 11. Solanales; 12. Rosales; 13. Fabales; 14. Myrtales; 15. Ericales; 16. Gentianales; 17. Scrophulariales; 18. Lamiales; 19. Caryophyllales; 20. Orchidales; 21. Cyperales; 22. Poales; 23. Arecales; 24. Arales.
lehetnek fás- és lágyszárúak
jellemzı életformáik: - fásszárú növények (Phanerophyta) = Ph - elfekvı szárú növények (Chamaephyta) = Ch - földbe rejtett áttelelı szervvel rendelkezı növények (Geophyta) = G - földfelszíni áttelelı szervvel rendelkezı növények (Hemikryptophyta) = H - kétéves lágyszárúak (Hemitherophyta) = TH - egyéves lágyszárúak (Therophyta) = Th - vízi-mocsári növények (Hydato-helophyta) = HH
RAUNKIAER-féle életforma-rendszer
a törzset két osztályra (kétszikőek - Dicotyledonopsida ill. egyszikőek - Monocotyledonopsida) osztjuk, az osztályokon belül az alosztályok (7 ill. 4) fejlıdési sorokat képviselnek 284.000 fajukból hazánkban 2.350 faj él
A kétszikőek és egyszikőek jellemzıinek összehasonlítása 2. A szár dúsan elágazó. Kétszikőek 1. A mag két sziklevéllel csírázik. 3. A kollaterális nyílt edénynyalábok hengerpalástban fejlıdnek. 4. A kambiumpalást révén valódi megvastagodás van. 5. A levél változatos: alapja, nyele, lemeze van, gyakori az összetett és a tagolt levél. 6. A szárból a levélbe csak egy edénynyaláb lép, s ott hálózatosan elágazik. 7. Az erezet ezért hálózatos. 8. Fıgyökér-rendszer van. 9. Általában ötkörös, öttagú, kettıs virágtakaró van. 10. Fás vagy másodlagosan lágyszárú növények. Egyszikőek 1. A mag egy sziklevéllel csírázik. 2. A szár gyéren elágazó. 3. A kollaterális zárt edénynyalábok szórtan állnak. 4. Valódi másodlagos megvastagodás nincs. 5. A levél egyszerő, ép, épszélő. A levélalap gyakran széles hüvellyé alakult. A levélnyél ritka, inkább csak a kétszikőekkel rokon vonásokat mutatóısibb csoportban (Alismatales) fordul elı. 6. A szárból annyi edénynyaláb lép ki, ahány a levélben látszik. 7. Az erezet így párhuzamos vagy íves. 8. A fıgyökér visszafejlıdött hajtás eredető, fejlett bojtos mellékgyökérzet van. 9. A leples virágtakarót a hármas szám jellemzi. 10. Lágyszárúak vagy másodlagosan fások.
1. o: Kétszikőek - Dicotyledonopsida
A kétszikőek filogenetikai összefüggései törzsfa formájában ábrázolva EHRENDORFER rendszere szerint (BORHIDI nyomán)
A kétszikő alosztályok filogenetikai kapcsolatai és pozíciói (CRONQUIST nyomán) A rendek elhelyezkedése sugárirányú, amely egyúttal az ide tartozó családok fejlettségét is mutatja: a számok a fejlettségi index jelei.
1/A. ao: Magnólia-alkatúak - Magnoliidae az alosztály a kétszikőek és az egyszikőek közös leszármazási alapja ısi tulajdonságok (pl. A, G, spirociklikus virágfelépítés, átmenetek a virágkörök között) Magnolia sp.
fás növények r: Magnóliavirágúak Magnoliales cs: Magnóliafélék - Magnoliaceae
r: Farkasalma-virágúak Aristolochiales cs: Farkasalmafélék - Aristolochiaceae az ısi egyszikőekkel állnak rokonságban
lágyszárúak vagy liánok szórt levélállás, pálhák nincsenek
v. P A G tok termés (3) 6 v.12 (4-6) A bibeszál és a porzók közös oszlopot (gynosztemium) alkothatnak (Aristolochia = A 6 ) vagy szabadon állnak (Asarum = A 6 + 6 ) Aristolochia clematitis
r: Tündérrózsa-virágúak Nymphaeales cs: Tündérrózsafélék - Nymphaeaceae évelı lágyszárúak, rizómásak, víz színén úszó, hosszú nyelő levelekkel (HH)
spirociklikus virágok, a porzók fokozatosan mennek át a takarólevelekbe K 4-8 C A G tok termés Nymphaea alba jellemzı nemzetségek: Nuphar, Nymphaea
1/B. ao: Boglárka-alkatúak - Ranunculidae elsısorban lágyszárú fajok, ritkábban cserjék vagy liánok leveleik szórt állásúak, a pálhák hiányoznak Helleborus sp.
fás növények r: Boglárkavirágúak - Ranunculales cs: Borbolyafélék - Berberidaceae
cs: Boglárkafélék - Ranunculaceae fıként lágyszárúak, kevés fásodott szárú liánnal
elsısorban szórt levélállás, pálhák nincsenek keresztben átellenes levélállás: Clematis
P 3 + 3 v. 2 + 2 ill. K 5 C 5 A G tüszı, aszmag, bogyó termés spirociklikus virágok Anemone nemorosa Ranunculus acris
a termés: tüszı (Aconitum, Caltha, Isopyrum, Helleborus) bogyó (Actaea) aszmag (Adonis, Anemone, Clematis, Ficaria, Hepatica, Pulsatilla, Ranunculus) Tüszı termés (Caltha) Bogyó termés (Actaea) Aszmag termés (Clematis)
zigomorf virág: Aconitum csészeszerő lepel: Helleborus sziromszerő lepel: Aconitum, Anemone, Caltha, Clematis, Hepatica, Isopyrum, Pulsatilla Zigomorf virág (Aconitum) Csészeszerő lepel (Helleborus) Sziromszerő lepel (Pulsatilla)
a porzók egy részébıl gyakran mézfejtık keletkeznek (Helleborus) Mézfejtık (Helleborus)
r: Mákvirágúak - Papaverales cs: Mákfélék - Papaveraceae elsısorban lágyszárú növények szórt levélállás, pálhák nincsenek
K 2 C 2+2 A v.6 G ( v.2) tok termés a csésze virágnyíláskor lehull Papaver rhoeas
tejnedvet tartalmaznak: Chelidonium, Papaver G ( ) : Papaver; G (2) : Chelidonium, Corydalis A : Chelidonium, Papaver; A 6 : Corydalis sarkantyús, zigomorf virág: Corydalis Tejnedv (Papaver) Sarkantyús virág (Corydalis)
2. ao: Varázsdió-alkatúak - Hamamelididae virágtakaró nélküli vagy leegyszerősödött virágtakarójú (lepel) növények zömében szélmegporzású fás növények Hamamelis sp.
fás növények r: Varázsdióvirágúak - Hamamelidales cs: Varázsdiófélék - Hamamelidaceae
cs: Platánfélék - Platanaceae
cs: Puszpángfélék - Buxaceae
G (2) r: Csalánvirágúak - Urticales
fás növények cs: Szilfafélék Ulmaceae
fás növények cs: Eperfafélék Moraceae
cs: Kenderfélék - Cannabaceae lágyszárú növények, keresztben átellenes levélállás, pálhák vannak
kétlakiak: és makkocska termés P (5) A 5 P (5) G (2) nemzetségei: Cannabis, Humulus Cannabis sativa
cs: Csalánfélék - Urticaceae fıként lágyszárú növények, pálhák vannak elsısorban egylakiak: P A és makkocska termés 2 + 2 2 + 2 P G 2 + 2 (2) Urtica dioica
szórt levélállás: Parietaria keresztben átellenes levélállás: Urtica Szórt levélállás Keresztben átellenes levélállás
r: Bükkfavirágúak - Fagales fás növények cs: Nyírfafélék - Betulaceae
cs: Mogyorófélék - Corylaceae
cs: Bükkfafélék - Fagaceae
r: Diófavirágúak - Juglandales cs: Diófafélék - Juglandaceae fás növények