A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n Adósságkompromisszum az eurózónában és az Egyesült Államokban 211. augusztus Júliusban ismét az adósságválságokkal kapcsolatos hírek mozgatták a piacokat, miután az újabb görög csőd elkerülése mellett az USA fizetőképességébe vetett hit is megingott. Az eurózóna döntéshozói július 21-én fogadták el azt az adósságkezeléssel kapcsolatos új megállapodást, amely átmenetileg megnyugtatta a piacokat. A Görögországnak nyújtott új mentőcsomag (az 159 milliárd eurós keretből várhatóan 5 milliárdot a magánszektor áll 211 és 214 között) alacsonyabb kamatokat, hosszabb futamidőt, a lejáró állampapírok piaci értéken való visszavásárlását, valamint a kötvények egy részének bankok és biztosítók általi önkéntes alapon történő hosszabb futamidőre való cserélését tartalmazza. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a görög állam finanszírozása a következő években nem függ a piacok ítéletétől. Az első kommentárok ugyan azt emelték ki, hogy az immár sokadik európai szintű válság-egyezmény túlmutat a legégetőbb görög fizetőképességi probléma megoldásán, s egy új Európa-szintű adósságkezelési, megelőzési mechanizmus elemeit az európai pénzügyi stabilitási eszköz (EFSF) hatásköreinek kiszélesítését hordozza magában, azonban a kezdeti optimizmus hamar alábbhagyott. Ennek oka pedig továbbra is az, hogy a kiszélesített hatáskörök, mechanizmusok is csak egy görög (legfeljebb portugál, ír) méretű problémára lettek szabva és nem adnak választ olyan nagy tagállamok fizetési problémáinak kezelésére mint például Spanyolország vagy Olaszország. 12 11 1 Forrás: IMF Augusztus 1-én éjjel, a végső határidő előtt néhány 5 5 órával az amerikai képviselőház és szenátus is egyezségre jutott adósságügyben, s elfogadta az amerikai adósságplafon megemelését e nélkül az Egyesült Államokat a fizetésképtelenség fenyegette volna. A kompromisszum eredményeként az idei év 4 4 eurózóna eurózóna - IMF prognózis USA - IMF prognózis USA végig 1, míg 212 végéig újabb 11 milliárd dollárral emelik meg az adósságlimitet, amelyre az 196-as évek eleje óta immáron 79. alkalommal került sor. A döntés ugyan lélegzetvételnyi időt ad az USA-nak a költségvetési kiigazítás alapos előkészítéséhez amelyet a társadalom elöregedése, az egészségügyi reform és a megemelkedett katonai kiadások is egyre jobban megterhelnek, azonban az amerikai államadósság további növekedése a kötvénybefektetőket bizonytalaníthatja el, a kétpárti megegyezés fejében vállalt állami kiadáscsökkentés pedig az amerikai gazdaság, ill. áttételesen a világgazdaság növekedésére vet komoly árnyékot. A kompromisszum fogadtatása néhány órás megkönnyebbülést okozott a piacokon, azonban mivel az amerikai gazdaság a legfrissebb adatok szerint tovább lassult és a Standard & Poor s augusztus 5-én az USA leminősítése mellett döntött, a befektetői hangulat rövid időn belül pesszimizmusba váltott át. A tartalomból A külső konjunktúra lassulásának első jelei már érződnek a feldolgozóiparban... (2. oldal) 9 8 7 6 2 21 GDP-arányos államadósság az eurózónában és az Egyesült Államokban 22 23 24 25 26 27 28 29 21 211 212 213 214 215 216 12 11 1 9 8 7 6 A májusban a holtpontról talán elmozduló kiskereskedelmi forgalomnak a lakosság pesszimista fogyasztási kilátásai szabnak gátat... (3. oldal) A vállalatok finanszírozási helyzetében a vártnál lassabban következik be pozitív fordulat... (4. oldal) A csillapodó inflációs kockázatok ellenére egyelőre nem várható monetáris lazítás... (5. oldal) Júliusban a forint újabb történelmi szintre gyengült a svájci frankkal szemben... (6. oldal) Készítette: Gém Erzsébet Vezető közgazdász Mikesy Álmos (Mikesy.Almos@mfb.hu) Szabó Zsolt (Szabo.Zsolt@mfb.hu) Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Gém Erzsébet Kapcsolat: 151, Budapest Nádor utca 31. Tel.: 6 1 428 1772 Honlap: www.mfb.hu Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.
Külkereskedelem és ipar A külső konjunktúra lassulásának első jelei már érződnek az export-orientált feldolgozóiparban Miközben a legfrissebb (júliusi) adatok már egyértelműen a gazdasági hangulat borúsabbá válását jelzik mind az eurózónában, mind a közép-kelet-európai régióban (1. ábra), a májusi külkereskedelmi statisztika alapján a hazai export a második negyedévben is jól szerepelt (2. ábra). Az év ötödik hónapjában a kivitel volumene 15,6, míg a behozatalé 1,9%-kal nőtt az egy évvel korábbi értékhez képest, a 195 milliárd forintot meghaladó egyenlege pedig az idei év harmadik legnagyobb aktívuma. A világgazdasági konjunktúra lassulása már a májusi adatok alapján jelentkezett az ipari termelés növekedésének visszaesésében (3. ábra). Az export-orientált feldolgozóipar éves bővülési ütem áprilist követően májusban is egyszámjegyű (8,) volt, amelynek hátterében az új export megrendelések növekedésének jelentős visszaesése áll (4. ábra). A konjunkturális okok mellett azonban ebben jelentős szerepe van a bázishatásnak is. Az éves visszaesés (-4,) mellett halvány optimizmusra adhat okot, hogy áprilishoz képest 6,-kal bővült az építőipar termelése, illetve az új megrendelések mindössze 4,1%-kal maradtak el tavalyhoz képest (5. ábra). A lakásvásárlási kedv második negyedéves jelentős zuhanása ugyanakkor gátat szabhat az ingatlanpiac regenerálódásának (6. ábra). 12 11 1 1. ábra: Gazdasági hangulatindexek* alakulása az eurózónában, Németországban és a visegrádi országokban 9 8 7 6 5 26.1 6 4 2-2 -4-6 Forrás: Európai Bizottság * Economic Sentiment Index (ESI) 26.4 26.7 26.1 27.1 27.4 27.7 27.1 211.7 Eurózóna Magyarország Lengyelország Csehország Németország Szlovákia 3. ábra: Az ipari termelés* és értékesítés** alakulása (év/év) 3 2 1-1 -2-3 * munkanaphatástól megtisztított ** szezonálisan kiigazított *** 3 hónapos mozgóátlag 26.1 26.4 26.7 26.1 27.1 5. ábra: Az építőipari megrendelések és termelés alakulása (év/év) * 3 hónapos gördülő átlag 26.1 26.4 26.7 26.1 27.1 27.4 27.7 27.1 Hó végi szerződésállomány (bal t.) Építőipari termelés* (jobb t.) 27.4 27.7 27.1 3 2 1 12 11 1 9 8 7 6 5 3 2 1-1 -2-3 Ipari termelés*** Külföldi értékesítés*** Belföldi értékesítés*** -1-2 -3 Új szerződések volumene* (bal t.) 25 2 15 1 5-5 -1-15 -2 4 3 2 1-1 -2-3 -4-5 -6-83 -84-85 -86-87 -88-89 -9-91 -92-93 -94 2. ábra: A külkereskedelmi termékforgalom és mérleg alakulása Magyarországon 26.1 26.4 26.7 26.1 27.1 27.4 27.7 27.1 Külkereskedelmi mérleg (bal t.) Import volumen (év/év, jobb t.) * 3 hónapos mozgóátlag, év/év 5 4 3 2 1-1 -2-3 -4 Export volumen (év/év, jobb t.) 4. ábra: A feldolgozóipari termelés és az új megrendelések alakulása (év/év) 26.1 26.4 26.7 26.1 27.1 27.4 27.7 27.1 Belföldi megrendelések* (bal t.) Feldolgozóipari termelés* (jobb t.) 26.1 26.4 26.7 26.1 2 15% 1 5% -1-15% -2-25% -3 Export megrendelések* (bal t.) 6. ábra: Új lakóépületekre kiadott engedélyek száma és a következő 12 hónapra vonatkozó lakásvásárlási tervek, Európai Bizottság 27.1 27.4 27.7 27.1 24 22 2 18 16 14 12 1 8 6 4 2 Lakásvásárlási szándék a következő 12 hónapban (bal t.) Új lakóépületekre kiadott engedélyek (3 hónapos mozgóátlag, jobb t.) darab 2 211. augusztus
Fogyasztás és foglalkoztatás A kiskereskedelmi forgalom növekedését a borús lakossági kilátások fékezik A három hónapja folyamatosan csökkenő üzleti hangulat mellett a fogyasztói bizalom már a 21. év eleji szintre esett vissza Magyarországon (1. ábra). A tavalyi év végéhez képest a lakosság saját finanszírozási helyzetével, a gazdaság általános állapotával kapcsolatos értékelése és a munkanélküliség esélyének megítélése is jelentősen romlott (2. ábra). Ez pedig (a svájci frank brutális erősödése által okozott sokkal kiegészülve) jelentős akadálya a belső fogyasztás bővülésének, amely a májusi kiskereskedelmi adatok (éves szinten +,7%) alapján talán már éppen elmozdulni látszik a mélypontról (3. ábra). Az élelmiszerek értékesítése nem változott, míg a nem élelmiszer jellegű termékek (+1,7%), elsősorban az illatszer és a könyv, újság, papíráru cikkek eladása nőtt (4. ábra). Ismét a 21 végi szintre (1,) süllyedt a munkanélküliségi ráta az április és június közötti időszakban, elsősorban annak köszönhetően, hogy közel 3 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma az egy évvel korábbihoz képest (5. ábra). Azonban a válság előtti (28. április - júniusi) szinthez viszonyítva a foglalkoztatottak száma még mindig közel 6 ezerrel alacsonyabb, s a nem támogatott (piaci) új állások alakulása továbbra sem bíztató (6. ábra). 1. ábra: Bizalmi indexek és konjunktúra kilátások Magyarországon 1 1-1 -1-2 -2-3 -3-4 -4-5 -5-6 -6-7 -7, GKI - Sonda Ipsos -8-8 26 27 28 29 21 211 Fogyasztói bizalom Konjunktúra kilátások Üzleti bizalom 3. ábra: Kiskereskedelmi forgalom Magyarországon 2. ábra: A finanszírozási és gazdasági helyzet lakossági megítélése, ill. a munkanélküliséggel kapcsolatos várakozások 1 8 6 4 2-2 -4-6 -8 26.1 Forrás: Európai Bizottság fogyasztói felmérése 26.4 26.7 26.1 27.1 27.4 27.7 27.1 Háztartás finanszírozási helyzete* Munkanélküliség* 1 8 6 4 2-2 -4-6 -8 Gazdasági helyzet* *a következő 12 hónapban 4. ábra: Kiskereskedelmi forgalom tevékenységcsoportok szerint (év/év) 1% -1% - -3% - - Hónap/hónap (bal t.) Év/év (jobb t.) - - - - -1-1 Illatszer Könyv, újság, papíráru Gyógyszer, gyógyászati ermék Élelmiszer Üzemanyag Textil, ruházat Bútor, háztartási cikk, építőanyag Iparcikk jellegű vegyes Forrás: Kiskereskedelem összesen KSH 21. január - május 21. május -1 5% 1 15% 5. ábra: A gazdaságilag aktív népesség* és a munkanélküliségi ráta alakulása 6. ábra: Bejelentett új támogatott, ill. nem támogatott munkahelyek 125 1 75 5 25-25 -5-75 -1-125 -15 ezer fő 12,5% 12, 11,5% 11, 1,5% 1, 9,5% 9, 8,5% 8, 7,5% 7, ezer darab 8 7 6 5 4 3 2 1 8 7 6 5 4 3 2 1 Foglalkoztatottak számának változása (év/év, bal t.) * a foglalkoztatottak és Munkanélküliek számának változása (év/év, bal t.) aktívan munkát keresők Munkanélküliségi ráta (jobb t.) (munkanélküliek) együttesen Nem támogatott (bal t.) Támogatott aránya (jobb t.) Támogatott (bal t.) Forrás: NFSZ 3 211. augusztus
Vállalati forráshelyzet A vállalatok finanszírozási helyzetében a korábban vártnál lassabb lehet a javulás A problémás vállalatok és vállalati hitelek számának év eleje óta tartó csökkenése némileg lelassult a tavaszi hónapokban, a vállalati szektor azonban a korábban vártnál lassabban juthat túl a válság mélypontján (1. ábra). A vállalati hitelállomány az áprilisi átmeneti emelkedést leszámítva egy éve folyamatosan zsugorodik, a júniusi csökkenés árfolyamhatástól megtisztítva 87,3 milliárd forint, 21. március óta a legnagyobb volt (2. ábra). A következő 12 hónapban az energetikai, a szállítással, raktározással foglalkozó, és a mezőgazdasági cégek között várható a banki források iránt nagyarányú kereslet az MFB vállalati felmérése (MFB-INDIKÁTOR) alapján (3. ábra). A régióban Magyarországtól eltérően a vállalati hitelállomány egyre gyorsabban bővül, így a hazai vállalatok forrásszerzési hátránya régiós versenytársaikhoz képest egyre nagyobb (4. ábra). Magyarországon a hitelkínálat mellett a banki források ára is kedvezőtlenül alakul: a vállalati forinthitelek kamata 21. januári, az euróhiteleké pedig 29. februári szintekig emelkedett júniusban (5. ábra). A szlovák és lengyel vállalati hitelek fokozatos drágulása ellenére nem szűkül a köztük és a magyar hitelkamatok közti különbség, ugyanakkor a bolgár, román és magyar nemzeti valutában kínált hitelkamatok közötti eltérés egyre kisebb (6. ábra). 1. ábra: A KHR-ben* nyilvántartott fennálló és lezárt hitelszerződések, illetve gazdasági társaságok 2. ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása ezer db 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 18 179 178 177 176 175 174 173 172 171 17 ezer db Lezárt hitelszerződés (bal t.) Fennálló hitelszerződés (bal t.) Gazdasági társaságok (jobb t.) 1 75 5 25-25 -5-75 -1-125 Forinthitel Devizahitel Összes hitel Forrás: MNB 1 75 5 25-25 -5-75 -1-125 29.12 21.3 21.6 21.9 21.12 211.3 211.6 * Központi Hitelinformációs Rendszer Forrás: BISZ 28.12 29.3 29.6 29.9 29.12 21.3 21.6 21.9 21.12 211.3 211.6 3. ábra: A következő 12 hónapban banki és EU-s forrásokat igényelni tervezett vállalatok aránya* 4. ábra: A vállalati hitelállomány* éves szintű változása kereskedelmi banki hitelek 1 8 6 4 2 11 5 4 21 18 9 15 6 7 17 19 1 13 12 2 4 6 8 1 EU-s forrás *többszörös választás is lehetséges 8 16 1 2 14 2 3 1 - állattenyésztés 2 - növénytermesztés 3 - növényt. + állatt. 4 - élelmiszeripar 5 - energetika 6 - építőipar 7 - fémfeldolgozás 8 - gépgyártás 9 - könnyűipar 1 - vegyianyaggyártás 11 - egyéb ipar 12 - gazdasági szolg. 13 - gépjármű keresk. + jav. 14 - IKT szolg. 15 - ingatlanügyletek 16 - kiskereskedelem 17 - nagykereskedelem 18 - pénzügyi szolg. 19 - szállítás, raktározás 2 - turizmus, vendéglátás 21 - egyéb szolg. Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés 211. tavasz 5 4 3 2 1-1 * euróra konvertált állományok -2 27.12 28.3 28.6 28.9 28.12 29.3 29.6 29.9 29.12 21.3 21.6 21.9 21.12 211.3 211.6 5 4 3 2 1-1 -2 Cseho. Lengyelo. Románia Szlovákia Magyaro. 5. ábra: Pénzpiaci kamatok*, valamint magyarországi vállalati** euró- és forinthitel kamatok 6. ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába* 1 1 1 * 3 hónapos bankközi kamatok, MNB 211.7 ** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva BUBOR EURIBOR Forinthitel - min. 5 éves Forinthitel - 1-5 éves Magyarországi euróhitel - min. 5 éves Magyarországi euróhitel -1-5 éves 4 1 1 1 1 1, MNB * hó végi állománnyal súlyozva Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Bulgária Románia 1 1 1 1 1 211. augusztus
Infláció Tovább mérséklődött az infláció üteme Júniusban tovább csökkent a fogyasztói árak növekedésének dinamikája (éves szinten 3,5%), sőt májushoz képest még csökkentek is az árak (1. ábra). Ennek köszönhetően az EU-s rangsorban is egyre jobb helyezést ér el Magyarország a pénzromlás ütemét tekintve (2. ábra). Ugyanakkor a hosszabb távú trend szempontjából fontosabb maginfláció folyamatos emelkedése jelzi az év eleji ársokkok (olaj, élelmiszer) beépülését a várakozásokba (3. ábra), ami a globális kockázati hangulattal kiegészülve továbbra is óvatosságra inti a monetáris politika döntéshozóit. Hiába csökkentek májushoz képest 1,-kal az élelmiszerek árai (4. ábra), ez egyelőre csak a nyersanyagok áresésének köszönhető, míg a feldolgozott élelmiszerek belföldi értékesítési ára 1 feletti ütemben drágult (5. ábra). Az ipari szektor többi szegmensében ugyanakkor a termelői árakkal összhangban jelentős árzuhanás bontakozott ki nem utolsósorban a nyersolajár-rally csillapodásának köszönhetően. Intő jel ugyanakkor, hogy júliusban ismét emelkedni kezdett a fekete arany árfolyama a világpiacon, jelentős és tartós emelkedést azonban a fundamentumok nem indokolnak (6. ábra). 1 - - 1 26.1 26.1 1. ábra: A fogyasztói árak éves és havi szintű változása 26.4 26.4 26.7 Hónap/hónap Év/év 26.1 27.1 27.4 27.7 27.1 3. ábra: A 12 havi infláció és a maginfláció alakulása Magyarországon Maginfláció Fogyasztói-árindex 26.7 26.1 27.1 27.4 27.7 27.1 2,5% 2, 1,5% 1,,5%, -,5% -1, 1 Románia Észtország Litvánia Lettország Ciprus Nagy-Britannia Szlovákia Luxemburg Lengyelország Ausztria MAGYARORSZÁG Bulgária Finnország Belgium Portugália Málta EU-27 Görögország Olaszország Spanyolország Dánia Eurózóna Hollandia Németország Franciaország Csehország Szlovénia Svédország 2. ábra: Fogyasztói árak* változása 211. júniusban az Európai Unióban * HICPs (Harmonised Indeces of Consumer Prices) Forrás: Eurostat 4. ábra: Fogyasztói árak változása főcsoportos bontásban Élelmiszerek Egyéb cikkek, üzemanyagok Ruházkodási cikkek Háztartási energia Szolgáltatások Szeszesitalok, dohányáruk Tartós fogyasztási cikkek Forrás: Fogyasztói árak összesen KSH Hónap/hónap Év/év - 5. ábra: Termelői és belföldi értékesítési árak alakulása (év/év) az ipari szektorban 6. ábra: A nyersanyagár-indexek és a kőolaj világpiaci árának változása 15% 15% 65 13 1 1 6 55 12 11 5% 26.1 26.4 26.7 26.1 27.1 27.4 27.7 27.1 Ipari termelői árak Belföldi értékesítési árindex - Élelmiszeripar Belföldi értékesítési árindex - Feldolgozóipar 5% 5 45 4 35 3 1 9 8 7 Forrás: Reuters 6 21.2 21.3 21.5 21.6 21.8 21.9 21.11 21.12 211.2 211.3 211.5 211.6 211.7 CRB nyersanyagpiaci árindex (bal t.) CRB-élelmiszerindex (bal t.) Brent-típusú kőolaj (jobb t.) $/hordó 5 211. augusztus
Árfolyamok Júliusban újabb történelmi rekordot ért el a forint svájci frankkal szembeni árfolyama Az európai és amerikai adósságválsággal kapcsolatos félelmek felerősödése a biztonságos eszközök iránti kereslet megugrásához vezetett júliusban: az arany világpiaci ára (1623 $/uncia) és a svájci frank euróárfolyama (1,1418 CHF/EUR) is új rekordot döntött (1. ábra). A közép-kelet-európai devizák különösen a hónap első felében gyengültek az euróval szemben (2. ábra), júliusban a régióban a forint nyújtotta a leggyengébb teljesítményt (1,5%-os leértékelődés). A forint árfolyamát alapvetően a világpiaci befektetői hangulat hullámzása mozgatta (3. ábra): a forint/euró árfolyam és az S&P 5 tőzsdeindex közti korreláció május után ismét szoros (-,61) volt. Június után júliusban is a lengyel zloty és a forint euróáfolyama között volt a legerősebb a szinkron (a korreláció,92 volt), míg a cseh korona egyre látványosabb régiós menedékdeviza szerepet vív ki magának (4. ábra). A forint svájci frank árfolyama július 29-én új rekordot döntött (236,4 HUF/CHF) az alpesi deviza szárnyalása következtében (5. ábra). A forint gyenge teljesítménye ellenére a hazai állampapírok a regionálisan magas kamatok és a javuló költségvetési helyzet miatt továbbra is népszerűek külföldön, ugyanakkor egyre inkább a rövidebb lejáratú papírok a keresettek (6. ábra). 1. ábra: Az arany világpiaci ára és a svájci frank/euró árfolyam 2. ábra: Közép-kelet-európai devizák euróárfolyama* $/uncia 18 17 16 15 14 13 12 11 1 svájci frank erősödés Forrás: LBM, ECB 1,1 1,15 1,2 1,25 1,3 1,35 1,4 1,45 1,5 fordított skála 13% 1 11% 1 99% 9 97% 9 95% 9 * 21.12.31.=1 euróval szembeni árfolyamerősödés 13% 1 11% 1 99% 9 97% 9 95% 9 21.2 21.3 21.5 21.6 21.8 21.9 21.11 21.12 211.2 211.3 211.5 211.6 211.7 211.2 211.3 211.5 211.6 211.7 Aranyár (jobb t.) Svájci frank/euró (bal t.) Cseh korona Forint Román lej Orosz rubel Lengyel zloty 3. ábra: A forint/euró árfolyam és a Standard&Poor's 5 tőzsdeindex alakulása 4. ábra: A magyar forint és a lengyel zloty euró árfolyama fordított skála 12 125 13 135 28 275 27 265 295 29 285 28 275 27 265 26 euróval szembeni árfolyamerősödés 4,25 4,2 4,15 4,1 4,5 4, 3,95 3,9 14, Reuters 26 255 25 3,85 3,8 211.2 211.3 S&P 5 (bal t.) 211.5 211.6 211.7 HUF/EUR (jobb t.) 21.5 21.6 21.8 21.9 Forint/euró (bal t.) 21.11 21.12 211.2 211.3 211.5 211.6 211.7 211.8 Lengyel zloty/euró (jobb t.) 29 285 28 275 27 265 26 255 21.11 5. ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama 21.12 211.2 211.3 HUF/EUR (bal t.) HUF/USD (jobb t.) HUF/CHF (jobb t.) 211.5 211.6 211.7 211.8 24 23 22 21 2 19 18 17 6. ábra: A külföldi kézben lévő magyra állampapírállomány és az átlagos hátralévő futamidő 4 35 3 25 2 15 1 5 Forrás: ÁKK 22.1 22.7 23.1 23.7 24.1 24.7 25.1 25.7 26.1 26.7 27.1 27.7 211.7 Külföldi tulajdonban lévő magyar állampapír állomány (bal t.) Átlagos hátralévő futamidő (jobb t.) 6, 5,5 5, 4,5 4, 3,5 3, 2,5 2, év 6 211. augusztus