Biodiverzitás stratégiák: globális és európai összefüggések Friedrich Wulf
Jelen elıadás tartalma: A Biológiai Sokféleség Egyezmény (CBD) Az Egyezmény A CBD Stratégiai Terv Az EU Biodiverzitás Stratégiája tartalom helyzete Kulcskérdések és a Föld Barátai Európa (FoEE) követelései: Globális és európai szinten Javaslatok a nemzeti szintő végrehajtáshoz
A Biológiai Sokféleség Egyezmény (CBD): Az Egyezmény Az Egyezményt az ENSZ Környezet és Fejlıdés világkonferenciáján fogadták el Rióban 1992-ben Multi-laterális egyezmény konszenzuson alapul és egyike a 3 riói egyezménynek (a másik kettı: az UNFCCC, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és az UNCCD, az ENSZ Sivatagosodás elleni küzdelem Egyezménye) 192 állam és az EU ratifikálta (az USA pl. nem)
A Biológiai Sokféleség Egyezmény (CBD): Az Egyezmény Az Egyezmény szövegét kiegészítik a végrehajtásáról szóló döntések Egy ilyen nagyobb döntéshozó testület az Egyezmény részes feleinek konferenciája (Conference of the Parties,COP), kétévente Egyéb testületek: SBSTTA (Subsidiary Body on Technical and Technological Advice, Technikai és Technológiai Tanácsadó Kisegítı Testület) WGRI (Working group on Implementation, Végrehajtási Munkacsoport) Egyéb munkacsoportok (pl. AHTEG Ad Hoc Technical Expert Groups, ad-hoc Technikai Szakértıi Csoportok) A Titkárság (Secretariat) székhelye: Montreal, Kanada a dokumentumokat készíti
A Biológiai Sokféleség Egyezmény (CBD): Az Egyezmény Magában foglalja: Fajok biológiai sokfélesége Genetikai sokféleség (fajokon belüli) Ökoszisztémák sokfélesége 1. Cikkely: Az Egyezmény céljai: A biodiverzitás megırzése Biodiverzitás fenntartható használata A genetikai erıforrásokhoz való hozzáférés és a használatukból adódó javak igazságos és egyenlı elosztása (Access and Benefit Sharing, ABS)
A Biológiai Sokféleség Egyezmény (CBD): Az Egyezmény 6. cikkely: A felek, a nemzeti körülményekkel és lehetségekkel összhangban: a) alakítsanak ki nemzeti biodiverzitás stratégiákat és akcióterveket (NBSAP) a biodiverzitás megırzése és fenntartható használata céljából b) integrálják ezeket szektorális politikákba és tervekbe 20. cikkely: A fejlett országoknak kiemelt felelıssége van az Egyezmény és végrehajtása pénzügyi támogatásában.
A Biológiai Sokféleség Egyezmény (CBD): Az Egyezmény Elemei még többek között: in-situ és ex-situ védelem A bennszülött népek jogai (8j cikkely) 7 tematikus munkaprogram (erdık, mezıgazdaság, védett területek, szárazföldi vizek, hegyek stb.) Horizontális ügyek Biológiai biztonság/génmódosított szervezetek (Cartagena Jegyzıkönyv, 2000, 161 állam írta alá)
A Biológiai Sokféleség Egyezmény (CBD): A Stratégiai Terv 2010-es célszám (2002-ben elfogadva, együtt az 1. stratégiai tervvel): Az Egyezmény három célkitőzése hatékony és koherens végrehajtása annak érdekében, hogy 2010-re jelentısen csökkenjen a biológiai sokféleség romlása globális, regionális és nemzeti szinten, mivel ez hozzájárul a szegénység csökkentéséhez és az összes földi életforma hasznát szolgálja. A 2010-es célszámot nem teljesítettük - okok: A célok nem voltak mérhetık vagy eredmény-orientáltak A végrehajtás hiányosságai Az integrálás hiánya Pénzügyi támogatás hiánya A fejlıdı országokat nem vették kellıen figyelembe
A Biológiai Sokféleség Egyezmény (CBD): A Stratégiai Terv Következmények: Új stratégiai terv 20 eredmény-orientált, mérhetı céllal és indikátorok 2020-ra Nemzetközi rendszer a biodiv. hozzáférésrıl és a javai igazságos elosztásáról (az Egyezmény 3. célja) = Nagoya Jegyzıkönyv Új pénzügyi források: A rossz támogatások eltörlése A biodiverzitás értékelése (TEEB tanulmány) A fejlett országoktól erıteljesebb támogatás Nagoya csomag
A Biológiai Sokféleség Egyezmény (CBD): A Stratégiai Terv Célok: 1. cél: 2020-ra legkésıbb az emberek tudatában vannak a biológiai sokféleség értékének és azon lépéseiknek, melyeket a megırzése és fenntartható használata érdekében tudnak tenni. 3. cél: Legkésıbb 2020-ig, a biológiai sokféleségre ártalmas ösztönzıket vagy támogatásokat megszüntetik, fokozatosan leépítik vagy átalakítják annak érdekében, hogy minimalizálják vagy elkerüljék a kedvezıtlen hatásokat; továbbá pozitív ösztönzıket fejlesztenek ki és alkalmaznak a biológiai sokféleség megırzése és fenntartható használata céljából, következetes módon és összhangban az Egyezménnyel és más vonatkozó nemzetközi kötelezettségekkel, figyelembe véve a nemzeti társadalmi-gazdasági feltételeket.
A Biológiai Sokféleség Egyezmény (CBD): A Stratégiai Terv Célok: 5. cél: 2020-ra minden természetes élıhely-csökkenés (beleértve az erdıket) legalább a felére csökken, ill. ahol az megvalósítható szinte teljesen megáll, és a leromlás (degradáció) és töredezettség (fragmentáció) jelentısen csökken. 7. cél: 2020-ra a mezıgazdasági, az erdészeti és vízkultúrás területeket fenntartható módon kezelik, biztosítva a biológiai sokféleség megırzését. 8. cél: 2020-ra a környezetszennyezés, beleértve a felesleges tápanyagokból adódó szennyezéseket, olyan szintre csökken, hogy az nem káros az ökoszisztéma mőködésére és a biológiai sokféleségre.
A Biológiai Sokféleség Egyezmény (CBD): A Stratégiai Terv Célok: 11. cél: 2020-ig a szárazföldi és belvíz legalább 17 százalékát, a part menti és tengeri területek 10 százalékát, különösen a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatások szempontjából fontos területeket megırzik, hatékony és méltányosan kezelt, ökológiailag reprezentatív és jól összekapcsolt védett területek segítségével és más hatékony terület-alapú védelmi intézkedésekkel, egyúttal a tájképbe integrálva. 12. cél: 2020-ra az ismerten veszélyeztetett fajok kihalását megakadályozzák, és azok védettségi helyzete (státusa), különösen a leginkább csökkenı egyedszámúaké, tartósan javul.
A Biológiai Sokféleség Egyezmény (CBD): A Stratégiai Terv Célok: 15. cél: 2020-ra az ökoszisztéma rugalmassága és a biológiai sokféleség szénkészletekhez való hozzájárulása javul, megırzés és helyreállítás útján, beleértve a degradálódott ökológiai rendszerek legalább 15 százalékának helyreállítását, így hozzájárulva az éghajlatváltozás enyhítéséhez, alkalmazkodáshoz és az elsivatagosodás elleni küzdelemhez. 17. cél: 2015-re mindegyik részes fél kialakít, elfogad (mint politikai eszközt) egy hatékony, részvételen alapuló és frissített nemzeti biodiverzitás stratégiát és cselekvési tervet, valamint végrehajtását megkezdi.
A Biológiai Sokféleség Egyezmény (CBD): A Stratégiai Terv Célok: 20. cél: legkésıbb 2020-ig jelentıs mértékben kell nıjön a pénzügyi források mozgósítása a Stratégiai Terv 2011-2020 hatékony végrehajtására; minden forrásra vonatkozóan és összhangban a Források mobilizálásáról szóló stratégia konszolidált és elfogadott folyamatával. Ez a cél változhat a forrás igényfelmérésektıl függıen, melyeket a feleknek ki kell dolgozni és jelentést kell tenni róla.
A Biológiai Sokféleség Egyezmény (CBD): A Stratégiai Terv csak 8 év maradt a terv teljesítéséhez Cselekvés szükséges!!! - nemzeti szintő végrehajtás - EU Biodiverzitás stratégia
Az EU 2020 Biodiverzitás Stratégiája Tanácsi következtetések (2010. márc. 15), az Európai Tanács által elfogadva 2010.03.26-án : Hosszú távú (2050) elképzelés: Az Európai Unió biológiai sokfélesége és az általa nyújtott az EU természeti tıkéjét jelentı ökoszisztéma-szolgáltatások a biológiai sokféleségben rejlı érték, valamint az emberek jólétéhez és a gazdasági jóléthez való alapvetı hozzájárulásuk miatt, továbbá a biológiai sokféleség csökkenése okozta katasztrofális változások elkerülése érdekében 2050-re oltalmat kell, hogy élvezzenek, megfelelı jelentıséggel kell, hogy bírjanak és megfelelı helyreállítás tárgyát kell, hogy képezzék. Középtávú (2020) fı célkitőzés: A biológiai sokféleség csökkenésének és az ökoszisztéma-szolgáltatások romlásának megállítása az Európai Unióban 2020-ig, valamint állapotuknak a lehetıségekhez mért szintő helyreállítása, ezzel együtt a biológiai sokféleség globális csökkenésének megelızésére tett erıfeszítésekhez való uniós hozzájárulás fokozása. 16
ALCÉLOK RENDSZERE Szennyezés IRÁNYOK Földhasználat változása/fragmentáció túlhasználat Invazív idegen fajok (IAS) Éghajlat változás CÉLKITŐZÉSEK A biodiverzitás romlás megállítása Ökoszisztémaszolgáltatások helyreállítása 3. Mezıg./erdık 4. Halászat 5. IAS 1. Természetvédelem 2. Nincs romlás és a helyreállítás (GI is) ALCÉLOK Globális biodiverzitás 6. A globális biodiverzitáshoz hozzájárulás Hozzájárul a:
Az EU 2020 Biodiverzitás Stratégiája : a célok A stratégiát 2011 május 3-án publikálták 1. Cél: Az uniós természetvédelmi jogszabályok hatálya alá tartozó valamennyi faj és élıhely helyzete romlásának megállítása, valamint helyzetük számottevı és mérhetı javítása annak érdekében,hogy 2020-ra az aktuális értékelésekhez viszonyítva ((i) az élıhelyvédelmi irányelv értelmében végzett, 100%-kal több élıhely-értékelés és 50%-kal több fajértékelés jobb védettségi helyzetet; és (ii) a madárvédelmi irányelv értelmében végzett, 50%-kal több fajértékelés stabil és jobb helyzetet tükrözzön.
Az EU 2020 Biodiverzitás Stratégiája : célok 2. cél: A zöld infrastruktúra létrehozása és a romlásnak indult ökoszisztémák legalább 15%-ának helyreállítása révén 2020-ra maradjanak fenn és javuljanak az ökoszisztémák és a szolgáltatásaik.
Az EU 2020 Biodiverzitás Stratégiája : célok 3. cél: A) Mezıgazdaság: 2020-ra maximalizálni kell azoknak a mezıgazdasági célra hasznosított földterületeknek (legelıknek, szántóföldeknek és állandó kultúráknak) az arányát, amelyek a közös agrárpolitika (KAP) biológiai sokféleséggel kapcsolatos intézkedéseinek hatálya alá tartoznak a biológiai sokféleség megırzése érdekében, továbbá azért, hogy mérhetı javulás(*) következzen be a mezıgazdaságtól függı, illetve általa érintett fajok és élıhelyek védettségi helyzetében, valamint a 2010. évi uniós állapotfelméréshez képest az ökoszisztéma szolgáltatásokban, és ezáltal elı kell segíteni a fenntartható gazdálkodást.
Az EU 2020 Biodiverzitás Stratégiája : célok 3.Cél folyt.: B) Erdık: 2020-ig a fenntartható erdıgazdálkodással összhangban erdıgazdálkodási tervek, illetve azokkal egyenértékő eszközök legyenek hatályban valamennyi köztulajdonban lévı vagy egy bizonyos (a tagállamok vagy a régiók által meghatározott és vidékfejlesztési programjukban rögzített) méretet(**) meghaladó, az Unió vidékfejlesztési politikája keretében finanszírozott erdıgazdaságra vonatkozóan, azért, hogy mérhetı javulás(*) következzen be az erdıgazdálkodástól függı, illetve általa érintett fajok és élıhelyek védettségi helyzetében, valamint a 2010. évi uniós állapotfelméréshez képest az ökoszisztéma szolgáltatásokban. (*) A javulást mindkét részcél esetében az 1. cél keretében az uniós jelentıségő fajok és élıhelyek védettségi helyzete, illetıleg a 2. cél keretében a romlásnak indult ökoszisztémák helyreállítása esetében számszerősített javuláshoz viszonyítva kell mérni. (**) A kisebb erdıgazdaságok esetében a tagállamok további módokon is ösztönözhetik a fenntartható erdıgazdálkodással összhangban lévı gazdálkodási tervek, illetve azokkal egyenértékő eszközök alkalmazását.
Az EU 2020 Biodiverzitás Stratégiája : célok 4. cél: Halászat: 2015-ig el kell érni a legnagyobb fenntartható hozamot (Maximum Sustainable Yield; MSY). Az életkor és a méret szerinti megoszlás tekintetében egészséges állományú populációk elérése halászati gazdálkodás révén, más állományokra, fajokra és ökoszisztémákra gyakorolt számottevı kedvezıtlen hatások nélkül, a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv szerinti követelményeknek megfelelıen a jó környezeti állapot 2020-ig történı elérését támogatva.
Az EU 2020 Biodiverzitás Stratégiája : célok 5. cél: 2020-ig meg kell határozni és rangsorolni kell az invazív idegen fajokat és útvonalaikat, ellenırzés alá kell vonni vagy meg kell semmisíteni a kiemelt fajokat, és szabályozni kell az útvonalakat az újabb invazív idegen fajok betelepedésének és meghonosodásának megakadályozása érdekében. 6.cél: Az Unió 2020-ig fokozottabban járuljon hozzá a biológiai sokféleség globális csökkenésének megelızéséhez.
Az EU 2020 Biodiverzitás Stratégiája : helyzet A Stratégia kommunikációja (Bizottság, 2011. május 3): Értékelés: hasznos, de nem elég a biodiverzitás romlás megállításához 2020-ra (EU kiemelt célkitőzés): 1. cél: csak a fajok és élıhelyek 34%-át tudja megvédeni 3. cél: csak a fajok/élıhelyek 8%/14% -a; csak köz- és támogatott erdık 6. cél: nem mérhetı, nagyon általános Tanácsi záródokumentum: 2011. június: a Tanács jóváhagyta a stratégiát, de nem a célokat vagy a cselekvéseket
Az EU 2020 Biodiverzitás Stratégiája : helyzet(2) Tanácsi záródokumentumban: 2011. december 19-én: hasznos, DE: A Natura 2000 kijelölésének befejezése idıben a 2012-re helyett Nincs utalás a mezıgazdasággal kapcsolatos cselekvésekre (8 &9); csak általános utalás a KAP-ra: : ELISMERI különösen a mezıgazdasági szektor fokozott hozzájárulásának fontosságát az EU Biodiverzitás stratégiájához 2020-ra Németország álláspontja miatt most már nincs semmilyen iránymutatás a KAP reformra!
Az EU 2020 Biodiverzitás Stratégiája : helyzet (3) EU Parlament határozat Szavazás a körny.véd. bizottságában (ENVI Comittee) 2012. márc. 20-án: Néhány cselekvés [az EU biodiv. strat.-ban] erısítendı Sürgeti a tagállamokat, hogy készítsék el Natura2000 kezelési terveiket Felhívja a Bizottságot, hogy növelje kapacitását a jogsértések kezelésére, és hogy fontolja meg egy európai közösségi környezetvédelmi ellenırzı szerv létrehozását A KAP célja nemcsak az élelmezés és a vidékfejlesztés, hanem egyúttal egy fontos eszköz a biodiverzitás megırzése, az éghajlatváltozás mérséklésére és az ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartására" Felszólít a közös agrárpolitika irányváltására: több kompenzáció a gazdák számára a közjavak elıállításáért"
Az EU 2020 Biodiverzitás Stratégiája : helyzet (4) A KAP 1. pillérének zöldítésére hív fel a biodiverzitás megırzésének biztosítása érdekében a tágabban értelmezett megmővelt tájban, továbbá az összekötı területek javítására, és az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra. "Kéri, hogy valamennyi KAP-kifizetésre, beleértve a 2014-tıl eszközöltekre is, erıteljes kereszt-megfelelési szabályok vonatkozzanak [beleértve a Víz Keretirányelvet WFD és a Madár- és Élıhelyvédelmi irányelvet - BHD]" A 2. pillér megerısítésére szólít fel" "Sürgeti a Bizottságot, hogy terjesszen elı 2012-ben olyan jogalkotási javaslatot, amely holisztikusan közelíti meg az invazív idegen fajok (IAS) problémáját "Felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsa: évente legalább 5,8 millárd álljon rendelkezésre EU-s és tagállami finanszírozásban [utóbbi: a Natura2000 hálózathoz], például a megerısített LIFE alapban
Az EU 2020 Biodiverzitás Stratégiája : helyzet (5) DE néhány ellentmondás is van: 113-as módosító javaslat, melyet az ENVI bizottság elfogadott: De: a plenáris szavazás elıtt egy utolsó szövegmódosítást javasoltak benne, ld pirossal: 53. Felhívja a Bizottságot, hogy a biológiai sokféleség összességében vett csökkenésének megállítását célzó kezdeményezés alapján dolgozzon ki hatékony szabályozási keretet (No Net Loss Initiative), amely figyelembe veszi a tagállamok meglévı tapasztalatait, ugyanakkor alkalmazza a vállalkozások és a biológiai sokféleség közötti egyensúly biztosítását célzó programban (Business and Biodiversity Offsets Programme) felhasznált normákat; e tekintetben tudomásul veszi e megközelítés összes az uniós jogszabályok hatálya alá nem (feltétlen) tartozó uniós élıhelyre és fajra való alkalmazásának jelentıségét; Végsı parlamenti szavazás: 2012. ápr 20-án volt, de a végleges szöveg még nincs fent. Majd itt olvasható magyarul: http://href.hu/x/hqzs
Kulcstémák és a Föld Barátai Európa követelései Globális szint: Az Egyezmény szintjén kiemelt téma, hogy a tagállamok bıvítsék a pénzügyi támogatásokat és szüntessék meg a káros támogatásokat EU szint: A futó politikai reformokat használják arra, hogy integrálják a célkitőzéseket Többéves pénzügyi keret (EU budget 2014-2020): fordítsanak több pénzt a biológiai sokféleségre KAP: reformálják meg a támogatásokat: irányítsák át a pénzeket a káros támogatásokról és adjanak megfelelı ösztönzıket a biológiai sokféleség megırzésére: KAP zöldítése 2. pillér erısítése
Kulcstémák és a Föld Barátai Európa követelései EU szint (folytatás): EU erdészeti stratégia Strukturális politika reformja Közös Halászati Politika: integrálják az EU 4. célját, állítsák meg a túlhalászatot
Kulcstémák és a Föld Barátai Európa követelései Javaslatok a nemzeti szintő végrehajtáshoz: A Biológiai Sokféleség Egyezmény és az EU Biodiv. Strat. integrálása a nemzeti stratégiákba, akciótervekbe és minden nemzeti politikákba Állítsanak fel konkrét nemzeti célokat idıtervvel együtt Határozzanak meg cselekvéseket (akciókat) és felelıs szereplıket minden egyes célra Ellenırizze a célok pénzügyi szükségleteit, és biztosítsa a pénzeket Elırehaladás nyomon követése (monitoring)