TARTALOMJEGYZÉK. 1. BEVEZETÉS A logikai hálózatok csoportosítása Logikai rendszerek... 6

Hasonló dokumentumok
Elektronika 11. évfolyam

MISKOLCI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI INTÉZET AUTOMATIZÁLÁSI TANSZÉK

4. hét: Ideális és valódi építőelemek. Steiner Henriette Egészségügyi mérnök

Gépészmérnöki és Informatikai Kar Automatizálási és Kommunikáció- Technológiai Tanszék

Bevezetés az informatikába Tételsor és minta zárthelyi dolgozat 2014/2015 I. félév

Békéscsabai Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskola "Az új szakképzés bevezetése a Keményben" TÁMOP

Máté: Számítógép architektúrák

MISKOLCI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI INTÉZET AUTOMATIZÁLÁSI TANSZÉK

Összeadás BCD számokkal

Máté: Számítógép architektúrák

Digitális technika VIMIAA hét

Digitális technika VIMIAA hét

DIGITÁLIS TECHNIKA A FÉLÉV TEMATIKAI VÁZLATA ÉS ISMERETANYAGA (1) ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS A FÉLÉV TEMATIKAI VÁZLATA ÉS ISMERETANYAGA (3)

Laborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD)

DIGITÁLIS TECHNIKA I 1. ELİADÁS A DIGITÁLIS TECHNIKA TANTÁRGY CÉLKITŐZÉSEI ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS AZ 1. FÉLÉV TEMATIKAI VÁZLATA ÉS ISMERETANYAGA (2)

DIGITÁLIS TECHNIKA I. Kutatók éjszakája szeptember ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS A TANTÁRGY IDŐRENDI BEOSZTÁSA DIGITÁLIS TECHNIKA ANGOLUL

Számítógépek felépítése, alapfogalmak

Alapfogalmak. Dr. Kallós Gábor A Neumann-elv. Számolóeszközök és számítógépek. A számítógép felépítése

1. Kombinációs hálózatok mérési gyakorlatai

FPGA áramkörök alkalmazásainak vizsgálata

Digitális rendszerek. Utasításarchitektúra szintje

ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA ELEKTROTECHNIKA

5-6. ea Created by mrjrm & Pogácsa, frissítette: Félix

Villamosmérnöki BSc Záróvizsga tételsor Módosítva január 6. DIGITÁLIS ÁRAMKÖRÖK ÉS ALKATRÉSZEK

LOGIKAI TERVEZÉS. Előadó: Dr. Oniga István Egytemi docens

Digitális technika VIMIAA02 1. EA

Számítógépek felépítése

PROGRAMOZHATÓ LOGIKAI ESZKÖZÖK. Elıadó: Dr. Oniga István Egytemi docens

Digitális technika VIMIAA02 1. EA Fehér Béla BME MIT

Digitális technika VIMIAA01

PAL és GAL áramkörök. Programozható logikai áramkörök. Előadó: Nagy István

DIGITÁLIS TECHNIKA I BINÁRIS SZÁMRENDSZER BEVEZETŐ ÁTTEKINTÉS BINÁRIS SZÁMRENDSZER HELYÉRTÉK. Dr. Lovassy Rita Dr.

Bevezetés az informatikába

Digitális technika VIMIAA01

Digitális technika - Ellenőrző feladatok

5. KÓDOLÓ, KÓDÁTALAKÍTÓ, DEKÓDOLÓ ÁRAMKÖRÖK ÉS HAZÁRDOK

1. DIGITÁLIS TERVEZÉS PROGRAMOZHATÓ LOGIKAI ÁRAMKÖRÖKKEL (PLD)

Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 2

Előadó: Nagy István (A65)

Digitális technika VIMIAA01

5. KOMBINÁCIÓS HÁLÓZATOK LEÍRÁSÁNAK SZABÁLYAI

Labor gyakorlat Mikrovezérlők

Mikroprocesszor CPU. C Central Központi. P Processing Számító. U Unit Egység

PAL és s GAL áramkörök

DIGITÁLIS TECHNIKA I

1. EGY- ÉS KÉTVÁLTOZÓS LOGIKAI ELEMEK KAPCSOLÁSTECHNIKÁJA ÉS JELÖLŐRENDSZERE

Számítógépek felépítése, alapfogalmak

Labor gyakorlat Mikrovezérlők

Digitális technika kidolgozott tételek

VI. SZOFTVERES PROGRAMOZÁSÚ VLSI ÁRAMKÖRÖK

DIGITÁLIS TECHNIKA I

A mikroprocesszor felépítése és működése

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

Logikai hálózatok. Dr. Bede Zsuzsanna St. I. em. 104.

Mintavételes szabályozás mikrovezérlő segítségével

Közlekedés gépjárművek elektronikája, diagnosztikája. Mikroprocesszoros technika. Memóriák, címek, alapáramkörök. A programozás alapjai

Digitális technika II. (vimia111) 5. gyakorlat: Tervezés adatstruktúra-vezérlés szétválasztással, vezérlőegység generációk

Aritmetikai utasítások I.

Mindenki abból a három tantárgyból tesz szigorlatot, amelyet hallgatott.

Architektúra, megszakítási rendszerek

Laborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD)

Az előadások anyagai letölthetők az alábbi honlapról: Rőmer Mária: Digitális technika példatár, KKMF 1105, Budapest 1999

F1301 Bevezetés az elektronikába Digitális elektronika alapjai Szekvenciális hálózatok

DIGITÁLIS TECHNIKA feladatgyűjtemény

SZÁMÍTÓGÉPES ARCHITEKTÚRÁK

SZÁMÍTÓGÉPES ARCHITEKTÚRÁK

Processzor (CPU - Central Processing Unit)

A MISKOLCI EGYETEM Gépészmérnöki Karának T A N T E R V E Levelező tagozat Főiskolai Szintű Villamosmérnöki Szak Miskolc, 2000.

Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 4

Méréstechnika. 3. Mérőműszerek csoportosítása, Elektromechanikus műszerek általános felépítése, jellemzőik.

Laborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD)

Tamás Péter (D. 424) Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék (D 407)

Kombinációs áramkörök modelezése Laborgyakorlat. Dr. Oniga István

Adattípusok. Dr. Seebauer Márta. Budapesti Műszaki Főiskola Regionális Oktatási és Innovációs Központ Székesfehérvár

Fixpontos és lebegőpontos DSP Számrendszerek

Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 1

Nagy Gergely április 4.

Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 1

Számítógép architektúra

Bevezetés az informatikába gyakorló feladatok Utoljára módosítva:

Szekvenciális hálózatok és automaták

IRÁNYÍTÁSTECHNIKA I.

Logikai áramkörök. Informatika alapjai-5 Logikai áramkörök 1/6

Informatika érettségi vizsga

1. INFORMATIKAI ALAPFOGALMAK HÍRKÖZLÉSI RENDSZER SZÁMRENDSZEREK... 6

4. Fejezet : Az egész számok (integer) ábrázolása

DIGITÁLIS TECHNIKA I

Assembly. Iványi Péter

ATMEL ATMEGA MIKROVEZÉRLŐ-CSALÁD

Számítógép architektúra kidolgozott tételsor

SZÁMÍTÓGÉPEK BELSŐ FELÉPÍTÉSE - 1

Elvonatkoztatási szintek a digitális rendszertervezésben

Véges állapotú gépek. Steiner Henriette

Megoldás Digitális technika I. (vimia102) 2. gyakorlat: Boole algebra, logikai függvények, kombinációs hálózatok alapjai

Jelfeldolgozás a közlekedésben

Számítógép felépítése

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

1. tétel. A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei. Informatika érettségi (diák)

The Architecture of Computer Hardware and Systems Software: An InformationTechnology Approach 3. kiadás, Irv Englander John Wiley and Sons 2003

1. Az utasítás beolvasása a processzorba

Átírás:

TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ... 3 1. BEVEZETÉS... 4 1.1. A logikai hálózatok csoportosítása... 5 1.2. Logikai rendszerek... 6 2. SZÁMRENDSZEREK ÉS KÓDRENDSZEREK... 7 2.1. Számrendszerek... 7 2.1.1. Számok felírása a különböző számrendszerekben... 7 2.1.2. Számok konvertálása... 9 2.1.2.1. Decimális-bináris konverzió (D B)...10 2.1.2.2. Bináris-decimális konverzió (B D)...11 2.1.2.3. Bináris-oktális konverzió (B O)...11 2.1.2.4. Oktális-bináris konverzió (O B)...11 2.1.2.5. Decimális-oktális konverzió (D O)...12 2.1.2.6. Oktális-decimális konverzió (O D)...12 2.1.2.7. Bináris-hexadecimális konverzió (B H)...12 2.1.2.8. Hexadecimális-bináris konverzió (H B)...13 2.1.2.9. Oktális-hexadecimális konverzió (O H)...13 2.1.2.10. Hexadecimális-oktális konverzió (H O)...13 2.1.2.11. Decimális-hexadecimális konverzió (D H)...13 2.1.2.12. Hexadecimális-decimális konverzió (H D)...14 2.1.3. Komplemens számok...14 2.1.2.3.1. Egyes komplemens...14 2.1.2.3.2. Kettes komplemens...15 2.1.4. Bináris számábrázolás digitális berendezésekben...16 2.1.4.1. Nagyságrend ábrázolása...16 2.1.4.1.1. Fixpontos számábrázolás...16 2.1.4.1.2. Lebegőpontos számábrázolás...17 2.1.4.2. Előjel ábrázolása...17 2.1.4.2.1.,,Előjelnagyság -ábrázolás...17 2.1.4.2.2. Előjeles 1-es komplemensű ábrázolás...17 2.1.4.2.3. Előjeles 2-es komplemensű ábrázolás...18 2.1.5. Összeadás és kivonás komplemens számábrázolással...18 2.1.5.1. Az 1-es komplemenssel adott számok összevonása...20 2.1.5.2. A kettes komplemenssel adott számok összevonása...21 334

2.2. Kódrendszerek...22 2.2.1. Kódolási alapfogalmak...22 2.2.2. A kódolt információ átvitele...23 2.2.3. Kódtípusok...28 2.2.3.1. Számkódok (numerikus kódok)...28 2.2.3.1.1. Súlyozott (pozicionális) kódok)...28 2.2.3.1.2. BCD kódok...28 2.2.3.1.3. Excess kódok...31 2.2.3.1.4. Hibafelfedő és javító kódok...31 2.2.3.2.2. Alfanumerikus kódok...34 2.2.3.2.1. Az ASC II kód...34 2.2.3.2.2. A telex kód...34 3. A LOGIKAI TERVEZÉS ALAPJAI...36 3.1. Logikai változók...36 3.1.1. Logikai változók szemléltetése...36 3.2. Logikai függvények...37 3.2.1. Egyváltozós logikai függvények...38 3.2.1.1. A NEM kapcsolat...39 3.2.1.2. A jelmásolás (jelkövetés)...40 3.2.2. Kétváltozós logikai függvények...41 3.2.2.1. ÉS kapcsolat...42 3.2.2.2. VAGY kapcsolat...44 3.2.2.3. Antivalencia kapcsolat...47 3.2.2.4. Ekvivalencia kapcsolat...49 3.2.2.5. NEM-ÉS kapcsolat...50 3.2.2.6. NEM-VAGY kapcsolat...52 3.2.2.7. Az implikáció...53 3.2.2.8. Az inhibició...53 3.2.3. Többváltozós logikai függvények megadási módjai...54 3.2.3.1. Értéktáblázat...55 3.2.3.2. Index számos alak...56 3.2.3.3. Grafikus megadás...56 3.2.3.4. Teljes diszjunktív normál alak...57 3.2.3.5. Teljes konjuktív normál alak...59 3.3. A BOOLE algebra összefüggései...61 3.4. Logikai függvények minimalizálása...62 3.4.1. Algebrai módszer...63 3.4.2. Grafikus minimalizálás...63 3.4.3. Numerikus minimalizálás...74 3.5. Szimmetrikus függvények...86 3.6. Logikai függvények realizálása...89 335

3.6.1. Kétfokozatú (kétszintű) hálózatok...89 3.6.2. Többfokozatú (többszintű) hálózatok...95 4. DIGITÁLIS ÁRAMKÖRÖK... 99 4.1. A digitális áramkörök jellemzői... 99 4.2. Második generációs digitális áramkörök...102 4.3. Digitális integrált áramkörök...110 4.3.1. A TTL-rendszer...110 4.3.1.1. A TTL NAND-kapu...111 4.3.1.2. TTL-családok...119 4.3.1.3. Terhelés és terhelhetőség...121 4.3.1.4. Alkalmazástechnikai ajánlások...121 4.3.2. Emitter csatolású logika (ECL)...122 4.3.3. I 2 L logika...123 4.3.4. Digitális MOS áramkörök...125 4.3.4.1. CMOS logikai áramkörök...127 4.3.4.2. BiCMOS logikai áramkörök...130 4.3.4.3. GALLEUM-ARZENID logikai áramkörök (GaAs)...131 4.3.5. Összehasonlító táblázatok...134 4.4. Pneumatikus logikai elemek...136 5. KOMBINÁCIÓS HÁLÓZATOK...142 5.1. Kombinációs hálózatok strukturális kérdései...142 5.1.1. Többkimenetű áramlogikájú hálózati struktúrák...143 5.1.2. Feszültséglogikájú hálózatok struktúrái...144 5.2. Kombinációs típusú funkcionális egységek...144 5.2.1. Aritmetikai áramkörök...144 5.2.1.1. Félösszeadó, teljes összeadó...144 5.2.1.2. Komplemens aritmetikai áramkörök...147 5.2.1.3. NBCD kódú összeadó...148 5.2.1.4. Párhuzamos szorzó...149 5.2.1.5. Digitális komparátorok...149 5.2.2. Kódolási művelettel kapcsolatos áramkörök...150 5.2.2.1. Kódoló áramkörök...151 5.2.2.2. Dekódoló áramkörök...151 5.2.2.3. Kódátalakító áramkörök...154 5.2.2.4. Hibafelfedő és javító áramkörök...155 5.2.3. Helyzet/digitál átalakítók...158 5.2.4. Multiplexerek, demultiplexerek...160 5.3. Hazárdok...163 336

6. SORRENDI HÁLÓZATOK...168 6.1. Sorrendi hálózatok leírási módszerei...168 6.2. Sorrendi hálózatok csoportosítása...172 6.3. Flip-flopok...177 6.3.1. Az RS, ill. inverz RS flip-flop...177 6.3.2. A D flip-flop...182 6.3.3. A JK flip-flop...184 6.3.4. Szinkron sorrendi hálózatokban fellépő káros jelenségek...187 6.3.5. Flip-flopok vezérlési függvényeinek meghatározása...188 6.4. Regiszterek...189 6.4.1. Statikus regiszterek...189 6.4.2. Léptető regiszterek...189 6.4.3. Visszacsatolt regiszterek...191 6.5. Számlálók...191 6.5.1. Aszinkron számlálók...192 6.5.2. Szinkron számlálók...194 6.6. Félvezető alapú memóriák...198 6.6.1. RAM memóriák...199 6.6.2. ROM memóriák...204 6.6.3. Memóriák bővítése...207 7. MIKROPROCESSZOROK, MIKROSZÁMÍTÓGÉPEK...209 7.1. Bevezetés a mikroprocesszor technikába...209 7.1.1. Mikroprocesszor történelem...209 7.1.2. A digitális számítógépek általános felépítése...210 7.1.3. Mikroszámítógép funkciói...213 7.1.4. A mikroprocesszor tipikus műveletei...215 7.2. Nyolc bites mikroprocesszorok...219 7.2.1. Az i8085 CPU hardver felépítése...219 7.2.1.1. Regiszterblokk...220 7.2.1.2. ALU-blokk...221 7.2.1.3. A 8085 időzítő-vezérlő egység...221 7.2.1.4. A 8050 megszakítás rendszere...222 7.2.1.5. A 8085 folyamatábrája...223 7.2.2. A 8085 µp címzési módok...225 7.2.2.1. Címzési módok...225 7.2.2.2. Utasításkészlet...226 7.2.2.2.1. Adatmozgató utasítások...227 7.2.2.2.2. Aritmetikai utasítások...229 7.2.2.2.3. Logikai utasítások...232 7.2.2.2.4. Vezérlésátadó utasítások...234 7.2.2.2.5. Stack, I/O és a gépi vezérlési utasításai...236 337

7.2.3. Mikroszámítógépek programozási technikája...239 7.2.3.1. Szubrutin kezelés...240 7.2.3.2. Makrók...242 7.2.3.3. Programhurkok, programelágazások...244 7.2.3.4. Megszakításkezelés...245 7.2.3.5. I/O kezelés...249 7.2.3.6. Bitmaszkolás, táblázatkezelés...250 7.2.4. Beviteli/kiviteli eszközök (Input/output Devices)...250 7.3. MCS 8086 mikroszámítógép...252 7.3.1. 8086 hardver...253 7.3.1.1. A 8086, ill. 8088 CPU...253 7.3.1.2. Processzor architektúra...254 7.3.1.3. A 8086 processzor regiszterei és flag-jei...255 7.3.1.3.1. Általános célú regiszterek...256 7.3.1.3.2. Pointer regiszterek...257 7.3.1.3.3. Index regiszterek...257 7.3.1.3.4. Szegmens regiszterek...257 7.3.1.3.5. A flag regiszter...258 7.3.1.4. A 8086 processzor címzési módjai...259 7.3.1.4.1. Programozási címzési módok...259 7.3.1.4.2. Adat memóriacímzési módok...260 7.3.1.4.3. A címzési mód byte...260 7.3.2. Az i80286-os processzor...263 7.3.3. Az i80386/486os processzorok...266 7.4. RISC processzorok...269 7.4.1. RISC processzorok utasításkészlete...272 7.4.2. MIPS processzorok...273 7.4.3. SPARC processzorok...275 7.4.4. A CISC és RISC processzorok összehasonlítása...276 7.5. A Pentium processzor...277 7.6. Mikrovezérlők...283 7.6.1. A PIC mikrovezérlő család...283 7.6.1.1. A PIC16C mikrovezérlő család...284 7.6.1.2. A PIC mikrovezérlők átfedéses utasítás végrehajtása...286 7.6.2. A PIC 16C74 típusú mikrovezérlő...288 8. PROGRAMOZHATÓ LOGIKAI ESZKÖZÖK...294 8.1. PLA, FPLA eszközök...295 8.2. PAL/GAL eszközök...300 8.3. CPLD eszközök...306 8.4. FPGA eszközök...308 8.4.1. XILINX FPGA eszközök...310 338

8.5. A programozhatóságot biztosító eszközök...315 8.5.1. Bipoláris eszközök...316 8.5.2. MOS programozható elemek...318 8.6. Programozható eszközök összehasonlítása...320 8.7. Digitális rendszerek tervezése programozható eszközökkel...321 8.8. ASIC CAD eszközök...322 8.8.1. Az FPLA, PAL, GAL, SPLD tervezőrendszerek...323 8.8.2. FPGA alapú CAD rendszerek...323 8.9. Diagnosztika és tesztelés...323 8.10. Peremfigyeléses tesztelés (Boundary Scan)...329 339