AZ EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐK TÁMOGATÁSÁRA
3 / ALACSONY SZÉNKIBOCSÁTÁSÚ JÖVŐ VALÓRA VÁLTÁSA Európa kötelezettséget vállalt arra, hogy a globális hőmérsékletemelkedést 2 C alá szorítja. Az előrejelzések szerint e szint alatt az éghajlatváltozás legrosszabb hatásai elkerülhetők. A 2 C os emelkedés ma már szinte elkerülhetetlen a jelenlegi és múltbeli kibocsátási szintek mellett. 3 / ALACSONY SZÉNKIBOCSÁTÁSÚ JÖVŐ VALÓRA VÁLTÁSA Az Európai Unió 27 tagállama együttesen a világ harmadik legnagyobb üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátója. Továbbá, Európa a múltban, az ipari forradalom óta túlzott mértékben járult hozzá az ÜHG emelkedéséhez. Európa közvetlen kibocsátásait ugyan dokumentálják, de ha Qigyelembe vesszük a máshol termesztett és előállított áruk fogyasztását is, akkor az Európai Unió 27 tagállamának lényegesen nagyobb lesz az éghajlati lábnyoma. Az éghajlatváltozással szembeni küzdelemhez és a globális hőmérsékletemelkedés 2 C ra történő visszaszorításához gyors fellépés szükséges. Minél később cselekszünk az ÜHG kibocsátásokkal szemben, annál nagyobb a kockázat és annál magasabb a fellépés költsége. Gazdaságaink átállításával alacsonyabb szénkibocsátású pályára Európa két jelentős lehetőséget kap: hozzájárulhat az éghajlatváltozás elhárításához; és egy megújult fejlesztési modellt építhet fel, amely kevésbé függ a szennyező és bizonytalan energiaforrásoktól.
KATASZTROFÁLIS VÁLTOZÁS ELKERÜLÉSE 1 MIT KELL TELJESÍTENÜNK? Ahhoz, hogy a globális hőmérsékletemelkedést kb. 2 Cra korlátozzák, az Éghajlat változási Kormányközi Testület (IPCC) 4. Értékelő Jelentésében közzétett becslése szerint a légköri ÜHG koncentrációkat 445 és 535 ppm CO 2 egyenérték közötti értékre kell leszorítani. Ennek megvalósításához az IPCC becslése szerint 2015 ig el kell érni a globális ÜHG kibocsátások maximumát, és azután ennek csökkennie kell úgy, hogy 2050 re a globális ÜHG kibocsátás csökkentésnek 50% és 85% között kell lennie (a 2000. évi kibocsátásokhoz viszonyítva). 2005 ben, a becslések szerint a globális koncentrációk értéke elérte a 375 ppm CO 2 egyenértéket. Az IPCC előrejelzései alapján a Bizottság számításai szerint az Európai Unió kibocsátásainak 30% kal kell csökkenniük 2020 ig, melynek segítségével Európa egy olyan pályára kerül, amely lehetővé teszi az 50% és 80% közötti kibocsátás csökkentés megvalósítását 2050 ig (az Európai Parlament 80% os csökkentési célra szólította fel az Európai Uniót 2050 ig). Nemzetközi megállapodás hiányában az Európai Unió célja jelenleg 20% os csökkentés 2020 ig, ha azonban megszületik a megállapodás ez év decemberében Koppenhágában (lásd 4. rész), ez a szám, az Európai Unió szándéka szerint, 30% ra emelkedik. Európa keresztúthoz érkezett. Most lehetősége van arra, hogy a fenntarthatóbb termelési és fogyasztási minták felé fordulva befektessen a jövőbe. Sirpa Pietikäinen, EPK A CSELEKVÉS ELMARADÁSÁNAK ÁRA A kockázat globális természetéből és a hatások mindent átfogó jellegéből következik, hogy a korlátozás nélküli éghajlatváltozáshoz magas költségek társulnak. A Stern vizsgálat becslése szerint, amennyiben nem korlátozzuk haladéktalanul a változás mértékét, az a világ GDP jének legalább 5% kával egyenértékű veszteséget okoz évente most és a jövőben folyamatosan. Amikor azonban a kockázatok és hatások szélesebb körét vették Qigyelembe, a becsült veszteség elérte a GDP 20% át. Ezzel szemben, mint a tanulmány rámutatott, a cselekvés ára a világ GDP jének csak 1% a körül lenne évente. A tanulmány azt is megállapította, hogy a következő 10 20 évben megvalósuló beruházásoknak e század második felében jelentkezne az éghajlatra gyakorolt jelentős hatása. Más kutatás megállapította, hogy miközben az éghajlatváltozással szembeni fellépés elsődleges haszna az, hogy a változások kitolódnak a jövőbe, vannak sokkal gyorsabban jelentkező jelentős társhasznok is. Ezek elsősorban a fosszilis energiahordozók felhasználásának csökkenéséhez kapcsolódnak. Például, csökkenne a nitrogénoxidok, az alacsony szinten jelenlévő ózon és a szálló por levegőbe történő kibocsátása, és ez által csökkenne a légzőszervi megbetegedések mértéke és súlyossága. További két nagy jelentőségű társhaszon az energia biztonság és a zöld munkahelyek támogatása. Nem képzelhető el a szénkibocsátás ésszerű csökkentése annak kulcsfontosságú forrásától, a fosszilis energiafogyasztástól való függőségünk drasztikus csökkentése nélkül. Olyan energiatermelésre van szükségünk, amely fenntartható, de ugyanakkor megqizethető és biztonságos is. Az idő előre haladásával a fosszilis energiahordozók progresszívan egyre kevésbé felelnek meg e három kritérium bármelyikének. Graham Watson, EPK
ENERGIABIZTONSÁG Európa energiaellátásának biztonsága egyre nagyobb probléma; az emelkedő olajárak, a geopolitikai bizonytalanság és az energiaszállítók szűk körének a kiszámíthatatlan viselkedése arra késztettek minket, hogy máshonnét próbáljuk meg teljesíteni energiaigényeinket. Az energiabiztonság növeléséhez azonban hatékonysági intézkedésekkel csökkenteni kell az energiaigényeket, és szélesíteni kell az ellátási lehetőségeket. Az ellátási lehetőségek szélesítése keretében bővíteni kell az energia előállító technológiákat, növelni kell az energiaszállítók számát, és több energiát kell biztosítani hazai forrásokból. Az alacsony szénkibocsátású technológiákra való átállás fontos lehetőséget kínál mindezen célok eléréséhez. A forgatókönyvek szerint az energiaigényeinket többféleképpen és rugalmasabban kell biztosítanunk az intelligens hálózatoktól a többféle, megújuló forrásokig és egy európai szuperhálózat lehetséges megépítésén keresztül, amely lehetővé teszi számunkra a villamos energiaellátás dinamikusabb elosztását. Ez által olyan jövőnek kell megvalósulnia, amely tisztább energiát, és ugyanakkor intelligensebb módszert biztosít annak kezelésére. Az európai szuperpiaci energia részlegében félelmetes kihívásokat találhatunk. geopolitikai feszültségek a Közel Keleten, a harmadik világ országai eladósodásának kiterjesztése és a gazdasági hanyatlás, amely sok országot a pénzügyi összeomlás szélére sodort. Ezek a problémák egymással összefüggnek: változtatnunk kell a viselkedésünkön, hogy ezekre megoldást találjunk, és biztosítani tudjuk kontinensünk jövőbeli fejlődését. Vittorio Prodi, EPK
ÉGHAJLATBARÁT NÖVEKEDÉS ÉS MUNKAHELYEK ELŐSEGÍTÉSE Az éghajlatváltozással szembeni küzdelem szükségessé teszi a szigorúbb fellépést bizonyos ágazatokban. Számos ipari ágazat esetében van még lehetőség takarékosságra a hatékonyság javításával, amely kölcsönösen előnyös lenne a versenyképesség és a környezetvédelem szempontjából. Ezen túl azonban terveznünk és pénzügyileg támogatnunk kell a fejlődő, alacsony szénkibocsátású ágazatokat. Az alacsony szénkibocsátású munkahelyek száma Európában máris jelentős. A WWF tanulmánya rámutatott, hogy Európában legalább 3,4 millió azoknak az állásoknak a száma, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a megújuló energiához, a fenntartható közlekedéshez és az energiahatékony árukhoz és szolgáltatásokhoz. Ezzel szemben az iparban, például a bányászatban, villamos áram termelésben, gáz, cement, vas és acéliparban a becslések szerint 2,8 millió munkahely van. Az értékelés előrejelzése szerint az alacsony szénkibocsátású gazdaság a jövőben tovább fog bővülni. Most kell cselekedni és befektetni olyan termékekbe, amelyek megfelelőek a jövőre nézve. Winston Churchill mottóját követve, mely szerint soha ne hagyjunk egy válságot kihasználatlanul, ragadjuk meg ezt a lehetőséget [a pénzügyi válságot], és a jelenlegi politikát alapjaiban alakítsuk át. A zöld technológia piacának értéke máris meghaladja az 1000 milliárd eurót. Karl Heinz Florenz, EPK A befektetés az alacsony szénkibocsátású megoldásokba közvetlenül teremt munkahelyeket és gazdasági lehetőségeket Európában. Továbbá, Európának mint kereskedelmi tömbnek jelentős szerepe van az alacsony szénkibocsátásra irányuló befektetések elősegítésében szerte a Földön. Kellően bizonyított, hogy az Európában elfogadott termékszabványok válnak gyakran elfogadott normává. Az európai piacon forgalomba hozott termékek energiafelhasználását és hatékonyságát vagy a bennük megtestesülő szénkibocsátást meghatározó műszaki szabványok erőteljes potenciális eszközök, melyeket fel kell használni a zöld beruházások előmozdítására Európában és azon kívül.
www.ieep.eu/briefingsonclimate Design: Aloof Design