A NEMZETKÖZI MUNKAÜGYI SZERVEZET FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE Az ILO tripartit felépítése egyedülálló az ENSZ rendszerében, hiszen a munkaadók és munkavállalók szervezetei egyenlő partnerként vesznek részt az irányító testületek munkájában. 1919 és 2013 között 189 db egyezményt, továbbá 202 db, részben az egyezményeket kiegészítő, részben önálló ajánlást, ezen kívül számos egyezmény értékű jegyzőkönyvet fogadtak el, amelyek alapvető emberi jogokat, munkaerő-gazdálkodást, munkaügyi viszonyokat, foglalkoztatáspolitikát, szociális védelmet, munkavédelmet fognak át. Az ILO a változó nemzetközi környezethez való alkalmazkodás jegyében hirdette meg az aktív partneri kapcsolatok politikáját, mely segítségével közelebb igyekszik kerülni tagországaihoz. E politika jegyében az ILO 14 szakmai tanácsadó irodát állított fel a világ különböző térségeiben. A Közép- és Kelet-Európai térség tanácsadó irodája Budapesten van. AZ ILO FŐ SZERVEI: 1. Nemzetközi Munkaügyi Hivatal 2. Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa 3. Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 4. Regionális Konferenciák 1. Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (International Labour Office) A szervezet titkársága, hivatala, kutatási központja a Genfben székelő Nemzetközi Munkaügyi Hivatal, melynek főigazgatója 1999. március 4. és 2012. szeptember 30. között a chilei nemzetiségű Juan Somavia volt. Megbízatása 2014-ig tartott volna, de személyes okokra való hivatkozással lemondott. Az ILO új főigazgatója 2012. október 1-től az angol Guy Ryder. A genfi központban mintegy 2000 tisztviselő dolgozik, több mint 100 nemzet képviseletében. Világszerte mintegy 40 kihelyezett irodája működik, a multidiszciplináris tanácsadó irodák, regionális hivatalok, területi, illetve nemzetközi szervezetek mellett működő irodák, továbbá nemzeti levelezők. Technikai együttműködési programokban mintegy 600 szakértőt foglalkoztat. 1
A Hivatalhoz kapcsolódó intézmények: Munkaügyi Tanulmányok Nemzetközi Intézete (Genf), Nemzetközi Oktatási Központ (Torino). A szervezet szoros kapcsolatot tart fenn a Nemzetközi Társadalombiztosítási Egyesüléssel. 2. Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgatótestülete (Governing Body) A konferenciák közötti időszakban a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal munkáját az Igazgatótestület (Governing Body - GB) irányítja. Elnökét évente választják újra (2013 júniusa és 2014 júniusa között Victoria Marina Velásquez de Avilés nagykövet asszonyt, el-salvadori kormányzati képviselő tölti be az elnöki tisztséget). Az Igazgatótestületnek 56 rendes tagja van, amelyből 28 a kormányokat, 14-14 egyénileg megválasztott tag pedig a munkaadókat, illetve a munkavállalókat képviseli. A GB-nek 10, az ún. főbb ipari országokat (Németország, Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország, Japán, Oroszország, India, Kína, Brazília, Amerikai Egyesült Államok) képviselő kormány állandó tagja, többi tagot háromévente választják. A rendes tagok mellett a testületnek 66 helyettes tagja van (28 kormányzati, 19-19 munkaadói, illetve munkavállalói). Magyar kormányt az 1996-99 évi időszakban az Igazgatótestület rendes tagjává választották, illetve 2005-2008 majd 2008-2011 között az GB helyettes tagjai voltunk. 2011 júniusában Magyarországot újra az Igazgatótestület rendes tagjává választották. Az igazgatótestületi tagok mandátuma 2014 júniusában lejár. Az új tagok megválasztására az ILC 103. ülésszaka keretében kerül sor. Hatásköre: - saját ügyrendjének megállapítása, - a Konferencia napirendjének megállapítása és előkészítése, - a Konferencia helyének meghatározása, - a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatójának megválasztása, - a gazdaságilag legjelentősebb 10 ország meghatározása, - bizottságok létrehozása és tagjainak megválasztása - saját tisztségviselőinek megválasztása - Nemzetközi Munkaügyi Hivatal tisztviselői kiválasztási szabályainak megállapítása - az ipari bizottságok üléseinek és napirendjének jóváhagyása. Az Igazgatótestület évente három alkalommal ül össze. Munkáját plenáris ülés formájában és egymást követő szakmai szekciók keretében végzi. 3. Nemzetközi Munkaügyi Konferencia (ILC) Az ILO tevékenységét alapvetően az évente ülésező Nemzetközi Munkaügyi Konferencia (International Labour Conference - ILC) határozza meg. A konferencia feladata a nemzetközi szabványok, a szervezet működését és stratégiai irányvonalait érintő kérdésekkel kapcsolatos 2
döntések, valamint a megfelelő időszakokra vonatkozó munkaprogram és költségvetés elfogadása. Az ILC a szervezet legfőbb döntéshozó és normaalkotó szerve. Évente ülésezik. A Konferencia tripartit, országonként 2 fő kormányképviselő és 1-1 fő munkaadói és munkavállalói képviselő, továbbá tanácsadók és más nemzetközi szervezetek megfigyelői vesznek részt munkájában. A Konferencia - dönt az új tagállamok felvételéről, - módosíthatja az Alapokmányt és saját szabályzatát, - dönt a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal székhelyéről, - jóváhagyja a szervezet éves programját és költségvetését, - dönt bármilyen kérdés napirendre tűzéséről, - megválasztja tisztségviselőit, - bizottságokat hoz létre, - nemzetközi munkaügyi egyezményeket és ajánlásokat fogad el, - jóváhagyja a regionális konferenciák szabályzatát. A napirend állandó és esetenkénti kérdésekből áll. Állandó napirendi pontok: 1. Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatójának jelentése, 2. Pénzügyi, költségvetési és programkérdések, 3. Nemzetközi munkaügyi egyezmények és ajánlások végrehajtásának vizsgálata. A főigazgatói jelentés általában két részből áll: az első rész egy átfogó szociálpolitikai vagy ezzel összefüggő gazdaságpolitikai kérdés elemzésével foglalkozik, a második rész pedig számot ad a szervezet előző évi tevékenységéről. A főigazgatói jelentést a plenáris ülés, a többi kérdést a párhuzamosan ülésező szakbizottságok tárgyalják. A bizottságok jelentéseit, javaslatait a bizottsági munka befejezése után a teljes ülés is megtárgyalja, illetve fogadja el. A Konferencián állandó és esetenként bizottságok működnek. A bizottsági munka ügyrendi, eljárásai kérdései a Nemzeti ILO Tanács Nemzetközi Munkaügyi Szervezet egyes alapdokumentumai című kiadványa részletesen bemutatja. A kiadvány tartalmazza a konferencia ügyrendjének magyar fordítását is. A kiadvány az NGM Foglalkoztatási Programok Főosztályán ingyenesen elérhető. Állandó bizottságok: 1. Pénzügyi, költségvetési és programbizottság, 2. Egyezmények és ajánlások végrehajtásával foglalkozó bizottság, 3. Határozati bizottság, 4. Mandátumvizsgáló bizottság, 3
5. Javaslattevő bizottság. Esetenkénti bizottságok: Ezek szakbizottságok, amelyek kétfélék lehetnek: 1. Nemzetközi munkaügyi norma (egyezmény, ajánlás) kidolgozására alakított bizottság, 2. Általános jelentőségű szociál- és gazdaságpolitikai kérdések megvitatására alakított bizottság. A bizottságok általában hármas tagoltságúak és a résztvevők száma nincs korlátozva, de a pénzügyi és költségvetési bizottságban csak kormányképviselők vehetnek részt. Ennek indoka, hogy a szervezet fenntartásának költségeit a kormányok viselik. A bizottságok az egyszeri megvitatás módszerét alkalmazzák, kivéve az egyezmények és ajánlások kidolgozásával foglalkozókat, amelyek többnyire a kétszeri megvitatás módszerét alkalmazva a tervezeteket a Konferencia két egymást követő ülésszakán vitatják meg, és ez után döntenek véglegesen a tervezett okmány sorsáról. Pénzügyi, költségvetési és programbizottság: Két évenként tárgyalja az ILO programját és költségvetését, a közbenső években pedig a szükséges módosításokkal foglalkozik. Egyezmények és ajánlások végrehajtásával foglalkozó bizottság: Ez a Konferencia egyik legfontosabb bizottsága. A munka menete két részből áll: 1) általános vitából, 2) az egyezmények végrehajtásának a kormányoktól történő számonkéréséből. Az általános vita tárgyát évente más-más, de általában jelentős egyezmény vagy egyezménycsoport végrehajtásának megvitatása képezi. Az ILO Alapokmánya értelmében a kormányok évente jelentést készítenek az általuk megerősített egyezmények végrehajtásáról. A jelentések másolatát kötelesek megküldeni országuk munkaadói és munkavállalói szövetségeinek. Ezek észrevételeket, megjegyzéseket tehetnek a jelentésekre. A konferenciát megelőzően a jelentéseket egy külön erre a célra létrehozott szakértői bizottság megvizsgálja. A jelentések és a csatolt jogszabályok alapján a bizottság ellenőrzi az egyezmények végrehajtását. Határozati Bizottság: Ez a bizottság a Konferencia politikai bizottságának is nevezhető. Minden küldött jogosult (részletes szabályok alapján) az ILO tevékenységével kapcsolatosan bármilyen általa fontosnak ítélt kérdésben vagy kérdésekben határozati javaslatot beterjeszteni. Mandátumvizsgáló Bizottság: A bizottság a küldöttségek megbízólevelei ellen beadott panaszokkal foglalkozik. Javaslattevő Bizottság: Ez lényegében a Konferencia szervező bizottsága. Feladata: a létesítendő bizottságok és a napi munkaprogramok meghatározása. 4
Nemzetközi munkaügyi norma (egyezmény, ajánlás) kidolgozására alakított bizottságok: Az előkészítő munkát a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal végzi oly módon, hogy a tagállamoktól kapott vélemények, javaslatok alapján a bizottsági a munka alapjául elkészíti a norma (egyezmény vagy ajánlás) tervezetét. A bizottságok által kidolgozott normákról a Konferencia a plenáris ülés keretében szavaz. Az ILO Alapokmánya szerint a kormányok kötelesek az elfogadott okmányokat az elfogadástól számított egy éven belül bemutatni országuk törvényhozásra jogosult szervének (országgyűlés). A Konferenciával kapcsolatos egyéb kérdések a) Tisztségviselők A Konferenciának egy elnöke és három alelnöke van. Az elnököt, akit általában a kormányküldöttek közül választanak, a plenáris ülés választja. A három alelnököt tagozatonként (kormány, munkaadói és munkavállalói) választják, a Konferencia főtitkári funkcióját a Hivatal főigazgatója hivatalból tölti be. A bizottságok elnökül kormányképviselőt választanak, a két alelnököt a bizottság munkaadói, illetve munkavállalói tagozata külön-külön választja. A Konferencia és a bizottságok elnökei megválasztásánál a rotáció és az igazságos földrajzi megoszlás elvét veszik figyelembe. A Konferencián három tagozat működik; kormányzati, munkaadói és munkavállalói tagozat, melyek külön-külön választják meg tisztségviselőiket. Az ILO alapelveinek megfelelően a bizottságok is háromoldalúak. b) Szavazás A szavazás rendszerint szótöbbséggel történik. Minősített kétharmados szavazattöbbségre meghatározott esetekben van szükség tagfelvétel, a költségvetés megszavazása, küldött vagy szaktanácsadó mandátumának el nem fogadása, egyezmény vagy ajánlás feletti zárószavazás esetén. Minden küldöttnek egy szavazata van, amely szerint a plenáris ülésen a kormányküldöttek (országonként 2-2) rendelkeznek az összes szavazatok felével, a munkaadói és munkavállalói küldöttek (országonként és tagozatonként 1-1) a másik felével. Szavazati joggal a teljes ülésen csak a küldöttek rendelkeznek, de jogukat távollétükben átruháztatják valamelyik tanácsadójukra. 4. Regionális Konferenciák A regionális Konferenciák az adott régió időszerű munkaügyi és szociálpolitikai kérdéseinek megtárgyalására ülnek össze az alábbi régiókban: Európa, Afrika, Ázsia, Latin-Amerika. 5