Gyorsjelentés a végzett hallgatók utánkövetéses vizsgálatáról 1994 4. A Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karán illetve annak jogelőd intézményében 199-ben indult az általános szociális munkások képzése. Az elmúlt 15 év során mintegy 1 hallgató szerezte meg diplomáját. Vizsgálatunkban mely minden fellelhető elérhetőségű végzett hallgatóra kiterjedt - képet szerettünk volna kapni a végzettek képzéssel kapcsolatos tapasztalatairól, elhelyezkedési lehetőségeiről, továbbtanulási szándékairól. 5 évben 89 végzettnek küldtük ki a kérdőívet, melyből 421 (43%) értékelhető kérdőívet kaptunk vissza. Szakunkon - a munkaerő piaci igények figyelembe vételével - 1995-től nappali mellett levelező tagozaton is elkezdődött az általános szociális munkások képzése, így a mintában nagyobb arányban szerepelnek a levelező képzésben végzettek: Milyen tagozaton végzett?/fő 4 3 38 1 122 nappali levelező A levelező képzés lehetőséget adott azon kollégáknak is a szakirányú végzettség megszerzésére, akik már a szociális ellátásban dolgoztak, szociális munkát végeztek. Lakóhely (megye/%) Hajdú 8% Borsod 23% Szolnok 4% Nógrád 12% Szabolcs 46% Békés 7% Hallgatóink jelentős része Szabolcs Szatmár Bereg megyéből, illetve a szomszédos megyékből származik, így a képzéssel a jellegzetes szociális hátrányokkal küzdő észak keleti régió szociális szakemberszükségleteit elégítjük ki.
A szociális szolgáltatások biztosítása során közismert probléma a kisi hátrányok kezelése. Az 1993. évi III. tv. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szerint a szociális ellátások megszervezésének kötelezettségét a lélekszámának arányában határozza meg. A kisebb különösen a lélekszám alatti - eken tehát sokkal nehezebb a végzettek elhelyezkedése a megfelelő számú munkahelyek hiánya miatt. A kisen dolgozók sokkal gyakrabban kerülnek olyan helyzetbe, amikor feladatainak önállóan, szűkös anyagi és infrastrukturális feltételek mellett kell végezniük. Település típus/fő 3 25 15 1 5 6 128 fő alatti 1- fő közötti 1 fő fölötti A vizsgálat eredményei szerint a válaszadók jelentős része (67%) húszezer fő, vagy ennél kisebb lélekszámú en él. A gyakorlati képzés során hallgatóinknak lehetősége van megismerni a kisi ellátási formákat is, hiszen terepintézményeink 49%-a. alatti népességű en van. A jövőben célszerű továbbra is nagy hangsúlyt fektetni a kisi ellátási modellek megismerésére, a fejlesztési lehetőségek ismertetésére. Hallgatóink 96,6 %-a a diploma szerzését követően elhelyezkedett, vagy már azt megelőzően is dolgozott, 2,2 % -a csak a végzést követő 12 hónap után tudott elhelyezkedni, és mindössze 1,4%-uk nyilatkozott úgy, hogy a diploma megszerzése óta sem dolgozik. Az adatok értelmezésekor figyelembe kell venni a levelező tagozaton tanuló és gyermekgondozási segélyben részesülő hallgatók relatíve magas számát (14%) is, akik később kerülhetek ki a munkaerőpiacra. Mennyi idő telt el a diploma szerzés és a munkába állás között? / % 1 8 azóta sem dolgozik 6 4 68 23 5,4 2,2 1,4 12 hónapnál több 7-12 hónap 1-6 hónap előtte is dolgozott
Hallgatóink 68%-a a tanulmányai megkezdése előtt is dolgozott. Ezen kollégáinknak a diploma megszerzése a munkakör további betöltésének feltétele, vagy a megfelelő munkakörbe, vagy fizetési fokozatba való besoroláshoz szükséges. A szociális ellátás fejlődését, illetve a régió munkaerő piaci igényeit jellemzi, hogy a végzettek 8%-a a diploma szerzését követően szociális diplomát elfogadó helyen, vagy munkakörben helyezkedett el. Szociális diplomát elfogadó helyen helyezkedett el/ % 1 8 8 6 4 igen nem Az elhelyezkedés ágazati bontás szerinti vizsgálata eredményei szerint a legtöbb végzettet foglalkoztató területek a gyermekvédelem gyermekjóléti ellátás (22%), az idősellátás (19%) és a családsegítés (17%). A végzett hallgatók szerinti megoszlása ismeretében feltételezhető, hogy a fenti területek alapellátási szolgáltatásai biztosítottak nagy számban elhelyezkedései lehetőséget. A gyermekjóléti ellátás kialakulása például a vizsgált időszakra esett (1997. évi XXXI. tv. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról) Munkábaállási területek / % 2,6 6 2,4 4 7 9 11 22 17 19 5 1 15 25 családsegítés idősgondozás szenvedélybetegek ellátása hajléktalan ellátás fogyatékosok ellátása pszichiátriai betegek ell. gyermekvédelem államigazgatás egyéb nem válaszolt Egészségügyi szociális munka ismereteket igénylő területen a végzett hallgatók 39%-a helyezkedett el. Nem szociális területen, illetve munkakörben a válaszadók 11%-a helyezkedett el, közülük legtöbben az egészségügyi ellátásban, valamint rendészeti szerveknél dolgoznak.
A vizsgálat tapasztalatai szerint a végzettek 67%-ának egy munkahelye volt a diploma megszerzése óta, %-uknak kettő, 7%-uknak három, és mindössze 6%-uk váltott háromnál több alkalommal. Az általános szociális munkás alapképzés utolsó két félévében hallgatóinknak lehetősége van kötelezően választható modulok formájában egy egy szakmai terület részletesebb megismerésére. Hallgatóink a következő előszakosodási modulokat választották: Előszakosodási programokban végzett hallgatók/% 4 3 1 36 27 12 5 közszolgálati tereptanár egészségügyi munkaügyi családgondozás Az oktatással összefüggésben a végzettek a következőképpen értékelték a főiskolai képzésben tanult ismereteiket: Milyen mértékben tudja alkalmazni a gyakorlatban? Hogyan tudta hasznosítani? Tantárgy csoport kiválóan jól közepesen kevésbé Szociális munka elmélet Szociális munka gyakorlat Pszichológia Jog Társadalom-és szociálpolitika Szociológia Népegészségügy Idegen nyelv Elméleti oktatók és tereptanárok felkészültsége jó színvonalúnak mondható, ahogy az oktatási segédanyagok minőségét is jónak értékelték a megkérdezettek. A hallgatók elkötelezettek a tanulás, önképzés iránt. A végzettek 4%-a vett már részt szociális továbbképzésben, másoddiplomás képzésben 27%- uk vett részt. Korábbi kutatások során szerzett tapasztalatainkat erősítik a jelenlegi visszajelzések is, mi szerint a továbbtanulás elsősorban szociális, társadalomtudományi területen, valamint a szociális munkás képzést alkotó fő tudományterületeken történik
Szociális szakvizsgát a végzettek %-a tett (a fő csoportok: 1% idősek, 3% gyermekvédelem, 2,5% fogyatékosok) és 41% tervezi, hogy a jövőben szakvizsgát kíván tenni. Az adatok a nagyobb munkatapasztalattal rendelkező levelező tagozaton végzettek arányait tükrözik. A szakvizsga iránti igény a területen dolgozók munkahelyi mobilitásba vetett bizalmát is tükrözik, hiszen a szakvizsga előfeltétele egyes vezetői munkakörök betöltésének. Másoddiplomát nyújtó képzésben 49%-uk venne részt. A hallgatók javaslatai az említés gyakorisága szerint: 1. Több terepgyakorlat 2. Szervezettebb oktatás 3. Felkészültebb tereptanár 4. Egyetemi szintű képzés beindítása 5. Több jegyzet 6. Másoddiplomás képzés bővítése A fenti javaslatokat figyelembe vesszük a Szak fejlesztési stratégiáinak kidolgozása során. 6. március 3. Dr. Fábián Gergely Pattyán László Szoboszlai Katalin tanszékvezető főiskolai docens főiskolai docens főiskolai docens