A fenntartható jövő, a befogadó társadalom és a megújuló demokrácia stratégiája

Hasonló dokumentumok
Szaktudással a tisztességes emberek pártján

Nemzeti ügyek politikája

Jobbik. Radikális változás

A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon. Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály

KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22.

A kormány viszi a politikának jutó kis időt a kereskedelmi rádiókban A Policy Solutions médiaelemzése a Class FM és a Neo FM hírműsorairól

TÁMOP /

ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK. Politikatudományok BA szak. Miskolci Egyetem BTK Alkalmazott Társadalomtudományok Intézete I. Bevezetés a politikatudományba

Frakcióvezetők a Parlamentben

Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

Tervezett humán fejlesztések között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK. A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

Budapesti politikai helyzetkép 2015 végén

Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság hírlevele 48/2015

KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés

Tudásmenedzsment, Oktatás, Képzés. GNTP Munkacsoport megbeszélés 2009, június 10, MTA

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.

Enyedi György közpolitikai öröksége Pálné Kovács Ilona MTÜ, november 22. Enyedi György Emlékülés

2. Az Állandó Képviselők Bizottsága megállapodott arról, hogy a következtetéstervezetet elfogadás céljából továbbítja az EPSCO Tanácsnak.

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

HELYI TANTERV MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET TANTÁRGYBÓL

Választás 2018 Budapest A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE

Panel második hullám változói

JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN

HU Egyesülve a sokféleségben HU B8-0442/1. Módosítás. Renate Sommer a PPE képviselőcsoport nevében

Az Európai Unió agrártámogatásainak átalakulása és annak várható hatásai

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

A évi uniós költségvetési tervezet a pénzügyi korlátok ellenére is támogatja Európa gazdasági növekedését

Tájékoztatás a SPARK programról

Regionális hulladékgazdálkodási rendszerek értékelése

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

LIFE Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási pályázatok LIFE Climate Governance and Information (GIC) projects

Európa jövője: lehetséges forgatókönyvek. Perger István képviseletvezető-helyettes Európai Bizottság Magyarországi Képviselete

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

14127/16 ea/kz 1 DGG 2B

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

EURÓPAI PARLAMENT Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről

Közelgő kvótareferendum: továbbra is kérdéses az érvényesség A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA AZ OKTÓBER 2-I NÉPSZAVAZÁSRÓL

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Társadalmi innovációk szerepe a perifériák visszailleszkedési folyamatában

Helyi fejlesztés - a TEHO-tól a társadalmi innovációig

A közigazgatási szakvizsga Általános államháztartási ismeretek c. III. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2017. augusztus 01.

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP projekt keretében készült stratégiák

ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE 10. ea.: Projektek végrehajtása II. A sikeres projekt ismérvei. Önellenőrzés

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Versenyképesség, állami szerep, állammenedzsment

HORIZONTÁLIS KAPCSOLÓDÁSOK

J a v a s l a t Ózd város közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására

A közigazgatási szakvizsga Általános államháztartási ismeretek c. III. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2018. augusztus 28.

Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

Iromány száma: H/1486. Benyújtás dátuma: :51. Parlex azonosító: XTHAU6B50001

SZAUER CSILLA

Integrált Városfejlesztési Stratégia kiindulás

Kik voltak a NOlimpia aláírói?

ÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

Dr. Erényi István

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások -

A KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓDOT IGÉNYLŐ GYERMEKEK ESÉLYEI AZ OKTATÁSBAN, LEHETŐSÉGEI A TÁRSADALMI RÉSZVÉTELBEN PAPP GABRIELLA

12606/16 eh/zv/zv/eh/ju 1 DG B 1C

Korszakhatár küszöbén? - A 20. és 21. századi pártokról (Kovács János vezető elemző, Iránytű Intézet)

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése

Budapest 2019 A Republikon Intézet elemzése

AJÁNLOTT TANTERV a politikatudományi MA képzésen

LIFE Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási (GIC) pályázatok

Bizonytalan CSOK a CSOK program megítélése A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY- KUTATÁSA

Lesz e újabb. nyugdíjreform?

11170/17 ol/eo 1 DGG1B

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe. SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember

Rendszerellenesség és protesztpártok (Kovács János vezető elemző, Iránytű Intézet)

Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban és a Partnerségi Megállapodásban

A Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A közigazgatási szakvizsga Általános államháztartási ismeretek c. III. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2016. augusztus 15.

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült:

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája

A szolidáris és szociális gazdaság viszonyulása a város- és vidékfejlesztéshez

Aktuális, önkormányzatokat és a gazdaságot érintő általános helyzet és a várható változások, hosszú távú kormányzati elképzelések

A KULTURÁLIS HATÁSOK MÉRHETŐSÉGE A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSEK SORÁN

A közigazgatási szakvizsga Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere c. V. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2017. augusztus 01.

A PEDAGÓGIAI OKTATÁSI KÖZPONTOK SZEREPE A PROJEKTBEN

Erasmus + Sport Infónap

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre

A SZÁZ LEGNAGYOBB SZERVEZET KAPJA AZ ADÓEGYSZÁZALÉKOK HARMADÁT

SZKA208_11. Az EU a nemzetközi együttműködés

* * * Fax: (36 1) Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr!

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1783/1999/EK RENDELETE (1999. július 12.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról

Átírás:

Lehet Más a Politika A fenntartható jövő, a befogadó társadalom és a megújuló demokrácia stratégiája A választási programok bár közvetlenül nem bírnak közjogi relevanciával, ám közvetve annál inkább: lévén a leendő kormánypárt programjának alapját képezik. Ily módon a választási programok léte (esetleg hiánya) és tartalma a demokrácia fokmérője lehet. Az MPK ezért azt tűzi célul, hogy egy elemzéssorozat keretében bemutassa a 200-es országgyűlési választásra írott pártprogramokat. Célunk az, hogy pontos eligazodást kínáljunk Olvasóinknak, mindazoknak, akik érdeklődnek a választási programok politológiai elemzését illetően. Már ennek kapcsán érdemes leszögezni, hogy az elemezés tisztán politológiai, azonban annak minden eszköztárával. Nem lehet elsődleges célunk tehát a programok gazdasági értékelése, az ígéretek beárazása, gazdasági megvalósíthatóságának feltárása az ilyen típusú vizsgálatokra (üdvözlendő módon) már alakult is önkéntes kezdeményezés. Elemzői kapacitásainak arra terjednek ki, hogy elvégezzük a programok több szempontú politológiai elemzését, a következő tényezőkre vagyunk kíváncsiak: - -

I. Pozíció A Lehet Más a Politika tavaly, az EP-választásokon robbant be a hazai köztudatba, amikor is a nemrég párttá alakult szerveződésnek jobb eredményt sikerült elérnie, mint az SZDSZ. A párt azóta több dokumentumban (EP-program, korrupciós ellenes pontok, egy szakpolitikai anyag a részvételi költségvetésről) is megmutatta programírási képességét a nagyérdeműnek. Azt mondhatjuk tehát, hogy jelen írás amely valójában nem is program, hanem új műfajként egy programtanulmány korántsem előzmények nélküli. Ehhez hozzávehetjük azt, hogy a párt az elmúlt időszakot szellemi holdudvar kiépítésére is felhasználta. A programban egy markáns ideológiai attitűd összegződik: beigazolódni látszanak azok a feltételezések, hogy az LMP egy balra pozícionálható ökopárt legalábbis ebből a programból ez derülhet ki. Miért fontos ez? A párt frissessége miatt még korántsem lehettünk (s maga a párt sem) abban biztosak, hogy milyen ideológiai irányt vesz majd a formáció, jelenleg tehát a programból egy baloldali (szociálisan érzékenynek mutatkozó), ökológiai szempontból mélyen elkötelezett pártot láthatunk. Sokszor elhangzik mostanság, hogy az LMP a Jobbik mérsékelt testvére. Ez a megállapítás (noha korlátok között), de magából a programból is igazolható, hiszen a párt ha nem is látványosan, de elhatárolódik mind a korábbi hatalmi elittől (MSZP-Fidesz), főként azok kormányzati teljesítményétől, egyúttal pedig a Jobbik megoldásait is magabiztosan bírálja ( Elítéljük azoknak a magatartását, akik a gazdasági válság közepette a cigányságból akarnak bűnbakot csinálni. Súlyos félreértés volna azonban a problémát a rasszisták és az antirasszisták szembenállására egyszerűsíteni. A párt tehát úgy tűnik megtalálja helyét az újjáalakuló magyar politikai palettán, sőt azt mondhatjuk, hogy egyik alakítójának is tekinti magát (ezt egyébként a kampány-nyilatkozatok is megerősítik, hiszen LMP-program 2. p - 2 -

egyik célja lehet a pártnak, hogy egy leendő Fidesz-kormány azon 2/3-ot igénylő döntéseit támogassa, amelyekből maga is profitálni tud). II. Szakpolitika kormányzóképesség A programra a már említett program-tanulmány műfaj megnevezés lehet helyet álló. Az írás az alcím három szeletét (fenntartható jövő, befogadó társdalom és a megújuló demokrácia stratégiája) bontja ki, meglehetős részletezettséggel. A tanulmány jelleget erősíti, hogy minden egyes rész többszörösen összetett, alfejezetekre oszlik. Fontos megjegyezni azt, hogy a tudományos jelleget erősítni a kiterjedt hivatkozási és szakirodalmi jegyzék. A párt szakpolitikai tájékozottsága és a program szakmai részletezettsége kiemelkedő a programok mezőnyében. A három szerkezeti egység mindegyike erős helyzetértékelő résszel indul, s ezt egészíti ki a párt javaslat-csomagja. A demokrácia megújítása A közjogi szerkezet átalakítása, a pártrendszer újjáélesztése, a részvé- teli demokrácia fejlesztése, demok- ráciára nevelés Az uniós politikai és intézmény- rendszer átláthatósága és elszámol- tathatósága A befogadó társadalom megvalósítása Foglalkoztatás; Igazságosság és esélyteremtés az oktatásban; A vidéken élők esélyegyenlősége; A cigányság társadalmi integrációja; Lakhatás és hajléktalanság; Nyugdíjrendszer; Az európai szociális vívmányok védelme, nemzetközi fejlesztéspolitika és migrációs politika A fenntarthatóság stratégiája A fenntartható társadalom gazdasága zöld fordulat; Energiagazdálkodás és közlekedés; Egészség és környezet; Klímavédelem, természeti értékek védelme - 3 -

Egyedül az LMP tekint ki választási programjában a hazai feltételeken túlra: foglalkozik az Európai Unió szükséges és küszöbön álló reformjával, valamint az itt megjelenő magyar érdekekkel. Az LMP programjára is igaz lehetne az MSZP-nél említett megállapítás, nevezetesen az, hogy a kevesebb olykor több. De ezúttal az olvasó nem egy szakpolitikai ömlesztést és vállalások sorozatát kapja, hanem egy tudományos igénnyel megírt dolgozatot. Abban is különbség van, hogy az LMP nem veszik el a részletekben, megjelöl három (már említett irányt) ehhez tartja magát és közük kapcsolatot is teremt. Más kérdés, hogy épp a tudományos jelleg ronthatja is a hatékonyságot: az igen hosszú programot (gyakran a megalapozó, bevezető részek indokolatlanul is terjedelmesek) nem túl sok választópolgár képes átlátni. A program szakpolitikai szempontból a harmadik részben teljesedik ki, ez a legerősebb rész, nem csoda, hiszen ez a párt hazai pályája. A komplex környezetpolitikai helyzetértékelést egy olyan javaslatrendszer követi, amelynek elemi nem találhatóak meg más pártoknál (különösen a zöld költségvetésre és adórendszerre vonatkozó javaslatok). A párt úgy véli, hogy a demokráciánk és alkotmányos berendezkedésünk nincs válságban, azonban vannak kiigazítanivalók ezt az első rész (A demokrácia megújítása) foglalja magába. Megemlíthetjük, hogy a párt itt is próbál konkrét javaslatokkal élni, azonban legtöbbször megmarad az általánosságok szintjén. Fontos kezdeményezése az LMP-nek amellyel egyébként kevés párt élt (pl. MSZP igen) a demokrácia-nevelés komolyan vétele és fejlesztése. - 4 -

A párt már említett baloldali jellegét erősíti, hogy szociális téren meglehetős érzékenységet mutat: nem csak a hajléktalanok, a mélyszegények, de a cigányok sorsáért is aggódik a párt. Ebben a körben mindenképp utalni kell arra, hogy az LMP minimumnyugdíj és garantált minimum-jövedelem bevezetését javasolja, sőt a lakhatáshoz való jog Alkotmányba foglalását is előirányozza.a szakpolitikai elképzelések hátteréről egészen világos képet nem kapunk: mivel az adórendszer gyökeres átalakítását hirdeti, a kieső állami jövedelmeket az új zöld államháztartásból és zöld adókból véli pótolni. Megjegyzendő, hogy a program egészét te- az LPM meglehetősen etatista álláspontos képvisel, minden területen szákintve mít az állam segítségére és hátterére. III. Ígéretorientáltság A programra nem jellemző az ígéretekben való gondolkodás: nem vállalásokkal találkozunk, hanem a leíró szakmai részek után, az abból egyenesen következő szakpolitikai javaslatokkal. S amint említettük is, az LMP legtöbbször meg is jelöli azt a finanszírozási alapot, amelyből képes a vállalását fedezni talán túlzott op- timizmussal tekint a párt a megreformálandó államháztartási és adórendszerre, s nem hagy menekülési útvonalakat, ha esetleg nem jönne be az elvárt bevétel. IV. RELÁCIÓ A program iránya (a magyar sajátosságokat leszámítva) megfelel az Európai Zöld Párt (EGP) legfontosabb célkitűzéseinek 2 (a kampány során jelentették be, hogy az EGP az LMP-t támogatja a választásokon). A program-tanulmány nem gyárt ellenségképet, de mindenképp elhatárolódik a szélsőjobbtól. Az írás folyamatosan reflektál Magyarország állapotára és a rendszerváltás utáni kormányok politi- 2 http://europeangreens.eu/menu/egp-manifesto/ - 5 -

kájára. Jelen választási irat illeszkedik (a már említett) a párt korábbi dokumen- tumainak sorába, azok szellemi-tudományos megalapozása. V. A program élete Az LMP új politikai alakulat lévén még igen diffúz a jövőben tovább alakítható ideológiai maggal bír. Jelen program a párt fejlődésének fontos állomása: hiszen egy helyen rögzíti azt, hogy mi az LMP, kihez kíván szólni, s legfőképp pedig azt, hogy mely kérdések köré akarja szervezni mondanivalóját. A program legfontosabb tételei előkerültek a választási kampány során, s a program maga meglehetősen későn jött ki: éppen ezért azt mondhatjuk, hogy jelen irat sokkal inkább a párt eddigi tevékenységének és jövőbeli irányának összefoglalója, semmint egy választási program. Így a program messze túlmutat önmagán az LMP elkövetke- időszakának agendáját tisztelhetjük zendő benne. Összegzés Az LMP 200-es választási programja a rendszerváltás utáni program-irodalom egy sajátos vívmánya: két értelemben is kilóg a korábbi pártprogramok sorából. Egyrészt egy program-tanulmánnyal állunk szemben (kiterjedt hivatkozások és bőséges irodalomjegyzék), másrészt a friss párt politikai ars poeticájának eddigi legteljesebb összefoglalója, a párt elkövetkezendő politikai agendája. A programban nem gyárt az LMP ellenségképet, hanem pontosan jellemzi (saját szemszögéből) a rendszerváltás utáni Magyarországot és elhatárolódik a szélsőséges pártoktól. Három fő irányba indul a program: fenntartható jövő, befogadó társdalom és a megújuló demokrácia stratégiája. Ezek közül a megújuló demokrácia a legkidolgozottabb nem véletlenül, hiszen ez a párt saját terepe. A program nem bocsátkozik ígéretlicitben, hanem megmarad a szakmai javaslatok szintjén. A - 6 -

program meglehetősen nagy terjedelme és szakpolitikai agenda-jellege felveti a kérdést, hogy kinek írták: a választópolgároknak, vagy magának a pártnak, illetve párttagságnak. Valószínű mindkettőnek, hiszen a három fő csapásirány (bár integráns egységet alkot), de önmagában is érdekes olvasmány. A programelemzés módszertana Vizsgálandó szempontok Strukturáló szempontok Kvalitatív-elemzés Kvantitatív-elemzés 3 A párt által vizionált Van-e pártnak jövőkép elemzése; jövőképe? Kínál-e I. Pozíció Melyek a párt legfontosabb reformjavaslatai? középtávú terve- a párt rövid és. Jövőkép Reálisak-e ezek a javaslatokket, programokat? Van-e a programnak 2. Ideológia pozíció Milyen típusú ideológiai ideológiai attitűdöt lehet a program 3 Az elemzés során az adott strukturáló szempont 0 -t kap, ha nem jellemző a programra, -t pedig akkor, ha jellemző arra. - 7 -

II. Szakpolitikai-kormányzóképesség III. Ígéret-orientáltság IV. Reláció V. A program élete alapján beazonosítani? töltete? A párt vélt/valós ideológiai Koherens a prog- 3. Koherencia pozíciója megfelel-e ram ideológiája a a programban kifejtet- párt ideológiájá- tekkel? hoz? A program mérsékelt Mérsékelt-e a 4. Mérsékelt-szélsőséges vagy szélsőséges attitű- program? döt tükröz? Összegzés Összesen 4 A párt által kínált szakpolitikai Van-e a pártnak 5. Szakpolitikai faktor javaslat-csomag bemutatása szakpolitikai javaslatcsomagja? Milyen a szakpolitikai Kínál-e a párt 6. Szakpolitikai lefedettség javaslatok területi megosztottsága? Vannak-e tikai tervet? komplex szakpoli- aránytalanságok? 7. Konkretizáltság Részelesek-e a Mennyire kifejtett, részletes? szakpolitikai javas- latok? Alkalmas-e a párt 8. Kormányzóképesség A szakmai program a kormányzásra szakpolitikai szempontból Összegzés Összesen 4 Milyen típusú ígéretek Vannak-e ígéretek 9. Ígéret-szerep jelennek meg a programban? a programban? 0 0. Konkretizáltság Mennyire kifejtett, részletes? ígéretek? Konkretizáltak-e az 0 Meg van-e határozva a Van-e a vállalásoknak. Egyensúly-szemlélet fedezet? nak-e konkrétan megneve- vállalások fedezete (van- zett átcsoportosítások, stb.) Az ígéretek és a program Arányos-e a prog- 2. Program-egyensúly egyéb részeinek ram az ígéreteket összevetés illetően? Összegzés Összesen 2 3. Kontinuitás 4. Reflexió 5. Ellenségkép 6. Pártcsalád Mi a viszonya a programnak a párt korábbi álláspontjaihoz, korábbi programjaihoz? Milyen kép rajzolódik ki a programból a versenytársakat illetően? Sugall-e program ellenségképet? Milyet? Milyen elemeket vesz át az adott pártcsalád politikájából a párt? Van-e koherencia a pártok korábbi programjaihoz képest? Reflektál-e a program más pártokra? Van-e programnak ellenségképe? Átvesz-e a párt elemeket pártcsaládja politikájából? Összegzés Összesen 2 A program álláspontjai A program megjelenik megjelennek-e a párt a kampány- 7. Megjelenés hivatalos kommunikációjában? Eltér-e a párt a programtól? ban? Alkalmasak-e a párt A politikusok 8. Megjelenítés politikusai a program igyekeznek-e képviseletére? Vannak-e propagálni a programot? külön utakon járók? 0 0-8 -

Kimutatható-e a koherencia Van-e koherencia 9. Koherencia a kampány és a a kampány és program között? program között? Kimutatható-e az, hogy Fejlődik-e a program? párt korrigálja a programját 20. Evolúció a választási kampány során vagy 0 pedig kész tényként kezelik? Összegzés Összesen 3-9 -