Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTERE IKTATÓSZÁM: 22070/201. A 2011. évi CXII. törvény 27. (5)-(7) bekezdés szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 201. április 17-én. ELŐTERJESZTÉS egyes kulturális tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról Budapest, 201. április készítette: látta: jóváhagyta: Sárosi Dóra 795-3356 dora.sarosi@emmi.gov.hu Varga Noémi 795-51 noemi.varga@emmi.gov.hu Dr. Telkes Andrea 795-6379 andrea.telkes@emmi.gov.hu Benkőné Kiss Zsuzsanna főosztályvezető Dr. Vígh Annamária főosztályvezető Dr. Oravecz Péter mb. főosztályvezető-helyettes Hammerstein Judit helyettes államtitkár Andrási Kata sajtófőnök Halász János kultúráért felelős államtitkár
1. Az egyeztetés alapadatai E G Y E Z T E T É S I L A P előzetes egyeztetésre való megküldés: honlapon való közzététel időpontja: 201. április 7. 201. április 23. közigazgatási egyeztetésre megküldés: 201. április 23. közigazgatási egyeztetés lezárása: 201. április 30. 2. Az egyeztetésben részt vevők 2.1. A Kormány ügyrendje/jogszabály alapján egyetértésre vagy véleményezésre jogosultak intézmény egyetért nem ért egyet Miniszterelnökség Belügyminisztérium Honvédelmi Minisztérium Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Külügyminisztérium Nemzetgazdasági Minisztérium Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési Minisztérium 2.2. Egyéb állami szervek nem adott véleményt észrevétele maradt fenn egyéb állami szerv egyetért nem ért egyet Alapvető Jogok Biztosa Foster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ 2.3. Társadalmi és egyéb szervezetek társadalmi szervezet egyetért nem ért egyet Magyar Művészeti Akadémia Magyar Tudományos Akadémia Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete Magyar Vidéki Múzeumok nem adott véleményt nem adott véleményt észrevét ele maradt fenn észrevétele maradt fenn
Szövetsége Országos Közgyűjtemények Szövetsége Pulszky Társaság Magyar Múzeumi Egyesület Tájház Szövetség ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület Magyar Önkormányzatok Szövetsége Megyei Jogú Városok Szövetsége Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Budapesti Kerületek Szövetsége Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége Munkaanyag, nem tekinthető a minisztérium végleges álláspontjának. 3
1. Az előterjesztés célja Munkaanyag, nem tekinthető a minisztérium végleges álláspontjának. V E Z E T Ő I Ö S S Z E F O G L A L Ó 1.1. Az előterjesztés elfogadásával elérni kívánt közpolitikai cél Az előterjesztés elsősorban a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (továbbiakban: Kötv.) 201. március 15-én hatályba lépett, új gyűjteményi kategóriákkal kapcsolatos módosításával összefüggő részletszabályok megalkotására irányul. A részletszabályok a kulturális javakkal kapcsolatos hatósági eljárásra vonatkozó szabályokról szóló 5/2012. (XI. 30.) EMMI rendelet (az előterjesztés 5. mellékletét képező normaszöveg-tervezetben és a továbbiakban: R2.) módosításával kerülhetnek megalkotásra. Az egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CCXVII. törvény 16. -a a Kötv.-ben a kulturális javakkal kapcsolatban új kategóriákat hozott létre. A közgyűjtemények és a magántulajdonban lévő védetté nyilvánított kulturális javak mellett megjelenik a nemzeti érdekű nyilvános gyűjtemény (59. ) és a közérdekű kulturális érték (60. ) kategóriája, amelyeket hatóságként a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ Műtárgyfelügyeleti Iroda vesz nyilvántartásba. Az új kategóriák bevezetését az elmúlt két évtizedekben végbement társadalmi és gazdasági változások tették indokolttá: az állami közgyűjtemények mellett jelentős számban jöttek létre és váltak a nyilvánosság számára is hozzáférhetővé egyházi, magántulajdonú, alapítványi és egyéb formában (fenntartásban) működő jelentős gyűjtemények. Ezek számára a Kötv. módosítása biztosítja a megfelelő kereteket, a nyilvános bemutatást a közönség által történő megismerés érdekében. A másik oldalról az örökségvédelem, a kutatás számára is hasznos e gyűjtemények nyilvántartásba vétele, hiszen így adataik rendszerezetten, kereshető módon, központi helyen rendelkezésre állnak majd. Fentiek alapján az előterjesztés a nyilvántartásba vétel részletszabályainak megalkotására irányul. A tervezet ezen kívül a kulturális javak egyéb hatósági nyilvántartásával kapcsolatos korrekciót, a nyilvántartásból történő adatszolgáltatás igazgatási szolgáltatási díja fizetésének pontosítását tartalmazza. Az R2. tartalmazza a kulturális javak nyilvántartásával kapcsolatos részletszabályokat. A nyilvántartásba vételre irányuló eljárásért és a nyilvántartásból történő adatszolgáltatásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjra vonatkozó szabályokat a kultúráért felelős miniszter az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben állapítja meg. Az egyes díjtételek összegének kiszámítására vonatkozó kalkulációt az előterjesztés 1-. mellékletei tartalmazzák. A díjmértékek megállapításakor az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 71. (3) bekezdésében rögzített rendelkezéssel analóg módon a kerekítés általános szabályait alkalmazta az előterjesztő. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 32. -ára figyelemmel a rendelet hatálybalépésének tervezett ideje a kihirdetését követő 31. nap. Az előterjesztő egybevetette a normaszöveg-tervezetet az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködésének általános szabályairól szóló, 2015. január 1-jén hatálybalépő 2013. évi CCXX. törvény szabályaival, és megállapítja, hogy az R2.-vel összefüggésben adatkapcsolat-szolgáltatásra nem kerül sor egyrészt, mert az előterjesztés 5. mellékletében szereplő normaszöveg-tervezet. és
Munkaanyag, nem tekinthető a minisztérium végleges álláspontjának. 5 6. -aiban szereplő nyilvántartások esetében egyaránt a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ Műtárgyfelügyeleti Iroda folytatja le az egyes eljárásokat és más szervtől való adatátvételre nem kerül sor, a normaszöveg-tervezet 5. -ában szereplő, az R2. 5. (1) bekezdés b) és c) pontjai esetében pedig sértetti bejelentés alapján, vagy az ügyben eljáró rendőrkapitánysággal való együttműködés során történő egyszerű adatátvétel keretében valósul meg az adatok átadása; adatkapcsolat-szolgáltatási megállapodás egyelőre nem jött létre a két szerv között. Az R2.. (1) bekezdés d) pontja, valamint a. (2) bekezdés d) pontja hatályon kívül helyezésének indoka, hogy a védett kulturális javak kiviteli engedélyének nyilvántartásával és a nem védett kulturális javak kiviteli engedélyének nyilvántartásával összefüggő hatósági eljárások jellegüknél fogva ellenérdekű ügyfelet nem érintenek, így a kérelmező részére történő kézbesítéssel a határozat jogerőre is emelkedik, a nyilvántartás ezen adata így valójában nem tartalmaz releváns információt, ugyanakkor annak nyilvántartásban való rögzítése aránytalan adminisztrációs terhet jelent a hatóság számára. Az előterjesztés a muzeális intézmények nyilvántartási szabályzatáról szóló 20/2002. (X..) NKÖM rendeletet (továbbiakban: R.) is módosítja. A módosítás célja a múzeumi számítógépes nyilvántartás auditjának felgyorsítása. A muzeális intézmények számára kiemelt prioritás az elektronikus nyilvántartás bevezetése, illetve ezzel egyidejűleg a hagyományos, nehézkesen kezelhető papír alapú naplók és leltárkönyvek elhagyása. Az elektronikusan vezetett nyilvántartási rendszerek vizsgálata speciális szaktudást igényel: az egyes múzeumi szakágakra jellemző speciális szakági tudás bázisán történő ellenőrzés mellett szükség van elméleti és gyakorlati informatikai tudáson és tapasztalaton alapuló vizsgálatra is. A múzeumi informatikai kérdésekben nem elsősorban a múzeumi gyakorlat, hanem az informatikai tapasztalat a mérvadó, így a hatályos szabályozás (amely a szakfelügyelők bevonására épül) az informatikai rendszerek szakmai és informatikai vizsgálata esetében indokolatlanul korlátozza az ellenőrzést végző szakemberek kiválasztásának lehetőségét. Az elektronikus nyilvántartásra történő hivatalos átállás annak ellenére, hogy azt a XXI. századi látogatói és kutatói igények megkövetelik a múzeumi szakfelügyeleti rendszer merevsége miatt lelassult, ami a fejlesztések gátjává vált. Az előterjesztés erre figyelemmel javaslatot tesz a számítógépes nyilvántartási rendszerek auditjának felülvizsgálatára, melynek során a szakfelügyelők helyett informatikai területen jártas informatikai szakértők és az adott szakágban nyilvántartásba vett szakági szakértők bevonását írja elő. A kulturális szakértők bevonásával a számítógépes nyilvántartási rendszerek vizsgálata és az átállás engedélyezéséhez szükséges ellenőrzések lefolytatására könnyen kirendelhető személyi kör áll majd az ágazat rendelkezésére. A változás átvezetéséhez az R. mellett módosítani kell a kulturális szakértői tevékenység folytatásának feltételeiről és a kulturális szakértői nyilvántartás vezetéséről szóló 19/2010. (IV. 23.) OKM rendeletet (az előterjesztés 5. mellékletét képező normaszövegben és a továbbiakban: R1.) is, ennek során a múzeumi szakterület a korábban is meglévő muzeológiai tudományterületek mellett kiegészül a múzeumi informatikával. Emellett a múzeumok komplex feladatkörét szem előtt tartva a múzeumi szakterületen lévő szakágak körét bővíti az előterjesztő a múzeumi közművelődéssel és a múzeumpedagógiával. 1.2. Az előterjesztés szükségességének okai
Munkaanyag, nem tekinthető a minisztérium végleges álláspontjának. 6 A Kötv. 59. -a és 60. -a 201. március 15-én lépett hatályba, amelyek két új gyűjteményi kategóriát a nemzeti érdekű nyilvános gyűjtemény és a közérdekű kulturális érték kategóriáit vezetik be. A törvényi szabályozási szint mellett a részletszabályokat alacsonyabb, rendeleti szinten szükséges megállapítani. A kulturális javak egyes nyilvántartásaival kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díj mértékét az eddigi tapasztalatoknak megfelelően pontosítani, módosítani szükséges. Az R. és R1. módosítására a múzeumi elektronikus nyilvántartás auditjának felgyorsítása érdekében van szükség. 1.3. Az előterjesztéssel érintett közfeladat változása A javaslat a kulturális javakkal kapcsolatos új kategóriák tekintetében a Kötv.-ben meghatározott új közfeladat ellátásának szabályozására irányul. A muzeális intézmények számítógépes nyilvántartási rendszerének auditja tekintetében a meglévő közfeladat hatékonyabb, komplexebb ellátására irányul. Az érintett közfeladatokat a Kötv., valamint a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény tartalmazza. 2. Az igénybe vett eszközök 2.1. Jogalkotás Az előterjesztés miniszteri rendeletek módosítására irányul. Az R2. módosításával a kulturális javakkal kapcsolatos új nyilvántartások részletszabályai kerülnek meghatározásra. Az R. és az R1. módosításával lehetővé válik a múzeumi elektronikus nyilvántartások engedélyezésének felgyorsítása, ezáltal a módosítás eleget tesz a XXI. századi múzeumokkal kapcsolatos megváltozott látogatói és kutatói igényeknek. 2.2. Egyéb intézkedés Egyéb intézkedés nem szükséges. 2.3. Alternatívák Alternatíva nem merül fel az előterjesztéssel érintett szabályozási körben. 3. Kormányprogramhoz való viszony Az előterjesztés a Nemzeti Együttműködés Program azon célját szolgálja, amely szerint a Nemzeti Ügyek Kormánya a kulturális értékek védelmében is érvényre juttatja a nemzeti egység akaratát és helyreállítja a közjó primátusát.
. Előzmények, kapcsolódások Munkaanyag, nem tekinthető a minisztérium végleges álláspontjának. 7 Az előterjesztés a Kötv. 201. március 15-én hatályba lépett módosításával a Kötv. 59. -ában és 60. -ában meghatározott új gyűjteményi kategóriákhoz kapcsolódik. 5. Európai uniós kapcsolódások Az előterjesztésnek nincs közvetlen uniós kapcsolódása. 6. Országgyűlési tárgyalásra vonatkozó információk A miniszteri rendeletet az Országgyűlés nem tárgyalja, az előterjesztés e vonatkozásban nem releváns. 7. Társadalmi egyeztetés Az előterjesztésnek az Egyeztetési lap 2.3. pontjában felsorolt társadalmi szervezetekkel történő egyeztetésére a közigazgatási egyeztetéssel párhuzamosan, annak időbeli ütemezéséhez igazítva kerül sor. 8. Vitás kérdések - 9. Az előterjesztés kommunikációja 1. Milyen kommunikáció javasolt az előterjesztés elfogadása esetén? követő vagy kezdeményező* *a kívánt kommunikációs forma aláhúzandó! 2. A tájékoztatás módja: Kormányülést követő szóvivői tájékoztató igen/nem Tárcaközlemény igen/nem Tárca által szervezett sajtótájékoztató igen/nem 3. Fő üzenet: A kulturális örökség védelméről szóló törvény 201. március 15-étől hatályos módosítása két új gyűjteményi kategóriát; a nemzeti érdekű nyilvános gyűjtemény és a közérdekű kulturális érték kategóriáit vezeti be. Emiatt szükségessé vált a vonatkozó EMMI rendelet módosítása. Az előterjesztő részéről nyilatkozó: Halász János janos.halasz@emmi.gov.hu. Részletes kommunikációs terv: A kulturális örökség védelméről szóló törvény 201. március 15-étől hatályos módosítása két új gyűjteményi kategóriát; a nemzeti érdekű nyilvános gyűjtemény és a közérdekű kulturális érték kategóriáit vezeti be. A kulturális javakkal kapcsolatos hatósági eljárásra vonatkozó szabályokról szóló 5/2012. (XI. 30.) EMMI rendelet módosításával
Munkaanyag, nem tekinthető a minisztérium végleges álláspontjának. 8 megalkotásra kerülnek az új kategóriák nyilvántartásba vételéhez szükséges részletszabályok. A muzeális intézmények nyilvántartási szabályzatáról szóló 20/2002. (X..) NKÖM rendelet módosításával felgyorsul az elektronikusan vezetett nyilvántartási rendszerek auditjának felülvizsgálata, amelynek során kulturális szakértők bevonására nyílik lehetőség. Ezzel összhangban a kulturális szakértői tevékenység folytatásának feltételeiről és a kulturális szakértői nyilvántartás vezetéséről szóló 19/2010. (IV. 23.) OKM rendelet módosításával a múzeumi szakterület a korábban is meglévő muzeológiai tudományterületek mellett kiegészül a múzeumi informatikával. Emellett a múzeumok komplex feladatkörét szem előtt tartva a múzeumi szakterület szakágainak köre bővül a múzeumi közművelődéssel és a múzeumpedagógiával. Célcsoport: örökségvédelemmel foglalkozó szakemberek Tervezett időtartam Eszközrendszer Anyagi ráfordítás Budapest, 201. április Balog Zoltán miniszter
H A T Á S V I Z S G Á L A T I L A P Az előzetes és utólagos hatásvizsgálatról szóló 2/2011. (VIII. 9.) KIM rendelet 1. melléklete szerint, külön íven.
1. melléklet a 22070/201. számú előterjesztéshez A Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ kulturális javak nyilvántartásából történő adatszolgáltatásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj kalkulációja egy darab tárgy esetében 1. A Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ (és jogelődje a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal) tényadatai: Személyi juttatások (SZJ) 553 92 581 166 Rendszeres személyi juttatások 37 601 68 999 Nem rendszeres személyi juttatások 8 777 67 635 Külső személyi juttatások 31 56 532 Munkaadókat terhelő járulékok (MJ) 1 792 19 896 Átlagos állományi létszám (ÁÁL) 117 fő 171 fő Dologi kiadások (DK) 289 68 1 05 169 Az egy évre számított munkaidő (t) 1 720 óra 1 720 óra Az ügyintézői átlagbér a személyi juttatásokból és a munkaadót terhelő járulékokból számítható ki az egy évre jutó munkaidő alapján a következő összefüggéssel: átlagbér = (SzJ + MJ) ÁÁL * t Az egy órára jutó személyi juttatás járulékokkal: 3.72,- Ft 2.86,- Ft Az egy órára jutó dologi kiadást az intézményi szinten összesített dologi kiadások alapul vételével számítható ki a következő összefüggéssel: 1 munkaórára jutó dologi költség = DK ÁÁL* t 10
Az egy órára jutó dologi kiadás: Kiadások együtt: (egy órára jutó személyi + dologi kiadás) 1.39,- Ft.778,- Ft.912,- Ft 7.263,- Ft 2. Ügyintézési idő: Az adatszolgáltatásra irányuló eljárás egyes munkafázisait és az azokhoz szükséges átlagos munkaidőt percben az alábbi táblázat tartalmazza: Feladatrész 1. Kérelem érkeztetése, iktatása 2. Kérelem szignálása 3. Kérelem továbbítása ügyintézőhöz Ráfordítás (percben) 2 2. Kérelem tartalmi vizsgálata.1 - igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének ellenőrzése.2 - adatellenőrzés elektronikus adatbázisokban.3 - adatellenőrzés papíralapú adatbázisokban. - korábbi ügyintézési adatok ellenőrzése.5 - adatellenőrzés külső adatforrásokban 6. Válasz előkészítése 7. Válasz meghozatala 8. Tértivevény készítése iratkezelés 2 3 3 3 2 11
9. Postázás Összesen 37 1 ügy elintézésének költsége: (1 percre jutó össz. kiadás * ügyintézési idő) 3.38,- Ft.78,- Ft 12
2. melléklet a 22070/201. számú előterjesztéshez A Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ kulturális javak nyilvántartásából történő adatszolgáltatásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj kalkulációja egynél több tárgy esetében 1. A Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ (és jogelődje a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal) tényadatai: Személyi juttatások (SZJ) 553 92 581 166 Rendszeres személyi juttatások 37 601 68 999 Nem rendszeres személyi juttatások 8 777 67 635 Külső személyi juttatások 31 56 532 Munkaadókat terhelő járulékok (MJ) 1 792 19 896 Átlagos állományi létszám (ÁÁL) 117 fő 171 fő Dologi kiadások (DK) 289 68 1 05 169 Az egy évre számított munkaidő (t) 1 720 óra 1 720 óra Az ügyintézői átlagbér a személyi juttatásokból és a munkaadót terhelő járulékokból számítható ki az egy évre jutó munkaidő alapján a következő összefüggéssel: átlagbér = (SzJ + MJ) ÁÁL * t Az egy órára jutó személyi juttatás járulékokkal: 3.72,- Ft 2.86,- Ft Az egy órára jutó dologi kiadást az intézményi szinten összesített dologi kiadások alapulvételével számítható ki a következő összefüggéssel: 1 munkaórára jutó dologi költség = DK 13
ÁÁL* t Az egy órára jutó dologi kiadás: Kiadások együtt: (egy órára jutó személyi + dologi kiadás) 2. Ügyintézési idő: 1.39,- Ft.778,- Ft.912,- Ft 7.263,- Ft Az adatszolgáltatásra irányuló eljárás egyes munkafázisait és az azokhoz szükséges átlagos munkaidőt percben az alábbi táblázat tartalmazza: Feladatrész 1. Kérelem érkeztetése, iktatása 2. Kérelem szignálása 3. Kérelem továbbítása ügyintézőhöz Ráfordítás (percben) 0 0 0. Kérelem tartalmi vizsgálata.1 - igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének ellenőrzése.2 - adatellenőrzés elektronikus adatbázisokban.3 - adatellenőrzés papíralapú adatbázisokban. - korábbi ügyintézési adatok ellenőrzése.5 - adatellenőrzés külső adatforrásokban 6. Válasz előkészítése 7. Válasz meghozatala 8. Tértivevény készítése iratkezelés 0 3 3 0 0 0 1
9. Postázás Összesen 0 1 Megjegyzés: az egy kérelemben szereplő további tárgyak esetében az ügykezelésre vonatkozó részfeladatokat értelemszerűen nem kell tárgyanként megismételni, így a kérelemben szereplő második, harmadik és további tárgyak után csak a.2 -.5 közötti feladatokat kell megismételni. (azaz tárgyanként + 1 perc időráfordítással kell számolni.) 1 tárgy elintézésének költsége: (1 percre jutó össz. kiadás * ügyintézési idő) 3.38,- Ft 1.69.-Ft 15
3. melléklet a 22070/201. számú előterjesztéshez A Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ nemzeti érdekű nyilvános gyűjtemények és a közérdekű kulturális értékek nyilvántartásba vétele iránti elsőfokú eljárás igazgatási szolgáltatási díjának kalkulációja 1. A Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ (és jogelődje a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal) tényadatai: Személyi juttatások (SZJ) 553 92 581 166 Rendszeres személyi juttatások 37 601 68 999 Nem rendszeres személyi juttatások 8 777 67 635 Külső személyi juttatások 31 56 532 Munkaadókat terhelő járulékok (MJ) 1 792 19 896 Átlagos állományi létszám (ÁÁL) 117 fő 171 fő Dologi kiadások (DK) 289 68 1 05 169 Az egy évre számított munkaidő (t) 1 720 óra 1 720 óra Az ügyintézői átlagbér a személyi juttatásokból és a munkaadót terhelő járulékokból számítható ki az egy évre jutó munkaidő alapján a következő összefüggéssel: átlagbér = (SzJ + MJ) ÁÁL * t Az egy órára jutó személyi juttatás járulékokkal: 3.72,- Ft 2.86,- Ft Az egy órára jutó dologi kiadás az intézményi szinten összesített dologi kiadások alapulvételével számítható ki a következő összefüggéssel: 1 munkaórára jutó dologi költség = DK 16
ÁÁL* t Az egy órára jutó dologi kiadás: Kiadások együtt: (egy órára jutó személyi + dologi kiadás) 1.39,- Ft.778,- Ft.912,- Ft 7.263,- Ft 2. Ügyintézési idő: A nyilvántartásba vételre irányuló eljárás egyes munkafázisait és az azokhoz szükséges átlagos munkaidőt percben az alábbi táblázat tartalmazza: Feladatrész 1. Kérelem érkeztetése, iktatása 2. Kérelem szignálása 3. Kérelem továbbítása ügyintézőhöz Ráfordítás (percben) 2 2. Kérelem tartalmi vizsgálata.1 - igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének ellenőrzése.2 - adatellenőrzés elektronikus adatbázisokban.3 - adatellenőrzés papíralapú adatbázisokban. - korábbi ügyintézési adatok ellenőrzése.5 - adatellenőrzés külső adatforrásokban 2 5. Nyilvántartásba vétel 5.1 - adatbejegyzés nyilvántartásba 5.2 - feljegyzés nyilvántartásba vételről 17
6. Válasz előkészítése 7. Válasz meghozatala 8. Tértivevény készítése iratkezelés 9. Postázás Összesen 3 3 2 6 1 ügy elintézésének költsége: (1 percre jutó össz.kiadás * ügyintézési idő).257,- Ft 5.568,- Ft 18
. melléklet a 22070/201. számú előterjesztéshez A Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ nemzeti érdekű nyilvános gyűjtemények és a közérdekű kulturális értékek nyilvántartásba vétele iránti másodfokú eljárás igazgatási szolgáltatási díjának kalkulációja 1. A Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ (és jogelődje a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal) tényadatai: Személyi juttatások (SZJ) 553 92 581 166 Rendszeres személyi juttatások 37 601 68 999 Nem rendszeres személyi juttatások 8 777 67 635 Külső személyi juttatások 31 56 532 Munkaadókat terhelő járulékok (MJ) 1 792 19 896 Átlagos állományi létszám (ÁÁL) 117 fő 171 fő Dologi kiadások (DK) 289 68 1 05 169 Az egy évre számított munkaidő (t) 1 720 óra 1 720 óra Az ügyintézői átlagbér a személyi juttatásokból és a munkaadót terhelő járulékokból számítható ki az egy évre jutó munkaidő alapján a következő összefüggéssel: átlagbér = (SzJ + MJ) ÁÁL * t Az egy órára jutó személyi juttatás járulékokkal: 3.72,- Ft 2.86,- Ft Az egy órára jutó dologi kiadást az intézményi szinten összesített dologi kiadások alapul vételével számítható ki a következő összefüggéssel: 1 munkaórára jutó dologi költség = DK 19
ÁÁL* t Az egy órára jutó dologi kiadás: Kiadások együtt: (egy órára jutó személyi + dologi kiadás) 1.39,- Ft.778,- Ft.912,- Ft 7.263,- Ft 2. Ügyintézési idő: Az adatszolgáltatásra irányuló eljárás egyes munkafázisait és az azokhoz szükséges átlagos munkaidőt percben az alábbi táblázat tartalmazza: Feladatrész 1. Fellebbezés érkeztetése, iktatása 2. Fellebbezés szignálása 3. Fellebbezés továbbítása ügyintézőhöz. Iratok tanulmányozása, fellebbezés formai és tartalmi vizsgálata Ráfordítás (percben) 2 2 8 5. Döntés előkészítése 12 6. Jogi kontroll 7. Döntés kiadmányozása 8. Iratkezelés 9. Postázás Összesen 10 3 2 3 6 1 ügy elintézésének költsége: (1 percre jutó össz.kiadás * ügyintézési idő) 20
.257,- Ft 5.568,- Ft 21
5. melléklet a 22070/201. számú előterjesztéshez /201. (.) EMMI rendelet egyes kulturális tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról Az 1. alcím tekintetében a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 100. (3) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 2. alcím tekintetében a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 100. (3) bekezdés r) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 3. alcím tekintetében kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. (6) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 1. j) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 3. alcím tekintetében az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. c) pontjában foglalt feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem el: 1. A muzeális intézmények nyilvántartási szabályzatáról szóló 20/2002. (X..) NKÖM rendelet módosítása 1. A muzeális intézmények nyilvántartási szabályzatáról szóló 20/2002. (X..) NKÖM rendelet 2. - a helyébe a következő rendelkezés lép: 2. (1) A számítógépes nyilvántartásra áttérni kívánó muzeális intézmény erre irányuló szándékát jelzi a miniszternek, majd az e rendelet előírásainak megfelelően elkészített belső szabályzata szerint legalább két évig párhuzamosan köteles vezetni a számítógépes és a papíralapú nyilvántartási rendszert. (2) A párhuzamosan vezetett számítógépes és papíralapú nyilvántartási rendszert a miniszter által felkért, a kulturális szakértői tevékenység folytatásának feltételeiről és a kulturális szakértői nyilvántartás vezetéséről szóló rendelet szerinti, a) múzeumi informatika szakágban nyilvántartásba vett kulturális szakértő (a továbbiakban: informatikai szakértő) és b) a számítógépes nyilvántartással érintett gyűjtemény szakágában nyilvántartásba vett kulturális szakértő (a továbbiakban: szakági szakértő) az (1) bekezdésben meghatározott két év alatt legalább két-két alkalommal ellenőrzi. (3) A számítógépes nyilvántartás szakági vizsgálatát a szakági szakértő, informatikai vizsgálatát az informatikai szakértő folytatja le. () A papíralapú nyilvántartás elhagyására és a számítógépes nyilvántartás teljes körű bevezetésére csak akkor kerülhet sor, ha arra a (2) és (3) bekezdés szerinti szakági és informatikai vizsgálatok tapasztalatai alapján a szakági és az informatikai szakértő javaslatára a miniszter engedélyt adott. 22
(5) A számítógépes nyilvántartásra való áttérés legkisebb egysége a gyűjtemény lehet. 2. A kulturális szakértői tevékenység folytatásának feltételeiről és a kulturális szakértői nyilvántartás vezetéséről szóló 19/2010. (IV. 23.) OKM rendelet módosítása 2. A kulturális szakértői tevékenység folytatásának feltételeiről és a kulturális szakértői nyilvántartás vezetéséről szóló 19/2010. (IV. 23.) OKM rendelet (a továbbiakban: R1.) 1. c) pont ca) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E rendelet alkalmazásában szakág:) ca) a múzeumi szakterületen a múzeumi közművelődés, múzeumpedagógia, múzeumi informatika, valamint a muzeológiai tudományterületek köre (természettudomány, régészet, numizmatika, képzőművészet, iparművészet és építészet, történeti muzeológia, néprajz és szabadtéri néprajz, mezőgazdaság- és agrártörténet, műszaki- és technikatörténet, irodalom-, színház- és zenetörténet); 3. Az R1. 2. (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (5) Múzeumi szakterületen a muzeális intézmények által párhuzamosan vezetett számítógépes és papíralapú nyilvántartási rendszerrel összefüggő szakkérdésben kulturális szakértői tevékenységet az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően az folytathat, aki okleveles mérnök informatikus, okleveles programtervező informatikus, okleveles informatika szakos tanár vagy okleveles informatikatanár szakképzettséggel, és múzeumi informatika téren legalább 3 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik.. Hatályát veszti az R1. 2. (1) bekezdés b) pontjában a múzeumi szakterületen legalább 7 éves szövegrész. 3. A kulturális javakkal kapcsolatos hatósági eljárásra vonatkozó szabályokról szóló 5/2012. (XI. 30.) EMMI rendelet módosítása 5. A kulturális javakkal kapcsolatos hatósági eljárásra vonatkozó szabályokról szóló 5/2012. (XI. 30.) EMMI rendelet (a továbbiakban: R2.) 3. (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A védetté nyilvánított kulturális javak nyilvántartása tartalmazza:) 23
a) az eljárás alá vont kulturális javak azonosításához szükséges rendelkezésre álló adatokat, és az eljárást megindító végzés számát, 6. Az R2. 5. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A Kötv. 71. (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilvántartás tartalmazza: a) a tárgy megnevezését, azonosításra alkalmas adatait (leírás, fénykép, közgyűjteményben őrzött védett tárgy esetében leltári szám), b) a cselekmény elkövetésének vagy az eltűnésnek az idejét és helyét, valamint c) az eljáró szerv nevét és ügyszámát. Az R2. a következő 5/A. -sal egészül ki: 7. 5/A. (1) A nemzeti érdekű nyilvános gyűjtemény és a közérdekű kulturális érték nyilvántartásba vétele iránti kérelmet a Központnak kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell az 1. mellékletben meghatározott adatokat. (2) A nemzeti érdekű nyilvános gyűjtemény nyilvántartása tartalmazza: a) a gyűjtemény nyilvántartási azonosítószámát, b) a gyűjtemény megnevezését, c) tárgyjegyzéket, tárgyak azonosításra alkalmas adatait, fényképeit, d) a gyűjteményhez tartozó védett kulturális tárgy (javak) hatósági nyilvántartási azonosítószámát, valamint e) a gyűjtemény nyilvános bemutatásának helyét. (3) A közérdekű kulturális érték nyilvántartása tartalmazza: a) a kulturális érték nyilvántartási azonosítószámát, b) a kulturális érték megnevezését, c) tárgyjegyzéket, tárgyak azonosításra alkalmas adatait, fényképeit, valamint d) a kulturális érték nyilvános bemutatásának helyét és módját. 8. Az R2. 7. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 7. (1) A Központ nyilvántartásában kezelt adatok szolgáltatásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértéke a) ha az adatszolgáltatás iránti kérelem egy tárgyra terjed ki, 500 forint, b) ha az adatszolgáltatás iránti kérelem több tárgyra terjed ki, a kérelemben szereplő első tárgy tekintetében 500 forint, a kérelemben szereplő minden további tárgy tekintetében tárgyanként 1700 forint. (2) A nemzeti érdekű nyilvános gyűjtemény és a közérdekű kulturális érték nyilvántartásba vételére irányuló eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértéke a) az elsőfokú eljárásban kérelmenként 5600 forint, b) az elsőfokú döntést hozó hatóság határozata ellen benyújtott fellebbezés esetén 5600 forint. 2
(3) Az igazgatási szolgáltatási díj a Központ bevétele. () A jogorvoslati eljárásban megfizetett díjat a kérelmezőnek teljes mértékben vissza kell téríteni, ha az első fokú hatóság által hozott határozat a kérelmező hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult. (5) A díj visszatérítését hivatalból a jogorvoslati eljárás során hozott határozatban kell elrendelni. A visszatérítésről az első fokon eljárt hatóság gondoskodik. Az R2. a következő 7/A. -sal egészül ki: 9. 7/A. (1) A 7. (1) és (2) bekezdésében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat a kérelmező a Központnak a kincstárnál vezetett 10032000-0161769-00000000 számú fizetési számlájára történő átutalással vagy e fizetési számlára történő készpénzbefizetéssel fizeti meg. A díj megfizetését a kérelem benyújtásakor igazolni kell. (2) A 7. (1) és (2) bekezdésében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjak tekintetében a) a díjmentességre az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. (1) és (2) bekezdését, b) a díjfizetési kötelezettségre az Itv. 28. (2) és (3) bekezdésében foglaltakat, c) az elévülés tekintetében az Itv. 86. -ában foglaltakat kell alkalmazni úgy, hogy ahol az az Itv. illetéket említ, azon igazgatási szolgáltatási díjat kell érteni. (3) A Központnak a díjak kezelésére, elszámolására, nyilvántartására a költségvetési szervekre vonatkozó beszámolási és könyvvezetési kötelezettségről szóló jogszabályi előírásokat kell alkalmazni. 10. Az R2. az 1. melléklet szerinti 1. melléklettel egészül ki. Hatályát veszti az R2. a). (1) bekezdés d) pontja, valamint b) a. (2) bekezdés d) pontja. 11.. Záró rendelkezések 12. Ez a rendelet a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba. 25
1. melléklet a /201. ( ) Korm. rendelethez 1. melléklet a 5/2012. (XI. 30.) EMMI rendelethez a) A nemzeti érdekű nyilvános gyűjtemény nyilvántartásba vétele iránti kérelem tartalma 1. A gyűjtemény tulajdonosa 2. A gyűjtemény kezelésére jogosult neve 3. A gyűjtemény őrzési és bemutatási helye. A gyűjteményhez tartozó kulturális javak összesített darabszáma/mennyisége és jegyzéke (azonosításra alkalmas leíró adatokkal, fényképekkel) 5. A gyűjtemény kiemelkedő tudományos vagy kulturális jelentőségének leírása 6. A gyűjtemény kiemelkedő tudományos vagy kulturális jelentőségét igazoló szakirodalmi és egyéb dokumentációk (bibliográfia, katalógus, értékbecslés) 7. A gyűjteményhez tartozó védett kulturális tárgy (javak) jegyzéke (azonosításra alkalmas leíró adatokkal, fényképekkel) 8. A gyűjtemény kutatói és látogatói hozzáférésének időpontjai (rendszeressége) a) A közérdekű kulturális érték nyilvántartásba vétele iránti kérelem tartalma 1. A kulturális érték tulajdonosa 2. A kulturális érték kezelésére jogosult neve 3. A kulturális érték őrzési és bemutatási helye. A kulturális érték jelentőségének leírása 5. A kulturális érték leírása vagy jegyzéke (azonosításra alkalmas leíró adatokkal, fényképekkel) és összesített darabszáma/mennyisége 6. A kulturális érték nyilvánosság számára történő hozzáférésének módja és időpontja (rendszeressége) 26