DIGITÁLIS TECHNIKA Dr. Lovassy Rita Dr. Pődör Bálint

Hasonló dokumentumok
DIGITÁLIS TECHNIKA NORMÁL BCD KÓD PSZEUDOTETRÁDOK AZONOSÍTÁSA A KARNAUGH TÁBLÁN BCD (8421) ÖSSZEADÁS BCD ÖSSZEADÁS: +6 KORREKCIÓ

DIGITÁLIS TECHNIKA II

DIGITÁLIS TECHNIKA Dr. Lovassy Rita Dr. Pődör Bálint

DIGITÁLIS TECHNIKA II

10. Digitális tároló áramkörök

DIGITÁLIS TECHNIKA 7. Előadó: Dr. Oniga István

3.6. HAGYOMÁNYOS SZEKVENCIÁLIS FUNKCIONÁLIS EGYSÉGEK

DIGITÁLIS TECHNIKA II

6. hét: A sorrendi hálózatok elemei és tervezése

Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 9

2) Tervezzen Stibitz kód szerint működő, aszinkron decimális előre számlálót! A megvalósításához

7.hét: A sorrendi hálózatok elemei II.

Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 9

DIGITÁLIS TECHNIKA 7-ik előadás

Szekvenciális hálózatok Állapotdiagram

Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 8

Irányítástechnika Elıadás. A logikai hálózatok építıelemei

DIGITÁLIS TECHNIKA 8 Dr Oniga. I stván István

Számítógép architektúrák 2. tétel

DIGITÁLIS TECHNIKA II Dr. Lovassy Rita Dr. Pődör Bálint

Szekvenciális hálózatok és automaták

EB134 Komplex digitális áramkörök vizsgálata

F1301 Bevezetés az elektronikába Digitális elektronika alapjai Szekvenciális hálózatok

DIGITÁLIS TECHNIKA II

DIGITÁLIS TECHNIKA I

30.B 30.B. Szekvenciális hálózatok (aszinkron és szinkron hálózatok)

DIGITÁLIS TECHNIKA II

5. Hét Sorrendi hálózatok

DIGITÁLIS TECHNIKA II

funkcionális elemek regiszter latch számláló shiftregiszter multiplexer dekóder komparátor összeadó ALU BCD/7szegmenses dekóder stb...

DIGITÁLIS TECHNIKA I BINÁRIS SZÁMRENDSZER BEVEZETŐ ÁTTEKINTÉS BINÁRIS SZÁMRENDSZER HELYÉRTÉK. Dr. Lovassy Rita Dr.

Laborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD)

Digitális technika házi feladat III. Megoldások

Aszinkron sorrendi hálózatok

DIGITÁLIS TECHNIKA I

Logikai áramkörök. Informatika alapjai-5 Logikai áramkörök 1/6

6. hét Szinkron hálózatok tervezése és viszgálata

Megoldás Digitális technika I. (vimia102) 4. gyakorlat: Sorrendi hálózatok alapjai, állapot gráf, állapottábla

Hobbi Elektronika. A digitális elektronika alapjai: Sorrendi logikai áramkörök 1. rész

Digitális Rendszerek (BSc)

Digitális technika VIMIAA02

Digitális technika VIMIAA02

Digitális technika - Ellenőrző feladatok

IRÁNYÍTÁSTECHNIKA I.

PAL és GAL áramkörök. Programozható logikai áramkörök. Előadó: Nagy István

Digitális technika (VIMIAA01) Laboratórium 4

Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 5

XI. DIGITÁLIS RENDSZEREK FIZIKAI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK KÉRDÉSEI Ebben a fejezetben a digitális rendszerek analóg viselkedésével kapcsolatos témákat

Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 5

Hobbi Elektronika. A digitális elektronika alapjai: Sorrendi logikai áramkörök 2. rész

DIGITÁLIS TECHNIKA A FÉLÉV TEMATIKAI VÁZLATA ÉS ISMERETANYAGA (1) ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS A FÉLÉV TEMATIKAI VÁZLATA ÉS ISMERETANYAGA (3)

hét Sorrendi hálózatok tervezési lépései: szinkron aszinkron sorrendi hálózatok esetén

A feladatokat önállóan, meg nem engedett segédeszközök használata nélkül oldottam meg. Olvasható aláírás:...minta VIZSGA...

Előadó: Nagy István (A65)

Véges állapotú gépek (FSM) tervezése

A fealdatot két részre osztjuk: adatstruktúrára és vezérlőre

Számlálók és frekvenciaosztók Szinkron, aszinkron számlálók

Hobbi Elektronika. A digitális elektronika alapjai: Sorrendi logikai áramkörök 3. rész

D I G I T Á L I S T E C H N I K A Gyakorló feladatok 3.

ANALÓG ÉS DIGITÁLIS TECHNIKA I

Hazárdjelenségek a kombinációs hálózatokban

DIGITÁLIS TECHNIKA I PÉLDA: 3 A 8 KÖZÜL DEKÓDÓLÓ HOGYAN HASZNÁLHATÓ EGY 4/16-OS DEKÓDER 3/8-AS DEKÓDERKÉNT? D 2 3 DEKÓDER BŐVÍTÉS

PAL és s GAL áramkörök

Közlekedés gépjárművek elektronikája, diagnosztikája. Mikroprocesszoros technika. Memóriák, címek, alapáramkörök. A programozás alapjai

Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 4

Irányítástechnika I. Dr. Bede Zsuzsanna. Összeállította: Dr. Sághi Balázs, egy. docens Dr. Tarnai Géza, egy. tanár

ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA ELEKTROTECHNIKA

Digitális technika VIMIAA01 5. hét Fehér Béla BME MIT

1. Kombinációs hálózatok mérési gyakorlatai

Digitális technika VIMIAA01 5. hét

A feladatokat önállóan, meg nem engedett segédeszközök használata nélkül oldottam meg: Olvasható aláírás:...

4. hét: Ideális és valódi építőelemek. Steiner Henriette Egészségügyi mérnök

Áramkörök elmélete és számítása Elektromos és biológiai áramkörök. 3. heti gyakorlat anyaga. Összeállította:

Kombinációs hálózatok és sorrendi hálózatok realizálása félvezető kapuáramkörökkel

Integrált áramkörök/4 Digitális áramkörök/3 CMOS megvalósítások Rencz Márta

Szórt spektrumú adatátvitel modellezése

5. KOMBINÁCIÓS HÁLÓZATOK LEÍRÁSÁNAK SZABÁLYAI

Logikai hálózatok. Dr. Bede Zsuzsanna St. I. em. 104.

Ellenőrző mérés mintafeladatok Mérés laboratórium 1., 2011 őszi félév

Digitális Technika II. jegyzet

A/D és D/A konverterek vezérlése számítógéppel

Véges állapotú gépek (FSM) tervezése

7. hét Sorrendi hálózatok építőelemei II.

Elektronika 11. évfolyam

Gépészmérnöki és Informatikai Kar Automatizálási és Kommunikáció- Technológiai Tanszék

1. Az adott kapcsolást rajzolja le a lehető legkevesebb elemmel, a legegyszerűbben. MEGOLDÁS:

DIGITÁLIS TECHNIKA I. Kutatók éjszakája szeptember ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS A TANTÁRGY IDŐRENDI BEOSZTÁSA DIGITÁLIS TECHNIKA ANGOLUL

2. Digitális hálózatok...60

Máté: Számítógép architektúrák

DIGITÁLIS TECHNIKA I

MIKROELEKTRONIKA, VIEEA306

Hobbi Elektronika. A digitális elektronika alapjai: Sorrendi logikai áramkörök 4. rész

EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA

8.3. AZ ASIC TESZTELÉSE

MUNKAANYAG. Mádai László. Sorrendi hálózatok II. A követelménymodul megnevezése: Elektronikai áramkörök tervezése, dokumentálása

A gyakorlatokhoz kidolgozott DW példák a gyakorlathoz tartozó Segédlet könyvtárban találhatók.

Hobbi Elektronika. A digitális elektronika alapjai: További logikai műveletek

Kombinációs hálózat. sorrendi hálózat. 1. ábra

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

Digitális technika II. (vimia111) 5. gyakorlat: Tervezés adatstruktúra-vezérlés szétválasztással, vezérlőegység generációk

Átírás:

DIGITÁLIS TECHNIKA Dr. Lovassy Rita Dr. Pődör Bálint Óbudai Egyetem KVK Mikroelektronikai és Technológia Intézet 6. ELŐADÁS ELŐÍRT TANKÖNYV-IRODALOM Sorrendi hálózatok, flip-flopok, regiszterek, számlálók, stb. Arató: Logikai rendszerek..., 158-189.old. Zsom: Digitális technika I, 318-345 old. Rőmer: Digitális rendszerek..., 98-116 old. Rőmer: Digitális... példatár, 30-36 old. 1 2 ELEMI SORRENDI HÁLÓZATOK Kombinációs hálózatok: elemi kombinációs hálózatokból azaz kapukból építhetők fel. Sorrendi (szinkron és aszinkron) hálózatok: szintén felépíthetők elemi sorrendi hálózatokból (is). Elemi sorrendi hálózatok: önmagukban igen egyszerű logikai feladatok megoldására képesek csak, egy szekunder változójuk van. Tehát csak két állapotuk van, bemeneteik száma egy vagy kettő. Nevük billenőkör, bistabil multivibrátor, tároló, vagy flip-flop. ELEMI SZINKRON TÁROLÓELEM (FLIP-FLOP) MŰKÖDÉSE A logikai vezérlés hatása mindaddig nem érvényesül a kimeneten, amíg az órajel el nem indítja a flip-flop belső állapotváltozásait. Ezen tranziens folyamat ideje alatt nem szabad a hálózat logikai vezérlését változtatni. Az órajel periódusideje hosszabb legyen mint a leghosszabb tranziens ideje. 3 4 FLIP-FLOPOK (TÁROLÓK) Kétállapotú billenő elemek, flip-flop-ok (bistabil multivibrátor, billenőkör). Leggyakrabban használt flip-flopok (logikai működés szerint): R-S (vagy S-R) flip-flop J-K flip-flop T flip-flop D flip-flop set-reset toggle delay, data FLIP-FLOPOK (TÁROLÓK) MŰKÖDÉSE - Az aszinkron működésű tárolók állapotváltozása a bemenetre adott vezérlőjel hatására közvetlenül jön létre a késleltetési idő elteltével. - A szinkron (órajellel vezérelt) flip-flopok állapotváltozása csak akkor jön létre, ha a szinkronizáló (óra, CLOCK) bemenetükre megérkezik az órajel. Mindegyik szinkron módon működik, de az R-S flip-flop működhet aszinkron módon is. 5 6 1

FLIP-FLOPOK: STATIKUS ÉS DINAMIKUS VEZÉRLÉS A FF-ok vezérlése kétféle lehet: statikus vagy dinamikus. - A statikus vezérlő bemenetekre a vezérlési táblázat szerint logikai 0 vagy logikai 1 egyenszinteket kell adni az állapotváltozás létrehozására. TÁROLÓK ÉS FLIP-FLOPOK: JELÖLÉSEK CK CK (a) (b) (c) (d) CK: órajel Amplitude Time - Dinamikus vezérlés: a FF billenése a dinamikus vezérlő bementre adott jel meghatározott irányú változásának hatására jön létre ( élre billenő, edge-triggered). 7 Cycle time = 25 ns (a) CK=1, (b) CK=0 szint esetén írja be D-t, (c) CK emelkedő, (d) CK lefelé menő élénél. Sokszor S (set, PR preset), R (reset, clear) be- és Q# kimenet is van. 8 SR FLIP-FLOP: BEVEZETÉS Az SR (set-reset) flip-flop a digitális rendszerekben használt egyik legegyszerűbb tároló, amely egy kombinációs hálózat direkt visszacsatolásával, azaz aszinkron sorrendi hálózattal valósítható meg. - Két bemenet: set, reset és két kimenet - Visszacsatolt kapcsolás - Három megengedett és egy tiltott állapot - A megengedett állapotok stabilak - A tiltott állapot instabil lehet SET-RESET (S-R) FLIP-FLOP (1) Egyszerű igazságtábla S R Q n+1 0 0 Q n 0 1 0 1 1 X SET beírás, RESET törlés, függetlenül attól, mi volt az előző állapota. Definiált működés: S = 1 a FF állapotát 1-re állítja be, a vezérlés megszűnése után is 1-ben marad R = 1 a FF állapotát 0-ra állítja be, és 0- ban is marad Ha egyidejűleg S és R értéke 0 akkor az állapot nem változik (billenés nem történik), a flip-flop az előző állapotát tárolja, (állapotmegőrzés). 9 Ha S és R egyidejűleg 1 akkor a FF működése definiálatlan, tehát ez a vezérlési mód logikailag tiltott. 10 S-R FLIP-FLOP S = R = 1 ESET S-R FLIP-FLOP (2) S = R = 1 esetén nincs definiálva a kimenet, ezért ez a bemeneti kombináció nem megengedett. Ennek ellenére egy adott implementáció nyilván jól definiált értéket produkál a kimeneteken. Pl. a NOR alapú megoldás mindkét kimeneten 0-át a NAND alapú megoldás 1-t azonban mindkét esetben a két kimenet nem lesz egymás komplemense, mindkettő 1 illetve 0 lesz. 11 Összetett igazságtábla S R Q n Q n+1 0 0 0 0 0 0 1 1 0 1 0 0 0 1 1 0 1 0 0 1 1 1 1 0 tiltott 1 1 1 tiltott 12 2

J-K FLIP-FLOP (1) - Bizonyos szempontból az RS FF tovább bővített változata. - Vezérlési funkciót rendel az RS FF tiltott vezérlési kombinációjához is. - Megfeleltetés: S J R K Egyszerű igazságtábla J K Q n+1 0 0 Q n 0 1 0 _ 1 1 Q n J-K FLIP-FLOP (2) Definiált működés: J = 1 a FF állapotát 1-re állítja be, K = 1 a FF állapotát 0-ra állítja be, Ha J és K értéke egyidejűleg 0 akkor az állapot nem változik. Ha J és K egyidejűleg 1 akkor megcseréli (komplementálja) a FF megelőző tartalmát. 13 14 J-K FLIP-FLOP (3) J-K FLIP-FLOP: IDŐDIAGRAM Összetett igazságtábla J K Q n Q n+1 0 0 0 0 állapotmegőrzés 0 0 1 1 állapotmegőrzés 0 1 0 0 nullázás 0 1 1 0 nullázás 1 0 0 1 beírás 1 beírás 1 komplementálás 1 1 1 0 komplementálás 15 16 T (TOGGLE) FLIP-FLOP A D FLIP-FLOP (1) A T (TOGGLE, ~ kb. ide-oda billen) flip-flop egyetlen vezérlő bemenettel rendelkező tároló elem. A T bemenetre jutó aktív vezérlés a tároló állapotát az ellenkezőjére változtatja. A J-K FF-ból származtatható, ha a J és K bemeneteket összekötve képzeljük. T J K y T Q n Q n+1 0 0 0 0 1 1 1 1 0 Z 17 A D (DELAY) flip-flop Q kimenetének állapota az (n+1)-ik ütemben az lesz, ami a D előkészítő bemenet állapota volt az n-edik ütemben: Q n+1 = D n 18 3

A D FLIP-FLOP (2) A D FLIP-FLOP (3) Igazságtábla és karakterisztikus egyenlet n-edik (n+1)-edik ütem n Q n+1 0 0 0 0 1 0 1 1 1 Q n+1 = D Az (n+1)-edik ütemben felvett állapot független attól, hogy mi volt a FF állapota az n-edik ütemben. A FF nem emlékszik az előző állapotára! - flip-flopot valamilyen értéket megtartó regiszter (latch) felépítésére használják. - Pl. egy digitális mérőműszer egy kijelzésének megtartására mindaddig, amíg a műszer egy újabb mérést nem produkál. 19 20 2 független D flip-flop: MSI V cc 14 13 12 11 10 9 8 FLIP-FLOPOK A GYAKORLATBAN #Q PR #Q PR 21 1 2 3 4 5 6 7 GND 22 Közös CK-val vezérelt 8 bites D flip-flop: regiszter V cc 20 19 18 17 16 15 14 13 12 11 FÉLVEZETŐS REGISZTEREK: BEVEZETÉS Funkciójuk több bitnyi, rövid ideig rendelkezésre álló információ tárolása egy meghatározott ideig (tároló regiszterek). A flip-flopok 1 bit információ tárolására alkalmasak, tehát egy n bit információ tárolásra alkalmas regiszter n db flip-flopból áll. Az információt csak folyamatos, megadott tűréshatáron belüli tápfeszültség érték mellett tudják megőrizni. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 GND 23 24 4

BEÍRÁS ÉS KIOLVASÁS MÓDJAI (1) A regiszterek olyan szekvenciális hálózatok,amelyekbe az adatokaz órajel segítségével sorosan és/vagy párhuzamosan beírhatók. Az adatokkal relatív helyváltoztatást tudnak elvégezni (shift-léptetés), és az adatok belőlük sorosan és/ vagy párhuzamosan kiolvashatók. A regiszterrel elvégzendő műveletet pl.: beírás, léptetés, rotálás, stb. A regiszterek megvalósításához általában átlátszó, vagy élvezérlésű D vagy J-K tárolókat használnak. párhuzamos beírás és kiolvasás soros-párhuzamos bemenet, soros kimenet Soros bemenet illetve kimenet: az információ hely-értékről helyértékre továbbítódik, így a szomszédos helyértékek között áramköri kapcsolat van. 26 BEÍRÁS ÉS KIOLVASÁS MÓDJAI (2) REGISZTEREK FAJTÁI soros beírás, párhuzamos kiolvasás soros bemenet és kimenet Felhasználás és felépítés szerint két csoport: - tároló regiszterek; - léptető regiszterek (shift register). soros-párhuzamos bemenet és soros-párhuzamos kimenet A beírandó, illetve a kiolvasandó információt kapuzni is lehet: 27 kapuzott be-, illetve kimenetű regiszter. 28 ALKALMAZHATÓ TÁROLÓK A léptetőregiszter flip-flopok olyan lánca, amely lehetővé teszi, hogy a bemenetére adott információ minden egyes órajel hatására egy flip-floppal tovább lépjen. A bemeneti jel késleltetve, de változatlanul jelenik meg a kimeneten. A léptetőregiszterek esetén a soros és párhuzamos beírás és kiolvasás, valamint a kétféle léptetési irány miatt sokféle típus állítható elő. A léptetőregiszterekben az ún. közbenső tárolású típusú flipflopok (pl. master-slave) alkalmasak. Az ún. átlátszó tárolótípus erre a célra nem felel meg, mert a bemenetre adott információ azonnal végigfutna az egész regiszteren már az első órajel hatására. A megfelelő működés érdekében (minden léptetési parancsra egy és csakis egy léptetés) feltétlenül órajelvezérelt flip-flopokat kell alaklmazni. 30 5

adat GYŰRŰS REGISZTER (1) X3 X2 X1 X0 SHIFTREGISZTER MINT SZÁMLÁLÓ Léptető regiszterből sokféle módon lehet számlálót kialakítani. léptetés A gyűrűs regiszter jellemzője a visszacsatolás, utolsó bit kimenete az első bit bemenetére van kötve. Az egyszer beleírt értékét minden órajelnél a következő bit helyre lépteti. A recirkulációs (gyűrűs) regiszterben az órajel cirkulációban tartja a bináris információt, melyet párhuzamosan lehet beírni. Nevezik gyűrűs számlálónak is. Gyűrűs számláló Johnson számláló Álvéletlenszám generátor Közös alapelv: a léptető regiszter kimeneteit egy kombinációs hálózaton keresztül visszavezetik a soros bemenetre. Sok fontos áramkör vezérlőjeként nyer felhasználást. 31 32 GYŰRŰS SZÁMLÁLÓ A gyűrűs számlálónál a visszacsatoló kombinációs hálózat egy darab drót. Kódolás: Qa Qb Qc Qd 1 0 0 0 0 1 0 0 0 0 1 0 0 0 0 1 GYŰRŰS SZÁMLÁLÓ Ilyen jelsorozatokkal pl. vezérlési feladatok oldhatók meg. Hasonló kimeneti sorozatot pl. egy számlálóval címzett dekóderrel is elő lehet állítani, azonban ennek hátránya, hogy a dekóder bementén egynél nagyobb Hamming távolságúak is lehetnek ez egymást követő címek így ezeknél az átmeneteknél funkcionális hazárd léphet fel (tranziensnyi időre olyan kimenet is aktivizálódhat, amelynek nem kellene). 33 34 JOHNSON (MÖBIUS) SZÁMLÁLÓ A visszacsatoló hálózat egyetlen inverter. Így 0 kezdeti érték mellet a számláló először feltölti magát egyesekkel, majd nullákkal. Kódolás: Qa, Qb, Qc, Qd: 0000, 1000, 1100, 1110, 1111, 0111, 0011, 0001 JOHNSON (MÖBIUS) SZÁMLÁLÓ Állapot dekódolás: két-bementű ÉS kapu és inverterek. Pl. 0000 (0) Qa Qd 1000 (1) QaQb stb. Az így előállított kimenet nem lesz hazárdos, mivel az egymást követő kódok szomszédosak. 35 36 6

GYŰRŰS REGISZTER (2) & MODULÓ SZÁMLÁLÓ Bizonyos alkalmazásokban (álvéletlen generátor, hibafelismerő kódolás) használatos a léptető regiszterből a KIZÁRÓ-VAGY visszacsatolással létrehozott Moduló számláló. A 8 bites gyűrűs regiszter az adott visszacsatolással 12 állapotú. 000...0 állapotból indulva a 4. majd a 16.. stb. órajelre a regiszter állapota 11110000. 37 ÁLVÉLETLENSZÁM GENERÁTOR =1 A B C D 0 0 0 1 Szekvencia: (1) 0001, (8) 1000, (4) 0100, (2) 0010, (9) 1001, (12) 1100, (6) 0110, (11) 1011, (5) 0101, (10) 1010, (13) 1101, (14) 1110, (15) 1111, (7) 0111, (3) 0011. 7