Afrika tanulmányok c. kurzus Gyarmatosítás, a Kongó Akta, függetlenedő államok, nemzetállamok Afrika-szerte, integrációs törekvések Dr. Tarrósy István 2016. szeptember 26.
gyenge állam (weak state) államkudarc (state failure) bukott állam (failed state) à Sok kritika ezek kapcsán: a Nyugat előítéletes megközelítését látják bennük törékeny állam (fragile state) kormányzati hiányosság (governance shortcomings) államkrízis (Crises de l Etat)
Núbia és Akszum à közvetlen egyiptomi befolyás eredményei A középkor és az újkor számos afrikai állam létrejöttének és virágzásának kora à pl. Ghánai Birodalom, Mali Birodalom (de ugyanígy: Darfur, Benin, Kongó, stb.) Ezek többsége a 19. sz-ra már szétesett vagy a gyarmastosító hadjáratok felszámolták. Európaiakban: az államiság a fehér ember ajándéka. à gyarmati állam Első afrikai államok
Az államfelfogást a gyarmatosítók olyan társadalmi közegbe ültették át, amely teljesen különbözött az európai feltételektől. Az újonnan megszerzett különböző területeket, népeket, egységeket kellett egységes egésszé szervezni. à így születtek meg az új gyarmati államok Új közigazgatási egységek Közvetett közvetlen uralom (angolok) Új gyarmati fővárosok, helyi közigazgatási központok Gyarmati állam
Ilyen volt előtte - Milyen lett utána? Forrás: http://www.uiowa.edu/~c016003d/assignments/mapsmapterms/africacolonial.htm Berlini Konferencia 1884. november 15-én nyílt meg afrikai ügyeket tárgyaló nemzetközi konferencia Más néven: Kongó Konferencia à A kongresszust közvetlenül megelőző és az azt követő éveket nevezi a szakirodalom a versenyfutás Afrikáért (Scramble for Africa) időszakának.
14 ország: Belgium, Dánia, Egyesült Államok, Franciaország, Hollandia, Olaszország, Oroszország, Osztrák-Magyar Monarchia, Nagybritánia, Németország, Portugália, Spanyolország, Svédország- Norvégia, Törökország (Oszmán Birodalom) Ki, mit ért el? Résztvevők Kép és térkép forrása: http://wysinger.homestead.com/berlinconference.html
A konferencia zárónyilatkozata 1. Érdekszférák felosztása 2. A kereskedelem szabadsága a Kongó Medencében 3. A Kongó Medence semlegessége 4. A Kongó folyó hajózása 5. A Niger hajózása 6. Az afrikai kontinens partjai további megszállásának szabályai à Nemzetközi jogban: Kongó-akta A kereskedelmi szabadság és a rabszolgaság érdekében (1885. febr. 26.) General Act of the Berlin Conference on West Africa http://africanhistory.about.com/od/eracolonialism/l/bl-berlinact1885.htm
A kakukktojás : Kongó Egyetlen ember à II. Lipót személyes domíniuma lett. A hagyaték Képek forrása: http://news.bbc.co.uk/2/hi/africa/3516965.stm 1835-1909
A Kongó-akta és a missziós munka Más megközelítésben: a konferencia a kontinensen betöltött szerepeket és feladatokat jelölte ki és osztotta szét. Közép-Afrikára vonatkozóan lefektette az afrikai missziós munka alapjait à a livingstone-i elvek hivatalos elismerést nyertek à a katolikus egyház lett az elvek legfőbb képviselője Forrás és javasolt olvasmány: Kicsindi Edina: A katolikus egyház szerepkeresése a világpolitika színpadán a 19. század végén. Interneten: http://www.zanex.hu/katolikus.htm
Javasolt további olvasmányok Szabó Loránd: II. Lipót belga uralkodó és Kongó Szabad Állama (1885 1908): historiográfiai áttekintés. In: Sebestyén Szombathy Tarrósy (szerk.) (2006): Harambee. 352-365. o. Szabó Loránd: Afrika felosztása? Az 1884-1885-ös berlini Kongó Konferencia. In: Szabó Ölbei Wilhelm (szerk.) (2002): Anyaországok és (volt) gyarmataik 1. 85-92. o. Kicsindi Edina: Scramble for Africa : Livingstone és a portugálok. In: Szommer Szabó Ölbei Wilhelm (szerk.) (2006): Anyaországok és (volt) gyarmataik 2. 105-116. o.
Berlin után Forrás: http://www.uiowa.edu/~c016003d/assignments/mapsmapterms/africacolonial.htm - Az európai hatalmak Afrika túlnyomó részét felosztották - Az I. világháború kimenetelét az afrikai hadszínterek egyike sem befolyásolta érdemben. - Viszont hatása Afrika szempontjából, Afrikára nézve volt jelentős!
A világháborúk és Afrika: hatások Több mint 1 M afrikai katona szolgált fegyveresen. Kb. 150 e halott + még több sebesült, rokkant. Az afrikaiak érzékenyebbé váltak a rasszizmus mindennapos megnyilvánulásaira. A fehér gyarmatosítók legyőzhetetlenségének legendája véget ért. A háború végére egész Afrika részévé vált a nagy konfliktusnak. Az anyaországok a gyarmatok teljes erőforrásait igyekeztek felhasználni à különböző addicionális problémákat okozva.
Viszonyok a háború kitörésekor és a háború alatt Központi hatalmak: Togo, Kamerun, Német-Kelet-Afrika, Délnyugat-Afrika Antant hatalmak: fölény! à ld. térkép
Egy konkrét ügy: Egyiptom Általában fontos volt a szállítás kérdése okán à szállítási útvonalak biztonsága, így Szuezi-csatorna A török hadbalépést követően a britek 1914 december közepén Egyiptomot protektorátussá nyilvánították. Maga a csatorna 1869-től üzemel. 192 km hosszú. Egyértelműen az Afrikába irányuló európai gyarmatosító penetráció egyik fő csatornája volt. Ma a világ tengeri kereskedelmének kb. 8%-át a csatornán keresztül bonyolítják. 2007-ben kb. 18.000 hajó kelt át a csatornán. Egy átkelés közel 150.000 USD-ba kerül. (egy hajó max. 150.000 tonnát vihet à 1.000 USD/tonna)
Párizsi békekonferencia - 1919 Németo. megfosztása gyarmataitól Önrendelkezés joga Korlátozó szabályok a mandátumterületekre De: mit akart kezdeni Európa az afrikai területekkel? The Big Three: Lloyd George, Vittorio Emanuele Orlando Georges Clemenceau, Woodrow Wilson Képforrása: http://en.wikipedia.org/wiki/ Paris_Peace_Conference,_1919
Pár fontos irányzat Lugardizmus à Frederick Lugard à Közvetett uralom Sarrault-féle koncepció: francia területeken à chefferie-rendszer Pánafrikanizmus Garveyizmus Négritude
A telepes kérdés A telepesek hazájuknak tekintették azt az országot, ahol éltek. Számuk a II. VHB-ig 4 M-ra nőtt (1880: 750 e fő). Európaiak fele Dél-Afrikában, a többi Algériában, Marokkóban, Tunéziában. A Szaharától délre kb. 1 M Ázsiából jött, főként indiaiak, kisebb számban arabok. Ált. óriási befolyásuk volt a helyi gyarmati kormányzatra. Kiváltságos helyzet, és törekvés, hogy az afrikaiakat a hatalmukat tápláló forrásoktól távol tartsák. à Joguk van az Afrika fölötti uralomra + szilárd hit az európai felsőbbrendűségben à Ez lassan szertefoszlik.
Afrika a II. világháborúban 1939 szeptemberétől Afrika újra hadszíntérré vált. 1942. okt. 23 nov. 3.: El Alamein-i csata Szemben az I. VHB-val a II. VHB alatt sok száz ezer afrikai katonát vetettek be a franciák és az angolok is. 1941.08.14. Atlanti Charta Összességében: Afrika jelentősége megnőtt
V. Pánafrikai Kongresszus, 1945 1945 október, Manchester összafrikainak kiáltotta ki magát A küldöttek nagyobbik hányada már Afrikából érkezett! Az Atlanti Charta alapelveinek azonnali alkalmazásáért szállt síkra valamennyi gyarmatnak meg kell szabadulnia a külföldi imperializmus politikai és gazdasági fennhatóságától Vezető személyisége: Kwame Nkrumah: Afrikai Egyesült Államok integrációs terve 1909-1972
Afrika 1955 2005 Forrás: Meredith, Martin (2006)
Függetlenség: az államok apparátusainak afrikanizálása à afrikanizáció Legnagyobb akadály: képzett afrikaiak hiánya! Pusztán politikai v. etnikai alapon történő hivatalosztogatások à politikai korrupció, államapparátus diszfunkciója, belső etnikai konfliktusok!! Afrikai nacionalista pártok elképzelése: a 20. sz. második felének modern nemzetállama. Még tovább duzzasztották az apparátust, klientúrát építettek. Nem rendelkeztek elég belső forrással à hitel Függetlenné vált afrikai államok
Befelé erőt mutattak, keményen léptek fel a tribalizmus, a regionalizmus, a partikuláris hatások ellen. A külvilággal szemben gyengének bizonyultak. Afrikai Egységszervezet Chartája 16. sz. határozat (1964 július, Kairó): a függetlenség kivívásának pillanatában egymás között fennálló határok megváltoztathatatlanságának elve (uti possidetis = lt. ahogy birtokolod) Casablanca-csoport Monrovia-csoport Közös jellemzők
Tradicionális modern à a mai Afrika megértéséhez mindkettőre szükség van! A modern állam fogalmát sokan európai találmányként fogják fel. A lokális és regionális identitásokból a nemzeti identitás megteremtését kívánták elérni, a nacionalizmus segítségével. à ezt a nemzetállami struktúra jelenítette meg Saroktétel: a nemzetnek szüksége van saját államára, az államnak szükséges van saját nemzetére. Államok válsága 1.
Fekete-Afrika szinte minden állama multietnikus (kivéve: Szomália, Madagaszkár, Lesotho, Szváziföld) Sok esetben: blokkolt demokrácia à hiányoztak az államtól, a patrónusi- vagy klientúra-rendszertől független középrétegek. Az irányítás nem az uralkodó pártok, hanem az ún. államosztály néhány vezető képviselőjének, az ő szűk köreiknek privilégiuma volt! à e szűk körben a hatalom átörökíthető A katonai puccsok is elsősorban ezen elitek belső átrendeződésének megnyilvánulásai voltak. Államok válsága 2.
Maga az állam tartós válságban van Afrikában. A külső körülmények drasztikusan váltak rosszabbakká. Az állami szolgáltatások hatékonyságukat vesztették, sok helyütt valójában meg is szűntek. Az államok identitásválságba kerültek. Felszínre törtek az addig elfojtott etnikai, vallási és egyéb konfliktusok. A nemzeti kohézió meggyöngült. A nemzetállamok szerepe globálisan leértékelődött. Az állam struktúrái felpuhultak, az állam legitimációs válságba került. Az etnikai korrupció elburjánzott. Államok válsága 3.
Globális biztonsági kérdés 1980-as, 90-es évek: erőltetett SAP-k à tovább mélyítette a kudarcokat Még korruptabb, vad piacgazdaság alakult ki. à az afrikai államok kriminalizálódása Egy pozitívum (!): Afrika politikai térképéről eltűntek a katonai diktatúrák. A fegyverkereskedelem azonban újabb, illegális csatornákon talál utat magának. Az államok erőszak-monopóliumát a nem-állami erőszakszereplők, a klánok, hadurak dekoncentrált erőszak-monopóliuma váltotta fel. Afrika maga változtat à AU létrehozása Afrika és a világ