Sportfinanszíroz rozás Dr Gısi G Zsuzsanna Közgazdász Egyetemi adjunktus SE TSK 1
2 Malonyai
PÉNZ ÉS SPORT???? 3
Sportfinanszíroz rozás s részeir Az egyéni sportolás és fizikai aktivitás finanszírozása A sport szervezetrendszerének finanszírozása A sport intézményrendszerének finanszírozása 4
Egyéni sportolás fizikai aktivitás 5
Sporttevékenys kenység A sporttevékenység végzése olyan széles értelemben vett szolgáltatásként értelmezendı, amelyben a szolgáltatás igénybevevıi pénzt adnak azért, hogy a sportolás létrejöjjön. A csere tárgya célja szerint a sportszolgáltatás lehet: Részvételi sport, ahol a csere tárgya a sportolás lehetısége, a sportban való részvétel, azaz a fogyasztó azért ad pénzt, hogy a sporttevékenységet maga végezhesse. A szakirodalom számos fogalommal írja le a jelenséget, amelyek közül a leggyakrabban használtak: sport-for-all, szabadidıs sport, rekreációs sport, amatır sport, mass (tömeg)sport. Látványsport, ahol a csere tárgya mások sportolásának megtekintése, azaz a fogyasztó azért ad pénzt, hogy mások sportolásának látványát élvezhesse. A szakirodalomban a jelenséget közönség vagy szórakoztatóipari sportként is szokás emlegetni. 6
A reálsportfogyasztás kvadratikus modelljének becslése (1992-2006) A magyar háztarth ztartások sport- fogyasztásának trendje Paár Dávid (NYME-KTK) 7
A magyar háztarth ztartások jövedelmi j A reáljövedelmek kvadratikus modelljének becslése (1992-2005) trendje Paár Dávid (NYME-KTK) 8
A jövedelmi j és s a sportfogyasztási si trendek kapcsolata Sport Gazdaság Értékek Szakmai Konferencia, Budapest, 2009. 06. 25. Paár Dávid (NYME-KTK) 9
A sportfogyasztás s relatív árának változása Paár Dávid (NYME-KTK) 10
Ívrugalmassági gi vizsgálatok Az egyik évről a másikra a háztartások jövedelmében bekövetkezett %-os változás hatására milyen irányban és hány %- kal változott a háztartások sportfogyasztása? Évek 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 Jövedelem- rugalmasság 0,59 42,77 0,94-1,00-24,19 9,88 5,03-1,58 0,01 6,06 1,00 4,64 ε jövedelem > 0 normáljószág ε jövedelem < 0 inferior jószág ε jövedelem < 1 létszükségleti jószág ε jövedelem > 1 luxus jószág Paár Dávid (NYME-KTK) 11
Következtetések I. A sportolás s luxus Növekvı jövedelem hatására nın a sportfogyasztás Relatív árkomponenst használjuk Növekvı árak hatására csökken a sportfogyasztás s (árrugalmasan( rrugalmasan) Paár Dávid (NYME-KTK) 12
Következtetések II. A sportoló nemzet ideájának megvalósítására a kutatás alapján n két, k egymással kölcsk lcsönhatásban lévıl út kínálkozik a kutatás s alapján: a háztartások nettó reáljövedelmének számottevő emelése alapvető, mozgáscentrikus szemléletváltás a lakosság körében Paár Dávid (NYME-KTK) 13
Sporttevékenys kenység g finanszíroz rozásának egyenlete Y=Ra Ra+Rs+Rm+Rf+Rg Rg+RpRp Y a sporttevékenység tulajdonosának a sporttevékenység elıállításából származó összes közvetlen bevétele Ra a sportolótól származó bevétel Rs a mások sportolását a sporttevékenység helyszínén megtekintı fogyasztóktól származó bevétel Rm a sporttevékenység médiumokban való közvetítési díj Rf a vállalatok által az adott sporttevékenység marketingeszközként használatáért fizetett díj Rg a sporttevékenység által generált járulékos bevételek Rp a sporttevékenység elıállításának közösségi támogatása 14
Sporttevékenys kenységek finanszíroz rozása 1. Informális sport 2. Magánfinanszírozású sport 2.1. Részvételi finanszírozás 2.2. Külsı finanszírozású 2.2.1. Közönség 2.2.2. Vállalati 2.2.3. Média 2.2.4. Vegyes külsı finanszírozás 2.3. Vegyes magánfinanszírozás 3. Közösségi finanszírozású sport 3.1. Állami 3.2. Önkormányzati 15
16
Informális sport Az informális sport esetében Y=0. A korábbi meghatározások alapján egyértelmő, hogy az informális keretek között végzett sportolás esetében nincs cserekapcsolat, a sportolók nem kerülnek kapcsolatba a sportpiaccal. Ebben az esetben a sportolásnak gyakorlatilag nincsenek költségei, értelemszerően erıforrásokra sincs szükség. Sok esetben az informális sporttevékenységek végzéséhez is szükség van valamiféle térre, eszközre strand, park, fürdınadrág, futócipı, fitness videokazetta, stb., és mint látni fogjuk, ez egyáltalán nem elhanyagolható része a sport egészének, de ebben az esetben a sporttevékenység végzéséhez közvetlen külsı segítségre (szolgáltatásra) nincs szükség. 17
Magánfinansz nfinanszírozás A magánfinanszírozású a sporttevékenység finanszírozásában a piaci szereplık által vállalt rész meghaladja a közösségi támogatások mértékét. 18
Részvételi finanszíroz rozás A magánfinanszírozás egyik alapesete a részvételi finanszírozás, ahol Ra>Rs+Rm+Rf+Rg+Rp. Ebben az esetben a sportolók saját maguk finanszírozzák a sportolásukat, a sporttevékenység tulajdonosának a sportolótól származó jövedelme meghaladja az összes többi szereplıtıl származó bevételek összességét. A sportoló a sportszolgáltatást vásárolhatja belépıjegy, bérlet, egyesületi vagy klub tagsági díj, stb. formájában. A részvételi sport klasszikus esete: Y=Ra, amikor a sportszolgáltatónak kizárólag a sportolótól származik bevétele. 19
Külsı finanszíroz rozás A magánfinanszírozás másik alapesete a külsı finanszírozás Rs+Rm+Rf+Rg>Ra+Rp, amikor nem a sporttevékenységet végzık és nem is a közösség finanszírozza a sportolást, hanem külsı piaci szereplık: a közönségtıl, szponzoroktól és médiumoktól származó összbevétel meghaladja a sportoló által fizetett és a közösségi támogatás együttes összegét. A magánfinanszírozású sport sokféle lehet. 20
Külsı finanszíroz rozás - közönség A klasszikus (korai) látványsportok közönség sportkéntértelmezhetık, ahol Rs> Rm+Rf+Rg+Ra+Rp, azaz a közönségtıl származó bevételek meghaladják a minden más szereplıtıl származó bevételek összességét 21
Külsı finanszíroz rozás - vállalati Vállalati vagy marketingsportként határozhatjuk meg, amikor alapvetıen a vállalatok finanszírozzák a sporttevékenységét, Rf>Rs+Rm+Rg+Ra+Rp. Ezt vagy belsı (vállalati sportnapok, munkahelyi sport, stb.) vagy külsı marketing célokból teszik (adidas streetball, Predator Kupa, Nike streetfutball, stb.). Az utóbbi idıben terjed a kapcsolati tıke illetve a vállalati tulajdonosok egyéni imázs-építési céllal való sportfinanszírozása (Abramovics-jelenség), amelynek elıterébe formálisan többnyire valamilyen vállalati szerzıdéses kapcsolatrendszer áll. Hasonló okokból soroljuk ide a külsı mecenatúra jellegő sportfinanszírozást is. 22
Külsı finanszíroz rozás - Média Médiasportként értelmezzük azt a sportfinanszírozást, amikor a médiumoktól származó bevételek (jogdíjak) meghaladják a minden más szereplıtıl származó bevételek összességét: Rm>Rs+Rf+Rg+Ra+Rp. Ebben az esetben a sporttevékenysége immár kevéssé a sporthoz, mintsem a televíziós mősorkészítéshez kötıdik.(olimpia???) 23
Külsı finanszíroz rozás - vegyes A modern sportban nem ritka, hogy bár a külsı finanszírozás meghaladja a részvételi magán- és a közösségi finanszírozás összességét, egyik külsı magánfinanszírozási forma sem dominál. 24
Vegyes magánfinansz nfinanszírozás Vegyes magánfinanszírozásról akkor beszélünk, ha Rprv>Rp, de Rs+Rm+Rf+Rg Ra+Rp, azaz a sportolók által a sporttevékenység elıállításért fizetett díjának összességében van súlya a közösségi finanszírozással összevetve, csak ennek beszámításával haladják meg a magánfinanszírozó befizetések a közösségi finanszírozást. 25
Közösségi finanszíroz rozású sport A sporttevékenység közösségi finanszírozása esetében a közösségtıl származó bevételek meghaladják a magánfinanszírozást: Rprv<Rp. A közösség támogathatja a sportolást a központi (állami) vagy a helyi (önkormányzati) keresztül. A sporttevékenységek magán és közösségi finanszírozása helyes arányának,egyensúlyának a megtalálása központi probléma nemcsak Magyarországon, hanem számos európai országban. 26
27
28
29
Önkormányzati sportfinanszírozás 1 Megyei, települési önkormányzati szint /az önkormányzatok a központi sportigazgatás stratégiai partnerei/ 2 Területi (megyei) önkormányzati szint /sportköltségvetés - teljes költségvetés 0,05%-0,2%/ 3 Települési önkormányzat (10.000 fı alatti) /sportköltségvetés - teljes költségvetés 0,2%-2%/ 4 Települési önkormányzat (10.000 fı feletti) /sportköltségvetés - teljes költségvetés 0,4%-2%/ 5 Megyei jogú városok (50.000 fı felett, megyeszékhely) /sportköltségvetés - teljes költségvetés 0,6%-3,2%/ 30 Nemzeti sportstratégia
A sportágazat részesedése Magyarországon: GDP 0,7-1 %-a; Európai országokban: 1,4 2,5 %; Hosszabb távon a magyar részarány várhatóan közelít más európai országok hasonló értékéhez, amely a GDP növekedést jelentıs mértékben meghaladó sportágazati növekedést feltételez. Forrás: Keserő, Dénes A magyar sportfinanszírozás helyzete 31
A közvetlen állami sportfinanszírozás értéke az állami költségvetésbıl: 0,25%-0,3 %; Az önkormányzatok összesen a központi állami finanszírozási források 1,5-2,5 szeresét költik sportfinanszírozásra; 32 Forrás: Keserő, Dénes A magyar sportfinanszírozás helyzete
33 Forrás: Keserő, Dénes A magyar sportfinanszírozás helyzete
Szervezet és intézm zményrendszer finanszíroz rozása. 34
Sportszolgáltat ltatás s típusait. Egyesületi sport Üzleti sport 35
Egyesületi sport A sportolás megszervezésének egyik fontos célja lehet a sportolók hasznának a maximalizálása. A sportolás pénzügyi vonatkozásai itt másodlagosak, ami a sportolásból származó profit érdekek elmaradását vagy legfeljebb másodlagossá válását jelenti, de ez korántsem a pénz nem számít elvet követi, hanem kiegyensúlyozott költségvetésre való törekvést. 36
Üzleti sport A sportolás megszervezése történhet kifejezetten a sporttevékenység, a -rendezvény, -esemény tulajdonosának hasznának, leginkább pénzügyi hasznának maximalizálása céljából. Ebben az esetben a sportolás pénzügyi vonatkozásai az elsıdlegesek, a sporttevékenység megszervezésének alapküldetése a tulajdonosok profitszerzése. Természetesen versenygazdaságban ez csak fogyasztói érték termelésével mehet végbe, azaz az üzleti sportban is kitüntetett figyelmet kap a fogyasztó mint sportoló, de úgy is mint közönség, szponzor, televíziós társaság,mert tıle származik a bevétel. 37
Sport szabályoz lyozása Európában A sport miniszteriális képviselete a 25 Európa Uniós ország közül 10-ben az oktatási, 8-ban a kulturális, 7-ben egyéb (igazságügyi, kancellária, egészségügy, turizmus, önkormányzatok, stb.), tárca szinten képviselt feladatrendszerhez kötıdik. 38
Mőködési modellek a sportban.. A sportszektor két k t mőködési m modelljének összevetésese Állami modell Üzleti modell Finanszíroz rozás s forrása Költségvetési korlát szerepe Tulajdonos jellemzıje Mőködési kerete A sport jellemzı szerepe Állami bevételek Puha költsk ltségvetési korlát Nincs valós s tulajdonos Non-profit: társadalmi, t egyesületi forma Politikai rendszer legitimálása, Közhangulat javítása Üzleti bevételek Kemény költsk ltségvetési korlát Valós s tulajdonos megléte Üzleti: gazdasági gi társast rsasági forma Szolgáltat ltatás s a szórakoztat rakoztató iparág részterületeként 39 Forrás: András, K. (2004): Üzleti elemek a sportban a labdarúgás példájá
A sportipar két k t részpiacar REKREÁCI CIÓS S SPORTPIAC PROFESSZIONÁLIS SPORTPIAC Szabadidıs s tevékenys kenység A sport fizikai erıkifejt kifejtéssel jár j r a sport Nem szüks kséges eleme a verseny A sportoló célja a szabadidı eltölt ltés, egészs szségmegırzés A sportoló közgazdasági gi szerepe: FOGYASZTÓ A csere tárgya t a sportolási si lehetıség, a felszerelés, s, sportbeli sikerélm lmény, életstílus lus feeling mint USP Unique Selling Proposition Munka A sport nem feltétlen tlenül l jár j r fizikai erıkifejt kifejtéssel Szüks kséges eleme a verseny A sportoló célja a jövedelemszerzés A sportoló közgazdasági gi szerepe: MUNKAERİ A csere tárgya t a sportrendezvény, ny, mint látvl tványosság Forrás: Nagy, P.(1997): Bevezetés a professzionális sport közgazdaságtanába. 40
A sportpiac szerkezete Kínálati oldal Keresleti oldal (fogyasztói csoportok) sportoló; közönség; csapat; média; sportszervezet; szponzorok; sportszövetség; sportesemény; Sportbeli eredményesség A sportvállalkozások speciális helyzete Gazdasági eredményesség 41
42
43
Nézzünk ki a (sport)piacra A XX. század végére a sport olyan önálló iparággá vált, amely a nemzetgazdaságoknak nem csekély hányadát képezi: A SPORTIPAR RELEVÁNS INDIKÁTORAI Magyarországon 2002-ben 7 306 sporttal foglakozó vállalkozás (Az Stv. szerint sportvállalkozásnak csak az a vállalkozás minısül, amelynek cégjegyzékébe bejegyzett fıtevékenysége sporttevékenység); A szektor árbevétele 350 milliárd forint; (A sportszektor méretét a sporteszköz-ker kerékpár kiskereskedelem határozza meg a maga 318 milliárd forintos árbevételével. Súlyában nála jóval kisebb a 17,6 milliárd forintot kitevı egyéb b sporttevékenys kenység, bár ez jelenti tartalmát tekintve az igazi élı sportot.); A sportszektor árbevétele a nemzetgazdaság egészén belül 0,9%-ot képvisel; 44 Forrás: Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia
Általánosságban nem állnak rendelkezésre pontos és összehasonlítható adatok a sport gazdasági súlyáról. A 2006. évi osztrák elnökség idején benyújtott tanulmány arra utalt, hogy a sport szélesebb értelemben 407 milliárd euró hozzáadott értéket generált 2004-ben, ami az EU GDP-jének 3,7 %-a, továbbá 15 millió embert, azaz a munkaerı 5,4 %-át foglalkoztatta. A sportnak e hozzájárulását láthatóbbá kell tenni és az EU szakpolitikáival elı kell azt mozdítani. Forrás: Fehér könyv a sportról 2007. 45
A sportpiacon viszonylag sokan csak kis gazdasági eredményt tudnak felmutatni; (Az átlagos eredményráta 1,7%, szemben a nemzetgazdasági 4,1%-os átlaggal.) A pozitív eredménnyel gazdálkodó cégek, azaz a nyereségesek, társasági adót fizetnek elért eredményük után. (Ennek nagysága 2,1 Mrd Ft volt, ami 0,5%-a a nemzetgazdasági befizetésnek.) A sportban foglalkoztatottak és az egyéni vállalkozók száma több, mint 23 000 fı. (A nemzetgazdaság összes foglalkoztatottjából 0,9% dolgozik a sportban, ami megfelel az árbevételek terén képviselt számaránynak.) A sportgazdaság költségvetési kapcsolata 2,1 Mrd Ft társasági adó; 60 Mrd Ft ÁFA; 10 Mrd Ft SZJA; 2,1 60 10 A SPORTÁGAZAT NETTÓ KÖLTSÉGVETÉSI BEFIZETİ 46 Forrás: Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia
Finanszírozás változása 2004 2006 (Hazai rendezéső világversenyek nélkül) Diáksport Szabadidısport Utánpótlás-nevelés Versenysport millió 3500 3000 3260 2500 2000 1500 1000 500 350 550 1161 395 813 1728 1600 409 584 1440 2142 0 2004. 2005. 2006. 47 Forrás: Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia
NAGYOBB HANGSÚLYT KELL KAPNIA A SZÉLESEBB TÖMEGEKET T ELÉRİ TÁMOGATÁSI FORMÁKNAK A finanszíroz rozás s természetes koncentrálts ltsága mellett vizsgáland landó az arányok indokoltsága Kalkuláció Sport területe 2003 évi támogatás (*) Érintett lakosok száma Egy fıre jutó támogatás Megoszlás % Élsport (Forma 1 nélkül) 4,1 Mrd Ft 1 000 4,1 millió Ft 7% Egyesületek, utánpótlás 8,3 Mrd Ft 200 000 42 000 Ft 13% Iskolai és diák sport, testnevelés óra (GYISM, BM) Sportrekreáció (szabadidısport) 32 Mrd Ft 2,6 Mrd Ft 1,3 millió Rendszeresen sportolók: 850 000-900 000 fı 24 600 Ft ~ 3 050 Ft 51% 4% Létesítmények 11,3 Mrd Ft - - 18% Fel nem osztott 4,4 Mrd Ft - - 7% Összesen 62,7 Mrd Ft - 100% (*) Kalkuláció 2003-ra: GYISM költségvetési elıirányzat, BM és önkormányzati támogatások becsült értéke 48-7- Forrás: Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia
Szövetségek kiadásai 2% 4% 23% 30% 13% 28% Személyi Mőködés Versenyrend. Válogatott Beruházás Egyéb 49 Forrás: Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia
600 000 500 000 400 000 300 000 200 000 100 000 0 Szövetségek összesített bevételei 2003 (Forrás: szövetségek - OSAP adatlapok) 50 Magyar Repülı Szövetség Magyar Fallabda (Squash) Szövetség Magyar Kutyafogathajtó Sportszövetség Magyar Sumo Szakszövetség Magyar Biliárd Szövetség Magyar Kung-fu Szakszövetség Magyar Bridzs Szövetség Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség Magyar Snowboard Szövetség Magyar Nanbudo Szövetség Magyar Testépítı és Fittness Szövetség Magyar Országos Baseball és Softball Szövetség Magyar Lábtenisz Szövetség Magyar Kendo Szövetség Magyar Golf Szövetség Magyar Modellezı Szövetség Magyar Táncsport Szakszövetség Magyar Rádióamatır Szövetség Magyar Bowling és Teke Szövetség Magyar Nemzeti Autósport Szövetség Magyar Karate Szakszövetség Magyar Tájékozódási Futó Szövetség Magyar Taekwondo Szövetség Magyar Tollaslabda Szövetség Magyar Sí Szövetség Magyar Búvár Szakszövetség Magyar Rögbi Szövetség Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség Magyar Lovassport Szövetség Magyar Mozgáskorlátozottak Sportszövetsége Magyar Röplabda Szövetség Magyar Vitorlás Szövetség Magyar Sakkszövetség Magyar Asztalitenisz Szövetség Magyar Triatlon Szövetség Magyar Jégkorong Szövetség Magyar Evezıs Szövetség Magyar Tenisz Szövetség Magyar Judo Szövetség Magyar Birkózó Szövetség Magyar Ökölvívó Szakszövetség Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége Magyar Vízilabda Szövetség Magyar Öttusa Szövetség Magyar Kézilabda Szövetség Magyar Sportlövık Szövetsége Magyar Úszó Szövetség Magyar Vívó Szövetség Magyar Torna Szövetség Magyar Kajak-Kenu Szövetség Magyar Atlétikai Szövetség Magyar Labdarúgó Szövetség Állami támogatás összesen (sportágfejlesztési támogatással) Egyéb bevételek Forrás: Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia
Magyar sportfinanszíroz rozás? 51
52
A sport szervezeti keretei 2004-2007 2007 53
A magyar sport. szervezeti keretei Európában a sport jelentısége és s támogatottst mogatottsága és s a sport kormányzatban meglévı képviselete között k nincs érdemi összefüggés.. Magyarországon gon regionális szinten nincsenek tényleges t hatásk skörrel rendelkezı,, megfelelı költségvetési forrásokkal ellátott és s a sportfinanszíroz rozást regionális szinten megvalósító középszintő területi egységek. gek. Nincs sportot segítı professzionális szervezet, amely egységesen gesen irány nyítja a kormányzati pénzek p elosztását, t, felhasználását és ellenırz rzését, A sport szervezeti rendszere széttagolt. A közjogi k személyek, köztestületek száma túlzott, t feladatrendszerük k részben r tisztázatlan, zatlan, részben összemosódott. 54
Sportigazgatás, sportpolitika A nem-korm kormányzati sportszervezeti rendszer A Nemzeti Sporttanács cs,, mint sajátos jogáll llású és s funkciójú szerv a sport szervezetrendszerében Az ernyıszervezetek (MOB, MPB, NSSz, NSzSz,, FONESZ) A sportszövets vetségek (a sport nagy szegmensei alapján n elkülönült lt 5 fıf típus [sporttörv rvény 19. -a alapján]; versenysportban olimpiai/nem olimpiai szekció) A sportszervezetek (sportegyesületek, sportvállalkoz llalkozások, a SOSZ szerepe, feladatai) A sportközalap zalapítványok (WESKA és s Mezı Ferenc Sport KözalapK zalapítvány, a Gerevich Aladár r sportöszt sztöndíj) A Sport Állandó Választott BíróságB A helyi önkormányzatok nyzatok a sport szervezetrendszerében 55
Sportfinanszíroz rozás A magyar sportfinanszíroz rozás s rendszere Az állam a sportszféra ra finanszíroz rozását t a mindenkor hatályos költségvetési törvt rvény,, az államháztartás s mőködésére m vonatkozó jogszabályok és s a sportcélú támogatási rendelet alapján n végzi; v Támogatás s nyújthat jtható a) támogatási kérelem k alapján, b) pályázat útján, c) a támogatási rendeletben r meghatározott szervezetek javaslatára, valamint d) jogszabályban normatív v módon m megállap llapított mértm rtékben; Döntıen ún. bázis-alapú finanszíroz rozás érvényesül; Cél l a programfinanszíroz rozás elıtérbe helyezése; 56
A A magyar sportfinanszíroz rozás s problematikája Állami feladat-kataszter elıkész szítésének szüks kségessége, ge, célja, c lehetséges eredménye a finanszíroz rozás s szempontjából; Közvetlen-közvetett zvetett finanszíroz rozás problematikája (alap- és mőködési támogatt mogatás s / térített, t tett, nyomott áras szolgáltat ltatások, voucher-jelleg jellegő kedvezmények összesz sszeszámításának hiánya); Nincs nemzetközi zi standard a sportszféra ra költsk ltségvetési finanszíroz rozásának viszonyszámára (GDP 1% sportfinanszíroz rozási rátája); A bázis-alapú finanszíroz rozás és s az évközi extra-pénzek figyelembe vétele v a tervezés s során n problémát t jelent (mihez képest tervez(z)ünk nk; Az ún. finanszírozási automatizmus elv érvényesülésének nek hiánya; A világgazdas ggazdasági gi válsv lság közvetlen és s közvetett k hatásai. 57
A A 2009-es sportkölts ltségvetés s prioritásai Utánp npótlás-nevelési feladatok 1. Sportágfejleszt gfejlesztés s Sport XXI. Program 2. Héraklész Program 3. Labdarúgás s utánp npótlás-nevelés 4. Sportiskolák k támogatt mogatása 5. Egyéb b utánp npótlás-nevelési feladatok (EYOF, Duna Kupa, ORV) 6. Csanádi Iskola fenntartási költsk ltségei Iskolai-,, diák és s felsıoktat oktatási sport támogatt mogatása (MEFS, MDSZ diákolimpia, MTTOE, TF támogatt mogatása) a terület támogatt mogatásának értékét t emeli a költsk ltségvetési törvényben biztosított tott kötött k tt felhasználású diáksportnormat ksportnormatíva (500 M Ft) Sportegészs szségügyi, gyi, doppingellenes feladatok támogatása Versenysport támogatt mogatása (téli olimpiai, paralimpiai részvétel, AGFIS Világj gjátékok, Ifjúsági Olimpia, olimpiai felkész szülés szakmai támogatt mogatása, szakszövets vetségek mőködési m és s szakmai támogatása, sportegyesületek támogatt mogatása stb.) 58
A Sport Szakállamtitk llamtitkárság 2009. évi kiemelt céljaic Feladatkataszter- sportfinanszíroz rozási javaslat Vegyes finanszíroz rozású sportegészs szségügyi gyi rendszer fejlesztése se Átfogó elemzést ( feh( fehér r könyvetk nyvet ) ) készk szítünk a magyarországi gi sportlétes tesítmények helyzetérıl és s fejlesztési si irányair nyairól Sport Sportjoganyag és s Sportstratégia átvilágítása 59
A központi k sportfinanszíroz rozás módszere A magyar gyakorlatban az olimpiai, világbajnoki és s Európa bajnoki érmeken, helyezéseken kívül, k nincs olyan mérési, m nyilvántart ntartási, ellenırz rzési rendszer, amely a sportfinanszíroz rozás s hatékonys konyságát és s eredményess nyességét t mutatná. A központi k költsk ltségvetésbıl l elsısorban sorban intézm zményeket, szervezeteket és eseményeket finanszíroznak, míg m g az európai gyakorlatban jól j l mérhetm rhetı és ellenırizhet rizhetı célok, feladatok és s programok megvalósítására fordítj tják. A források felosztása sa elkülönült lt szervezeteken, döntd ntési mechanizmusokon keresztül l törtt rténik, amely növeli n a mőködési, m fenntartási költsk ltségeket, és megnehezíti az egységes ges céloknak c és s stratégi giának megfelelı finanszíroz rozást. Szerkezeti aránya egyoldalúan an az elit sportot preferálja. A források felosztása sa bázis b alapon törtt rténik Az egyes években megjelenı pótlólagos lagos finanszíroz rozási források elosztásáról kevésb sbé transzparens módon m döntenek. d 60
Az állam sportszövets vetségeken keresztül nyújtott támogatt mogatási rendszere 61
Szabadidısport támogatt mogatása források felosztása sa nem egy egységes ges sportstratégia keretében történik, hanem a több t száz z kisebb-nagyobb rendezvény ny közvetlen k támogatása regisztráci ciók, kvázi zi-pályázatok és s alkuk rendszerén keresztül. 62
Háztartások sportcélú kiadásainak megoszlása sa 63
A profi sport finanszíroz rozása 64
A futballipar ráfordr fordítás szerkezete 65
Az elit sportoló finanszíroz rozása 66
Sportolói i támogatt mogatás A minıségi sportba való bekerülést, az elit sportolók megélhet lhetését és s sporttevékenys kenységét t sokrétően és nagyvonalúan an finanszírozza a központi k költsk ltségvetés. A különlegesen k tehetségeseket ez a támogatt mogatás s egész életükben elkíséri, akár r 40-50 évvel a kimagasló sikert követk vetıen en is járadj radékot kapnak. (máshol nincs erre példa) p Magyarországon gon a támogatt mogatásban részesr szesülı sportolók száma (aktív és s járadj radékos) nagyon magas 67
Kiugró sportteljesítm tmények elérésének támogatt mogatása 68
Az elit sport finanszíroz rozásának megoszlása sa 69
A támogatt mogatások legnagyobb részr szét (96%) a MOB kezeli 70
Utánp npótlás s nevelés A magyar utánp npótlás s nevelési rendszer egyoldalú.. A túlnyomórészt az állami programokhoz kötıdı, k, a NUSI-NUPI NUPI koordinálásával folyó elitsportoló képzés s nemzetközileg zileg is versenyképes Az utánp npótlás s nevelés s az egészs szségmegırzés, egészs szséges életmódra szoktatás, s, a látvl tványsportok fogyasztói i szokások sok kialakítás s feladatait csak szőkebb körben, k korlátozottan tölti t be. Az európai professzionális sportban az elmúlt lt másfm sfél évtizedben kiépített nevelési központok, k akadémi miák k rendszere elsısorban sorban a labdarúgás s terület letén n most kezd beépülni a magyar sportba, érdemi hatásuk évek múlva m lesz érzékelhetı. 71
Az utánp npótlás s nevelési rendszer szereplıi és s finanszíroz rozása 72
A Sport XXI. Program költsk ltségvetési támogatása 2004-2007 2007 (MFt( MFt) 73
A HéraklH raklész-program költsk ltségvetése 2006-ban 74
Az iskolai, diák és s felsıoktat oktatás sportjának támogatt mogatása 2006-ban 75
A sportinfrastruktúra ra létesl tesítésének és s fenntartásának nak finanszíroz rozása Az állami sportlétes tesítmények a NUSI keretében kerületek összevonásra sra 2007. január r 1-tıl. 1 6 különálló olimpiai sportközpontban mőködnek: m Budapesti Olimpiai KözpontK Nemzeti Úszó és s Vízilabda V Olimpiai központk Északnyugat-magyarországi gi Olimpiai központ k (Tatai Edzıtábor) Közép-magyarországi gi általános Olimpiai központ k (Dunavarsányinyi edzıtábor) Balaton Általános Olimpiai központk Nemzeti Kajak-kenu kenu és s Evezıs s Olimpiai központk 76
Sportlétes tesítmények A szabadidısport sport és s látvl tványsportok tekintetében a hazai sportinfrastruktúra ra (Mennyiség, minıség) jelentıs s lemaradásban van az európai országok gokétól A hazai sportlétes tesítmények 80 %-a% önkormányzati nyzati tulajdonban van. Az elit sport infrastruktúra ellátotts tottsága versenyképes, állapotuk azonban leromlott, ezért az üzemeltetésük k drága, jelentıs s része r felújításra szorul. A sportlétes tesítmények fejlesztésének központi k költsk ltségvetési támogatt mogatása jelentıs s részben r egyedi döntd ntéseken alapul. A legjobb európai gyakorlatban a létesl tesítmény fejlesztéseket, seket, beruházásokat transzparens, mindenki által elérhet rhetı pályázatok útján, mérhetm rhetı feltételek telek alapján n valósítj tják k meg. A Sport XXI. Nemzeti Stratégia keretében megfogalmazásra került sportlétes tesítmény fejlesztéshez shez a korábbi évek beruházásait nagyságrendileg grendileg meghaladó állami sportfinanszíroz rozási hozzájárul rulás s szüks kséges. 77
A nemzetközi zi sportesemények rendezésének nek finanszíroz rozása -- Forma-1 1 Magyar Nagydíj 150-200.000 nézıt n t vonz. A Hungaroring Sport Zrt.. 3,150 milliárd forint állami támogatt mogatásban részesr szesül évente. (4 milliárd 2010) Kiemelt hazai rendezéső sportesemények Kiemelt biztonsági kockázat zatú sportesemények a labdarúgás, kézilabda, k kosárlabda, vízilabda, v jégkorong j sportágakban a hivatásos és s vegyes versenyrendszer (nemzeti bajnokság) keretében szervezett mérkm rkızések, az elsı osztály lyú mérkızések, a nemzetközi zi kupamérk rkızések, a nemzeti válogatottak mérkm rkızései, a labdarúgás s sportág g esetében a hivatásos és s vegyes versenyrendszerben (nemzeti bajnokságban) szereplı csapatok részvr szvételével lebonyolított minden rendezvény, ny, bizonyos, elıre rögzr gzített feltételek telek megvalósul sulása sa esetén. 78
Világesem gesemények finanszíroz rozása Magyarország évente 3,1 Mrd Ft-ot fordít t a Forma 1 Magyar Nagydíj j támogatt mogatására, amely a teljes sportkölts ltségvetés s nagyságrendileg grendileg 15 %-a.% Az európai gyakorlatban a Forma-1 1 megrendezését t a sport költsk ltségvetésébıl l nem támogatjt mogatják. Más s világesem gesemények támogatt mogatására a sportkölts ltségvetésbıl éves szinten 400-500 M Ft-ot fordítanak. (Angliában többszt bbszörös s sportkölts ltségvetés mellett évente maximum 1,1 Mrd forintot fordítanak erre a célra, c Finnországban nincs állami hozzájárul rulás.) Az európai gyakorlatban a világesem gesemények támogatásának ellenırz rzése sportszakmai jellegő.. A támogatást követk vetıen en mérik m az esemény hatását t a szabadidısportra sportra és s az egyesületi tagok számára. 79
A sportesemények megrendezésének nek szempontjai - a sportrendezvény ny hazai megrendezésének nek eredményess nyességi, kvalifikáci ciós,sportdiplomáciai szerepe; a sportrendezvényen nyen részt r vevı országok, sportolók, nézık n k várhatv rható száma; a sportrendezvény ny közvetk zvetítésének a Magyar KöztK ztársaság g nemzetközi zi megítélésére gyakorolt hatása; a sportrendezvénnyel nnyel összefüggı létesítményfejlesztés, s, beruházás sportágfejleszt gfejlesztési si és s sportpolitikai, valamint gazdaságöszt sztönzı hatása; a sportrendezvénnyel nnyel összefüggı létesítményfejlesztéshez, shez, beruházáshoz rendelkezésre álló költségvetési, önkormányzati nyzati és egyéb b források; a sportrendezvénnyel nnyel összefüggı létesítményfejlesztéshez shez kapcsolódó egyéb b sportcélú állami támogatt mogatási igény; a sportrendezvény ny megrendezésébıl l származ rmazó esetleges nyereség. 80
2006-ban rendezett sportesemények Magyarországon gon 81
Sportszövets vetségek - szervezetek 82
Sportszövets vetségek bevételei 83
Sportszövets vetségek kiadásai 84
Sportszövets vetségek finanszíroz rozása A sportszövets vetségek nagymért rtékben függnek f az állami támogatástól, bevétel telükben az állami finanszíroz rozás értéke meghaladja a 30 %-ot.% A tagdíj j bevétel telük k minimális, 1 %-os% nagyságrend grendő,, (legjobb európai gyakorlat szerint 25-40%) A szövets vetségek összes kiadásának 22 %-át% t a mőködési m kiadások teszik ki, összegszerően en kevés s egy modern, az üzleti élettel összhangban élı hatékony szövets vetségi szervezet kiépítéséhez. A szövets vetségek pénzp nzügyi, teljesítm tmény nyilvántart ntartási rendszere hiányos, különbk nbözı nyilvántart ntartási rendszerekben dolgoznak A sportszövets vetségek tevékenys kenységének nek központja k az elit sport fenntartása és s menedzselése. se. 85
Az állam sportszövets vetségeken keresztül nyújtott támogatt mogatási rendszere 86
Közalapítványok Az Stv2004 alapján n két k t közalapk zalapítvány mőködik: m Wesselényi Miklós Nemzeti Ifjúsági és Szabadidısport Az Egészs szséges Életmódért Közalapítványt (NISZKA) a gyermek, ifjúsági, szabadidısport sport valamint a fogyatékkal élık sportjának állami feladatainak ellátására. Mára gyakorlatilag az alapítv tványhoz csatolt adómentes sportolói ösztöndíjak (Gerevich( Gerevich-ösztöndíj) ) jelentik az alapítv tvány létének l egyetlen racionális indokát. Mezı Ferenc Sport KözalapK zalapítványt a nyugdíjas olimpiai és s világbajnoki érmes sportolók, valamint a kiemelkedı sportszakemberek anyagi megbecsülésére hozták k létre. l 87