A Magyar Sportirányítás rendszere

Átírás

1 A Magyar Sportirányítás rendszere OKJ Sportszervezı A mindenkori irányító szervezet a sportfıhatóság 1777 Ratio Educationis; - szabályozta az oktatást, a felvilágosodás szellemében külön kitér a diákokra nézve veszélyes tevékenységformákra, mint az úszás és a korcsolyázás Népiskolai törvény Eötvös József; A következı tárgyakat kellett tanítani: "hit- és erkölcstan; anyanyelvi irálytan és irodalom; magyar nyelv; a harmadik évfolyamon kezdve a német nyelv; számvetés, hazai és egyetemes földrajz és történelem, természetrajz, természettan és vegytan; mezei gazdaság vagy ipartan, statisztika; köz-, magán és váltójog alapvonalai; könyvvitel; rajz a mértannal összhangzatba véve, és szépírás; ének; test- és fegyvergyakorlat". 1

2 Sportegyesületek, sportszövetségek Nemzeti Torna Egylet 1863 Magyar Atlétikai Club 1875 MOB 1895 FTC 1899 MLSZ Országos Testnevelési Tanács (OTT) modern értelemben vett sporttámogatási rendszer lóverseny kincstári jövedelmének 2%-át fordítják az Országos Testnevelési Alapon keresztül a sportra. Elsı magyar sporttörvény 1921 évi LIII. testnevelésrıl Klebelsberg Kunó; - Minden vállalat, cég számára kötelezıvé tette alkalmazottai sportolásának biztosítását as évek a kultúrfölény gondolatának körében telnek; A mindenkori irányító szervezet a sportfıhatóság 1930-as évek növekszik a sportélet centralizációja; Háború után Szovjet mintára létrehozzák a tanácsokat, a MOB formálisan önálló, elnöke azonban azonos az állami sporthivatal elnökével Legfelsıbb Ötös Sporttanács NSB 1946 feladatai: Testnevelés és sport irányítása, fejlesztése Szervezze meg a sport fıhatóságait: Sport Fıtanács, MOB, Magyar Sportorvosi Tanács 1948 márc. 5. Országos Sporthivatal Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium alatt 2

3 A mindenkori irányító szervezet a sportfıhatóság A magyar testnevelés és sport totális irányítása A sportlétesítmények a vállalatokkal együtt, vagy önállóan államosításra kerülnek (FTC Budapesti Kinizsi; MTK Vörös Lobogó; Kispest honvédség; Újpest rendırség, belügyi tárca); Országos Testnevelési és Sportbizottság a magyar sport aranykora Élsportbeli sikerek A mindenkori irányító szervezet a sportfıhatóság 1958 Magyar Testnevelési és Sporttanács; Magyar Testnevelési és Sportszövetség 1968 gulyáskommunizmus centralizált gazdasági mechanizmus liberalizációja, piacgazdasági elemek megjelenése a tervközpontú szocialista gazdasági rendszerrıl váltás egy szabályozott piacgazdaságra; 1973 Országos Testnevelési és Sporthivatal kettéválik az állami sportfıhatóság és a civil szektort képviselı MOB, bár a személyi perszonálunió fennmarad; 3

4 A mindenkori irányító szervezet a sportfıhatóság 1986 Állami Ifjúsági és Sporthivatal összekapcsolódik az ifjúság- és sportpolitika; 1990 OTSH Országos Testnevelési és Sporthivatal, a második; 1989 évi II. tv. az egyesülési jogról szóló, az állampolgárok szabad egyesületalapítási alkotmányos joga; A sportegyesületek, sportszövetségek nem voltak felkészülve az autonóm mőködésre; Gazdasági krízis politikai, gazdasági, társadalmi rendszerváltás; Szervezeti rendszer

5 A mindenkori irányító szervezet a sportfıhatóság A reprivatizáció a sportlétesítményeknél is elmaradt; A sport támogatási rendszere félállami, félpiaci mechanizmusok; A sportadósságok folyamatosan újratermelıdnek; 1996 évi LXIV. Törvény a sportról; - pl.: hivatásos, amatır versenyrendszerben csak az a sportszervezet vehet részt, amelynek nincs három hónapot meghaladó lejárt köztartozása, illetve, amelyik gazdasági társaság nem áll felszámolás alatt, A mindenkori irányító szervezet a sportfıhatóság 1999 jan. 1. Ifjúsági és Sportminisztérium - látja el a központi állami sportirányítási feladatokat évi új Sporttörvény; Gyermek Ifjúsági- és Sportminisztérium I. törvény a sportról Nemzeti Sporthivatal a sportvezetés elkészíti a Nemzeti Sportstratégiát; 2006 Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, Sport Szakállamtitkárság 5

6 Szervezeti rendszer 2000 Önkormányzati és Önkormányzati és Területfejlesztési Területfejlesztési Minisztérium Minisztérium 6

7 Mőködési modellek a sportban A sportszektor két mőködési modelljének összevetése Finanszírozás forrása Költségvetési korlát szerepe Tulajdonos jellemzıje Mőködési kerete A sport jellemzı szerepe Állami modell Állami bevételek Puha költségvetési korlát Nincs valós tulajdonos Non-profit: társadalmi, egyesületi forma Politikai rendszer legitimálása, Közhangulat javítása Üzleti modell Üzleti bevételek Kemény költségvetési korlát Valós tulajdonos megléte Üzleti: gazdasági társasági forma Szolgáltatás a szórakoztató iparág részterületeként Forrás: András (2004): Üzleti elemek a sportban a labdarúgás példáján Az állam feladata EGY POLGÁRI TÁRSADALOMBAN NEM AZ ÁLLAM IRÁNYÍTJA A SPORTOT! a fıszerepet az autonóm sportszervezeteknek, sportszövetségeknek kell játszani, az állami sportszabályozás csak szubszidiárius (kiegészítı) jellegő; nem lehet az államot vezetı politikai elit propagandaeszköze a sport; a társadalomnak kell Nemzeti Sportstratégiával rendelkezni; az államnak segíteni, támogatni kell az autonóm sportmozgalmat, sportpénzek elköltését kell ellenırizni, piaci feltételeket kell teremteni, a piaci tökéletlenségeket kell korrigálnia; 7

8 Az állam feladata 1) jogszabályi feltételek, szabályozó funkció 2) a sport állami támogatása 3) Részvétel a sporttal kapcsolatos nemzetközi együttmőködésben 4) Sportlétesítmények létrehozása és fenntartása 5) A sport infrastruktúrájának kiépítése (sportszakember képzés, sportorvosi tevékenység, elısegíti a testkultúrális felsıoktatás feltételeinek biztosítását, támogatja a sporttudományi kutatásokat); 6) Hozzá kell járulnia a sporttal kapcsolatos önveszélyeztetı káros tendenciák (pl. dopping) csökkent kkentéséhez, hogy gondoskodjon a sportrendezvények biztonságáról, a sporthuliganizmussal szembeni fellépésrıl; 8

9 9

10 A Magyar Sport állami vezetése MINISZTER Varga Zoltán miniszter ÁLLAMTITKÁR Jauernik István államtitkár SPORT SZAKÁLLAMTITKÁR Dr. Simóka Beáta szakállamtitkár A Magyar Sport intézményrendszere Országgyőlés megalkotja a sporttevékenység gyakorlásának feltételeit meghatározó törvényeket Sport és Turisztikai Bizottság A sport közalapítványok kuratóriumának tevékenységét a bizottság által megválasztott három-három személybıl álló felügyelı bizottság ellenırzi. A bizottság elnöke tagja a Nemzeti Sporttanácsnak. 10

11 A Magyar Sport intézményrendszere A kormány kialakítja a hosszú távú sportstratégiát, fejlesztési tervet, A Kormány az Országgyőlés döntései alapján: meghatározza a sport állami támogatásának alapvetı célkitőzéseit, rendszerét, módszereit, részt vesz a sporttal kapcsolatos nemzetközi együttmőködésben, elıkészíti és megköti a sporttal kapcsolatos, a hatáskörébe tartozó nemzetközi szerzıdéseket, garanciát vállal a kiemelt nemzetközi sportrendezvények magyarországi megrendezéséhez, A Magyar Sport intézményrendszere Az önkormányzati miniszter javaslatot tesz a sporttal kapcsolatos kormányzati koncepciókra közremőködik az aktív, mozgásgazdag szabadidıtöltéssel, az egészségmegırzéssel állami feladatok végrehajtásában, a sportlétesítményekkel (sportingatlanokkal) kapcsolatos fejlesztési és rekonstrukciós programokról gondoskodik gondoskodik a sportágfejlesztési és mőhelytámogatási programok kidolgozásáról és megvalósításáról, az utánpótlásnevelés támogatásáról, a nemzeti válogatottak felkészülésének támogatásáról, a fogyatékosok sportjával összefüggı állami feladatok ellátásáról kapcsolatot tart és együttmőködik a civil sportigazgatás szervezeteivel 11

12 A Magyar Sport intézményrendszere A Sport Szakállamtitkárság elıkészíti a sporttal kapcsolatos kormányzati döntéseket, ellenırzi a pénzeszközök felhasználását, gondoskodik a jogosulatlanul igénybe vett állami támogatás visszafizettetésérıl, kialakítja és mőködteti az állami sportinformációs rendszert közremőködik a sportszakember-képzésben és továbbképzésben A Magyar Sport intézményrendszere A Nemzeti Sporttanács a Kormány mellett mőködı javaslattevı, illetve véleményt nyilvánító testület, stratégiai kérdésekben A Tanács elnökkel és társelnökkel együtt tizennyolc tagból áll. az egészségügyért felelıs miniszter, a gyermekek és az ifjúság védelméért felelıs miniszter, az oktatásért felelıs miniszter, a MOB elnöke, az MPB elnöke, a nemzeti sportszövetségek elnökei, a Wesselényi Miklós Sportközalapítvány kuratóriumának elnöke, a Sportegyesületek Országos Szövetségének elnöke, az Országgyőlés sportügyekkel foglalkozó bizottságának elnöke, a települési, illetve területi önkormányzatok országos szövetségei, a diáksport és a fıiskolai-egyetemi sport sportszövetségei, a testnevelı tanárok egyesületei jelöltje, a sportot támogató üzleti vállalkozások (Szponzorok Tanácsa) jelöltje, a Nemzet Sportolói által saját soraikból választott személy. 12

13 A Magyar Sport intézményrendszere Helyi Önkormányzatok együttmőködik a helyi sportszervezetekkel, sportszövetségekkel, fenntartja és mőködteti a tulajdonát képezı sportlétesítményeket, megteremti az önkormányzati iskolai testnevelés és sporttevékenység gyakorlásának feltételeit. segíti a sportági és iskolai területi versenyrendszerek kialakítását, közremőködik a sport népszerősítésében A Magyar Sport intézményrendszere Közalapítványok Wesselényi Miklós Sportközalapítvány folyósítja a Gerevich Aladár-sportösztöndíjat, Hozzájárul a sporttehetségekkel foglalkozó speciális közoktatási intézmények mőködéséhez és fejlesztéséhez, pályázati rendszer útján támogatást nyújthat sportegyesületeknek, valamint iskolai sportköröknek. kuratóriuma kilenc tagból áll, a tagok öt évre kapnak megbízást 13

14 A Magyar Sport intézményrendszere Közalapítványok Mezı Ferenc Sportközalapítvány gondoskodik a nyugdíjas olimpiai és világbajnoki érmes sportolók, azok özvegyei, valamint a kiemelkedı sporteredmények elérésében közremőködı nyugdíjas sportszakemberek erkölcsi és anyagi megbecsülésérıl. kuratóriuma kilenc tagból áll, a tagok öt évre kapnak megbízást. A Magyar Sport intézményrendszere Köztestületek - MOB Céljai, feladatai NOB célkitőzések és feladatok végrehajtása Hazai és nki olimpiai mozgalom fejlesztése A versenyzık felkészítése Az olimpiai eszme ápolása, az olimpiai mozgalom elterjesztésének elısegítése Az ifjúság testi, erkölcsi, kulturális nevelésének elısegítése Fair play támogatása Részvétel a Sportösztöndíj-rendszer mőködtetésében Részvétel a Nemzeti Sporttanácsban Utánpótlás-nevelés támogatása Káros jelenségek elleni fellépés Olimpiai központok fejlesztésében közremőködés Kapcsolattartás a NOB-bal 14

15 A MOB kizárólagos jogosultságai Sportágak és sportolók nevezése a téli és nyári játékokra, valamint a téli és nyári Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválokra Olimpiai zászló, jelképek, jelmondat, valamint az olimpia kereskedelmi és egyéb célú felhasználásának engedélyezése Állami támogatás felhasználása Elismerések alapítása és adományozása A MOB tagsága Nagykorú, büntetlen elıélető, magyar állampolgárok, akik: A NOB magyar tagjai, sportágak nemzetközi szövetségében elnöki vagy fıtitkári tisztséget betöltı magyar sportvezetık Országos sportági szakszövetségek és sportszövetségek delegáltjai Akiket a MOB felkér Lehet rendes tag szavazati joggal, és tiszteletbeli tag Ezen cím adományozásáról az elnökség javaslatára a közgyőlés dönt, illetve a NOB Érdemrend és a MOB Érdemrend tulajdonosai automatikusan aki három olimpiai ciklus alatt egy tisztségben választott vezetı tisztségviselıként dolgozott a magyar olimpiai mozgalomért 15

16 A MOB tagjai 3-3 fıt delegál: Atlétikai, Birkózó, Judo, Evezıs, Kajak-kenu, Kézilabda, Korcsolya, Labdarúgó, Lovas, Ökölvívó, Öttusa, Sportlövı, Súlyemelı, Tenisz, Torna, Úszó, Vitorlás, Vívó, Vízilabda 2-2 fıt delegál: Asztalitenisz, Ijász, Kerékpáros, Kosárlabda, Mőugró, Ritmikus Gimnasztika, Röplabda, Taekwondo 1-1 fıt delegál: Baseball, BMX kerékpár, Curling, Gyeplabda, Hosszútávúszás, Jégkorong, Mountain Bike, Sí, Snowboard, Szinkronúszó, Szörf, Triatlon, Tollaslabda A MOB tagjai sorába delegáló egyéb szervezetek 3. Más szervezetek Helyi önkormányzatok 22 Budapest önkormányzata (3) Megyeszékhelyi városok önkormányzatai (10) Megyék önkormányzatai (9) 2. Sportegyesületek (SOSZ javaslata alapján) Írott és elektronikus sajtó 5 5. A NOB magyar tagjai 2 6. Olimpiai sportágak Nemzetközi Szövetségének elnöke/fıtitkára 1 7. A MOB elnökségének meghívása alapján 12 Olimpiai Bajnokok Klubja (11) Magyar Egyetemi és Fıiskolai Sportszövetség (1) Magyar Diáksport Szövetség (1) Magyar Sportorvosi Társaság (1) Országos Sportegészségügyi Intézet (1) Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar (1) Magyar Olimpiai Akadémia (1) Magyar Testnevelı Tanárok Országos Szövetsége (1) Magyar Edzık Társasága (1) A Nemzet Sportolója (2) NUPI (1) Olimpiai Központok (1) 16

17 A MOB tagság számszerinti összesítıje C/1 Olimpiai érmes szakszövetségek 19x3= 57 C/2 Olimpiai IV-VI. helyezett szakszövetségek 8x2= 16 C/3 Olimpiai szakszövetségek 11x1= 13 Szakszövetségek összesen: 86 D/1 Helyi önkormányzatok 22 D/2 Sportegyesületek 16 D/3 Más szervezetek 23 D/4 Írott és elektronikus sajtó 5 D/5 A NOB magyar tagjai 2 D/6 Olimpiai sportágak Nemzetközi Szövetségének elnöke/fıtitkára 1 D/7 MOB elnökségének meghívása alapján 12 Egyéb szervezetek összesen 81 MOB TAGLÉTSZÁM 167 fı A Bizottságok Állandó bizottságok a) Gazdasági Bizottság b) Szakmai és Tudományos Bizottság c) Orvosi Bizottság d) Sportolói Bizottság e) Etikai és Fair Play Bizottság f) Nık a Sportban Bizottság g) Környezetvédelmi Bizottság h) Sajtó Bizottság i) Emlék- és Hagyományırzı Bizottság 17

18 Olimpiai Központnak minısül A MOB elnökei Berzeviczy Albert dr Széchenyi Imre dr Teleky Sándor gróf Andrássy Géza gróf Muzsa Gyula Prém Lóránd dr Jámbor Alajos Sebes Gusztáv Hegyi Gyula Egri Gyula Beckl Sándor dr Buda István Deák Gábor Schmitt Pál dr. 18

19 A Magyar Sport intézményrendszere A Magyar Paralimpiai Bizottság köztestület, kiemelkedıen közhasznú szervezetnek minısül. Az MPB feladatai elsısorban: a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság alapszabályában megállapított célkitőzések és feladatok végrehajtása, a sportolók paralimpiai játékokra történı felkészülésének, illetve részvételének szakmai elısegítése, a paralimpiai mozgalom fejlesztése, a paralimpiai játékok jelképeinek védelme, az érintett ifjúság testi, erkölcsi és kulturális nevelésének segítése, A Magyar Sport intézményrendszere A Nemzeti Sportszövetség A Nemzeti Sportszövetség a sportról szóló évi CXLV. Törvény alapján létrehozott, demokratikus önkormányzattal rendelkezı kiemelkedıen közhasznú köztestület. A szövetséget alkotó 65 szervezet a szövetség létrejötte után is megırizte szervezeti, mőködési és gazdasági önállóságát. A szövetség sporttevékenységet folytat az egészségmegırzés, a lakossági sport és az azzal kapcsolatos ismeretterjesztés terén A szövetség tagja lehet minden, általa nyilvántartásba vett sportági országos szakszövetség, azon országos sportszövetségek, amelyek adott sportágban, szakszövetség hiányában ellátják a szakszövetségi feladatokat, a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége (FONESZ). 19

20 A Nemzeti Sportszövetség Az NSSZ céljai: a magyar sport érdekeinek védelme, egységes sport lobbi kialakítása, a sport egységének megteremtése, a hazai sport sokszínőségének megırzése. tagjai tevékenységének összehangolása, közös érdekeik védelme A Nemzeti Sportszövetség fıbb feladatai Állami támogatások felosztása érdekképviselet szakszövetségek tevékenységének koordinálása Sportszakmai, gazdasági, jogi és egyéb szolgáltatások nyújtása a magyar sport fejlesztése a Sport Állandó Választott Bíróság mőködtetése 20

21 Az NSSZ-hez kapcsolódó sportszövetségek Olimpiai tagszervezetek 37 db Nem Olimpiai tagszervezetek 38 db Együttmőködı sportszövetségek 11 db Az NSSZ támogatási rendszere 1. A különbözı világversenyeken elért helyezések értékpontjai (Olimpia, AGFIS Világjátékok, világbajnokság, EB) 2. Korosztályoknál alkalmazott szorzók 3. A világversenyek ciklusaihoz kapcsolódó szorzók 4. Egyéni sportágak versenyszámai, csapatsportágak 5. Az eseményen résztvevı országok száma szerinti szorzó 6. Az eredmények értékszorzói az eredmény elérését követı években 21

22 A Magyar Sport intézményrendszere Egyéb szervezetek Nemzeti Szabadidısport Szövetség Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége Sportszövetségek Országos Sportági Szakszövetségek Sportági Szövetségek Szabadidısport szövetség és fogyatékosok sportszövetsége Diák és fıiskolai-egyetemi sport sportszövetség A Szövetségek évi támogatása Szövetség évi támogatás (Versenysport elıirányzat) Magyar Asztalitenisz Szövetség* Magyar Atlétikai Szövetség Magyar Biliárd Szövetség Magyar Birkózó Szövetség Magyar Bowling és Teke Szövetség Magyar Bridzs Szövetség Magyar Búvár Szakszövetség Magyar Curling Szövetség Magyar Darts Szövetség Magyar Élet és Vízimentı Szövetség Magyar Erıemelı Szövetség Magyar Evezıs Szövetség Magyar Fallabda Szövetség Magyar Floorball Szövetség Magyar Gó Szövetség Magyar Golf Szövetség Magyar Gyeplabda Szakszövetség

23 Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség Magyar Hosszútávúszó Szövetség Magyar Hullámlovas és Kitesurf Szövetség Magyar Íjász Szövetség Magyar Jégkorong Szövetség Magyar Judo Szövetség Magyar Kajak-Kenu Szövetség Magyar Karate Szakszövetség Magyar Kendo, Iaido és Jodo Szövetség Magyar Kerékpársportok Szövetsége Magyar Kerékpáros Szakági Szövetség Magyar Mountain Bike Szakági Szövetség Magyar BMX Cross és Triál Szövetség Magyar Kézilabda Szövetség Magyar Kick-box Szövetség Magyar Korfball Szövetség Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége Magyar Kutyaszánhajtó és Canicross Szövetség Magyar Labdarúgó Szövetség Magyar Lábtenisz Szövetség Magyar Lovassport Szövetség Magyar Minigolf Országos Sportági Szakszövetség ÖSSZESEN A Sportinformációs rendszer 166/2004. (V. 21.) Korm. Rendelet az állami sportinformációs rendszerrıl A rendelet hatálya a sportszervezeteknek, a versenyrendszert mőködtetı sportszövetségeknek, a sport-köztestületeknek, a sportközalapítványoknak, a helyi önkormányzatoknak, a sportlétesítmények tulajdonosainak valamint a sportigazgatási szervnek az állami sportinformációs rendszerrel kapcsolatos feladataira terjed ki. sportélet minden területérıl származó információk integrált rendszere január 16-tól nem részesülhet állami támogatásban az az adatszolgáltató, amely nem tett eleget az e rendeletben foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének 23

24 24

25 25