Koller Erika: A szakszervezetek világa Útmutató a nemzetközi kapcsolatok kialakításához

Koller Erika: A szakszervezetek világa Útmutató a nemzetközi kapcsolatok kialakításához N

Készült az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával Kiadta a LIGA Szakszervezetek 1068 Budapest, Benczúr u. 41. Tel.: 321-5262, Fax.: 321-5405 Elektronikus levél: info@liganet.hu Honlap: http://www.liganet.hu Felelős kiadó: Gaskó István Szerkesztette: Kozák László Budapest, 2003. 2

Tartalomjegyzék 1. Mire valók a nemzetközi kapcsolatok?...4 2. Nemzetközi szakszervezeti szövetségek...6 A. Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége (International Confedartion of Free Trade Unions, ICFTU)... 7 B. A Munka Világszövetsége (World Confederation of Labour, WCL) 10 C. Szakszervezeti Világszövetség (World Fedartion of Trade Unions, WFTU)... 12 D. Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Szakszervezeti Tanácsadó Bizottsága - (TUAC - Trade Union Advisory Committee to the OECD)... 13 E. Európai Szakszervezeti Szövetség (European Trade Union Confederation, ETUC)... 15 3. Az európai országok szakszervezeti struktúrájának néhány jellemző típusa...20 F. Több nemzeti konföderáció: munkások - közalkalmazottak (egyetemi végzettségűek) konföderációja... 21 G. Az egykonföderációs modell... 26 H. Több, világnézeti alapon szerveződött konföderáció... 29 I. Több, különböző politikai pártokhoz kötődő konföderáció... 32 J. Akik a felsorolásból kimaradtak... 34 K. A közép-kelet-európai rendszerváltás utáni szakszervezeti helyzet 37 4. A LIGA nemzetközi kapcsolatai...40 L. Használati utasítás avagy hogyan lehetünk tagok?... 41 M. A nemzetközi kapcsolatok formái... 42 5. Protokoll...46 6. Utószó...49 3

1. Mire valók a nemzetközi kapcsolatok? Ez a kérdés valószínűleg sokak fejében már számtalanszor megfogalmazódott. Mire jó az, hogy egy szakszervezet nemzetközi ügyekért felelős referense(i) utazgat(nak) a világban? Milyen haszna származik ebből a magyar munkavállalónak? És a LIGÁ-nak? Ha még ehhez azt is hozzávesszük, hogy a nemzetközi kapcsolatok ápolása nem kevés pénzbe kerül, elfogadható, hogy némi magyarázattal kell szolgálni. Vegyük tehát sorra azokat az érveket, melyek a szakszervezeti munka eme komoly területének támogatása mellett szólnak. Azt hiszem, azt tényként könyvelhetjük el, hogy egy szervezet hazai megítélésében fontos szerepet játszik annak külföldi elismertsége. Az a szervezet, amely nemzetközileg elismert, itthon mindig komolyabb befolyással bír, mint azok, melyeknek nincsenek ilyen kapcsolatai. A nemzetközi porondon való jelenlét megvédi a szervezetet attól, hogy itthon leírják, azaz meggátolja azt, hogy fontos helyeken semmibe vegyék. A LIGA számára ez konkrétan a hazai érdekegyeztetésben való helyünk bebiztosítását jeleni. A LIGA tizenöt éves történelmében sajnos voltak olyan időszakok, amikor nem sokon múlott, hogy nem szorítottak ki bennünket a hazai Érdekegyeztető Tanácsból. Annak, hogy ez mégsem következett be, az egyik oka az volt, hogy amellett, hogy a LIGA a magyar rendszerváltó szakszervezet, a szervezet a nemzetközi szakszervezeti mozgalom egyik ismert szereplője. Bár ez kevés a jó megítéléshez, az eltelt időszakban bebizonyítottuk, hogy helyünk van mind a hazai, mind a nemzetközi szakszervezeti munkában. A nemzetközi kapcsolatok segítik a mindennapi tevékenységünket is, ami az EU csatlakozás miatt most különösen fontos, mert amint Magyarország is az EU tagja lesz, minden, a munkavállalókat érintő európai szintű döntés közvetlenül is érinteni fog minket. Ezért van 4

ma még nagyobb jelentősége annak, hogy a magyar munkavállalókat érintő dolgokban meg tudjuk jeleníteni a véleményünket. A kétoldalú kapcsolatrendszerünkből és nemzetközi tagságainkból sok hasznos információt szerezhetünk be. Ezeknek az előnyöknek a részletes taglalására később, az adott nemzetközi szervezet kapcsán térek majd ki. Nem kis jelentőséggel bír az sem, hogy nemzetközi kapcsolataink eredményeképpen mindig számíthatunk barátaink szolidaritására, bármilyen munkavállalói érdekeket érintő kérdésről is legyen szó. Konkrét esetek tanúskodnak arról, hogy a szolidaritási üzenetek valódi segítséget jelentenek. Kérésünkre érkezett már egy-egy delegáció, vagy első számú vezető vizsgálódó szándékkal. Ilyen látogatást tett néhány éve Budapesten Emilio Gabaglio, az Európai Szakszervezeti Szövetség akkori főtitkára, aki az érdekegyeztetésben beállt problémák miatt látogatott Budapestre. A külfölddel folytatott kapcsolatok gyakorlati haszna megmutatkozik a szakszervezeti munkában, ez a kijelentés hangsúlyozottan vonatkozik a multinacionális vállalatoknál lévő szervezetekre. A globalizáció eredményeként a világ több országában is megtalálhatók ugyanazok a vállalatok. Ezért a különböző országokban, ugyanannál a cégnél, ugyanazt, vagy hasonló a munkát végző munkavállalóknak segítséget nyújthat, ha kölcsönösen informálják egymást a helyi történésekről, vagy pl. meg tudnak szerezni egy kollektív szerződést egymástól. Ugyanez igaz arra az esetre is, ha egy külföldi cég az anyavállalatánál tevékenykedő szakszervezettel tart fenn kapcsolatot. A világban végbemenő gazdasági folyamatok eredményeképpen a világ sok országában tevékenykednek a nemzetközi pénzügyi szervezetek, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank (World Bank). A nemzetközi összefogás e szervezetek tevékenysége miatt is nagyon fontos, mert következetes, közös fellépéssel el lehet érni, hogy minél nagyobb mértékben vegyék figyelembe a munkavállalók érdekeit. A Nemzetközi Kereskedelmi Egyezmény (GAT) záradékaiba bekerült munkavállalókat érintő kedvező döntések is a nemzetközi szakszervezeti összefogás eredményeképpen születtek. A további példák felsorolásától most eltekintek, de biztos, hogy együtt erősebbek vagyunk! 5

2. Nemzetközi szakszervezeti szövetségek Mielőtt rátérnék a különböző szakszervezeti szövetségek bemutatására, először egy kicsit bele kell tekintenünk azok létrejöttének körülményeibe. A ma meglévő nemzetközi szakszervezeti struktúrát alapvetően három világszervezet határozza meg: a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége (ICFTU), a Munka Világszövetsége (WCL) és a Szakszervezeti Világszövetség (WFTU). (Az Európai Szakszervezeti Szövetséget nem ebben a fejezetben tárgyaljuk, hiszen az csak egy földrész szakszervezeteit tömöríti) Most nézzük meg, hogyan alakult ki ez a mai struktúra. A szakszervezetek elődei önsegélyező csoportok és baráti társaságok voltak, és általában egy-egy szakmán belül szerveződtek. A XIX. század második felében és a XX. század elején a szakszervezeti munka a legtöbb országban a munkásmozgalmak mentén folyt. Az I. Internacionálé számára a szakszervezeti tevékenység nem tartozott a prioritások közé, ezt felülmúlták a politikai célok. Az angoloknak az a kezdeményezése, hogy közelebb hozzák egymáshoz az országos szervezeteket, nem volt sikeres. Egyedül a skandináv szervezeteknek sikerült nemzetközi együttműködést kiépíteniük. Szakmai szinten jobb volt a helyzet, 1880 és 1893 között több szakma hozott létre nemzetközi szakszervezeti titkárságot. 1901-ben egy skandináv konferencián megállapodás született arról, hogy összehívnak egy nemzetközi szakszervezeti konferenciát. Ekkor jött létre a Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségeinek Nemzetközi Titkársága. Ez gyakorlatilag a II. Internacionálé melletti szakszervezeti vonalnak felelt meg. 1913-ban ebből alakult meg a Szakszervezeti Szövetségek Nemzetközi Szövetsége, (ITUF), ami így az első komolyabb nemzetközi szövetségnek tekinthető. A III. Internacionálé megalakulása után szakadás következett be a szakszervezeti mozgalomban is, így jött létre a1921-ben a szociáldemokrata eszméket valló Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége és a kommunista Vörös Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége. 6

1945-ben, Londonban a brit és a szovjet szakszervezetek világkonferenciát tartottak a nemzetközi szakszervezeti mozgalom egyesítésének céljával. A szovjet szakszervezetek részvétele miatt az amerikai AFL nem jött el, de a másik amerikai szakszervezeti szövetség, CIO képviseltette magát, mely megpróbál közvetíteni a Vörös Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége és a szociáldemokrata irányt követő szervezetek között. Nem sokkal később Párizsban megalakult a Szakszervezeti Világszövetség, a WFTU. A világszövetség azonban hamarosan kettévált, mert a nemzetközi szakszervezeti titkárságok már nem akartak ebbe a szövetségbe tartozni, mivel azt a Szovjetunió eszközének tekintették. A szakadáshoz az is hozzájárult, hogy a megalakításából kimaradt amerikai AFL is következetes hadjáratot folytatott a WFTU ellen. A kilépő szervezetekből 1949-ben, Londonban megalakult a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége, az ICFTU. A XIX. század végén Európában a szocialista irányzattal párhuzamosan kialakult egy keresztény ideológiával rendelkező szakszervezeti mozgalom is. A keresztény szakszervezeti mozgalom később, mint a szociáldemokrata-szocialista irányzat megszerveződött nemzetközi szinten is. 1909-ben alakították meg a Nemzetközi Keresztény Titkárságot, majd 1920-ban a német, holland, belga és francia országos szervezetekből álló Keresztény Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségégét, melyet 1945-ben újraalakítottak. A szervezet nem lépett be később se egyik világszervezetbe sem, hanem a harmadik világ országai felé fordult. 1968-ban ebből alakították meg a Munka Világszövetségét. A. Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége (International Confedartion of Free Trade Unions, ICFTU) Mint már tudjuk, az SZSZNSZ 1949-ben, Londonban alakult meg, a Szakszervezeti Világszövetség kettéválása után. Ekkor 53 ország szervezetit egyesítette. Ma a világ öt kontinensén 150 ország 231 szervezetének 158 millió tagját egyesíti, így a világon a legnagyobb szakszervezeti szövetség. A LIGA 1993. óta tagja a szervezetnek. 7

Az SZSZNSZ elsősorban politikai tevékenységet folytat, megpróbál lehetőleg gyorsan reagálni a világban végbemenő eseményekre. Kifejezésre juttatja a munkavállalók nemzetközi szolidaritását, kampányokat szervez a szakszervezeti és munkavállalói jogok védelmében, küzd a faji megkülönböztetés ellen és igyekszik tagszervezeteinek mindenben hatékony segítséget nyújtani. Próbál minden olyan világméretű tevékenységbe bekapcsolódni, aminek a következményei a világ munkavállalói érintik. Az ENSZ munkájában is képviselteti magát, többek között aktív részt vállal a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) működésében, ahol konzultációs joggal rendelkezik. Tárgyalásokat folytat a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és a Világbankkal (WB) és a Világkereskedelmi Szervezettel. Aktívan foglalkozik a munkavállalókat közvetlenül érintő kérdésekkel, mint Gyermekmunka Esélyegyenlőség Egészség, munkahelyi biztonság, munkavédelem Multinacionális vállalatok Tagszervezés Globalizáció és gazdasági viszonyok Harc az AIDS ellen Kereskedelmi és Munkaügyi szabványok Szakszervezeti jogok Ifjúságpolitika A fentiekben felsoroltakon kívül még más témában is szervez kampányokat, például a környezetvédelem támogatásáért, a kényszermunka, a faji megkülönböztetés ellen. Szolidaritási akciókat is szervez. Évente országokra vonatkozó jelentést készít a jogsértésekről, megemlékezik a munkahelyi balestek áldozatairól, védi a fogyatékkal élők és a nők jogait. Oktatásokat szervez, felhívja a munkavállalók figyelmét a jogaikra. Rendszeresen jelennek meg publikációi, köztük a régiók újságai. A szervezet utolsó kongresszusa 2000-ben, Durban-ben volt. Több hivatalos munkanyelve is van, angol, francia, német, spanyol és orosz, 8

székhelye Brüsszel. Tevékenységét a földrészeknek megfelelően, különböző regionális szervezetekben végzi. APRO: Ázsia és a Pacifikus Térség Szervezete, székhelye Szingapúr AFRO: Afrikai Regionális Szervezet, székhelye Nairobi, Kenya ORIT: Amerikai Regionális Szervezet, székhelye: Caracas, Venezuela. Az SZSZNSZ-nek nincs európai regionális szervezete, de erre nincs is igazán szükség, mert az európai tagszervezeteket az Európai Szakszervezeti Szövetség tömöríti. Van azonban egy speciális, főként közép- és kelet-európai országokkal foglalkozó részlege, ez a Közép- Kelet-Európai Koordinációs Bizottság. Ez a rendszerváltás után, a közép-kelet-európai térség újonnan alakult szakszervezeti szövetségeinek a megsegítésére jött létre, ma is működik, és a középkelet-európai szervezetek számára ma is a legfontosabb fórum az SZSZNSZ-en belül. Bár a Koordinációs Bizottság mára már kinőtte a régi kereteket, még mindig nem vesztette el a jelentőségét a FÁK és a Balkán országainak speciális helyzetéből adódóan. A Közép-Kelet-Európai Koordinációs Bizottság gyakran szervez missziókat a térség problémás országaiba a szakszervezeti helyzet jobb megismerése céljából. A Koordinációs Bizottság konkrét tevékenységét a különböző hálózatokon keresztül végzi. Ezek a következők: oktatási, nőpolitikai, szervezési, ifjúsági, és szakszervezeti jogok hálózatok. A működés fenntarthatósága miatt a régió továbbtagolódik, földrajzi alapon megosztott szubrégiókban működik. A magyar szervezetek a közép-európai szubrégióba tartoznak Csehország, Szlovákia és Horvátország szervezeteivel együtt. Az SZSZNSZ tagság egy szervezet számára azért fontos, mert ezzel fejezhetjük ki azt, hogy szabad, pártoktól független szakszervezeti konföderáció vagyunk. Az SZSZNSZ-szel szorosan együttműködnek azok a szakmai alapon szerveződő szakmai szakszervezetek, melyek a régi nemzetközi szakmai titkárságok (International Trade Secretariats, ITS) jogutódai, mai elnevezésük Globális Szakszervezeti Szövetség. 9

(Global Unions Federtion, GUS. A Globális Szakszervezeti Szövetségek autonóm, független szakszervezetek, melyek tagjai nemzeti szinten működő ágazati szakszervezetek. 10 Ezek a következők: Nemzetközi Oktatási Szövetség (EI) Építőipari- és Faipari Munkások Szövetsége (IFBWW) Vegyipari- Energiaipari Bányászati- és Általános Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége (ICEM) Újságírók Nemzetközi Szövetsége (IFJ) Fémipari Dolgozók Nemzetközi Szövetsége (IMF) Textil- Ruha- és Bőripari Dolgozók Nemzetközi Szövetsége (ITGLWF) Szállítási Dolgozók Nemzetközi Szövetsége (ITF) Élelmiszeripari, Mezőgazdasági, Szálloda-, Vendéglátó- és Dohányipari, valamint Rokonszakmák Dolgozóinak Nemzetközi Szövetsége (IUF) Közszolgáltatók Nemzetközi Szövetsége (PSI) OECD Szakszervezeti Tanácsadó Bizottsága (TUAC) Nemzetközi Szakszervezeti Hálózat (UNI) B. A Munka Világszövetsége (World Confederation of Labour, WCL) A Munka Világszövetsége a keresztény szakszervezeti világszövetség. Sokkal kisebb, mint a másik két világszervezet. Tagjai autonóm és demokratikus szakszervezeti konföderációk a világ 116 országából, összesen 144 konföderáció, kb. 26 millió taggal. (2001. októberi adat) Ez az egyetlen olyan világszövetség, mely főként a harmadik világbeli országok szervezetit tömöríti, kevés európai tagja van. Az európai szakszervezeti központok közül a belga CSC, és a holland CNV a legjelentősebb tagszervezetei, és vannak még tagjai Svájcból, Luxemburgból valamint valamennyi volt szocialista országokból. Az SZSZNSZ ellenpontja. Székhelye Brüsszel. Regionális szervezetei:

Ázsiai: BATU Latin-amerikai: CLAT Afrikai: DOAWTU A szervezetnek az ICFTU-hoz hasonlóan nincs európai struktúrája, mivel az Európai Szakszervezeti Szövetség ezt a feladatot ellátja. A WCL európai tagszervezetei az európai SZSZNSZ tagokhoz hasonlóan mind tagjai az ESZSZ-nek is. A WCL észak-amerikai tevékenységét a NAPFE (Postai és Ágazati Alkalmazottak nemzeti szövetsége) koordinálja. A szervezet elődje 1920-ban Hágában alakult az akkori Keresztény Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségéből (IFCTU), amit 1945-ben újraalakítottak. A szervezet független maradt, részben azért, mert se az SZSZNSZ, se az SZVSZ által szabott csatlakozási feltételeket nem tudta elfogadni, másrészt nem állt érdekében egyik szakszervezeti világszövetséghez se csatlakozni. De mivel a szervezet maga is változott, 1968-ban, a Luxemburgban megtartott kongresszusán a KSZNSZ-ből megalakult a Munka Világszövetsége. Fő céljának a munkavállalói érdekvédelmet tekinti, mindig szem előtt tartva a humanista, és etikus erkölcsi értékeket. Támogatja a szervezkedési szabadságot, az autonómiát és a szakszervezeti pluralizmust. Kiáll az emberi és szakszervezetei jogokért, harcol a munkavállalók jobb élet-és munkakörülményeiért, elutasítja a diszkrimináció minden formáját és a szegénységet. A WCL elfogad minden vallást és egyházat. A szervezet véleménye szerint a megtermelt javak igazságos elosztása az államok felelőssége. A WCL legmagasabb döntéshozó szerve a kongresszus, mely négyévente ül össze. Ez határozza meg az elkövetkező időszak az elkövetkező négy év politikai irányvonalát és választja meg a tisztségviselőket. A kongresszusok közötti időszakban a legmagasabb testület, a Konföderációs Testület, melynek 48 tagja van, évente ülésezik A politikai irányok meghatározásáért a Végrehajtó Bizottság felel. A Munka Világszövetsége is szerveződik ágazati szinten, kilenc nemzetközi szakmai szövetsége van. (ITFs) Ezek a következők: 11

INFEDOP közszféra WCT oktatás FIOST közlekedés WFBW építő- és faipar IFTC textil- és ruhaipar WFIW ipar WFAFW mezőgazdaság és élelmiszeripar WFCW irodai munkavállalók AICPRO SPORTA sport területén dolgozók A WCL nagy hangsúlyt fektet az oktatásra. Rendszeresen szervez különböző akciókat célkitűzései megvalósításához, az emberek igazságosabb sorsának elérésére. Képviseli tagjait az ENSZ-ben, annak Nemzetközi Munkaügyi Szervezetében, az ILO-ban. Különösen fontosnak tekinti az Emberi Jogok és a Multinacionális Vállalatok Bizottságban való tevékenységét. A munkavállalói jogok megsértése esetén. a WCL Emberi Jogok és Nemzetközi Munkaügyi Normák Osztálya tárgyalói révén igyekszik közbenjárni, és segíteni. C. Szakszervezeti Világszövetség (World Fedartion of Trade Unions, WFTU) Mint ahogyan azt a világszövetségek megalakulásához fűződő történet áttekintésben és az SZSZNSZ megalakulásának bemutatásánál láthattuk, 1945-ben, Párizsban megalakult a Szakszervezeti Világszövetség, ami akkor 55 ország 56 nemzeti konföderációja és 20 nemzetközi szervezet együtt alakított meg, a világ 67 millió munkavállalóját képviselve. Az első kongresszusukat is ugyanabban az évben tartották, a világ nagyhatalmainak szakszervezeti mind képviseltették magukat, beleértve az USA és a Szovjetunió szervezeteit is. Ennek a kongresszusnak nem volt más célja, mint kinyilvánítani, hogy a világ munkavállalói nem akarnak háborút és szociális igazságtalanságot. 12

Ez a békés állapot azonban nem tartott sokáig, mert egyre jobban érződött a szovjet pátpolitika befolyása. A hidegháborús politikai helyzet miatt a szervezetek nagy része a történelmi áttekintésből már tudjuk nem óhajtott már ebbe a szövetségbe tartozni és a belső feszültségek miatt 1949-ben kiléptek a szervezetből. Így kilépett az összes nyugat-európai tag, gyakorlatilag csak a szocialista országok szakszervezetei maradtak benne. A szervezet tevékenységét valójában a Szovjetunió uralta. Az SZVSZ befolyásának csökkenése a szocialista rendszer szétesésével tovább folytatódott, mert annak összeomlása után minden volt szocialista országbeli szakszervezeti konföderáció vagy megszűnt, vagy átalakult: az utóbbiak természetesen kiléptek a szervezetből. Az SZVSZ további léte így lassacskán kérdésessé válik, mert az újonnan alakított konföderációk nagy része az SZSZNSZ-be, kisebb része a WCL-be kérte felvételét és ma is ezen szervezetek tagjai. A WFTU székhelye Prága. Tagjai a még kommunista berendezkedésű országok, és még néhány, ultrabalos szakszervezet. Tevékenységét már a másik két konföderációhoz hasonlóan, a világban végbemenő globális folyamatok függvényében próbálja folytatni. Figyelemmel kíséri a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, a Kereskedelmi Világszervezet stb. politikáját. Regionálisan is próbál terjeszkedni, van egy délamerikai és egy afrikai regionális szervezete, sőt néhány szakmai titkársága is. D. Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Szakszervezeti Tanácsadó Bizottsága - (TUAC - Trade Union Advisory Committee to the OECD) A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) feladata olyan politikák előmozdítása, amelyek célja, hogy a nemzetközi kötelezettségekkel összhangban azok a pénzügyi stabilitás megőrzése mellett a legmagasabb szintű fenntartható gazdasági fejlődést és foglalkoztatást, illetve az életszínvonal növekedését érjék el a tagállamokban; a gazdasági fejlődés folyamata során a tagállamok és a nem tagállamok járuljanak hozzá a gazdaság növekedéséhez, 13

illetve multilaterális, diszkriminációmentes alapon járuljanak hozzá a világgazdaság bővüléséhez. Magyarország 1996. óta tagja az OECDnek. Az OECD rendelkezik mind munkaadói, mind munkavállalói tanácsadó szervezettel, az előbbi a BIAC, az utóbbi a TUAC. A munkavállalói tanácsadó szervezet, a TUAC tulajdonképpen egy kapocs a szakszervezetek és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet között. A szervezetnek konzultatív státusza van az OECD-vel és annak különféle bizottságaival. A TUAC története 1948-ra nyúlik vissza, amikor megalakult az európai újraépítési program, a Marshall-terv szakszervezeti tanácsadó bizottsága. Amikor az OECD 1962-ben, jelenlegi formájában mint kormányok közötti gazdasági kutatóközpont létrejött, a TUAC folytatta a munkáját, képviselve a munkavállalókat az új szervezetben. Az OECD most megint átalakulóban van, az új tagok felvételével a kormányok közötti, lassan csak a globalizációval és következményeivel foglalkozó, nemzetközi fórummá válik. A TUAC szerepe most az, hogy biztosítsa a globális piacok kiegyensúlyozott szociális dimenzióját. A TUAC koordinálja és képviseli az ipari országok szakszervezetinek véleményét az OECD titkárságával, különféle bizottságaival együtt. A tagországok kormányaival folytatott rendszeres konzultációkon valamint a G8 találkozókon és munkaadói konferenciákon is megjeleníti a tagokkal már közösen kialakított munkavállalói álláspontot. A TUAC jelenleg 56 nemzeti konföderációt tömörít 30 ipari országból, így összesen kb. 70 millió tagja van. A LIGA Szakszervezetek 1995. óta tagja a szervezetnek. A tagok legnagyobb része általában tagjai a korábban már részletesen tárgyalt legjelentősebb nemzetközi szakszervezeti szövetségeknek, vagy a Szabad Szakszervezet Nemzetközi Szövetségének, (ICFTU) vagy a Munka Világszövetségének, (WCL). A legtöbb európai tagszervezete tagja az Európai Szakszervezeti Szövetségnek ((ETUC). A TUAC éppen ezért szorosan együttműködik az említett szövetségekkel, valamint a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel (ILO) is. Együttműködik még a nemzetközi ágazati-szakmai titkárságokkal is, 14

hogy biztosítsa a szakszervezeti álláspont megjelenítését az OECD ágazatokat érintő tevékenységében. A TUAC tevékenységét a tagok finanszírozzák, ők döntenek a TUAC számára legfontosabb dolgokról és annak politikájáról, valamint a tisztségviselőkről. A szervezet központja Párizs. A TUAC az alábbi területekkel foglalkozó OECD bizottságokkal és munkacsoportokkal folytat rendszeres konzultációt: G7 / G8 csúcstalálkozó Oktatáspolitika Elektronikus Kereskedelem Foglalkoztatás Fenntartható Fejlődés Globalizáció Nemzetközi Pénzügyi Intézetek Munkajog Multilaterális Befektetési Egyezmény Millenniumi Visszatekintés Multinacionális Vállaltok Az OECD Szerepe a Jövőben OECD Miniszterek Tanácsa találkozók Közszféra Tudomány és technológia Szociálpolitika Kereskedelem és Munkaügyi Szabványok E. Európai Szakszervezeti Szövetség (European Trade Union Confederation, ETUC) Az ESZSZ az Európai Unió tagországai, a csatlakozásra váró országok, és az Európai Gazdasági Övezet szakszervezeti konföderációit tömöríti. Számunkra a legfontosabb szakszervezeti szövetség, melynek a LIGA 1996. óta tagja. A szervezet 1973-ban alakult, azzal a céllal, hogy az európai gazdaságban végbemenő gazdasági folyamatokat szakszervezeti 15

szempontból ellensúlyozza. Ekkor még csak az Európai Közösség tagországai voltak a tagjai. A Közép-Kelet-Európában végbement politikai változások után ezen országok szakszervezeteit is felvette soraiba. Ma mind a hat magyar szakszervezeti konföderáció teljes jogú tagja a szervezetnek. A szövetségnek jelenleg 35 európai országból 77 nemzeti konföderáció és 11 európai szakmai-ágazati szövetség a tagja. Taglétszáma ma kb. 60 millió. Székhelye Brüsszel. Az ESZSZ-hez tartózó szakmai-ágazati szövetségek a következők: Európai Szórakoztatóiparban Dolgozók Szövetsége (EEA) Építőipari és Faipari Munkások Szövetsége (EFBWW Élelmiszeripari, Mezőgazdasági, Turisztikai Szakszervezetek Szövetsége (EFFAT) Európai Újságírók Szövetsége (European Federation of Journalists, EFJ) Európai Bányászok Vegyipari és Energiaipari Dolgozók Szövetsége (EMCEF) Európai Vasas Szövetség European (EMF) Európai Közszolgálati Szövetsége (EPSU) Európai Közlekedési Dolgozók Szövetsége (ETF) Európai Oktatási Szakszervezeti Bizottság Textilipari, Ruházati és Bőripari Dolgozók Európai Szakszervezeti Szövetsége (ETUF) Nemzetközi Európai Szakszervezeti Hálózat (UNI- EUROPA) Más szakszervezeti struktúrák is működnek az ESZSZ pártfogásában, ilyen az EUROCADRE (Európai Szakmai és Manager Alkalmazottak Tanácsa) és a FERPA (Nyugdíjasok és Idősek Európai Szövetsége). Az ESZSZ koordinálja még 39 európai határokon átnyúló szakszervezeti tanács tevékenységét, (ITUC). Hozzátehetjük még, hogy mivel se az SZSZNSZ, se a Munka Világszövetsége nem rendelkezik európai struktúrával és mindkét világszervezet európai tagjai egyben ESZSZ tagok is, így e világszervezetek európai 16

struktúráit is helyettesíti, illetve a két világszervezet európai tagjai közötti koordinációt is ellátja. Az ESZSZ az Európai Unió munkavállalóit érintő legfontosabb dolgokkal foglalkozik, célja, hogy közvetlen részvételével az Európai Unión belüli döntéseket befolyásolja. Az ESZSZ-t az Európai Unió elismeri, így az Európai Bizottság és a két európai munkáltatói szervezet (UNICE, CEEP), európai munkavállalókat képviselő tárgyalópartnere. Részvételi joga van az Európai Bizottságban, az Európai Parlamentben és az Európai Tanácsban. Munkájában mint tagok 1996. óta veszünk részt. Az európai integrációs folyamat, az Egységes Európai Piac és a Gazdasági és Monetáris Unió kérdései alapvetően megváltoztatták az ESZSZ tevékenységét érintő területeket. Mivel az EU egyre nagyobb szerepet játszik minden olyan kérdésben, ami az európai munkavállalók életét nagymértékben befolyásolja, a nemzeti szakszervezeti konföderációk nem korlátozhatják tovább tevékenységüket nemzeti szintre. Ahhoz, hogy a munkavállalók megtarthassák a kollektív szerződéseikben elérteket és gazdasági befolyásukat, közösen kell fellépniük. Ezt a kihívást vállalja fel az Európai Szakszervezeti Szövetség. Az ESZSZ az európai intézményekbe küldött közvetlen képviselői révén megpróbálja az európai törvényhozást és az EU politikáját befolyásolni. Neves európai személyiségekkel lefolytatott széleskörű és sokoldalú konzultációs folyamatban biztosítja a szakszervezeti érdekek megjelenítését a makrogazdaságot, a foglalkoztatást, szociális ügyeket érintő kérdések megvitatásában. Az ESZSZ koordinálja a szakszervezeti részvételt több tanácsadós szervezetben, így a Gazdasági és Szociális Bizottságban és az EU szakképzési, munka- és életkörülményekkel foglalkozó és munkaegészségügyi ügynökségeiben. Az Európai Üzemi Tanács irányelv, az információs és tájékoztatásról szóló irányelv és EU Alapvető Jogok Chartája mind az ESZSZ tevékenységének példái. Ezzel egyidejűleg az ESZSZ arra törekszik, hogy az európai szociális párbeszéd intézményén keresztül létrehozza a munkáltatókkal az európai munkaügyi kapcsolatokat. Az Európai Ipari Szövetségek az általuk képviselt ágazatban törekszenek a szociális párbeszéd kialakítására mivel EU jóváhagyása után a szociális 17

partnereknek lehetőségük van európai szintű keretszerződések megtárgyalására. Az ETUC már aláírt egy-egy európai keretszerződést a szülői szabadságról, a részmunkaidőról, és a határozott idejű munkaszerződésekről. Ezeket a szerződéseket ratifikálta a Miniszterek tanácsa és ma már az európai törvénykezés részét képezik. Céljai eléréséhez az ESZSZ bizonyos időközönként akcióra hívja tagszervezeteit. Ez történt néhány évvel ezelőtt, amikor az ESZSZ kampányt indított azért, hogy új rendelkezések kerüljenek be az EU Szerződésbe a foglalkoztatásról. Másik jelentős eredmény a munkavállalók információhoz és konzultációhoz való jogáról szóló direktíva. Az ESZSZ számos európai demonstrációt szervezett, többek között 1997-ben Luxemburgban, 2000 júniusában Lisszabonban, decemberében Nizzában, 2002-ben Brüsszelben, és 2003. októberében Rómában. A demonstrációkon minden alkalommal több ESZSZ tagszervezet képviseltette magát, jelképes részvételével a LIGA több alkalommal is jelen volt a demonstrációkon. Az Európai Szakszervezeti Szövetség legfőbb döntéshozó szerve a négyévente megrendezésre kerülő kongresszus, melyen a tagszervezetek taglétszámuk arányában képviseltetik magukat. A kongresszus választja meg a Végrehajtó Bizottságot, az elnököt, a főtitkárt és a főtitkár-helyetteseket. A két kongresszus közötti időszakban az ESZSZ döntéseit a Végrehajtó Bizottság hozza, a kis VB (Steering Committee) javaslatai alapján, mely 21 főből áll, és tagjait a VB választja. Ez a testület felelős az ESZSZ döntéseiért a két kongresszus közötti időszakban. Az ESZSZ mindennapi tevékenységét a titkárság látja el. Fenntartja a kapcsolatot az európai intézményekkel és munkáltatói szervezetekkel, javaslatot tesz a munkára, megszervezi azt, és felelős a szervezet belső működéséért. Tagjai a főtitkár, a két főtitkárhelyettes és még négy, a kongresszus által választott konföderációs titkár. Az ESZSZ-nek három szakmai intézménye van, melyek függetlenek, de szorosan együttműködnek az ESZSZ-szel. Most röviden ezeket ismertetném. 18

Európai Szakszervezeti Akadémia (European Trade Union College, ETUCO) Mivel az ESZSZ nagy jelentőséget tulajdonít az oktatásnak és a képzésnek, létrehozta saját oktatási intézményét. Ennek feladata a tanfolyamok és oktatási programok biztosítása a tagszervezetek számára. Európai szinten szervez szemináriumokat és tréningeket, de támogatja a tagszervezetek képzési tevékenységét hazai környezetben is. Oktatóknak szóló képzést tart, projecteket koordinál, tananyagokat és más publikációkat ad ki. Tart nyelvtanfolyamokat, különböző képzéseket az európai üzemi tanácsok tagjainak és különböző, éppen aktualitással bíró témájú tanfolyamokat rendez. Európai Szakszervezeti Intézet (European Trade Union Institute, ETUI) Az Európai Szakszervezeti Intézet az ESZSZ kutatóintézete a szociális gazdaság és az ipari kapcsolatok területén. 1978-ban alakították meg azért, hogy hidat képezzen a szakszervezetek és a tudományos, elméleti világ között. Együttműködik különböző, hasonló intézményekkel és egyetemekkel. Szemináriumokat és konferenciákat szervez olyan témákból, melyek a szakszervezetek számára fontosak. Rendszeresen megjelenő kiadványai vannak, ilyen az Európai Szakszervezeti Évkönyv, éves beszámoló ad ki az európai kollektív szerződésekről. Negyedévente jelennek meg folyóiratai, a TRANSFER és a SEER (A Szociális Viszonyok Délkelet-Európai Áttekintése) Szakszervezeti Technikai Iroda (Trade Union Technical Bureau, TUTB) A Szakszervezeti Technikai Irodát 1989-ben alakították. Támogatja az ESZSZ munkáját a biztonság, az egészségvédelem és a munkakörnyezet kérdései területén az európai szabványokkal való összefüggésben. Hálózatokat működtet szakszervezeti szakértőkkel 19

különböző területeken, tanulmányokat és kutatásokat készít, konferenciákat, szemináriumokat és speciális tréningkurzusokat szervez. A TUTB szaktudását rendelkezésére bocsátja azoknak az európai intézmények, melyek a munkakörülményekkel kapcsolatos vizsgálódásokat folytatnak, segítik a törvényjavaslatok megszületését. Publikációi ingyenesek, angolul és franciául jelennek meg. 3. Az európai országok szakszervezeti struktúrájának néhány jellemző típusa Ha végignézzük, hogy a különböző európai országokban hány szakszervezeti konföderáció van, nagyon eltérő számokat kapunk. Vannak olyan országok, ahol csak egy, máshol pedig több, akár öt vagy hat szakszervezeti szövetség is működik. Ebben a fejezetben megpróbálom bemutatni, hogy mik azok a legjellemzőbb okok, amik miatt az egymástól különböző, jellemző struktúrák létrejöttek. Mielőtt az egyes alaptípusok áttekintésébe belekezdenénk, tehetünk néhány általánosságban igaz megállapítást, amelyek az adott helyen levő szakszervezeti struktúra kialakulását elősegítették: a szakszervezeti mozgalom a munkásmozgalom egyik megjelenési formája, ezért gyakran szoros kapcsolat jellemzi a szociáldemokrata pártok és a szakszervezetek kapcsolatát A szakszervezeti mozgalom sehol nem tud teljesen elszakadni az adott országra jellemző politikai helyzettől a munkavégzés milyenségére jellemző szerveződés az egyház befolyását nem lehet figyelmen kívül hagyni. nemzetiségi alapon való szerveződés A felsorolt tényezőket figyelembe véve az európai országokban négy alaptípust különböztethetünk meg: több konföderáció: munkások közalkalmazottak (egyetemi végzettségűek) konföderációi egy konföderáció mely rendszerint a szociáldemokrata párthoz kötődik több, világnézeti alapon szerveződött konföderáció több, különböző politikai pártokhoz kötődő konföderáció nemzetiségi alapon szerveződött konföderációk 20