A CSOPORTNAGYSÁG HATÁSA A MÉLYALMON NEVELT NYULAK TERMELÉSÉRE KUSTOS K. 1, JUHÁSZ ZS. 1, KOVÁCS D. 1, EIBEN CS. 2, SZENDRŐ ZS. 3 1 Lab-Nyúl Kft, 2100 Gödöllő, Malomtó u. 8. 2 Kisállattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet, 2101 Gödöllő, Pf. 417. 3 Kaposvári Egyetem, 7401 Kaposvár, Pf. 16. kustos@vnet.hu ABSTRACT Effect of group size on production of growing rabbits on deep litter The production of growing rabbits in 4 experimental and 2 control groups was compared. 8, 16, 32 and 64 weaned (35 days old) rabbits were housed in pens of 0.8, 1.6, 3.2 and 6.4 m 2 size (10 rabbits/m 2 in each), on deep litter (DL8, DL16, DL32, DL64, n = 64 each). One of the control groups (64 animals) was reared in a pen of 6.4 m 2 size, on wire net (WN64). All these rabbits were fed with non-medicated pellet with oat and hay supplementation. The other control group (n=64) was housed in wire net cages (3 rabbits/0.2m 2 ) and fed with medicated pellet (INT3). The effect of group size was not significant but the weight gain and the weight (LW) of rabbits tended to decrease (DL8 DL32) in the larger groups except of DL64. The WG and LW of group DN64 was slightly higher than in the DL64 group but the rabbits in INT3 group had significantly higher WG and LW (with about 25 and 10% resp.), than in the DL groups. The mortality of rabbits in group DL32 was the highest (20.3%) and that of in group INT3 was the lowest (0%). The group size (DL8 DL64) had no significant effect on slaughter traits but the dressing percentage (DP) was different between the groups of DL64 and WN64 (54.9 and 56.2%, resp.). The ratio of fore-, intermediate- and hind parts (FP, MP, HP) to the live weight was also higher in group WN64. The most remarkable differences were between groups of DL and INT3 (DP:54.7 and 58.9%, FP: 12.4 and 13.5%, MP: 14.7 and 16.6%, HP: 17.9 and 18.9%, resp.). The fat content was 0.47, 0.70 and 0.96% in groups of DL, WN64 and INT3, resp. BEVEZETÉS A természetszerű tartásnál két fontos szempontot tartanak szem előtt. A nyulakat ne rácspadozaton tartsák és a lehető legnagyobb létszámú csoportban neveljék őket. Mélyalmon a kokcidiózis fellépésének esélye nő meg. A csoportnagyság növelésével a nyulak többet mozognak, a takarmánnyal felvett táplálóanyag egy részét a mozgásra fordítják, emiatt csökken a súlygyarapodás (MAERTENS és VAN HERCK, 2000), de javul a húsminőség (DAL BOSCO et al., 2001), ugyanakkor a hizlalás befejező szakaszában már agresszív viselkedési jegyek megjelenésével is számolni kell (ROMMERS et al., 1998). Kísérletünk célja, hogy mélyalmon, azonos telepítési sűrűség mellett vizsgáljuk a csoportnagyság (8, 16, 32 vagy 64 nyúl/kutrica) hatását a növendéknyulak termelési tulajdonságaira és vágóértékre, valamint összehasonlítsuk a mélyalmon és a rácspadozaton történő nevelést. ANYAG ÉS MÓDSZER A kísérletet a gödöllői Kisállattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet és a Lab-nyúl Kft közösen üzemeltetett telepén végeztük. A Pannon fehér nyulakat 35 napos 129
korban választottuk le és 77 napos korig hizlaltuk őket. A kísérlet végén a nyulakat az Olivia Kft vágóhídján vágtuk le. Az alábbi csoportok termelését hasonlítottuk össze: 1., Kísérleti csoportok: 0,8; 1,6; 3,2 és 6,4 m 2 alapterületű fülkékbe, mélyalomra 8, 16, 32 és 64 választott nyulat helyeztünk le. A telepítési sűrűség mindegyik esetben 10 nyúl/m 2 volt, csoportonként 64 nyulat vizsgáltunk. 2., Kontroll csoportok a, Az alomanyagon történő nevelés hatásának vizsgálata céljából egy 6,4 m 2 -es fülkékben rácspadozaton az előzőekkel megegyező takarmányozás mellett - 64 nyulat hizlaltunk. b., Az intenzív nevelési módszerrel történő összehasonlítás érdekében 64 nyulat 0,2 m 2 alapterületű rácspadozatú ketrecekben hármasával, gyógyszeres táppal hizlaltunk. A nyulak testsúlyát és takarmányfogyasztását kéthetente mértük, az elhullást folyamatosan feljegyeztük. A vágás során a testrészek, szervek és szövetek súlyát lemértük. EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 1. táblázat A különböző módon nevelt hízónyulak termelése (Effect of housing methods on production of growing rabbits) Kontroll csoportok Kísérleti csoportok (Experimental groups)* Tulajdonság (Traits) (Control groups)** DL8 DL16 DL32 DL64 WN64 INT3 Testsúly, g (Live weight) 5 hetes (weeks) 1138 1141 1138 1134 1134 1140 7 hetes (weeks) 1593 1586 1509 1536 2594 1716 9 hetes (weeks) 2042 2032 2011 2043 2099 2264 11 hetes (weeks) 2415 2435 2371 2483 2559 2754 Súlygyarapodás, g/nap (Weight gain, g/day) 5-7. hét (weeks) 32,5 31,8 26,5 28,7 32,9 41,1 7-9. hét (weeks) 32,1 31,8 35,9 36,2 36,1 39,2 9-11. hét (weeks) 26,7 28,8 25,7 31,4 32,9 35,0 Elhullás, % (Mortality) 5-7. hét (weeks) 1,6 0,0 3,1 1,6 1,6 0,0 7-9. hét (weeks) 0,0 3,1 4,7 6,3 9,4 0,0 9-11. hét (weeks) 7,8 6,2 12,5 0,0 1,6 0,0 * 8 nyúl 0,8 m 2, 16 nyúl 1,6 m 2, 32 nyúl 3,2 m 2 és 64 nyúl 6,4 m 2 alapterületű mélyalmos fülkében ** 16 nyúl 6,4 m 2 Es drótháló padozatú fülkében, 3-3 nyúl 0,2 m 2 -es hizlaló ketrecben (* 8 rabbits in 0,8 m 2, 16 rabbits in 1,6 m 2, 32 rabbits in 3,2 m 2 and 64 rabbits in 6,4 m 2 size deep litter pen ** 16 rabbits in 6,4 m 2 wire net floor pen, 3-3 rabbits in 0,2 m 2 -sized cage) Testsúly 7 hetes kortól egy nagyon enyhe csökkenő tendencia figyelhető meg a 8 és 32 nyúl/fülke csoportnagyság között, de mindegyik életkorban a 64 nyúl/fülke csoport érte el az egyik legjobb eredményt (1. táblázat). Az adatok alapján feltehető, hogy a mélyalmon nevelt nyulaknál a csoportnagyság növelésével kissé csökkent a testsúly. A 64-es csoportlétszám melletti jó teljesítmény azonban azt bizonyítja, hogy jó állomány nevelésekor nem jelent különösebb hátrányt a nagy csoportlétszám (ROMMERS et al. 1998). 130
A mélyalmon és a rácson nevelt 64-es csoport összehasonlítása szerint bármely életkorban csak 3-4%-os testsúly-különbség alakult ki (1. táblázat). Ezek szerint egészséges állománynál nem jelent gazdaságilag hátrányt a mélyalmon nevelés. A mélyalmon, medikáció nélküli tápon+szénán+zabon tartott és a hízóketrecben hármasával nevelt, gyógyszeres táppal etetett nyulak 7, 9 és 11 testsúly között 10,3; 11,4 és 13,3% különbség alakult ki. Vagyis jó körülmények között is kb. 10%-os súlycsökkenéssel kell számolni, ha a nyulakat mélyalmon tartjuk és alternatív módon takarmányozzuk. Súlygyarapodás 5-7 hetes kor között a nagyobb létszámú csoportokban csökkent a súlygyarapodás, de a következő két héten épp fordított helyzet alakult ki, a 8 és 16 nyúl/fülkés csoportok gyarapodtak rosszabbul (1. táblázat). A mélyalmon és a rácspadozaton nevelt 64 nyúl súlygyarapodása között közel 6% különbséget kaptunk (1. táblázat). Különösen a választás utáni két héten tapasztalható előny a rácspadozaton levő nyulak javára. A mélyalmon, nagy csoportban, medikáció nélküli tápot+zabot+szénát kapó nyulakhoz képest az intenzíven nevelt csoport (3nyúl/ketrec, gyógyszeres táp) 5-7, 7-9 és 9-11 hetes kor között 37, 15 és 24%-kal jobban gyarapodott (1. táblázat). Az átlagos 25%-os különbség jelentősnek nevezhető. Takarmányfogyasztás Mivel a kísérleti nyulak és a rácspadozaton levő 64-es csoport a gyógyszermentes tápon kívül árpát és szénát is etetett, az intenzíven nevelt nyulak pedig csak gyógyszermentes tápot kaptak nehéz a takarmányfogyasztást összehasonlítani. Az 1. ábrán a táp+zabfogyasztás látható. Az oszlopok összehasonlítása alapján megállapítható, hogy a mélyalmon levő különböző létszámú csoportok között nincs lényeges eltérés. Az egyes időszakokban kissé eltérő, de összességében hasonló volt a 64-es rácspadozaton nevelt csoport takarmányfogyasztása is. Egyedül az intenzíven nevelt és takarmányozott csoport nyulai ettek az átlagosnál lényegesen többet. Ennek oka kettős: egyrészt nem kaptak szénát, másrészt ezeknek a nyulaknak súlygyarapodása és testsúlya is szignifikánsan nagyobb volt a többinél, a nagyobb teljesítményhez pedig többet kellett enniük. Elhullás Egyedül a 32-es csoport elhullása volt kiemelkedően magas (1. táblázat). Feltehető ebben a csoportlétszám növekedésének is szerepe lehetett, de a 64-es csoport jó eredménye arra bizonyíték, hogy az egészséges nyulak nagy csoportban is eredményesen felnevelhetők. Több nem publikált eredményünk bizonyítja, hogy mélyalmon történő neveléskor, elsősorban a kokcidiózis miatt nem ritka a 30%-ot meghaladó, esetenként az 50%-ot is elérő mortalitás. Ezeknek a nyulaknak a mortalitása még a rácspadozaton levő 64-es csoportnál is jobb volt. Az intenzíven nevelt nyulak körül egy sem hullott el, ami egyértelműen a gyógyszeres tápnak köszönhető. Vágóérték A különböző testrészek, szervek és szövetek súlya (2. táblázat) a testsúlytól függ, ezért ezekből csak az a következtetés vonható le, hogy azonos korban legjobb eredmény az intenzíven nevelt nyulaktól várható. 131
Takarmányfogyasztás, g/nap (Feed intake, g/day) 190 180 170 160 150 140 130 120 110 100 90 80 70 60 50 5-7.hét (weeks) 7-9.hét (weeks) 9-11.hét (weeks) Életkor (Age) DL8 DL16 DL32 DL64 WN64 INT3 1. ábra A különböző módon nevelt nyulak takarmányfogyasztása (Effect of housing method on the feed intake of growing rabbits) Az egyes testrészeknek a testsúlyhoz viszonyított arányát a csoportnagyság nem befolyásolta (2. táblázat). Érdekes viszont, hogy a mélyalmon és a rácspadozaton nevelt 64-es csoport vágási kitermelése között 1,5% különbség van. Nem csak ebben a mutatóban, hanem az elülső-, a középső- és a hátulsó rész, vagy a combhús, illetve a hosszú hátizom testsúlyhoz viszonyított aránya és a rácspadozaton nevelt nyulakban volt több (2. táblázat). Látványos előny tapasztalható az intenzíven nevelt csoportban. A csoportosan, mélyalmon nevelt, gyógyszermentes tápot+zabot+szénát evő nyulakhoz képest a vágási kitermelésük 4,2%-kal volt jobb (2. táblázat). Számottevő volt a különbség, ha az elülső-, középső- vagy a hátulsó rész, illetve a hosszú hátizom és a combhús súlyát viszonyítottuk a testsúlyhoz. Ebben a csoportban volt legnagyobb a zsírtartalom, illetve legkisebb a fej és a máj aránya. Az intenzíven nevelt nyulak testsúlya nagyobb volt, a nagyobb súlyú nyulaknak pedig jobbak a vágási tulajdonságaik (SZENDRŐ et al., 1998; DALLE ZOTTE, 2000; METZGER et al., 2002). A kísérletünkben kapott különbségek lényegesen nagyobbak, mint amit a testsúlykülönbség magyaráz, tehát az eltérésekben fontos szerepe volt az eltérő tartási módszernek is. Érdekes eredményre vezet, ha a referencia karkaszhoz (elülső+középső+hátulsó rész) viszonyítjuk a három karkaszrészt (2. táblázat). A mélyalmon levő csoportok között nem találtunk különbséget, vagyis a csoportnagyság ezeket az arányokat nem befolyásolta. A rácspadozaton levő 64-es csoport nyulaiban ugyanakkor valamivel nagyobb volt az elülső- és kisebb a hátulsó rész aránya. A középső részé a többi csoporttal megegyezett. Az intenzíven tartott nyulakban a hátulsó rész aránya határozottan kisebb, a középső része egyértelműen nagyobb volt, mint a többi csoportban. Az eltérést a nyulak 132
mozgása közötti különbség okozta. A hízóketrecekben levő nyulak alig mozognak, ezért kevésbé fejlett a hátulsó lábuk, mint a csoportosan nevelt állatokban. Ezzel párhuzamosan a középső rész aránya több mind 1%-kal nagyobb lett. Korábbi kísérletünkben (KUSTOS et al., 2002) is hasonló eredményeket kaptunk, a mélyalmon nagy csoportban nevelt nyulaknak megerősödött, nagyobb súlyú lett a hátulsó lábak. 2. táblázat A különböző módon nevelt hízónyulak vágási eredményei (Effect of housing method on the slaughter traits) Kontroll csoportok Kísérleti csoportok (Experimental groups)* Tulajdonság (Traits) (Control groups)** DL8 DL16 DL32 DL64 WN64 INT3 Testrészek, szervek és szövetek súlya, g (Weight, g) Testsúly vágás előtt 1 2563 2628 2538 2609 2725 2813 Karkasz melegen 2 1425 1479 1426 1470 1567 1692 Karkasz hűtve 3 1398 1447 1395 1436 1534 1658 Fej 4 144 146 141 144 152 155 Máj 5 80,7 84,9 74,9 77,3 79,7 80,2 Vesék 6 18,1 18,3 17,8 19,3 19,0 21,5 Zsírdepó 7 12,1 12,5 13,0 12,7 19,6 27,0 Elülső rész 8 312 328 318 325 356 378 Középső rész 9 375 385 374 391 413 468 Hátulsó rész 10 456 472 357 468 497 532 Bal hátulsó láb 11 246 253 244 251 266 286 Hús a jobb combon 12 141 148 143 145 160 175 Hosszú hátizom 13 106 108 106 103 123 133 Testrészek, szervek és szövetek a vágás előtti testsúlyhoz viszonyítva, % % (Percent related to pre-slaughter body weight) Karkasz melegen 2 55,5 56,1 55,9 56,2 57,4 60,1 Karkasz hűtve 3 54,4 54,8 54,7 54,9 56,2 58,9 Fej 4 5,63 5,61 5,58 5,53 5,59 5,52 Máj 5 3,11 3,20 2,92 2,94 2,91 2,85 Vesék 6 0,71 0,70 0,71 0,74 0,70 0,76 Zsírdepó 7 0,46 0,46 0,49 0,47 0,70 0,96 Elülső rész 8 12,1 12,4 12,5 12,4 13,0 13,4 Középső rész 9 14,5 14,6 14,6 14,9 15,1 16,6 Hátulsó rész 10 17,7 17,9 17,9 17,9 18,2 18,9 Bal hátulsó láb 11 9,59 9,60 9,59 9,62 9,77 10,2 Hús a jobb combon 12 5,49 5,61 5,59 5,52 5,85 6,20 Hosszú hátizom 13 4,09 4,08 4,10 3,90 4,48 4,71 A karkasz részeinek aránya a karkaszhoz viszonyítva, % (Percent to total carcass) Elülső rész 8 27,3 27,7 27,7 27,5 28,1 27,5 Középső rész 9 32,8 32,5 32,5 33,0 32,6 33,9 Hátulsó rész 10 39,9 39,8 39,8 39,5 39,3 38,6 *, ** Megjegyzés az 1. táblázatnál 1 Body weight, 2 Carcass, hot, 3 Carcass, chilled, 4 Head, 5 Liver, 6 Kidneys, 7 Fat deposit, 8 Fore part, 9 Intermediate part, 10 Hind part, 11 Hind leg, 12 Meat on hind leg, 13 M. longissimus dorsi 133
KÖVETKEZTETÉS A kísérleti eredmények bizonyították, hogy egészséges állománnyal, megfelelő higiénikus feltételek mellett a nyulak mélyalmon is eredményesen felnevelhetők. Azonos telepítési sűrűség (10 nyúl/m 2 ) esett a csoportnagyság alig befolyásolta a nyulak növekedését és takarmányfogyasztását. A 64-es csoport jó eredménye ellenére az elhullás szempontjából kockázatosnak tűnik a csoportlétszám túlzott növelése. A rácspadozathoz képest bizonyos hátrányt, nagyobb kockázatot jelent a mélyalmon, nagy csoportban történő nyúlhízlalás. Nem csak a súlygyarapodásban vagy a testsúlyban alakult ki kisebb különbség, hanem még a vágási tulajdonságokban is jobbak voltak a rácspadozaton nevelt nyulakban. A természetszerű tartáshoz és takarmányozáshoz képest az intenzíven, gyógyszeres tápon hizlalt nyulak lényegesen jobb eredményeket értek el. Tíz nappal rövidebb ideig kell őket hizlalni, az elhullásuk minimális. Mindezek arra hívják fel a figyelmet, hogy még jó és szerencsés körülmények között is lényegesen drágább az alternatív tartási és takarmányozási módszer. Komolyabb gazdaságossági számításokat kellene végezni, annak kimutatására, hogy ketrec helyett a mélyalmos tartási rendszer és a természetszerűbb takarmányozás mennyivel olcsóbb, illetve az ilyen módon (hosszabb ideig, nagyobb elhullással) történő nevelés mennyivel drágább. A vágóhidaknak számolni kell azzal, hogy természetszerű tartásnál a vágási kitermelés több, mint 4%-kal rosszabb lesz és csökken a legértékesebb húsrészek aránya is: a középső részé 2%-kal, a hátulsó részé kb. 1%-kal. A természetszerű nyúlhízlalást, illetve az ebből származó terméket nagy mennyiségben és azonos körülmények között kell előállítani. Csak ilyen ellenőrizhető rendszer mellett van reményünk olyan márkázott termék elfogadására és forgalmazására, amelyért a vevő annyival magasabb árat fizet, amelyért megéri a többlet tartási költségeket és rosszabb vágási kihozatalt vállalni. IRODALOMJEGYZÉK ROMMERS J., MEIJERHOF R., 1998. Effect of group size on performance, bone strength and skin lesions of meat rabbits housed under commercial conditions. World Rabbit Sci., 6, 299-302. DALLE ZOTTE A. 2000. Main influence the rabbit carcass and meat quality. 7 th World Rabbit Congress, Valencia, Vol. 8. No. 1. 507-537. DAL BOSCO A., CASTELLINI C., MUANAI C., 2001. Effet du mode d élevage (cage ou parc) sur l évolution post mortem du ph et sur les caractéres qualitatifs de la viande de lapin. 6éme Journ. Rech. Cunicole, Paris, 35-38. KUSTOS K., METZGER SZ., SZENDRŐ ZS., SZABÓ A., EIBEN CS., NAGY I. (2002): A ketrecben és fülkében nevelt nyulak vágóértéke és húsminősége. 14. Nyúltenyésztési Tudományos Nap, Kaposvár, 129-134. MAERTENS L., VAN HERCK A., 2000. Performance of weaned rabbits raised in pens or in classical cages: first results. World Rabbit Sci. Vol. 8. Suppl. 1. 435-440. METZGER SZ., ODERMATT, M., SZENDRŐ ZS., MAKAI A., RADNAI I., SPIESS, J., BIRÓNÉ- NÉMETH E., NAGY I., DUDASZEG É. (2002): Az életkor és a testsúly hatása növendéknyulak vágási tulajdonságaira. 14. Nyúltenyésztési Tudományos Nap, Kaposvár, 113-119. SZENDRŐ ZS., RADNAI I., BIRÓ-NÉMETH E., ROMVÁRI R., MILISITS G., KENESSEY Á., 1998. The effect of live weight on the carcass traits and the chemical composition of meat of Pannon White rabbits between 2.2 and 3.5 kg. World Rabbit Sci., Vol. 6 (2), 243-249. 134