A pedagógiai program átdolgozásának jogi és módszertani háttere Brosúra Szerkesztette: Kozák András köznevelési szakértő 2013.
Tartalomjegyzék A pedagógiai programra vonatkozó tartalmi szabályozó normák... 3 A kötelező és tervezhető órakeret kérdései... 17 Az egyes évfolyamokra a kerettantervben megállapított és felhasználható óraszámok... 17 I. Az óraterv alapvető fogalmai... 17 II. Szabadon tervezhető órakeret... 18 III. Szabadon tervezhető tantárgyi kínálat az iskolában... 19 IV. Emelt szintű oktatásra fordított órakeret... 20 V. A nevelőtestület tantárgyi kerettantervek helyi adaptálásából adódó feladatai... 21 VI. Melyek tehát a nevelőtestület feladatai a pedagógiai program átdolgozása során? 22 VII. A mindennapos testnevelés órák bevezetéséről... 23 VIII. Jogszabályi rendelkezés a többletórakeretről és a tanulói terhelhetőségről... 23 Tanórai és tanórán kívüli foglalkozások óraszámai az egyes évfolyamokon... 26 1. Alsó tagozat (1-4. évf.)... 26 2. Felső tagozat (5-8. évf.)... 27 Napköziről és iskolaotthonról szólva... 28 A szakképzés tartalmi szabályozói... 40 1. A szakmai program helye a pedagógiai tevékenység intézményi szabályozásában... 40 2. A szakmai program elkészítésének főszempontjai... 41 3. A szakmai program jogszabályi meghatározottsága... 41 4. A felnőttképzést folyatató intézmények képzési programja... 42 2
A pedagógiai programra vonatkozó tartalmi szabályozó normák 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 53. (2) Tanórán kívüli foglalkozás e) az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, a kulturális, illetőleg sportrendezvény. 85. (4) A helyi önkormányzat önállóan vagy más helyi önkormányzattal közösen köteles a közoktatási feladatai megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntéselőkészítést szolgáló feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és -fejlesztési tervet (a továbbiakban: önkormányzati intézkedési terv) készíteni. Az önkormányzati intézkedési tervnek figyelembe kell vennie a fővárosi, megyei fejlesztési tervet. Az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell, hogy az önkormányzat a kötelező feladatait milyen módon látja el, illetőleg milyen nem kötelező feladatokat kíván a helyi önkormányzat ellátni. Tartalmaznia kell továbbá az intézményrendszer működtetésével, fenntartásával, fejlesztésével, átszervezésével összefüggő elképzeléseket. Az intézkedési terv elkészítésekor be kell szerezni - a nemzetiséget érintő kérdésekben - a települési nemzetiségi önkormányzat egyetértését. Az intézkedési terv elkészítéséhez ki kell kérni a településen működő közoktatási intézmények vezetőinek, továbbá a szülői és diákszervezetek, a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartók, a települési szintű szakszervezetek, - ha nem működik települési nemzetiségi önkormányzat - az érdekelt országos nemzetiségi önkormányzat véleményét. A helyi önkormányzat a helyi intézkedési terv végrehajtását legalább kétévenként értékeli és szükség szerint felülvizsgálja. A helyi önkormányzat az e törvény 103. -a (2) bekezdésének a) pontja alapján vizsgálja, hogy a nevelési, illetve pedagógiai program megfelel-e az önkormányzati intézkedési tervben foglaltaknak. Nem kell a helyi önkormányzatnak intézkedési tervet készítenie, ha tagja a többcélú kistérségi társulásnak, feltéve, hogy a többcélú kistérségi társulás önálló intézkedési terve - települések szerinti bontásban - tartalmazza mindazt, amit az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell. 89/B. (4) A szakképzés-szervezési társulás b) a szakmai program tekintetében egyetértési jogot gyakorol az iskola pedagógiai programjának jóváhagyásánál. 1. sz. melléklet Harmadik rész II/7. pont b) Meghatározott időre adott írásbeli megállapodással a pedagógus kötelező óráját teljesítheti - a nevelési-oktatási intézmény nevelési programjának, pedagógiai programjának kidolgozásával, felülvizsgálatával összefüggő feladatok ellátásával, - diákönkormányzatot segítő feladatok, kulturális nevelőtanári feladatok ellátásával, - a gyermekek, tanulók felügyeletével összefüggő, kollektív szerződésben meghatározott feladatok ellátásával. 3
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 4. 10. gyermek, tanuló felügyelete a nevelési-oktatási intézményben: a gyermek, tanuló testi épségének megóvásáról és erkölcsi védelméről való gondoskodás, a nevelésioktatási intézménybe történő belépéstől a nevelési-oktatási intézmény jogszerű elhagyásáig terjedő időben, továbbá a pedagógiai program részeként kötelező, a nevelési-oktatási intézményen kívül tartott foglalkozások, programok ideje alatt, 32. tanítási nap: az egyes osztályokban a tanítási órák, továbbá az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelési program, a kulturális, sportrendezvény megtartására fordított nap, ha a foglalkozási órák száma eléri a hármat, 5. (2) Az óvodai nevelés alapelveit az Óvodai nevelés országos alapprogramja határozza meg. Az óvodák az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján készítik el helyi pedagógiai programjukat. 7. (4) Az oktatásért felelős miniszter az (1)-(3) bekezdésben meghatározottakon kívül más köznevelési intézményt is alapíthat, alapítását engedélyezheti, ha az megfelel e törvény, valamint a szakképzésről szóló törvény előírásainak. Engedélyezheti sajátos pedagógiai program alapján nevelő és oktató általános iskola, középfokú iskola továbbá olyan középiskola alapítását, amelynek nem célja, hogy a tanulót felkészítse az érettségi vizsgára. A kérelemhez mellékelni kell a köznevelési intézmény alapításához jogszabályban meghatározott dokumentumokat, tevékenységével, óvoda és iskola esetén az átadni kívánt ismeretekkel kapcsolatos programot. Az engedéllyel kapcsolatos többletköltségeket a fenntartónak kell viselnie. 9. (8) Az alternatív óvodák, iskolák az általuk készített és jóváhagyott óvodapedagógiai programban, kerettantervben meghatározottak szerint készítik el pedagógiai programjukat. Az alternatív óvodapedagógiai programban, az alternatív iskolai kerettantervben lehet meghatározni az általános szabályoktól eltérő, sajátos, az adott intézményben a) folyó óvodai nevelés és az óvodai élet megtervezésének elveit, a nevelés tevékenységi formáit és az óvodapedagógus feladatait, b) az iskolában oktatott tananyagot, követelményeket, c) folyó felkészítést az állami vizsgákra, d) a tanulók számára előírt heti kötelező óraszámot, e) a pedagógusok kötött és kötetlen munkaidejének szabályait, f) alkalmazott építésügyi előírásokat, eszközöket és felszereléseket, a minőségpolitika rendszerét, módszereit és eszközeit, g) működő vezetési modellt, nevelés- és oktatásszervezést, h) elfogadott pedagógus végzettséget és szakképzettséget. 17. (3) A kollégium - részben vagy egészben, jogszabályban meghatározottak szerint - szakkollégiumként is működhet. A szakkollégium célja, hogy saját pedagógiai program kidolgozásával személyközpontú tehetséggondozást végezzen. (4) A kollégiumi nevelés a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának figyelembevételével a helyi pedagógiai program szerint folyik. 23. (4) Az engedély kiadása iránti kérelemhez csatolni kell 4
b) nevelési-oktatási intézmény esetében pedagógiai programját (7) A kormányhivatal az engedély kiadását akkor tagadhatja meg, ha a nevelési-oktatási intézmény a) pedagógiai programja az e törvényben, szakmai programja a szakképzésről szóló törvényben meghatározottaknak nem felel meg, 26. (1) A nevelő és oktató munka az óvodában, az iskolában, a kollégiumban pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni. (2) Az iskola pedagógiai programjának részeként, ha e törvény másként nem rendelkezik, a miniszter által kiadott kerettanterveket kiegészítve helyi tantervet készít. A helyi tanterv megnevezi az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervek közül választottat és rendelkezik a kerettantervben meghatározott, a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások időkerete legfeljebb tíz százalékának felhasználásáról. A kollégium az érdekelt iskola pedagógiai programját figyelembe véve készíti el a pedagógiai programját. (3) Amennyiben az általános iskola egész napos iskolaként működik, pedagógiai programjának része valamely, az oktatásért felelős miniszter által kiadott, vagy saját maga által kidolgozott és e törvényben meghatározottak szerint jóváhagyott nevelési-oktatási program. (4) A többcélú intézmény egységes, valamennyi nevelési-oktatási feladatot átfogó pedagógiai programot, ennek keretein belül az egyes feladatok ellátásához óvodai pedagógiai programot, iskolai helyi tantervet, kollégiumi pedagógiai programot használ. Az általános művelődési központban működő nevelési-oktatási intézmények pedagógiai programja része a nem köznevelési feladatot ellátó intézményegység tevékenységét is meghatározó pedagógiai-művelődési programnak. A pedagógiai-művelődési program biztosítja a köznevelési és a nem köznevelési közfeladatok egységes elvek szerinti megvalósítását. (5) Az iskola pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be. 32. (1) Ha a nevelési-oktatási intézményt egyház tartja fenn: d) pedagógiai programjába beépítheti a vallási, világnézeti elkötelezettségnek megfelelő ismereteket, helyi tantervébe a fenntartó egyház tanításának megfelelő tartalmú hitoktatást építhet be, i) a nevelési-oktatási intézmény SZMSZ-e, házirendje, valamint a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programja a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 36. (4) Ha a nevelési-oktatási intézményt a honvédelemért, valamint a rendvédelemért felelős miniszter tartja fenn, b) a pedagógiai programban sajátos honvédelmi, rendvédelmi szempontok érvényesíthetőek, katonai szabályok és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak 5
szolgálati viszonyáról szóló törvény (a továbbiakban: Hszt.) szerinti szabályok és tevékenység írható elő, 46. (3) A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeit figyelembe véve - az e törvény 2. (1) bekezdésében meghatározott jogát szabadon érvényesítve - továbbtanuljon, továbbá alapfokú művészetoktatásban vegyen részt tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében, b) a nevelési és a nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, óvodai életrendjét, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki, c) nemzetiségi hovatartozásának megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, d) részére az állami iskola egész pedagógiai programjában és tevékenységében a nevelés-oktatás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék, (6) A tanuló joga különösen, hogy a) kollégiumi ellátásban részesüljön, b) válasszon a pedagógiai program keretei között a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá pedagógusok közül, 50. (5) Sport- és művészeti emelt szintű oktatás esetében az iskola pedagógiai programja szerint alkalmassági vizsga szervezhető általános iskolában is. 51. (1) Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, a további felvételi kérelmek teljesítésénél előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket, tanulókat. A további felvételi kérelmekről az intézmény pedagógiai programjában foglaltak szerint kell dönteni. (3) A többcélú intézményben általános iskolai tanulmányaikat befejező tanulók a pedagógiai programban meghatározottak alapján folytatják tanulmányaikat a megfelelő iskolatípus szerinti nevelés-oktatásban. 54. (1) A pedagógus - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök - az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével - végzi. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az évközi érdemjegyeket és az év végi osztályzatokat szóbeli vagy írásbeli szöveges értékelés kíséri. Az iskola az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét félévkor értesítő, év végén bizonyítvány útján értesíti. Értesítő gyakrabban is készülhet az intézmény pedagógia programja szerint. Az érdemjegy és az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. (4) A második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon félévkor és év végén a tanuló értékelésére - jóváhagyott kerettanterv vagy az oktatásért felelős miniszter engedélyével - az iskola pedagógiai programja a (2) bekezdésben meghatározottaktól eltérő jelölés, szöveges értékelés alkalmazását is előírhatja. Ha az iskola nem alkalmazza 6
az (1)-(2) bekezdésben meghatározottakat, de arra iskolaváltás vagy továbbtanulás miatt szükség van, vagy a szülő vagy a tanuló kérésére köteles a félévi és az év végi minősítést osztályzattal is elvégezni. Az iskola által alkalmazott jelölés, értékelés érdemjegyre, osztályzatra való átváltásának szabályait a helyi tantervben kell meghatározni. 62. (1) A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, óvodában a gyermekek Óvodai nevelés országos alapprogramja szerinti nevelése, iskolában a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy j) a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel vagy szövegesen, sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan értékelje a tanulók munkáját, m) a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse, 63. (1) A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy b) a pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés-oktatás módszereit megválassza, c) a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket, f) a nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjának megalkotásában, elfogadásában és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat, 69. (1) A köznevelési intézmény vezetője e) jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, 70. (2) A nevelőtestület a) a pedagógiai program elfogadásáról, dönt. 72. (5) A szülő joga különösen, hogy a) megismerje a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról, 83. (2) A fenntartó h) értékeli a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai-szakmai munka eredményességét, i) ellenőrzi a pedagógiai programot, a házirendet, valamint a SZMSZ-t. 7
84. (9) A települési önkormányzat, az állami fenntartó az alapító okirata szerint nemzetiségi óvodai nevelésben, iskolai nevelés-oktatásban, kollégiumi nevelésben közreműködő nevelési-oktatási intézmény, továbbá az érintett gyermekek, tanulók ellátásában közreműködő pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény e) pedagógiai programjának, pedagógiai-művelődési programjának jóváhagyásához és végrehajtásának értékeléséhez, beszerzi az érintett települési nemzetiségi önkormányzat, térségi feladatot ellátó intézmény esetében a területi nemzetiségi önkormányzat és országos feladatot ellátó köznevelési intézmény esetén az országos nemzetiségi önkormányzat egyetértését. 85. (1) A fenntartónak, a működtetőnek, ha egyetértési joga van a köznevelési intézmény SZMSZ-e, házirendje, pedagógiai programja tekintetében, az egyetértés kialakítására harminc nap áll rendelkezésre. 96. (1) A nem köznevelési intézményben a gyermek nevelése-gondozása céljából létesített pedagógus-munkakör esetén az ágazati törvény rendelkezései szerint lehet az e törvény szerinti juttatásokat, kedvezményeket alkalmazni. Az egészségügyi intézmény, gyermekgyógyüdülő, büntetés-végrehajtási intézmény, javítóintézet szakmailag önálló nevelési-oktatási intézményegység létesítésével vagy a nevelési-oktatási intézménnyel létesített megállapodás alapján részt vehet a nevelés-oktatás feladataiban. A nevelő-oktató munka a körülményekhez igazodó egyéni fejlesztési és pedagógiai program, valamint egyedi munkarend szerint folyik, a tanév rendjére vonatkozó előírásokat nem kell figyelembe venni. (6) A tanulók tankönyvellátását szolgáló központi költségvetési támogatás terhére a készségfejlesztő speciális szakiskolai nevelés-oktatáshoz és a fejlesztő iskolai oktatáshoz a szakmai munkaközösség és az iskolai szülői szervezet egyetértésével a pedagógiai programban foglaltak megvalósítását szolgáló, a tankönyvjegyzékben nem szereplő könyvek, munkafüzetek, feladatlapok, digitális ismerethordozók is beszerezhetők tankönyv helyett, ha az iskolában a nevelő és oktató munkához részben vagy egészben nem alkalmaznak tankönyvet. 97. (14) Az iskola 2013. március 31-ig felülvizsgálja a pedagógiai programját, annak érdekében, hogy a kerettantervről szóló jogszabály, valamint e törvény rendelkezéseinek megfeleljen. A nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 23. (1) A nevelési-oktatási intézményi közzétételi lista g) a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és a pedagógiai programot tartalmazza. 36. (1) Az állami szerv, az állami intézményfenntartó központ, az állami felsőoktatási intézmény, az önkormányzat és az önkormányzati társulás által fenntartott köznevelési intézményekben tandíj megfizetése mellett igénybe vehető szolgáltatások: 8
b) a nevelési-oktatási intézményben a pedagógiai programhoz nem kapcsolódó nevelés és oktatás, valamint az ezzel összefüggő más szolgáltatás, A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1) A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában (a továbbiakban: SZMSZ) kell meghatározni o) annak meghatározását, hogy hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni a pedagógiai programról, 5. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az iskola és a kollégium házirendje állapítja meg g) az iskola, kollégium által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán, kollégiumon kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartást. 6. (1) Az óvoda az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján pedagógiai programot készít, vagy az ily módon készített pedagógiai programok közül választ. (2) Az óvoda pedagógiai programja meghatározza a) az óvoda helyi nevelési alapelveit, értékeit, célkitűzéseit, b) azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek biztosítják a gyermek személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítését, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztését, fejlődésének segítését, c) a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet, d) a gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet, e) a szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formáit, f) nemzetiségi óvodai nevelésben részt vevő óvoda esetén a nemzetiség kultúrájának és nyelvének ápolásával járó feladatokat, g) az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket, h) a gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket, i) a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elveket. 7. (1) Az iskola pedagógiai programja meghatározza a) az iskola nevelési programját, ennek keretén belül aa) az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, értékeit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait, ab) a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, ac) az alapfokú művészeti iskola kivételével a teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokat, ad) a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat, ae) a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait, af) a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét, ag) a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét, ah) a szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formáit, 9
ai) a tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályait, valamint középfokú iskola esetében a szóbeli felvételi vizsga követelményeit, aj) a felvétel és az átvétel - Nkt. keretei közötti - helyi szabályait, valamint szakképző iskola tekintetében a szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezéseit, ak) az alapfokú művészeti iskola kivételével az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai tervet, b) az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül ba) a választott kerettanterv megnevezését, ideértve bármely, az oktatásért felelős miniszter által kiadott vagy jóváhagyott kerettantervek közül választott kerettanterv megnevezését, bb) a választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyagát, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezését, óraszámát, bc) az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét, bd) a Nemzeti alaptantervben (a továbbiakban: Nat) meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályait, be) az alapfokú művészeti iskola és a kollégium kivételével a mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját, ha azt nem az Nkt. 27. (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezik meg, bf) a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályait, bg) középiskola esetén azon választható érettségi vizsgatárgyak megnevezését, amelyekből a középiskola tanulóinak közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az iskola kötelezően vállalja, továbbá annak meghatározását, hogy a tanulók milyen helyi tantervi követelmények teljesítése mellett melyik választható érettségi vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát, bh) középiskola esetén az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témaköreit, bi) a tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módját, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formáit, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elveit, bj) a csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elveit, bk) a nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot, bl) az alapfokú művészeti iskola kivételével a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket, bm) az alapfokú művészeti iskola kivételével az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket, bn) a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket, bo) a tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elveket, bp) a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elveket, c) szakképző iskola esetén a szakmai programot, 10
d) amennyiben az általános iskola egész napos iskolaként működik, az oktatásért felelős miniszter által kiadott, vagy saját maga által kidolgozott és az Nkt.-ben meghatározottak szerint jóváhagyott nevelési-oktatási programot. (2) Az iskola valamennyi évfolyamát átfogó helyi tantervet használ. (3) Az iskola pedagógiai programja - a szakképzés kivételével - meghatározza az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályait, szükség esetén különbözeti vizsgával, egyéni segítségnyújtással, türelmi idő biztosításával vagy évfolyamismétléssel. (4) A nevelőtestület és az intézményvezető döntése alapján a pedagógiai program tartalmazza az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszereket, beleértve a projektoktatást is. A projektoktatás során a témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül a probléma megoldása és az összefüggések feltárása útján. (5) Az iskola pedagógiai programjában meg kell határozni a) az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendjét, b) az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátait. (6) Ha az általános iskolában a Nat Művészetek műveltségi területen vagy az annak megfelelő tantárgy keretei között emelt szintű oktatás folyik, továbbá ha a szakiskola vagy a szakközépiskola művészeti szakmai vizsgára készít fel, az iskola, valamint az alapfokú művészeti iskola pedagógiai programja előírhatja, hogy a tanuló a kötelező tanórai foglalkozások keretében tanítási napokon nyolc és tizenhat óra között köteles részt venni művészeti próbákon és előadásokon. Az alapfokú művészeti iskola e feladatkörében a tanulók közismereti iskolai feladatait figyelembe véve határozhatja meg a kötelező részvételt a művészeti próbákon és előadásokon. (7) Az iskolában a szakképzési évfolyamon folyó szakképzés szakmai programjának elkészítésére a szakképzésre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. (8) Az iskola a szakmai előkészítő ismereteket a központi program, kerettanterv vagy a Nat, továbbá az érettségi vizsga vizsgatárgyainak követelményei alapján építi be a helyi tantervébe. 8. (1) Az összetett iskola, a közös igazgatású köznevelési intézmény és az általános művelődési központ a különböző iskolatípusok nevelési és oktatási céljainak megvalósításához külön-külön helyi tantervet alkalmaz. Az egységes iskola a különböző iskolatípusok nevelési és oktatási céljainak megvalósításához egy helyi tantervet alkalmaz, amely tartalmazza a minden tanuló részére átadásra kerülő közös, továbbá az egyes iskolatípusok nevelési és oktatási céljaira épülő kiegészítő tananyagot és követelményeket, valamint azokat a tanulmányi feltételeket, amelyek alapján be lehet kapcsolódni a kiegészítő tananyag és követelmények elsajátításába. (2) Ha az egységes iskola az általános iskola feladatai mellett a gimnázium, a szakközépiskola és a szakiskola feladatai közül legalább egyet ellát, meghatározza a tanuló részére a folyamatos továbbhaladás feltételeit, aminek tartalmi és szervezeti követelményeit pedagógiai programjában rögzíti. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell akkor is, ha a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskola az - általános iskola és a középiskola feladatait ellátó - egységes iskola tagintézményeként működik. 9. (1) Az alapfokú művészeti iskola a helyi tantervét az Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja alapján készíti el, vagy az ily módon készített tantervek közül választ, és azt építi be helyi tantervként a pedagógiai programjába. (2) Az alapfokú művészeti iskola pedagógiai programja a 7. (1) bekezdésben foglaltakon kívül meghatározza 11
a) az iskola nevelési programján belül az egyes művészeti ágak oktatásának cél- és feladatrendszerét, b) az iskola helyi tantervén belül ba) az egyes tanszakok, ezen belül a tantárgyak általános fejlesztési követelményeit, bb) a művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga követelményeit és témaköreit. 10. A kollégium pedagógiai programja a) a kollégium nevelési alapelveit, értékeit, célkitűzéseit, b) a tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elveit, c) a teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokat, d) a tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, középiskolai kollégiumok esetén az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elveit, e) nemzetiséghez tartozók kollégiumi nevelése esetén a nemzetiség kulturális és anyanyelvi nevelésének feladatait, f) a hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások tervét, g) a kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszereit, eszközeit, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elveit, h) a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységet, i) a kollégium hagyományait és továbbfejlesztésének tervét, j) az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formáit, k) egészségnevelési és környezeti nevelési elveket, l) a nevelőtestület által szükségesnek tartott további kérdéseket tartalmazza. 11. (1) A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók a) óvodai nevelése esetén az óvoda pedagógiai programja a sajátos nevelési igényből eredő hátrányok csökkentését szolgáló speciális fejlesztő tevékenységet, b) iskolai nevelése és oktatása esetén a helyi tanterv a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő programot is tartalmazza. (2) A helyi tanterv, a szakmai program az egyes évfolyamok követelményeinek teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb időt is megjelölhet. 19. (1) Egész napos iskolai nevelés-oktatást akkor szervezhet az általános iskola, ha szükség esetén másik osztály indításával, ha pedig ez nem oldható meg, az érintett tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő egyetértésével a tanuló másik iskolába történő átvételével gondoskodnak annak a tanulónak az ellátásáról, aki - kiskorú tanuló esetén akinek a szülei - nem kívánja ezt az ellátást igénybe venni. Egész napos iskolai nevelés és oktatás esetében a kötelező tanórai és egyéb foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva, egymást váltva, a tanulók arányos terhelését figyelembe véve kell megszervezni. Az iskola a pedagógiai programját az Nkt. 26. (3) bekezdésében meghatározottak alapján készíti el. 32. (4) A felvételi tájékoztató tartalmazza g) ha a többcélú köznevelési intézmény az általános iskola feladatai mellett a gimnáziumi, szakközépiskolai, szakiskolai feladatok közül legalább egyet ellát, annak szabályait, hogy az iskola tanulója milyen, a pedagógiai programban meghatározott feltételekkel léphet a gimnáziumi, szakközépiskolai, szakiskolai évfolyamokra. 12
39. (1) Ha a középfokú iskola szóbeli vizsgát szervez, a vizsga kérdései a Nat általános iskolai követelményrendszerére és a középfokú iskola pedagógiai programjában meghatározott a felvételi tájékoztatóban nyilvánosságra hozott követelményekre épülnek. 40. (3) A rangsorolás során az azonos összesített eredményt elérő tanulók közül előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, ezt követően azt a jelentkezőt, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az iskola székhelyének, telephelyének településén található, vagy akinek különleges helyzete ezt indokolja. A különleges helyzetet az iskola pedagógiai programjában kell szabályozni. 65. (5) A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit, így különösen az írásbeli, a szóbeli, a gyakorlati vizsgarészeket, az értékelés szabályait az iskola pedagógiai programjában kell meghatározni. A tanulmányok alatti vizsga - ha azt az iskolában szervezik - vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató, a független vizsgabizottság elnökét és tagjait a területileg illetékes kormányhivatal bízza meg. 74. (6) Ha a tanuló valamely tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát tett, ezáltal az adott tantárgy tanulmányi követelményeit teljesítette. Az iskola magasabb évfolyamán vagy évismétlés esetén e tantárgy tanulásával kapcsolatban a pedagógiai programban foglaltak szerint kell eljárni. 81. (1) Az iskola a pedagógiai programjában meghatározott mérési időszakban és mérési módszer alkalmazásával tanévenként, valamennyi évfolyamára kiterjedően, a nappali oktatás munkarendje szerint felkészülő tanulók részvételével megszervezi a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát. A mérés, vizsgálat lefolytatható egyszeri alkalommal és megszervezhető legfeljebb két hónapig terjedő időszakra is. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusa végzi. 82. (1) Az óvoda, az iskola és a kollégium a pedagógiai programjának legalább egy példányát oly módon köteles elhelyezni, hogy azt a szülők és a tanulók szabadon megtekinthessék. (2) Az óvoda, iskola, kollégium vezetője vagy az általa kijelölt pedagógus köteles a szülők, tanulók részére tájékoztatást adni a pedagógiai programról. (3) Az SZMSZ-t, a házirendet és a pedagógiai programot a nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. 91. (1) Az óvodai csoportnapló az óvoda pedagógiai programja alapján a nevelőmunka tervezésének dokumentálására szolgál. (2) Az óvodai csoportnaplóban fel kell tüntetni az óvoda nevét, OM azonosítóját és címét, a nevelési évet, a csoport megnevezését, a csoport óvodapedagógusait, a megnyitás és lezárás helyét és időpontját, az óvodavezető aláírását, papíralapú dokumentum esetén az óvodai körbélyegzők lenyomatát, a pedagógiai program nevét. 117. (1) A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból - meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, valamint egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles - a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon - azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. E 13
rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a pedagógiai program, az SZMSZ és a házirend elfogadására. 118. (3) A szakmai munkaközösség véleményét - szakterületét érintően - a) a pedagógiai program, továbbképzési program elfogadásához, be kell szerezni. 121. (7) Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt. 122. (9) Az iskolaszék véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az iskolaszék véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, továbbá a házirend elfogadása előtt. 128. (2) A nevelési-oktatási intézmény által működtetett teljes körű egészségfejlesztés olyan folyamat, amelynek eredményeképpen a pedagógusok a nevelési-oktatási intézményben végzett tevékenységet, a helyi pedagógiai programot és szervezeti működést, a gyermek, a tanuló és a szülő részvételét a nevelési-oktatási intézmény életében úgy befolyásolják, hogy az a gyermek, a tanuló egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő. (5) A nevelési-oktatási intézmény teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatait koordinált, nyomon követhető és mérhető, értékelhető módon kell megtervezni a helyi pedagógiai program részét képező egészségfejlesztési program keretében 140. (3) A fejlesztő nevelés-oktatás a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő nevelésének, oktatásának irányelve alapján készített intézményi rehabilitációs pedagógiai program és a tanév helyi rendjét meghatározó éves munkaterv alapján folyik. 143. (1) A felnőttoktatásban a 26-36. és a 39-45. -ok rendelkezéseit nem kell alkalmazni, a felnőttoktatást folytató nevelési-oktatási intézmény azonban a felvételt a pedagógiai programjában meghatározott felvételi követelményekhez kötheti. 150. (1) Az intézményellenőrzés célja iránymutatás az intézmény pedagógiai-szakmai munkájának fejlesztéséhez annak feltárása által, hogy a nevelési-oktatási intézmény hogyan valósította meg saját pedagógiai programját. Módszere a 148. (2) és a 149. (1) bekezdésében meghatározottakon túl a kérdőíves felmérés is. Az intézményellenőrzést az e -ban foglaltak szerint kell lebonyolítani. 159. (2) A működési engedély iránti kérelemhez eredetiben vagy másolatban - másolat esetén az eljárás során a kormányhivatal kérheti az eredeti dokumentum bemutatását - csatolni kell b) a pedagógiai programot, 160. A kormányhivatal az egyházi és más nem állami, nem települési önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézmény fenntartói tevékenységének törvényességi ellenőrzése keretében különösen azt vizsgálja, hogy 14
b) összhangban áll-e az alapító okirat, a működés megkezdéséhez szükséges engedély és a pedagógiai program, i) vizsgálta-e a fenntartó a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a szakmai munka eredményességét, 163. (1) Az iskolai, kollégiumi könyvtár az iskola, kollégium működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését és mindezek használatát, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység. 167. (1) Az iskolai, kollégiumi könyvtár gyűjteményét a helyi pedagógiai programnak megfelelően, a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével kell fejleszteni. 174. (5) A pályázathoz csatolni kell c) a kollégium - a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló rendeletben foglalt, a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programjának követelményei szerint elkészített - pedagógiai programjának tervezetét, amelynek megfelelően nyertes pályázat esetén a pályázó módosítja a pedagógiai programját, 176. (2) A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjában részt vevő kollégium kiválasztása a 174. (2)-(5) bekezdésben foglalt eljárással megegyező módon történik. A pedagógiai program tervezetét a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja követelményeivel összehangolva kell benyújtani, majd nyertes pályázat esetén annak megfelelően módosítani. A kollégium fenntartói jogának átadása esetén a 174. (6) bekezdésben foglaltak az irányadók. 179. (5) Az óvodai pedagógiai programnak a három év alatti gyermekek gondozásához-neveléséhez szükséges feladatokat is tartalmaznia kell a bölcsődékre vonatkozó útmutató szerint. (6) A fenntartó a működés megkezdése előtt köteles beszerezni az egységes óvodabölcsőde székhelye szerint illetékes regionális módszertani bölcsőde (a továbbiakban: módszertani bölcsőde) szakmai véleményét annak eldöntéséhez, hogy az egységes óvodabölcsőde rendelkezik-e a három évnél fiatalabb gyermekek gondozásához szükséges, e - ban meghatározott feltételekkel. A fenntartó jóváhagyásához az egységes óvoda-bölcsőde megküldi a módszertani bölcsőde által véleményezett pedagógiai programját, minőségirányítási programját, házirendjét, SZMSZ-ét. A fenntartó az egységes óvodabölcsőde működésének megkezdéséről értesíti a módszertani bölcsődét. 193. (4) Az iskola a további felvételi, átvételi kérelmek teljesítésének, továbbá a tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásának szempontjait, elveit, prioritásait 2012. december 31-ig rögzíti és fogadja el a pedagógiai programjában, az Nkt. 26. -ában foglalt eljárásrendben. 15
A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 4/A. (2) Az általános követelményeknek biztosítaniuk kell, hogy a gyakornok megismerje a) az intézmény nevelési programját, pedagógiai programját, szervezeti és működési szabályzatát, házirendjét, minőségirányítási programját, kollektív szerződését, 11/C. (3) Ha a pedagógus, továbbá a 11/A. (6) bekezdésében felsoroltak - feltéve, hogy a munkaidő-beosztásból más nem következik - a pedagógiai programban meghatározottak szerint tanulmányi kiránduláson vagy más, a pedagógiai, nevelési programban meghatározott, nem az iskolában, kollégiumban, óvodában szervezett programon vesznek részt, munkanapon tizennégy órától másnap reggel hat óráig, heti pihenőnapon és munkaszüneti napon nulla órától huszonnégy óráig tartó időszakban ügyeletet teljesítenek. Az ügyelet idejéből huszonkettő órától másnap reggel hat óráig tartó időszakból a ténylegesen munkavégzéssel töltött időt (a továbbiakban: mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyelet), a reggel hat órától huszonkettő óráig tartó időszaknak pedig a teljes időtartamát (a továbbiakban: nem mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyelet) - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - be kell számítani a rendkívüli munkavégzés idejébe. E rendelkezésektől a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató a közalkalmazott javára eltérhet. 16
Tanulói terhelhetőségi küszöbszám A kötelező és tervezhető órakeret kérdései Az egyes évfolyamokra a kerettantervben megállapított és felhasználható óraszámok I. Az óraterv alapvető fogalmai Kötelező: minimális tantárgyi óraszám Kötelező: szabadon tervezhető órakeret Választható: maximális többletórakeret Rendelkezésre álló órakeret (kötelező) Választható: az osztály számára engedélyezett és a tanulói kötelező óraszám differenciájából vett órakeret Választható: emelt szintű oktatás többletidőkerete Rendelkezésre álló órakeret a tanuló számára kötelező és választható tanórai időkeret törvényileg meghatározott minimumküszöbe, mely magába foglalja a szabadon tervezhető időkeretet is. Az osztály számára engedélyezett foglalkozási időkeret a törvényben meghatározottak szerint a kötelező és a választható tanórai foglalkozásokon (rendelkezésre álló órakereten) felül tartalmazza a további tanórákra, osztálybontásra és egyéb foglalkozásra (pl. korrepetálás, szakkör, napközi, sportkör stb.) tervezhető időkeretet. Ez utóbbi komponens az engedélyezett heti osztályidőkeret és a tanulói kötelező órakeret differenciája. A tanulói terhelhetőség maximumszámát a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nat rendelet) határozza meg évfolyamonként, s ez azért lényeges a helyi óraterv kialakításakor, mert megmutatja, hogy a kötelező tanórai minimumtól mennyivel lehet eltérni, tehát lényegében óraszámemelésre ad lehetőséget. A tanuló napi és heti kötelező és választható óráinak maximuma (terhelhetőségi küszöbszám) főszabály szerint át nem léphető korlát az óraterv készítésénél. Ez azt jelenti, hogy a kötelező minimális tantárgyi óraszám és a jogszabályban meghatározott kötelezettség alapján szabadon tervezhető tanórai foglalkozások összege vagyis a tanórák megszervezése céljából rendelkezésre álló időkeret csak a tanulói terhelhetőség felső határaként meghatározott óraszámig bővíthető, természetesen opcionálisan. A jogszabály néhány kivételt enged a tanulói terhelhetőség figyelmen kívül hagyása vonatkozásában, így annak felső határa nem érvényesül: az egyházi nevelési-oktatási intézményben a hitoktatás tantárgy óraszáma; az osztályok számára engedélyezett foglakozási időkeret és a tanuló számára kötelező tanórák számának differenciája terhére szervezett egyéb foglakozások (korrepetálás, szakkör, napközi stb.) óraszáma; a mindennapos testnevelés keretében szervezett iskolai sportkörök és a sportiskolában a mindennapos testnevelés órák feletti többlettestnevelés órák száma; a sajátos nevelési igényű tanulók (a továbbiakban: SNI-tanulók) számára szervezett egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációs és habilitációs tanórai foglakozások száma; a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációja céljából szervezett, az 1-4. évfolyamon 17
tanulók felzárkóztatása miatt szükséges és az egyes magántanulók számára biztosított egyéni foglalkozások heti óraszáma meghatározásakor. Az osztály számára engedélyezhető heti időkeret és a tanuló heti tantárgyi kötelező óraszáma különbségeként kapott óraszám fordítható: a) tantárgyi órákra, osztálybontásra (de csak a tanulói terhelhetőség határáig) s az ezen felül megmaradó órák, a b) napközis, tanulószobai foglakozásra és/vagy c) tanórán kívüli más foglalkozásokra (korrepetálás, szakkör, egyéni foglalkozás stb.) de csak a heti időkeretet meg nem haladó mértékig. A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet (a továbbiakban: kerettantervi rendelet) által meghatározott kötelező tantárgyak és azok minimális heti óraszámai csak pozitív irányban változtathatóak meg a Nat rendelet 8. (3) bekezdésében meghatározott mérték erejéig (választható maximális órakeret), valamint az osztályok számára engedélyezett heti időkeret és a tanuló számára kötelező heti tantárgyi órák differenciájából fakadóan további olyan mértékben, amely beleértve az emelt szintű oktatásra fordított órákkal megnövelt tantárgyi óraszámot is nem lépi túl a tanuló napi illetve heti kötelező és választható tanórai terhelhetőségére meghatározott óraszámkeretet. Ez a választható és a tantárgyanként is szabadon felhasználható többletórakeret teszi lehetővé az egyes minimális tantárgyi óraszámok megnövelését. Ekkor azonban e megnövelt tanórák számával csökkenteni kell a tanórán kívüli foglakozásokra fordítható keretét az engedélyezett osztályidőkeret és a tanuló számára kötelező tantárgyi órakeret differenciájának, hiszen az előbbi túl nem léphető, kivéve a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 6. sz. melléklete CB, CC, D és E oszlopában foglalt kivételek így az egyházi iskolában a hittan tantárgy, a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumok egyes évfolyamain meghatározott tantárgyi óraszámok, a nemzetiségi nevelésoktatás, valamint az SNI-integráció esetén. Fontos, hogy az egyes tantárgyak jogszabályban előírt heti minimális óraszáma teljesíthető kétéves átlagban is, tehát két tanév alatt valamennyi tantárgynak a minimális óraszámát teljesíteni kell, így például annak ellenére, hogy a kerettantervi rendelet által előírt fizika órák minimális száma 7. évfolyamon 2 óra, 8. évfolyamon 1 óra (kétéves ciklusban 3 óra, 2:1 arányban), jogszerűen rendelkezhet az iskola úgy, hogy a 7. és 8. évfolyamon heti 1,5-1,5 fizikaórát tervez, hiszen az eredmény kétéves ciklusban ugyancsak 3 óra). A kétéves ciklusok között azonban az átcsoportosítás tilos. Speciális a helyzet a nyelvi előkészítő évfolyamokkal, ahol a rendelkezésre álló időkeret 60 %-át (18 órát) kell tehát kötelező a választott idegen nyelv oktatására fordítani. II. Szabadon tervezhető órakeret A jogszabály a tanuló számára kötelező és választható tanítási órákat alapvetően egységesen kezeli. A törvényben [Nkt. 6. sz. melléklet BC oszlop] meghatározott heti kötelező tanórai időkeret magába foglalja a kerettantervben az egyes tantárgyakra meghatározott minimális óraszámot és az alkalmazásában kötelező, de tartalmának kialakítása tekintetében szabadon tervezhető órakeretet. A szabadon tervezhető órakeret a következő lehetőségek mentén használható fel az iskola nevelőtestületének szuverén döntése alapján: 18
1. Elosztható az adott évfolyamon tanítandó tantárgyak között, azaz megemelhető ezzel az órakerettel a minimális óraszámmal közölt tantárgyak heti óraszáma, így pl. 7. évfolyamban a 3 szabadon tervezhető órából 2 órával meg lehet emelni a minimálisan 3 magyar nyelv és irodalom órák számát 2-vel és a szintén 3 órában minimált óraszámú matematikáét 1-gyel. 2. Fordítható az emelt szintű tantárgyak óraszámának növelésére, így pl. 5. évfolyamban az angol nyelvi órák alapóraszámát, ami heti 3 óra, 2 órával meg lehet növelni. 3. Felhasználható az adott évfolyamon nem szereplő, de korábban vagy később tanított tantárgy tanítására, így pl. 5. osztályban a 2 szabadon tervezhető órából 1 óra informatikára, vagy 8. osztályban a 3 órából 1 óra technika, életvitel és gyakorlat tantárgyra fordítható, vagy az 1-3. évfolyamon idegen nyelvre évfolyamonként 2 órát lehet felhasználni, de ide tartoznak a korábbi modulok is, nevezetesen a mozgókép- és médiaismeret 8. osztályban. 4. Tervezhető a kerettantervi rendeletben szereplő szabadon választható tantárgyak tanítására (ld. III. pont) különféle óraszám-variációk mentén, így pl. a 4. évfolyamon 2 óra informatikára, 1 óra dráma és tánc foglakozásra fordítható. 5. Fordítható más, akkreditált kerettantervben szereplő tantárgyak órakeretének biztosítására, így pl. az iskola nem a kerettantervi rendeletben, hanem valamely másik akkreditált kerettantervben szereplő tantárgyakra is fordíthatja ezen időkeretet. 6. Alkotható ezen időkeret terhére saját intézményi tantárgy (akár több is), feltéve, hogy a bevezetendő tantárgy tartalma igazodik a Nat-hoz, és nem ütközik jogszabályba, így pl. irodalmi szövegelemzés tantárgy indítható a 7. évfolyamon 2 órában, mert annak tartalma az anyanyelvi és az esztétikai-művészeti tudatosság kompetenciaterületek fejlesztési céljaihoz szervesen kapcsolható, s a magyar nyelv és irodalom műveltségterületbe integrálható. 7. Használhat az iskola e foglakozási keret terhére a saját gyakorlatában korábban kidolgozott és használt, vagy más iskola illetve iskolatípus gyakorlatából származó tantárgyi tantervet, így pl. szakmai előkészítő tárgy tanítására a gimnázium 9. évfolyamán fel lehet használni a rendelkezésre álló 4 órát vagy abból kevesebbet is, vagy természettudományi integrációra fordítható 7. és 8. évfolyamban 2 óra. Felhívjuk a figyelmet, hogy az iskoláknak a szabadon tervezhető órakeret felhasználására vonatkozó döntéseiket az egyes osztályokra kell meghozniuk, vagyis ha azonos évfolyamon több osztályt indítanak, az egyes osztályok esetén eltérő módon is felhasználhatják a szabad órakeretet. Erről tehát a szabadon tervezhető órakeretnek az egyes osztályokra vonatkozó felhasználásáról a nevelőtestületnek döntenie kell. III. Szabadon tervezhető tantárgyi kínálat az iskolában Alsó tagozat: Dráma és tánc 1-4. évf. (heti 1 ó) Tánc és mozgás 1-4. évf. (heti 1 ó) Informatika csak 4. évf. Felső tagozat: Dráma és tánc 5-8. évf. (heti 1 ó) Tánc és mozgás 5-8. évf. (heti 1 ó) Természettudományi gyakorlat 5-8. évf. (heti 1 ó) 19
Gimnáziumi nevelés-oktatás: Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek 11-12. évf. (heti 1 ó) Tánc és mozgás 9-10. évf. (heti 1 ó) Dráma és tánc 9-12. évf. (heti 1 ó) Filozófia 11-12. évf. (heti 1 ó) /továbbá az ált. isk. felső tagozatán részletezett tantárgyakat is beleértve a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumok esetén/ Szakközépiskolai nevelés-oktatás: Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek 11-12. évf. (heti 1 ó) Második idegen nyelv 9-12. évf. (max. heti 4 ó) A kötelező tantárgyi választékból választható tantárgyi programok (A és B variáns) az alsó tagozaton: ének-zene; felső tagozaton: magyar nyelv és irodalom, biológiaegészségtan, fizika, kémia, ének-zene; a gimnáziumi és a szakközépiskolai nevelésbenoktatásban mindez kiegészül azzal, hogy 6 és 8 osztályos gimnáziumok tantárgyi kerettantervei emelt óraszámú kerettantervekkel is bővülnek idegen nyelv, matematika, biológia-egészségtan, fizika, kémia, informatika tantárgyakkal. A tantárgyi kerettanterv (tantárgyi program) variánsai közötti választás esetén a választhatóság természetesen az emelt óraszámú kerettantervek kivételével nem terjed ki a minimális tantárgyi óraszámra. Hangsúlyozni kell tehát, hogy a tantárgyi óraszámokat csak az osztály számára engedélyezett heti időkeret és a tanuló heti kötelező tantárgyi óraszáma differenciájának terhére valamint választás szerint a szabadon tervezhető órakeretből lehet növelni, úgy hogy a rendelkezésre álló időkeret feletti megnövelt óraszámmal arányosan kell csökkenteni azt az időkeretet, amely a tanórán kívüli foglakozásokra jut, így pl. ha 5. osztályban a rendelkezésre álló 28 órát a terhelhetőségi maximumig további 7 órával növelik, akkor már nem 23, hanem csak 16 óra jut egyéb foglalkozásra. A szakképzésben alkalmazandó szakképzési kerettantervek és a szakiskolai közismereti kerettantervek várhatóan 2013. március 31-ig kerülnek kiadásra. Ugyancsak speciális implementációjú programelemként kerül kiadásra az egész napos iskola nevelési-oktatási programja. IV. Emelt szintű oktatásra fordított órakeret Ha az iskola emelt szintű oktatást szervez, az emelt szintű oktatásban érintett évfolyamokon és tanulócsoportokban idegen nyelv, matematika, magyar nyelv és irodalom, továbbá nemzetiségi nyelv és irodalom esetén legalább heti öt, minden egyéb tantárgy esetében legalább heti négy tanórai foglalkozást kell biztosítani. Az emelt szintű oktatásnál az emelt óraszámnak a kötelező tantárgyi óraszám feletti része is be kell, hogy férjen a napi illetve a heti tanulói terhelhetőségi maximumba, így pl. ha angol nyelvből emelt szintű oktatás folyik az 5. osztályban, akkor az (emelt óraszámú) angol órák minimális száma 5 óra, tehát 2-vel több a kötelező tanórai minimumnál, s ezzel a kettővel csökkenteni kell a maximálisan tervezhető óráknak a kötelező feletti számát, s mivel 20