TEMATIKUS FOGLALKOZÁS Cím: FÉNNYEL RAJZOLNI 10 ALKALOM + ismétlés Időtartam: 60 perc/alkalom Helyszín: Új Magyar Képtár, Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár Korosztály: 12-18 év Minimális létszám: 15 fő Foglalkozás-tematika: Eperjesi Ágnes képzőművész Tematikus foglalkozás: Kiállításhoz kapcsolódóan az előzetes tudást, ismereteket, életkori sajátosságokat, s a program oktatási és nevelési célját figyelembe véve egy, vagy több témakör interaktív feldolgozása, interpretáció. Programterv összefoglaló: 1. A gyűjtemény festészeti anyaga, festészeti szempontok elemzése A foglalkozás-sorozat az alapvető festészeti szempontok gyakorlati elemzésével, a fények és színek anyagszerűségével foglalkozik. A résztvevők kísérletek, demonstrációk során élményszerűen ismerkednek meg a színtani alapokkal. Gyakorlati feladatok során személyes tapasztalatokat szereznek a fények és színek természetéről, alakíthatóságukról, a velük való munka lehetőségeiről. Elméleti megközelítésként az Új Magyar Képtár anyagából vett példákat elemzünk. A képzőművészeti példák többféle módon kerülnek feldolgozásra: egyaránt kínálnak elméleti hátteret, szemléletbeli, gondolkodásbeli megközelítési lehetőséget és technikai inspirációt a gyakorlati feladatokhoz. 2. A gyűjtemény fotográfiai anyaga, fotografikus szempontok elemzése, absztrakció a fotografikus gondolkodásban A foglalkozás-sorozat az Új Magyar Képtár gyűjteményéből a fotográfiai munkákra koncentrálva tárgyalja a kortárs fotóban jelentkező tendenciákat. A résztvevők gyakorlati feladatok során személyes tapasztalatokat szereznek a kortárs művek gondolatiságáról, közelebb kerülnek olyan elvont fogalmakhoz, melyek a művészi munka közvetlen kiindulópontjai lehetnek.
1. alkalom Téma: Vonal, forma. Felület. Forma kitöltése. Feldolgozott mű: Vajda Lajos: Madár-növény ezüst alapon Bemelegítő feladat: EGYMÁS VONALAINAK FOLYTATÁSA, KÖZÖS RAJZ KÉSZÍTÉSE csoportos gyakorlat, az asztalokat a résztvevők körbeülik, a rajzeszközök az asztal közepén eszközválasztás, eszközpróba mindenki kap egy lapot húzzanak rá egy vonalat adott jelre a rajzolást abba kell hagyni, a lapot a jobbról mellettük ülőnek tovább kell adni. Feladat: egymás vonalainak folytatása, kb. 5 másodpercenként lapokon mindenki folytassa az előző ember vonalát. A kapcsolat csak a vonal közvetlen folytatása lehet. Csak vonalat lehet húzni, satírozni, felületet kitölteni nem! Gyűjteményre/konkrét művekre fókuszáló feladat: FORMAALAKÍTÁS, FELÜLETKITÖLTÉS (PÁRHUZAMOS, ÍVES VONALAKKAL) Előre elkészített fénymásolatokat (1. számú melléklet) osztunk ki, melyen a gyűjteményből feldolgozásra kiválasztott mű részletei, a részleten belüli motívumok körvonalai láthatók. Feladat: A részletek alapján találják meg az érintett műveket a Képtár I-es termében (Gedő Ilka: Hullajtós művirág; Vajda Lajos: Madár-növény ezüst alapon) Beszélgetés: Ha megtalálták, a vonal, szín, forma és felület szempontjai szerint beszélünk a műről. Egyéni feladat: A KÉP ALAPOS TANULMÁNYOZÁSA, RÉSZLETEK BEAZONOSÍTÁSA. RAJZOLÁS. A kiosztott fénymásolatra rajzoljanak Szempont: forma és felület kitöltése a tanulmányozott kép alapján, a megfigyelt irányú vonalakkal. Csak vonalat lehet rajzolni, satírozni, felületet kitölteni nem!
Beszélgetés: Rajzaikat összevetjük az eredeti mű részleteivel. A vonalak nemcsak felület kitöltésére alkalmasak, hanem térbeli hatást is ki lehet velük fejezni, az ívelt vonalak plasztikus felületet eredményeznek. Elmélet, kulcsfogalmak: vonal, mint a legegyszerűbb rajzi elem formaalakítás vonalakkal (kontúr, körvonal) felületkitöltés irányított vonalakkal (plasztika, térhatás a síkban) Anyagok, eszközök: akvarellceruza, rajztömb, filctoll, hurkapálca, progresso színes ceruza, tus, olajpasztell, pasztellceruza, pittkréta, porpasztell, radír, sniccer, színes ceruza, viaszkréta, másolópapír, filc, rajzlap 2. alkalom Téma: Vizuális érzékiség. A finom részletek gazdagsága, mint megfigyelést, elmélyülést kínáló terep Feldolgozott mű: Gedő Ilka: Hullajtós művirág Bemelegítő feladat: EGYMÁS VONALAINAK KERESZTEZÉSE, METSZÉSE csoportos gyakorlat, az asztalokat a résztvevők körbeülik, a rajzeszközök az asztal közepén eszközválasztás, eszközpróba mindenki kap egy lapot húzzanak rá egy vonalat adott jelre a rajzolást abba kell hagyni, a lapot a jobbról mellettük ülőnek tovább kell adni. Feladat: egymás vonalainak keresztezése, metszése, kb. 5 másodpercenként A metszéspontok, kereszteződések új formákat hoznak létre. Csak vonalat lehet húzni, satírozni, felületet kitölteni nem! Az egymás vonalainak keresztezéséből készült rajzokat fénymásoljuk. Kreatív feladat: a fénymásolt lapokat kiterítjük az asztalra, mindenki választ egyet. feladat: a fekete-fehér lapok átrajzolása, kiszínezése, új formák, új formakapcsolatok megtalálása, felfedezése a kusza vonalak között
néhány forma kiválasztása, színekkel való kitöltése. Szempont: önálló kompozíció kialakítása. A felület kitöltésének finomságaira is fordítsanak figyelmet. Levezető feladat: Az eredeti rajzokat és az újonnan készülteket párosítsák össze. A képpárokat hasonlítsák össze, keressék meg az új formákat. Gyűjteményre fókuszáló feladat: A résztvevők újra végigjárják a Képtár termeit. A gyűjteményben műveket kell keresniük, melyek között és a saját rajzaik között hasonlóságot fedeznek fel, olyan műveket, melyek az újonnan létrejött rajzokon található absztrakt formajátékokhoz hasonlóakat mutatnak. A megtalált műveket név és cím szerint kell említeniük. Elmélet, kulcsfogalmak: metszéspont formaalakítás metszéssel Anyagok, eszközök: akvarellceruza, rajztömb, filctoll, hurkapálca, progresso színes ceruza, tus, olajpasztell, pasztellceruza, pittkréta, porpasztell, radír, sniccer, színes ceruza, viaszkréta, másolópapír, filc, ragasztó, rajzlap 3. alkalom Téma: Absztrakt gondolkodás a képzőművészetben; Képi logika és narratív logika eltérései, mint a vizuális absztrakció forrása. Feldolgozott mű: Maurer Dóra: Reverzibilis és variábilis mozgásfázisok 1 3. Bemelegítő feladat: páros gyakorlat, kő-papír-olló játék. A játék eredményeinek megjelenítése rajzban. (pl. kő+papír találkozásakor a papír nyer, mert az becsomagolja a követ. Ezt a jelenetsort ábrázolják rajzban, egyszerű jelekkel) Készítsenek táblázatot (a korábban használt egyszerű jelekkel, de akár betűkkel is) az összes lehetőséggel. A táblázatban a tárgyak sorrendje is számít. (a helyes eredmény: táblázat 2 oszloppal, 9 sorban, ld. 2. számú melléklet)
Kreatív feladat kiscsoportokban: a táblázatban jelöljék be a játék logikája szerint szóba jöhető 3 nyerő verziót (a mellékletben pirossal jelölve a megoldás: olló-papír; papír-kő; kő-olló; (mert erősebb a papír, mint a kő; erősebb a kő, mint az olló; erősebb az olló, mint a papír) a többi lehetőségre találjanak ki történetet, mely már nem a játék logikája szerint működik. A táblázatban matematikai logika szerint kerülnek egymás mellé a tárgyak a táblázat soraiból a játékban nem létező narratívák olvashatók ki (pl. a papír egy másik papírral találkozik; a kő erősebb mint a papír) találjanak ki történetet a narratívákhoz. (pl. papír+papír: origami tárggyá változik; kő+papír: a papír szétszakad, mert ráesik a kő; stb.) az egyszerű jelekkel rajzolják le ezeket az új történeteket Gyűjteményre fókuszáló feladat: A Képtárban műveket kell keresniük, melyek az előző logika alapján értelmezhetőek (Maurer Dóra: Reverzibilis és variábilis mozgásfázisok 1 7.) Magyarázat: Végignézzük az egyes képsorozatokat az előző feladat tanulságai alapján: a képek szisztematikus (matematikai) sorrendbe helyezése és az epikus ábrázolás együttállásai révén vizuális (képzőművészeti) narráció jön létre. Beszélgetés: A képi logika és az elbeszélő logika eltérései; a képi elemek absztrakt (nem hétköznapi narráció szerinti) szerveződési lehetőségei; absztrakció a gondolkodásban. Kreatív feladat kiscsoportokban: Beszélgetés: Az újonnan kitalált történetek ábrázolása rajzban, a korábban használt egyszerű jelekkel. Egymás történeteinek értelmezése, olvasása. Az értelmezés kiterjed a vizuális olvashatóságra, érthetőségre, a képi és verbális modulációk közötti átfedésekre/különbségekre, és a különbségek képzőművészeti következményeire. Elmélet, kulcsfogalmak: történet, hétköznapi narráció, mesélhetőség matematikai logika és annak képzőművészeti következményei képi és verbális modulációk közötti átfedések/különbségek Anyagok, eszközök: akvarellceruza, rajztömb, tiziano papír, filctoll, hurkapálca, progresso színes ceruza, tus, olajpasztell, pasztellceruza, pittkréta, porpasztell, radír, sniccer, színes ceruza, viaszkréta, másolópapír, labda, blutack, filc, ragasztó, rajzlap, csomagolópapír
4. alkalom Téma: Kapcsolódási pontok a konceptuális művészet szellemi struktúráihoz; Matematikai logika a képalkotásban. Feldolgozott mű: Maurer Dóra: Reverzibilis és variábilis mozgásfázisok 4-7. Bemelegítő feladat: labdázás szivacslabdával, a mozgás folyamatosságának, megszakíthatatlanságának megfigyelése (amíg a tárgy a levegőben van, nincs rá befolyásunk, ezért a labda mozgása kívül esik a hatáskörünkön) Gyűjteményre fókuszáló feladat: A gyűjteményben művet kell keresniük, melyek értelmezhetőek az előző logika alapján Kreatív feladat 4-5 fős csoportokban: álljanak körben, egymásnak dobják a labdát A labdát preparáljuk (botra erősítjük), így a mozdulatokat, a labda útját elkülönítve, kimerevítve figyelhetjük meg. Találjanak ki egyszerű történetet a labda irracionális útjáról, melyben a labda (a mozgás kimerevítése miatt) a valóságban lehetetlen pályákon, helyeken jár. a botra erősített labdával merevítsék ki a jeleneteket, játsszák el a történeteket készítsenek fázisképeket róluk a képek számítógépre töltése válogatás, sorrend, a történet elbeszélése minél kevesebb képpel a fotókkal a sorozatok elkészítése, nyomtatás, retusálás, színezés
Beszélgetés: A feladat során a valóságban hozunk létre olyan szituációt, amit egyébként nem láthatunk, amit a fotográfia segítségével tudunk csak láthatóvá tenni: a mozgást ábrázolni, mozgó tárgyat megállítani a pillanat kimerevítése révén. Elmélet, kulcsfogalmak: mozgás, mozgásábrázolás mozgásfázisok kimerevítése fotográfiai lehetőség a valóság szabad szemmel nem megtapasztalható helyzeteinek megjelenítésére Anyagok, eszközök: akvarellceruza, rajztömb, tiziano papír, filctoll, hurkapálca, progresso színes ceruza, tus, olajpasztell, pasztellceruza, pittkréta, porpasztell, radír, sniccer, színes ceruza, viaszkréta, másolópapír, labda, drót, blu tack, filc, ragasztó, rajzlap, csomagolópapír, nyomtató, tintaparton, laptop, fényképezőgép 5. alkalom Téma: Színek észlelése, azok változása színes megvilágítás esetén, perceptuális konstanciák Feldolgozott művek: Szűcs Attila: Narancsszüret Mazzag István: Rómeó Bemelegítő feladat: Narancs lerajzolása, egy szín mellérendelésével, azaz két domináns színből álló rajz készítése (pl. mintha egy színes terítőn lenne a narancs, vagy egy színes szalvéta volna mellette stb.) Kísérlet 1: JÁTÉK A SZÍNES GÚLÁKKAL (ABSZTRAKT GYÜMÖLCSÖK, ZÖLDSÉGEK) a színes gúlák és a hozzájuk tartozó címkék (melyeken a szín neve szerepel) összepárosítása közösen egy önként jelentkező kimegy elvesszük a címkéket, átrendezzük a tárgyakat és egy színes fénnyel világítjuk be a csendéletet az önként jelentkező megpróbálja kitalálni, melyik gúla milyen színű lehetett fehér fényben a beállítást és a játékot más színű világítással még minimum 2x ismételjük
Kísérlet 2: valódi gyümölcsöket, zöldségeket veszünk elő, és a legnehezebb színes fénnyel világítjuk be a csendéletet Magyarázat, beszélgetés: Megállapíthatjuk, hogy bár a színek így is módosultak, mégis, a formák sajátosságai miatt, nem nehéz azonosítani a gyümölcsöket, zöldségeket. De az absztrakt formák esetén a színes fény színmódosító hatása felismerhetetlenné teszi a tárgyat. Megismerjük a színkonstancia/színállandóság fogalmát Színkonstancia: Az a tény, hogy az ismert tárgyakat állandó színűeknek látjuk, a rájuk eső fény színétől függetlenül. Gyűjteményre fókuszáló feladat: A gyűjteményben műveket kell keresniük, melyek két domináns színből állnak pl: Szűcs Attila: Narancsszüret, Mazzag István: Rómeó Feladat: A megtalált képeket színes fényekkel világítjuk meg. A lámpa elé rakott színes fóliák kiválasztása Próbálják megjósolni az eredményeket (melyik szín tűnik el, mikor, melyik szín erősíti fel a másikat?) Cserélgessék a fóliákat a lámpában. Kísérlet 3: A képeknél már használt fóliapárokat egymásra vetítjük, megnézzük, milyen szín keletkezik a fények keveréséből Elmélet, kulcsfogalmak: színészlelés, ennek feltételei színkonstancia (színállandóság)
Anyagok, eszközök: akvarellceruza, rajztömb, tiziano papír, filctoll, progresso színes ceruza, tus, olajpasztell, pasztellceruza, pittkréta, porpasztell, radír, színes ceruza, viaszkréta, másolópapír, filc, rajzlap, színes fóliák, lámpák 6. alkalom Téma: Színek egymáshoz való viszonya, egymásra hatásuk Feldolgozott művek: Konkoly Gyula: Szt. József és a gyermek Jézus Fehér László: Kőbéka Gyűjteményre fókuszáló feladat: A gyűjteményben művet kell keresniük, melyek kevés domináns színből állnak Kreatív feladat: Készítsenek színes rajzot fehér fénynél, beállított csendélet alapján, vagy szabadon, fejből Szempont: A rajz legyen egyszerű, egy gyümölcs vagy zöldség, két domináns színt használjanak a kompozícióban. A domináns színpárokat egy választott mű alapján alkalmazzák. Levezető feladat: elővesszük az előző alkalommal rajzolt képeket a korábbi és az új rajzok megtekintése színes világításnál a színek, viszonyaik változásának megfigyelése fóliák cseréje
Elmélet, kulcsfogalmak: színészlelés változásai a körülmények függvényében színek módosulása Anyagok, eszközök: akvarellceruza, rajztömb, tiziano papír, filctoll, progresso színes ceruza, tus, olajpasztell, pasztellceruza, pittkréta, porpasztell, radír, sniccer, színes ceruza, viaszkréta, másolópapír, filc, rajzlap, lámpák, színes fóliák 7. alkalom Téma: Színek keletkezése, színkeverések fénnyel és pigmenttel, komplementaritás, színes szürkék Feldolgozott művek: Halász Károly: Szürke kép Mulasics László: Délutánról délutánra Jovánovics György: Színes berlini relief Révész László László: Búcsú az álmoktól II. El Kazovszkij: Coppéliák egymás közt
Bemelegítő feladat: DEKÓDER SZEMÜVEGBEN (PIROS FÓLIA MINDKÉT LENCSE HELYÉN) SZÍNES RAJZ KÉSZÍTÉSE téma: arckép a mellette ülőről, aki nem akar arcot rajzolni, csinálhat mást, csendéletet, gyümölcsöket stb. a színeket a szemüvegben kell kiválasztaniuk a piros szemüveget rögtön az óra legelején vegyék fel (a rajzeszközök színét így nem látják fehér fénynél) a rajzok megtekintése fehér fénynél Kísérlet 3 színes fénnyel: piros-zöld-kék színű lámpák fényeit vetítjük egymásra színek keveredésének megfigyelése, színkör megfigyelése, középen fehér fény megfigyelése árnyékvető tárgyat helyezünk a fények kereszteződésébe az árnyékok színeinek tanulmányozása, megnevezése. Nevezzék meg az eredeti színeket, melyek egymásra vetüléséből létrejönnek az árnyák színei! Nevezzék meg az árnyékok színeit! Próbálják meg angolul a színek neveinek kezdőbetűjét leírni; ezek hozzák létre a kétféle színmódot. Komplementerek keletkezése, azok megnevezése. Határozzák meg a látvány alapján a komplementer színpárokat!
Gyűjteményre fókuszáló feladat: A gyűjteményben műveket kell keresniük, melyeken szürke, vagy egyéb akromatikus felületeket színek használatával érnek el az alkotók. Aki talált ilyen részletet, bemutatja a többieknek. pl. Halász Károly: Szürke kép, Mulasics László: Délutánról délutánra stb. Kreatív feladat: Előre elkészített, csak kontúrból álló, fénymásolt rajzot kapnak, melyen a felületeket színekkel kell kitölteni, úgy, hogy az eredmény mégis szürke (akromatikus) hatású legyen kapnak egy fénymásolt lapot (3. számú melléklet) színezzék ki szürke hatásúra, csak színek felhasználásával a színek közelről látszódjanak, csak messzebbről nézve keveredjen össze a szemünkben a két komplementer színpár Levezető feladat: A rajzok megtekintése, a színes szürkék eszközöktől függő hatásainak megbeszélése (a krétával dolgozók rusztikusabb, a ceruzát használók finomabb eredményei eszközfüggőek, és nem a személyiségtől függtek). Elmélet, kulcsfogalmak: additív színkeverés (Ha monokromatikus fénysugarakat összekeverünk, az eredmény egy kevert színű fénynyaláb lesz, amelyben az emberi érzékelés számára az egyes komponensek nem választhatók szét. Az ilyen fajta színkeverést összeadó színkeverésnek nevezik. Rendszeresen találkozunk vele televízió-nézéskor, vagy bármiféle színes kijelzős elektronikai készülékek használatakor. Az összeadó színkeverés alapszínei a vörös, a zöld és a kék, ezeket különböző arányban keverve minden színt megkaphatunk. A vörös (Red), zöld (Green) és kék (Blue) egyenlő arányú keveréssel fehér színt adnak.) elektronikus eszközök, fény szubtraktív színkeverés (Felületen való visszaverődéskor, szóródáskor a felület a fénynyaláb bizonyos hullámhosszúságú összetevőit elnyelheti, kivonhatja, ezért látjuk a fehér fénnyel megvilágított tárgyakat színesnek. Azt a fajta színkeverést, amikor nem színek összeadásával, hanem színösszetevők kivonásával kapunk új színt, kivonó színkeverésnek nevezzük. Legkézenfekvőbb példája a festészet, amikor különböző színű festékek keverésével érjük el a kívánt színhatást, de a színes fényképezés, nyomtatás is ezen az elven alapul. Ilyenkor a színes felület színének azt látjuk, ami a megvilágító fehér fény spektrumából megmarad, a többi elnyelődik. A kivonó színkeverés ideális alapszínei a magenta, sárga és a cián, de a színes nyomtatás fekete festéket is használ, a festészet pedig még többféle színt.) nyomtatás, pigmentek, festékek RGB színmód CMY színmód RBG-CMY kapcsolata Komplementerek keletkezése, azok megnevezése. A kétféle színmód színei egymás komplementer színpárja. Komplementaritás, akromatikusság, akromácia
Anyagok, eszközök: akvarellceruza, rajztömb, tiziano papír, filctoll, progresso színes ceruza, olajpasztell, pasztellceruza, pittkréta, porpasztell, radír, sniccer, színes ceruza, viaszkréta, másolópapír, filc, ragasztó, rajzlap, 3D szemüveg, lámpák, színes fóliák 8. alkalom Téma: Színkontrasztok, színes reflexek, bátorság a színhasználatban Feldolgozott mű: Roskó Gábor: Odüsszeusz és a szirének Gyűjteményre fókuszáló feladat: A gyűjteményben művet kell keresniük, ahol az arcokon (tárgyakon) más színeket is használ a festő, mint a témájának a színe. Roskó Gábor (és más általuk megtalált kép) kapcsán beszélgetünk a színes reflexekről, a látszólag oda nem illő színek használatáról. Kreatív feladat: Az előző alkalommal piros szemüvegben elkezdett rajzot egészítik ki (fehér fénynél), színes reflexekkel folytassák a piros szemüveges rajzot normál fehér fénynél, egészítsék ki a rajzot bátor színes reflexekkel (a piros szemüvegben kiválasztott és felhasznált színek valószínűleg amúgy sem olyanok, amilyennek elképzelték; tehát egy felszabadult, valóságtól elrugaszkodott rajzi alap eleve adott) Levezető feladat: A rajzok megtekintése, a (kezdetben kényszerű) bátor színhasználatok értékelése Elmélet, kulcsfogalmak: visszavert fény, vetett árnyék, önárnyék színes reflexek kialakulása Anyagok, eszközök: akvarellceruza, rajztömb, tiziano papír, filctoll, progresso színes ceruza, tus, olajpasztell, pasztellceruza, pittkréta, porpasztell, radír, sniccer, színes ceruza, viaszkréta, másolópapír, filc, rajzlap
9. alkalom Téma: optikai színkeverés, a szem tehetetlensége, hosszú expozíció a fotográfiában Feldolgozott mű: Eperjesi Ágnes: Minden világos 1 6. Bevezető feladat, kísérlet: ventillátor lapátjaira ragasszanak színes fóliákat, kapcsolják be a ventillátort Beszélgetés: optikai színkeverés fogalma, mozgás érzékelése, a szem tehetetlensége révén Gyűjteményre fókuszáló feladat: Keressenek a gyűjteményben olyan képet, amin optikai színkeverés van Eperjesi Ágnes: Minden világos 1 6. A forgó, transzparens rétegek színkeveredéseket hoznak létre, melyek a szemünk előtt, a mozgás révén változnak. Megnevezzük a különböző színeket. Ismétlés: visszautalunk az előző alkalommal tárgyalt komplementaritásra: mely színek keveredése eredményez akromatikus hatást?
Kreatív feladat: bemozdult képek készítése ők maguk forognak, mozognak színes ruhások előnyben színkeverés hosszú expozícióval. (A hosszú expozíció csak a fotográfia segítségével valósítható meg, olyan jelenségeket figyelhetünk meg így, melyeket a valóságban másmilyennek látunk.) tartsanak színes lapokat maguk előtt és mozgassák azokat az átfedésekben színkeveredések lesznek Levezető feladat: a képek közös megtekintése, kivetítése projektorral Elmélet, kulcsfogalmak: optikai színkeverés komplementaritás a festészetben, pigmentekkel Anyagok, eszközök: fényképezőgép, laptop, projektor, ventilátor, színes papírok, ragasztó, sniccer, színes kartonok 10. alkalom Téma: hosszú expozíció a fotográfiában, mozgás ábrázolása hosszú expozícióval bemozdulás. Virtuális tér kialakítása ezzel a technikával Feldolgozott mű: Mengyán András: Formák didaktikája
Bevezető feladat, kísérlet: Mire jó még a hosszú expozíció? (ismétlés, visszautalás az előző órára: A hosszú expozíció csak a fotográfia segítségével valósítható meg, olyan jelenségeket figyelhetünk meg így, melyeket a valóságban másmilyennek látunk.) Sötétben mobiltelefon fényével a foglalkozásvezető szöveget ír a levegőbe, többiek megpróbálják leolvasni Ha sikerül, az a szem tehetetlensége miatt van, mint a színkeverésnél, mert a szem tehetetlensége nemcsak színeket kever össze, hanem vonalakat is létrehoz (ismétlés: visszautalás az első órára, a vonalak formaalakító lehetőségeire) azaz a vonalak képzeletbeli formákat alkothatnak. Gyűjteményre fókuszáló feladat: Keressenek a gyűjteményben olyan képet, amelyen a vonalak képzeletbeli formákat jelezhetnek Mengyán András: Formák didaktikája Beszélgetés a képről, a virtuális formák képi megjelenéséről, képi olvasásáról Kreatív feladat: hosszú expozíció beállítása a fényképezőgépen fénygraffiti rajzolása vagy virtuális térbeli forma kialakítása eszközök: sötét helyiség, bármilyen fényforrás: pl. mobiltelefon (gyufa, gyertya) Levezető feladat: a képek közös megtekintése, kivetítése projektorral Elmélet, kulcsfogalmak: szem tehetetlensége hosszú expozíció mozgásábrázolás hosszú expozícióval Anyagok, eszközök: fényképezőgép, laptop, projektor
1. számú melléklet
2. számú melléklet
3. számú melléklet