FIGYELŐ A NEMZETKÖZI NÉPESSÉGTUDOMÁNYI U N IÓ 1981. ÉVI NÉPESSÉGI KONFERENCIÁJA A Nemzetközi Népességtudom ányi Unió (angol rövidítésével: IUSSP) 1981. decem ber 9. és 16. között ta rto tta XIX. Á ltalános Népességi K onferenciáját M a nilában, a Fülöp-szigeti K orm ány m eghívására. Az Unió ilyen jellegű konferenciáit négy évenként tartja, így a legutóbbira 1977-ben került sor, Mexico városban.1 A konferencián a nagy utazási távolságok ellenére nagyszámú demográfus vett részt: 630-an. Az IUSSP mintegy 1600 tagjából összesen 390-en voltak ott; ezenkívül 240 olyan (zömében a fogadó országbeli) kutató, aki nem tagja az Uniónak. Első ízben rendeztek konferenciát Ázsiában és ez lehetővé tette, hogy a világ legnépesebb kontinenséről viszonylag többen jöhessenek el, összesen 220-an (közöttük 110 fülöp-szigeti). Sokan voltak Indiából (21), és első ízben vett részt az Unió konferencián 10 tagú hivatalos kínai küldöttség is. A többi fejlődő régióból is elég nagyszám úan vettek részt a konferencia m unkájában: A frikából 58-an, L atin-a m erikából 53-an voltak. így összességében a résztvevők fele a fejlődő országokat képviselte. Most is szám szerűen a legtöbben az Egyesült Állam okból jöttek (108-an). Európai országokból összesen 158- an érkeztek M anilába; legtöbben Franciaországból (36), Olaszországból (24), A ngliából (17), Belgiumból (15), H ollandiából (11). Az európai szocialista országok m indegyike B ulgária kivételével képviselve volt, de csak kevés számú (1, 4) személlyel.2 A konferencia m unkája hasonlóan az előző két üléshez úgy volt m egszervezve, hogy az érdem i viták zöme az úgynevezett Formális üléseken folyt. Ezek tették ki az ülésszak zömét oly módon, hogy a szervező 3 személyt kért fel m inden egyes ülésre egy adott tém ájú dolgozat elkészítésére. Ezt jóval a konferencia előtt be kellett küldeni és ez biztosította, hogy a konferencia előtt az érdekeltek az adott ülés anyagát előre m egkaphassák és a konferencián m ár kézhez kaphatták a teljes anyagot három kötetben. Ez a form ális ülések m enetét m egkönnyítette, ugyanis oly módon lehetett biztosítani a vitát, hogy az üléselnök rövid m egnyitója után a szervező összefoglalta a dolgozatok tartalm át, m ajd az előzetesen felkért vitavezető (discussant) m ondta el kritikai észrevételeit. Ezt követően a dolgozatok szerzői csak röviden reflektáltak a felvetett kérdésekre és ezt m integy m ásfél-kétórás vita követte. Az előzetesen felkért dolgozatok m ellett az ülésekre úgynevezett spontán dolgozatokat is beadtak, egy-egy témához elég nagy számút. A 30 form ális ülés m ellett még 12 inform ális ülésre is sor került, ahol különleges szervezettség és általában dolgozatok benyújtása nélkül tárgyalták meg az egyes speciális kérdéseket. Ezenkívül a konferencia első és utolsó napján Plenáris ülésre került sor. valam int három úgynevezett speciális ülést is tartottak. Végül különféle egyéb rendezvény is m egtartásra került, többek között az IUSSP két közgyűlése, illetve az Unió szakértő bizottságainak ülései. 1 Az erről szóló rövid beszám olót lásd : D em ográfia 1977. évi évf. 472 474. old. 1 M agyarországról Andorka Rudolf és Kiinger András v ettek részt a k o nferencián. Mádai Lajos a m o rta litási szekcióhoz k ü ld ö tt be ö n k én tes anyagot.
116 FIGYELŐ Az első plenáris ülésen A. Coale (USA), az IUSSP eddigi elnöke tarto tt előadást,,a népességi trendek újraértékelése címen. Ebben elemezte az eddigi népességi trendeket és főleg a halandóság és term ékenység jövőbeli alak u lásának lehetőségeit, m ind a fejlődő, m ind pedig a fejlett régiókban. Elég bizonytalannak ítélte meg az eddigi perspektivikus szám ítások eredm ényeit és a jö vőbeni kilátások vonatkozásában is kétségét fejezte ki. Az előadást három discussant hozzászólása követte, m ajd pedig elég széles körű vita bontakozott ki. A záró plenáris ülésen, am elynek tém ája..rómától M aniláig: hogyan változott a dem ográfia az utóbbi három évtizedben? címet viselte két vitaindító előadás hangzott el. Az elsőt J. Bourgeois-Pichat (Franciaország) tarto tta és az 1954-es római, illetve az 1981-es m anilai népességi kongresszus tem atikáját, illetve a dem ográfusok korm egoszlásának változását és a nagy term észettudósok beleértve statisztikusok életpályáját vázolta. A m ásik előadásban R. Lee (USA) a dem ográfiai tudom ány harm incéves fejlődését elemezte. A 30 form ális ülés a dem ográfia következő 9 tém ája körül csoportosult: 1. Term ékenység: trendek, m eghatározók és következm ények 2. A term ékenység szabályozása 3. Házasodás és család 4. Halandóság 5. V ándorlás és népességeloszlás 6. G azdaságdem ográfia 7. A datgyűjtés és m ódszertan 8. Előreszám ítások 9. Különleges népességcsoportok dem ográfiájának kérdései. A termékenység e tem atikában két részben szerepel és összesen hét ülés így 21 előre felkért előadás anyagában szerepelt. Az egyes ülések általában eleve különválasztották tém áju k at aszerint, hogy a m agas term ékenységü fejlődő országok, vagy az alacsony term ékenységü fejlett országok viszonyaival foglalkoznak. Az eddigi konferenciákhoz képest nagyobb érdeklődés kísérte a fejlett országok term ékenységi kérdéseivel foglalkozó üléseket. mivel ezek nagyrészében a jelenlegi szint m ár az egyszerű reprodukció közelébe került és az az általános vélem ény volt uralkodó, hogy a közeljövőben további visszaesés várható. így az az ülés, am ely azon országok társadalm i gazdasági körülm ényeivel foglalkozott, ahol a term ékenység a reprodukció körül, vagy az alatt helyezkedik el, igen élénk v itára adott alkalm at. Ennek szervezője R. Mackensen (NSZK) volt és a megbeszélés három dolgozatra tám aszkodott. Az egyik az európai szocialista országok helyzetével foglalkozott, főleg a term ékenység társadalm i-gazdasági m eghatározóit kiem elve (Andorka Rudolf tollából), a m ásik a nyugati országok term ékenységi viszonyait taglalta, a női foglalkoztatottság, az iskolai végzettség és a lakáshelyzet változásai szemszögéből (ennek szerzői: J. Schmidt és Ch. Hőhn NSZK voltak). A harm adik dolgozatot J. Ermich (USA) írta és a társadalm i-gazdasági környezet m egváltozásának a term ékenységre gyakorolt h atását elemezte, szintén néhány nyugat-európai ország adataiból kiindulva. A m ásik e tém akörbe vágó ülés a nem zeti népesedéspolitika hatását vizsgálta a fejlett országok term ékenységére. Az ülés szervezője itt Z. Pavlik (Csehszlovákia) volt. Ezen is külön taglalták a szocialista V. Wynnyczuk (Csehszlovákia) és a nem szocialista M. Kirk (Egy. Kir.) országok vonatkozásában. A harm adik dolgozatot P. Festy (Franciaország) írta. aki főleg m agyar adatok alapján vizsgálta az ipari országok natalista politikájának eredm ényességét. Az ő dolgozata is, valam int az ülés vitája úgy foglalt állást, hogy az eddigi népesedéspolitikai intézkedések nem voltak képesek ténylegesen m ódosítani a term ékenység szintjét, illetve nem állították meg e szint csökkenését. Még olyan ország esetében is m int Rom ániában, ahol adm inisztratív rendszabályokkal kívánták növelni a gyerm ekszám ot ahogy erről V. Ghetzau (Románia) spontánul beküldött dolgozata tanúskodik, a kohorszok befejezett term ékenysége alig növekedett (2,3-ről 2.4 2,6-re). A fejlődő országok m agas term ékenységének kérdéseivel három ülés foglalkozott. Az egyik a fejlődő országok legutóbbi term ékenységcsökkenését előidéző tényezőkről (szervező: G. Rodriguez, Chile), a m ásik a stabil magas te r mékenység term észetével és m eghatározóiról szólt (szervező: H. Leridon, F ran
FIGYELŐ 117 ciaország), a harm adik pedig a népesedéspolitika hatékonyságát k u tatta (szervező: C. Miró, Panam a). E tém akörben k ét ülés inkább m ódszertani m egközelítést választott, együttesen foglalkozva a két országcsoport viszonyaival. Az egyik am elyet A. Hermalin (USA) szervezett, a családtervezési program ok kiértékelése m etodológiai kérdéseit tárgyalta. Itt m indhárom dolgozat igen érdekes, új m ódszertani elem eket tartalm azott annak m egállapítására, hogy az adott családtervezési politika bevezetése m ilyen módon befolyásolta a term ékenység változását. A m ásik ülés a sterilizáció és az abortusz kérdéseivel foglalkozott, különösen a születésszabályozásban játszott szerepével, M. Muramatsu (Japán) szervezésében. Itt két dolgozat az abortuszokkal, az egyik elterjedésével C. Tietze (USA), a m ásik megfigyelési m ódszereivel L. P. Chow (USA) foglalkozott. Eddig nem szerepelt tém a volt a sterilizáció világszerte történő elterjedésének elemzése (Klinger András összeállításában), am ely becslések alapján bem utatta, hogy ma m ár a sterilizáció a legelterjedtebb születésszabályozási módszer, am ely m ind a fejlett, m ind pedig a fejlődő országok egy részében igen nagym értékben növekvő arányban kiszorítja a többi úgynevezett reverziblis módszert. Viszonylag kisebb teret kapott a házasodás és a család kérdésköre. E tém án belül is csak két kérdést taglaltak: az egyik ülésen a döntéshozási folyam at család dem ográfiai vonatkozásait (szervező: T. Hull, USA), a m ásikban pedig P. de Sandre Olaszország szervezésében a fejlett országokban a családform ációban és m egszűnésében bekövetkezett legújabb változásokkal és azok dem ográfiai hatásaival foglalkoztak. A halandóság kérdéseivel foglalkozó 5 ülés közül szám unkra a legnagyobb érdeklődést az iparosodásnak és a városiasodásnak a halandóságra gyakorolt hatásaival foglalkozó ülés (szervező: H. Behm, Chile) keltette. Ezen két dolgozat foglalkozott az iparosodás és városiasodás halandóságra gyakorolt h atásaival a fejlett országokban: az egyik dem ográfiai szemszögből S. Preston (USA), a m ásik pedig epidemiológiai vonatkozásban M. Susser (USA). További két ülésen a fejlődő országok halandóságában bekövetkezett változásokkal foglalkoztak. Érdekes volt még a halandóság bio-m edikális és társadalm i vonatkozásai növekvő súlyát taglaló ülés (szervező: J. Pollard, Ausztrália), ahol különösen az a dolgozat volt szám unkra tanulságos, am ely a környezetnek és az életm ód bizonyos vonatkozásainak a halandóságra gyakorolt hatásával foglalkozott, területi adatok elemzése segítségével, G. Caselli és V. Egidi (Olaszország) összeállításában. Végül a differenciális m ortalitás történeti előzm ényeit elem ezte egy külön ülés J. Dupaquier (Franciaország) szervezésében. Az itt tá r gyalt három dolgozat a differenciális gyerm ekhalandóságot taglalta három aspektusból: ecologiai, illetve orvosi, társadalm i-gazdasági, valam int kulturális vonatkozásban. Négy ülés foglalkozott vándorlási kérdésekkel, illetve a népesség területi eloszlásával. Az egyik a nem zetközi vándorlás m egváltozott jellegével és annak gazdaságdem ográfiai vonatkozásaival, a m ásik a belsővándorlás okozta dem o gráfiai egyenlőtlenséggel, főleg a nem - és kormegoszlás tekintetében foglalkozott. M ódszertani oldalról közelítette meg a harm adik ülés az illegális és nem dokum entált nemzetközi vándorlás kérdését, végül pedig a népesség területi átcsoportosítására vonatkozó intézkedések hatékonyságát elemezte a negyedik e tém akörbe tartozó ülés. Ebben szám unkra az a dolgozat volt a legérdekesebb, am ely e politikák sikerét vagy sikertelenségét a nyugati és a szocialista országok példáján m utatta be R. Fuchs (USA). A gazdaságdemográfia elég gazdag tem atikával szerepelt a K onferencián, 5 ülésén különböző igen érdekes tém át kiemelve. így m egvitatásra került a jö vedelemeloszlás és a népesedés kérdése olyan, nálunk is a kutatások hom lokterében lévő dolgozatokkal, m int a család korösszetétele és a jövedelemeloszlás T. Schultz (USA), vagy a jövedelem újraelosztás, népesedéspolitika és h áztartási m agatartás összefüggései M. Rosenzweig (USA), vagy m akroökonom iai-dem ográfiai interrelációk G. Stolnitz (USA), a népességnövekedés és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok, a dem ográfiai ism érvek integrációja a fejlesztési te r vekben c. ülés. Külön fel kell hívni a figyelm et arra az ülésre, am ely az alacsony term ékenységű országok kormegoszlás változása társadalm i-gazdasági következm ényeivel foglalkozott. Itt a népesség öregedése különböző negatív h atá-
118 FIGYELŐ sait taglalta a beküldött három dolgozat. Az egyikben J.-C. Chesnais (Franciaország) a történelem tanulságai alap ján kritizálta egy öregedő társadalom v i szonyait, a m ásikban J. van den Boomen (Hollandia) a korm egoszlásnak a fogyasztásra gyakorolt hatását elemezte, végül a harm adik W. Serow (USA) egy modellen m u tatta be az öregedés társadalm i-dem ográfiai hatásait. M ódszertani kérdésekkel 3 ülés foglalkozott. Ezek közül kettő a fejlődő országok népesedésstatisztikáját segítette: az egyik a népm ozgalmi statisztikai rendszerek kiépítésével, a m ásik a dem ográfiai param éterek becslési m ódszereivel foglalkozott. Kevés üj eredm ényt hozott a dem ográfiai modellek fejlődéséről beszámoló ülés, ahol a családi életciklusok szim ulációjáról J. Bongaarts (Hollandia), a népességelőreszám ításoknál alkalm azott m atem atikai modellek fejlődéséről Stoto (USA), illetve a term ékenység-változások elemzésére szolgáló m odellekről J. Menken (USA) hangzott el előadás J. Hobcraft (Egyesült Kir.) szervezésében. Szorosan ehhez az ülésszakhoz kapcsolódott, de mégis új színfolt volt e konferenciák történetében az előreszámításokról szóló két ülés. Az elsőt S. Inoue (Japán) szervezte és az országos, illetve a speciális előreszám ítások összefüggéseit és integrációját volt hivatva m egvitatni. E vonatkozásban a m unkaerő Y. Ch. Yu (Kína), a területi W. Hollman (USA) és a háztartás S. Kono (Japán) előreszám ítások problem atikáját m u tatták be a dolgozatok, am elyek sok tan u l sággal szolgálhatnak e téren folyó hazai kutatásokhoz is. A m ásik ülés az eddigi előreszám ítások pontosságának elemzésével és a kisebb területi egységekre vonatkozó előreszám ítások problem atikájával foglalkozott R. Pressât (Franciaország) szervezésében. Az ide benyújtott dolgozatok közül T. Frejka (USA) az eddigi világ népességelőreszám ítások k ritik á ját adta, J. Chacklet (Uruguay) a területi és országos előreszám ítások összhangját elemezte, J. Siegel és M. Zitter a kisebb területi egységek népessége előreszám ításához a vándorlási feltételek figyelem bevétele m ódszereit foglalta össze. Végül két ülés tárgyalta egyes speciális népcsoportok különleges demográfiai kérdéseit. így az egyik a nők szerepe m egváltozásának dem ográfiai következm ényeit tárgyalta C. Oppong (Egyesült Kir.) szervezésében. Itt két dolgozat a női szerepek m egváltozásának a term ékenységre gyakorolt hatását elem ezte A rgentína és Egyiptom példája alapján. Összefoglaló képeit adott N. Federici dolgozata a fejlett országok tekintetében, am ikor a női szerepváltozásra vonatkozó szociálpolitikai intézkedések dem ográfiai következm ényeit elemezte. Ide sorolták még azt az ülést, am ely a Szaharától délre elterülő afrikai területek speciális dem ográfiai problém áit kívánta összefoglalni. A form ális ülésekkel párhuzam osan tarto tt inform ális ülések a dem ográfia tartalm i területeinek és m ódszertani kérdéseinek széles körét fogta át, olyanokat, am elyek nem fértek bele a form ális ülések tém akörébe, vagy tém ájuk speciális volta, vagy pedig a k u tatás viszonylagos új volta m iatt. Speciális dem ográfiai elemzési kérdésekkel 5 inform atív ülés foglalkozott. Ezek közül különösen érdekes volt a L. Roussel (Franciaország) által szervezett, am ely a szülői szerepek és azok dem ográfiai következm ényeit tárgyalta. Űjszerűen tárgyalta a m unkaerőpiacot befolyásoló dem ográfiai tényezőket a G. Rodgers (Egyesült Kir.) által szervezett ülés és szám unkra is tanulságos vitával szolgált az a megbeszélés, am ely a társadalm i osztályok dem ográfiai különbségeit és azok hatását a társadalm i rétegződésre k u tatta (szervező: H. Gérard Belgium). Speciális népességcsoportok dem ográfiai különbségeit tárgyalta a másik két ülés: az egyik a h atárterü letek en élő népesség, a m ásik a különböző országoki an szétszórtan élő azonos etnikai csoportok dem ográfiai m agatartása összehasonlítását tárgyalta. A m ódszertani kérdések közül figyelem re tarth ato tt szám ot a W. Seltzer (USA) által szervezett ülés, am ely az 1980 körüli népszám lálások alapján a következő népszám lálások szervezési kérdéseit vitatta. Itt 3 fejlett ország (Kanada, Franciaország, M agyarország) tapasztalatait és elgondolásait alapulvéve tárgj alták a népszám lálások jövőjét a fejlődő országokban való fejlesztését. Összefüggött e tém ával a fejlődő országok korbevallásával foglalkozó ülés. K ü lön tárgyalták a nem zetközi vándorlások becslésére vonatkozó újabb módszere k é, valam int a m atem atikai dem ográfia újabb eredm ényeit. Ülés foglalkozott a népességi genetika kutatási módszereivel is.
119 Egy inform atív ülés foglalkozott a népességi elm életek és ideológiák k érdésével (szervező: J. Overbeek Hollandia). Itt arra kerestek választ, hogy ezek mi módon tudnak választ adni a jelenlegi népesedési trendekre, különösen a fejlődő országok vonatkozásában. Itt került m egvitatásra J. N. Guzevaty (Szovjetunió) dolgozata, am ely a m arxista népességi elm élet eredm ényeit ism ertette a fejlődő országok m odern dem ográfiai szituációja tekintetében. Különleges érdeklődést keltett a dem ográfia oktatásával kapcsolatos ülés, am elyet az erre a célra szervezett ad-hoc bizottság vezetője G. Macció (Uruguay) szervezett. A megbeszélés alapját az az összeállítás szolgáltatta, am ely a dem ográfia oktatásának helyzetét és problém áit foglalta össze. Em ellett kiosztásra került egy IUSSP dokum entum, am ely a dem ográfia oktatóinak nevét, és egy ENSZ kiadvány, am ely a dem ográfia oktatásával foglalkozó egyetemek és egyéb intézm ények listáját tartalm azta. A konferencia program ja végül három speciális üléssel egészült ki. A legnagyobb érdeklődés a K ína népesedésével foglalkozót kísérte, ahol A. Coale (USA) szervezésében két kínai tudós (Lin Fu De és Liu Zheng) dolgozata alapján v itatták meg a világ legnépesebb országa (a szerzők adatai alapján 1981- ben m ár a népességszám m eghaladta az egy m illiárdot) népesedéspolitikai célja it és eszközeit, illetve az ország népesedésének fejlődését. Az ország népességének évi szaporodása a hatékony népesedéspolitika hatására az 1970. évi 26 ezrelékről 1976-ra 13 ezrelékre csökkent. A m ásik speciális ülés a Világ Term ékenységi V izsgálat adatai felhasználásával a term ékenységi helyzet m egítélésére vonatkozó újabb eredm ényeket ism ertetett. Végül C. Chandrasekaran (India) jelentése alapján külön ülés tá r gyalta az IUSSP jövőjét. Ez a jelentés a népességtudom ány és az ezt koordináló Unió m unkájának szervezeti és tartalm i vonatkozásait veszi szám ba és jav aslatokat tesz a tevékenység m egjavítására. A konferenciával egyidejűleg ta rto tta meg két alkalom m al a N épességtudom ányi Unió négyévenként sorrakerülő közgyűlését. Itt elsősorban a lelépő főtitkár M. Livi-Bacci (Olaszország) jelentése alapján az Unió elm últ négyéves m unkáját v itatták meg. Ezt követően 8 tudom ányos bizottságának vezetője számolt be a bizottságok m unkájáról és tett javaslatot a következő időszak tevékenységére vonatkozóan. Ez utóbbiak eldöntése és a form ailag megszűnő tudom ányos bizottságok újjáalakítása a következő vezetőség feladata lesz. Végül sor került az Unió vezetőségének m egválasztására. Az IUSSP elnöke a következő négyéves időszakra Mercedes Concepcion (Fülöp-szigetek) lett, akit az előző közgyűlés választott meg alelnökké, am ely funkcióból autom atikusan a következő időszakban elnökévé lesz a m egválasztott személy. Az új alelnök W. Brass (Egyesült Kir.) lett, aki m ajd a következő időszakban válik az Unió elnökévé. A főtitkár-pénztárosi funkcióba G. Tapinos (Franciaország) került. A Tanács (Council) tagjai sorába újraválasztásra került H. Leridon (Franciaország), D. van de Kaa (Hollandia), G. Macció (Uruguay). Üj tagok lettek: S. Preston (USA), J. Holtzer (Lengyelország), S. Kono (Japán), K. de Graft-Johnson (Ghana), R. Henin (Egyiptom). Ugyancsak m egválasztásra került az Unió Nominációs Bizottsága, am ely a következő közgyűlésig m űködik. Elnöke: A. Coale (USA), akit egyúttal tiszteletbeli elnökké választottak; tagjai: E. Berquo (Brazília), J. Conde (Franciaország), Klinger András (Magyarország) és M. Sala- Djakanda (Zaire). Végül a közgyűlés következő időpontját és helyét vitatták meg. K ét ország Olaszország és Finnország hívta meg az Uniót a soronkövetkező XX. Á ltalános K onferenciájára. Ez az Alkotm ány értelm ében 4 év leteltével kerül megrendezésre. Így a valószínű időpont 1985, de tekintetbe véve az ENSZ által 1984-re szervezendő III. Világ Népességi K onferenciát, esetleg 1986-ra kitolódik. КОНФЕРЕНЦИЯ МЕЖДУНАРОДНОГО СОЮЗА ПО Н А У ЧН Ы М ИССЛЕДО ВА Н И ЯМ Н А РО ДО Н А СЕЛЕН И Я, Г. МАНИЛА, 1981 Г. CONFERENCE OF THE INTERNATIONAL UNION FOR THE SCIENTIFIC STUDY OF POPULATION, M ANILA 1981
TEK SE K A LM A N (1932 1978) TUDOM ÁNYOS M UNKÁSSÁGA Tekse Kálmán a dem ográfiai tudom ányok kandidátusa, a Központi S tatisztikai H ivatal N épességtudom ányi K utató Intézetének 1978-ban tragikus h irtelenséggel elhunyt igazgatója, ebben az esztendőben lenne 50 éves. Az évforduló em lékeztet Tekse Kálmán derékba tö rt tudom ányos pályájára és alkalm at ad arra. hogy tudom ányos m unkásságának gazdag anyagából felidézzünk néhányat. Elsősorban azokat, am elyek időszerűsége m it sem csökkent, a nem zetközi tudom ányos szakm ai körökben is számon tarto ttak és a N épességtudományi K utató Intézet néhány kutatásában is jelentős és irányt m utató szerepük van. K utatásairól és vizsgálatairól közel félszáz publikációja jelent meg. nagy része külföldön. Sok előadást tarto tt nemzetközi konferenciákon, tudományos értekezleteken, külföldi egyetemeken. Előadásaiban sokat foglalkozott a stabil népességi m odellekkel, m ajd az előadások anyagát kutatásaival kiegészítve, m egírta a stabil népesség elm életéről szóló könyvét.1 Ebben áttekintette az elm élet kialakulásának történetét és átfogó, rendkívül részletes, szisztem atikus rendszerbe foglalta a dem ográfiai irodalom ban fellelhető eredm ényeket. M űvének különös erénye az egzakt m a tem atikai kifejezés, am ely elengedhetetlen m inden további kutatásnál. A stabil népességi m odellt folytonos m egfogalm azásban dolgozta fel. így a form ulák analitikus kezelésével egyszerűsödik az egyes tételek bizonyítása és ugyanakkor a levezetések könnyen áttehetök diszkrét alakra. Ily módon a cím ben jelzett bevezetésen túlm enően, a kötet a modellek m inden lényeges tu la j donságát tartalm azza, sőt függelékével az elmélet gyakorlati alkalm azásához is segítséget nyújt. N agyrészt elkészült a mű angol nyelvű változata is, m egjelenésére azonban m ár nem k erü lh etett sor. Azóta sem adtak ki a tém a nem zetközi irodalm á ban hasonló szintű alapm űvet. M indam ellett, külföldi szerzők rendszeresen h i vatkoznak Tekse Kálmán olyan eredm ényeire, am elyeket a könyv megjelenése előtt cikkeiben, előadásaiban m ár publikált. A dem ográfia e klasszikus ága, a stabil népesség elm élete és újabb gyakorlati alkalm azása területén végzett kutatásait foglalta össze kandidátusi diszszertációjában. Opponensei és a bizottság m agasra értékelték felkészültségét, a tudom ányt alkotó módon továbbfejlesztő m unkásságát és a nem zetközi szakirodalom széles körű ism eretét. Az alacsony term ékenység dem ográfiai vonatkozásai c. posthum us tan u l m ányában2 azt vizsgálja, hogy az alacsony szinten stabilizálódó, csökkenő te r mékenység milyen hatással van többek között a korstruktúrára, a halandóságra, a népességnövekedésre és a vándorlásra. Á ttekintést adva a jelenségek leírását m egkísérlő modellekről, felhívja a figyelm et arra, am iről a m odellezők úgy tűnik néha m egfeledkeznek, ti., hogy csak ott alkalm asak a jelenségek le-! B evezetés a sta b il népesség elm életébe. S tatisztik ai K iadó V állalat, B udapest, 1975. 2 D em ográfia, 1978. 2 3. szám.
FIGYELŐ 121 írására, ahol a term ékenység hosszú idő óta (konstans ütemben) folyam atosan csökken. Ism eretes írja, hogy a háború utáni években a fejlett országokban hosszabb-rövidebb (gyakran jelentős m értékű) növekedési periódusok is lejátszódtak a term ékenységcsökkenés általános folyam ata m ellett. R ám utat az átm eneti kiugrások jelenségére a kormegoszlásban, ami a születési arányszám ok rövid ideig tartó növekedése folytán a közbenső korcsoportokban jelentkezik, am ikor egy-két korcsoportba tartozó gyerm ekek generációja nagyobb, m int az átm eneti m agasabb term ékenység időszaka előtt vagy után születetteké. A kiugrások ciklikussága nem kívánatos hatással van a korstruktúrára. A m agyarországi term ékenységi trendekben a kora-ötvenes, m ajd ism ét a kora-hetvenes években keletkeztek ilyen csúcsok. Mivel a két csúcs között eltelt idő veszélyesen közel van az átlagos szülési korhoz, a ciklus m inden további ism étlődése rendkívül kellem etlen dem ográfiai következm ényekkel járh at. A nnak ellenére, hogy a modellek nem szim ulálják kielégítő pontossággal a fejlett régiók népességnövekedésének trendjét, m egállapítható, hogy a termékenység csökkenése és a hetvenes évek végére előre jelzett stabilizálódása (ami lényegében nem következett be), valam elyest hasonló hatást gyakorol a fejlett országok népességének növekedési szerkezetére, m int am ilyen az elm é leti m odellekből levonható következtetések alap ján várható volt. A. J. Coale elem zésére is hivatkozva, Tekse Kálmán is hangsúlyozza, és erre talán a jelenlegi népesedési helyzetünket rendkívül borúlátóan megítélők figyelm ét is érdem es felhívni, hogy még ha a term ékenység hosszan tartó csökkenés után éppen csak a reprodukció szintjén stabilizálódna, a népesség még m indig jelentős növekedési potenciállal rendelkezne. (Természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a nettó reprodukciós együttható a legutóbbi..kiugrás előtt hosszú évekig az utánpótlás szintje alatt volt, jelenleg sem éri el azt és az elkövetkező években is alatta lesz.) Tekse Kálmán eredm ényes kutatásokat végzett a népesség területi eloszlásának vizsgálata, az urbanizációs folyam atok és a belső vándorlás elem zése terén. Még életében m egjelent utolsó tanulm ányában3 áttekintést adva a településfejlesztési politikával kapcsolatos népesedési tanulm ányokról, rám u tatva az ilyen tanulm ányokat ösztönző és gátló tényezőkre, gyakorlati módon teszi világossá, hogy a népesedési elemzések m ennyire nélkülözhetetlenek a releváns koncepciók kialakításához. Hosszú éveken keresztül tag ja volt a N épességtudom ányi Unió urbanizációval és a népesség átcsoportosításával foglalkozó bizottságának (Committee on U rbanization and Population Redistribution). Az Unió tanulm ánvsorozatának 13. szám át,4 am ely a bizottság szervezésében Bellagioban tarto tt szem i nárium anyagát és eredm ényeit foglalja össze. Tekse Kálmán em lékének dedikálták:...a bizottság tevékenységéhez való jelentős hozzájárulás elism e réséül, a célnak szentelt odaadásáért, m egnyerő term észetéért és em beriességéért. Szaktanácsadóként részt vett a Nemzetközi Alkalm azott Rendszerelem - zési Intézet, az em beri települési rendszerekkel és településfejlesztési politikákkal foglalkozó kutatási program jának kidolgozásában és gyakorlati megvalósításában. Az urbanizációs folyam atok megism erésére, m odellezésére irányuló k u tatás középpontjában a népesség terü leti m obilitásának dinam ikája és a településstru k tú ra közötti kölcsönhatás feltárása állt. E kutatási program a térbeli népesedési m echanizm us vizsgálatára, a dem om etriának nevezett új kutatási terület m eghatározására és kidolgozására, eredm ényeinek a vándorlás elemzésében és a területi néoességprognózisokban történő alkalm azására terjed t ki. Felölelte továbbá a vándorlás és a település- 3 A dem ográfiai elem zések h o zzájáru lása áz urbanizációs politika kialakításához Magyarországon. D em ográfia, 1978. 1. szám. «T he te rrito ria l m obility of P o p u la tio n : R eth in k in g Its fo rm s an d functio n s. IUSSP P ap ers, No. 13. Liege, 1979.
122 FIGYELŐ politika kapcsolatának, tervezhetősége feltételrendszerének kim unkálását, v alam int az egyes országok különböző terü let- és településfejlesztési koncepcióinak összehasonlító elemzését. A m integy tíz évet felölelő széles körű, összehasonlító kutatás 1978-ban zárult le. E redm ényeinek értékelésére a L axenburgban tartott, a m ulti-regionális népesedési rendszerek elemzésével foglalkozó nemzetközi konferencián került sor, ahol a Népességtudományi K utató Intézetben készült elemzést is m egvitatták. A tanulm ányt az HASA, a nem zeti esettanulm ányok sorozatban (N agy-britannia, Finnország, Svédország, NDK, Hollandia, K anadai publikálta.5 A tanulm ány M agyarország 1960 1974 között lezajlott népesedési folyam atait m utatja be és feltárja a belföldi vándormozgalom trendjeit, területileg sajátos jegyeit, v alam int szerepét a té rstru k tú ra változásában. A m últ ism eretén túlm enően, a népesség területi eloszlási és újraeloszlási folyam atának v á r ható alakulását a m agyar szakirodalom ban eddig nem ism ert rendszerszem léletű m ódszerrel kísérli meg bem utatni, mely a m ultiregionális halandósági táblákra épülő regionális népességprognózisokban testesül meg. így a tan u l m ány hiánypótló szerepén túlm enően, jelentős előrelépést jelen t a dem ográfiai elemzési módszerek továbbfejlesztésében, egyben hozzájárulást is a ma még sok bizonytalansággal terhes területi néoességelőrejelzések m egbízhatóságának, gyakorlati alkalm azhatóságának növeléséhez. Tekse Kálmán gazdag tapasztalatait, kutatási eredm ényeit az Intézet k u tatásainak továbbfejlesztésénél készült felhasználni. Többek között tervezte az előreszám ítások kiterjesztését és hatékonyságuk, pontosságuk javítását. Egyik utolsó dolgozata éooen a népességelőreszám ításokkal foglalkozott, a II. M agyar Jövőkutatási Konferencián kellett volna előadnia, az előadást azonban m ár nem ta rth a tta meg. НАУЧНАЯ ДЕЯТЕЛЬНОСТЬ КАЛЬМАНА ТЕКШЕ (1932 1978 ГГ.) Директору Исследовательского института по демографии Центрального статисческого управления, кандидату демографических наук Кальману Текше, умершего в 1978 г. неожиданно в трагических условиях, в текущем году исполнилось бы 50 лет. Годовщина напоминает нам о подорванной научной карьере Кальмана Текше и дает повод воспроизводить некоторые произведения из богатого материала его научной деятельности, поеже всего те, актуальность которы х совсем не уменьшилась и которые известны также и иностранным ученым, играют большую и решительную роль и в некоторых исследованиях Исследовательского института по демографии. В своих докладах Кальман Текше занимался многими моделями стабильного населения, затем, дополняя материал докладов своими исследованиями, он писал книгу о теории стабильного населения.1 *В этой книге он дал обзор об истории создания теории и включил в универсальную, очень детальную систему результаты, изложенные в демографической литературе. Особым достоинством его произведения считается точное математическое выражение, необходимое для всех дальнейших исследований. Он разработал модель стабильного населения в беспрерывном формулировании, таким образом аналитический подход к формулам упрощает доказательство отдельных теорем, причем выводы могут быть легко переведены 5 К. Bies К. Tekse: M igration and S ettlem en t: 7. H ungary. RR 80 34. In te r national Institute fo r A pplied System s A nalysis, L axenburg, A ustria. 1980. i введение в теорию стабильного населения. (Bevezetés a stabil népesség elm é letébe.) S tatisztik ai K iadó V állalat, B udapest, 1975.
FIGYELŐ 123 в дискретную форму. Таким образом кроме указанного в заглавии введения том содержит все важные качества моделей и своим приложением он оказывает даже помощь и в применении теории на практике. В своей посмертной статье Демографические аспекты низкой плодовитости" (Az alacsony term ékenység dem ográfiai vonatkozásai)2 Текше изучает влияние свижающейся плодовитости, стабилизирующейся на низком уровне, между прочим на возрастную структуру, смертность, прирост населения и миграцию. Давая обзор о моделях, попробующих описать явления, он обратут внимание читателей на то, о чем модельщики" кажется иногда забывают, а именно, что модели пригодных для описания явления только в том случае, если плодовитость сокращается беспрерывно (в постоянном темпе) за длительное время. Известно, что в послевоенные годы в развитых странах произошли также и более или менее длинные периоды увеличения (часто большого размера) при общем процессе снижения плодовитости. Несмотря на то, что модели не симулируют с удовлетворительной точностью тенденции прироста населения развитых районов, можно установить, что снижение плодовитости и ее стабилизация, предсказанная на конец 1970-ых годов, оказывают такое действие на структуру прироста населения развитых стран, какое несколько похоже на то, что можно было ожидать на основе выводов, сделанных из теоретических моделей. Кальман Текше проводил успешную работу в области изучения территориального распределения населения, анализа процессов урбанизации и внутренней миграции. В своем последнем произведении, вышедшем еще в прижизненном издании3, давая обзор о демографических статьях по политике развития населенных пунктов, указывая на факторы, стимулирующие и задерживающие составление таких статей, он обьясняет практически необходимость демографических анализов для создания соответствующих концепций. В течение многих лет он был членом Комитета по урбанизации и перераспределению населения Международного союза по научным исследованиям народонаселения. 13 серии статей Союза4, содержающий материалы и результаты семинара, организованного Комитетом в г. Белладжо, был посвящен в память Кальмана Текше... в признании его значительного вклада в деятельность комитета, его преданности целям комитета и в признаним его личной сердечности и гуманности". Как консультант Текше участвовал в разработке исследовательской программы Международного института по анализу прикладных систем, касающейся систем населенных пунктов и политики регионального развития и в осуществлении этой программы на практике. Широкое сравнительное исследование, охватывающее около 10 лет, кон чилось в 1978 г. Его результаты были оценены на международной конфеоенции по анализу мультирегиональных систем народонаселения в Лаксенбуоге. где был обсужден также и анализ, проведенный Исследовательским институтом по демографии. Статья была публикована в серии национальных статей Международного института по анализу прикладных систем (IIASA) (Великая Британия, Финляндия, Швеция, ГДР, Голландия, Канада).5 Статья излагает процессы народонаселения Венгрии в период 1960 1974 гг. и выявляет тенденции, территориально характерые признаки внут- 2 Демографиа, 1978 г. М 2 3. 3 Вклад демографических анализов в создание политики урбанизации в Венгрии. (A dem ográfiai elem zések hozzájáru lása az urbanizációs p olitika k ialakításához M a g yarországon.) Демографиа, 1978 г. Nł 1. < Территориальная мобильность населения: Продумать ее ф о р м ы и (Ъункттии. (The te rrito ria l m obility of p o p u latio n : R e th in k in g its form s an d fu nctions.) IU SSP P aoers, No. 13. Liege, 1979. 5 К. Бис К Текше: Миграция и населенные п у н к т ы : 7. Венгрия. (М'егчНоп and S ettlem ent: 7. H ungary. RR 80 34. In tern atio n al In stitu te for A pplied System s A nalysis, L axenburg, A ustria, 1980.
124 f ig y e l ő ренней миграции и ее роль в изменении пространственной структуры. Кроме изложения прошлого, автор старается представить ожидаемую динамику регионального распределения и перераспределения населения методом, принимающим во внимание систему, неизвестную до сих пор в венгерской специальной литературе,- этот метод выражается в региональных перспективных исчислениях населения на основе мультирегиональных таблиц смертности. Кальман Текше собирался использовать свой богатый опыт и результаты своих исследований для дальнейшего развития научных исследований Института. Между прочим он предусмотрел расширение перспективных исчислений и повышение их эффективности и точности. Одна из его последних статей занималась именно перспективными исчислениями населения. Он составил этот материал для II. Венгерской конференции по исследованию будущего, но он не мог выступить этим докладом. SCIENTIFIC ACTIVITY OF KÁLMÁN TEK SE (1932 1978) Kálmán Tekse, candidate in dem ographic studies, director of tha Demographic Research Institute of the H ungarian C entral S tatistical Office who deceased suddenly under tragical circum stances in 1978 would be 50 years old this year. The anniversary rem inds us of Kálmán Tekse s broken scientific career and provides an opportunty to recall some of the rich m aterial of his scientific activity. First of all those which are still topical, which were known also by foreign scientists and play a great and decisive role also in some studies of the Demographic Research Institute. In his papers he dealt much w ith the stable population models, later completing the m aterial of the papers w ith his surveys he w rote a book on the theory of stable population.1 In this w ork he described the history of the developm ent of the theory and included the findings indicated in the dem o graphic literature. An especial m erit of his w ork is the exact m athem atical expression w hich is very im portant for all fu rth er studies. He elaborated the stable population model in a continuous form ulation, thus the analytical treatm en t of the form ulas sim plifies the proof of the individual theses and the dem onstrations can be transposed into a discrete form. In such a way. beside the introduction indicated in the title the volum e contains all the im portant qualities of the models and through its appendix it even renders a help to the application of the theory in practice. In his posthum ous w ork..demographic im plications of low fertility (Az alacsony term ékenység dem ográfiai vonatkozásai)2 he investigates the im pact of the declining fertility stabilizing on a low level am ong others on age structure. m ortality, ponulation grow th and m igration. Giving a survey of the m o dels trying to describe the phenom ena, he draw s the attention to the fact which som et'm es seems to be left out of consideration by the..m odellers that the models are suitable for the description of the phenom enon onlv in case of a continuous decrease fat a constant pace) of fertility for a long period. According to the author it is know n th at in the after-w ar vears in the developed countries there w ere also longer or shorter periods of increase (often to g reat extent) beside the general process of fertility decline. Despite the fact that the models do not sim ulate w ith a satisfactory exactitude the trends of the population growth of the developed regions it can be stated th at th e decline in fertility and its stabilization projected for the 1 In tro d u ctio n into th e th eo ry of sta b le populatio n (B evezetés a sta b il n épesség elm életébe). S tatisztikai Kiadó V állalat, B udapest, 1975. D em ográfia, 1978. No. 2 3.
FIGYELŐ 125 end of the 1970s exert a som ew hat sim ilar effect on the structure of the population grow th of the developed countries as it could be expected on basis of the conclusions draw n from th e theoretical models. Kálmán Tekse carried out a successful w ork in the field of the study of the regional distribution, of population, the analysis of th e urbanization processes and internal m igration. In his last w ork3 issued in his life giving a survey of th e dem ographic studies on the policy of the developm ent of settlem ents, indicating the factors stim ulating and hindering such studies he dem onstrates in a practical w ay the im portance of the population analyses for the developm ent of the relevant conceptions. For m any years Tekse was a m em ber of the Com m ittee on U rbanization and Population R edistribution of the International Union for the Scientific Study of Population. No. 13 of th e IUSSP Papers4 containing the m aterials and findings of the Sem inar organized by the Com m ittee in Bellagio was dedicated to the m emory of Kálmán Tekse:... in recognition of his significant contributitons to our Com m itee s activities, his devotion to its purpose, and his personal w arm th and hum anity. As a consultant Tekse participated in the preparation of the research program of th e International In stitu te for A pplied Systems Analysis concerning the hum an settlem ent system s and the policies of regional developm ent as w ell as in th e practical realization of this programme. A com prehensive com parative study covering about ten years finished in 1978. Its findings w ere evaluated at the international conference for the analysis of m ulti-regional population systems organized in Laxenburg w here also the analysis m ade a t the Demographic Research Institute was discussed. The paper was published by th e IIASA in the series of national case studies (G reat Britain, Finland, Sweden, GDR, N etherlands, Canada).5 The paper presents the population processes of H ungary occurred in the 1960 1974 period and describes the trends, regional characteristics of the in ternal m igration m ovem ent and its role in th e change in the spatial structure. Beside the past, author tries to present the presum able developm ent of the regional distribution and redistribution of population w ith a m ethod taking in view a system unknow n in the H ungarian special literature till now and reflected in the regional population projections based on m ulti-regional life tables. Kálmán Tekse intended to use his rich experience, the findings of his research for the fu rth er developm ent of the studies of the Institute. Among others he envisaged to widen th e projections and to increase th e ir e f f i c a c i t v and exactitude. One of his last papers ju st dealt w ith population projections. He w rote this paner for th e II. H ungarian Conference for the Study of the F uture but he could not read it anymore. 3 C ontribution of d em ographic an aly sis to u rb an izatio n policy in H ungary. (A dem o- g ráfiai elem zések h o zzájáru lása az u rb anizáció s politika kialakításához.) D em ográfia. 1978. No. 1. 4 T h e te rrito ria l m obility of p o p u latio n : R eth in k in g its fo rm s an d fu nctions. IUSSP P apers, No. 13. Liege, 1979. 5 K. Bies K. Tekse: M igration and S ettlem en t: 7. H ungary. RR 80 34. In te r n ational In stitu te for A pplied System s A nalysis, L axenburg, A ustria.
A MAGYAR CSALÁD- ÉS NŐVÉDELMI TUDOMÁNYOS TÁRSASÁG ÉLETÉBŐL A MAGYAR CSALÁD- ÉS NŐVÉDELMI TUDOMÁNYOS TÁRSASÁG 1981. ÉVI TEVÉKENYSÉGE A MCSNTT tevékenységét az elnökség és operatív bizottsága irányító, szervező és koordináló szerepe mellett, a területi szekciók m unkáján keresztül fejti ki. A társaság elnöksége és operatív bizottsága 1981. évben fenti irányító és szervező felad atán kívül az alábbi tevékenységet fejtette id. Nemzetközi kapcsolatok T ársaságunk 1981-ben a Nemzetközi Családtervezési Szövetség két rendezvényén képviseltette magát. 1. Nemzetközi Családtervezési Szövetség Európai Régió Tanácsülése. 1981. június 1 4. Tutzing, NSZK: A társaságot az ülésen Dr. Zsolnai Béla elnök és Dr. Kiinger András főtitkár képviselte. 2. N emzetközi Családtervezési Szövetség Európai Régió 1982. évi m unkatervének kialakítása. 1981. decem ber 11 14. London. A társaságot Dr. Józan Péter képviselte. A társaság elnöksége ez évben kezdem ényezte a Nemzetközi C saládtervezési Szövetségnél, hogy eddigi társult tagsági státuszát rendes tagsági státuszra változtassa. Központi rendezvények 1...A házasságon kívüli születések dem ográfiai, társadalm i és egészségügyi összefüggései" c. tudom ányos konferencia. A konferenciát a társaság a KSH Népességtudom ányi K utató Intézetével és a Pest megyei Tanács Ráckevei Járási H ivatala Szakorvosi Rendelőintézetével közösen rendezte 1981. október 20-án. a Csepel Autógyár művelődési házában. 2...Családi életre nevelés c. kerekasztal konferencia. A kerékasztal konferenciát a társaság az Országos Szülészeti- és Nőgyógyászati Intézetben rendezte 1982. jan u ár 13-án. A konferencián a családi életre nevelés területén dolgozó orvosok és pedagógusok vettek részt. A konferencia hozzájárult a társaság elnöksége állásfoglalásának kialakításához a családi életre nevelés gyakorlatáról. Társasági állás-foglalások A társaság elnöksége és operatív bizottsága együttes ülésein állást foglalt: 1. a fogam zásgátlási célú önkéntes sterilizáció hazai alkalm azása kérdésében és állásfoglalását elju tta tta az illetékes egészségügyi szervekhez,
FIGYELŐ 12? 2. a Hazafias N épfront által kezdem ényezett Népesedési helyzetünk, népesedési felad atain k c. népesedéspolitikai v itában és a vita eredm ényéről tájékoztatta a megfelelő fórum okat. Publikációs tevékenység 1981. év elejétől a D em ográfia c. folyóirat A M agyar Család- és Nővédelm i Tudományos Társaság életéből c. rovatában rendszeresen közzétesz társasági h íreket és ism ertetéseket. A társaság területi szekcióinak m unkájáról: Budapesti és Pest megyei szekció A területi szekció 1981-ben önálló rendezvényt nem szervezett. Tagjai az év folyam án az alábbi előadásokat tartották tudom ányos konferenciákon, illetve m ás szervezetek fórum ain: Dr. Bognár Zoltán: A házasságon kívüli szülés, az anya és csecsemő védelm e (Előadás A házasságon kívüli születések dem ográfiai, tá rsa dalm i és egészségügyi összefüggései c. konferencián) Dr. Bognár Zoltán: A házasság előtti tanácsadás tapasztalatai (Előadás az Országos Szülészeti és Nőgyógyászati Intézetben) Dr. Bognár Zoltán: Népesedési helyzetünk, népesedési feladataink (Előadás a H azafias N épfront B udapesti Bizottságán) Jelenleg folyam atban van a Fővárosi Család- és Nővédelmi Tanácsadók helyzetének felm érése. 1981. év folyam án a szekció tagjai összeállítottak egy bibliográfiát az 1970 1980 között m egjelent, a koraszülöttség kérdésével foglalkozó hazai szakirodalomból. Észak-magyarországi szekció, Miskolc A társaság képviselte m agát a Hazafias N épfront megyei szervezeteinek népesedéspolitikai ankétjain. A társaság tagjai az alábbi tevékenységet fejtették ki: Dr. Aszódi Imre: A párválasztás és a szexuális élet problém ái (Előadás, Egészségügyi H etek az Encsi Járásban) Dr. Aszódi Imre: A család- és nővédelm i tanácsadás feladatai és módszerei (Előadás a szülésznő továbbképzés keretében) Dr. Aszódi Imre: Párválasztás, családtervezés, fogamzásgátlás, születésszabályozás, meddőség, a szexuális élet problém ái, gondok a házas életben (Ism eretterjesztő előadássorozat, Miskolc) Dr. Hegyi I.: M ilitarjugend, Fam ilienplanung und F ertilitat (Die K inderlose Éhe, Symposion, M agdeburg) Dr. Sallai Z s.: P otentia generandi nach Hodenschâdigung (Die K inderlose Ehe, Symposion, M agdeburg) Dr. Aszódi Imre: B etrachtungen zur M otivation und S tandaftigkeit (Die K inderlose Ehe, Symposion, Magdeburg) Dr. Aszódi Imre: Szaporodási és szexuális m agatartás és vágy (Előadás az Egészségnevelés Szövetség rendezvényén) Dr. Aszódi Imre: Keine H eirat ohne Lizenz (Tanulmány, Sexualm edizin, 1981. 10. 65.) Dr. Aszódi Imre: A szexualitásról orvosi szemmel (Tanulm ány, Borsodi Szemle, 1981. 26. 50 56.)
128 FIGYELŐ Dél-dunántúli szekció, Pécs A szekció tagjainak ez évben elhangzott előadásai, illetve elkészült ta n u l m ányai: Dr. Hoóz István: A terhességek zavarainak dem ográfiai következm ényei (Népegészségügy, 1981. 62. 81 86.) Dr. Székely József: Fiatalkorú terhesek problém ái (Előadás a M agyar Nőorvos Társaság 21. nagygyűlésén) Dr. Székely József: A fiatalkorú terhesek gondozásában elért eredm é nyek (Előadás a B aranyai O rvosnapok tudom ányos fórum án) Dr. Jóri Jánosné: Válások és a gyes (Közlésre kész tanulm ány) Dr. Várnagy Elemér: Családi életre nevelés a cigány tanulók körében (Közlésre kész tanulm ány) Jelenleg készülőben lévő közlem ények: Dr. Novak Zoltán: Az időskorúak helyzete Somfainé dr. Filó Erika: A kiskorú gyerm ekek állam i gondoskodása Dr. Komlósi Sándor: A családvédelem aktuális kérdései 1981-ben k erü lt lebonyolításra A fiatalkorú szülő nők és gyerm ekeik sorsának alakulása a szülést követően c. kutatás adatfelvétele. Az adatok feldolgozása jelenleg folyam atban van. Délkelet-magyarországi szekció, Szeged A társaság képviselte m agát a Hazafias Népfront megyei bizottságai által rendezett népesedéspolitikai konferenciákon. A társaság összeállított egy írásos tájékoztatót a Szeged Megyei Városi Tanács VB részére a házasság előtti tanácsadás tapasztalatairól és továbbfejlesztésének lehetőségeiről. A társaság tagjai és vendégei szám ára két előadást tarto tt: Dr. Bágyoni Attila: Szex szerelem házasság Fodor Katalin: A gyerm ekvárás pszichológiája. A társaság tagjai az alábbi előadásokat tarto tták, illetve publikációkat je lentették meg az elm últ időszakban: Dr. Jakubecz Sándor: A terhességm egszakítások oki tényezői (Előadás a M agyar Pedagógiai Társaság ülésén) Dr. Jakubecz Sándor: Fiatalok szexuális m agatartása (Közlemény, Pedagógiai Szemle) Dr. Jakubecz Sándor: A családi életre nevelés hatékonysági tényezői (Közlemény, Pedagógiai Szemle.) Dr. Jakubecz Sándor: C salád-orientált szülészet (Magyar Nőorvosok Lapja) A fentiek m ellett a társaság tagjai továbbképzés jellegű előadásokat ta r tottak a családi életre nevelés kérdéseiről: O rvostovábbképzés keretében Békéscsabán és Szolnokon. Pedagógustovábbképzés keretében Szegeden, Békéscsabán, Szarvason, Gyomán és Sarkadon, K özalkalm azottak továbbképzésén Békéscsabán, Védőnői továbbképzés keretében Szolnokon és Békéscsabán. Továbbá a társaság közrem űködött az ifjúság családi életre nevelésében is tudatform áló előadások, tanfolyam ok m egtartásával, ipari tanulók részére. 30 kis csoportos előadás m egtartásával Szegeden, m integy 1300 tanuló részvételével szervezett előadássorozat m egtartásával Békés megyében.
FIGYELŐ 129 Kelet-magyarországi szekció, Debrecen A szekció a korábbi évek gyakorlatának megfelelően változatlanul segítette a fiatalok családi életre nevelését. Iskolák, társadalm i szervek ilyen jellegű rendezvényeihez előadókat biztosított, az előadók szám ára előkészítő tanfolyam okat szervezett. A szekció folytatta az elm últ évben megkezdett, több évre tervezett prospektív vizsgálatát, am elynek célja, feltérképezni a tizenéves lányok élettani változásait, kiszűrni a patológiás állapotokat. Az adatok értékelése lehetőséget fog nyújtani e korosztály életm ódjáról, felvilágosultsági szintjéről rendelkezésre álló ism ereteink bővítésére. 1981-ben beindították a hazai horm onális fogamzásgátló készítm ények tu dományos jellegű, prospektív klinikai vizsgálatát. 1981. október 5 24. között m egrendeztek egy nem zetközi három hetes, an gol nyelvű orvostovábbképző tanfolyam ot, am elyre az ENSZ Népesedési A lapja megbízásából és az Egészségügyi Világszervezet tám ogatásával került sor. A tan folyam on tizenegy fejlődő országból tizenhárom orvos vett részt. A tanfolyam részvevői elm életi és gyakorlati foglalkozásokon m egism erkedtek a családtervezés' 'fogam zásgátlás legkorszerűbb m ódjaival és a p renatális genetika lehetőségeivel. Ugyancsak m egism erkedtek a m agyarországi nővédelm i tanácsadó h á lózat felépítésével, működésével. Nyugat-magyarországi szekció, Szombathely A társaság nyugat-m agyarországi szekciója 1981-ben alakult meg. Részben szervezési, részben egyéb jellegű nehézségek következtében a szekció m egalakulása elhúzódott, s 1981-ben önálló, folyam atos tevékenységet még nem tudott kifejteni. Észak-dunántúli szekció, Győr A társaság észak-dunántúli szekciója 1981. júniusában alakult meg. A szekció m egalakítása után széles körű tagtoborzó m unkát végeztek, am elynek eredm ényeképpen 185 fővel gyarapodott a társaság taglétszám a. A tagtoborzással párhuzam osan kidolgozták a szekció vezetőségének m unkatervét. A szekció állandó és folyam atos m unkatervi pontjai között szereplő családi életre nevelés tém akörben kidolgozásra került egy részletes előadáster íatika, s m egkezdték az előadások szervezését. A rosszindulatú nőgyógyászati daganatos betegségek megelőzése, korai felism erésének program ja keretében felvetődtek a cytológiai szűrés kiszélesítésének lehetőségei. Jelenleg folynak a szervezési m unkák, hogy a szekció területén m inden terhesnél és terhességm egszakításra jelentkezett nőnél a cytologiai vizsgálatot elvégezzék. ДЕЯТЕЛЬНОСТЬ ВЕНГЕРСКОГО НАУЧНОГО ОБЩЕСТВА ДЛЯ ОХ?АНЫ СЕМЕЙ И ЖЕНЩИН В 1981. Г. ACTIVITY OF THE HUNGARIAN SCIENTIFIC SOCIETY FOR FAMILY AND WOMEN S WELFARE IN 1981