Neurobiológia - III. blokk Idegélettan # 12/4. A vázizomműködés gerincvelői kontrollja - II

Hasonló dokumentumok
Gyógyszerészeti neurobiológia Idegélettan 3. A gerincvelő szerepe az izomműködés szabályozásában

Idegrendszer 2: A szomatomotoros működések élettana

Mozgás, mozgásszabályozás

A mozgatórendszer élettana 1. Bevezetés. A gerincvelő

Mozgás, mozgásszabályozás

A vázizmok működése, mozgás, mozgásszabályozás. A pszichológia biológiai alapjai II. 7. előadás

A vázizmok működése, mozgás, mozgásszabályozás

4. előadás Idegrendszer motoros működése

Mozgató működés. Propriocepció és mozgás

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan 4. Spinalis shock. Agytörzs, kisagy, törzsdúcok, agykéreg szerepe a mozgásszabályozásban.

A mozgatórendszer élettana 3. A motoros cortex

Az izomszövet. A harántcsíkolt izom

Szomatomotoros működés

Az ember izomrendszere, az izomműködés szabályozása

Az idegrendszer szomatomotoros működései. Élettan_Biol BSc, PTE 2016, Hernádi I.

FEJEZETEK AZ ÉLETTAN TANTÁRGYBÓL

Élettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév

Molekuláris neurobiológia

VARÁZS LÉPCSŐ STROKE BETEGEK REHABILITÁCIÓJA DR CSIZMADIÁNÉ WENHARD MÓNIKA PAMOK NEUROLÓGIA

Idegrendszer motoros működése

Stroke-ospáciensek felső végtagi funkcionális terápiájának hatékonyabbá tétele új, 4 csatornás FES (funkcionális elektromos stimuláció) segítségével

2006 biológia verseny feladatsor FPI

Jellegzetességek, specialitások

A légzőrendszer felépítése, a légzőmozgások

Légzés 4. Légzésszabályozás. Jenes Ágnes

A táplálkozás és energiaháztartás neuroendokrin szabályozása 1.

Hajlékonyság, lazaság

II./ A mélyreflexek és kiváltásuk

EMLŐS GERINCVELŐ MOTOROS NEURONHÁLÓZATAINAK MORFOLÓGIAI VIZSGÁLATA

Idegrendszer 2. Központi idegrendszer általános jellemzése. Gerincvelő

II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM

A Dévény módszer, mint a korai fejlesztésben alkalmazható eljárás. Vámosi Istvánné DSGM-szakgyógytornász 2011.

Sztreching. Sztreching Szegedi Tudományegyetem

Szabályozó rendszerek. Az emberi szervezet különbözı szerveinek a. mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja

Jegyzőkönyv. dr. Kozsurek Márk. A CART peptid a gerincvelői szintű nociceptív információfeldolgozásban szerepet játszó neuronális hálózatokban

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.

Autonóm idegrendszer

A dinamikus ko-kontrakciós kontrakciós tréning

Izmok általános tulajdonságai

A harántcsíkolt izom struktúrája általános felépítés

Vérkeringés. A szív munkája

Zárójelentés. A) A cervix nyújthatóságának (rezisztencia) állatkísérletes meghatározása terhes és nem terhes patkányban.

Magasabb idegrendszeri folyamatok

A JO GA A SZANA I E S A FASCIA LA NCOLATOK 2. (FASCIA, PROPRIOCEPCIO, TARTA S E S SE RU LE SMENTES GYAKORLA S)

2. ATP (adenozin-trifoszfát): 3. bazális (vagy saját) miogén tónus: 4. biológiai oxidáció: 5. diffúzió: 6. csúszó filamentum modell:

Gyakorló ápoló képzés

A FÁJDALOMCSILLAPÍTÁS FIZIKO-, ÉS FIZIOTERÁPIÁS SZEMPONTJAI. Udvarhelyi Edina

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.

6. FEJEZET - PNF 6/1. EGYSZERŰ FELELETVÁLASZTÁS

Az idegrendszer érzı mőködése

Az érzőrendszer. Az érzőrendszerek

SZABÁLYOZÁS visszajelzések

NYÁRÁDY ERAZMUS GYULA ORSZÁGOS MAGYAR KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA TANTÁRGYVERSENY XI. OSZTÁLY MAROSVÁSÁRHELY május 11. FELADATLAP

Laczkó József Semmelweis Egyetem, TSK Biomechanika Tanszék és Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Információs Technológiai Kar

Az ábra a térdreflex kapcsolatainak egyszerűsített bemutatása (valójában több szelvény vesz részt a válaszban).

Az idegrendszer Szerk.: Vizkievicz András

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.

Dinamikus Neuromuszkuláris Stabilizáció a Kolář-módszer

IONCSATORNÁK. Osztályozás töltéshordozók szerint: pozitív töltésű ion: Na+, K+, Ca2+ negatív töltésű ion: Cl-, HCO3-

Keringési Rendszer. Vérkeringés. A szív munkája. Számok a szívről. A szívizom. Kis- és nagyvérkör. Nyomás terület sebesség

Elektrofiziológiai vizsgálatok a felső végtagon - a kézsebész szemével. Noviczki Miklós, Diószeghy Péter

Koordinációs képességek

Az egyensúlyszabályzás anatómiája, élettana és patofiziológiája. Dr. Mike Andrea Pécs, november 28.

Izomműködés. Az izommozgás. az állati élet legszembetűnőbb külső jele a mozgás amőboid, ostoros ill. csillós és izomösszehúzódással

7. Általános Neurológia. Dr Bánfi András Kisállatgyógyász szakállatorvos

Intelligens Rendszerek Elmélete. Biológiai érzékelők és tanulságok a technikai adaptáláshoz. Az érzékelés alapfogalmai

Az agykéreg és az agykérgi aktivitás mérése

Energia források a vázizomban




Az idegi szabályozás efferens tényezıi a reflexív általános felépítése

A somatomotoros rendszer

VEGETATIV IDEGRENDSZER AUTONOM IDEGRENDSZER

UEFA A licencmegújító továbbképzés. A gyorsaság és az erő A két kondicionális képesség kapcsolata. Sáfár Sándor Gödöllő

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ IZOMMŰKÖDÉS 1. kulcsszó cím: A SZERVEZETBEN ELŐFORDULÓ IZOM- SZÖVETEK TÍPUSAI 1. képernyő cím: Sima izomszövet

Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Ápolás és betegellátás szak Gyógytornász szakirány Lazítson a testéért és a lelke is megköszöni!

Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai

Fájdalomcsillapítás, altatás, kíméletes végpontok, eutanázia

Funkcionális elektroterápia

VEGETATÍV IDEGRENDSZER

Érzékelési folyamat szereplői. Az érzékelés biofizikájának alapjai. Receptor felépítése. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG?

ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás

1. B) FELADAT: A LÁTÁS 1. A mellékelt rajz felhasználásával ismertesse az emberi szem felépítését, és az egyes részek

Dr. Péczely László Zoltán. A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája

Jelutak ÖSSZ TARTALOM. Jelutak. 1. a sejtkommunikáció alapjai

A szervezet vízterei, anyagforgalom. 70 kg-os ember: 42 liter víz (16 liter intracelluláris folyadék + 28 liter extracelluláris folyadék)

A perifériás idegrendszer neuroimmunológiai betegségeinek klinikai vizsgálata (elektrofiziológiai módszerek, ellenagyag kimutatás)

NEUROGÉN GYULLADÁS, VALAMINT SZENZOROS NEUROPEPTID FELSZABADULÁS VIZSGÁLATA A CAPSAICIN-ÉRZÉKENY IDEGVÉGZŐDÉSEKBŐL FIZIOLÓGIÁS ÉS KÓROS ÁLLAPOTOKBAN

A diabetes hatása a terhes patkány uterus működésére és farmakológiai reaktivitására

ÖSSZ-TARTALOM. 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3.

Biofizika I

Szelektív dorzális rizotómia SDR. Kelemen Anna Pető Főiskola

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei AZ ÁLLKAPOCSMOZGÁSOK SZENZOROS KONTROLLJA A BÉKA ZSÁKMÁNYSZERZŐ VISELKEDÉSE SORÁN. Dr. Kovalecz Gabriella

A szenzoros rendszer

Intrathecalis baclofen pumpa beültetés utáni korai rehabilitáció szerepe esetismertetés

Gyógytorna speciális módszerek Kálmán Anita. Zsigmondy Vilmos Harkány Gyógyfürdőkórház Nonprofit Kft.

FUNKCIONÁLIS TRÉNING SZEREPE A PORCKÁROSODÁSOK PREVENCIÓJÁBAN ÉS A REHABILITÁCIÓBAN

ESETBEMUTATÁS. Csekné Zsuzsa, Guruló Műhely Kaposvár

Átírás:

Neurobiológia - III. blokk Idegélettan # 12/4 A vázizomműködés gerincvelői kontrollja - II

Gamma-rostok aktiválódásának következménye γ aktiválódás hossznövekedés A gamma-aktiválódás következménye ugyanaz, mint az izom hossznövekedéséé: a feszülés fokozódása az intrafusalis rost centrális szakaszán

Izomreceptorok aktiválódási formái I. Az izom passzív megnyúlása esetén: Magzsákreceptorok az izom hosszának változását érzékelik Láncreceptorok az izom hosszát érzékelik Ínreceptorok a passzív feszítéssel szemben alacsony érzékenységet mutatnak Az izom passzív feszítésével egyidejűleg bekövetkező intrafusális kontrakció során a passzív feszítés és a gamma ingerlés következményei azonosak, a változások összeadódnak!

Izomreceptorok aktiválódási formái II. Extrafuzális izomkontrakció során: Az izom hosszának csökkenése miatt az izomreceptorok elernyednek, ellazulnak ingerületleadásuk megszűnik, ezért átmenetileg nincs információ az izom hosszáról és annak változásairól Az ínreceptorok érzékenysége az aktív feszüléssel szemben nagy Egyidejű extrafuzális és intrafuzális izomkontrakció során: Az izom hosszának csökkenése alatt az izomreceptorok ingerületleadása nem szűnik meg, mert az egyidejű gamma aktivitás fenntartja feszülésüket, van információ az izom hosszáról és annak változásairól Ez a példa tükrözi a fiziológiás aktiválódást

Gamma motoneuronok aktivitása (Kandel - Principles of neural science, Chapter 36, Figure 36-10) A különböző viselkedési mintázatokhoz eltérő gamma motoneuron aktivitás tartozik. A lassú és kiszámítható izomhossz változással járó aktivitás alatt kizárólag a statikus gamma motoneuronok aktívak. A dinamikus gamma motoneuronok a hirtelen és kiszámíthatatlan izomhosszváltozással járó viselkedés során aktiválódnak. Az izomban megtalálható érzőrostok típusai (Kandel - Principles of neural science, Chapter 36, Table 36-1) Az izomorsóból eredő primér (Ia) és szekunder (II), valamint a Golgi ínorsóból származó Ib-típusú érzőrostokon kívül az izomból nyomást, fájdalmat és hőt érzékelő érzőrostok is érkeznek a gerincvelő hátsó szarvába.

A komplex mozgásmintázatok építőkövei gerincvelői elemi reflexek feszítési reflex... a bőrben és izomban található receptorok aktivációjával kiváltott egyszerű reflexek, sztereotíp mozdulatok a mozgás alapvető egységei......ezen egyszerű reflexek összekapcsolásával összetett mozgásmintázatok alakíthatók ki. (Sherrington, 1906) flexor reflex inverz miotatikus reflex Számos koordinált mozgást végre lehet hajtani szenzoros információ nélkül. Bizonyos fajokban például lokomotor aktivitás kiváltható és fenntartható a gerincvelőbe érkező szenzoros bemenet hiányában (Thomas Graham Brown, 1911) group II reflex Modern szemlélet: a gerincvelői reflexek a központi mozgató parancsokkal integrálva hoznak létre adaptív mozgásmintázatokat.

A feszítési reflex Célja az izomhossz állandóságának biztosítása (negatív feed-back) Szinonímák: proprioceptív reflex, miotatikus reflex, stretch reflex, ínreflex Fizikális vizsgálat során az adott izom inát reflexkalapáccsal megütve az izmot ilyen módon rövid ideig megnyújtva váltható ki a reflex A reflex elektrofiziológiai módszerrel is vizsgálható (pl. H-reflex: a n. tibiális elektromos ingerlésével egyidejűleg a m. soleusból elvezetett EMG jelen a reflexes izomösszehúzódás detektálható, mérhető) (Kandel - Principles of neural science, Chapter 36, Figure 36-13) A reflex monoszinaptikus és szegmentális jellegű. Utóbbi következményeként egy adott izom feszítési reflexének kieséséből, megváltozásából következtethetünk arra, hogy melyik gerincvelői szegmentum érintett. (Kandel - Principles of neural science, Chapter 36, Table 36-2) Az agonista izom reflex során megfigyelhető kontrakcióját az adott izületben antagonista izom relaxációja kiséri. A jelenség magzarázata a reciprok beidegzés: az izomorsóból eredő Ia afferens collaterálisa Ia-típusú gátló interneuronon keresztül (biszinaptikusan) gátolja az antagonista izmot beidegző motoneuront.

Flexor reflex Szinonímák: bőr-reflex, withdrawal reflex, exteroceptív reflex, védekező reflex Fizikális vizsgálat során adott bőrterületen erőteljes, de nem feltétlenül ártalmas ingert (pl. reflex kalapács nyelének hegyével) alkalmazva a terület alatti izom reflexes összehúzódása váltható ki. A reflexre jellemző a beérkező szenzoros információ nagy mértékű divergenciája (interszegmentális terjedés) A reflex poliszinaptikus, szintén megfigyelhető a reciprok beidegzés elve. A reflex kiegészül egy keresztezett extensor komponenssel: pl. az alsó végtag reflexes flexiója alatt az ellenoldali végtag extenziója figyelhető meg.

Feszítési és flexor reflexek sajátságainak összehasonlítása

Az inverz miotatikus reflex Az ínreceptorokból (Golgi-szerv) indulnak ki Az Ib gátló interneuronok további konvergens bemeneteket fogadnak izomorsókból, izületi- és bőr receptorokból, valamint leszálló pályáktól Az Ib afferens rostok reflexválasza az élőlény aktuális vislkedési állapotától függ Jellemzően az azonos oldali extenzorokat gátolják, a flexorokat serkentik Látszólagos cél az izom túlfeszülésének megelőzése Fő funkció az izom feszülésének a szabályozása (Kandel - Principles of neural science, Chapter 36, Figure 36-7)

Group II reflex A láncreceptorokból indulnak ki Gerincvelői kapcsolatok bizonytalanok Jellemzően mind a flexorokat, mind az extenzorokat serkentik Cél a testhelyzet megőrzésének biztosítása

Gerincvelői reflexek modulációja és koordinációja A gerincvelői reflexek erőssége a reflex útvonal minden egyes transzmissziós lépésében befolyásolható. (Kandel - Principles of neural science, Chapter 36, Figure 36-8) A reflex folyamatok koodinációjában a speciális szerepet töltenek be a gátló interneuronok. (Kandel - Principles of neural science, Chapter 36, Figure 36-5)