BÉREK, JUTTATÁSOK, MOTIVÁCIÓ 20148BEN A"DEVISE"Hungary"és"az"Erzsébet"Utalványforgalmazó"Zrt." együttműködésében"készült"országos"kutatás"összefoglalója" Az"elemzést"készítette:"Dara"Péter"ügyvezető"igazgató,"DEVISE"Hungary"
Tartalom" Azországoskutatáselőzménye Akutatásháttere Akitöltők statisztikaiadatok Arésztvevőkágazatimegoszlása Mileszabérekkel?Hogyanváltoznak? Bérenkívülijuttatások Évvégijutalom Hogyanmotiváljákamunkavállalókat? Mikéntlátjákazideiévet? Csodavárásvagyhatékonyságnövelés? Jövőévivárakozások Zárógondolatok Köszönetnyilvánítás 3.oldal" 4.oldal 5.oldal 7.oldal 8.oldal 9.oldal 13.oldal 14.oldal 15.oldal 16.oldal 17.oldal 18.oldal 20.oldal 8'28'
Az"országos"kutatás"előzménye" Elsőízben2011decemberébenmértefelaDEVISEHungary az Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt. (korábban Nemzeti ÜdülésiSzolgálatKft.)felkérésére,hogymikéntreagálnaka munkáltatók az akkor gyökeresen átalakult adózási szabályoknakköszönhetőenmegváltozottkörnyezetre. Alapjaibankellettátgondolniuklehetőségeiket.A változások a minimálbért, a bérkompenzációt, illetve a cafeteria8elemeket egyaránt érintették. Márpedig ez alapvetően meghatározza a szervezetek jövedelempolitikáját, a dolgozók megtartásátésteljesítményreösztönzését. A kutatási kérdőívet a kéthetes adatfelvételi periódus rövidsége, a karácsonyi ünnepek, valamint az év végi szabadságolások ellenére várakozásainkat is felülmúló számú munkáltató töltötteki. Az eredményekből akkor kiderült, hogy számos új cafeteria8elemet alkalmaztak, és az újonnan bevezetett Erzsébet8utalvány, valamint a SZÉP Kártya tarolt a béren kívülijuttatásokpiacán. DARAPéter coach,tanácsadó adevisehungary ügyvezetőigazgatója c.egyetemidocens Egyévvelkésőbb visszamértük a döntéshozói reakciókat, döntően ugyanazokkal a kérdésekkel dolgoztunk. A visszajelzések pozitívak voltak. A felmérés adatszolgáltatói részéretérítésmenteseneljuttatotttanulmánybanszereplő friss munkaerőpiaci információkkal számos szervezet döntését elő tudtuk segíteni például a béremelés, a juttatásicsomagösszeállításánakkérdéskörében. A DEVISE Hungary keretei között az időközben új néven működő Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt. felkérésére 2013 végén immáron harmadik alkalommal mértem fel a gazdasági társaságok, a költségvetési szervek, s a nonprofit szervezetekelképzeléseit. A minimálbér ugyanis 101.500 forintra nő 20148ben, s ez kihatással van számos szervezet működésére. S bár ezúttal nincs gyökeresátalakulásacafeteriaterületén,de kisebbváltozásokraismételtenszámíthatnak amunkáltatók. Ilyenváltozáspéldául,hogykizárólagolyanutalványtlehet a jövőben használni, amit az utalványszolgáltató nem válthatkészpénzre. 8'38'
Az egészség8 és nyugdíjpénztárba történő befizetés után változatlanulmarada20százalékosjóváírásiszabály,dea teljes plafon azaz a különböző pénztártípusokat együttesen számolva az eddigi 120 ezerről 150 ezer forintranő.azösszeskedvezményigénybevehetővéválik egyetlenpénztártípusbanis. Újelem,hogyamunkáltatóakárlakáshitel8törlesztéshezis adhatjaazotthonvásárlási,8bővítésitámogatást. Kettéválasztásra kerül a sportrendezvényre és a kulturális eseményre szóló belépők adószabályzása. Sport esetében például a bérlet is adómentes korlátozás nélkül adható, ugyanakkor a kulturális eseményekre szóló belépőknél fennmaradaz50ezerforintosadómenteslimit. Az Erzsébet8utalvány család Szabadidő8utalványának kibocsátása megszűnik, helyébe a Sport8, illetve Kultúra Erzsébet8utalvány lép. Utóbbi ugyancsak 50 ezer forintos értékhatárralvehetőigénybe. A fenti változásokról is szó volt az Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt. által szervezett Cafeteria 2014 Konferencián, ahol a kutatás még forró adatainak, pontosabban néhány főbb konklúziójának bemutatására kerültsor2013.december108én. A"kutatás"háttere" 2013.november14.ésdecember8.közöttzajlottakutatás adatfelvételi időszaka. Ezúttal is online felmérésre került sor.akérdőívátlagoskitöltésiidőtartama8,5percvolt. A felmérésben 1206 magyarországi munkáltató vett részt az ország minden részéből, valamennyi ágazatból. Az ő adataikraépülazelemzés. Avizsgáltterületek: 8 2014.évibéremelésitervek 8 abérenkívülijuttatásokkalkapcsolatosmunkáltatói elképzelések 8 acafeteriakeretösszege 8 ajuttatásielemek,sarólukvalódöntés szempontjai 8 acafeteria8szolgáltatókkiválasztásánakszempontjai 8 azévvégijutalomrealitása 8 aminimálbér8emeléskigazdálkodása 8 azerzsébet8utalványbanérintettekszintje 8 alkalmazottmotivációseszközök 8 hatékonyságnövelésitervek 8 a20138aseredmények,sa2014.évikilátások A válaszok a DEVISE Hungary rendszerébe érkeztek, az adatokharmadikfélrészérenemkerülnektovábbadásra. 8'48'
Az alapvetően anonim számos kényes és bizalmas kérdéstérintő felméréskitöltőinekmintegyfelefelfedte anonimitását, s megadta személyes és céges adatait. Számukratudtukeljuttatnieztazösszefoglalót. Az adatszolgáltatók tekintélyes része a korábbi években folytatottkutatásokbanisrésztvett. A kutatás eredményei árnyalt képet mutatnak a hazai gazdaságrólésamunkaerőpiacról. Akitöltőkmindenszempontbólheterogénképetmutatnak. 2013. október 308i statisztikai adataik alapján teljes munkaidőben összesen 329" 868" főt" foglalkoztattak, s emellett20"490"főt"részmunkaidőben. Tulajdonformájukszerintakövetkezőekvoltak: magyar" 53%" A"kitöltők" "statisztikai"adatok" külföldi" 24%" költségvetési"szerv" 10%" állami/önkormányzati"tulajdon" 9%" egyéb" 4%" Az általuk megadott árbevételt vizsgálva szintén vegyes képetkapuk. 18,8% A"résztvevők"2012."évi" árbevétele" 8,6%8,3% 21,6% 8,0% 17,1% 5,9% 3,8% 4,3% 2,1% 1,5% 8'58'
Egyaránt megtalálhatóak közöttük a minimális létszámmal ésárbevétellelműködőmikrovállalkozások,ésakülönböző ranglistákban a munkavállalók számát, árbevételt tekintve isazélmezőnybentalálható,legnagyobbvállalatok. Az adatokat áttekintve meglepő lehet ugyanakkor, hogy a legkisebb, mindössze néhány főt foglalkoztató mikro8 és kisvállalkozások aránya a kutatás témájához képes milyen nagyvolumenű. Érdeklődésük érhető, hiszen nem csupán a nagyvállalati kör privilégiuma a bérfejlesztés, illetve a munkavállalóik részére biztosított jövedelemcsomag a béren kívüli juttatásokkalvalókiegészítése. Elsőreérthetetlennektűnika4,3százalékotkitevő,a2013. évben létrehozott, így a kérdésben szereplő 20128es árbevételt értelemszerűen felmutatni még nem tudó szervezetek aránya a felmérésben. Pedig a magyarázat egyszerű.őkmárazinduláskorfontosdöntéselőttállnak: alegjobbakatalkalmazzák8eaterületükön,sennekbizony ára van, avagy anyagi lehetőségei csupán az átlagos vagy átlag alatti szaktudású, tapasztalatú munkavállalók finanszírozásáraelegendő8e.éppezértnemmindegy,hogy a már felvett, illetve a szervezethez csábítani kívánt munkavállalók számára versenyképes jövedelmet biztosítanak8e. A"résztvevők"ágazati"megoszlása" Azágazatibesorolásnálmegkellettjelölniükaztaszektort akitöltőknek,amelybenszervezetükműködik.amennyiben több ágazatban is érintettek, akkor azt kellett kiválasztaniuk, amelyből az árbevétel túlnyomó része származik. Annak ellenére, hogy az ágazati besorolás listájának összeállítása során a KSH besorolása került felhasználásra, amelyben minden magyarországi szervezetnek el kell tudnia helyeznie magát, néhány résztvevőnek ez nehézséget okozott. A kutatási adatok elemzése és az adattisztítás során emiatt ezen esetekben ezt korrigálni kellett. A kutatásokban általában hagyományosan (az üzleti érdekek miatt érthetően) nagy súllyal szereplő kereskedelmiágazatmegjelenésetermészetszerű. Azadatokatvizsgálvaugyanakkorfeltűnőazönkormányzati szektor nagyarányú részvétele, akárcsak az egészségügy, szociálisellátásterületén.anonprofitszektorrészvételea felmérésbenarrautal,hogyalegjobbmunkavállalókértitt isugyanúgyharcdúl,mintaversenyszférában. 8'68'
Ágazat" %" kereskedelem" 10,3 egészségügy,"szociális"ellátás" 8,7 egyéb"szolgáltatás" 7,9 önkormányzati"szektor" 7,8 oktatás,"(tovább)képzés,"tréning,"hr"szolgáltatások" 6,7 járműipar" 4,7 építőanyag_ipar,"építőipar" 4,7 üzletviteli"tan.,"könyv._,"számv."tev.,"adó_,"jogi"tan." 4,4 gépipar" 3,9 IT,"számítástechnika,"szoftver_"és"információtechnológia" 3,5 nonprofit"szektor" 3,5 kormányzat/közszféra" 3,4 elektrotechnika,"elektronikai"gyártás" 2,6 logisztika,"szállítás,"raktározás" 2,6 pénzügyi"szolgáltatás" 2,6 fémek"előállítása"és"megmunkálása" 2,5 vegyipar"(gyógyszeripar"nélkül),"műanyag"term."gyártása" 2,3 mezőgazdaság,"vad_,"erdő_,"halgazdálkodás" 2,2 turizmus,"vendéglátás,"szálláshely_szolgáltatás" 2,2 gyógyszeripar" 2,1 energia_,"víz_,"gázszolgáltatás"és/vagy"szállítás" 1,9 élelmiszeripar,"élvezeti"cikkek"(dohány,"italgyártás"stb.)" 1,8 nyomdaipar" 1,7 egyéb"termelés" 1,6 médiaipar" 0,9 közlekedés" 0,7 textilipar,"bőrtermék,"lábbeli"gyártása,"ruhaipar" 0,6 telekommunikáció,"postai"tevékenység,"távközlés" 0,5 fa_"és"papíripar,"bútorgyártás" 0,4 környezetvédelem,"környezettechnológia" 0,4 kommunikációs_,"pr"tanácsadás" 0,3 egyéb"fogyasztási"javak" 0,3 nyersanyag_kitermelés"és"feldolgozás,"bányászat" 0,1 ingatlanközvetítés" 0,1 egyéb"beruházási"javak" 0,1 Gyakorlatilag nincs olyan ágazat, amelyből néhány munkáltatóneképviseltettevolnamagátakutatásban. Néhány szegmens viszonylag nagy arányú részvétele ugyanakkormeglepetéstokozott. Az ok: a kérdőív összeállításakor szempont volt, hogy a legálisan foglalkoztató munkáltatók véleménye, szándékai kerüljenek felmérésre, ezért a kérdések megfogalmazásakoralapvetőenbruttóbérre,bruttóbéren kívülijuttatásokrakérdeztemrá.. 8'78'
Dél8Alföld (Bács8Kiskun, Békés, Csongrád) 11% Nyugat8 Dunántúl (Győr8Moson8 Sopron,Vas, Zala) 11% Közép8 Dunántúl (Komárom8 Esztergom, Fejér, Veszprém) 11% Munkavállalók" foglalkoztatása" Észak8Alföld (Hajdú8Bihar, Jász8 Nagykun8 Szolnok, Szabolcs8 Szatmár8 Bereg) 12% Dél8Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna) 10% A kérdőívet kitöltő szervezetek Budapest kivételével gyakorlatilag egyenletes eloszlásban alkalmaznak munkavállalókatvalamennyirégióban. Budapest 24% Közép8 Magyarország (Pest, Budapest nélkül) 10% Észak8 Magyarország (Borsod8 Abaúj8 Zemplén, Heves, Nógrád) 12% A felmérésben adatot szolgáltató külföldi tulajdonú szervezetek megoszlása az anyavállalat székhelye alapján azalábbiakszerintnézki: A"résztvevő"külföldi"vállalatok" egyéb 17% Német8 ország 24% Spanyol8 ország 1% Amerikai Egyesült Államok 13% Olaszország 2% Japán 3% Nagy8 Britannia 5% Benelux államok 6% Ausztria 12% Francia8 ország 7% EgyébEU tagország 10% 8'88'
A kutatás egyik legfontosabb kérdése az volt, hogy vajon milesz20148benabérekkel?aválaszadókközelharmada még nem döntött a kérdésben, számukra az információ jelenleg kincset ér. A döntéshez a felmérésből származó benchmarkadatoknagyonsokatszámíthatnak. Mi"lesz"a"bérekkel?"Hogyan"változnak?" Bérfejlesztés"2014_ben" mégnemtudjuk nemleszváltozás béremeléslesz,egységes mértékbenateljesszervezetnél béremeléslesz,demunkaköri szintenkénteltérőmértékben béremeléslesz,de teljesítményarányosan nincsáltalánoselv,szubjeksv módonalakítjukafizetéseket bércsökkentéslesz 0,7% 4,0% 11,1% 9,6% 15,4% 29,8% 29,4% A válaszadók 29,4 százalékánál semmiféle változásra nem számíthatnak a munkavállalók. E munkáltatóknál befagyasztják a 20138as állapotot. A kutatás azt nem vizsgálta, hogy e szervezeteknél nem tudnak, vagy nem akarnak (nem fűződik hozzá érdekük) módosítani a béreken. A válaszadók 36,1 százaléka béremelésre készül. Őket alapvetően három csoportra lehet osztani. 15,4 százalék egységeselvekalapján,mindenmunkavállalórakiterjedően ugyanakkora emelésről határozott. Ennél kisebb mértékben,11,1százaléknálmunkaköriszintenkénteltérő mértékben fognak módosulni a keresetek. Az adatszolgáltatók közel tizedénél figyelembe veszik a munkavállalók teljesítményét, s a béremelést teljesítményarányosan oldják meg. Ez bír a leginkább motiválószereppel.abéremelésmértékeiazalábbiak: Bérfejlesztés" átlag" medián" max." egységesen az egész szervezetben 5,27% 4% 100% a"felső"vezetőknél" 9,44% 5%" 200% a"középvezetőknél" 5,47% 5%" 20% diplomásoknál" 7,06% 5%" 50% ügyviteli/adminisztr."dolgozóknál" 5,53% 5%" 15% szakmunkásoknál" 7,06% 5%" 100% segéd_/betanított"munkásoknál" 6,51% 4,5%" 100% 8'98'
Szerencsére kevesek kényszerülnek bércsökkentésre jövőre.arányukaválaszadókalig0,7százalékáttesziki. Markánsakakülönbségekperszeazátlagadatokontúl,ezt jólmutatjákabéremelésnélolvashatószélsőértékek.nem mindegy tehát, hogy kihez viszonyítja saját szervezetét bármelyszervezetdöntéshozója... Béren"kívüli"juttatások" Afelmérésbőlazlátható,hogyegyreinkábbfelértékelődik abérenkívülijuttatásokszerepe. Vannak szervezetek, ahol azt motivációs eszközként használják. Ezek aránya évről8évre csökken, miközben a cafeteriaeredetilegkifejezettenmotivációscélzattalkerült bevezetésre a munkáltatóknál. Mások egyszerűen azért adják, mert kevesebbe kerül, mint ugyanezen összeg bérkénttörténőkifizetése. S vannak munkáltatók, akik például az Erzsébet8utalvány bevezetésekor a kormányzat által is célként kitűzőtt társadalmi felelősségvállalási szempontokat sem hanyagolják el (vállalati oldalra lefordítva: a dolgozók egészségének megőrzése, rekreációja céljából adott juttatás). Amunkavállalókközbenegyreinkábbmegszokják,elvárják a juttatásokat, amelyek sok helyen időközben a vállalati kultúrarészévéváltak. Miért"adnak"jueatást?" kevesebbekerül,mintazonos összegbérkénttörténő amunkavállalókmegszoktákés elvárják movvációseszközként használjuk avállalavkultúrarésze fontosszámunkraatársadalmi felelősségvállalás máscégekisadják,ezért versenyképességbőlmiis egyéb 6,0% 2,7% 10,5% 18,9% 16,8% 22,6% 35,4% Hogy a megszokás önmagában segíti8e a jobb munkavégzést, jobb teljesítményt, jobb terméket/szolgáltatást, kevesebb selejtet/ügyfélpanaszt? Egészbiztosannem... 8'108'
Az 1206 adatszolgáltató 43,9 százaléka nem változtat semmit, azaz ugyanazon juttatásokat nyújtják a munkavállalóknak, mint az idei évben, s ugyanolyan mértékűkeretösszeggel. Béren"kívüli"jueatások"2014_ ben" vanbérenkívülijuwatásunk,s nemleszváltozás van,deajövőéviszabályokat mégnemismerjük,ígynem tudunktervezni változásleszabruwó keretösszegbenazideihez képest nincs,snemislesz 20148benvezetjükbe megszüntetjük20148ben 4,0% 1,3% 7,9% 6,9% 36,0% 43,9% Afelmérésbenrésztvevőmunkáltatóktöbbmintharmada arra hivatkozott a kitöltés pillanatában, hogy még nem ismeri a juttatásokra vonatkozó szabályokat, így nem tud szervezetükvezetésetervezni,sdönteniekérdésben. Évről8évre csökken azok aránya, akik elzárkóznak attól, hogy a bért különböző juttatási formákkal egészítsék ki. Jelenlegez6,9százalékosmértékű. Smiközbenaligvannakolyanok,akikmegszüntetikabéren kívüli juttatásokat, 4 százaléknyi munkáltató éppen a jövő évbentervezibevezetniazokat. A következő táblázatból jól látható, hogy a pihenést, az étkezést, a rekreációt és az öngondoskodás elősegítését célzójuttatásokraegyarántvanigény20148ben. A jövő évben adni tervezett béren kívüli juttatások toplistáját az Erzsébet8utalvány vezeti. A válaszadók azt jelezték, hogy 69,5 százalékuknál a munkavállalók 768100 százalékközöttihányadakapottilyenjuttatást,scsak12,5 százalékuknemnyújtottilyetdolgozóinak20138ban. Az Erzsébet8utalvány 2013 januárjában bejelentett új elemei (Ajándék Erzsébet8utalvány, Iskolai Erzsébet8 utalvány)azelteltidőrövidségeellenéreszámszerűsíthető eredménytértekel. 8'118'
ÉtkezésiErzsébet8utalvány,havi8.000,8Ft/főértékben Béren"kívüli"jueatások"2014_ben" 60% SZÉPKártyavendéglátásalszámlájárautaltjuwatás 46% SZÉPKártyaszálláshelyalszámlájárautaltjuwatás SZÉPKártyaszabadidőalszámlájárautaltjuwatás 39% 37% ÉtkezésiErzsébet8utalvány,kevesebbminthavi8.000,8Ft/főértékben egészségpénztárbaésönsegélyezőpénztárbautaltjuwatás helyibérlet iskolakezdésitámogatásutalványformájában önkéntesnyugdíjpénztárbautalthavihozzájárulás 32% 30% 29% 25% 24% sporteseményreéskulturálisszolgáltatásokrabelépő IskolaiErzsébet8utalvány,gyermekenkéntmax.minimálbér30%8áig kockázavélet8,baleset8ésegészségbiztosításrendszeresdíja 17% 15% 15% AjándékErzsébet8utalványt ÉtkezésiErzsébet8utalvány,havi8.000Ft8nálnagyobbmértékben egyébajándékutalványt munkahelyiétkeztetéshavimax.12.500,8ft/főértékigmunkáltatói iskolarendszerűképzésköltségéhezvalómunkáltatóihozzájárulást 10% 8% 7% 6% 5% amunkáltatóiüdülőbennyújtowüdülés 1%
A 2014. évi juttatási népszerűségi lista első helyén kiemelkedik a két évvel ezelőtt bevezetett Erzsébet8 utalvány, mégpedig a havi 8000 forintos keretösszegű juttatásként. A munkáltatók egy része pontosan a kedvezményesadózásúmértékbenbiztosítja(60százalék), de32százalékukannálkisebbmértékben,míg8százalékuk a magasabb adóterhet is vállalva, s a havi 8000 forintos limitetátlépvenyújterzsébet8utalványtmunkavállalóinak. Az egyértelműen látszik, hogy az étkeztetés kérdése kulcsfontosságú,hiszenkevésmunkáltatótudjamegoldani a munkahelyi étkeztetés biztosítását (6 százalék), viszont eztazerzsébet8utalványmellettatoplistamásodikhelyén szereplő, szintén két éve bevezetett SZÉP Kártya három alszámlája közül a vendéglátás alszámlára utalható, maximum 150 000,8 Ft összegű juttatás népszerűsége is mutatja. A SZÉP Kártya szálláshely, valamint a szabadidő alszámlájára utalt munkáltatói hozzájárulás folytatja a népszerűségilistábanasort. A juttatási elemeken kívül kíváncsiak voltunk, hogy vajon mi befolyásolja a munkáltatói döntéseket a cafeteria8 szolgáltatók kiválasztásakor. A válaszadók több elemet is megjelölhettekegyidejűlegalistában.döntéseikalapjánaz első és legfontosabb szempontként a költséghatékonyság tarol. A"cafeteriaszolgáltató" választásának"szempontjai" költséghatékonyság abiztosítowszolgáltatás(ok) hozzáférhetősége(elfogadóhely(ek) megbízhatóság ajuwatásutánfizetendőszolgáltatási díjmértéke határidőretörténőszállítás megfelelő(egyszerű)szállításés kommunikáció abérenkívülijuwatáspiaci ismertsége/elismertsége acafeteriaszolgáltató ügyfélszolgálatánaknaprakészsége, aminőség fontosszámunkra,hogyegy szolgáltatótólkapjukabérenkívüli egyszerűenavezetésdönta szolgáltatóról azelektronikuscafeteria8 nyilvántartás(cafeteriaszoxver) acafeteriaszolgáltatópiaci ismertsége/elismertsége egyéb ajuwatásokszoxverestámogatása nemtudom ajánlás 2% 2% 2% 1% 6% 5% 5% 4% 8% 8% 11% 16% 15% 19% 25% 23% 35%
Év"végi"jutalom" A"minimálbér_emelés"kigazdálkodása" Azonlineadatszolgáltatásraépülőideifelmérésnovember végi, december eleji időpontja lehetővé tette, hogy rákérdezzünk arra, vajon mire számíthatnak év végén a munkavállalók? Lesz8e valami plusz a fizetésükön kívül, amit elkölthetnek az ünnepek előtt vagy után? Kapnak8e jutalmat akár pénz, akár például Erzsébet8utalvány formájában? " Igen" Nem" Tervezzük" Pénz" 30% 55%" 15% Erzsébet_utalvány" 19% 70%" 11% Természetbeni"juttatás" 11% 84%" 5% Egyéb" 13% 77%" 10% Elsősorban pénzre számíthatnak a munkavállalók, bár mindössze a válaszadók harmadánál lesz biztosan ilyen formában jutalom, míg 15 százalék azon cégek, intézmények aránya, amelyek ilyet terveznek nyújtani dolgozóiknak. MásodsorbanazErzsébet8utalványazazeszköz,amelyeta jutalmazáskorfelhasználnakaszervezetek,scsakharmadik helyenszerepelatermészetbenijuttatásiforma. A korábbi évekhez hasonlóan ezúttal is fontos szempont voltafelmérésben,hogymikéntreagálnakamunkáltatóka megváltozott, 101 500 forintra emelt minimálbérre. Ki tudják8e vajon gazdálkodni, mekkora hányadukat érinti egyáltalán a kérdés? Nagyságrendileg az előző években kapott válaszokkal szinte megegyező mértékű közel kétharmadnyi azokaránya,akiketnemérintakérdés. Minimálbér_emelés" nemérintbennünketa minimálbér8emelés amagasabbfizetésűekfizetését nemvagykevésbéemeljük növeljükahatékonyságot nemtudjukkigazdálkodni, várhatóanfelszámoljukacéget elbocsátás(8%) 2% 1% 19% 18% 63% 8'148'
Az érintettek többsége alapvetően kétféle módon kezeli a helyzetet. Vagy a magasabb fizetésűek fizetését nem, esetleg kevésbé emeli (19 százalék), avagy növeli a hatékonyságot a forrás előteremtése érdekében (18 százalék). A munkáltatók mintegy 1 százaléka az elbocsátás intézkedéséhez nyúl, s átlagosan 8 százaléknyi dolgozó elbocsátásából tervez fedezetet teremteni, s a helyzetet kezelni márhakezelhetőaz.azértafeltételesmód,mert vélhetően ugyanakkora teljesítményt kellene nyújtania a szervezetnek, de kevesebb dolgozóval. Kétséges, hogy ez mindenkinek sikerülni fog. Ennek okán valószínűsíthető, hogyelőbb8utóbb közülük is többen a felszámolás sorsára jutnak,csakúgy,mintaza2százaléknyiválaszadó,akiezta lépéstprognosztizálta. Hogyan"motiválják"a"munkavállalókat?" Annak ellenére, hogy számtalan tanulmány, kutatás, vizsgálat bebizonyította: a pénz, a bér önmagában nem motivál, mégis a hazai gyakorlatban leginkább ezzel kívánják megoldani a munkáltatók a dolgozók teljesítményre ösztönzését. A bérfejlesztést tervezők közöttiskisebbségbenvannakateljesítményalapúak. Munkámsoránszámtalanszorszembesülökazzal,hogyépp alegegyszerűbb,sakárminimálisköltségigényűmotivációs eszközökkelsemélnekavezetők. " Igen" Nem" Tervezzük" Vezető"példamutatás" 77% 19%" 4% Nyílt"kommunikáció" 74% 22%" 4% Rendszeres"vezetői"visszajelzés" 71% 23%" 6% Képzések" 63% 26%" 11% Céges"rendezvények"(pl."családi"nap)" 61% 28%" 11% Rugalmas"munkaidő" 49% 46%" 5% Rendszeres"dolgozói"ötlet_ /véleménygyűjtés" 38% 52%" 10% Belső"karrierlehetőség" 34% 58%" 8% Munkavállalói"elégedettség_ /elkötelezettség_vizsgálat" 34% 55%" 11% Teljesítményalapú"bónusz" 33% 57%" 10% Díjak,"elismerések" 31% 60%" 9% Egészségmegőrző"szolgáltatások" 23% 67%" 10% Ajándék"szabadnap/szabadság" 22% 74%" 4% Távmunka" 17% 80%" 3% Coaching" 14% 76%" 10% Afelmérésrésztvevőinekválaszaitáttekintveazelsőhárom elemnélfelmerül:vajonamunkavállalókisígyérzik?nem csupán a kívánalom van megfogalmazva? Arról nem is beszélve,hogyezekneka100százalékotelkelleneérni... 8'158'
A bér és a juttatások nem kizárólagos eszközei a munkavállalókmegtartásának,sajóteljesítményelérésére ösztönzésnek. Valaki a pénzért, egyesek a jobb munkakörülményekért, mások a normálisabb főnökért maradnak. Bár még mindig az a sztereotípia él a fejekben, hogy a legtöbbenamagasabbfizetésreményébenmondtakfelés váltottak munkahelyet, azonban egyre jobban felértékelődik, s fontos motivációs tényezővé válik a munkahelyikollektíva,amunkatársak,slegfőképpavezető személye, az együttműködés, a munkahelyi hangulat, a kihívástjelentőfeladatok. Nem szabad azt sem figyelmen kívül hagyni, hogy a motiváció generációnként, nemenként is változhat, s például az előrelépési, a karrierlehetőségek is eltérőek a különbözőiparágakban. Coachként, tanácsadóként, vagy rendezvényeimen, rendszeresentalálkozomolyanvezetőkkel,akiknemértik, hogy miért fáj másoknak a minimálbér8emelés, vagy miért kérdéses a béremelés. Ők ugyanis abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy jól prosperáló szektorban és/vagy szervezetnél dolgoznak, ennek okán nem tudják átérezni mások helyzetét, érthetetlen számukra a gazdasági szereplők panasza. Mások ugyanakkorakárévekótaatúlélésértküzdenek. A kutatás azt mutatja, hogy az előző évek negatív tendenciájakiegyenlítődik,acélokjobbanteljesülnek. 2013."évi"eredményesség" 62,2% Miként"látják"az"idei"évet?" A kutatásban részt vevő 1206 munkáltató adatainak feldolgozásasoránjólláthatóvolt,hogybárkimutathatóak különböző átlagadatok, azonban meglehetősen heterogén a kép. Iparágakon, régiókon, vállalati formákon belül is jelentőseltérésekmérhetőek. 18,5% jóévetzárunk(idei céljaink túlteljesülnek) átlagosévetzárunk (céljainkteljesülnek) 19,3% rosszévetzárunk (céljainknem teljesülnek) 8'168'
Csodavárás"vagy"hatékonyságnövelés?" Hatékonyságnövelési"tervek" Abba lehet8e hagyni bármely szervezetnél a hatékonyságnövelést? Vagy aki abbahagyja, az lemarad? Esetlegcsodavárásamegoldás? Már a minimálbér8emelés kigazdálkodására vonatkozó kérdésnél is több válaszadó jelezte, hogy hatékonyságnövelésttervez.értelemszerűenazért,mertaz ennek eredményeként realizálódó árbevétel8növekmény vagy költségcsökkenés jelentheti a fedezetet a béremelésre. A kutatás egyik legérdekesebb kérdése számomra szakmailag az, hogy vajon milyen módon igyekeznek (igyekeznek8e egyáltalán) a válaszadók fejlődni? Szükségesnektartják8e,shaigen,akkormilyentéren? Úgy tűnik, hogy egyre többen értik meg: egy változó környezetben, változatlan munkavállalókkal és vezetőkkel, azonos tartalmú munkakörökkel, ugyanolyan szabályok mentén, hosszú távon nem lehet eredményt elérni. Ugyanakkoraválaszadókötödeúgygondolja,hogyminden mehet az idei évhez hasonlóan, semmin sem kell változtatni pedigelégszélespalettábólválaszthattak... Hogyők8eazirigylésreméltóak? szakmaiképzések amunkaköriszerepekki8/átalakítása folyamatszervezés/8szabályozás azértékesítésfejlesztése aszervezetátalakítása újjövőkép,stratégiaalkotása középvezetőkfejlesztése elégedewség8/elkötelezewség8vizsgálat semmiféleintézkedéstnemtervezünk amenedzsmentfejlesztése ösztönző/movvációsrendszerbevez./fejl. szervezevszabályozás kompetenciafejlesztőképzések költséghatékonyságiprogramindítása teljesítménymen.rendszerbevez./fejl. coachingfelsővezetőknek ahrfolyamatok/rendszerátalakítása besorolásirendszerbevez./fejl. kontrollingrendszerbevez./fejl. coachingközépvez./tehetségeknek rendszeresbenchmarkadatokgyűjtése szervezevhatékonyságiprogram toborzásirendszerbevez./fejl. munkavállalókelbocsátásavárható projektmenedzsmentbevez./fejl. szervezevkultúraváltás HRcontrollingbevezetése változásmenedzsmentprogram komplexhrrendszerbevezetése válságmenedzsmentrevanszükség Lean8rendszerbevezetése egyéb 32% 26% 24% 23% 21% 21% 20% 20% 19% 17% 16% 15% 13% 12% 9% 8% 7% 6% 6% 6% 6% 5% 5% 5% 4% 3% 2% 2% 2% 2% 1% 51% 8'178'
A résztvevők válaszaiból szembeötlött az, hogy míg a munkáltatók korábban leginkább az értékesítés fejlesztésében látták a hatékonyságnövelés kulcsát, addig azideilistábanezanegyedikhelyrecsúszottvissza. Ugyan a szakmai képzés vezeti a toplistát, kérdés, hogy valóban csak a szakmai fejlesztésre kell ilyen mértékben hangsúlytfektetni? Annak ellenére, hogy kulcsfontosságú a szervezetek fejlődése szempontjából a vezetők (a menedzsment és a középvezetők együttesen) fejlesztése, a tervek szerint azonban még a nekik nyújtott coachingot is beleértve csupán 55 százalékos arányt ér el összesen a több mint ezer munkáltató adatait figyelembe véve. Mégsem tanulnakacégekazelmúltévekválságából,amelybenépp azokaszervezetekmaradtakleleginkább,amelyekvezetői nemvoltakképesekiránytmutatni,magukmögéállítania munkavállalókat, s példamutatással inspirálni őket a jobb teljesítményre? Sokan terveznek belenyúlni a már meglévő különféle rendszereikbe (ösztönző, teljesítménymenedzsment, HR, kontrolling,stb.),sközelazonosazokaránya,akikmagáta szervezetetkívánjákátalakítani,illetveannakújjövőképet, stratégiát alkotni. Így is 2 százaléknyi azok aránya, akiknél márválságmenedzsmentrevanszükség. Jövő"évi"várakozások" A diagram magáért beszél. Az idei eredményekkel összevetve jól látható, hogy jelentősen nő azok aránya, akik javuló eredményt várnak 20148től, s csökken a stagnálásravagyaromlóeredményreszámítóakszáma. 3,4% erősen javuló 2014."évi"kilátások" 33,4% javuló 47,7% stagnáló gazdasági kilátással számolunk 12,2% romló 3,3% jelentősen romló 8'188'
Záró"gondolatok" Mástól várjuk a csodát, vagy teszünk érte? Mindig kifogásokat találunk a változtatás ellen, vagy előrelépési lehetőségeketkeresünk? Akorábbiéveknehézhelyzetesokszervezetetindítottela megtisztulás, az előremenekülés irányába. Fenntartható8e afejlődésük?vagylátva,érzékelveatöbbségüknéltovább nem romló, inkább stagnáló, sőt javuló helyzetet, megnyugodvaülnek8ebabérjaikon? Egyáltalán nem mindenhol alapelv a vezetők és a munkavállalók folyamatos képzése, a versenytársakhoz képest is elismerést érdemlő fizetés biztosítása. Vannak vezetők, akik nem szeretik, ha náluk jobb szakemberek veszikőketkörbe.éppezértnemisszívesentámogatjáka munkavállalókönfejlesztését,snemisteremtikmegennek cégeslehetőségét.ezzelperszeönmagukalattvágjákafát. Amíg akadnak olyan vezetők, akik nem a teljesítményt fizetikmeg,aholazonosmértékűbérbenésbéremelésben részesülnek azok is, akik az átlagnál többet, illetve kevesebbet teljesítenek, ahol a magasabban képzettek és az alulképzettek is egyformán vannak értékelve, nem kell csodálkozni, hogy a jobbak előbb8utóbb otthagyják a szervezeteket. Más munkáltatók ezzel szemben a legjobbakat keresik a munkaerőpiacon, hiszen két azonos típusú, azonos technológiával működő szervezet között a különbséget mindigajobbvezetők,aképzett,tehetségesszakemberek biztosítják. A képességek, tehetségek felismerése, különböző eszközökkel(akár coaching, akár képzés, akár mentorálás, stb.) fejlesztése, bérrel, akár az új béren kívüli juttatásokkal, avagy egyszerűen a vezetői odafigyeléssel, törődéssel történő motiválása, megtartása sok szervezet jövőjéneklehetazáloga. Amennyiben csak a pénz motiválna, akkor miért maradnának pozíciójukban azok, akik akár évek óta nem kaptak sem bérfejlesztést, sem béren kívüli juttatást? Az elmúlt években mért 384 százalék körüli átlagos bérfejlesztésértbiztosannem. S hiába látható a mostani felmérésben, hogy például a legalacsonyabban képzettek viszonylag magas átlagos bérfejlesztésre számíthatnak, sokan csak akkor jönnek rá, hogy miért is fontos tanulni, amikor szembesülnek azzal, hogy a pályakezdőként megkeresett első fizetésre évről8 évre rápakolva az éves átlagos béremeléseket, miként nyílikabérollóaképzetlenekésaképzettekközött. 8'198'
Az egyes szakterületek, képzettségi és felelősségi szintek alapján azonosított jövedelmeket más kutatásomban (Bérfelmérés 2013) megvizsgálva jól mérhető volt, hogy minél nagyobb képzettséget igénylő, minél nagyobb felelősséggel járó munkakört tölt be valaki, annál magasabb mind az alapbére, mind a különböző juttatásokat magában foglaló összjövedelme. Éves szinten egy képzetlen munkás és egy csúcsvezető között közel harmincszorosjövedelmikülönbségetmértünkátlagosan. Érdemes figyelni egymásra, másokra. Akárcsak a (munkaerő) piaci adatokra, és tanulni egymástól, a másiktól.eztegyretöbbenismerikfel. Természetesen nem mindegy, hogy mely régióban működik az adott munkáltató, s mely iparágban, hiszen jelentőseltéréseklehetnekebbőladódóan. Nincs két egyforma szervezet, egyforma vezető, egyforma szakember.nemlehetmindenkitugyanúgyteljesítményre sarkallni,irányítani. A legkönnyebbnek első ránézésre az tűnik, ha mindenkit ugyanúgy próbál ösztönözni, motiválni a szervezet figyelmen kívül hagyva azt, hogy az általánosítás, a sablonokalkalmazásaalegkevésbéműködőképes. Persze a szervezet pénzügyi lehetőségei alapvetően behatárolják, hogy a munkavállalói kompenzációs csomag összeállításakor az adott szektor, régió meghatározó szereplője kíván8e lenni, vagy csak a versenytársakat követi8eazadottmunkáltató. A döntéshozók elsődleges szempontja e kérdésben legfőképppénzügyijellegű,melyetatulajdonosielvárások, illetveagazdaságiésjogiváltozásokbefolyásolnak. 8'208'